GÖRÖG MŰVÉSZET Kréta A KNOSSZOSZI PALOTA TRÓNTERME A krétai despota ebben a városban székelt,a királyság a fénykorát Minosz király idején élte, ezért ezt a korszakot elnevezték minoszi kornak. A palota mai romjait láthatjuk. Eredetileg labirintus folyosók vezettek a trónterembe, a palotára az erőd jellegű, vaskos falak jellemzők. Zömök, tégla vörösre festett dór oszlopok figyelhetők meg, az oszlopfő és a talapzat kékre van festve. A trónterem falfreskói növényi és állati díszítésűek, a terem padlózatán jól látjuk a termés köveket. A falhoz van állítva a trónus, egyszerűséget kölcsönöz, de aki rajta ült, az kegyetlen volt. Ezért a görög mitológiában a krétai királyokat bika fejű, emberevőknek ábrázolják, a kegyetlenségüket szimbolizálva. A MÜKÉNÉI VÁR OROSZLÁN KAPU BEJÁRATA A krétai uralom után a mükénéi korszak következett a görög történelemben. A királyi vár tulajdonosai is despoták voltak. Ennek a korszaknak a történelmi háttere a trójai háború volt Kr.e. 1200-ban. Ez a vár is erőd jellegű, gigantikus méretűek a termés kövei. A kapu fölött egy háromszög mezőben áldozati oltárra teszi fel a mellső végtagjait két oroszlán, mely állati motívum csakis egyiptomi hatású, tehát arra lehet következtetni, hogy a
görögök ebben a korban kapcsolatban álltak ezzel a néppel. Az oroszlán a hatalom jelképe. Jeles király ebben az időben Agamemnon volt. ATREUSZ KINCSES HÁZA szobrokat helyeztek. Domb oldalba vájt, terméskő lapokkal körbe szegezett kupola sír, melybe a kincseket gyűjtötték össze. A belseje kör alakú,és négyzetes mellékkamrából áll. A kincses ház bejárata hasonlít a mükénéi vár főbejáratához, a kapu felett háromszög látható, valószínűleg eköré itt is oroszlán Atreusz és Tiésztesz testvérek voltak, megölték mostoha öccsüket, mert apjuk jobban szerette őt. A GÖRÖG ISTENEK VILÁGA Az istenek őse Uranosz. A Föld zűrzavarban, kaoszban lebegett. A Földet Geának hívták, aki Uránosz felesége volt. Uranosz fiai Okeánosz, Krónosz, a Kiklopszok voltak az ismertebbek közül. A Kiklopszok óriások voltak, csak egy szemük volt a homlokuk közepén, rendszerint tűzhányókban laktak. Uránosz féltékeny lett a gyerekeire, és ezért letaszította őket az alvilágba és ott börtönbe vetette őket. De Gea, az anyjuk megsajnálta őket, és Krónosz fiának egy sarlót adott, hogy támadja meg az apját, aki megsebesült, vérrel teli lett a föld, és ebből születtek a gigászok, /sárkánylábú óriások / és a bosszúálló, üldöző szellemek / erinnisz, vagy fúria /.
Krónosz a testvéreit kiszabadította, és átvette a hatalmat, az ő gyerekeinek a neve : Zeusz, Poszeidon, Hádész, Héra, Demeter, Hesztia. Krónosz azt hitte, hogy az ő gyerekei is a hatalmára törnek, ezért felfalta a gyerekeit, és mire Zeuszra esett a sor, az anyja egy pólyába csavart követ adott neki, és azt falta fel. Így egyedül Zeusz menekült meg. Zeuszt egy barlangban rejtette el, és az istenek különleges ételével etette, azaz ambróziával. Zeusz, amikor felcseperedett, anyjával, Reával szövetkezve az apjára támadt, és követelte, hogy adja vissza a felfalt testvéreit. Így is történt, és a testvérekkel együtt Krónoszt megölték, és Zeusz vette át az istenek uralmát. ISTENI VILÁG ZEUSSZAL ÉS HÉRÁVAL AZ ÉLEN Zeusz az Olimposz hegyen rendezkedett be. Poszeidont a tengerek isteneként tisztelték a görögök, Hádész az alvilág ura, Rea az istenek anyja. Zeusz saját nővérét vette feleségül, Hérának hívták, gyermekeik Áresz, akit később a hadak isteneként tartanak számon a görögök és Hefaisztosz, az istenek sánta kovácsa. Zeusz a másik nővére iránt is szerelemre gyulladt, Demeter iránt, aki a földművelés istennője lesz, ő tanította meg az embereket a földet művelni. Az ő gyermekük a tavasz istennője, a bűbájos Perzefóne. Zeusznak kalandos élete volt, hol az égben, hol a földön kereste újabb kapcsolatait mindig más alakzatban. A mitológia szerint ő tőle származtak a múzsák is. Európát, a szép főníciai királyl ányt bika formájában rabolta el.
Zeusz tiszteletére minden görög városban állt templom, a legszebb Olimpia mezején volt. A szentélyben aranyból és elefántcsontból faragott szobra állt. Ez a szobor a világ hét csodájának egyike. Hera, Zeusz felesége, az ég és a föld királynéja volt. A feleségek védelmezője volt, szép és nagy szemekkel / ökör szemek / ábrázolták.állandóan féltékenykedett a férjére érthető okokból. Hérának bizalmas követe volt Írisz, a szivárvány istennője. Ha valahol a szivárvány megjelent az égen, ott jelen volt Héra, az ég királynéja is. Prometheusz a földet be akarta népesíteni élő,cselekvő és gondolkodó népekkel, tehát agyagból formálta meg az embereket, és Athene lelket lehelt beléjük. Az emberek fejlődéséehz legnagyobb szükség lett volna a tűzre, de Zeusz nem akart az embereknek tüzet adni, mert féltékenyen nézte őket, nehogy az isteni tűzzel gazdagodjanak. Prometheusz viszont nagyon szerette a teremtményeit, ezért titokban felkapaszkodott az égre, egy szikrányit ellopott, és az emberek tűzhelyeit meggyújtotta vele. Zeusz észrevette, hogy lent egyre több helyen ég a tűz, haragra gerjedt, mivel a legnagyobb kincs birtokába jutottak az emberek- így egyre gőgösebbek lesznek, elfordulnak isteneiktől- a tűz ellopóját kegyetlenül megbüntette: a Kaukázus hegy sziklájához láncoltatta ki, és sas keselyűket küldött rá, akik a máját kitépdesték, de neki másnapra újból kinőtt. Hellén királyról nevezték el az egész görög népet. Ebből a nemzetségből születtek : Ailosz, Dórosz, Ahájosz. Az ő nevükről nevezték el a későbbi görög törzsek nevét : ahcájok- aiolok- dórok- hellének- / lásd az Ószövetségben Jákob fiairól elnevezett törzseket! / Medúza a három titokzatos, alvilági testvér legszebbike. Egy alkalommal azzal kérkedett, hogy ő is olyan szép, mint Athene, mivel Poszeidon beleszeretett. Erre Athene megbüntette, szép dús haját kígyókká változtatta, és olyan csúffá tette az arcát, hogy aki rá nézett, kővé meredt az arca ijedtében.
A kilenc múzsa Klió, a történetírás múzsája, aki márványlapra szüntelenül írja az emberek viselt dolgait Euterbe, a zene múzsája Thália, a vígjátéké, kezében víg álarccal ábrázolták Melpoméne, a tragédiáé, ezért kezében szomorú álarc volt Terpszikóre, a tánc múzsája Erato, a szerelmes költészet múzsája, koszorú díszíti a fejét, Polihimnia, a hősi himnuszé, a dicsérő ének, a magasztalás, lelkesedés múzsája Uránia, a csillagászaté, bal kezében gömböt tart, s tekinetét az égre helyezi Kalliope, a hősi költészet múzsája A múzsák lakhelyi a Parnasszusz és a Helikon hegyen voltak. A szirének valamikor nimfák voltak,játszótársai Demeter lányának, Perzefónénak, de mikor a lányt az alvilág istene elrabolta, a szirének nem siettek a segítségére, és Demeter emiatt tengeri szörnyekké változtatta félig madártesttel, félig női alakkal. Apollon a pásztorok is istenüknek tartották, valamint a tengerészek, hajósok, és a költők. A hajósoknak delfin formájában jelenik meg, aki barátságos, és jó, nyugodt hatással van az emberekre. Szent fája a babérfa, a művészet jutalmául babérkoszorút kaptak a művészek Apollón szent ligetéből. Heliosz a nap istene, kocsijával tüzet lehelő paripák száguldanak végig az égbolton.
Artemisz Apollón nővére, a hold istennője, kezében íjjával kíséretében végig száguld a hegyeken, vadállatokra lelvén,majd megpihen Delfoában testvérénél, Apollónnál. Az erkölcsös, hajadon életnek is az istennője. Hermész, az istenek hírnöke, az utak védelmezője, a csalafintaság, fortély, kereskedelem és a pajkos tolvajlás istene is. Születése napján már kiosont a bölcsőjéből, és az útjába akadó teknősbékát megszólította : ha te kimúlsz, akkor fogsz csak igazán dalolni. Ugyanis azt tervelte ki, hogy a teknőjéből pompás muzsikáló szerszámot készít majd. Árész, a háború, a harc istene, Zeusz fia, hasonlóan apjához ő is szerette a kalandokat, így elcsábította Hefaisztosz feleségét, Aphroditét Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője, római megfelelője Vénus Származását illetően a tenger hullámaiból emelkedett ki, amit a görögök Ciprus szigetén, Pafosz szigetén, a parthoz közel levő három kagyló alakú szikla egyikével azonosítottak be. A szerelem a legcsúnyább embernek épp olyan joga, mint a legszebbnek. A csúnya Hephaisztosz, a férje, rajta akarta kapni Aphroditét, hogy épp kivel csalja meg, tehát egy láthatatlan hálót húzott a feleségére, hogy rajta kapja. APHRODITE SZÜLETÉSE Adonisz, a szép pásztor fiú, a szépség és a szerelem istene. A római nevén, Ámor, ismertebb. Erosz, Aphrodité fia, mindig a közelében van, ő a szívet hatalmába ejtő érzés istene. Pán, a pásztorok és legelők istene, kecske lábakkal. Sípjával közlekedett, melyen igen szépen tudott játszani, mikor a pásztorok meglátták, elfutottak félelmükben. Innen van a páni félelem elnevezés.
A pásztorok nem tudták, hogy miért félnek, ha meglátják. Nimfák, a természet kedvességeinek, szépségeinek megszemélyesítői, a mi tündéreink megfelelői. A szatírok tolakodó pajkosságaitól mindig féltek, és nem tudták magukat megvédeni. A két legismertebb nimfa Ékó és Nárcisz. Ékó szerelmes lett nárciszba, de az nem hallgatott rá, mivel egyszer vízbe nézett, meglátta magát benne, és oly szép volt, hogy maga- magába lett szerelmes. Ekó azonban magában egyre epedezett, fogyott és annyira elepedt, hogy nem maradt meg belőle semmi, csak a hangja, és az búsan bolyongott az erdőben, hegyeken, ő a visszhang. / lásd a tihanyi visszhangot! /