HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA egységes szerkezetben

A 2014. évi és 2015. évi 1.sz. módosításokkal egybeszerkesztett Helyi építési szabályzat Napkor Nagyközség Képviselőtestületének 7/2009.(V.27.) KT (alap) rendeletével jóváhagyott, több alkalommal valamint 13/2014.(VII.02.) és 9/2015.(VIII.14). rendeletekkel módosított HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA egységes szerkezetben Napkor Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörében, a Helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvényben kapott 8. (1) bekezdés szerinti feladatkörében és 16. (1) bekezdés szerinti jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya Napkor Nagyközség igazgatási területére terjed ki. (2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az 1997. évi LXXVII., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított törvény ( a továbbiakban Étv.), valamint az e törvény alapján meghatározott, a 253/1997.(XII.20.) számú, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított kormányrendelet (a továbbiakban OTÉK előírásai), illetve a T 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet. A rendelet hatálya 1 2.. (1) A település igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni, a (2) bekezdésben meghatározott alaprendelet, valamint a település helyi építési szabályzata alapján szabad. (2) A HÉSZ a) 1. melléklete : jogszabályok jegyzéke b) 2. melléklet :Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen c) 3. melléklet :Lakóterületeken belül tiltott gazdasági tevékenységek d) 4. melléklet :T-2mx Külterület szabályozási terv M= 1: 10 000 2 e) 5. melléklet :T-3mx Belterület szabályozási terv M= 1: 4 000 3 f) 4 g) 5 1 Módosítva a7/2013.(v.14.) sz. önk. rendelettel 2 Módosítva a 13/2014.(VII.02.) és 9/2015. VIII.14. önk. rendelettel 3 Módosítva a 13/2014.(VII.02.) és 9/2015. VIII.14. önk. rendelettel 4 Törölve a 13/2014.(VII.02.) önk. rendelettel 5 Törölve a 13/2014.(VII.02.) önk. rendelettel Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 1

II. FEJEZET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK A terv területének felhasználása 3. A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint a) beépítésre szánt területek 1. lakóterület, ezen belül 1.1. kertvárosias lakóterület Lke, 1.2. falusias lakóterület Lf. 2. gazdasági terület, ezen belül 2.1 kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz, 2.2 ipari gazdasági terület Gip, 3. különleges terület K, ezen belül 3.1 temető területek, 3.2 sport, rekreációs és idegenforgalmi területek, 3.3 közműterületek, 3.4. mezőgazdasági üzemi terület. 4. Településközpont vegyes terület Vt 6 b) beépítésre nem szánt területek 1. közlekedési és közműterületek, ezen belül 1.1. közutak Köu, 2. zöldterületek, ezen belül 2.1. közpark Kp, 3. erdőterület, ezen belül 3.1. védőerdő Ev, 3.2. gazdasági erdő Eg, 4. mezőgazdasági területek, ezen belül 4.1. általános mezőgazdasági terület: Má, ezen belül szántó területek Má/sz, gyep területek Má/r, gyümölcsös területek Má/gy, vízállásos területek Má/n, 4.2. korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák, ezen belül szántó területek Mák/sz, gyep területek Mák/r, gyümölcsös területek Mák/gy, 4.3. kertes mezőgazdasági terület: Mk, 5. természetközeli területek: Tk, 6. vízgazdálkodási terület V, ezen belül közcélú nyílt csatornák medre és partja V/1 területek kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le. 6 A 13/2014.(VII.02.) önk. rendelet kiegészítése Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 2

Szabályozási elemek 4. (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a szabályozási tervek tartalmazzák. (2) A szabályozás elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges. szerint (3) Az építési övezet határa egy adott tömbön belül szabályozási terv módosítása nélkül változhat akkor, ha a telekméretekre vonatkozó övezeti előírások megtarthatók, és a telekalakítások nem eredményezik az érintett övezetek ellehetetlenülését, vagy nem haladják meg az érintett övezet területének 20%-át. Az építés engedélyezése 5. (1) A területek felhasználása, beépítése és telkek alakítása csak a szabályozásnak (terv és HÉSZ) megfelelően engedélyezhető. (2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület előkészítés, tereprendezés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. (3) A közművesítettség mértéke: - a lakó- és a gazdasági területeket teljes közművesítéssel kell ellátni. - a különleges területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni (4) Az útszabályozással érintett telkeken az építési engedély kiadását megelőzően a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében a szabályozási terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni. A telekalakítás szabályai 6. (1) A telekalakítás a szabályozási tervnek, a helyi építési szabályzat övezeti előírásainak megfelelően végezhető. (2) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. (3) A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területeken új építési telkek kialakítása csak az övezeti szabályozásban megadott feltételek teljesülése esetén a vízrendezés, terület előkészítés elvégzése után lehetséges. (4) Kialakult teleknél, nem párhuzamos telekhatárok esetén a telekosztás akkor engedélyezhető a telekosztásra vonatkozó egyéb előírások betartásával, ha a telek szélessége az övezetre előírt legkisebb telekszélesség méretét az építési hely vonalában bárhol eléri vagy meghaladja. III. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A területre vonatkozó általános előírások 7. (1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. (2) Terepszint alatti építmények, a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhetők, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg. (3) Lakóterületen az övezetre meghatározott minimális telekterület vagy annál kisebb telekterület esetében csak egy lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve). (4) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 3

(5) Ha a kialakult telek paraméterei nem felelnek meg az övezeti előírásoknak, akkor a telekterület- a közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthető. (6) Az építési telkeken belül, a telek beépített területébe be nem számítandó módon az alábbi melléképítmények helyezhetők el, a gépjárművel való beközlekedés biztosítása (3 m) mellett. elő- és oldalkertben: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,50 m-es szélességgel, és 1,5 méteres magassággal), oldal- és hátsókertben: - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti szabadlépcső és lejtő, hátsókertben: - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), víz- és fürdőmedence, napkollektor, épített tűzrakó hely, lugas, háztartási célú kemence, kerti tető, legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, szabadlépcső és lejtő, a műemléki környezet kivételével legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop. (7) A lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: 1.jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló, 2. nyári konyha, mosókonyha, szárító, 3. tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), 4. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé tesz,i 5. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, 6. a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók), 7. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház), 8. pince, pince felépítménye. (8) Előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el. (9) Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint, nem szabályozott területeken az OTÉK szerint kell meghatározni. (10) Az oldalkertek és hátsókertek méretére az OTÉK előírásait kell alkalmazni. (11) 7 Az építési vonalat az övezeti előírások tartalmazzák, és a szabályozási terv csak az attól eltérő esteket tünteti fel külön. a szabályozási terv tünteti fel, melyeket a (20) bekezdést is figyelembe véve, az alábbiak szerint kell alkalmazni: ÉV = kötelező építési vonal az utcai telekhatártól ÉV építési vonal a megadott határok között az utcai telekhatártól számítva ÉV építési vonal minimális értéke az utcai telekhatártól ÉV = K Kialakult építési vonal (12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében 1. 12 méter telekszélesség alatt az épület csak telekhatárra helyezhető el. 7 Kiegészítve a7/2013.(v.14.) sz. önk. rendelettel Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 4

2. Ha a telek szélessége eléri vagy meghaladja a 12 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés maximum 1,0 méter széles csurgó távolság elhagyásával is lehetséges. 3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, a műemléki környezet területének kivételével szabadon álló épület építése is engedélyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. 4. A lakóterületek saroktelkein amennyiben a szomszédos közbenső telek ikres beépítésre nem ad lehetőséget, és az építési hely szélességi mérete kevesebb mint 8 m-, az utcai telekhatárok közül a hosszabb telekhatár és az építési vonal között az előkert mérete 2 méterig csökkenthető. Országos főúttal határos telkeknél az előkert csökkentésére nincs lehetőség. 5. Ha a telek szélessége kisebb, mint 14 méter vagy ha a meglévő beépítés indokolja, az épület-elhelyezés ikres is lehet. (13) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg. (14) Kialakult telek akkor is beépíthető az egyéb övezeti előírások betartásával, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel. (15) Ha a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb mint az övezeti szabályozásban megadott megengedett legnagyobb beépítettség mértéke, úgy az épület megtartható, de további bővítésre engedély nem adható. (16) Ha a meglévő épület kialakult építmény- és homlokzatmagassága nagyobb mint az övezeti szabályozásban megadott építménymagasság értéke, az épület megtartható, de bővítése csak az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával engedélyezhető. (17) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az előírásoknak, az előírásoktól eltérő beépítési mód megtartható, de az épület csak a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartásával és csak az építési helyen belül bővíthető. (18) Az egyes épületek, építmények homlokzatmagassága (minden homlokzati oldalra vonatkoztatva) az övezetben szabályozott építménymagasság mértékétől legfeljebb 1 m-rel térhet el. (19) A lakóterületeken belül tiltott gazdasági tevékenységek listáját a 3.sz. melléklet tartalmazza. (20) 8 A szabályozási terven meghatározott kötelező építési vonalat (illetve ezt helyettesítő szöveges meghatározást) közösségi célú épületek esetében, a sajátos igények (épület előtti közösségi tér, parkoló területek) megvalósíthatósága miatt, nem kell figyelembe venni. Ha egyéb településképi, környezetvédelmi okok azt másként nem igénylik, az épület az építési helyen belül, az utcavonaltól távolabb is elhelyezhető. A közösségi célú épületek esetében az övezetre egyénként megfogalmazott (utcavonaltól 40 méternél hátrébb lévő telekrészen történő épületelhelyezés kizárása) ugyancsak feloldásra kerül. Kertvárosias lakóterületek 8. (1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint kertvárosias lakóterületek. (2) A kertvárosias lakóterületen belül az OTÉK 13. (2) bekezdésében meghatározott épületeken túl - legfeljebb hatlakásos lakóépület, - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, - sportépítmény, - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény építése is engedélyezhető. 8 A 7/2013.(V.14.) sz. önk. rendelet kiegészítése, módosítva 9/2015.(VIII.14.) önk. rendelettel Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 5

(3) A kertvárosias lakóterületen belül üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (4) A kertvárosias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: 1. Az Lke 1. jelű övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Egy telken legfeljebb két lakóépület helyezhető el. Lakó és gazdasági udvar zónája Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületekkel egybe építve létesíthető. Gazdasági és kert zóna Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. 9 Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. A beépíthető telek mélysége a 100 méternél mélyebb telek esetében, a 150 méterig terjedő telekrészt figyelembe véve), 10 méterenként további 4 méterrel növelhető,az utcavonaltól számított legfeljebb 60 méterig. E lehetőséggel nem élhetnek a mindkét végén belterületi utcával határos, azaz hosszában megosztásra szánt telkek.) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. 2. Az Lke 2.1 jelű övezeten belül legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Egy telken legfeljebb két lakóépület engedélyezhető. Az övezetben melléképület csak a főépülettel egybe építve létesíthető. Lke 3. Az jelű övezet 3.1 elsősorban kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézmények, igazgatási, kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, kulturális, művelődési, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális épületek elhelyezésére szolgál. Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető. Egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat. Az övezetben melléképület csak a főépülettel egybe építve létesíthető. Falusias lakóterületek 9. (1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek. (2) A falusias lakóterületen belül sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (3) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el (4) A lakóépületeket, melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.. (5) A terménytárolás céljára használatos melléképületek építménymagassága legfeljebb 7.5 m lehet. 9 A 13/2014.(VII.02.) önk. rendelettel kiegészítve Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 6

(6) A falusias lakóterületeken belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: 10 1. Lakó és gazdasági udvar zónája Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül (a főépület mögött elhelyezkedő garázs kivételével) melléképület nem helyezhető el. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető. Az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók. 2. Gazdasági és kert zóna Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 60 méterig terjedő zóna. A beépíthető telek mélysége a 100 méternél mélyebb telek esetében, a 150 méterig terjedő telekrészt figyelembe véve), 10 méterenként további 4 méterrel növelhető, az utcavonaltól számított legfeljebb 80 méterig. E lehetőséggel nem élhetnek a mindkét végén belterületi utcával határos, azaz hosszában megosztásra szánt telkek.) A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 50 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Ha a telekmélység nagyobb, mint 100 méter, akkor az építési határvonal az utcai telekhatártól számított 70 méterig növelhető. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. (7) A 3000 négyzetméter feletti telekrészt a beépítettségi mérték kiszámításakor nem vehető figyelembe. Gazdasági területek 10. (1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz) és egyéb iparterületek (Gip). (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül sportépítmény nem helyezhető el. (3) Gazdasági területen egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el, de a létesítményt kiszolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciókra építési engedély adható. (4) A Gksz övezetekben a telekalakítást elősegítő telekalakítási, telekrendezési tervet kell készíteni. (5) Azokon a Gksz övezeteken belül, ahol a területi besorolás lakóterületből változik gazdasági övezetté, az önálló lakófunkció megmaradhat, de új lakófunkció nem engedélyezhető. Az övezetben csak szolgálati lakás alakítható ki, telkenként legfeljebb két lakással. (6) Az egyéb iparterületi besorolású Gip gazdasági területeken belül az OTÉK 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők. (7) A Gip/1 övezet sajátos előírásai: Azokban a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen, az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetők, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják. 10 Módosítva a 13/2014.(VII.02.) önk. rendelettel Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 7

(8)A biológiai aktivitási mérleg egyensúlyának megteremtéséhez az újonnan kialakítandó Gip övezetekben a telekhatár mentén egybefüggő zöldsávot kell telken belül kialakítani. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani. (9) Az egyéb iparterületek építési övezetein belül alkalmazható sajátos építési szabályok. a) A megengedett legnagyobb építménymagasság értékétől az egyes technológiai berendezések, műtárgyak, kémények és más, a technológiát szolgáló egyéb építmények illetve épületrészek esetében el lehet térni. b) A technológiai berendezéseket az építménymagasság számításánál nem kell figyelembe venni. c) 11 A Gip 1.2 övezetben legfeljebb fsz+1 emelet+ 1 tetőtéri szint engedélyezhető. (10) Gip/Z - Egyéb iparterületen belül kijelölt védő-zöld övezetek beültetési kötelezettségű területek. 1. A használatbavételi engedély kiadásáig a beültetést el kell végezni. 2. A beültetést védőfásítással kell elvégezni. Az övezet területe többszintes növényállomány alkalmazása esetén sem csökkenthető. 3. A védő-zöld övezet a beépítettségi mérték számításánál a telekterületbe és a telek kötelező zöldterületi mutatójába beszámítható. Különleges területek 11. (1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek. (2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak: a) K 1. Temető területek övezete b) K 2. c) K 3. Sport, rekreációs és idegenforgalmi területek övezete Közmű területek övezete d) K 5. Mezőgazdasági üzemi területek övezete (3) A különleges területek övezeti szabályozása: a) K 1. Temető területek övezete 1. K SZ 10 Temető övezet, meglévő és bővítési terület 1.1 7,5 10000 A bővítési terület telkén belül a telekhatárok mentén 30 m széles fásított védőterületet kell kialakítani. 2. K K K 1.2 K K Kegyeleti park övezet. b) K 2. Sport, rekreációs és idegenforgalmi területek övezete 11 A 26/2012.(IX.25.) sz. önk. rendelet kiegészítése Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 8

1. K SZ 30 2.1 7,5 2500 Sport és rekreációs övezet Az övezet sport és szabadidős létesítmények elhelyezésére szolgál. Megengedett a sport, és rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, funkció is. 12 K SZ 40 2. 2.2 7,5 10000 Turisztikai övezet Az idegenforgalmi, rekreációs rendeltetést kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató, szálláshelyszolgáltató funkciók elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhetőek a lovasturizmushoz, és egyéb rendezvényekhez kapcsolódó építmények. Az övezetben elhelyezhető továbbá a tulajdonos, a személyzet számára szolgáló lakás, az idegenforgalmi és lakó funkciót nem zavaró hatású, idegenforgalmi funkciót is ellátó gazdasági tevékenység célját szolgáló építmény is. c) K 3. Közmű területek övezete 1. K 3.1 Nyárfás szennyvízszikkasztó övezete Védőtávolsága 300m. A védőtávolságon belül építést engedélyezni csak az illetékes szakhatóságok jóváhagyásával lehet 1. K 3.2 2. K 3.3 Vízmű övezete Gázátadó/gázfogadó állomás övezete d) K 4. Mezőgazdasági majorok övezete K SZ 30 4.1 4,5 1000 Külterületen lévő mezőgazdasági majorok övezete 13 Településközpont vegyes területek 11.A. (1) A szabályozási terven Vt jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint településközpont vegyes területek. (2) Az övezet beépítésére vonatkozó részletes szabályok szerint a szabályozási terv a településközpont vegyes területeket a következő övezetekre bontja. (Övezeti paraméterek a Hész. 12.. szerint!) Vt/1.1 Vt/2.1 Vt/3.1 12 A 13/2014.(VII.02.) önk. rendelettel elfogadott új előírás 13 Módosítva a 9/2015.(VIII.14.) rendelettel Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 9

(3) A településközpont vegyes övezeten belül az OTÉK 16. (1) bekezdésében meghatározott épületek közül elhelyezhetőek: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) sportépítmény, g) parkolóház (4) A településközpont vegyes területen a 31. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület. (5) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, továbbá üzemanyagtöltő. (7) A településközpont vegyes övezeten belül az alábbi kiegészítő szabályok is betartandók: a) Vt-1 övezetre vonatkozó kiegészítő szabályok: Lakó- kereskedelmi- szolgáltató- és intézményi udvar zónája Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül különálló melléképület (garázs kivételével) nem helyezhető el. Gazdasági és kert zóna Az utcai telekhatártól számított 20 métertől számítandó zóna. A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és a gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva. b) Vt-2 és Vt-3 övezetre vonatkozó kiegészítő szabályok: Az övezetben meghatározott beépítési mód oldalhatáron álló, az építési hely kijelölése szempontjából előkert nélküli. Az épület az építési helyen belül az utcavonalon, vagy attól tetszőleges távolságban is elhelyezhető. Az övezetben hátsó kertet nem kell biztosítani (az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatalakozik). Azonban ha a hátsó telekhatáron épület kerül elhelyezésre, és a csatlakozó telekhatár építési oldalt képező telekhatár, vagy vele megegyező (hátsó kert nélküli) övezet hátsó telekhatára, akkor a hátsó telekhatárhoz tűzfalas kialakítással kell az épületet csatlakoztatni. Ellenkező esetben az épületet 6,0 m távolságra kell a hátsó telekhatártól elhelyezni. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül különálló melléképület (garázs kivételével) nem helyezhető el. Az övezetben állattartó épület (ló tartás célját szolgáló épület kivételével) nem helyezhető el. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 10

A beépítésre szánt területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása 12. Sajátos használat szerint Kertvárosias lakóterület Lke Alkalmazható Építési övezet jele Lke O 30 1.1 6,0 700 beépítési mód alakítható legkisebb szélesség (m) Telekre vonatkoztatott telekterület m 2 zöldfelület % megengedett építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % O 16 700 50 6,0* 30 funkcionális övezet 14 Településközpont Vt Lke O 30 2.1 6,0 460 Vt O 40 1.1 6,0 700 O 14 460 50 6,0* 30 O 16 700 30 6,0* 40 vegyes övezet Vt O 50 2.1 6,0 460 O 14 460 20 6,0* 50 Falusias lakóterület Lf 1. funkcionális övezet Vt O 40 3.1 7,5 1000 Lf O 30 1.1 4,5 800 Lf O 30 1.2 4,5 600 O 16 1000 30 7,5 40 O 16 800 50 4,5* 30 O 16 600 40 4,5* 30 K 1. temető területek övezetei Lf O 30 1.3 4,5 1200 K SZ 10 1.1 7,5 10000 K K K 1.2 K K O 16 1200 50 4,5* 30 SZ 100 10000 40 7,5 10 KIALAKULT 14 A 13/2014.(VII.02.) önk. rendelettel elfogadott új övezet és előírásai Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 11

K 2. sport, rekreációs és idegenforgal mi területek övezetei K SZ 30 2.1 7,5 2500 K SZ 40 2.2 7,5 10000 SZ 50 2500 50 7,5 30 SZ 50 10000 60 7,5 40 K SZ 30 4.1 4,5 1000 SZ 20 1000 60 4,5 30 Gksz 1. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek övezetei Gksz SZ 40 1.1 6,0 2000 Gksz SZ 40 1.2 6,0 5000 SZ 40 2000 30** 6,0 40 SZ 40 5000 30** 6,0 40 Gip 1. Ipari gazdasági területek övezetei Gip SZ 40 1.1 7,5 5000 SZ 50 5000 30*** 7,5 40 Gip SZ 40 1.2 7,5 2500 SZ 25 2500 30*** 7,5 40 Gip SZ 40 1.2x 7,5 2500 SZ 25 2500 30*** 15 15,0**** 40 * - az építménymagasság eltérhet a terménytároló melléképületeknél és a közösségi célú utcavonaltól legalább 15 méter távolságra elhelyezett építményeknél max.7,5 m. **- többszintes (háromszintű) növényállomány alakítandó ki ***- a zöldfelület mértékét telken belül összefüggő 20 m-nél szélesebb véderdő telepítéssel kell megvalósítani **** A Gip 1.2 övezetben legfeljebb fsz+1 emelet+ 1 tetőtéri szint engedélyezhető. 16 15 Módosítva a 26/2012.(IX.25.) sz. önk. rendelettel 16 A 26/2012.(IX.25.) sz. önk. rendelet kiegészítése Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 12

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közterületek kialakítása és felhasználása 13. (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg. (2) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető berendezés elhelyezése, kivéve a multireklám táblákat 2 m 2 felület felett b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak), d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése e) távbeszélő fülke elhelyezése, f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint) g) zöldfelületek, fasorok h) játszótér i) közművek felépítményei j) egyéb az Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók. (3) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani. (4) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is az akadálymentes közlekedés biztosítása céljából. Közlekedési és közműterületek 14. (1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott Köú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak, Kök jelzésű területei, melyek vasúti létesítmények valamint ezek környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgálnak. (2).A magánút csak közúthoz csatlakoztatható. (3) A település területén az úthálózat szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani. (4) A közlekedési és közműterületeken a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, ill. utcafásítás telepíthető. (5) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosítható legyen. (6) Az utak védőterületei az illetékes közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek nagysága az utak külterületi szakaszain az úttengelytől mérve: a) az M3 autópálya nyomvonala mentén 100-100 m., b) az alsóbbrendű országos közutak esetén 50-50 m,(ezen belül kerítés 20m-re, épület 30m-re helyezhető el). c) A kiemelt külterületi kiszolgáló utak tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 13

(7) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége: a) KÖú 1 gyorsforgalmi út /M3 autópálya/ b) KÖú 2 országos főút /41.sz. főút/ Szabályozása: 1. belterületen: min. 20 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték 2. külterületen: az út szabályozási szélessége közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal a meglévő jogi határokkal. Új főút kiépítése esetén 30 méter. az út építési területe min. 22 méter az út védőtávolsága 50-50 méter. c) KÖú 3 Országos mellékút, helyi gyűjtőút Szabályozása: 1. belterületen: min. 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték 2. külterületen: az út szabályozási szélessége közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal a meglévő jogi határokkal. e) KÖú 4 Belterületi kiszolgálóút Szabályozása: méretezés nélküli minimális szabályozási szélessége tervezett utaknál 12 m, 5 m burkolat-szélességgel Meglévő utaknál a kialakult állapot szerint, illetve a szabályozási terv szerinti értékek betartásával. f) KÖú 5 Kiemelt külterületi kiszolgálóút KÖú g) gyalogút 6 Szabályozása: minimális szélessége 3 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. h) i) KÖú vegyes használatú gépjármű út V Szabályozása: Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték KÖk 1 vasútvonal és vasútállomás. Szabályozása: jogi határvonal, illetve szabályozási terv szerint védőtávolsága 50 méter (8) A tűzoltó gépjárművek részére az előírt fordulási sugár és két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 14

A közművesítés területei és létesítményei 15. (1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele. (2) Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységek közműellátásának mértékét az 5. tartalmazza. (3) Kialakult és újonnan kialakítandó építési övezetekben új telekbeépítések, felújítások és átépítések engedélyezése során a teljes közművesítettség közterületi biztosításáig megengedett a részleges közművesítettségnek megfelelő ellátás. (4) Hírközlési torony, illetve átjátszó állomás beépítésre szánt területen belüli elhelyezéshez környezetvédelmi hatástanulmány készítése szükséges. (5) Az egyes területfelhasználási egységekben: a) A vezetékes ivó-, használati- és tűzoltóvíz ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők. b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg. c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával a településközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki. (6) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. (7) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni. (8) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. (9) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad. (10) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények - a vízellátás, csapadékvíz-elvezetés, földgázellátás, távközlés hálózatok létesítményei - csak közterületen vagy a szolgáltató saját telkén helyezhetők el az ágazati és az övezeti előírásoknak megfelelően. (11) Közművek védőtávolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közmű üzemeltető hozzájárulásával lehet. (12) Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a gazdaságos terület-felhasználást, a közművek elrendezésénél a területre előírt fásítást figyelembe kell venni. (13) Utak, kerékpárutak, burkolt közterületek alatt elhelyezésre kerülő közművek távlati fejlesztési lehetőségeit figyelembe kell venni. (14) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni (15) Műemléki környezetben az elektromos ellátást földkábelen keresztül kell biztosítani. Zöldterületek 16. (1) A település zöldterületi közparkok. (2) A zöldterületen elhelyezhetők a pihenést szolgáló építmények. (3) A zöldterületeket a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni. Létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet. a) KP 1.1 Közpark A közpark legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek helyezhetőek el. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 15

b) KP 1.2 Ligetes közpark A terület pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. A ligetes közpark legalább 60 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. Az övezetben a sport, játék, játszó-és pihenőszereken túl a terület fenntartását szolgáló épület és vendéglátó épület is építhető a következő előírások betartásával: - Épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, 4,5 m-es építménymagassággal, 80 %-os legkisebb zöldfelületi mértékkel. - Vendéglátó épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető. Erdőterületek 17. (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a külterületi szabályozási terv tűnteti fel. (2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint: Ev védelmi rendeltetésű (védett vagy védő) erdő Az övezeten belül csak köztárgyak, utak, nyomvonal jellegű vezetékek, közműépítmények, utak helyezhetők el akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el. a) Ev 1.1 általános véderdő övezet Védőerdőben építmény nem helyezhető el. Védett erdőben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni. Eg gazdasági erdő 1.1 A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat illetékes Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következőek szerint:» a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %,» a beépítés legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal engedélyezhető,» a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni,» a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.» az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni. Ee 1.1 egészségügyi-szociális turisztikai erdő Az övezetben közlekedési és közműépítmények (utak, parkolók, sétautak), a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények, továbbá közcélokat szolgáló építmények (pihenőhely, esőbeálló) helyezhetők el az alábbi előírások betartásával:» beépítés nagysága legfeljebb 1 %,» beépítés módja szabadonálló,» építménymagasság legfeljebb 4,5 m,» zöldfelületi fedettség 90%. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 16

Mezőgazdasági területek 18. (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület. (2) A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. (3) Mezőgazdasági területek besorolása: Általános mezőgazdasági terület, jele Má. Korlátozott használatú mezőgazdasági terület, jele Mák. Kertes mezőgazdasági területe, jele Mk (4) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak. a) Má Általános mezőgazdasági terület övezetei 1. Má 1.1 Szántó Az övezetben: - A 720 m2-t el nem érő területű telken építmény nem építhető. - A 720 m2-t meghaladó telken 3%-os beépítettséggel elsősorban a szántóföldi mezőgazdasági termelés, az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. 2. Má 1.2 Gyep Az övezetben csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el. 3. Má 1.3 Gyümölcsös Az övezetben: - A 720 m2-t el nem érő területű telken építmény nem építhető. - A 720 m2-t meghaladó telken 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. b) Mák Korlátozott használatú mezőgazdasági terület 1. 2. 3. Mák 1.1 Korlátozott használatú szántó terület. A területre az országosan védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi előírások érvényesek. Az övezetben az építés 720 m2-nél nagyobb területű telken 3%-os beépítettséggel, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhető. Mák 1.2 Má 1.3 Védett gyepterület, nem beépíthető. Korlátozott használatú gyümölcsös, nem beépíthető. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 17

Mák 1.4 Vizes élőhely, nem beépíthető. c) Mk Kertes mezőgazdasági terület. Mk 1.1 kertes mezőgazdasági övezet, nem beépíthető. Vízgazdálkodási terület 19. (1) A vízgazdálkodással összefüggő V jelű területeket a terv jelöli ki. V 1 Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmény helyezhető el. (3) A külön jogszabályban meghatározott parti sáv szélességét a vízfolyások mindkét oldalán biztosítani szükséges. (4) Belvízveszélyes területen épületet és építményt elhelyezni csak az illetékes vízügyi és a katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. Természet közeli területek 20. A természet közeli Tk jelű területeken-melyeket a terv kijelöl- építmény nem helyezhető el. Tk 1.1 Természetközeli terület (Nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt rét.) IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások 21. (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni. (2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védett területeken. (3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (4) Épületek zajtól védendő helyiségeiben a szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 18

(5) Területfelhasználási egységenként a megengedett legnagyobb zajszint határértékek az alábbiak: Határérték (L TH) az L AM megítélési Sorszám Zajtól védendő terület szintre (db) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 1. Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett 45 35 természeti terület kijelölt része 2. Lakóterület (falusias beépítésű) 50 40 3. Gazdasági terület és különleges terület 60 50 4. Főközlekedési utak mellett 65 55 (6) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni. (7) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg. (8) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni. V. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI Építészeti értékvédelem 22. (1) A településen található országos védelem alatt álló műemlékek jegyzékét és a műemléki környezetet a tervvel összhangban a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. (2) A külön önkormányzati rendelettel (helyi értékvédelmi rendelettel) jóváhagyott helyi védett épületek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület sajátos előírásai 23. (1) A műemléki környezetben látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (2) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen szürke, antracit vagy homok színben. (3) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) a műemléki hatóság hozzájárulásával. (4) Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen álló, a helyi védelem alá vont épületen, és a hozzá tartozó ingatlanon 1 m2 felületet meghaladó reklámtábla, cég, vagy címtábla, vagy azonos célt szolgáló homlokzatfestés és fényreklám, továbbá a klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el. (5) A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 19

A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításának sajátos előírásai 24. (1) A területen az alábbi előírásokat is be kell tartani: 1. Lábazatképzés Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével. 2. Falfelületek Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen. Nem alkalmazható fém tető héjalás, fémlemez fedés, cserepes fémlemez fedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként) Abban az esetben ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés ( bádogfedés ), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerű változatának ( cink lemez fedés ) megfelelően. Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez. (2) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme 1. Térarányok, utcaképek A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető. A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal. Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető. A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak. 2. Homlokzati arányrendszer védelme A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak legfeljebb 1,0 méterrel lehet. Az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben. 3. Tetőformák szabályozása Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással az illeszkedés szabályai szerint. A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 20

Régészeti területek 25. (1) A településen található a régészeti területek jegyzékét a HÉSZ 2. számú függeléke tartalmazza. Területi lehatárolásukat a T-2 jelű külterületi és a T-3 jelű belterületi szabályozási tervlap jelöli ki. (2) Régészeti területen a meglévő terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes Irodája engedélyével végezhető. A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények 26. (1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog és a kisajátítás jogintézményei alkalmazhatók. (2) A terven jelölt beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost, közlekedési területen az út kezelőjét terheli (3) A településrendezési célok megvalósításához az Önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják. Útépítési és közművesítési hozzájárulás 27. (1) Amennyiben az új beépítésre szánt területekre új kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak megépítése a tulajdonos kötelezettsége. (2) Az 1.) pontban meghatározottól az önkormányzat és az érdekelt megállapodásban eltérhet. (3) Ha a kiszolgáló utat, illetve a közművet az önkormányzat létesíti, akkor azok költségét az érintett ingatlan (ingatlanok) tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 21

VI. FEJEZET Záró rendelkezések 28. (1) Jelen rendelet és a vele együtt alkalmazandó kül- és belterületi szabályozási tervek 2009. június 15.-én lépnek hatályba. Rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indított ügyekben kell alkalmazni. (2) A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz. (3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Napkor Képviselőtestületének 8 /2002.( VIII.30.) KT rendeletével elfogadott, a település szabályozási terveit és Helyi Építési Szabályzatát megállapító rendelete hatályát veszti. Dr. Spinyhért Zsolt sk. polgármester Tömpéné Orosz Anita sk. jegyző A kiadmány hiteles: Napkor, 2015. szeptember 14. A 2015. évi 1. sz. módosítással egységes szerkezetbe foglalva: 2015. szeptember 7. A módosító rendelkezések hatályosak 2015. szeptember 14.-től. Tömpéné Orosz Anita jegyző Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 22

1. SZÁMÚ MELLÉKLET JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE (1) Melléképület Az építési telken, építési területen a sajátos használat szerinti besorolás szerinti fő funkciótól eltérő rendeltetésű épület. (2) Közlekedési területek szabályozása Külterületen Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el. Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló - közlekedési építmények, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - igazgatási épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el. Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett. Belterületen Szabályozási vonal: A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 23

2. SZÁMÚ MELLÉKLET Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen Állattartásra szolgáló épületek és átmeneti trágyatároló létesítmények védőtávolságai: Állattartásra szolgáló épületek Nagy haszonállat esetén 1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött Haszonállat esetén 1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött Kis haszonállat esetén prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött Baromfifélék 20 állatig 21-50 állatig 50-200 állatig 200 fölött a telek utcai telekhatárától lakóépülettől Védőtávolság ásott fúrott csatlakozó vízvezetékkúttól től Vízvezetéki csaptól 15 10 15 5 2 3 20 15 20 10 5 5 25 25 20 15 5 5 40 40 35 25 10 10 15 10 15 5 2 3 20 15 15 5 2 3 25 25 15 10 5 5 40 40 25 20 10 10 15 10 10 5 1 3 20 15 15 10 2 5 40 40 25 20 10 10 15 5 10 5 1 3 15 15 10 5 1 5 25 25 15 10 5 5 40 40 25 20 10 10 Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 24

3. SZÁMÚ MELLÉKLET Lakóterületeken belül tiltott gazdasági tevékenységek Lakóterületeken belül telepengedély az alábbi tevékenységekre nem adható ki: vegyi anyag készítő és előállító építési betontermék-gyártás előkevert beton gyártása habarcsgyártás, egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása, kőmegmunkálás, csiszoló termék gyártása, vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása, öntött cső gyártása, acélcső gyártás, hidegen húzott vas, acéltermék gyártása, alumíniumgyártás, ólom, cink, ón gyártása, rézgyártás, fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos), fémtartály gyártása, fémalakítás, porkohászat, fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó), gépgyártás, autóbontó, műanyag-feldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 25

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK Természetvédelmi területek VÉDETT TERÜLETEK A település területén a 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató és az 1996. évi LIII. törvény 23 (2) bek. amely szerint a hivatkozott törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár alapján országos jelentőségű védett természeti területnek minősülő ingatlanok találhatóak. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 26

NATURA 2000 TERÜLETEK A 45/2006. (XII.8.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete alapján NATURA 2000 különleges természetmegőrzési területek (Albert-tó HUHN 20040), valamint a hivatkozott rendelet 3. sz. melléklete alapján NATURA 2000 kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek (Napkori-legelő HUHN 20042) vannak a településben, melyek az alábbi hrsz.-on vannak nyilvántartva: A NATURA 2000 területek hasznosítása esetén a 275/2004.(X.8.) Korm. Rendelet (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) és a 269/2007. (X.18.) Korm. Rendelet (a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) előírásait kell figyelembe venni. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 27

TERMÉSZETI TERÜLETEK Az 1996. évi LIII.tv. 15. -a szerinti természeti területek találhatóak a településen, az alábbi ingatlanokon. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 28

ORSZÁGOS ÖKOLÓGIA-HÁLÓZAT ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK A települést érinti az országos ökológiai hálózat övezete az Országos területrendezési terv szerint, melynek elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti. Országos jelentőségű védett természeti területek elhelyezkedése Natura 2000 különleges természetmegőrzési területek és kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek elhelyezkedése 1996 évi LIII. tv. 15. -a szerinti természeti területek elhelyezkedése Országos ökológiai hálózat övezetének elhelyezkedése Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 29

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK Építészeti értékvédelem (1) Országosan védett műemlékek: A településen jelenleg a Római Katolikus templom áll műemléki védettség alatt, mely a Kossuth utca 22. sz alatt áll (hrsz. 762.) Műemléki környezet: Műemléki környezet Műemléki környezet helyrajzi számok szerint: 252, 256/1 /2, 257, 258, 259, 265/3 /4, 320, 322, 755, 756, 757/1 /2, 758, 759, 760/1 /2, 761, 762, 763, 764, 765 Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 30

(1) Helyi építészeti értékvédelem A településnek van helyi értékvédelmi rendelete. A helyi védelem alatt álló épületek az alábbiak: volt Gyulaházi kastély épülete: Kossuth út 59. sz. (223.hrsz.) Görög templom: Kossuth út 96. sz. (1111.hrsz.) Görög Parókia épülete: Kossuth út 93-95. sz. (1274/1. hrsz.) (2) Régészeti területek A régészeti területeket a szabályozási tervek jelölik. Alaprendelet: 2009. La-Urbe Kft - Módosítás: 2014, 2015 Cívisterv Bt. 31