8. előadás. Az ER modell. Jelölések, az ER séma leképezése relációs sémára. Adatbázisrendszerek előadás november 14.

Hasonló dokumentumok
Adatbázisrendszerek 7. előadás: Az ER modell március 20.

Adatbázisrendszerek 8. előadás: Az Enhanced Entity-Relationship modell március 27.

4. előadás. Relációalgebra és relációkalkulusok. Adatbázisrendszerek előadás október 10.

7. előadás. Karbantartási anomáliák, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF, 4NF, 5NF. Adatbázisrendszerek előadás november 7.

7. előadás. Karbantartási anomáliák, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF. Adatbázisrendszerek előadás november 3.

Adatbázisrendszerek. Karbantartási anomáliák, 1NF, 2NF, 3NF, BCNF, 4NF, 5NF március 13.

Adatbázis rendszerek Definíciók:

Adatbázisok gyakorlat

1. előadás Alapfogalmak Modellezés, a Bachman-féle fogalomrendszer, adatmodell,

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Modellek

8. előadás. normálformák. Többértékű függés, kapcsolásfüggés, 4NF, 5NF. Adatbázisrendszerek előadás november 10.

RELÁCIÓS ADATBÁZISSÉMÁK. Egyed-kapcsolat modellről átírás

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációs modell

Adatbázisrendszerek február 27.

A relációs adatbázis-tervezés alapjai

ADATBÁZISOK E-K MODELLBŐL RELÁCIÓS MODELL. Debrenti Attila

9. előadás. Az ER modell. Jelölések, az ER séma leképezése relációs sémára. Adatbázisrendszerek előadás november 16.

Adatbázis rendszerek 1. 5.Gy: ER relációs konverzió

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

1. előadás Alapfogalmak Kialakulás, modellezés, a Bachman-féle fogalomrendszer, adatmodell, adatbázis, tulajdonságok

Több felhasználó párhuzamosan olvashatja, bővítheti, módosíthatja és törölheti az adatokat Az adatok konzisztenciájának és biztonságának biztosítása

Adatigények. Koncepcionális séma (magas szintű modell) Logikai séma (alacsony szintű modell) Belső séma (fizikai szerkezet, hozzáférési módok)

Két vagy több egyedtípus közötti jól meghatározott viszony. K onc epc ioná lis a datmodell (s éma )

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Relációalgebra, 5NF

5. Gyakorlat. 5.1 Hálós adatbázis modell műveleti része. NDQL, hálós lekérdező nyelv:

Adatbázisok. 4. gyakorlat. Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása szeptember 24.

Magas szintű adatmodellek Egyed/kapcsolat modell I.

ADATMODELLEZÉS. Az egyed-kapcsolat modell

ADATBÁZIS-KEZELÉS Demetrovics Katalin

7. Előadás tartalma A relációs adatmodell

Adatbázisrendszerek BEVEZETÉS. A valós világban vannak dolgok, amelyek viselkednek, hatnak egymásra, kapcsolatban vannak. Ezek rendszert alkotnak.

Adatbázis rendszerek 1. 4.Gy: ER modell

Példa Többértékű függőségek, 4NF, 5NF

A relációs adatmodell

Az adatbázis-alapú rendszerek tervezésének alapvető része az adatok modellezése. Ez legtöbbször két fázisban zajlik:

ADATBÁZIS-KEZELÉS. 1. Alapfogalmak

E/K diagram átalakítása relációs adatbázistervre

Adatmodellek. 2. rész

modell, amiben csak bináris sok-egy kapcsolatok (link, memberowner,

ADATBÁZISOK. 4. gyakorlat: Redundanciák, funkcionális függőségek

Adatbázisok elmélete 6. előadás

Mezők viszonya a relációs adatbázis tábláiban

NORMALIZÁLÁS. Funkcionális függés Redundancia 1NF, 2NF, 3NF

AB1 ZH mintafeladatok. 6. Minősítse az állításokat! I-igaz, H-hamis

Adatbázis rendszerek Ea: A rendes állapot. Normalizálás

Adatbázisok elmélete 4. előadás

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak

Adatbáziskezelés alapjai ADATBÁZISKEKZELÉS 1

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Az ER modell ÁBRÁZOLÁS. többértékű. gyenge egyedtípus. tulajdonság típus. származtatott. kapcsolat típus. tulajdonság típus

ABR ( Adatbázisrendszerek) 1. Előadás : Műveletek a relációs medellben

Relációs adatbázisok tervezése ---2

Adatbázisok gyakorlat

Adatbázisok. 3. gyakorlat. Adatmodellezés: E-K modellb l relációs adatbázisséma. Kötelez programok kiválasztása szeptember 21.

Adatbázisok. 1. gyakorlat. Adatmodellezés október október 1. Adatbázisok 1 / 42

T Adatbázisok-adatmodellezés

Csima Judit október 24.

Adatbázis rendszerek Ea: A rendes állapot. Normalizálás

6. Gyakorlat. Relációs adatbázis normalizálása

3. előadás. Programozás-elmélet. A változó fogalma Kiterjesztések A feladat kiterjesztése A program kiterjesztése Kiterjesztési tételek Példa

4.2. Tétel: Legyen gyenge rendezés az X halmazon. Legyen továbbá B X, amelyre

Adatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell

Adatbázisok 1. Kósa Balázs gyakorlata alapján Készítette: Nagy Krisztián. 1. gyakorlat

2014. szeptember 24. és 26. Dr. Vincze Szilvia

Fogalmak. egyed egyedtípus egyed-előfordulás tulajdonságtípus tulajdonság-előfordulás kapcsolat kapcsolatípus kapcsolat-előfordulás

ADATBÁZISOK. Normalizálás

Adatbázisok. Követelmények. Előadó honlapján:

Fejezetek az adatbázisrendszerek elméletéből

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

11. előadás Objektumorientált adatbázisok haladóbb ismeretek

Adatbázisok tavaszi félév Vizsgatételsor

Kidolgozott példák. E-K diagram. Tánc egyednek csak egyetlen attribútuma van. Most a megoldás úgy is helyes lenne,

Adatbázisok elmélete 4. előadás

Leképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.

Adatmodellezés, alapfogalmak. Vassányi István

Adatbázis rendszerek 2. előadás. Relációs algebra

Adatbázis tervezés normál formák segítségével

Az egyed-kapcsolat modell (E/K)

Gazdasági folyamatok térbeli elemzése. 5. elıadás

Adatbázis kezelés. Dr. Iszály György Barna

Adat és folyamat modellek

TAJ. foglalkozás. gyógyszer

Adatbázis rendszerek 1. 7.Gy: Rakjunk rendet. Normalizálás

Magas szintő adatbázismodellek

d Nem a konkrét adatokkal, azok előfordulásaival, kapcsolatokkal (egyedtípus, tulajdonságtípus,

Adatbázisok 1. Az egyed-kapcsolat modell (E/K)

A D A T B Á Z I S O K

A D A T B Á Z I S O K

Adatbázisok elmélete 12. előadás

10. előadás. Alapfogalmak. Adatbázisrendszerek előadás november 28.

Ellenőrző kérdések. 36. Ha t szintű indexet használunk, mennyi a keresési költség blokkműveletek számában mérve? (1 pont) log 2 (B(I (t) )) + t

Adatbáziskezelés. Indexek, normalizálás NZS 1

Függőségek felismerése és attribútum halmazok lezártja

Az optimális megoldást adó algoritmusok

A szemantikus elemzés elmélete. Szemantikus elemzés (attribútum fordítási grammatikák) A szemantikus elemzés elmélete. A szemantikus elemzés elmélete

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Térinformatikai algoritmusok Elemi algoritmusok

Itt és a továbbiakban a számhalmazokra az alábbi jelöléseket használjuk:

BGF. 4. Mi tartozik az adatmodellek szerkezeti elemei

Adatbázisok I. Egyed-kapcsolat formális modell. Egyed-kapcsolat formális modell. Kapcsolatok típusai

Átírás:

8. előadás Jelölések, az Adatbázisrendszerek előadás 2016. november 14., és Debreceni Egyetem Informatikai Kar Az előadások Elmasry & Navathe: Database Systems alapján készültek. 8.1

Egyedtípusok Definíció Azokat az egyedtípusokat, amelyek nem rendelkeznek saját kulcsattribútumokkal, gyenge egyedtípusoknak nevezzük. Ezzel ellentétben azokat a (hagyományos) egyedtípusokat, amelyekeknek van kulcsattribútumuk, erős egyedtípusoknak nevezzük. Definíció A gyenge egyedtípusoknak részleges kulcsuk (diszkriminátoruk) van, amely azon attribútumok halmaza, amelyek egyértelműen azonosítják azokat a gyenge egyedeket, amelyek ugyanazon tulajdonos egyed(ek)hez kapcsolódnak. Jelölések DOLGOZÓ erős egyedtípus HOZZÁTARTOZÓ gyenge egyedtípus 8.2

Tulajdonságtípusok A modell kezeli az egyszerű és összetett, az egyértékű és halmazértékű (többértékű), valamint a tárolt és származtatott tulajdonságtípusokat. Jelölések Vnév Knév Név Szsz Nem Fizetés Projekt Órák Dolgozik_rajta Osztály Születési_dátum DOLGOZÓ Főnök Lakcím 8.3

Kapcsolattípusok A modellben tetszőleges fokszámú kapcsolattípus ábrázolható. A következő két ábrán egy-egy másodfokú (bináris) kapcsolattípus látható. Jelölések DOLGOZÓ M DOLGOZIK_RAJTA N PROJEKT (normál) kapcsolattípus DOLGOZÓ 1 N HOZZÁTARTOZÓJA HOZZÁTARTOZÓ azonosító kapcsolattípus 8.4

Jelölések Szimbólum Jelentés egyedtípus gyenge egyedtípus kapcsolattípus azonosító kapcsolattípus attribútum kulcsattribútum többértékű attribútum összetett attribútum származtatott attribútum E1 R E2 az E2 egyedtípus totális résztvevője a R kapcsolatnak 1 N E1 R E2 az E1 és E2 egyedtípusok 1 : N számosságú R kapcsolata R (min, max) E az E egyedtípus R-beli részvételére vonatkozó strukturális megszorítás (min, max) 8.5

Példa Név Szám Helyszínek OSZTÁLY Vezető Vezetés_kezdő_dátum Helyszín Név Szám PROJEKT Irányító_osztály Vnév Knév Név Szsz Nem Fizetés Projekt Órák Dolgozik_rajta Osztály Születési_dátum DOLGOZÓ Főnök Lakcím Születési_dátum Nem Dolgozó Kapcsolat HOZZÁTARTOZÓ Hozzátartozó_név 8.6

Példa Vnév Knév Szdátum Név Lakcím Szsz Fizetés Nem N 1 MUNKAHELYE Név Helyszínek Szám DOLGOZÓ Kezdő_dátum Dolgozók_száma OSZTÁLY 1 1 VEZETI Órák 1 IRÁNYÍTJA N főnök beosztott 1 FŐNÖKE N 1 M DOLGOZIK_RAJTA HOZZÁTARTOZÓJA N PROJEKT Név Helyszín Szám N HOZZÁTARTOZÓ Név Nem Szdátum Kapcsolat 8.7

Példa Vnév Knév Szdátum Név Lakcím Szsz Fizetés Nem (1, 1) dolgozó MUNKAHELYE osztály (4, N) Név Helyszínek Szám DOLGOZÓ Kezdő_dátum Dolgozók_száma OSZTÁLY (0, 1) vezető (1, N) dolgozó VEZETI vezetett osztály (1, 1) Órák (0, N) irányító osztály IRÁNYÍTJA (1, 1) irányított projekt (0, N) (0, 1) projekt főnök beosztott DOLGOZIK_RAJTA (1, N) PROJEKT (0, N) FŐNÖKE dolgozó Név Helyszín Szám HOZZÁTARTOZÓJA (1, 1) hozzátartozó HOZZÁTARTOZÓ Név Nem Szdátum Kapcsolat 8.8

1 Erős egyedtípusok leképezése 2 Gyenge egyedtípusok leképezése 3 Bináris 1 : 1 számosságú kapcsolattípusok leképezése (a) külső kulcs használata (b) összevonás (c) kereszthivatkozás v. kapcsoló reláció használata 4 Bináris 1 : N számosságú kapcsolattípusok leképezése 5 Bináris M : N számosságú kapcsolattípusok leképezése 6 Többértékű attribútumok leképezése 7 N-edfokú kapcsolattípusok leképezése 8.9

Erős egyedtípusok leképezése Az ER séma minden E erős egyedtípusához rendeljünk hozzá egy R relációsémát, amely tartalmazza E összes egyszerű attribútumát. Az összetett attribútumoknak csak az egyszerű komponenseit adjuk hozzá R attribútumaihoz. Válasszuk E kulcs attribútumainak egyikét az R relációséma elsődleges kulcsául. Ha az E-ből választott kulcs összetett, akkor annak egyszerű attribútumai együttesen fogják alkotni R elsődleges kulcsát. 8.10

Gyenge egyedtípusok leképezése Az ER séma minden W gyenge egyedtípusához rendeljünk hozzá egy R relációsémát, melynek attribútumai legyenek W összes egyszerű attribútuma és W összetett attribútumainak egyszerű komponensei. Továbbá adjuk hozzá R attribútumaihoz külső kulcs attribútumként azoknak a relációsémáknak az elsődleges kulcs attribútumait, amelyeket a domináns egyedtípusoknak feleltettünk meg; ezzel képezzük le a W -hez tartozó azonosító kapcsolattípust. R elsődleges kulcsa a tulajdonos egyedtípusok elsődleges kulcsainak és a W gyenge egyedtípus diszkriminátorának az együttese. Ha egy E 2 gyenge egyedtípus tulajdonosa a szintén gyenge E 1 egyedtípus, akkor E 1 -et E 2 előtt kell leképezni, mert az E 2 leképezéséhez szükség van az E 1 -ből képzett reláció elsődleges kulcsára. 8.11

Bináris 1 : 1 számosságú kapcsolattípusok leképezése Minden bináris 1 : 1 számosságú R kapcsolattípus esetén meg kell határozni az R-ben részt vevő egyedtípusokból képzett S és T relációkat. Három lehetséges megközelítés létezik: (1) külső kulcs használata, (2) összevonás és (3) keresztreferencia vagy kapcsoló reláció használata. Az első megközelítés a leghasznosabb, és azt célszerű alkalmazni, hacsak bizonyos feltételek nem állnak fenn, ahogy azt mindjárt látni fogjuk: 1 Külső kulcs használata: Válasszuk ki az egyik relációt (mondjuk S-t) és vegyük fel S külső kulcsaként T elsődleges kulcsát. Célszerű S-nek azt a relációt választani, amelyiket abból az egyedtípusból képeztünk le, amelyik totális résztvevője az R kapcsolatnak. Vegyük fel továbbá R egyszerű attribútumait, illetve R összetett attribútumainak egyszerű komponenseit S attribútumaiként. (Azt is megtehetnénk, hogy S (a totális résztvevő) elsődleges kulcsát vesszük fel T külső kulcsaként, de ebben az esetben T minden olyan rekordjánál, amelyik nem vesz részt a kapcsolatban, ehhez a külső kulcshoz null értéket kellene rendelni.) 8.12

Bináris 1 : 1 számosságú kapcsolattípusok leképezése 2 Összevonás: Egy másik lehetőség az 1 : 1 kapcsolatok leképezésére, ha a két egyedtípust és a kapcsolatot egyetlen relációba vonjuk össze. Ezt akkor tehetjük meg, ha mindkét egyedtípus totális résztvevője a kapcsolatnak. 3 Kereszthivatkozás vagy kapcsoló reláció használata: A harmadik lehetőség, hogy felveszünk egy harmadik R relációt abból a célból, hogy kereszthivatkozással lássuk el a két egyedtípusból képzett S és T relációk elsődleges kulcsait. Ahogy látni fogjuk, ezt a megközelítést alkalmazzuk a bináris M : N kapcsolatoknál is. Az R relációt kapcsoló relációnak nevezzük, mert R minden rekordja egy kapcsolat-előfordulást reprezentál, amely S egy rekordját T egy rekordjával kapcsolja össze. 8.13

Bináris 1 : N számosságú kapcsolattípusok leképezése Minden bináris 1 : N számosságú R kapcsolattípus esetén meg kell határozni azt az S relációt, amelyiket a kapcsolattípus N-oldali egyedtípusából képeztünk. Vegyük fel S külső kulcsaként az R-ben részt vevő másik egyedtípusból képzett T reláció elsődleges kulcsát; mindezt azért tesszük, mert az N-oldali egyed-előfordulások a másik oldalról legfeljebb egy egyed-előforduláshoz tartoznak. Vegyük fel továbbá R egyszerű attribútumait, illetve R összetett attribútumainak egyszerű komponenseit S attribútumaiként. Egy másik megközelítés szerint most is használhatunk kapcsoló relációt (kereszthivatkozást), ahogy az 1 : 1 kapcsolatoknál tettük. Ekkor egy külön R relációt hozunk létre, amelynek attribútumai S és T elsődleges kulcsai, és amelynek elsődleges kulcsa megyegyezik S elsődleges kulcsával. Ezt a módszert célszerű alkalmazni akkor, ha S-ben kevés rekord vesz részt a kapcsolatban, ugyanis ekkor a külső kulcsos megközelítés használatakor rengeteg null érték szerepelne a külső kulcsban. 8.14

Bináris M : N számosságú kapcsolattípusok leképezése Minden bináris M : N számosságú R kapcsolattípus esetén hozzunk létre egy új S relációt, amely R-et reprezentálja. Vegyük fel S külső kulcsaként a kapcsolatban részt vevő egyedtípusokból képzett relációk elsődleges kulcsait; ezek együttese alkotja S elsődleges kulcsát. Vegyük fel továbbá R egyszerű attribútumait, illetve R összetett attribútumainak egyszerű komponenseit S attribútumaiként. Vegyük észre, hogy egy M : N kapcsolatot nem tudunk egyetlen külső kulccsal reprezentálni az egyik résztvevő relációban (ahogy az 1 : 1 és 1 : N kapcsolattípusok esetén tettük) az M : N számosság miatt; mindenképpen létre kell hoznunk egy külön S kapcsoló relációt. 8.15

Bináris M : N számosságú kapcsolattípusok leképezése Azt is vegyük észre, hogy az 1 : 1 és 1 : N kapcsolattípusokat mindig leképezhetjük az M : N kapcsolattípusok leképezéséhez hasonló módon, a kereszthivatkozás (kapcsoló reláció) használatával úgy, ahogy azt korábban láttuk. Ez a megközelítés különösen hasznos akkor, ha kevés kapcsolat-előfordulás létezik, mert így elkerülhetjük a sok NULL érték felbukkanását a külső kulcsokban. Ebben az esetben a kapcsoló reláció elsődleges kulcsát a kapcsolatban részt vevő egyedtípusokból képzett relációkra hivatkozó külső kulcsok közül csak az egyik alkotja. 1 : N számosságú kapcsolattípus esetén a kapcsoló reláció elsődleges kulcsa az N-oldali egyedtípusból képzett relációra hivatkozó külső kulcs lesz. 1 : 1 számosságú kapcsolattípus esetén bármelyik külső kulcsot használhatjuk a kapcsoló reláció elsődleges kulcsaként, ha abban a relációban nincs NULL érték. 8.16

Többértékű attribútumok leképezése Minden egyes A többértékű attribútum esetén hozzunk létre egy új R relációt. Ez az R reláció tartalmazzon egy, az A-nak megfelelő attribútumot, valamint annak a relációnak a K elsődleges kulcsát R külső kulcsaként, amelyet az A-t tartalmazó egyedtípusból vagy kapcsolattípusból képeztünk. R elsődleges kulcsát A és K együttese alkotja. Ha a többértékű attribútum összetett, akkor az egyszerű komponenseit vegyük fel R attribútumaiként. 8.17

N-edfokú kapcsolattípusok leképezése Minden N-edfokú R kapcsolattípus esetén, ahol N > 2, hozzunk létre egy új S relációt, amely R-et reprezentálja. Vegyük fel S külső kulcsaként a kapcsolatban részt vevő egyedtípusokból képzett relációk elsődleges kulcsait. Vegyük fel továbbá R egyszerű attribútumait, illetve R összetett attribútumainak egyszerű komponenseit S attribútumaiként. S elsődleges kulcsa általában az összes külső kulcs együttese. Ha azonban az R-ben részt vevő valamely E egyedtípusból csak egy rekord vehet részt a kapcsolatban (számossági megszorítás), akkor S elsődleges kulcsának nem kell tartalmaznia az E-ből képzett E relációra hivatkozó külső kulcsot. 8.18

Példa Erős egyedtípusok leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés ) OSZTÁLY( Onév, Oszám ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín ) 8.19

Példa Erős egyedtípusok leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés ) OSZTÁLY( Onév, Oszám ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín ) A gyenge egyedtípus leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés ) OSZTÁLY( Onév, Oszám ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) 8.19

Példa Erős egyedtípusok leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés ) OSZTÁLY( Onév, Oszám ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín ) A gyenge egyedtípus leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés ) OSZTÁLY( Onév, Oszám ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) A bináris 1 : 1 számosságú kapcsolattípus leképezése (külső kulcs használatával): DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés ) OSZTÁLY( Onév, Oszám, Vez_szsz, Vez_kezdő_dátum ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) 8.19

Példa A bináris 1 : N számosságú kapcsolattípusok leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés, Főnök_szsz, Osz ) OSZTÁLY( Onév, Oszám, Vez_szsz, Vez_kezdő_dátum ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín, Osz ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) 8.19

Példa A bináris 1 : N számosságú kapcsolattípusok leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés, Főnök_szsz, Osz ) OSZTÁLY( Onév, Oszám, Vez_szsz, Vez_kezdő_dátum ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín, Osz ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) A bináris M : N számosságú kapcsolattípus leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés, Főnök_szsz, Osz ) OSZTÁLY( Onév, Oszám, Vez_szsz, Vez_kezdő_dátum ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín, Osz ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) DOLGOZIK_RAJTA( Dszsz, Psz, Órák ) 8.19

Példa A bináris 1 : N számosságú kapcsolattípusok leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés, Főnök_szsz, Osz ) OSZTÁLY( Onév, Oszám, Vez_szsz, Vez_kezdő_dátum ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín, Osz ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) A bináris M : N számosságú kapcsolattípus leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés, Főnök_szsz, Osz ) OSZTÁLY( Onév, Oszám, Vez_szsz, Vez_kezdő_dátum ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín, Osz ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) DOLGOZIK_RAJTA( Dszsz, Psz, Órák ) A többértékű attribútum leképezése: DOLGOZÓ( Vnév, Knév, Szsz, Szdátum, Lakcím, Nem, Fizetés, Főnök_szsz, Osz ) OSZTÁLY( Onév, Oszám, Vez_szsz, Vez_kezdő_dátum ) PROJEKT( Pnév, Pszám, Phelyszín, Osz ) HOZZÁTARTOZÓ( Dszsz, Hozzátartozó_név, Nem, Szdátum, Kapcsolat ) DOLGOZIK_RAJTA( Dszsz, Psz, Órák ) OSZT_HELYSZÍNEK( Oszám, Ohelyszín ) 8.19