Krisztus fénye TAKSONY QUINQUAGENARIUM A Szent Anna templom felszentelésének 50. évfordulójára Láng András atya megemlékezése Dr. Tóth János, egykori taksonyi plébános munkásságáról, életútjáról A taksonyi hívek életében nagy megpróbáltatás volt a második világháború utáni időszakban a lakosság kényszermunkára való elvitele, az úgynevezett málenkij robot, valamint a kitelepítés. A háború okozta templomsérüléseket valamennyire sikerült rendbetenniük 1955. év végére, és 1956 januárjában jött a harmadik nagy megpróbáltatás, a földrengés, amely teljesen elpusztította a templomukat, annyira, hogy használhatatlanná vált. Sok lakosnak a háza pusztult el, részben vagy egészen. E sok baj, csapás közepette, a plébános, Dr. Tóth János atya állt a hívek mellé, lelkileg vigasztalta őket és tudásával segítette a helyreállítást. Segített az egyes családoknak is, de felvállalta azokban a nehéz, kritikus időkben egy új templom és plébánia felépítésének minden gondját. Ezért szeretnénk ezzel az írással emléket állítani, volt plébánosunknak hálás szívvel. Először is az életútjáról röviden <<Nógrádmarcalon született, 1920. november 18-án. Szülei Tóth János és Vincze Rozália. Pappá szentelték 1943-ban, Vácott. Kápláni és plébánosi helyei: Első kápláni helye Törtel, 1943. július 28-tól, majd Nagykáta 1945. augusztus 10., Mende 1946 április. (helyettesítés), Kispesten 1948, még abban az évben Wekerletelep 1948. 1949 szeptemberében iratkozott be a Pázmány Péter tudományegyetem jogi karára és 1950. június 3-án avatták kánonjogi doktorrá 1953 Vecséstelepre kerül 1954. szeptember 1. Taksonyba kerül Wieland Mihály mellé adminisztrátornak. Majd plébánosi kinevezést kap, Wieland Mihály előző plébános nyugállományba vonulásakor. Taksonyban 18 évet szolgál. 1972. október 29. Újpest-Megyeri plébánia adminisztrátora, majd plébánosa lesz. Itt 19 évet tölt el, és amikor az Újpest Megyeri plébániát visszaveszik a szaléziak, 1991. április 1-én nyugállományba vonul, Vácra. Hiába vonult a lelkipásztorkodásból nyugdíjba, mert akkor kezdődött egy újabb értékes szakasza az életének. A Váci Egyházmegye püspökei különböző fontos feladatokkal bízták meg.(erről később részletesen is írunk) Vácott fejezte be életét 2007. november 1-én, Mindenszentek ünnepének estéjén a Váci Irgalmas Kórházban. A Váci Székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra november 9-én az érte Tóth János szüleivel, és testvérével, Mihállyal bemutatott gyászmise után. Temetésén, mint Taksony díszpolgárát, a polgármester úr, Kreisz László is búcsúztatta, a község nevében. Dr. Tóth János atya taksonyi működése: Egész életén át nagyon tevékeny, egyházáért élő lelkipásztor volt. Teljes odaadással szolgálta a Váci Egyházmegyét. Legnagyobb alkotása azonban a taksonyi plébánia tervezése és felépítése, valamint az új taksonyi templom felépítése volt. Erről számolunk most be a következőkben. 1954. szeptember 1-vel helyezi az akkori püspök Taksonyba, először Wieland Mihály plébános kisegítésére, majd annak végleges A Váci Szemináriumban nyugalomba vonulása után teljes jogú plébánosa lett Taksonynak. A kinevezési iratban (dispozíció) a következőket írja Dr. Kovács Vince általános püspöki helynök, váci püspök: Bízom abban, hogy Tisztelendőségednek előbbi állomáshelyein tapasztalt buzgósága a hívek lelkiéletének elmélyítését eredményezi majd. Különösen feladatul tűzöm ki azonban, hogy a háború alatt súlyosan megsérült templomot és plébániaépületet legalább az elengedhetetlenül szükséges módon rendbehozza. 11
Krisztus fénye << A régi templom a második világháború alatt belövést kapott. A tornyot lelőtték, a templom belsejét kifosztották. 1955 karácsonyára helyezték fel a torony helyére a négy harangot, amelyek karácsonykor, az éjféli szentmisén szólaltak meg először. A torony tetőszerkezetének felállítását újév utánra tervezték. A torony elkészült, a keresztet 1956. január 11-én helyezték el a torony tetején. Másnap január 12-én hajnali 6 óra 45 perckor 8-as erősségű földrengés rázta meg a falut. A templom használhatatlanná omlott össze. Rendbe hozni nem volt érdemes. Ezért merült fel a gondolat, hogy új templomot kell építeni, de azt már a falu közepén. Így kezdődött az új templom építése. És mivel a régi templomtól messze volt az új, ezért kellett új plébániát is építeni. A plébánia építése 1956 októberében kezdődött és 1957. június 1-én már beköltözhető állapotban volt. A község közepén régen temetődomb volt. Ezt a területet kapta meg az egyház a régi templom területéért cserébe. A régi plébánia épületet a kosárfonók vették meg. Az új templom tervét Árkay Bertalan építészmérnök rajzolta meg. A templom építését 1957 virágvasárnapján kezdték el és 1958. július 27-én, a Szent Anna búcsú ünnepén áldotta meg Dr. Kovács Vince püspök úr, váci apostoli kormányzó, váci püspök. Védőszentje a templomnak Szent Anna lett, ugyanő volt az előző templomnak is. A templomi építkezés munkásai idegenek voltak, fizetésért dolgoztak, az emeletes plébániát viszont a hívek építették! A kupola terveit a híres statikus mérnök, Csonka Pál professzor tervezte. A földrengés pusztítása Terveztek a templom mellé önálló harangtornyot is, de csak az alap készült el. Azóta sincs harangtorony, a harangok egy vasállványon vannak. Jelenleg foglalkoznak a tervvel az egyházközség képviselőtestületének tagjai, hogy felépítsék a tornyot a templom mellett. Az új templom megáldását 1958. július 27-én, vasárnap Dr. Kovács Vince püspök úr végezte. Jelen voltak még: Szombati László peregi plébános, Márkus Lajos nyugalmazott esperes, Korompay Tibor püspöki irodaigazgató és Dr. Tóth János helyi plébános. Csonka Pál professzor az épülő kupola előtt Templomszentelés 12
Krisztus fénye Most olvassuk el Dr. Kovács Vince püspök úr levelét, amelyet a fölszentelés napjára írt Tóth János atyának: 13
Krisztus fénye (Láng András plébános további beszámolója) A taksonyi Krisztus szobor története (a templom homlokzatán) Dr. Tóth János a templom építtetőjének beszámolója a Historia Domusban (Háztörténet), 1972. évről: A templom homlokzatára, a kereszt helyére Krisztust ábrázoló bronzszobor került. Ez a szobor Giesswein Sándor, a század elei munkásapostol pap síremlékén állott a Kerepesi temetőben. Onnan kitették és a Központi Szeminárium udvarán, méltatlan helyen hányódott. Giesswein Sándor porait a győri székesegyház kriptájába vitték. A szobor itt maradt gazdátlanul. Dr. Kacziba József akkori győri püspöktől kértem le, mivel Giesswein Sándor győri egyházmegyés pap volt. A másik adatot 1987-nél olvasom, Jancsó Imre plébános írásában: Képet kaptunk Dr. Erdőssy Béla érseki tanácsostól, egyházművészeti szakértőtől. A kép a templom tetején lévő Krisztus szobrot ábrázolja, amikor még Giesswein Sándor sírján állt a temetőben. A szobor Krasznai Lajos műve, ezt Dr. Erdőssy Béla egyházművészeti szakértő állapította meg. Tóth János atya utódja Újfalusi István lett 1972-ben. Az ő működése: 1973 a templom belső falára faburkolat kerül 1974 Újfalusi István plébános megfesti a stációképeket és a templomnak adja ajándékba. 1975 villámhárítot szerelnek a templom tetejére 1976 a neon világítás szerelése 1977 a templom belső festése, hangerősítő berendezés Jancsó Imre az új plébános 1978 szeptember 1-től 1978. november 1. Tábori Frigyes lesz a sekrestyés és a kántor 1979 plébánia tetőcsere, javítás, templom külső mészkő lábazatot kap 1979. június 24. primícia volt Taksonyban, Iváncsi Balázs újmisés atyának 1979. augusztus 28. A régi temető felszámolásra került. A három egykori taksonyi plébánosnak a hamvait átvitték az új temetőbe. 1980. július 6. a templom törtmárvány padlózata elkészült. Pálffy György szentesi kőfaragó mester munkája 1980 Templom külső festés, Fekete András helybeli festő, fal tövében kiegészítő szigetelés, lambéria felújítás. Danterm fűtőberendezés beszerelése 1981. január 11. hálaadó szentmise a földrengés 25. évfordulóján 1981. október 19. a templom előtti kereszt megáldása Az épülő orgona a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat üzemében 1981. december 31. bejelenti a plébános, hogy orgonát csináltatunk (1988-ban épül meg) 1983. július 31. a templom felszentelése 25. évfordulójának megünneplése 1984. november új iskola épül Taksonyban 1988 orgona szerelése és megáldása Orgonaszentelés Ebben az évben kezdődik a színes üvegablakok készítése. Ezek terveit Pituk József Viktórián készítette, de betegsége miatt a kivitelezését nagyrészt Szommer György végezte. 14
Krisztus fénye 1990-92 Kalló József a plébános, ebben az időben fejeződik be a templomi színes ablakok elkészítése az eredeti tervek alapján. 1992-94 Dr. Peczár Péter plébános veszi át a plébániát. A plébánia fűtésének korszerűsítése nevéhez fűződik. (Gáz- és vegyestüzelésű kályhát szerelnek fel központi fűtésrendszerrel.) Ő festeti ki az egész plébániát, és újítja meg a plébánia villanyhálózatát. A jelenlegi plébános, Láng András 1994. augusztus 1-vel kerül Taksonyba. A jelenlegi plébános idejében a templom és környezetének felújítása: A templom kapcsolórendszere életveszélyessé válik, ezért Kapui Gyula helyi mérnök megtervezi és elkészíti az új kapcsolószekrényt. A Danterm olajfűtésű kályha rendszere korszerűtlenné és további használata lehetetlenné válik, ezért 1996-ban gázfűtésű hősugárzók kerülnek a helyére. Majd 2001-ben kezdődött a templom kert parkosítása. 1998-ban kezdődik el, a templom külső festése. 2000-ben került a templomkertbe a község millenniumi kútja, amelyet 2000.szeptember 16-án szentelt föl Dr. Tóth János váci egyházmegyei kanonok, volt taksonyi plébános, Taksony díszpolgára. 2001- ben kezdődik a templomkert parkosítása, Helfrich Franciska kertépítő tervei alapján. A templom belső festésére és villanyhálózatának teljes felújítására 2003-ban került sor. A templom új világítótesteket kapott, az elavult fénycső és reflektorrendszert új váltotta fel. A festést és az oltárkép restaurálását Kovanecz János, Ráncsik János és Ráncsik Zsolt rákospalotai mesterek végezték. A villanyhálózatot Kovács Béla dunaharaszti villanyszerelő végezte, Kapui Gyula és Wágner Ferenc tervei alapján. Kapui Gyula mérnök a harangok villamosításának teljes felújítását is elvégezte. A templombelső felújítása 2004-ben fejeződött be. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének taksonyi csoportja, annak vezetője, Hufnágel Béla Attila, 2004-ben folytatva a templom kert parkosítását, értékes alkotásokkal tette széppé a kertet. 2004-ben készült el a málenkij robot és a kitelepítések 60-dik évfordulójára az emlékmű (ld. képet). 2005-ben építik meg a templom háta mögött a II. János Pál tiszteletére szentelt közösségi házat, majd 2006-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművét és egy Mária imádkozó helyet a csendes elmélyedésre (ld. képet). Még egy jelentős renoválási művelet történt templomunkban, 2006-ban: Az 1988-ban készült orgona beporosodott, erősen elhangolódott a 18 év alatt, ezért Varga László helybeli orgonaépítő mester darabokra szedte az orgonát, kitisztította és felhangolta 2006-év őszén. 15
Krisztus fénye Mivel a templomunk 1958. július 27-én lett felszentelve, 2007. Búcsú ünnepén Szent Anna jubileumi évet hirdettünk meg a templom fennállásának 50. évfordulójára, 2008-ra. Térjünk vissza Dr. Tóth János kanonok plébános további életútjára: Dr. Tóth János atya értékes életpályája, és munkássága nem fejeződik be a taksonyi templom építésével. 1950-ben kapta az első kitüntetést munkájáért Dr. Kovács Vince püspöktől, aki címzetes esperessé nevezte ki, főpásztori köszönete és elismerése kifejezéseként. A Váci egész Egyházmegye szolgálatát 1970-ben kezdte. A II. Vatikáni zsinat rendelte el a lelkipásztori élet megújításáért az Egyházmegyei Papi Szenátust, amelynek tagjává nevezte ki Dr. Bánk József váci megyéspüspök 1970. január 15-én. Az Újpest Megyeri plébánia vezetésének idején tervezte meg és építette fel a Pestszentlőrinci Havanna telepi plébániát. A tiszteletbeli kanonok címet Dr. Bánk József püspöktől kapta, e sorok kíséretében: Lelkipásztori munkákkal elsősorban a jó Isten dicsőségét és a hívek lelki üdvét kívánjuk szolgálni. Ezért fáradozásainkért is a jutalmat magától a jó Istentől várjuk. Szükséges azonban, hogy jeles alkalmakkor a jó papi munkát és a hűséges helytállást a főpásztor külsőleg is elismerje. Püspökké szentelésem 20. évfordulója alkalmából 40 éves buzgó lelkipásztori munkájának elismeréseként, különösen pedig a taksonyi új templom és plébánia felépítéséért Nagyontisztelendőségedet az ősi váci székeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezem ki. 1984. december 15-én. Vác 1968/1984. szám alatt. János atya szerénységére álljon itt abból a köszönőlevélből egy részlet, amelyet válaszképpen írt a kinevezésre: Nagyméltóságú Érsek Püspök Úr! Tisztelettel olvastam személyemhez intézett sorait, melyekben a Váci Székeskáptalan tb kanonokjává kinevezett. A kinevező irat bevezető mondatai életvitelem magán mottóját tükrözi, mert soha nem vezetett emberi tekintet a azokban a dolgokban, melyekben Isten ügyét szolgáltam. Emberi elismerésre nem vágyódtam (nem is igen kaptam), mert mindig attól tartottam, hogy az csökkenti a Legfelső elismerését. Ott sem számíthattam különösre, mert csak haszontalan szolga voltam, azt tettem meg, amire képes voltam. A következő kitüntetést és elismerést Marosi Izidor váci püspöktől kapta, aki 1990. december 27-én tolmácsi címzetes préposttá nevezte ki. Nyugalomba vonulásával egyidőben, 1991. április 11-én komoly, felelősségteljes egyházmegyei megbízatást kapott a váci egyházmegyei főszámvevő lett. Munkakörét is meghatározta a kine12vezési irat: Az összes plébánia zárszámadásait ellenőrizni, az építkezési és felújítási ügyeket intézni, azokat ellenőrizni, véleményezni. A biztosítás, az adó, az ÁFA-ügyek, valamint a hitoktatási óradíjak felügyelete stb. 1991-ben a székeskáptalan mesterkanonokjává nevezte ki Marosi Izidor váci püspök. Ebben az időben zajlottak a kárpótlások és az egyházi ingatlanok állami felülvizsgálata. Ekkor szerezte vissza az egyházmegyének, Vácott és más helységekben is a volt egyházi épületeket. Kijárta a minisztériumban, hogy a papok nyugdíjasként, bizonyos állami nyugdíj-kiegészítést is kapjanak, ezt országos szinten intézte el. 1992. július 10-én Keszthelyi Ferenc váci püspök az Egyházmegye vagyonkezelőjévé nevezte ki. Az egész Egyházmegye anyagi ügyeit neki kellett kezelni, felelősségteljes megbízatás volt ez is. 16 Gyémántmiséjén, Vácott, 2003-ban
Krisztus fénye Tagja lett még ebben az évben a Gazdasági Tanácsnak és ő lett az Építési Bizottság elnöke is. Az utolsó kinevezését 1993-ban kapta: az Egyházmegye poenitenciarius kanonokja lett. Bizonyos kiközösítések alóli feloldozás volt a feladata. Ezek voltak a hivatalos kinevezései és megbízatásai. Nem hiszem, hogy az elmúlt évtizedekben volt még egy pap a Váci Egyházmegyében, aki ilyen sokoldalú és felelősségteljes munkaköröket látott volna el, mint Ő, olyan lelkiismerettel és szaktudással, amellyel Ő rendelkezett. Ezért emlékezünk meg róla tisztelettel az általa terveztetett és felépített taksonyi Szent Anna templom felszentelésnek 50. évfordulóján. Ide csatolom Stark József egyházközségi képviselő összeállítását az új templom és plébánia építéséről: A Szent Anna templom építésének története dr. Tóth János atya visszaemlékezései alapján Dr. Tóth János atya püspöki rendelkezés alapján 1954. szeptember 1-jén átvette a plébánia vezetését. Elődje Wieland Mihály esperes úr volt, akit igen megviselt a világháború, s korára való tekintettel 1954. szeptember 1-jén nyugdíjazták. Tóth atya elmondása alapján azzal a szépséghibával, hogy sok évtizedes munkálkodásáért egy elismerő szót sem kapott az Egyházmegyei Hatóságtól. Ezért talán érthető módon reszkető kézzel jegyezte le a Historia Domus általa írott utolsó sorait. Két első szobát biztosítva neki, továbbra is a plébánián maradt. A plébánia átvétele után Tóth atya legfőbb teendőének a templom restaurálását tekintette. Amíg a templom helyreállítási terve készült, rendbe hozatták a harangokat. A két repedtet 1955-ben Szlezák Ráfael harangöntő mesterrel újraöntették. 1955. karácsonyára elkészült a torony téglafala, homlokzata. Beépítették a harangtartó gerendákat és felhelyezték mind a négy harangot eredeti helyére. Hosszú évek után a karácsonyi éjféli szentmisére szólaltak meg újra együtt. Az új torony tetőszerkezetének összeállítása az újévre maradt, melyet Piller Fülöp, helyi ácsmester készített el. (Ez az 1894- ben tűzvész által elpusztult tetőszerkezet mása.) A keresztet a torony tetejére 1956. január 11-én helyezték fel. Másnap reggel 6 óra 45 perckor 8-as erősségű tektonikus földrengés rázta meg a községet. A templom is használhatatlanná omlott. A romos templom újjáépítése több szempontból sem volt célszerű, ezért új templom, új plébánia építését látták a legjobb lehetőségnek. A templom építéséhez a hatóságok nagyon nehezen járultak hozzá. A terveket nagy vonalakban Árkay Bertalan építészmérnök rajzolta meg. A plébánia tervét költségkímélés céljából maga Tóth atya készítette. Wieland esperes úr 1956-ban saját házába költözött, Soroksárra. Ott halt meg, 1962. november 4-én. Az új plébánia építését 1956. novemberében kezdték meg. 1957. június 1-jén Tóth atya, Tábori Nándor káplánnal be is költözött. A templom építését 1957. Virágvasárnapján hirdették meg és másnap tereprendezéssel meg is kezdték. A templom építéséhez a régi templom anyagának eladásából származó bevétellel (200.000 Ft) indultak neki. A Váci Egyházmegye kétszer rendelt el templomi gyűjtést, siralmas eredménnyel. Minden nehézség ellenére, az isteni segítséggel elkészült új templomot 1958. július 27-én, Szent Anna búcsúnapunkat követő vasárnapon áldotta meg dr. Kovács Vince püspök úr, apostoli kormányzó. A kezdetben szegényes berendezést lassanként bővítgették. Jórészt társadalmi munkában készültek az ülőhelyek, a plébánia alagsorában berendezett műhelyben. A főoltár még a zsinat előtt háttal-misézésre készült. Ruszkicai rózsaszín márvány a borítása, a két mellékoltár lapja piszkei vörös márvány. Lábai siennai sárga márványból készültek, ugyanezen anyagból készült később a keresztelő medence és a tabernaculum asztalka. A szentély borítására piszkei vörös és siklósi sárga márványt használtak. A főfal festményét Dénes Jenő festőművész készítette, 1960-ban. Különlegessége, hogy a festmény nem a falra, hanem a fal elé helyezett gipszrabitz lemezre készült. Tóth atya tisztelettel emlékezik Tábori Nándorra, mint munkatársára, aki 1956. szeptember 1-től 1958. szeptember 1-ig volt segítségére. Ami taksonyi munkálkodásom alatt ott történt, ha jó, mind az Ő kegyelme, ha rossz, mind az én gyarlóságom. Magam dicsőségét sem akkor, sem azóta semmiért nem kerestem, de mindenért legyen Neki dicsőség, hála és magasztalás. (Fényképek: Dr. Tóth János atya hagyatékából, Historia Domus, Wagner Attila, www.taks.hu, www.taksony.hu) 17