FŐVÉDÖ: Csernoch János dr. bíboros hercegprímás

A KIÁLLÍTÁS BE9í»EZŐBIZOTT Í }A FŐVÉDÖ: Csernoch János dr. bíboros hercegprímás VÉDŐK: Szmrecsányi Lajos v. b. t. t., egri érsek Zichy Gyula gróf kalocsai érsek Papp Antal c. érsek Radnay Farkas c. érsek Prohászka Ottokár dr. v. b. t. t., püspök Fetser Antal dr. püspök Mikes János gróf püspök Glattfelder Gyula dr. püspök Rott Nándor dr. püspök Miklóssy István püspök Hanauer A. István püspök Bárdos Rémig főapát Berzeviczy Albert v. b. t. t., ny. miniszter Apponyi Albert gróf v. b. t. t., ny. miniszter Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter Fass József dr. népjóléti miniszter Zichy János gróf v. b. t. t., ny. miniszter TISZTELETBELI ELNÖKÖK: Breyer István dr. prelátus, államtitkár Buttykay P. Antal generális definitor Kertész K. Róbert államtitkár Kriston Endre dr. püspök Mészáros János ált. érseki helytartó Preszly Elemér dr. főispán Ripka Ferenc főpolgármester Sipöcz Jenő polgármester Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos Gévay Wolff Nándor államtitkár Zsembery István dr. ny. főispán VÉGREHAJTÓ-BIZOTTSÁG: ELNÖK: Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök ELNÖKHELYETTESEK: Breyer István dr. prelátus, államtitkár Czakó Elemér h. államtitkár Gerevich Tibor egyetemi tanár Kertész K. Róbert államtitkár Lepold Antal prelátus-kanonok Zsembery István ny. főispán ALELNÖKÖK: Angeli Róbert h. államtitkár Bárány Gerö h. államtitkár Déry Béla festőművész Haász Aladár miniszteri titkár Hindy Zoltán ügyvéd Hóman Bálint helyettes államtitkár Horánszky Dezső vezérigazgató Krywald Ottó prépost Melles Emil apát Nóvák Lajos prelátus Petrovics Elek főigazgató Pintér Elek főigazgató Rónay Zoltán miniszteri tanácsos ÜGYVEZETŐ ALELNÖK: Radisics Elemér dr. ny. min. o.danácsos TITKÁR: Fekete Márton kormánytanácsos 3

TAGOK: Bevárt Lajos szobrászművész Cavallier József főszerkesztő Csajthay Ferenc főszerkesztő Csányi Károly múzeumi igazgató Damkó József szobrászművész Dudits Andor festőművész Fábián Gáspár építőművész Frűchtl Ede szerkesztő Gróh István igazgató^tanár Heckler Antal egyetemi tanár Hivatal József főszerkesztő Hűltl Dezső műegyetemi tanár Krajnyák Gábor g. k. lelkész Lechner Jenő műegyetemi tanár Leszkovszky György festőművész Magyary Zoltán miniszteri tanácsos Majovszky Pál ny. miniszteri tanácsos Megyer-Meyer Antal főiskolai tanár Milotay István főszerkesztő Muhics Sándor festőművész (Miskolc) Nagy Sándor festőművész (Gödöllő) Némethy Ernő dr. segédlelkész Pásztor János szobrászművész Róth Miksa űvegfestö Rudnay Gyula festőművész Schwab Gyula miniszteri tanácsos Simái Imre főiskolai igazgató Szablya Frischauf Ferenc főiskolai tanár Szinyei Merse Jenő cs. és kir. kamarás, miniszteri osztálytanácsos Szönyi Ottó, a Műemlékek Orsz. Bizott* ságának előadója Tóth István szobrászművész Tóth László főszerkesztő Varjú Elemér múzeumi igazgató Vaszary János festőművész Wálder Gyula műegyetemi tanár

I A Z E G Y H Á Z I ffll V E i Z E T B O L írta: SZMRECSÁNYI MIKLÓS. A katholikus templom hálás és magasztos feladatokat nyújt a művészet minden ágának. A katholikus egyházi szertartás hagyomá* nyos szépsége mindenkor megkívánta és meg* kívánja most is a hozzá méltó díszes, iinne* pies felszerelést és a vallásos ihletet gerjesztő művészi környezetet. A kereszténység ősidejétől kezdve a közép* kor végéig a templomban élte át a művészet stílustképző nagy korszakait. A templom nagyszerű egységbe foglalta össze az építőmester, a festő, a szobrász, a kőfaragó, az aranyozó, az ötvös, szóval min? den művészi erő munkájának a legjavát. A katakombák jelképes ábrázolásaitól kezdve minden fejlődési korszaknak megvolt a maga sajátságos egyházművészeti stílusa, mely az égbetörő csúcsíves dómokban, a misztikus félhomályba túlvilági fényt árasztó üvegfestményekben, a képekkel és szobrok* kai ékes szárnyasoltárokban érte el a keresz* tes hadjáratok hitbuzgó szellemétől áthatott művészi remeklésének legmagasabb fokát. S mikor az alapjaiban megtámadott katho* likus egyház felújult erővel diadalmasan fej* tette ki hódító hatalmát, a kereszténység, régi hagyományait követve, ismét iránytadóan szövetkezett a művészettel és kifejlesztette a bárok templomban a kornak monumentális stílusát, melynek nagyvonalú téralkotása, len* dületes formarendszere és elragadó, derült színpompája két századon át lett általánosan uralkodóvá. Az egyházi művészetnek utolsó nagy kor* szaka volt ez, mely eszményi légkörben, ma* gasztos összhangban s a kor szelleméből me* rített közös formanyelven egyesítette a mű* vészét minden ágát. Hazánkban a megmaradt kevés, de annál féltettebb és annál becsesebb középkori egy* házi műemlékeinken kívül legtöbb templo* munk a török uralom másfél százada után, kivált Mária Terézia korában épült s azért a bárok művészet bennünket a legközvetleneb* bül érdekel. Legnagyobb két templomunk, az esztergomi és az egri főszékesegyház, már a következő neoklasszicisztikus korszakból való, melynek elméletben kialakult, józanabb építészete a rokonművészetektől függetlení* tette magát s egyszerűen tagolt falsíkjain mellőzte a gazdagabb plasztikai díszítést. Mindamellett mindkét főszékesegyháznak a centrális és hosszhajós rendszert egye* sítő, kupolával koronázott nagyszerű tér* alkotása még a bárok művészet magasztos öröksége. A kereszténység ősi nyomdokait híven kö* vető katholikus egyház tehát sohasem volt valamely új művészi stílusnak gátvetője. Sőt, a művészettörténet tanúsága szerint, sok szá* zadon át éppen az egyházi művészet hozta létre a monumentális stílusnak korszakias, iránytjelző remekműveit. S ezeknek a nagyszerű alkotásoknak vállá* sos forrásból fakadt formanyelve minden fel* szerelési tárgyon, képen, szobron, kelyhen, úrmutatón, sőt még a falusi templomoknak szerényebb szerkezeti és díszítési elemein is érvényesült és megnemesítette az Isten dicső* ségére dolgozó kézműves igénytelen mun* káját, A XIX. század folyamán az egyház és a művészet közti viszony mindinkább lényege* sen megváltozott. A művészet ágainak külön* válása és különösen a festői törekvéseknek lázasan változó sokfélesége kizárta azt, hogy a mi korunkban egybefoglaló és egyöntetű új monumentális stílus fejlődjék és közös érzés* világból merített, magától értetődőnek elfő* dott formanyelv váljék uralkodóvá.

S ebben rejlik az egyházművészet mai hely* zetének, a múlthoz viszonyítva, minden fo* gyatkozása és a katholikus vallás nagy hagyó* mánvaihoz méltó felvirágoztatásának meg* oldásra váró problémája. Templomok épülnek most is, az egyház nem hagyhatja híveit az Isten hajléka nélkül. De hogy a múlthoz képest mennyire inga* tag, mennyire nem a kor elevenéből ered a művészi feladat felfogása, arra mindjárt rá* világít az az első kérdés, mely minden új templom építésénél felmerül, hogy milyen stílust kíván a megrendelő? Az irodalmi, elméleti elgondolás abban az illúzióban ringatja magát, hogy a stílusnak egyszerű megjelölése már elegendő biztosíték egy valódi" román, vagy valódi" csúcsíves templomnak létrehozására, mert hiszen a ta* nult építésznek minden stílusban jártasnak kell lennie. Holott a középkor oly messze van tőlünk, hogy valódi" román, vagy valódi" csúcsíves templom építéséhez jóformán minden kellék hiányzik: az egykorú szellem, a műhelvi kép* zés, a formaérzék, mely nemcsak a tervezői nek, hanem a munkásnak is egyformán vé* révé vált. A mai építész, aki a középkor for* makincséből meríti készletét, értékes alko* tásra csak akkor képes, ha azt saját tehetsé* gével dolgozza át, a magáéból önt lelket belé. A budavári Koronázótemplom legrégibb idejének hangulatát felébresztő Halászbástya nem pusztán azért egyik legfőbb ékes* sége fővárosunknak, mert román ízlésű a stílusa, hanem valójában azért, mert Schulek Frigyesnek, egyik legnagyobb építőművé* szünknek remekműve. Oda, arra a helyre, csakugyan illett a történeti művészet, hogy a templommal együtt visszavarázsolja árpádházi királyainktól kezdődőleg Mátyás uralkodásáig dicső multunk emlékeit, a kőbe faragott vallásos és hazafias hős* költemény ékesszólásával, melynek korhű formanyelvét Schulek Frigyes nemcsak erre az alkalomra, de művészi lángleikének teljes odaadásával egész életén át annyira elsajátít totta, hogy szabadon fejthette ki fantáziájá* nak egész gazdagságát. A történeti művészetet azok az alkalmi vállalkozók teszik ki a nagyon jogosult el* ítélő kritikának, akik minden stílusban járta* saknak vallják magukat, máról*holnapra ro* mán, csúcsíves vagy bárok tervezésre készek. Ott azután könnyen megesik, hogy az után* zás és a másolás minden fogyatkozása ki* verődik, a művészi alakítás üres, lelketlen formalizmussá válik és, sajnos, a mi ko* runkban épült legtöbb templom, nemcsak nálunk, de mindenütt a külföldön is, ilyen színvonalon áll. Nem lehet ezért elvitatni annak a törek* vésnek jogosultságát sem, mely a modern művészet" jelszava alatt a mi korunk élet* forrásából, a magunk emberségéből próbál új templomtípust megalkotni. Eddig azonban a modern" jelszó annyira nem valamely egy* séges formarendszerben érvényesül, a többé? kevésbbé érdekes kísérletek annyira külön* bözőek s hatásukban oly múlékonyak, hogy a történeti művészetet még nem tették nélkü* lözhetővé. A templom nem lehet kísérleti állomás. A templom csak úgy lehet egy új stílusnak hordozója, ha azt nem kívülről kényszerítik reá, hanem a saját szükségletéből alakul, ha kivirágzása a közfelfogásban, a közmeggyőző* désben gyökerezik és arra számíthat, hogy mintegy a közóhaj megvalósulását lássák benne. Ilyen természetes és szerves folyamata volt az egyházi művészet legfényesebb korszakai* ban a csúcsíves és a bárok stílusnak kifejlése magának a templomnak felfokozott szükség* létéből. S a modern" művészeti törekvéseknek csak úgv lehet a templomban érvénvesülniök, ha a katholikus liturgiának hagyományaihoz iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim

alkalmazkodni, a szimbolikus formákat tisz* teletben tartani képesek. Ez távolról sem jelenti azt, hogy a művé? szetnek a katholikus liturgia szolgálatában a régi stílusok holtpontján kellene megrekedni. Hiszen maga a katholikus egyház volt a nagy művészeti monumentális stíluskorszakoknak megnyitója, s mert az elfogadott új forma* nyelv egyöntetű volt minden részleten és felszerelésen is, az építész és az ötvös művéről egyformán lehet a korszakok stílusának pél* dáira hivatkozni. Hazánkban az egyházi művészetben kivált az ötvösök remekeltek. Volt alkalom arra többször, a nyolcvanas években az ötvösmű* kiállításon, később a millénium történeti cso* portjában, megcsodálni a kelyhek, az úrmuta* tók gazdag sorozatát, melyben szembetűnően jelentkezett ezeknek a kis remekműveknek itthon kisarjadt, nemzeti zamatja. Egymás mellett voltak ott a Mátyás korá* ból, a XV. századból megmaradt sodrony* zománcos, csúcsíves díszítésű és a Szilassy Jánostól, a lőcsei nagy mestertől való,,pik* túrás" zománccal kirakott, rokokó ékítmé* nyekkel trébelt, a XVIII. század második felében készült kelyhek. Háromszáz év kor* különbsége volt közöttük. S mégis megtartót* ták híven az egyházi szertartás legmagaszto* sabb céljának megfelelő, hagyományos alaki* tást. Mindegyiknek azonos volt a felépítése. Talpa, szára, gombja és kupája arányokban, körvonalban hagyományosan egyforma. De az nem akadályozta meg a művészi szabad* ságot abban, hogy a maga korának jellegzetes ékítését teljes értékében ne érvényesítse. S nem gátolja semmi sem a modern" művé* szetet sem, hogy a maga ízlése szerint készít* sen kelyhet, de csak olyan hagyományos fórumában, hogy annak tiszteletet gerjesztő ren* deltetését, a templomon kívül is, mindenütt fel lehessen ismerni. Valamely új alaknak erőltetett kieszelése mint azt nemrégen egy igen ünnepélyes alkalomra készült műnél lát* hattuk, csak azért, hogy eredeti és mo* dern" legyen, bármennyire művészies kidől* j gozású is, alapjában eltévesztett kísérlet. S ez a kis példa is mutatja, hogy az egy* házi művészet fejlesztése, a történeti" és a,.modern" törekvések ingadozása közben, még 1 igen sok ellentét leküzdését teszi kívána* tossá. Az egyházi művészetnek, valamint általá* ban a művészetnek legtöbbet ártott a XIX. f században a gyári termelés térfoglalása. A kész árut könnyű megszerezni, az üzleti reklám nem téveszti el hatását a nagyközön* H ségre és sajnosan kell tapasztalnunk, hogy 1 tisztes régi templomainknak ihletes össz* hangjába közönséges, tucatos, kifestett vá* 1 sári szobrok, ízléstelen olaj nyomatok rikítóan helyezkednek el. S valóban meglepő, hogy j mennyire ellanyhult az egyházi művészetben 1 valamikor annyira otthonossá vált s a köz* 1 tudatba átment forma* és színérzék. Ha az egyházi zenekar összhangjába hamisan és H fülsértően belekiáltana valaki, azon mindenki megbotránkoznék. És senki sern tiltakozik az ellen, senkit sem bánt az, hogyha oly hitvány képek és szobrok éktelenítik a templomot, amilyeneket jóízlésü ember meg nem tűrne a maga otthonában. \ Nagy ideje, hogy öntudatos és erőteljes katholikus szervezkedés karolja fel az egy* házi művészetnek nemes hagyományait, gá* 1 tat vessen az ilyen valóban égbekiáltó tem* plomrontásoknak s azt se engedje meg, hogy kontárok visszaélhessenek a jámbor falusi nép áldozatkészségével, tudatlanságával és hihetetlen torzképekkel mázolják be régi \ templomaink tisztes falait. Ezekkel a múlthoz képest nagy hanyatlást jelentő visszásságokkal szemben az orvoslás* nak csak egy módja vezethet a javulás felé. 1 Az egyoldalú irodalmi műveltséggel egy szín* jf

vonalra kell emelni a színek és formák iránt való érzék kiművelését. Egyházi művészetet csak igazi művészekkel lehet fejleszteni a magasztos rendeltetéshez méltóan. Mintha a világháború rettentő katasztró* fája felrázta volna a katholikus közszellemet az anyagiasságba merült tespedésből. Mindé* nütt a világon, miként nálunk is, hatalmas arányokban nyilvánul meg a vallásos együtt* érzés és a katholikus hagyományokhoz híven, új virágzásnak biztató jelenségeit tünteti fel az egyházi művészet is. Németországban a beuroni bencések festő* iskolája már egy fél század óta törekszik Fra Angelico átszellemült művészetét s az ős* keresztény mozaikok ünnepélyes merevségét továbbfejleszteni, anélkül, hogy általánosabb hatást gyakorolna. Nagyobb térhódításra számíthat Francia* országban két kiváló festő, Maurice Denis és George Desvalliéres, kik 1920*ban egyház* művészeti iskolát szerveztek, nem elméleti, akadémikus tanításra, hanem a középkori cé* hek és műhelyek példája szerint, kiváló épí* tészekkel, szobrászokkal, ötvösökkel és dí* szítő kézmüvesekkel társulva, elvállalják templomok építését és teljes felszerelését, hogy ezzel felszabadítsák az egvházművésze* tet a rideg üzleti szellem gátló hatása alól. Azonkívül mind Németországban, mind pedig Franciaországban katholikus egyház* művészeti egyesületek fejtenek ki néhány év óta fokozott mérvű, széleskörű tevékenysé* get s a kiállításaikról megjelent, díszesen illusztrált művek nagy és biztató eredmé* nyékről tanúskodnak. De a katholikus egyház és a művészet szö* vétkezésének nagy jelentőségére, az egyház* művészet felvirágoztatásának új korszakára Rómából árad mindenfelé a régi nagy hagyó* mányok tanulságaiból merített iránytadó vilá* gosság. Már az új egyházi törvénykönyv szigorúan körülírt rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy templomot építeni vagy helyreállítani, képeket vagy szobrokat templomokban el* helyezni és díszítési, javítási munkákat vé* geztetni csak akkor szabad, ha az egyház* megye főpásztora azt írásban megengedi, aki* nek egyúttal elismert műértők meghallgatásá* val gondoskodnia kell arról, hogy a keresz* tény hagyománynak megfelelő formák és a művészet követelményei a szentelt helyhez illően érvényesüljenek. Ezzel már a törvénv teljes védelmében ré* szesül az egyházi művészet. De hogy az a valóságban, a gyakorlati életben is gazdagon gyümölcsöző eredményekre vezessen, arról gondoskodnak XI. Pius pápa legújabb kor* szakias intézkedései. Célkitűzését abban foglalta össze, hogy a kereszténységnek századokon át felhalmozott műkincsei gondos és hozzáértő őrzés alatt legyenek s a műemlékek helyreállítása, új templomok építése, azok szerelvényeinek be* szerzése az egyház nagv hagyományait kö* vesse". Ennek fokozottabb mérvű biztosítására szükségesnek jelezte, hogy a szemináriumok* ban a művészettörténet tanítására nagyobb súlvt kell vetni.,.az egyházi férfiaknak, anél* kül, hogy a hivatásos művészek és műértők közreműködését nélkülözhetnék, mégis ele* gendő művészeti kultúrával és a művészi szépség iránt való kiművelt fogékonysággal kell bírniok, hogy kellően értékelhessék a reá* juk bízott egyházi tárgyakat s új építkezések* nél és beszerzéseknél kellően eligazodni tud* janak." Az egyházművészeti ismeretek tudományos színvonalú terjesztésének legfőbb vezetését a Szent Atya a saját hatáskörének tartotta fenn s nagy áldozattal létesítette az idén az örökvárosban a keresztény archeológiai inté* zetet. melynek európai hírű, tudós tanárait 10

I I1I1IIIIII1II1M már kinevezte, alkalmat adván minden nem; zet egyházi férfiainak, hogy ott, a legfőbb for? rásnál, a legmagasabb színvonalú képzettsé? get megszerezhessék és otthonukban az egy? házművészet hivatott apostolai lehessenek. A második nagyfontosságú intézkedése volt az egyházművészeti ügyek vezetésére egy központi szentszéki bizottságnak létre? hozása, mellyel az olaszországi egyház? megyék bizottságai szerves kapcsolatban álla? nak s minden templomépítés, helyreállítás és újabb beszerzés csak ennek a nagy szervezet? nek keretében intézhető el. A központi bi? zottságnak műértő és művész tagjai azok so? rából valók, kiknek e téren elismert tekinté? 1 Ivük van. S így az egyházi művészet egységes 1 fejlesztése, a régi nagy hagyományoknak li tervszerű felújítása az örökvárosból indult H ki nagy lendülettel s mindenfelé élesztő ha? tással lesz, mert a Szent Atya ezeket a ren?! delkezéseit követendő például megküldte a li világ minden tájára, az összes egyházmegyék 1 főpásztorainak. Nálunk is megvan a kellő alap arra, hogy fi a Szent Atya egyházművészeti nagy pro? H grammja fokozatosan megvalósuljon. 1881 óta működik a Műemlékek Országos Bizottsága s fő feladatköre az egyházi mű? emlékeink fenntartásáról és helyreállításáról való gondoskodás, mert történeti és művé? 1 szeti értékű régi építkezéseink javarésze azok sorába tartozik. Budapesti egyetemünkön a magas színvo? nalú művészettörténeti előadások mellett na? 1 gyon üdvös hatással lesz a szakismeretek ter? jesztésére a hosszú szünet után helyreállított keresztény archeológiai tanszék betöltése is. De a legkedvezőbb eredményt várhatjuk az egyházi és művészi köröknek folytonos ele? ven érintkezésétől, a vallásos szellemtől, át? hatott művészi alkotás kifejlesztésére irá? nyúló és kölcsönös megértésen alapuló terv? szerű együttes munkától. A katholikus nagygyűlés alkalmára rende? zett egyházművészeti kiállítástól ezért tartós eredményt várhatunk. Az eddigi hasonló vál? lalkozásoknak, így a legutóbbi igen sikerült római kiállításnak nem volt előre tervezett folytatása. Az egyház és a művészet nagyot nyerne azzal, ha állandó szervezet alakulna oly célból, hogy jövőre is, minden alkalom? mai, amikor az ország katholikus híveinek ezrei lelkes táborban összesereglenek, az egy? házművészeti kiállítás az ünnepi programm? ból el ne maradjon. Máról holnapra a művészi fejlődésben nagy eredményekre számítani nem lehet. De büszkén mondhatjuk, hogy jeles művé? szeink vannak nagy számmal, kik a külföldi kiállításokon is mindenkor dicsőségünkre válnak. Teret kell nyitni nekik arra, hogy képességüket az egyházi művészet magasztos feladataiban is bemutathassák. Fogadjuk meg a pápa Ő Szentségének fenn? költ buzdítását, mellyel közreműködésre szó? lítja fel a világ katholikus híveit, hogy az egyházi művészet nyomaiba léphessen annak a felséges hagyománynak, mely annyi örök? becsű kinccsel gazdagította az egyházat és a vallást". liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ iiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuil 11

i I K A T H O M K l l K A f t K a Í LÉSi I ] ÉS EGYHÁZMŰVÉSZETI KIÁLLITÁfÜ 1 írta: LEPOLD ANTAL dr. j Végre egymás mellett olvashatjuk e két rokon fogalmat és egyszerre üdvözölhetjük a kettőt, mint valóságot. A katholikus nagy* gyűlés beszámoló, ébresztő és célkitüző. Be* mutatja a mult eredményeit, nyilvános lelki* ismeretvizsgálást rendez és megjelöli a fel^ adatokat. Mind a három ténykedésében figye* lemmel kell lennie a katholikus élet minden nvilvánulására. Csonka és hiányos az a ka? tholikus szemle, amelyen az emberi szellem legmagasabbrendű tehetségeinek alkotásait hiába keressük. S nem elég a tudomány és az irodalom terén a kereszténység őserős szelle* métől sugalmazott alkotások felvonulása. Kü* lönleges katholikus érdeklődéssel és szent kis váncsisággal keressük az egyház mindenkor dédelgetett kedves eszközének, a művészeit nek méltó szereplését is. Az idei katholikus nagygyűlés rendezői bizottsága számolt a katholikus közvélemény régi óhajával s egyben hódolt XI. Pius pápa, a Pápai rendelkezések az egyházmüvészetek tárgyában" kiadója fennkölt szellemének, midőn a nagygyűléssel kapcsolatban az egy* házművészeti kiállítást rendezte. Az egyház a természetes világrendbe be* állított természetfölötti intézmény, amely Istentől nyert természetfölötti kincseivel a természetet fölmagasztalja, megszépíti, meg* világítja, megnemesíti. A művészet az elhiva* tott emberekbe belesugárzott isteni szikra fé* \ nyével keresi és megtalálja a szépet; a termés 1 szet legszebb formái, fénye és színei által beszél. Az egyház és a művészet közt tehát közeli 1 a rokonság. S gyorsan föl is ismerték egy* mást. Az egyház már kétezer esztendeje el nem fogyó gazdagságával termékenyíti a mű; vészetet s a művészet csodás alkotásokkal szemléltette az egyház belső szépségét, érzés B keltette örök igazságait és kegyelmi hatásait. Gyönyörűséges ruhát szőtt az egyházra s őt \ mint az Ürnak változatos színekben ékeskedő 1 jegyesét, bemutatta a világ összes népeinek. Minél szorosabb valamely korban az egy* l ház és a művészet viszonya, annál nagyobb 1 és tisztább a művészet s annál több fényt de* 1 rít az egyházra. A mostani kiállítás mutatja, mennyire álb nak a mai kor művészei az egyház szellemi hatása alatt s mennyit tehetnek az egyház fölmagasztalására. Ennyiben beszámoló ez a kiállítás. Az egyházat szeretők serege és az 1 ihletett művészek csoportja egymás mellett nézi a kiállítást. Azokban ébredjen a művé* szet szeretete, ezekben az egyház szeretete. Ez a kiállítás ébresztő riadója és felhívása a nagy feladatra: a szent szövetség megújítás \ sára és megszilárdítására egyház és művészet közt. 1 IIIIIIIÜIIIIIÜIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII.IIIIIIIIIIIIII^.L... IRM I 12

TAJEKOZTATO Irta: RADISICS ELEMÉR dr. Az október 9*én megnyíló Egyházművé* szeti Kiállítás nem egyszerű seregszemléje az egyházi tárgykörrel foglalkozó művészeknek. Nem kitaposott vágányokon haladó beszá* moló egy vagy több év fáradozásának ered* ményéről, hanem nagyjelentőségű kísérlet. Céltudatosan körvonalazott programm első cselekvő megnyilvánulása, mely, remél* jük hatásában csendes tó sima tükrébe ve* tett kődarabhoz lesz hasonló: körülötte gyű* rűző mozgás támad, amelynek hullámverése lassan életet varázsol a hatalmas víztömeg legelrejtettebb rétegeibe is. Az Egyházművészeti Kiállítás állandó végrehajtó*bizottsága részben a kiállítás idő* li szakos megismétlésével mozgalmat akar in* ; dítani egyházművészetünk újjáélesztésére. A fi szerteszórt egyéni törekvéseket az egységes vezetésben rejlő erővel akarja alátámasztani és már kidolgozott terv szerint össze akarja hozni az alkotó művészetet a keresetet je* lentő egyházi és világi körökkel, hogy szak* avatott kézzel irányíthassa a művészi terme* I lést. Munkánk iránt az érdeklődés általános volt, ténylegesen segítségünkre azonban ma 1 még kevesen voltak. Éppen ezért kettőzött hálával nyugtatjuk mindazok fáradozását, 1 akiknek az eddigi eredményt elsősorban kö* szönhetjük. Mindenek előtt mély tisztelettel és hódolattal kell megemlékeznünk Csernoch János dr. bíboros herceprímás Ü Eminen* ciájáról, aki kezdettől fogva a legmele* gebben felkarolta eszménket és akinek legőszintébb támogatását élvezzük ma is. Hasonló megértéssel volt messze célokat átfogó tervünk iránt Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter, továbbá Kertész K. Róbert államtitkár, aki egy ülésünkről el nem maradt és akinek nem egy életre* való ötletet, gondolatot köszönhetünk. Irá* nyitó szelleme volt a kiállításnak Szmre* csányi Miklós ny. miniszteri tanácsos, a ki* váló tollú művészeti író, aki tudásának nagy tárházát és bő tapasztalatait szíves készség* gel bocsátotta rendelkezésünkre. A fáradsá* gos előkészítő munka zöme Zsembery István dr. ny. főispán vállán nyugodott, akinek e munkában mindenben megértő társa volt Fekete Márton kormánytanácsos. Végül kö* szönetet kell mondanunk a zsűri tagjainak, úgyszintén Déry Bélának, a Nemzeti Szalon agilis igazgatójának, aki a maga nagy gyakor* latával, lelkes megértésével viszont vállalko* zásunk technikai lebonyolítását tette lehe* tővé. Fáradozásunk eddigi eredményéről a sajtó és a nagyközönség lesz hivatva illetékes bírá* latot mondani. Tájékoztatásukra megje* gyezni kívánjuk, hogy katalógusunk illusztra* tív anyaga nem ad egészen hű képet kiállí* tásunkról, amennyiben a késedelmesen be* küldött anyag reprodukálását technikai okok meghiúsították. illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllh 13

AZ EGYHÁZMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS I CSERXOCII-DÍJA Az Egyházművészeti Kiállítás rendezői bizottsága Csernoc/??díj néven állandó díjat létesített, amellyel kiállításai alkalmával, egy* I egy konkrét feladat megoldására irányuló pá* I lyázat legjobb művét kívánja jutalmazni. Ez első alkalommal festőművészeti problémát tűzött ki és pedig, tekintettel a Szent Ferenc I jubiláris esztendőkre, a Ferencesek rendje templomának egyik oltárképe volt megfess tendő. A képnek Szent Ferencet kellett ábrái zolnia. 1 A díj bírálóbizottsága, szeptember 26?án tartott ülésén, nagy örömmel állapította meg, I hogy a beérkezett pályaművek száma jóval felülhaladja a százat. A pályázat színvonala II általában kielégítőnek volt mondható. Számos érdekes felfogással találkozunk. Látszik, hogy II a téma komolyan foglalkoztatta a művésze* fi ket, bár viszont meg lehetett állapítani azt is, 11 hogy a művészeknek csak egy része tanulmá? II nyozta át Szent Ferenc életét és talált a sab? 1 Ionostól eltérő megoldási módot. Ugyancsak g nagy örömmel állapította meg a bizottság, hogy a legjobb művek a tehetséges fiatalság friss lendületű előretöréséről tesznek tanusá? got. A bizottság körülbelül ötven művet talált méltónak arra, hogy bemutassa a kiállítás al? kalmával a nagyközönségnek is. A további selejtező bírálat során visszamaradt művek közül a bírálótbizottság az első díjat és a ve/e? járó megbízatást Heintz Henrik szentendrei festőművésznek ítélte oda és egyenkint öt?öt millió korona jutalomra érdemesítette Bánovszky Miklós, kákái Szabó György, Mik? lós József és Udvary Pál művét. Dicsérettel illette még a bizottság Istokovits Kálmán két művét, továbbá Brenner Nándor, Büky Béla, Bayer Ágost, Bazilides Sándor, Éder Gyula, Emánuel Béla, Hegedűs Dóra, Tardos Krenner Viktor, Udvary Pál, Patkó Károly és Vesztróczy Manó egy-egy művét. E pályaművek művészi megoldása szintén kifogástalan, de a díjak odaítélését illetően nem jöhettek tekintetbe, részben, mert nem feleltek meg teljesen a pályázat föl? tételeinek, részben a koncepció szerint való megoldás az eredeti méretezésnél monumen? tálisabb tért követelt volna meg, részben pe? dig, mert a tervező művész nem vette tekin? tetbe annak a miiieunek levegőjét és hangú? latát, ahová művét szánta. PLAKÁTPÁLYÁZAT Az Egyházművészeti Kiállítás pályázatot hirdetett sokszorosításra alkalmas plakát ter? vére is. Tizenheten vettek részt a pályázat? ban és pedig: Biczó András, Buday István, Dex Ferenc, Erős László, Gombár András, Haranghv Jenő, Hosszú Pintér Gyula, Kada Alajos, Kampis János, Kohlmann Jenő, Macs? kássy Gyula, Merész Gvuláné Coreth Erzsé? bet grófnő, Paál Ákos, Somfay István, Szat? máry István, Tary László és Végh Gusztáv, összesen 49 pályamunkával. A bíráló?bizott? ság az ötmillió koronás első díjat Végh Gusz? táv, a hárommilliós második díjat Tary László, a kétmilliós harmadik díjat pedig Biczó András művének ítélte oda. Megvételre ajánlotta még a bizottság Macskássy Gyula egy művét, Budai István tervét pedig, me? Ivet jelen katalógus fedőlapján alkalmaztunk, a végrehajtó?bizottság vásárolta meg ugyan? csak a bíráló?bizottság ajánlatára. EMLÉKDIPLOMA Áthatva attól a gondolattól, hogy nagy mértékben biztosítja az egyházművészeti ki? állítások sikerét, ha a rendező?bizottság a be? érkezett műveket osztályozva, megkoszo? rúzza a legjobb munkákat, négy díjat létesített külön?külön a festőművészeti, a szobrászati, az iparművészeti és az építészeti munkák ré? szére. A díj emlékdiplomáját a bizottság föl? kérésére és megbízásából Nagy Sándor festő? művész tervezte. 14

papi A K I Á L L Í T O T T J E C i l Z É K E 9 I ( I T A R ( I A K Aba;Novák Vilmos 1. Assisi Szent Ferenc. Olajf. Eladó. 350 2. Körmenet, rézkarc. 350 Abonyi Tivadar 3. Szent Ferenc oltárképvázlat. Olajf. Barna Ilona 4. Részlet a lőcsei Szt. Jakabstemplomból. Vizf. Magt. Basilides Sándor 5. Szt. Ferenc. Olajf. Bayer Ágost 6. Szt. Ferenc a madarak között. I. Olajf. 8000 6/a. Szt. Ferenc a madarak között. II. Olajf. 8000 7. Szicíliai körmenet. Rézkarc. 250 8. Az esztergomi bazilika. Rézkarc. 250 _ ^Bevégeztetett. Rézkarc. 300 Bánovszky Miklós 10. Szt._Ferenc. Olajf. B.ííl<T~Jőzséf 11. Menekülés. Uvegkarton. Vizf. Magt. 12. Szentélyrészletterv. Vizf. Magt. 13. Mellékoltárrészletterv. Vizf. Magt. 14. Beteljesedett." Olajf. Magt. Berán Lajos 15. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás jubis leumának érme. Magt. 16. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás jubi* leumának plakettje. Magt. 17. XI. Pius pápa (Szentévi érme). Magt. 18. Gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök jubileumi plakettje. Magt. 19. Santo Christo di Limpias. 1000 20. Az egyetemi templom Jézus Szíve" szobra. Magt. Bíró József 21. Assisi Szt. Ferenc. Az Isteni béke. Olajf. 8000 Bogy<T~Lajos Géza 22. Keresztlevétel. Tussrajz. 3000 Bory Jenő 23 fr Keresztelő Szt. János. Bronz. 10.000 24. Mater Dolorosa. Pirobazalt. 3000 Brenner Nándor 25. Kísértés. Olajf. Magt. 26. Beteljesedett. Olajf. Magt. 27. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. Magt. Büky Béla 28. Jézus gyermekekkel. Olajf. 10.000 29. Tavasz. (Freskóvázlat.) Olajf. 5000 30. Szt. Ferenc hegedülő angyallal. Olajf. Csapek Károly 31. Hegyi beszéd. Olajf. 4000 Cselényi W'alleshausen Zsigmond 32. Krisztus meghal a keresztfán. Olajf. Eladó. Csók István 33. Hiszek egy Istenben. Olajf. 34. Krisztus és a bünbánás. Olajf. MagyarsMann* heimer Gusztáv tulajdona. Csóka István 35. Szt. Ferenc és a bélpoklos. Olajf. 36. Szt. Ferenc imádkozik. Olajf. Damkó József 37. Szt. Pál. Terrakotta. 5000 38. Szt. Péter. Gipsz bronzban. 12.000 39. A hercegprímás mellszobra. 5000 40. Pázmány Péter. (Ülő alak bronzban.) 12.000 41. Pázmány Péter. (Álló alak bronzban.) 12.000 42. Szt. Péter. Eredeti terrakotta. 5000 43. Krisztus. Gipsz, bronzban vagy márványban. 5000 44. Elmélkedés. Eredeti terrakotta. Bronzban. 10.000 45. Szt. Ferenc megtéríti a gubiai farkast. Bronz* ban. 16.000 46. Patrona Hungáriáé. Bronzban. 50.000 47. Mellszobor. Eredeti terrakotta. 15.000 48. Novicius. Eredeti terrakotta. 15.000 49. Feszület. Bronzban. 50.000 50. Difinitor. Terrakotta. 10.000 51. Szerzetes. Terrakotta. 15.000 Dex Ferenc 52. Szt. Ferenc. Olajf. 53. S. Lorenzo. Kréta. 2000 54. S. Chiara. Kréta. 1000 55. S. Stefano. Kréta. 2000 56. Basilica S. Francesco. Pasztel. I. 2000 57. Basilica S. Francesco. Pasztel. II. 3000 58. Piazza S. Francesco inferiore. Kréta. 800 59. Utca Assisiben. Kréta. 500 60. Szt. Klára kórusa. Kréta. 600 61. Szt. Klára dormitoriója. Rajz. 500 Az árak ezer koronákban értendők. Az eladást Kató Kálmán műtáros végzi. Í5

. í Ducsay Béla 62. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. 5900 Emánuel Béla 63. Feltámadás. Rézkarc. 120 64. Megfeszítik. Rézkarc. 120 65. Szt. Ferenc rózsái. Olajf. 3000 66. Szt. Ferenc stigmatizációja. II. olajváltozat. Ember 3000 67. Szt. Ferenc stigmatizációja. Olajf. 3500 68. Emausi tanítványok. Rézkarc. 250 János 69. Assisi Szt. Ferenc az Alverna hegyén. Olajf. 7000 Gróf Esterházy Móric által beküldött 70. Missale. (5 drb.) Éber Sándor 71. Szt. Ferenc, a betegek ápolója. Temperavázlat. 72. Szeráfi hangulat. Tempera. 73. Legyen a Te igéd szerint. Freskó. f.der Gyula 74. Krisztus és a bűnös asszony. Olajf. 15.000 75. Szt. Ferenc stigmatizációja. Olajf. 8000 Fanta István 76. Krisztus temetése. Olajf. Eladó. 77. Golgota. Olajf. Eladó. Dr. Farkas Zoltán 78. A prédikátor. Bronzban. 10.000 Föerk Ernő 79. A szegedi fogadalmi templom oratóriuma. Vizf. Magt. 80. A szegedi fogadalmi templom püspöki trónja. Vizf. Magt. 81. A szegedi fogadalmi templom szószéke. Vizf. Magt. 82. A szegedi fogadalmi templom hősök oltára. Vizf. Magt. 83. A szegedi fogadalmi templomtanulmány. Vizf. Vizf. Magt. 84. A szegedi fogadalmi templomtanulmány. Vizf. Magt. 85. A szegedi fogadalmi templomtanulmány. Vizf. Magt. 86. A szegedi fogadalmi templorntanulmány. Vizf. Magt. 87. A szegedi fogadalmi templom. Vizf. Magt. 88. A szegedi fogadal mi templom márványkapuja. Vizf. Magt. 89. A szegedi fogadalmi templom. Cibórium. Vizf. Magt. Gadányi Jenő 90. Madonna. Olajf. 5000 Gábor Móric 91. Szt. Cecilia. Olajf. Magt. Gál János Glaiz 92. Szt. Ferenc a MontesVernán. Olajf. Oszkár 93. Jézus születése. Olajf. 10.000 Greguss Alice 94. Mécses. Fa. 800 Gróf József (zentai) 95. Krisztus Pilátus előtt. Rajz. 1000 96. Krisztus összerogy a kereszt alatt. Rajz. 1000 Haranghy Jenő 97. Golgota. Tussvázlat. 3000 Hegedűs 98. A pásztorok imádása. Rézkarc. 500 Dóra 99. Alverna. Olajf. Eladó. Heintz Henrik 100. Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Olajf. Hende Vince 101. Madonna. Tempera. 35.000 Hollós Endre 102. Szt. Ferenc megváltja a lelkeket. Olajf. Horvai János 103. Piéta. Gipsz. Magt. 104. Mater Dolorose. Gipsz. Magt. 105. Jó pásztor. Gipsz. Magt. M. Horváth Antal 106. Krisztus a feszületen, János és Mária. Fara* gás. (Kertész K. Róbert tulajdona.) 107. Menekülés Egyiptomból. (Kertész K. Róbert tulajdona.) Faragás. 108. Adám és Éva. (Magántulajdon.) Faragás. 109. Mária a gyermek Jézussal és Józseffel. Fara«gás. (Magántulajdon.) Horváth Géza 110. Keresztelő Szt. János. Hranitzky Ilona 111. Szt. Ferenc. Olajf. 15.000 Hudetz János 112. A zentai Szt. István róm. kath. templom táv«lati rajza. Magt. 113. Ferenc József jub. templom pályatervének táv* lati rajza. Magt. Istokovics Kálmán 114. Szt. Ferenc egy koldus áldását kéri. Olajf. 115.Jxzt. Ferenc megáldja a bélpoklosokat. Olajf. Jaschik Álmos 116. Ave. Tussfestmény. Eladó. Jeges Ernő 117. Úrvacsora. Olajf. 10.000 118. Szt. Ferenc. Olajf. 8000 16

p H i i Kacziány Ödön 119. Szt. László. Olajf. 36.000. 120. Sírbatétel. Olajf. 18.000. 121. Szt. Ferenc. Olajf. Eladó. 122. Keresztről levétel. Olajf. Eladó. 123. Piéta. Olajf. 5000. 124. Salvator." 5000. Kanics Miklós 125. Zalaegerszegi templom és zárda pályaterve. Tollrajz. Kákay Szabó György 126. Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Olajf. 126/a. A Képzőművészeti Főiskola növendékeinek tervei. Királyfalvi Kraft Károly 127. Madonna. Mozaiktanulmány. Vízf. 3000. 128. Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Olajf. KisfaludiíStróbl Zsigmond 129. Patrona Hungáriáé. Terrakotta. 5000. 130. Ave Maria. Gipsz. Eladó. 131. Szt. Cecilia. Salzburgi márvány. 20.000. Krebs János 132. Rábacsanaki róm. kath, templom távlati képe. Vízf. 6000. 133. Mohácsi fogadalmi templom tanulmánya. Tolls rajz. 3000. 134. A zentai róm. kath. templom távlati képe. Rajz. 4000. Kristófi Árpád 135. Vázlat. Olajf. Eladó. 136. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. Eladó. 137. Szt. Ferences hajnalhasadás. Pasztel. Konrád Ignác 138. Assisi Szt. Ferenc látomása. Olajf. Koszkol Jenő 139. Részlet az esztergomi Szt. Istvánskápolnából. Pasztel. 9000. Kotász Károly 140. Kánai mennyekző. Olajf. 4500. 141. Jairus leánya. Olajf. 5500. Kövesdy Géza 142. Ima után. Olajf. 10.000. 143. Jézus a genezárethi tavon. Szénrajz. 2000. 144. Hegyi beszéd. Szénrajz. 2000. 145. Krisztus és a farizeusok. Olajf. 10.000. Lantay Lajos 146. Jézus. Síremlékszobor. 5000. 147. A hit. Gipsz. 2000. 148. Szt. Péter szobra. Gipsz. 2000. 149. Szt. Pál szobra. Gipsz. 2000. 150. Madonna. Gipsz. 5000. ^wuiiiiiiiihminiiiiim IIIIIIIIIIIUIM 17 Lányi Dezső 151. Keresztelő Szt. János. Márvány. 152. Szeretet. Márvány. 30.000. Lingauer István 153. Szt. Ferenc. Olajf. Magt. Lukácsy Lajos 154. Szt. család. Gipsz. 2000. Makoldy József 155. Bramante San=Satyro temploma Milanóban. Vízf. 3500. 156. St. Severin=templom Párizsban. Vízf. 5500. Marik Brigitta 157. Madonna a gyermek Jézussal. 800. Markup Béla 158. Szt. Flórián. Bronz. 8000. Martinelli Jenő 159. Jézus. Bronzban. 2500. 160. Szt. Antal. Bronzban. 2500. Mihalovits Miklós 161. Krisztus temetése. Olajf. 12.000. 162. Krisztun sírbavitele. Olajf. 5000. 163. Kálvária. Olajf. 5000. 164. Káin és Ábel. Olajf. 10.000. Merész Gyula 165. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. VMiklós József _ 166. Szt. Ferenc felmutatja a szent sebeket. Olajf. Molnár C. Pál 167. Angyali üdvözlet. Olajf. 10.000. 168. Krisztus és Nikodemus. Olajf. 10.000. 169. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. 20.000. Muszély Ágost 170. Patrona Hungáriáé. Szénrajz. 3500. 171. Szt. János evangélista. Rajz. 7000. Nagy Dániel Ferenc 172. Beteljesedett. Olajf. 2000. Nagy Sándor 173. A kiállítás diplomájának terve. Rézkarc. Nagy l'ilmos 174. Szt. Ferenc a Nap himnuszát megírja. Olajf. Pályázat. Naray Aurél 175. Madonna. Olajf. 7000. 176. Uram parancsold..." Olajf. 17.000. Orbán Dezső 176/a. Notre Dame. Olajf. 10.000. Papp Antal 177. Stigmatizáció. Olajf. Patkó Karoly 178. Szt. Ferenc vízkóros gyermeket gyógyít. Olajf. 10.000.

illlllllllllllllllmlllllllll'lllllllii'llllllllil'lllllll'lll'llflilllllll Pándy Lajos 179. Jézus Emausban. Olajf. (Spolarich Károly úr tulajdona.) 180. Péter megtagadja Jézust. Olajf. (Spolarich Ká* rolv úr tulajdona.) Pár is trzsi 181. Búcsúsok. Rézkarc. 250. 182. Kőszegi kálvária. Rézkarc. 250. 183. Svmbolum aeternum. Rézkarc. 250. 184. Templomsinterieur. Rézkarc. 250. Petri Lajos 185. Apáca. Gipszszobor, márványból. 15.000. Radnainé Bauec E. 186. Szt. Ferenc. Olajf. 5000. Rakssányi Dezső 187. A budaújlaki plébániatemplom mennyezet* képének vázlata. Tempera. Magt. 188. A budaújlaki plébániatemplom mennyezet* képének vázlata. Tempera. Magt. Remsey Jenő 189. Szt. Ferenc a madaraknak prédikál. Olajf. 12.000. 190. A déli harangszó. Karton. Olajf. 15.000. Ringet Erzsébet 191. VII. Kelemen ellenpápa sírja. Palma di Ma* lorca. Tollrajz. 1000. 192. San Francisco*klastrom udvara. Palma di Ma* lorca. Tollrajz. 1000. 193. A malorcai katedrális belseje. Tollrajz. 1000. 194. A lequeitioi templom oldalhajója. Olajf. Magt. Saáry Gyula (vámosi) 195. Golgotha. (Negrorajz.) 6000. Gy. Sándor József 196. A szerviták temploma. Olajf. 12.000. 197. Istentisztelet. Olajf. 3000. Sárdi Nagy Lajos 198. Krisztus. Bronz. 12.500. Schwarz István 199. Körmenet. Vizf. 2000. Schwarcsuk Lajos 200. Madonna a kis Jézussal és Ker. Szt. Jánossal. Körtefa. Magt. Sidló Ferenc 201. Mária. Terrakotta. Bronzban. 16.000. ^ 202^ Takács Menyhért prelátus. Gipsz. Magt. 203. Szt. Imre. 204. Boldog Hermán József. Siklódy Lőrinc ^ 205. Székely búcsús. Vörösmárvány. 19.000. ^Stadler Xav. Ferenc 206. Elhagyott feszület. Olajf. Magt. Schilling Oszkár (tordai) 207. Levétel a keresztről. Rézkarc. 150. 208. Krisztus és Pilátus. Rézkarc. 150. 209. Hegyi beszéd. Rézkarc. 150. 210. Három királyok. Rézkarc. 250. 211. Golgota. Rézkarc. 250. 212. Sírbatétel. Rézkarc. 250. 213. Halottvivők. Rézkarc. 150. Szilasi József 214. Szt. Ferenc. Olaj vázlat. 2000. Szönyi István 215. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. Szuly Angéla 216. Havihegyi búcsú. (Pócs.) Olajf. 10.000. Szűcs Pál 217. Assisi Szt. Ferenc. Olajf. Tamássy Miklós 218. Krisztus. Olajf. 10.000. Tardos Krenner Viktor 219. Assisi Szt. Ferenc a madaraknak beszél. Olajf. 221. A porciunkulai búcsú. Magt. Teles Ede 222. Szt. Kristóf. Márványból. 45.000. Tobisch Ilona 223. Alkony a Genezáreth*tavon. Olajf. 5000. Udvary Pál 224. Assisi Szt. Ferencet társai segítik. Olajf. 225. Szt. Ferenc megáldja Assisit. Olajf. Uher Arisztid 226. Assisi Szt. Ferenc látomása. Színvázlat. Olajf. 15.000. Ujváry Ignác 227. Szt. Ferenc a Szent Jobbot Jézus kegyébe ajánlja. Olajf. Ungváry Sándor ^228. A jó Pásztor. Vizf. Magt. Vaszkó Ödön 229. Hegyi beszéd. Színes tuss. 500. Velten Armand Ferenc 230. A győri székesegyház interieurje. Tempera. 4000. I 'esztróczy Manó 231. Assisi Szt. Ferenc színváltozása. Tempera. 5ÖÍXT. 232. Assisi Szt. Ferenc színváltozása. Olajf. 10.000. Végh Gusztáv 233. Pergamen kánontábla (á 3 drb) 40.000. 234. Assisi Szt. Ferenc4egendák. Színezett met* szet. 300. 235. Fráter Messeus találkozása Krisztussal. Színe* zett metszet. 300. 236. Szt. Ferenc prédikál a madaraknak. Színezett metszet. 300. 18

237. Glorioso Francesco. Színezett metszet. 300. 238. Agobioi legenda. Színezett metszet. 300. 239. Szűz Mária csodája. Színezett metszet. 300. 240. Juniperus halála. Színezett metszet. 300. 241. Az Istenember öt sebhelye. Színezett metszet. 300. 242. Castitas. Színezett metszet. 300. 243. Vízfakasztás a sziklából. Színezett metszet. 300. 244. Eljegyzés szegénységasszonnyal. Színezett metszet. 300. 245. Böjt Peruggiában. Színezett metszet. 300. 246. Páduai szent Antal 300. 247. Bolognai megcsúfolás 300. 243. Assisi szent Ferenc 300. 249. Fr. Juniperus 300. 250. Fr. Egidius cellája előtt 300. 251. Benedicat tibi Domine 300. 252. Szent Klára ebédje 300. 253. A legendák vége 300. Vitéz Mátyás 254. Glória in excelsis Deo." Lőcsei templom bel* seje. Olajf. 22.000. Zierlich Rezső 255. Jézus. Fafaragás. 5000. I P A R M Ű V É S Z É T Bittner János 1. Arany kehely. Gróf Zichy Gyula kalocsai ér* sek úr 20 éves püspöki jubileumára. 2. Szentségtartó. Ezüst. Főt. Bergendi János tulaj* dona. 3. Szentségtartó. Ezüst. A pusztaszeri róm. kath. templom tulajdona. 4. Pásztorbot. Ezüstből. Molnár János orosházai apátplébános úr tulajdona. 5. Ezüst pásztorbot. Budapest székesfőváros aján* déka a budapesti szent Anna templom 200 éves jubileumára. 6. Ezüst pásztorbot. A budafoki róm. kath. temps lom tulajdona. 7. Ezüst cibórium tűzben aranyozva. A csákvári róm. kath. templom tulajdona. 8. Ezüst cibórium. Eladó. 9. Ezüst cibórium. A mezőkövesdi róm. kath. templom tulajdona. 10. Ezüst kehely. Eladó. 11. Ezüst kehely. Eladó. 12. Ezüst kehely. A városmajori róm. kath. temp* lom tulajdona. 13. Ezüst kehely. Dr. Breyer István prelátus ka= nok úr tulajdona. 14. Ezüst kehely. A pesti szent Imreskollégium tulajdona. 15. Ezüst kézikereszt. A gödöllői Premontrei Rend* ház tulajdona. 16. Ezüst kézikereszt, gót stílusban. A budai koro* názó templom tulajdona. 17. Két darab aranyozott bronz oltárgyertyatartó. Eladó. 18. Ezüst cibórium. A körmendi róm. kath. temp; lom tulajdona. Bors Farkas Károly 19. Stóla selyemhímzéssel. Sándor 20. Monstrancia bronzból. 9000. 21. Pulpitus bronzból. 5000. Hegyesi János 22. Velum, arannyal hímezve. Holzschuch Sándor 23. Feszület intarzia alapon. 3000. 24. Misekönyvtartó. Faberakás. A zirci apátság tulajdona. Kövesházi Elza. 25. Szűz Mária, tengerek királynéja. Kerámia. Olajf. 26. Szent Ferenc madarakkal. Kerámia. 1400. Jaschik Álmos 27. Golgota felé. Pergamenfestésü házi oltár. 28. Golgota keresztterve. Famodell. Magt. 29. Madonna. Famodell. Magt. Jaschik Álmosné 30. Modell útszéli fakereszthez. Famodell. Magt Johann Hugó 31. Áldozás. Üvegfestmény. Magt. 32. Papszentelés, Uvegfestmény. Magt. Krenner Gyula Ligeti 33. Aranyozott szentségtartó. 1000. 34. Szentségtartó. Színes ceruzarajz. 1000. 35. Kehely, részben aranyozva. 800. Sándor 36. Uvegablakterv I. 37. Uvegablakterv II. Majoros Károly 38. Gótikus ablakrészlet. 4500. 19

Markovics Sándor 39. Pünkösdi casula. 40. Casula Hungarica. MegyerzMeyer Antal 41. Szentségtartó ezüstből, aranyozva. 42. Szentségtartó ezüstből, aranyozva. 43. Renaissance cibórium. 44. Cibórium ezüstből, aranyozva. 45. Kehely ezüstből, aranyozva. 46. Magyar kehely ezüstből, aranyozva. 47. Kehely ezüstből, aranyozva. 48. Kehely ezüstből. 49. Pacifikálé ezüstből, aranyozva, elefántcsont kor* pusszal. 50. Füstölő és tömjéntartó ezüstből, aranyozva. 51. Szenteltvíztartó és hintő ezüstből, aranyozva. 52. Pásztorbot ezüstből, aranyozva, elefántcsont szoborral. 53. Előviteli kereszt ezüstből, aranyozva, elefánt* csont corpusz és betétekkel. 54. Füstölő és tömjéntartó ezüstből, aranyozva. 55. Szenteltvízhintő ezüstből, aranyozva. A Tábori Püspöki Hivatal tulajdona. 56. Pacifikálé ezüstből. 57. Szenteltvíztartó és hintő ezüstből. 58. Casula és két dalmatika. 59. Casula, két dalmatika és egy pluviálé, egy ve«lum, beuroni stílben. 60. Infula. 61. Pontifikálékeztyű. A tábori püspökség tulajs dona. 62. Irredentazászló. Nagymagyarország. 63. Irredentazászló. Észak. 64. Irredentazászló. Kelet. 65. Irredentazászló. Dél. A 00. számtól 00. számig való müvek az Oberbauer A. utóda cég műhelyében készültek. 66. Kehely ezüstből, elefántcsont nodussal. Nem eladó. 67. Cibórium ezütből. Nem eladó. 68. Pacifikálé ezüstből. A korpuszt Farkas Sándor mintázta. 3000. Készültek az Ecclesia rt. műhelyében. Muhics Sándor 69. Triptichonrészlet. Nagy Sándor 70. Ablaküvegterv. I. Olajf. 71. Ablaküvegterv. II. Olajf. 72. Ablaküvegterv. III. Vízf. Nagy Sándorné 73. Jézuska a virágok között, ógobelin. 10.000. (Ké* szült a gödöllői szőnyegszövőiskolában.) Schiesstl István 74. Az angyal megjelenik a pásztorok előtt. Magt. Smécz Kálmán 75. Húsvéti díszgyertya viaszból. Somló Sári 76. Szenteltvíztartó (felső csoport). Gipsz. 6000. Stóhanzel N. 77. Madonna. Kisplasztika. 200. Stóhanzel Ede. 78. XV. századbeli gót ablakterv. Magt. Szentirmai Rudolf 79. Rózsafüzér. 80. Ékszerek, érmek és plakettek. Tóth Gyula 81. Monstrancia rézből, aranyozva. 11.500. 82. Cibórium. 5800. 83. Kehely. 2600. 84. Fali kereszt bronzból. 100. 85. Fali szenteltvíztartó. 50. 86. Fali szenteltvíztartó, bronzból. 580. Készültek az Ecclesia rt. műhelyében. Vedrödi István 87. Szenteltvíztartó. Bronzötvény, utánrendelésre. 300. 88. Kazula selyemmel. 89. Velum selyemmel hímezve. A soproni m. kir. Rákóczi Ferenc fiúnevelőintézet rendelése. 90. Cibóriumköpenyke. 580. Wilfinger Béla 93. ötvösmunkák. Zsellér Imre 94. Szent Pál mozaik. A szegedi fogadalmi temps lom számára. Zsolnay:gyár (Pécs) 95. Mozaikkép tölgyfakeretben. 3900. 96. Oltár. 97. Gyertyatartó. 800. 98. Szentsír. 5000. 99. Mellszobor barna sómázas kivitelben. 500. TERVEK: 100. Diófa mellékoltár. Tervező: Molnár Imre. 101. Szárnyasoltár. Tervező: Hegyesi János és Geb«hard Tibor. 102. Keresztelőkút. Készült a johnstowni g.«kath. egyházközség részére. Tervezte: Hegyesi János. Szállította: Ecclesia rt. 103. Füstölő és navicula. Tervezte: Megyer Antal tanár. 104. Iskolaoltártervek. Tervezte: Hegyesi János. 105. Oltár. Tervezte: Megyer Antal tanár. 106. Pacifikálé. Tervezte: Farkas Sándor. 107. Pásztorbot. Tervezte: Farkas Sándor. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIBÜIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIUIIIII1IIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIII 1 iiiiiiiiimiinnihminnmniiminiiiiiininiwiíinuiiimimihimiihi 20