Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet Szőlészeti Tanszék Termőhelyismeret Szőlész-Borász BSc (Kézirat) Dr. Lőrincz András Dr. Bodor Péter Budapest 2013
Alapfogalmak Házi kerti szőlő: az a borszőlővel beültetett szőlőterület, amely az 1000 négyzetmétert nem haladja meg. Árutermő szőlő: az 1000 négyzetméternél nagyobb területű borszőlővel beültetett szőlőültetvény. Termőhely: ökológiai szempontból minősített, egyértelműen körülhatárolt terület, amelyet a bor szőlő termőhelyi kataszterében tartanak nyilván (a továbbiakban: termőhelyi kataszter). Borvidék: olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajta-összetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak; borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település összes mezőgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri vagy olyan település, illetve fővárosi vagy megyei jogú városi kerület, amelynek területén borászati üzem működik. Borvidéki dőlő: borvidéki településen belül pontosan körülhatárolt, mikro ökológiájában egységes termőhely, amelynek adottságai a bor karakterére jelentős hatással vannak. Borszőlőfajta: olyan szőlőfajta, amelyet borkészítés céljára osztályba soroltak. Magyarország borvidékeinek száma 22, amiből 3 az Alföldön, 4 Dél- Dunántúlon, 6 Észak-Dunántúlon, 5 a Balaton környékén, további 4 pedig Észak-Magyarországon található. VINGIS: a szőlőágazati kataszterek közösségi szabályozásnak megfelelő térinformatikai rendszere, amely a kivágási, szerkezetátalakítási és -átállítási támogatások kifizetésének, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzést, illetve az oltalom alatt álló eredet-megjelölést viselő borok termőhelyei földrajzi lehatárolásának térképi ellenőrzési alapja.
Magyarország klimatikus adottságai: Magyarország három éghajlati terület határán fekszik: keleti kontinentális nyugati óceáni dél-nyugati mediterrán hatások Medencefekvéséből következően a nyugat felől érkező csapadékdús légtömegek elől az Alpok leárnyékol évi középhőmérséklete magasabb (kisebb felhőzöttség) csapadékszegénység (száraz főnszelek uralma miatt) szélvédettség. Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások erősödnek, az ún. kontinentalitás mértéke kelet felé nő: jelentősebb a napfénytartam: kisebb a felhőzöttség = borultság mértéke az évi középhőmérséklet érteke magasabb lesz alacsonyabb lesz az évi az évszakok közötti különbözőség mértéke nő (hő ingás) hatása A hazai domborzat nagy egyöntetűsége (68% alföld, 30%-a dombság, 2 % középhegyvidék). Tengerektől való távolság hatása az Atlanti-óceántól való távolság óceáni hatás csapadékot szállító ciklonok: Medárd napi monszunszerű esőzések okozója az Észak-atlanti-áramlás miatt az évi középhőmérsékletünk 2 C -kal magasabb, mint a földrajzi helyzetünk alapján várható érték a Földközi-tengertől való távolság hatása mediterrán hatás a nyári száraz és forró időjárás okozója őszi napsütéses vénasszonyok nyarát is okozza a nyár monszunszerű esőzések kialakítója lehet középhőmérséklet: 8 12 C ingadozás: 20 25 C január: -2 4 C július: 23 25 C csapadék: 500 900 mm vegetációs időben:300 500 mm Napsütéses órák száma: 1700 2100 óra Alföld (2150 óra) Nyugat-Magyarország (1900 óra)
1 Kunsági borvidék Kb. 21813 ha Települések száma 107 középhőmérséklet 10,2-10,7 o C napfénytartam 2000-2100 óra 540-600 mm Futóhomok, humuszos homok, csernozjom jellegű talajok. Általában meszes alapkőzet. Mozaikos eloszlás. Hullámos felszín, 150 m alatt a tengerszint feletti magasság. és Alacsony (takarható fejművelés) és magasművelés (főleg egyesfüggöny) egyaránt megtalálható. Rövid, hosszúcsapos és szálvesszős metszések. Fajtaösszetétel 75 % fehérborszőlő, 25 % vörösborszőlő Legelterjedtebb fajták Arany sárfehér, Zalagyöngye, Ezerjó, Kékfrankos, Cserszegi fűszeres, Rizlingszilváni, Kövidinka, Kadarka, Olasz rizling, Kunleány, Chasselas, Rajnai rizling 2 Hajós-Bajai borvidék Kb. 1875 ha Települések száma 16 középhőmérséklet 10,5-10,8 o C napfénytartam 2050-2080 óra 600-630 mm Sok löszös alapkőzet, humuszos homok, csernozjom jellegű homok. Déli fekvésű domboldalak, zömében 150-160 m tengerszint feletti magasság. és 80 % magasművelés (főleg egyesfüggöny), 20 % alacsonyművelés (fej) Fajtaösszetétel 60 % fehérborszőlő, 40 % vörösborszőlő Legelterjedtebb fajták Kékfrankos, Zweigelt, Kunleány, Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling, Chardonnay, Királyleányka, Cabernet franc
3 Csongrádi borvidék Kb. 1473 ha Települések száma 19 középhőmérséklet 10,5-10,8 o C napfénytartam 2080-2100 óra 520-580 mm Humuszos homok, csernozjom jellegű homok, főként meszes talajok. Hullámos felszín, 140 m alatti tengerszint feletti magasság. és Alacsony (takarható fejművelés) és magasművelés (főleg egyesfüggöny) egyaránt megtalálható. Rövid, hosszúcsapos és szálvesszős metszések. Fajtaösszetétel 65 % fehérborszőlő, 35 % vörösborszőlő Legelterjedtebb fajták Kékfrankos, Olasz rizling, Rajnai rizling, Zweigelt, Kunleány, Kövidinka 4 Neszmélyi borvidék Kb. 1254 ha Települések száma 27 középhőmérséklet 10,0-10,2 o C napfénytartam 1950-2000 óra 550-650 mm Löszön, homokkőn és mészkőn kialakult barna erdőtalajok. Védett, 150-250 m közötti főleg déli lejtők. és Főként magasművelés(egyesfüggöny, Moser, ernyő) Fajtaösszetétel Zömében fehérborszőlő, de ajánlott fajta a Cabernet sauvignon is. Legelterjedtebb fajták Rizlingszilváni, Olasz rizling, Zöld veltelini, Chardonnay, Őrsai Olivér Ottonel muskotály, Tramini
5 Etyek-Budai borvidék Kb. 1620 ha Települések száma 25 középhőmérséklet 9,7-10,0 o C napfénytartam 1950-2000 óra 550-600 mm Löszön, homokkövön és mészkőn kialakult különböző típusú erdőtalajok és csernozjomok. 160 és 300 méter közötti területek, változatos mikroklímával. és Főként magasművelés (egyesfüggöny, Moser, ernyő) Fajtaösszetétel Alapvetően fehérboros borvidék, de több vörösborszőlő-fajta termesztése is engedélyezett. Legelterjedtebb fajták Chardonnay, Olasz rizling, Zöld veltelini, Rajnai rizling, Sauvignon, Szürkebarát, Királyleányka, Zenit, Rizlingszilváni 6 Móri borvidék Kb. 727 ha Települések száma: 6 középhőmérséklet Kb. 10 o C napfénytartam 1950-2000 óra 600-650 mm Lösz, mészkőtörmelékes lösz és dolomit alapkőzeteken barna erdőtalajok, rendzinák, néhol váztalajok. Védett dél- délnyugati fekvések, 180-250 m közötti tengerszint feletti magasság. és Hagyományos móri "kopasz fejművelés", melyet egyre inkább a magasművelések váltanak fel. Fajtaösszetétel Kizárólag fehérborszőlő fajták. Legelterjedtebb fajták A hagyományos Ezerjó helyét átvették a Leányka, Rizlingszilváni, Tramini, Chardonnay, Rajnai rizling, Olasz rizling, Királyleányka, Zöld veltelini, Ezerfürtű és Őrsai Olivér.
7 Pannonhalmi borvidék Kb. 602 ha Települések száma 16 középhőmérséklet Kb 10 o C napfénytartam Kb. 2000 ór 600-650 mm Homok, agyag és kavics alapkőzeten kialakult barnaföldek, ritkábban csernozjom-, vagy agyagbemosódásos barna erdőtalajok. Három hegyvonulat (Ravazd-Csanaki,.Pannonhalmi, Sokorói) védett délnyugati és a déli kitettségű lejtőkre települtek az ültetvények. és Magasművelés (főleg Moser) jellemzi. Fajtaösszetétel Kizárólag fehérborszőlő- fajták Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Rizlingszilváni, Tramini, Királyleányka és Rajnai rizling 8 Nagy-Somlói borvidék Kb. 608 ha Települések száma 10 középhőmérséklet 10,5-10,7 o C napfénytartam 1950-2000 óra 650-700 mm Bazalton, bazalttufán és pannon üledéken kialakult barna erdőtalajok és erubázok. 150-300 m közötti védett fekvések különböző kitettséggel. és Változatos kép jellemzi (kb. 30% bakművelés, mellette középmagas és magas művelésmódok is előfordulnak). Fajtaösszetétel Elvileg 100 % fehérborszőlő, de a Kissomlyó- Sághegyi körzetben előfordulnak vörösborszőlő- fajták is. Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Chardonnay, Hárslevelű, Furmint, Rizlingszilváni, Juhfark, a Rajnai rizling, Ezerjó, Tramini és Bánáti rizling.
9 Soproni borvidék Kb. 1780 ha Települések száma 17 középhőmérséklet 9,5-9,6 o C napfénytartam 1900 óra alatt 650-700 mm Savanyú kémhatású gneisz, csillámpala, melyet sok helyen mészkő, márga, homokkő fed. Agyagbemosódásos barna erdőtalajok és barnaföldek. 150-250 m közötti délies fekvésű területek és fennsíkok, melyek mikroklímáját a Fertő tó közelsége kedvezően befolyásolja. és Hagyományos szálvesszős, vendégkarós fejművelés jellemezte régen. Mára ez a művelésmód visszaszorult és helyét átvették a magasművelések, főként a Moser és az ernyő. Fajtaösszetétel 75% vörösborszőlő, 25 % fehérborszőlő Legelterjedtebb fajták - Vörösbort adók: Kékfrankos (>60%), Zweigelt, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Pinot noir - Fehérbort adók: Zöld veltelini, Leányka, Tramini, Sauvignon, újabban Chardonnay és Korai piros veltelini. 10 Badacsonyi borvidék Kb. 1512 ha Települések száma 16 középhőmérséklet 10,2-10,5 o C napfénytartam 2000 óra körül 650-700 mm Bazalt alapkőzet, melyet különféle üledékek (pannonagyag, pannonhomok, lösz stb.) fed. Ezeken barnaföldek és agyagbemosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. 150-250 m közötti partmenti déli lejtők és teraszok. és Hagyományosan badacsonyi "két világos szemes" bakművelés jellemezte. Ennek aránya napjainkra 10 % alatti. A terület 2/3-án szélessoros magasművelés jellemző. Fajtaösszetétel Fehérborszőlők jellemzik, a vörösborszőlők aránya 1% alatt. Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Szürkebarát, Kéknyelű
11 Balatonfüred-Csopaki borvidék Kb. 2146 ha Települések száma 27 középhőmérséklet 10-10,5 o C napfénytartam 2000 óra felett 550-600 mm Fillitpalán és permi vörös homokkőn, dolomiton, mészkövön és bazalton kialakult barna erdőtalajok és redzinák. 150-250 m tengerszint feletti magasságok. A legjobb fekvésű területek a Balatonra néző 1,5-2 km széles teraszokon helyezkednek el. és Megegyezik a Badacsonyi borvidéknél bemutatott termesztéstechnológiával (1959-től lett önálló borvidék). Fajtaösszetétel Fehérboros vidék, de Tihany becsatolása óta a vörösborszőlő-fajták (Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kékfrankos, Merlot, Zweigelt) termesztése is elkezdődött. Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Rizlingszilváni, Szürkebarát, Ottonel muskotály, Tramini 12 Balatonfelvidéki borvidék Kb. 1022 ha Települések száma 24 középhőmérséklet 10-10,5 o C napfénytartam 1950-2000 óra alatt 700 mm Dolomiton, homokkőn, mészkőn, márgán és bazalton agyagbemosódásos és csernozjom barna erdőtalajok, valamint barnaföldek. Zömében 150-250 m tengerszint feletti magasságú lejtők jellemzik, de a kedvező termőhelyeken 350 méterig találunk ültetvényeket. és Változatos termesztési viszonyok, főként a széles sorközű ültetvények jellemzik. Fajtaösszetétel Zömében fehérborszőlő- fajták, de mindhárom körzetben engedélyezik a vörösborszőlő- fajták telepítését is. Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Szürkebarát, Rizlingszilváni, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling, Ottonel muskotály, Sauvignon, Tramini, Zenit
13 Zalai borvidék Kb. 1531 ha Települések száma középhőmérséklet 9,5-10 o C napfénytartam 1900-1950 óra 700-800 mm Homokos és agyagos üledék, melyre lösztakaró települt. Agyagbemosódásos, vagy pszeudogelejes barna erdőtalajok és barnaföldek jellemzik. 150-300 m közötti széles völgyközi fennsíkok a domboldalak főként déli fekvésű területei jellemzik. és A szőlőtermesztés hagyományai zömében megegyeznek a Balatonfelvidéki borvidékkel. Elaprózott birtokrendszer jellemzi. Fajtaösszetétel 90 % felett fehérborszőlő-fajták találhatók a borvidéken. A kisbirtokokon még viszonylag sok a direkttermők aránya (8-10%). Legelterjedtebb fajták Olasz rizling (50%), Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Chardonnay, Zalagyöngye, Cserszegi fűszeres, Ottonel muskotály, Őrsai Olivér 14 Balatonboglári borvidék Kb. 3254 ha Települések száma 35 középhőmérséklet 9,5-10 o C napfénytartam Rendszerint 2000 óra felett. 650-700 mm Pannonagyag és pannonhomok alapkőzet, melyet folyóvizi homok és vastag löszréteg takar. Különböző erdőtalajok és homoktalajok jellemzőek. 140-300 m közötti domboldalak és enyhe lejtők jellemzik. és Leginkább középszéles és széles sorközű ültetvények jellemzik változatos metszés- és művelésmóddal. Fajtaösszetétel 85 % fehérborszőlő, 15 % vörösborszőlő Legelterjedtebb fajták Chardonnay, Zöld Veltelini, Olasz rizling, Királyleányka, Őrsai Olivér, Rizlingszilváni, Merlot, Sauvignon, Chasselas, Sárga muskotály, Kékoportó, Rajnai rizling, Cabernet sauvignon
15 Tolnai borvidék Kb. 2561 ha Települések száma 55 középhőmérséklet 10,1-10,5 o C napfénytartam 2050-2060 óra 600-700 mm Szinte egyeduralkodó a 20-50 m esetenként 70 m lösz alapkőzet, melyen agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek és csernozjomok alakultak ki. Egységes felszínű, 150-160 m közötti völgyekkel tagolt területek jellemzik. A Kapos felé a dombsorok magassága fokozódik (250-270m). és Leginkább széles sorközű ültetvények jellemzik, ernyő, függöny és Moser kordon művelésmóddal. Fajtaösszetétel 60 % fehérborszőlő, 40 % vörösborszőlő Legelterjedtebb fajták Chardonnay, Olasz rizling, Kékfrankos, Rizlingszilváni, Zweigelt Királyleányka, Merlot 16 Szekszárdi borvidék Kb. 2374 ha Települések száma 15 középhőmérséklet 10,5-10,7 o C napfénytartam 2050-2060 óra 630-680 mm Különböző vastagságú lösz figyelhető meg, melyen barnaföldek, ritkán homoktalajok alakultak ki. Sok erodált terület jellemző. Az ültetvények zöme a 150-170 m tengerszint feletti magasságon található. A legváltozatosabb mikroklímaviszonyokkal jellemezhető borvidékünk. és A korábbi bakművelés szerepét egyre inkább átveszik a magasművelések (Moser kordon, Sylvoz, ernyő). Fajtaösszetétel 30 % fehérborszőlő, 70 % vörösborszőlő, melyek közül a Kadarka hagyományos, de jelenleg aránya 5%-ra csökkent. Legelterjedtebb fajták Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet franc, Kékoportó, Merlot, Cabernet sauvignon, Kadarka, Olasz rizling, Rizlingszilváni, Chardonnay, Zöld veltelini, Sauvignon, Cserszegi fűszeres
17 Pécsi borvidék Kb. 762 ha Települések száma 33 középhőmérséklet 10,5-10,8 o C napfénytartam 2060-2080 óra 620-700 mm Permi vörös homokkő, pala, mészkő-dolomit, márga alapkőzetek, melyekre különböző vastagságú lösz rakódott. A leggyakoribb talajtípusok a barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok, valamint a rendzina. Az ültetvények zöme a 180-270 m tengerszint feletti magasságon található. Déli és nyugati fekvések a legjellemzőbbek. és Jelenleg a középmagas és magas művelésmódok a legáltalánosabbak. Fajtaösszetétel 90 % fehérborszőlő, 10 % vörösborszőlő Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Chardonnay, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Királyleányka, Őrsai Olivér, Sauvignon, Rajnai rizling, Cirfandli, Tramini, Hárslevelű 18 Villányi borvidék Kb. 2509 ha Települések száma 17 középhőmérséklet 10,5-10,8 o C napfénytartam 2050-2070 óra 650-700 mm Mészkő, dolomit, márga alapkőzeten kialakult lösztakaró jellemzi, melyen köves váztalajok, barna erdőtalajok és humuszkarbonát talajok a leggyakoribbak. 150-300 m (Máriagyűd) tengerszint feletti magasságon található, déli fekvésű ültetvények. és A 70-es évektől a szélessoros magasművelések (ernyő, egyesfüggöny) terjedtek, manapság a legtöbben középmagas művelésekre telepítenek. Fajtaösszetétel 60 % vörösborszőlő, 40 % vörösborszőlő Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Kékoportó, Cabernet sauvignon, Chardonnay, Kékfrankos, Zweigelt, Rajnai rizling, Cabernet franc, Merlot, Hárslevelű, Tramini
19 Mátrai borvidék Kb. 6501 ha Települések száma 36 középhőmérséklet 10 o C napfénytartam 1900-2000 óra 600 mm körül Pannonagyag, agyagmárga, lösz, andezit, piroxénandezit, andezittufa, riolittufa alapkőzetek, melyeken csernozjom barna erdőtalajok, nyiroktalajok és barnaföldek alakultak ki. Az ültetvények zöme a 150-250 m tengerszint feletti magasságban a lankák déli, délnyugati és délkeleti lejtőin található. és A szélessoros magasművelés hosszú metszéssel a legjellemzőbb. Az ültetvények 80 százaléka ilyen kialakítású. Fajtaösszetétel A fehérborszőlő fajták jóval elterjedtebbek, mint a kékszőlők. Jellemző a csemegeszőlőfajták, elsősorban a Chasselas termesztése is. Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Leányka, Tramini, Hárslevelű, Chardonnay, Sauvignon, Zweigelt, Kékfrankos 20 Egri borvidék Kb. 5655 ha Települések száma 20 középhőmérséklet 10 o C napfénytartam 1900-1950 óra 550-600 mm Mészkő, dolomit, agyagpala, riolittufa alapkőzetek, melyen különböző barna erdőtalajok alakultak ki. A Debrői körzetben előfordul a kovárványos barna erdőtalaj és a humuszos homok is. Az ültetvények zöme a 160-300 m tengerszint feletti magasságon található. Délies fekvések és a fennsíkok a legáltalánosabbak. és A 60-as évek óta a magas művelésmódok (ernyő, Moser kordon) terjedt el, az utóbbi években egyre többen visszatértek a keskeny sorközökhöz és a középmagas művelésmódokhoz (Guyot, középmagas kordon stb.). Fajtaösszetétel 50 % fehérborszőlő, 50 % vörösborszőlő Legelterjedtebb fajták Kékfrankos, Leányka, Olasz rizling, Zweigelt, Rizlingszilváni, Ottonel muskotály, Hárslevelű (Debrői körzet), Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc, Zenit
21 Bükk borvidék Kb. 1027 ha Települések száma 24 középhőmérséklet 10 o C napfénytartam 1900 óra 560 mm Rioliton, riolittufán, mészkövön és löszön kialakult csernozjom barna erdőtalajok és nyiroktalajok. Az ültetvények zöme a 150-300 m tengerszint feletti magasságon található, változatos kitettségű hegyoldalakon, a Bükk hegység védelmében. és Jelenleg a magasművelés és a hosszúmetszés alkalmazása a legáltalánosabb. Fajtaösszetétel Zömében fehérborszőlők, de újabban terjednek a vörösbort adó fajták is (Kékfrankos, Kékoportó, Zweigelt). Legelterjedtebb fajták Olasz rizling, Leányka, Rizlingszilváni, Chardonnay 22 Tokaji borvidék Kb. 5658 ha Települések száma 27 középhőmérséklet 9,6-10,2 o C napfénytartam 1950 óra 550-600 mm Riolit, andezit, riolittufa, piroxénandezit és piroxéndácit málladékokon kialakult barna erdőtalajok, lejtőhordaléktalajok és földes kopárok (Kopasz-hegy). Különböző magasságban elhelyezkedő, rendszerint déli fekvésű területek jellemzik. és A keskeny sorközű ültetvények aránya több, mint 40%, az összes terület 1/3-án középmagas művelések, ¼-én bakművelés, 1/5-én Moser művelés található. Fajtaösszetétel 100% fehérborszőlő Legelterjedtebb fajták Furmint (62%), Hárslevelű (32%), Sárga muskotály (2%). A fennmaradó 5 %-on több fajta osztozik (Chardonnay, Sauvignon, Tramini, Zengő, Zenit, Zéta, Kövérszőlő, Gohér)
A borvidékek és a hozzájuk tartozó települések meghatározása 1. Csongrádi borvidék: Csongrád, Hódmezővásárhely, Balástya, Csengele, Kistelek, Pusztaszer, Szatymaz, Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Szeged, Mórahalom, Zákányszék, Zsombó, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés. 2. Hajós-Bajai borvidék: Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd, Vaskút. 3. Kunsági borvidék: Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Jánoshalma, Kelebia, Kéleshalom, Kunbaja, Kunfehértó, Mélykút, Tompa, Abony, Albertirsa, Bénye, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dány, Gomba, Hernád, Inárcs, Jászberény, Jászszentandrás, Kakucs, Kóka, Monor, Monorierdő, Nagykáta, Nagykőrös, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pilis, Tóalmás, Tápiószentmárton, Tápiószele, Újlengyel, Apostag, Dunapataj, Dunavecse, Dömsöd, Harta, Solt, Ráckeve, Szigetcsép, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tököl, Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák, Kunszentmiklós, Orgovány, Páhi, Szabadszállás, Ballószög, Bugac, Felsőlajos, Fülöpjakab, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kunbaracs, Kunszállás, Ladánybene, Lajosmizse, Akasztó, Bócsa, Csengőd, Imrehegy, Fülöpszállás, Kaskantyú, Kecel, Kiskőrös, Pirtó, Soltszentimre, Soltvadkert, Tabdi, Tázlár, Balotaszállás, Csólyospálos, Harkakötöny, Jászszentlászló, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kisszállás, Móricgát, Szank, Zsana, Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kocsér, Lakitelek, Nagyrév, Nyárlőrinc, Szelevény, Szentkirály, Tiszaalpár, Tiszajenő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug. 4. Neszmélyi borvidék: Ászár, Bársonyos, Császár, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Nagyigmánd, Vérteskethely, Baj, Bajót, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Esztergom, Kesztölc, Kocs, Lábatlan, Mocsa, Neszmély, Nyergesújfalu, Mogyorósbánya, Süttő, Szomód, Tata, Tát, Tokod, Vértesszőlős. 5. Badacsonyi borvidék: Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonrendes, Balatonszepezd, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Kisapáti, Kővágóörs, Nemesgulács, Raposka, Révfülöp, Salföld, Szigliget, Tapolca. 6. Balatonfüred-Csopaki borvidék: Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfüred, Balatonkenese, Balatonszőlős, Balatonudvari, Balatonvilágos, Csopak, Dörgicse, Felsőörs, Lovas, Mencshely, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Tihany, Vászoly, Balatoncsicsó, Monoszló, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Zánka. 7. Balaton-felvidéki borvidék: Balatonederics, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Nemesvita, Sáska, Uzsa, Zalahaláp, Balatongyörök, Csabrendek, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Hévíz-Egregy, Rezi, Sümeg, Sümegprága, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla. 8. Etyek-Budai borvidék: Bicske, Budajenő, Budakeszi, Csabdi, Páty, Pilisborosjenő, Telki, Tök, Üröm, Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Tordas, Vál, Budapest XXII. kerület Budafok, Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence. 9. Móri borvidék: Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly.
10. Pannonhalmi borvidék: Bakonypéterd, Écs, Felpéc, Győr-Ménfőcsanak, Győrság, Győrszemere, Győrújbarát, Kajárpéc, Lázi, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Ravazd, Románd és Tényő. 11. Nagy-Somlói borvidék: Borgáta, Celldömölk, Kemeneskápolna, Kissomlyó, Mesteri, Borszörcsök, Doba, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely. 12. Soproni borvidék: Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron. 13. Balatonboglári borvidék: Andocs, Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonendréd, Balatonőszöd, Balatonszabadi, Balatonszemes, Gyugy, Karád, Kőröshegy, Kötcse, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Somogytúr, Szólád, Szőlősgyörök, Visz, Zamárdi, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Balatonberény, Balatonkeresztúr, Böhönye, Csurgó, Hollád, Kéthely, Marcali, Somogysámson, Somogyzsitfa. 14. Pécsi borvidék: Helesfa, Kispeterd, Mozsgó, Nagypeterd, Nyugotszenterzsébet, Szigetvár, Boda, Cserkút, Hosszúhetény, Ivánbattyán, Keszü, Kiskassa, Kővágószőlős, Kővágótöttös, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad, Szemely, Kisjakabfalva, Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend. 15. Szekszárdi borvidék: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba. 16. Villányi borvidék: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony, Vokány, Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd. 17. Bükki borvidék: Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc, Vatta. 18. Egri borvidék: Aldebrő, Feldebrő, Kompolt, Tarnaszentmária, Tófalu, Verpelét, Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya. 19. Mátrai borvidék: Abasár, Apc, Atkár, Detk, Domoszló, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Karácsond, Kisnána, Markaz, Nagyréde, Pásztó, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vécs, Visonta, Budapest-Rákosliget, Heves, Kerepes, Kisnémedi, Mogyoród, Őrbottyán, Szada, Szendehely, Vác, Vácegres, Vácrátót, Veresegyház. 20. Tokaji borvidék: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Mád, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Rátka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tarcal, Tállya, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu. 21. Zalai borvidék: Bak, Becsehely, Csörnyeföld, Dobri, Eszteregnye, Homokkomárom, Kerkateskánd, Lenti, Letenye, Magyarszerdahely, Murarátka,
Muraszemenye, Nagykanizsa, Rigyác, Söjtör, Szécsi-sziget, Tormafölde, Valkonya, Zajk, Bérbaltavár, Csáford, Dióskál, Egeraracsa, Galambok, Garabonc, Miháld, Nagyrada, Orosztony, Pakod, Sármellék, Szentgyörgyvár, Vindornyalak, Vindornyaszőlős, Zalabér, Zalakaros, Zalaszabar, Zalaszántó, Zalaszentgrót. 22. Tolnai borvidék: Aba, Aparhant, Bátaapáti, Bikács, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Duzs, Fácánkert, Felsőnyék, Grábóc, Gyönk, Györe, Györköny, Hidas, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisszékely, Kisvejke, Kölesd, Lengyel, Lajoskomárom, Madocsa, Magyarkeszi, Mezőkomárom, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, Nagydorog, Nagyszékely, Nagymányok, Nagyszokoly, Ozora, Paks, Pincehely, Regöly, Sárszentlőrinc, Seregélyes, Simontornya, Szabadhidvég, Tamási, Tengelic, Tevel, Tolna, Tolnanémedi, Váralja, Závod.
Tokaji borkülönlegességek Bortípus Kötelezően alkalmazandó borászati eljárások Eszencia a Botrytis cinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül, saját súlyának nyomására kiszivárgott, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség Aszúeszencia 1. a Botrytis cinerea hatására tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett aszúszemek áztatása azonos évjáratú mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő újborban vagy borban, 2. minimum 3 éves érlelés, ebből 2 év fahordóban Aszú (3) (4) (5) 1. a Botrytis cinerea hatására tőkén (6) puttonyos aszúsodott és szüretkor külön szedett aszúszemek áztatása azonos évjáratú mustban, részben erjedt szőlőmustban, még erjedésben lévő újborban vagy borban, 2. minimum 3 éves érlelés, ebből 2 év fahordóban Szamorodni 1. az aszúsodott és egészséges szőlőbogyókat is tartalmazó, válogatás nélkül szedett szőlőfürtök feldolgozásával 2. minimum 2 éves érlelés, ebből 1 év fahordóban Fordítás 1. a kipréselt aszútészta felöntése azonos évjáratú musttal, részben erjedt szőlőmusttal, még erjedésben lévő újborral vagy borral 2. minimum 2 éves érlelés, ebből 1 év fahordóban Máslás 1. az aszúbor vagy a szamorodni seprőjének felöntése azonos évjáratú musttal, részben erjedt szőlőmusttal, még erjedésben lévő újborral 2. minimum 2 éves érlelés, ebből 1 év fahordóban Maximális hozam aszúszem: 2 t/ha lényeredék: 6% szőlő: 10 t/ha szőlő: 10 t/ha szőlő: 10 t/ha szőlő: 10 t/ha szőlő: 10 t/ha
Az Egri borvidék védett eredetű borai: Klasszikus borok A szőlőcefrét legalább 8 napig héjon kell erjeszteni, a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető, a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni A házasítási szabályok: legalább három szőlőfajta bora házasítása kötelező, arányuknak meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot, egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot, a Kékfrankos fajta használata kötelező, és ebből a fajtából kell a legnagyobb arányban házasítani, a Turán és Bíborkadarka fajták borának aránya együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 10%-ot Superior borok A szőlőcefrét legalább 14 napig héjon kell erjeszteni, a préselés csak szakaszos üzemű szőlőpréssel végezhető, a bort legalább 12 hónapig fahordóban kell érlelni, legalább 6 hónapos palackos érlelés forgalomba hozatal előtt az Egri borvidéken. A házasítási szabályok: legalább öt szőlőfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot, a Kékfrankos kivételével egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 30%-ot, a Kékfrankos fajta arányának 30 és 50% között kell lennie, a Turán fajta borának aránya nem haladhatja meg a 5%-ot, a Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajták borának aránya külön-külön és együttesen sem haladhatja meg a 30%-ot.
A borszőlő termőhelyi kataszterének vizsgálati és értékelési rendszere (tényezők értékpont- és kódlistája) Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők A minősítés szempontjai Pontérték Fő-tényezők Al-tényezők Sorszám Szempontok Kód Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Agrometeorológia 1.1. Téli fagykár gyakorisága 1.1.1. A borszőlő fás részei (tőkefej, törzs termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben egyszer sem fagytak el. 3 50 1.1.2. A borszőlő fás részei (tőkefej, törzs, termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben kétszer fagytak el. 2 20 1.1.3. A borszőlő fás részei (tőkefej, törzs, termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok 10 évben 1 0 háromszor, vagy annál többször fagytak el. 1.2. Tavaszi, őszi fagy gyakorisága 1.2.1. Vegetációban a fagykár 10 évben 3-nál kevesebb 3 45 1.2.2. Vegetációban a fagykár 10 évben 3-4 alkalommal 2 20 1.2.3. Vegetációban a fagykár 10 évben 5 vagy annál több 1 7 2. Talaj 2.1. Talajtípus 2.1.1. Köves, földes kopárok 01 9 2.1.2. Futóhomok 02 0 2.1.3. Humuszos homok 03 20 2.1.4. Rendzinák 04 36 2.1.5. Erubáz talajok 05 36 2.1.6. Savanyú, nem podzolos erdőtalaj 06 20 2.1.7. Agyagbemosódásos barna erdőtalaj 07 38 2.1.8. Pseudogleies barna erdőtalaj 08 10 2.1.9. Barna-földek 09 40 2.1.10. Kovárványos barna erdőtalaj 10 18 2.1.11. Csernozjom barna erdőtalaj 11 40 2.1.12. Csernozjom jellegű homok 12 25 2.1.13. Mészlepedékes csernozjom 13 27 2.1.14. Mészlepedékes alföldi csernozjom 14 28 2.1.15. Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom 15 8 2.1.16. Réti csernozjom 16 21 2.1.17. Mélyben sós réti csernozjom 17 10 2.1.18. Szolonyeces réti csernozjom 18 0
Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők A minősítés szempontjai Pontérték Fő-tényezők Al-tényezők Sorszám Szempontok Kód Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2. Talaj 2.1. Talajtípus 2.1.19. Terasz csernozjom 19 19 2.1.20. Szoloncsák 20 0 2.1.21. Szoloncsák-szolonyec 21 0 2.1.22. Réti szolonyec 22 0 2.1.23. Sztyeppesedő réti szolonyec 23 0 2.1.24. Szolonyeces réti talaj 24 0 2.1.25. Réti talaj 25 8 2.1.26. Öntés réti talaj 26 8 2.1.27. Lápos réti talaj 27 0 2.1.28. Síkláp talaj 28 0 2.1.29. Lecsapolt talaj vagy síkláp talaj 29 0 2.1.30. Mocsári erdők talaja 30 0 2.1.31. Öntéstalaj 31 0 2.2. Talajképző kőzet 2.2.1. Glaciális és alluviális üledékek 1 4 2.2.2. Löszös üledékek 2 5 2.2.3. Harmadkori és idősebb üledékek 3 4 2.2.4. Nyirok 4 3 2.2.5. Mészkő, dolomit 5 2 2.2.6. Homokkő 6 2 2.2.7. Agyagpala, fillit 7 1 2.2.8. Gránit, porfírit 8 1 2.2.9. Andezit, bazalt, riolit 9 1 2.3. Kémhatás és mészállapot 2.3.1. Erősen savanyú talajok 1 1 2.3.2. Gyengén savanyú talajok 2 2 2.3.3. Szénsavas meszet tartalmazó talajok 3 5 2.3.4. Nem a felszíntől sós szikes talajok 4 0 2.3.5. Felszíntől sós szikes talajok 5 0 2.4. Fizikai talajféleségek 2.4.1. Homok 1 4 2.4.2. Homokos vályog 2 6 2.4.3. Vályog 3 7 2.4.4. Agyagos vályog 4 5 2.4.5. Agyag 5 2 2.4.6. Tőzeg, kotu 6 0 2.4.7. Nem vagy részben mállott, durva vázrészek 7 1
Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők A minősítés szempontjai Pontérték Fő-tényezők Al-tényezők Sorszám Szempontok Kód Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2.5. Vízgazdálkodási tulajdonság 2.5.1. Igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó talajok 1 4 2.5.2. Nagy víznyelésű és vízvezetőképességű, közepes vízraktározó képességű, gyengén víztartó talajok 2 6 2.5.3. Jó víznyelésű és vízvezetőképességű, jó vízraktározóképességű, jó víztartó talajok 3 10 2.5.4. Közepes víznyelésű és vízvezetőképességű, nagy vízraktározóképességű, jó víztartó talajok. 4 10 2.5.5. Közepes víznyelésű és vízvezetőképességű, nagy vízraktározóképességű talajok 5 10 2.5.6. Gyenge víznyelésű, igen gyenge vízvezetőképességű, erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodású talajok 6 1 2.5.7. Igen gyenge víznyelésű, szélsőségesen gyenge vízelvezető-képességű, igen erősen víztartó, igen kedvezőtlen, extrémen szélsőséges vízgazdálkodási 7 0 talajok 2.5.8. Jó víznyelésű és vízvezetőképességű, igen nagy vízraktározó és víztartóképességű talajok 8 10 2.5.9. Sekély termőrétegűség miatt szélsőséges vízgazdálkodású talajok 9 1 2.6. Humuszkészlet 2.6.1. 50 t/ha 1 0 2.6.2. 50-100 t/ha 2 2 2.6.3. 100-200 t/ha 3 4 2.6.4. 200-300 t/ha 4 10 2.6.5. 300-400 t/ha 5 8 2.6.6. 400 t/ha 6 6 2.7. Termőréteg vastagsága 2.7.1. 20 cm 1 0 2.7.2. 20-40 cm 2 0 2.7.3. 40-70 cm 3 0 2.7.4. 70-100 cm 4 0 2.7.5. 100 cm 5 10
Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők A minősítés szempontjai Pontérték Fő-tényezők Al-tényezők Sorszám Szempontok Kód Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2.8. A terület egyöntetűsége a talajtípus 2.8.1. 60 %-nál kisebb mértékben egyöntetű 1 1 szempontjából 2.8.2. 60-70 %-ban egyöntetű 2 2 2.8.3. 70 %-nál nagyobb mértékben egyöntetű 3 5 3. vízgazdálkodása 3.1.1. Mélyfekvésű, vizenyős, helyszínen értékelve a talajvíz 0-130 cm között 1 0 3.1.2. Száraz, a talajvíz a növény által elérhető közelségben nincs 2 5 3.1.3. Üde, a talajvíz 150-250 cm között 3 10 4. Erózió mértéke 4.1.1. Vonalas eróziós formák, árkos kimosódások, az Alföldön szélárkok 1 3 4.1.2. Vonalas eróziós formák nincsenek, mérsékelt erózió, az Alföldön defláció veszélye fennáll 2 7 4.1.3. A terület erózió és defláció által nem veszélyeztetett 3 10
5. Terepviszonyok 5.1. Lejtésszög és égtáji kitettség Észak Nyugat Dél Kelet ÉK ÉÉK É ÉÉNy ÉNy NyÉNy Ny NyDNy DNy DDNy D DDK DK KDK K KÉK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 0-5 % Kód 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 Pontérték 13 12 10 13 15 20 23 28 31 33 33 31 30 26 21 17 6-12 % Kód 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 215 216 Pontérték 38 32 30 40 48 58 68 73 84 90 90 82 75 70 60 48 13-20 % Kód 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 313 314 315 316 Pontérték 32 27 23 33 42 56 66 75 78 88 88 82 75 66 52 45 21-30 % Kód 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 413 414 415 416 Pontérték 15 12 10 15 23 33 40 50 54 65 65 54 52 48 33 27 30 % felett Kód 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 513 514 515 516 Pontérték 8 7 4 8 10 10 14 18 20 28 28 20 20 15 12 10
Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők A minősítés szempontjai Pontérték Fő-tényezők Al-tényezők Sorszám Szempontok Kód Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 5. Terepviszonyok 5.2. Tengerszint feletti magasság 5.2.1. 300 m felett és 120 m alatt 1 16 Domb- és hegyvidéken 5.2.2. 120-150, illetve 250-300 m között 2 35 5.2.3. 150-250 m között 3 45 Kiemelkedés a környezetből 5.2.4. A környezetnél mélyebben fekvő terület 4 0 Alföldön és síkvidéken 5.2.5. A környezetből nem emelkedik ki a terület, de hideglefolyása van 5 28 5.2.6. A terület a környezetből kiemelkedik 6 45 5.3., terepfelszín 5.3.1. A terület teraszírozást igényel 1 7 Domb- és hegyvidéken 5.3.2. A terület tereprendezéssel telepítésre alkalmassá tehető 2 16 5.3.3. A lejtő egyenletes, egyirányú, tereprendezés, teraszírozás nem szükséges 3 30 Alföldön és síkvidéken 5.3.4. A terület 20 %-nál nagyobb területre kiterjedő tereprendezést igényel 4 2 5.3.5. A terület legfeljebb 20 %-ig igényel tereprendezést 5 10 5.3.6. Tereprendezés nem szükséges 6 20 5.4. Környezet 5.4.1. A közelben erdő, illetve felépítmény nincs 11 10 Erdő közelsége 5.4.2. Erdő van és előnyős 21 10 5.4.3. Erdő van és hátrányos 31, 32 1 5.5. Beépítettség 5.5.1. 100 ha-onként 1 db felépítmény 12, 22 7 5.5.2. 100 ha-onként 5-10 db felépítmény 13, 23 5 5.5.3 100 ha-onként 10 db-nál több felépítmény 14, 24, 33, 34 3 6. hasznosítása 6.1. Nagyüzemi módon hasznosítható 1 10 6.2. Kistermelésre hasznosítható 2 3 6.3. Kisüzemi árutermelő tömb kialakítható 3 10 7. Útviszonyok 7.1. Megközelíthető földúton 1 4 7.2. Megközelíthető javított földúton 2 6 7.3. Megközelíthető szilárd burkolatú úton 3 8
A borszőlő termőhelyi kataszterének minősítő cluster-elemei I. osztály Borszőlő termesztésére kiváló adottságú Minősítés Cluster-csoportok Minősítési jellemzők 5. fő-cluster Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagyon jó termésbiztonságú területek. 4. fő-cluster Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbiztonságú területek. 3. fő-cluster Jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbiztonságú területek. II.1. osztály Borszőlő termesztésére kedvező adottságú 2. főcluster Közepes fekvésű, jó talajú, változóan termésbiztos területek. 1. főcluster: 1/5. al-cluster Jó fekvésű, jó talajú, gyenge termésbiztonságú területek. 1/4. al-cluster Közepes fekvésű, jó talajú, gyenge termésbiztonságú területek. 1/3. al-cluster Közepes fekvésű, közepes talajú, jó termésbiztonságú területek. II.2. osztály Borszőlő termesztésére alkalmas 1/2. al-cluster Gyenge fekvésű, közepes talajú, gyenge termésbiztonságú területek. Borszőlő termesztésére alkalmatlan 1/1. al-cluster Gyenge fekvésű, gyenge talajú, gyenge termésbiztonságú területek.