Tájékoztató a támogatott lakhatáshoz kapcsolódó komplex szükségletfelmérés jogi szabályozásáról, igényléséről, eljárási folyamatáról Jogi szabályozás A komplex szükségletfelméréssel kapcsolatos feladatokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.), valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. Ezek alapján a támogatott lakhatást igénylő személyek esetében az intézmény és az SZGYF közös feladata a komplex szükségletfelmérés elvégeztetése. Támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye alapján nyújtható. (Szt. 75. (5)) A támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés eredménye alapján biztosítható. (Rendelet 110/B. (1)) A komplex szükségletfelmérést a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az intézményvezető által kijelölt egy-egy munkatárs végzi. (Rendelet 110/B (2)) A komplex szükségletfelmérést célcsoport-specifikus, fogyatékosság esetén fogyatékosság-specifikus módszerekkel, felmérő eszközökkel kell elvégezni. (Rendelet 110/C. (2)) A komplex szükségletfelmérés elvégzésére az erre irányuló, a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló jogszabály szerinti minősített tanfolyamot sikeresen elvégző, vagy támogatási szükségletfelmérő szakmentor munkatárs jelölhető ki. (Rendelet 110/B. (2)) A komplex szükségletfelmérés eredményét a 14. számú melléklet szerint kell dokumentálni. (Rendelet 110/B (3)) A komplex szükségletfelmérés költségét a fenntartó viseli. (Rendelet 110/B. (5)) A komplex szükségletfelmérést az igénybevevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén, de legkésőbb az első szükségletfelmérés időpontját követő másfél év múlva, ezt követően pedig legalább háromévente meg kell ismételni. (Rendelet 110/B. (1)) Amennyiben az ellátást igénybevevő a komplex szükségletfelmérés eredményével nem ért egyet, azt az intézményvezetőhöz benyújtott
kérelme alapján meg kell ismételni. A megismételt felmérés elvégzésére a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az intézményvezető a (2) bekezdés szerint képzettséggel rendelkező olyan munkatársat jelöl ki, aki nem vett részt az ellátást igénybevevő komplex szükségletfelmérésében. (Rendelet 110/B. (4)) A szükségletfelmérés igénylése A komplex szükségletfelmérést a támogatott lakhatás szolgáltatás működési engedéllyel rendelkező szervezet fenntartója vagy az intézmény kezdeményezi: a szolgáltatás indításakor, az új belépők esetében, az intézmény átalakulása kapcsán, ha az igénylő nem ért egyet a vizsgálat eredményével, állapotváltozás esetén, illetve a jogszabály által előírt másfél éves majd háromévenkénti ütemezésben egyaránt. A kezdeményezés első lépése a komplex szükségletfelmérést igénylő lapok kitöltése és a két példányban, a vizsgálandó személy (és törvényes képviselője) és az intézmény vezetője által aláírt lapok postai úton való megküldése a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (továbbiakban SzGyF) székhelyére. (Kérjük, hogy a honlapunkon megtalálható, rendszeresen frissített igénylőlapokat használják e célra. A szükségletfelmérő szakemberek kiválasztása Minden egyes támogatott lakhatás szolgáltatást igénylőt két szükségletfelmérő szakember vizsgál meg együttesen. Az egyik szakember az intézmény felkérésére az intézményt képviseli, (lehet az intézmény munkatársa is), a másik szakembert az SzGyF jelöli ki. Mindkettejükre vonatkozóan elengedhetetlen a jogszabály által előírt képzettség. Az SzGyF egy folyamatosan frissítésre kerülő névjegyzékből választja ki a kijelölésre kerülő szükségletfelmérő szakembert. A jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező szükségletfelmérő szakemberek közül azok kerülnek a névjegyzékbe, akik a nyilvántartásba vételhez szükséges adatlapjuk szerint kellő kompetenciák mellett a munka elvégzéséhez
szükséges flexibilitással és tapasztalatokkal is rendelkeznek. (A névjegyzék aktuális példánya letölthető ITT.) Amennyiben az intézménynek nincs szükségletfelmérő munkatársa, választhat a mellékelt névjegyzékből, illetve választhat egyéb, a jogszabályban előírt képzettséggel rendelkező szükségletfelmérő szakembert is. Az átfedés elkerülése érdekében kérjük az intézményvezetőt vagy a fenntartót, hogy az igénylőlapok megküldésével együtt tájékoztassa az SzGyF-et a részükről kiválasztott szükségletfelmérő szakember személyéről is. Az SzGyF az igénylőlapok beérkezésétől számított 8 munkanapon belül készíti el a szakmai kompetenciák és tapasztalatok valamint az aktuális kapacitás és az intézmény által kijelölt szükségletfelmérő szakember ismeretében az igénylő és a szükségletfelmérő szakember nevére szóló kijelölő okiratokat. A kijelölő okiratokat az SzGyF megküldi a szükségletfelmérő szakembernek, az intézménynek és a fenntartónak is. A szükségletfelmérő szakember csak azokat a szükségletfelméréseket végezheti el jogszerűen, amelyekre vonatkozóan névre szóló kijelölő okirattal rendelkezik. A szükségletfelmérés előkészítése A szükségletfelmérés költségét a fenntartó viseli, a díjazás összegéről a jogalkotó nem rendelkezik, ezért a díjazásban történő megállapodás a feleket illeti 1. Minden egyes kijelölés esetén egyedileg szükséges megegyezni a szolgáltatás díjáról és ebben a folyamatban a Főigazgatóságnak sem feladata, sem illetékessége nincs. A vizsgálatot a kijelöléstől számított 30 napon belül kell elvégezni, vagy annak akadályáról (beleértve azt az esetet is, amikor a díjazásban nem tudnak konszenzusra jutni) az SzGyF-et, mint kijelölő szervet tájékoztatni kell. A vizsgálat konkrét időpontját a kijelölt munkatársak és az intézmény együttesen határozzák meg.
A szükségletfelmérés feltételeinek a vizsgálat lefolytatásához szükséges helyiség, a kliensek körülményeinek megfelelő, releváns dokumentációja az alábbiak közül: A kliens személyi nyilvántartási dokumentumai, Intézményi fejlesztési, gondozási tervek gondozási napló, Előző szükségletfelmérések dokumentumai, ORSZI, OOSZI, NRSZH határozatok, minősítések, RSZSZ komplex minősítek, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményei, Jognyilatkozatok, bírósági végzések a gondnokságról, Orvosi szakvélemények, egészségügyi lap, kórházi zárójelentések, pszichiátriai szakvélemények, ambuláns lapok, Esetleges rendkívüli események, balesetek stb. jegyzőkönyvei, Gyógyszerelési nyilvántartás, Rehabilitációs terv, Foglalkoztatási terv, Előző intézményi (áthelyezési) dokumentumok, Fogyatékossági Támogatás (FOT) határozata, Gyámhatósági, családsegítői dokumentáció, Egyéb szakvélemények, diagnózisok, jellemzések biztosítása az intézmény feladata. A szükségletfelmérés dokumentációja A komplex szükségletfelmérés eredménye a szakmai rendelet 110/B. (3) b) pontja szerint kerül dokumentálásra, 4 db, mindkét szükségletfelmérést végző munkatárs által aláírt eredeti példányban, melyet a fenntartónak, mint a szükségletfelmérés finanszírozójának kell átadni. A fenntartó kötelezettsége egy példányt az igénylőnek, egy példányt az intézménynek, egy példányt pedig az SzGyF-nek, mint kijelölő szervnek eljuttatni a felmérést követő 8 napon belül.
Amennyiben az igénybevevő nem ért egyet a vizsgálat eredményével Amennyiben az ellátást igénybevevő a komplex szükségletfelmérés eredményével nem ért egyet, azt az intézményvezetőhöz benyújtott kérelme alapján meg kell ismételni. A megismételt felmérés elvégzésére az SzGyF és az intézményvezető olyan munkatársakat jelöl ki, akik nem vettek részt az ellátást igénybevevő komplex szükségletfelmérésében. A SzGyF 8 napon belül előkészíti az új szükségletfelmérő munkatárs kijelölését, és egyúttal felhívja az intézményvezető vagy a fenntartó figyelmét arra, hogy új szükségletfelmérő szakembert kell kijelölni az ismételt szükségletfelmérés elvégzésére. A szükségletfelmérési eljárás a továbbiakban megfelel a fentiekben leírt eljárásrendnek. Budapest, 2015. június Jóváhagyta: Bátori Zsolt főigazgató 1 2014-ben egy szükségletfelmérés szokásos díjazása bruttó 20.000 Ft volt, az útiköltséget és egyéb költségeket a szükségletfelmérő szakember viselte.