HAGYATÉK
Kiadja: Magyar Egyesületek Szövetsége Pélmonostor Szerkesztette: Sipos Zsivics Tünde Grafikai- és tördelőszerkesztő: Horvát Krisztián Borítóterv: Horvát Krisztián Megjelent a Horvát Köztársaság állami költségvetésének támogatásával Izdavač: Savez mađarskih udruga uz finacijsku potporu Savjeta za nacionalne manjine Nyomda / Tisak: Daruvarska Tiskara d.d. Petra Zrinskog 24/2 43500 Daruvar ISSN 1846-7296
Pélmonostor, 2013. Magyar Egyesületek Szövetsége HAGYATÉK VII. évfolyam 5. szám
Szerkesztői bevezető Magyar Egyesületek Szövetsége A Magyar Egyesületek Szövetségének hitvallása 09 11 13 1. A magyarok értelmiségi nevelése 2. A magyar jellegű műemlékek, épített és tárgyi kulturális örökségünk megőrzése 3. Az anyanyelvi oktatás és a kétnyelvűség előnyeinek erősítése 4. Az ifjúság nemzeti öntudatra való nevelése 5. A magyar közösségi élet alapjainak biztosítása 6. A magyarlakta települések felzárkóztatására, az infrastruktúrális beruházások támogatása 7. A szórványban élő magyarok helyzetének és lehetőségeinek megerősítése 8. A szellemi kulturális örökségünk megőrzése és ápolása 9. A magyar történelmi emlékhelyek létrehozása és ápolása 10. A magyar nyelvű tömegkommunikációs eszközök biztosítása 11. Kapcsolattartás a hazai, az anyaországi és a kárpát-medencei magyar szervezetekkel 14 15 16 18 20 22 24 26 28 30 32 Magyar civil szervezetek a MESZ tagságában 35
SZERKESZTŐI BEVEZETŐ: A horvátországi magyar civil szervezetek sajátossága, hogy motorja a magyarság szülőföldön való megmaradásának, a magyar identitás erősítésének. A civil szféra szervezetei nyelvi szinterek, erőteljesen hozzájárulnak a magyar identitás reprodukciójához. A Magyar Egyesületek Szövetsége a horvátországi magyar civil szervezetek szövetsége, tagságába közel félszáz művelődési egyesület tartozik a Dunától az Adriáig. A Szövetség és a tagságába tartozó egyesületek kétség kívül a horvátországi magyarság kulturális identitásainak tartóoszlopai. Az egyesületek külön-külön és a Szövetséggel, valamint a Baranyai Júlia Népfőiskolával karöltve, közösen őrzik, ápolják és adják tovább a horvátországi magyarság hagyományait és kultúráját. Ebben a köteben gyűjtöttük össze a MESZ és a tagságába tartozó egyesületekről szóló legaktuálisabb tudnivalókat, valamint egy külön fejzetet szenteltünk a 2013. évi programajánlatnak. Melyet megtekinthetik majd a Magyar Egyesületek Szövetségének honlapján (www.smu-mesz.hr ) is. Ezt a kötetet, pedig azzal a céllal állítottuk össze, hogy bemutassuk azt az alapot amelyre a horvátországi magyarság művelődési élete, hagyományőrzése épül jelen pillantban. Fogadják, sok szeretettel! Sipos Zsivics Tünde szerkesztő 9
10
MAGYAR EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE A Magyar Egyesületek Szövetsége a horvátországi magyarság országos ernyőszervezete, tagságába közel félszáz művelődési, hagyományőrző és ifjúsági egyesületet tömörít a Dunától az Adriáig. A Szövetség 1998-ban alakult, azzal a céllal hogy ápolja és őrizze a horvátországi magyarság nyelvét, hagyományait és kultúráját. Ernyőszervezetként specifikus módon ötvözi a horvátországi magyar kisebbség politikai képviseletét és érdekvédelmét. A Szövetség együttműködik és aktív szerepet vállal a hazai- és az anyaországi intézményekkel és kormányszervekkel való kapcsolattartás koordinálásában. Eddigi tevékenysége során a Magyar Egyesületek Szövetsége, tagszervezeteivel karöltve több téren is jelentős eredményeket ért el: - - - - - - - - - jelentős infrastruktúrális beruházásokat eszközölt ki azon településeken, ahol a magyarság többséget képez biztosította az egyesületek működéséhez és a közösségi élet fejlődéséhez szükséges épületi feltételeket anyagi fedezetet biztosított a magyar művelődési intézetek és egyesületek működéséhez közben járt a kisebbségi oktatási intézmények működési feltételeinek javítása érdekében kezdeményezője volt a magyar jellegű épített kulturális örökség védelmének számos, a horvátországi magyarság helyzetét taglaló kiadványt publikált sajtókiadványai révén rendszeresen tájékoztatja a széles közösséget a horvátországi magyarság aktuális eseményeiről a politikai érdeképviselet különböző szintjein képviselte és tett lépéseket a horvátországi magyar nemzetközösség törvény által szavatolt jogainak és érdekeinek érvényesítése érdekében a többségi nemzettel és a többi horvátországi nemzeti kisebbséggel együttműködve dolgozik egy jobb és élhetőbb Horvátországért 11
TEVÉKENYSÉGI KÖRÜNK: Művelődési élet szervezése Tárgyi és szellemi kulturális örökségünk ápolása Oktatás Tájékoztatói és kiadói tevékenység Politikai és gazdasági érdekvédelem 12
A MAGYAR EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK HITVALLÁSA: A szülőföldön magyarként boldogulni! A Magyar Egyesületek Szövetsége a horvátországi magyarság érdekeit képviselő önálló magyar kisebbségi egyesületek önkéntes társulása. PROJEKTJEINK: Magyar Házak projekt Tájházak projekt Magyar játszóházak Népi táncegyüttesek Énekkarok Hagyományőrzés Épített örökség feltérképezése és védelme Nemzeti ünnepekről való megemlékezés Tehetséggondozás Baranyai Júlia Népfőiskola TÖREKVÉSEINK: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. A magyarok értelmiségi nevelése A magyar jellegű műemlékek, épített és tárgyi kulturális örökségünk megőrzése Az anyanyelvi oktatás és a kétnyelvűség előnyeinek erősítése Az ifjúság nemzeti öntudatra való nevelése A magyar közösségi élet alapjainak biztosítása A magyar lakta települések felzárkóztatása, az infrastruktúrális beruházások támogatása A szórványban élő magyarok helyzetének és lehetőségeinek megerősítése A szellemi kulturális örökségünk megőrzése és ápolása A magyar történelmi emlékhelyek létrehozása és ápolása A magyar nyelvű tömegkommunikációs eszközök biztosítása Kapcsolattartás a hazai, az anyaországi és a Kárpát-medencei magyar szervezetekkel A magyar kisebbségi közösségekhez tartozó személyek részarányos foglalkoztatása az állami szerveknél, az állami hivatalokban, továbbá az állami- és közvállalatokban 13
1 A MAGYAROK ÉRTELMISÉGI NEVELÉSE Az értelmiségi réteg ténykedése mindenhol és mindenkoron a társadalom, az emberiség fejlődésének, előrehaladásának egyik vitathatatlan tényezője volt. A Magyar Egyesületek Szövetsége tudatában van annak, hogy a horvátországi magyar nemzetközösségnek létérdeke az értelmiségi réteg megléte. A horvátországi magyarság legnagyobb ernyőszervezetének eltökélt szándéka, hogy közbenjárjon az (itthoni) anyanyelvi oktatás minőségének és színvonalának emelése érdekében - főleg azért, hogy magyar fiataljaink ez által nagyobb eséllyel tudjanak bekerülni és érvényesülni a horvát felsőoktatási rendszerben. Az elmúlt időszakban a Szövetség megalapította a Sostarec Iván-díjat, amelyet pályázati úton ítélt oda évente egyszer egy horvátországi magyar Horvátországban tanuló, valamint egy horvátországi magyar, ám Magyarországon tanuló diák részére. A jövőbe nézve fontos lenne megalapozni egy kiterjedtebb ösztöndíjrendszert, a- mely ösztönözné a magyar fiatalok itthon tanulását és helyben maradását. Továbbá nagy hangsúlyt kell fektetni azon tanulóknak a pályára állítására, akik itthon, vagyis a szülőföldön kívánják megalapozni életüket, hogy aztán családjukkal - vállalva a kisebbségi sorsot - magyarként boldoguljanak. 14
2 A MAGYAR JELLEGŰ MŰEMLÉKEK, ÉPÍTETT ÉS TÁRGYI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE A Magyar Egyesületek Szövetsége nagy gondot fordít a horvátországi magyarság tárgyi és épített kulturális örökségének ápolására. A honvédő háború alatt a magyar néprajzi és helytörténeti gyűjtemények és kiállítóhelyek egy része elpusztult, a másik része pedig - megcsonkítottan, rendezetlen tulajdonviszonyok között, zárt ajtók mögött - pusztulásra lett ítélve. A Magyar Egyesületek Szövetsége a honvédő háború lezárulta után az egyetlen horvátországi magyar szervezet, amely komoly eredményeket tud felmutatni magyarságunk tárgyi és épített kulturális értékeinek megőrzése és prezentálása terén. A honvédő háborút követően egy évtizednek kellett eltelnie, hogy a horvátországi magyarságnak ismét Tájmúzeuma lehessen. Hosszú évek munkáját követően a MESZ 2008-ban nyitotta meg a pélmonostori Tájmúzeumot. Ebben az értékteremtő munkában a Szövetséget szakmai tudásával és iránymutatásával a Pécsi Tudományegyetem két tanszékének - Néprajz és Kulturális Antropológia, illetve az Építészeti Ismeretek Tanszék - oktatói, szakemberei segítették. A Tájmúzeum a honvédő háborút követően a horvátországi magyarság egyetlen látogatható néprajzi kiállítása lett, amely bemutatja a tájegységünkre jellemző építészeti és tárgyi kultúrát, és méltó helyet biztosít a horvátországi magyarság kulturális örökségének. Ennek a néprajzi gyűjteménynek a létrejötte további közösségeket motivált hasonló néprajzi kiállítások felállítására, így a MESZ tagságába tartozó egyesületek közül immár négy (Gerbavác, Nagybodolya, Pélmonostor és Haraszti) is rendelkezik állandó jellegű, a település tárgyi kultúráját bemutató kiállítással. A horvátországi magyarság számos műemléknek minősülő és műemlék jellegű építészeti örökséggel rendelkezik. A Magyar Egyesületek Szövetsége lehetőségeihez mérten igyekszik az örökségvédelem terén is munkálkodni. A drávaszögi és a szlavóniai magyarok lakta településeken számos gazdag történelemmel rendelkező református templom található, melyek közül többnek (laskói, hercegszöllősi, várdaróci, haraszti, nagypiszanicai) a felújításáért közben járt már a Szövetség. 15
3 AZ ANYANYELVI OKTATÁS ÉS A KÉTNYELVŰSÉG ELŐNYEINEK ERŐSÍTÉSE A nemzeti hovatartozást örököljük, továbbvisszük, ápoljuk és továbbadjuk. A közös származástudat erősít, értékeket közvetít. Identitásunk megőrzésének és megmaradásunknak egyik fő pillére az anyanyelvünk ápolása és az anyanyelvi oktatás szinvonalának biztosítása. Ugyanakkor szülőfödünkön való boldogulás szempontjából elengedhetetlen az államnyelv ismerete. Az anyanyelvi iskola szerepe, hogy a gyermek anyanyelvén a gyermek tudását maximálisan gyarapítsa, személyiségét fejlessze, kultúráját közvetítse, s mindezt a családdal egyetemben tegye. A gyermek az anyanyelvén tanulja meg magát kifejezni, érzéseit kimondani, elméjét élesíteni. Ez a nyelv segíti őt abban, hogy a környezetével kapcsolatot teremthessen, megértse a világ dolgait, gondolkodjon jövőjéről és azt meg is valósíthassa. Az anyanyelv tökéletes elsajátítása után a gyermek felkészült az idegen nyelvek módszeres elsajátítására, hiszen az anyanyelv ezt megalapozta. Kisebbségi létünkben a napi teehendőink során anyanyelvünkön kívül szükség van az ország hivatalos nyelvének ismeretére is, így a kétnyelvűség mindennapjaink részét képezi. Ezt azonban nem szabad gondként kezelni, hiszen a közmondás is azt mondja, hogy Ahány nyelvet beszélsz, annyit érsz! A Magyar Egyesületek Szövetsége megalakulása óta többször közvetve és közvetlenül is segítette, szorgalmazta a magyar nyelven való oktatás megerősítését: 2004- ben egyesületet hozott létre (A Magyar Egyesületek Szövetségének Sztárai Mihály Oktatási és Kulturális Központja), 2007-ben pedig létrehozta a Baranyai Júlia Népfőiskolát. Identitásunk megőrzésének egyik fő pillérével, az oktatással kapcsolatban meg kell említeni, hogy a Magyar Egyesületek Szövetségének tagszervezete a Horvátországi Magyar Pedagógusok Szövetsége, amely aktívan foglalkozik a magyar kisebbség anyanyelvi oktatásával, és a feladatkörébe tartozik többek között a magyar tankönyvek beszerzése, a tanulmányi vetélkedők megszervezése és a pedagógusok továbbképzése is. 16
Baranyai Júlia Népfőiskola Jugoszlávia széthullása után a horvátországi magyarság művelődési és tudományos intézmények nélkül maradt. A békés reintegrációt követően (1998) az anyanyelven zajló művelődés szervezésének feladatát két országos magyar ernyőszervezet (MESZ, HMDK) vállalta magára. Idővel azonban ezekre az ernyőszervezetekre egyre nagyobb teher nehezedett, számos, a kulturális igazgatás területére tartozó feladatot kellett megoldaniuk. Ebből a helyzetből nőtte ki magát az igény az intézményes keretek közötti művelődési tevékenység megteremtésére. További űr létezett a magyarság körében a felőttképzési intézmények hiánya, melyek lehetőséget teremthetnének a horvátországi magyarok számára a helyben történő tanulásra, így a helyben történő elhelyezkedésre is. Ezért alapította meg a Magyar Egyesületek Szövetsége 2007-ben a Baranyai Júlia Népfőiskolát. Az intézmény több fontos feladatkört vállalt fel: oktatás (elsősorban felnőttképzés, szakképzés), kulturális örökség megőrzése, kiadói- és tehetséggondozói tevékenység, valamint hogy feltérképezze, összegyűjtse és megőrizze a magyar hagyományokat, kultúrát majd szélesebb körben be is mutassa azt. Az anyanyelvi oktatás erősítése, az identitástudat megőrzés és az életfogytig ta nulás révén növeli az esélyt arra, hogy a horvátországi magyarság szülőföldjén maradjon és boldoguljon. 17
4 AZ IFJÚSÁG NEMZETI ÖNTUDATRA VALÓ NEVELÉSE A Magyar Egyesületek Szövetsége kiemelkedő fontossággal kezeli a fiatalok kultúrára való nevelését, s a horvátországi magyarság megmaradásának egyik létfontosságú elemeként viszonyul az ifjúság nemzeti öntudatra való neveléséhez. A nemzetközösségünket sújtó asszimilációs folyamatokon csaki az ifjúság magyarnak nevelése változtathat. Ezért igyekszünk a magyar közösségekbe tartozó fiataloknak nyújtani valamit ami része a magyar nemezeti öntudatnak - egy kis ízelítőt a magyar néptánckultúrából, a magyar népdalkincsből, népi hagyományokból. Azért, hogy a magyar gyerekek magyarul, az anyanyelvünkön tanulják meg, megélni a közösséget. Szövetségünk oktatási programokat indított és nagy gondot fordít a szakemberek felügyelete mellett zajló néptánc- és népzeneoktatásra, valamint a magyar játszóházak működtetésére. A programok mindegyike a fiatalok nemzeti öntudatra való nevelésén alapszik, hiszen csak egy erős identitású nevelés, társadalmi és kulturális lét teheti alkalmassá ezt a közösséget arra, hogy még hosszú ideig megőrizze a magyarságát.
A magyar játszóházak A Magyar Egyesületek Szövetsége 2003-ban indította el játszóházas programját. Elsősorban azzal a céllal, hogy a gyerekek anyanyelvükön tanulhassanak már kis koruktól kezdve. Nem kevésbé fontos szempont volt az is, hogy a szórványvidéken élő magyar gyerekek (óvódások, kisiskolások) is járhassanak a foglalkozásokra. Ők valamennyien lehetőséget kapnak arra, hogy elsajátítsák és megszeressék a magyar nyelvet, megismerjék a magyar kultúrát és hagyományokat. Néptáncoktatás A magyar tánc formáival, különös lelkületével messze kimagaslik más nemzetek táncai közül. A Magyar Egyesületek Szövetsége megalakulása óta foglalkozik magyar néptánc-oktatással, hogy segítse a gyerekek és a fiatalok nemzeti öntudatra való nevelését. A néptánc nem csak kikapcsolódási lehetőséget nyújt, általa az egész Kárpát-medencét bejárhatják, új ismereteket és barátságokat köthetnek a fiatalok. Népzeneoktatás A magyar népzene megismerésének egyik legfontosabb helye manapság az iskolán kívüli oktatás. Baranyában a Magyar Egyesületek Szövetségének Sztárai Mihály Kulturális és Oktatási Központja Laskón biztosítja a népzenész és népi énekes képzést. Az ötödik éve sikeresen működő képzés vezetője Gellért Márta népzene tanár, előadóművész, énektanár. A mohácsi művészpedagógusnak 15 növendéke van. Közreműködésével a gyerekek megismerik a magyar népzene eredetét és legfontosabb sajátosságait. Megismerik az alapvető műfajokat, típusokat, a népdal és népzene megszólalásának módjait és alkalmait. A népzenészek sikert sikerre halmoznak, rengeteg fellépésük van, és a versenyeken számos szakmai elismerésben volt részük. Nem csak Horvátországban, hanem Magyarországon is több rangos díjat kaptak már a növendékek. Táborok A Magyar Egyesületek Szövetsége évente több tábort - nyári iskola, tánctáborok, zenetábor, alkotó tábor - is szervez a horvátországi magyar gyerekek számára. Ezekre Horvátország magyar lakta településeiről érkeznek a gyerekek. A táborokat általában Pélmonostoron a Magyar házban szervezi meg, ahol a kiépített infrastruktúra kiváló lehetőséget biztosít az ilyen típusú oktatási programok megrendezésére. A táborokban szakértők vezetésével honismereti, magyarságismereti, történelmi, földrajzi, néprajzi, néptánc és népzenei ismereteket szerez-- hetnek. Fontos kiemelni, hogy a Szövetség minden évben, kapcsolatteremtés útján számos Kárpát-medencei táborba kíséri el a gyerekeket (pl. a Vendégségben Budapesten - Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozójára Budapestre, Egyenlő Esélyek Táborába Zánkára), ezzel is hozzájárulva az identitás tudat ápolásához. 19
5 A MAGYAR KÖZÖSSÉGI ÉLET ALAPJAINAK BIZTOSÍTÁSA Horvátország területén számos egyesület alakult a magyar néphagyományok, nyelv, művelődés és önazonosság-tudat ápolása céljából. Ezen egyesületek tevékenységüket a legjobb esetben a helyi kultúrotthon termeiben folytatták, de legtöbbször nem rendelkeztek saját helyiséggel. A kultúrotthonok a járási közigazgatási egységek tulajdonát képezik. Ez nem képez gondot olyan településeken, ahol a magyarság a lakosság abszolút többségét képezi. Ahol azonban nem igy van, ott más megoldást kellett találni a fennálló helyzetre. Felismerve ezt a gondot - és okulva az olyan egyesületek példáján, amelyek tevékenysége helyiséghiány miatt elhalt - a Magyar Egyesületek Szövetsége kidolgozta a Magyar Házak projektet, melynek az a célja, hogy minden tagszervezet számára legyen biztosítva egy közösségi tér - ház, klubhelyiség -, ahol zavartalanul tud tevékenykedni. Ezek a közösségi helyek egyfajta intézményei lehetnek az itteni magyarság megmaradásának, a magyar kulturális értékek megőrzésének. Mind eddig a pélmonostori, laskói, ójankováci, gerbaváci, újbezdáni, kiskőszegi, vörösmarti, csáki, dárdai, nagybodolyai, haraszti és a brekinszkai magyarok számára sikerült biztosítani megfelelő helyiséget a zavartalan egyesületi működéshez. A Magyar Házak egy része az egyesületek működéséhez biztosít megfelelő teret, másik részük pedig a helyi néprajzi gyűjteményeknek ad otthont (akár mindkét funkciót is betölthetik). A Magyar Egyesületek Szövetsége elég bátor volt ahhoz, hogy felvállalja a felelősséget és belekezdjen a horvátországi Magyar Házak hálózat kiépítésébe, és hisz abban, hogy ezzel a projekttel maradandó értéket hoz létre, és jó alapokat teremt ahhoz, hogy még jobban összefogja egy-egy vidék magyarságát - a magyar közösségek jövőbeni fennmaradása érdekében. A cél az, hogy minden horvátországi magyar egyesület számára bíztosítva legyenek a 21. századhoz méltó működési feltételek, ez által pedig a a magyar kisebbségi, közösségi élet alapjait biztosítják. 20
6 A MAGYAR LAKTA TELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZTATÁSÁRA, AZ INFRASTRUKTÚRÁ- LIS BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA A Magyar Egyesületek Szövetsége álláspontja szerint az infrastruktúrális beruházások képezik az alapot ahhoz, hogy a kisebbségek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. A második világháborút, illetve a honvédő háborút követően azok a települések, ahol jelentős számban élnek magyarok, nem fejlődtek rendes ütemben, és ez a tendencia az egész régióban megfigyelhető. Ha szeretnénk, hogy a magyar fiatalok helyben tudjanak boldogulni, ahhoz az infrastrukturális feltételeket is meg kell teremteni. Célunk a horvátországi magyar kisebbség életkörülményeinek jelentős javítása. A Magyar Egyesületek Szövetsége által jelölt és mandátumhoz jutott képviselők az elmúlt évek folyamán munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar lakta településeken megkezdődjön a dinamikus és tervszerű fejlődés. Ezek a befektetések hosszú távra szólnak, és nem csak a horvátországi magyarságot szolgálják. A Magyar Egyesületek Szövetsége és Sója Dénesnek, a horvátországi magyarság parlamenti képviselőjének együttműködésének köszönhetően térségünkben számos o- lyan befektetés valósult meg, amely sokszorosára növeli annak esélyét, hogy nemzettársaink a szülőföldjükön boldoguljanak. A parlamenti képviselőtől kezdve, a helyi és regionális szintű kisebbségi tanácsok és képviselőkön keresztül, a helyi választmányokig az érdekképviselet minden formáját eszközként kell felhasználni a horvátországi magyarság helyzetének javítása érdekében.
EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK: - - - - - - egy tucat Magyar Ház megnyitása - Laskó (2009), Gerbavác (2009), Újbezdán (2008), Vörösmart (2010), Ójankovác (2011), Dárda (2011), Brekinszka (2012) - és a projekt még folytatódik... tájmúzeumok, néprajzi gyűjtemények létrehozása Pélmonostoron (2008), Gerbavácon (2008), Harasztiban (2010) és Nagybodolyán (2011) - és a projekt még folytatódik... magyar oktatási intézmények bővítésének és megújulásának támogatása - vörösmarti tornacsarnok, kiskőszegi óvoda, az eszéki HMOMK tornaterme, hercegszöllősi óvoda, Kórógyi Általános Iskola - az eredmények szemmel láthatók, és a beruházások máshol is tervben vannak... vallási jellegű épületek felújítása - laskói református templom (2007), hercegszöllősi református templom (2008), várdaróci református templom (2010), haraszti református templom (2008), eszéki református templom (2010), nagypiszanicai református imaház (2010), bellyei református templom (2011) a meglévő kultúrotthonok felújítása - Vörösmart, Csúza, Sepse, Kő - és újak építése - Laskó őseink tiszteletét ápoló emlékjelek állítása - az 1848/49-es magyar szabadságharc hősi halottjainak emlékére állított kopjafa Szentlászlón (2007), emléksétány Laskón (2009), Knézich Károly emléktábla Nagypiszanicán (2009), a II. világháborús emlékmű felújítása Laskón (2010), Damjanich János emléktábla Stazán (2012)
7 A SZÓRVÁNYBAN ÉLŐ MAGYAROK HELYZETÉNEK ÉS LEHETŐSÉGEINEK MEGE- RŐSÍTÉSE Horvátországban a 2011-es népszámláláson 14.048 - en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. A horvátországi magyarságnak valamivel több, mint a fele a Drávaszögben él, tömbben. A maradék csaknem ötven százalék pedig szétszórva, szórványban Horvátország más vidékein, falvakban és városokban, kisebb vagy nagyobb közösségeket alkotva a magyar határtól a tengerpartig. A Magyar Egyesületek Szövetsége minden országunkban élő magyarhoz azonos módon viszonyul, törekszik arra, hogy számukra megteremtse mindazokat a feltételeket, amelyek a kisebbségi sorsban élők életét megkönnyítik. Köztudott, hogy megmaradásunk egyik fontos zálogát jelentik azok az intézmények, ahol a magyarság közösségi életet élhet, ahol kibontakozhat és kiteljesedhet. A nagyvárosokban és a kisebb szórványvidéki településeken élő magyar közösségeknek pedig igyekszik biztosítani az egyesületi munkakörülményeket és munkafeltételeket, ezzel is segítve nemzettársaink helyben való boldogulását, nemzeti identitásuk megőrzését és megújítását. Ebből az indíttatásból került megvásárlásra a gerbaváci Magyar Ház, mert ez a létesítmény a Bjelovár-Bilogora Megyében élő mintegy 881 magyar egy részének - leginkább a Grubisnopolje és Nagypiszanica környékén élők számára - biztosítja az alapvető munkateret a magyar közösség megmaradásának és a magyar kulturális értékek megőrzésének terén. A szórványvidékeken ahol már évtizedek óta nincs lehetőség a magyar nyelvű oktatásra, a Szövetség magyar nyelvtanfolyamokat szorgalmaz a felnőttek ré-szére. A generációkon keresztül tartó anyanyelvi okatatás alapvető hiánya, a vegyes házasságok és több más tényező összhatása okozta azt a helyzetet, hogy szorványban élő nemzettársaink egy része, önhibájukon kívül nyelvileg asszimilálódott. Továbbá a honvédő háború utáni intézményi űr is hozzájárult ahhoz, hogy némiképp elhanyagolt nemzetrészévé válltak a horvátországi magyarságnak. A szórványvidék több települé-sén is működnek magyar játszóházak (Bjelovár, Zsdála, Ójankovác), melyek a legkisebbeknek nyújtanak lehetőséget a magyar nyelv és kultúra elsajátítására. A Magyar Egyesületek Szövetsége nem hagyta elanyátlanodni szórványban élő nemzettársainkat - felkutatta, felkereste, összefogta őket, ahol csak tudta, és évek óta sorra alakulnak a segítségünkkel a magyar egyesületek a szórvány vidékeken. A Szövetség 42 tagszervezete közül 20 a szórványban székel. 24
8 A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE ÉS ÁPOLÁSA A Magyar Egyesületek Szövetségének tagságába több mint negyven település hagyományőrző népi együttesei, táncegyüttesei, énekkarai sorolhatók. Közös célunk a tánc-, zene-, és szokáshagyományok megőrzése és átörökítése, de azt is fontosnak tartjuk, hogy a hagyomány ne csak szinpadi mozgalomként legyen jelen kulturális életünkben. Arra törekszünk, hogy a kis települések és a szórvány közösségek kultúrális hagyományai, az ünnepekhez, a munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokásai a mai viszonyokhoz igazodva újjáéledjenek. A horvátországi magyarság kultúrális életének mozgatórugói a magyar művelődési egyesületek, az egy-egy egyesület keretein belül működő szakcsoportok ápolják nemzetközösségünk szellemi kultúrális örökségét. A Magyar Egyesületek Szövetsége tevékénységének nagy részét is a művelődési jellegű programok szervezése, a közművelődési élet koordinálása alkotja. Évente több tucat rendezvény, kiállítás, konferencia, tanfolyam, gyermektábor szervezője a Szövetség. A MESZ rendezvényei közül a legjelentősebb a több mint egy évtizeddel ezelőtt útjára bocsátott rendezvénysorozat a Horvátországi Magyar Kultúra Hete elnevezést viseli. A Szövetség minden évben megrendezi a Horvátországi Magyar Néptáncegyüttesek Szemléjét. Tánegyütteseink egész éven át számos hazai és külföldi szerepléssel dicsekedhetnek, ezen a szemlén pedig alkalmuk nyílik egymásnak is bemutatkozni. A Horvátországi Magyar Gyermek Néptáncegyüttesek Szemléje, a különböző egyesületek keretein belül működő gyermektánccsoportok gálaműsora. A Horvátországi Magyar Kórusok Szemléjén az egyesületeink kórusai népdal csokrokat és a repertoárjukban szereplő különböző műfajú kórusműveket adnak elő. Szintén a Szövetség szervezi a Csupa játék - csupa mese elnevezésű rendezvényt, amely a horvátországi magyar óvodák és játszóházak találkozója, s amelyen közel 200 magyar óvodás és játszóházas gyerek szokott részt venni. Hagyományteremtő céllal hozta életre a MESZ A magyar népdal vár elnevezést hordozó szemlét, melyen a felnőttek és az idősebb korosztálynak nyílik lehetősége arra, hogy átruházza ifjúkori nótáit, emlékeit és zenéjét, a fiatalabb korosztályra. Ennek a rendezvénynek a párja a gyermekek és az ifjúság számára szervezett Nótafa népzenei és népdaléneklési szemle, melyen a gyerekek bemutathatják az álatluk elsajátított népzenei tudást. 26
Szintén a Szövetség nevéhez kötődik egy jellegében az eddigiektől eltérő, de nem kevésbé fontos rendezvény, mely szintén évente kerül megrendezésre, ez pedig a Kerekasztal-beszélgetés a horvátországi magyarság jövőjéről elnevezésű fórum. A MESZ minden évben megemlékezik a magyarság nemzeti ünnepeiről: az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, államalapító Szent István királyunkról, az 56-os események évfordulójáról. Ezen megemlékezések révén is ápoljuk és erősítjük magyar nemzeti öntudatunkat és tudatosítjuk nemzeti hovatartozásunkat. Ezeken kívül a Szövetség egy kalendáriumi év folyamán, a különböző forrásokból származó támogatásoknak köszönhetően, még számos művelődési programot valósít meg. Közösségeinkben mind a mai napig élnek a Vince napi szokások, a tollfosztó szokás, a varrók, a kakas-ütés, a drávaszögi hímzés, a húsvét hétfői locsolkodás, a májusfa kitáncolás, a hagyományos disznótor, a Jánoska eresztés, a regölés, a Kriskindlizés és még sok más a horvátországi magyarság szellemi kulturális ö- rökségébe tartozó néphagyomány. Szövetségünk szervezeti egységébe tartozó, Baranyai Júlia nevét viselő Népfőiskola egyik elsődleges faladata ennek az örökségnek a feltérképezése és gyűjtése.
9 A MAGYAR TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK LÉTREHOZÁSA ÉS ÁPOLÁSA A történelmi emlékhelyek ápolása és gondozása, emlékeink megőrzése közfeladat. Kötelességünk felkutatni azokat a helyszíneket, amelyek méltóak a történelmi, illetve nemzeti emlékhellyé nyilvánításra, hogy méltó helyet kapjon a kegyeleti megemlékezés a nemzet életében. Tekintsünk úgy az emlékhelyekre, mint az összetartozás jelképeire, őrizzük meg őket a jövő számára. Mindez összhangban áll a Magyar Egyesületek Szövetsége azon törekvésével, hogy ismerjük meg és vállaljuk büszkén a történelmünket. A horvátországi magyar nemzetközösség számára csak akkor van a megmaradásnak esélye, ha minden egyes tagjának a szívében benne él az egész magyar történelem és kultúra. Ez csak akkor lehetséges, ha vannak olyan helyek, szimbólumok, amelyek a nemzeti sorsfordító, kulturális eseményeire emlékeztetnek bennünket. Minden nemzet történelmében vannak olyan korszakok, amikor a legfőbb értékek mintha veszni látszanának, amikor az emberek úgy érzik, nincs biztos pont, kapaszkodó, a történelmi múlt megbecsülése és az emlékhelyek egyfajta erkölcsi iránytűt jelenthetnek. A Magyar Egyesületek Szövetsége már számos emlékjelet állított országszerte, melyekkel a magyarság történelmi jelenlétet, mély gyökereit szeretné nyomatékosítani itt Horvátországban. Tagszervezetivel karöltve közösen dolgozik az itt élő magyar közösségekben a különböző történelmi és helytörténeti emlékhelyek létrehozásán. Ilyen törekvések eredményeként került felállításra a pélmonostori és az eszéki 56-os emléktábla, az 1848/49 magyar forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére állított kopjafa Szentlászlón, az 1848/49 emléktábla Eszéken a Népkör székházának falán, az aradi vértanú tábornokok akik horvátországi születésüek, Knézich Károly emlékére állított emléktábla Nagypiszanicán és Damjanich János emlékére állított tábla Stazán, az Ősök jussán elnevezésű emléksétány Laskón, és még számos más helyen állított emlékjel. A MESZ-nek és tagszervezeteinek a magyar történelem és művelődéstörténeti múlt iránti megbecsülése ugyanakkor nemcsak az emlékhelyek létrehozásában nyilvánul meg, több egyesület elnevezésében is megemlékezik szülőföldünk híres szülöttjeiről: Sztárai Mihályról, Hercegszöllősi Mihályról, Baranyai Júliáról... A Magyar Egyesületek Szövetsége ezen jellegű törekvése nem lehet hiábavaló, hiszen utódainknak csak az marad meg, amit megőrzünk nekik! A történelmi emlékezet pedig nemzeti önazonosság-tudatunknak igen fontos pillére kell legyen. Hiszen a múltját nem ismerő népnek jövője sincs. 28
10 A MAGYAR NYELVŰ TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK BIZTOSÍTÁSA A kisebbségbe került magyar nemzetrészek életében fontos szerep hárul az anyanyelvi tömegtájékoztatásra, melynek révén folyamatosan biztosítható a magyarságunk megmaradásában fontos szerepet játszó információk terjedése. A tömegkommunikáció körébe soroljuk az újságokat, a rádió- és tévéműsorokat, a világhálót és az egyéb hanghordozókat. A Magyar Egyesületek Szövetsége minden erejével azon van, hogy biztosítsa a horvátországi magyarság színvonalas és minőségi magyar nyelvű újságjainak, rádióés tévéműsorainak a zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen feltételeket.
Horvátországi Magyar Napló A Horvátországi Magyar Napló a Magyar Egyesületek Szövetsége közlönyeként 2001 augusztusában jelent meg először négy oldalon, igen szerény formában. 2003-ig semmilyen támogatásban nem részesült. A Horvátországi Magyar Naplót anno egyetlen ember készítette, sokszorosítását egy fénymásoló biztosította. Miután 2003-ban a Magyar Egyesületek Szövetsége kapott némi támogatást lapkiadásra a Kisebbségi Tanácstól, illetve jelentős támogatásban részesült az Illyés Közalapítvány részéről, a Napló végre újságként - nyomdai nyomtatásban - jelenhetett meg heti 16 oldalon. A hetilap tudósítja a horvátországi magyarságot közösségünk kulturális és egyéb jellegű eseményeiről. Az évek során a hetilap több arculatváltáson ment keresztül, mára kiváló minőségű szintet ért el, és hétről-hétre biztosítja a horvátországi magyarság hiteles és szakszerű tájékoztatását. Szivárvány gyermeklap A Horvátországi Magyar Napló mellékleteként jelent meg a Szivárvány gyermeklap, mely először 2006-ban látott napvilágot. A négyoldalas gyermeklap 2010-ig két színes (borító) és két fekete-fehér oldalból állt össze, azóta önálló szerkesztőség által készített újsággá avanzsált. A 28 oldalas havilapot a Magyar Egyesületek Szövetsége eljuttatja az összes magyar tannyelvű óvodába, iskolába és játszóházba, valamint azokba a tanintézményekbe, ahol magyar anyanyelvápolás folyik. A visszajelzések igen pozitívak. A gyermeklap havi rendszerességgel indít rajpályázatot. A legszebb rajzok megjelennek a gyermeklap hasábjain, az alkotások szerzőit ajándékcsomagban részesíti a szerkesztőség. Hagyaték A MESZ 2007 óta a horvát Kisebbségi Tanács támogatásának köszönhetően adja ki a Hagyaték című folyóiratát. A kiadvány készítői elsősorban a horvátországi magyarság soraiból származó kutatók, szakemberek, laikusok munkáit teszi közzé, de teret biztosítanak olyan magyarországi kutatóknak is, akik a horvátországi magyarságra és a horvát- magyar kapcsolatokra vonatkozó témákat dolgoznak fel. Magyar Hirnök - Mađarski glasnik A Magyar Hirnök - Mađarski glasnik a horvátországi magyarság első kétnyelvű - magyar-horvát folyóirata 2013 elejétől lát napvilágot. A havonta megjelenő kiadványt a Magyar Egyesületek Szövetsége adja ki az emberi jogokért és nemzeti kisebbségekért felelős hivatal támogatásával. Ez a lap a szórványnak szól, a szórványban élő magyarsággal kapcsolatos eseményeket, információkat adja közre. Tájékoztató jellege mellet, edukatív tartalommal is bír a magyarságismeret terén. Könyvkiadás A Magyar Egyesületek Szövetsége könyvkiadóként is tevékenykedik. Különböző támogatásoknak köszönhetően kerülhetett az olvasók elé Heka László: Így volt című regénye, Lábadi Károly: Boranyja c. a Drávaszög szölészetét és borásztatát feldolgozó kislexikona, a Drávaszög régen és ma c. kismonográfia, továbbá a Bilogorai magyarok, az Elődeink öröksége képekben, Beke Julianna a drávaszögi hímzőasszony c. kiadványok, valamint az Őstől mara-dott címet viselő a magyar nép épített örökségét nyomonkövető összefogalaló kiadvány is. Magyar nyelvű TV adás A nyomtatott sajtón kívül 2013. kezdetétől a MESZ magyar magazinműsort indított az Osječka TV keretében, amely kéthetenete szombatonként sugároz új műsort 20 percben. A Láthatárok (Horizonti) címet viselő magazinműsor temetikus jellegű. 31
11 KAPCSOLATTARTÁS A HAZAI, AZ ANYAORSZÁGI ÉS A KÁRPÁT- MEDENCEI MAGYAR SZERVEZETEKKEL Napjainkban a hivatalos kapcsolattartás egyre nagyobb szerepet kap a magán és hivatalos viszonyokban az élet minden területén. Egy olyan országos szervezetnek, mint a Magyar Egyesületek Szövetsége, a jó működéshez elengedetlen feltétele, hogy számos kapcsolatot létesítsen más civil szervezetekkel, egyesületekkel, intézményekkel, településekkel, városokkal. Ezek a kapcsolatok különböző szinteken valósulnak meg. A Magyar Egyesületek Szövetsége számos más horvátországi kisebbséggel alakított ki virágzó kapcsolatot. A hozzá tartozó egyesületek is rendelkeznek kárpát-medencei kapcsolatokkal. Vannak olyan települések, ahol éppen a helyi egyesületek együttműködésének köszönhetően alakult ki testvér-települési kapcsolat a helyi önkormányzatok között. A MESZ által támogatott megyei, járási és városi képviselőknek köszönhetően megannyi kapcsolatot köszönhetünk. Nem szabad elfelednünk, hogy a hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása és ápolása révén egy-egy egyesület, szervezet önmagát és a szélesebb közösségét gazdagítja. Egy olyan kis közösség, mint a horvátországi magyarság, csak úgy tud megmaradni, ha szoros kapcsolatokat épít ki.
FENNÁLÓ KAPCSOLATRENDSZER ITTHON ÉS OTTHON: A Magyar Egyesületek Szövetsége szinte minden jelentősebb kárpát-medencei magyar szervezettel kapcsolatban áll. Ezek az együttműködések minden szintű eszmeés tapasztalatcserére kiterjednek, természetesen a kulturális kapcsolattartás és a közös célok elérése, megvalósítása itt is mozgatóerő. A MESZ tagszervezetei rendszeresen részt vesznek a Kárpát-medencei országok kisebbségi rendezvényein, de az Európai orszá-gok polgárai előtt is ismertek. A Magyar Egyesületek Szövetsége által alapított Baranyai Júlia Népfőiskola tömérdek más népfőiskolával és intézménnyel ápol kitűnő kapcsolatot, köztük az Eszéki Népfőiskolával, a Krapinai Népfőiskolával, a villányi Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskolával, a PBKIK Oktatási Központtal, az Oktatási és Vendéglátóipari Kft. -vel, a budapesti Klebersberg Kultúrkúriával, a budapesti Millenáris Nonprofit Kft.-vel... A MESZ TAGSÁGAI: A Magyar Egyesületek Szövetsége számos Kárpát-medencei méretű bizottság, szervezet tagja: - a pécsi székhelyű Déli Kapu Folklórszövetség egyetlen horvátországi tagja a Magyar Egyesületek Szövetsége - a MESZ tagja a Magyar Állandó Értekezletnek, és minden szakbizottságába delegálhatott egy- egy tagot - a Szövetség több taggal is rendelkezik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában - a MESZ által alapított Baranyai Júlia Népfőiskola tagja a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztalnak - jó viszonyt ápol a pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvánnyal - a MESZ tagja a Dél-dunántúli Kulturális Ipari Klaszternek - alapító tagja a Pélmonostoron alakult helyi akciócsoportnak Baranya (LAG) - és még számos fórumon képviseli a horvátországi magyarságot. - a budapesti Égtájak Irodával is igen szoros volt a kapcsolat Goldschmied Józsefnek köszönhetően, egyben alapító tagja az Égtájak Egyesületnek - kapcsolattartás a délvidéki magyar szervezetekkel 33
MAGYAR CIVIL SZERVEZETEK A MESZ TAGSÁGÁBAN
A MESZ SZTÁRAI MIHÁLY OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS KÖZPONTJA Pélmonostor A MESZ Sztárai Mihály Oktatási és Kulturális Központja 2004-ben alakult. Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy különböző témájú tanfolyamokat és szemináriumokat szervezzen, előremozdítsa a határ menti magyar-magyar együttműködéseket, határokon átnyúló barátsági és partneri kapcsolatokat alakítson ki, és különböző kutatásokat végezzen. Működése során már számos magyarországi civil szervezettel partneri kapcsolatot vett fel, valamint már több tanfolyamot, szemináriumot és szakképzési programot szervezett. Az egyesület legkiemelkedőbb programja a 2007-ben indított népzene iskola. Horvátországban a magyar népzene megismerésének ma egyik legfontosabb helye az iskolán kívüli oktatás. Elsődleges célja, hogy fiatal népzenészeket képezzen és alkalmat teremtsünk a magyar népzene megismerésére, megszerettetésére, továbbá, hogy a jövőben az iskola diákjai biztosítsák a magyar kultúregyesületek táncegyütteseinek a zenei kíséretét. A képzési programoknak a laskói Magyar Ház és a vörösmarti Magyar Ház ad helyet. A sikeresen működő képzés vezetője, már a kezdetektől Gellért Márta, magyarországi szakember. A gyerekek hegedű, brácsa, bőgő, népi furulya hangszereken és népi ének szakon tanulhatnak. Ezenkívül az egyesület még számos gyermektábort, hétvégi iskolát, honismereti tábort szervez év közben, de felnőtteknek szóló programok között is válogathatnak az érdeklődők. Augusta Cesarca 16. 31300 Beli Manastir Tel: +385-31-705-323, +385-99-22-68-831 e-mail: tnajbauer@smu-mesz.hr Elnök: Najbauer Tamás 37
ADY ENDRE MAGYAR KULTÚRKÖR Zágráb A zágrábi Ady Endre Magyar Kultúrkör 1932-ben alakult. A második világháború alatt az egyesület a Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség Zágrábi Helyi Csoportja néven működött. Az egyesület 1946. január 20-án ismét nevet változtatott és Zágrábi Magyar Kultúregyesület lett. 1954. április 4-én az egyesület önállósult, s felvette a mai nevét Ady Endre Magyar Kultúrkör. 1986 májusától munkájuk szinte csak a tánccsoport munkájára korlátozódik. A '90-es évek elején bekövetkezett társadalmi változások miatt, egy új korszak nyílt a Kultúrkör életében. A Horvátországi Magyarok Tudományos és Művészeti Társasága, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Zrínyi Miklós Cserkészcsapat és a IV. Béla Érdekvédelmi Közösség bizonyos értelemben a kultúrkör gyermekei és a Magyar Egyesületek Szövetségének is egyik alapító tagja volt. Jelenleg közel 300 tagja van. A szervezet keretén belül ma is a legaktívabb egyesületek körébe tartozik. 2012-ben ünnepelték megalakulásuk 80. évfordulóját. Jelenleg is több szakcsoport működik az egyesületen belül, van gyermek-, irodalmi-, revütánc- és zenei csoport is. Varga Ildikó kezdeményezésére alakult a revütánccsoport, ami a 80-as években még újdonságnak számított, de a táncosok részt vettek folklór szemléken és nemzeti jellegű rendezvényeken is. Az óvodás korú gyermekekkel külön is foglalkoznak és magyar irodalmat és nyelvápolást tanítanak. Ezenkívül komolyzenei koncerteket, irodalmi előadásokat is szerveznek. A nemzeti ünnepekre, megemlékezésekre színvonalas műsorral készül az irodalmi csoport. A kultúrkör ezen kívül még rendelkezik kisseb magyar könyvtárral és videokazettás filmgyűjteménnyel is. A munkába bekapcsolódott magyar szakos hallgatók, valamint az óvodások és az iskoláskorú gyerekek teljesítménye, odaadó munkája a fővárosi magyarság megmaradásának legnagyobb záloga. Martićeva 8. 10000 Zagreb Tel: +385-1-481-3587 e-mail: adyendrezagreb@gmail.com Elnök: Szelman Mariann 38
ADY ENDRE MAGYAR MŰVELŐDÉSI EGYESÜLET Kórógy A kórógyi Ady Endre Művelődési Egyesület 1949-ben alakult. Az egyesület jelenleg közel száz tagot számlál. A honvédő háború okozta kétéves kényszerszünet után, 1993-ban kezdte ismét meg a munkát. A kórógyi Ady Endre Művelődési Egyesület jó példája annak, hogy a művelődés, a kultúrélet válsághelyzetekben olyan megtartó erőnek bizonyulhat, mely lehetővé teszi a falusi közösség fennmaradását még akkor is, ha ezt szinte minden átmenet nélkül kiragadja rendezett körülményei közül a háborús felfordulás. Az újraindult kórógyi tánccsoport, 1998-ig gyakorlatilag az egyedüli aktív horvátországi magyar tánccsoportként működött. Kórógyon 1998-ban megkezdődő újjáépítés keretében, az infrastruktúra és a lakóházak újjáépítésével párhuzamosan, megkezdődött a Művelődési Otthon felújítása is, s e munka javarészt 2000-ben be is fejeződött. Ettől kezdve az egyesület munkáját már nem gátolta semmi. Az egyesület a horvátországi magyarság legnagyobb ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetsége 43 tagszervezetének egyike. Jelenleg egy magyar zenekar, ifjúsági- és gyermektánccsoport, menyecsketánccsoport és énekkar működik a kultúregyesület keretein belül. A hazai és külföldi fellépések igencsak megsűrűsödött naptára szinte a hivatásos együttesekével egyező, súlyos kötelezettségeket ró a kórógyi amatőr táncosokra, ám a kitartó munka eredményeként megszületett az egyesület egyik legnagyobb sikere is: a 32. zágrábi Nemzetközi Folklórszemlén a kórógyi táncosok viseletét nyilvánították a legeredetibb népviseletnek. Az egyesület maga is számos nívós rendezvény szervezője, így minden évben nagyszabású megemlékezést tartanak a az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc kitőrésének évfordulja alkalmából, továbbá a messze földön híres arató ünnepségük az Aranykalász elnevezést viseli. Az egyesület népművészetpártoló szakcsoportjai tiszta forrású népdalok éneklése mellett a háború utáni továbbélés örömével ropják a táncot minden egyes fellépés alkalmával, s ahol csak megfordulnak öregbítik Kórógy hírnevét. Ive Lole Ribara 125. 31214 Korođ Tel.: +385-32-584-037, +385-98-958-78-36 e.mail: josip.kel@vk.t-com.hr Elnök: Kel József 39
BARANYAI JÚLIA NŐEGYLET Pélmonostor A pélmonostori székhelyű Baranyai Júlia Nőegylet alakulása óta jelentősen megszaporodott taglétszámmal működik. Az egyesület célkitűzései a magyar nyelv és hagyományok ápolása. Ennek érdekében ha arra lehetőség nyílik szemináriumokat, előadásokat, műhelyfoglalkozásokat szervez a tagság részére. Munkájukkal támogatják a Pélmonostor Magyar Kultúregyesület szakcsoportjainak munkáját és rendezvényeit. Személyiség fejlesztő tréningek, egészséges életmódot propagáló gyakorlatok rendezése is besorolható az egylet programjai közé, továbbá kultúrprogramok és kiállítások, irodalmi estek szervezése is. Az egyesület a pélmonostori Magyar Házban székel és rendezvényeinek többségét is itt szervezi meg. Augusta Cesarca 16. 31300 Beli Manastir Tel: +385-31-702-050 e.mail: izabela.agh@os.htnet.hr Elnök: Ágh Izabella 40
BARROS MAGYAR KULTÚRKÖR Fiume A Baross Magyar Kultúrkör 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy az anyanyelv, a magyar kultúra megőrzése és a hagyományok ápolása szervezett formában is létezzen a tengerparti nagyvárosban, Fiumében is. Azért, hogy legyen egy egyesület amely alkalmat teremet a nemzeti ünnepeinkről való közös megemlékezésre, a különböző történelmi eseményeink és nemzetünk nagyjainak emléke előtt való tisztelegésre. Baross Gábor nem véletlenül lett az egyesület névadója. Neve összefonódik Fiume történelmével. Személye ma is ismert és tisztelt. Neve utal a két nép, valamint Fiume és az anyaország közötti történelmi kapcsolatra, elősegítve a két ország közötti baráti viszony kialakulását. Az egyesület kulturális programokkal, rendezvények sokaságával bizonyítja, hogy a magyarok, bár kevesen, de ebben a régióban is jelen vannak. Rendszeresen szerveznek kiállításokat magyarországi és Horvátországban élő, magyar nemzetiségű művészek alkotásaiból, hangversenyeket, zenés esteket magyar művészek előadásában és irodalmi esteket. Nemzeti ünnepeink évfordulóján összejövetelt tartanak az egyesületben, ahol alkalmi megemlékezéseket tartanak. A tavaszi és őszi hónapokban, szombat délelőttönként a gyerekeknek tartanak játékosénekes vidám összejöveteleket, melyek célja természetesen a magyar nyelv gyakorlása. Az iskola eredményesen működik, de sajnos a téli hónapokban szünetel, mert az egyesület anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé a helyiségek bemelegítését. Egyesület megalakulása óta öt emléktáblát helyeztett el olyan magyar, neves személyiségek tiszteletére, akik valamilyen formában kötődtek Fiuméhez és környékéhez. Így Feszty Árpád festőművész, a Honfoglalás c. körkép alkotójának, aki Lovránban hunyt el; Móra Ferencnek, aki az Ének a búzamezőkről c. regényét Abbáziában írta; Dr. Szegő Kálmánnak és Dr. Markusovszky Lajosnak, akik az abbáziai egészségügy megszervezésében játszottak kiemelkedő szerepet és Dr. Lehoczky Tivadar régész, történész, néprajzkutatónak, aki a Fiuméhez közeli Fuzsinében született. Užarska 2/III. em. 51000 Rijeka Tel: +385-51-317-260 e-mail: baross@ri.t-com.hr Elnök: Kolar Eržebet 41
BJELOVÁRI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE Bjelovár A Bjelovári Magyarok Közössége 2010-ben alakult azzal a céllal, hogy tagságába gyűjtse a Bjelováron és környékén élő magyarságot, lehetőséget nyújtson a magyar nyelv és kultúra, a magyar önazonosságtudat ápolására. Az egyesület a horvátországi magyarság legnagyobb érdekvédelmi ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetségének tagszervezete. A Közösség rövid időn belül több tevékenységbe is belekezdett, először a játszóház munkája vette kezdetét, amely a Nyuszi nevet viseli, s amely jelenleg 10 tagot számlál. A egyesület tagjai számára magyar nyelvtanfolyamot is indított már, melyen 10-15 hallgató vett részt. Nemrég, pedig egy vegyes kar is megkezdte a működését. Az egyesület tevékenységéhez Bjelovár város biztosít helyiséget. Az egyesület működését pedig, a Magyar Egyesületek Szövetsége mellett, a városi vezetés és Bjelovár város magyar kisebbségi képviselője is támogatja. Augusta Šenoe 19. 43000 Bjelovar Tel: +385-43-242-915 Elnök: Rogulja Irma 42
CSÁRDÁS MAGYAR KULTÚREGYESÜLET Zára Az egyesület 2001-ben alakult. Jelenleg közel hetven tagot számlál. Az egyesület célja ápolni a magyar nyelvet és a hgyományok megőrzése. Az egyesületnek nincs szakcsoportja ezért rendezvényeire vendégfellépőket hívnak minden évben. Évente részt vesznek a Kultúrális Sokszínüség Nemzeti Napja elnevezésű rendezvényen, ahol az egyesület népművészeti és gasztonómiai bemutatót készít. Ez a rendezvény igen nagyszámú magyar közönséget is vonz. Ebből az alkalomból minden évben más-más egyesület táncccsoportját hívják meg vendégszerepelni a magyarság tánckulturájának bemutatása és promoválása céljából. Az egyesületet több éven keresztül Grdić Olga vezette sikeresen, majd 2013-ban az egyesület vezetését Szendi Dezső vette át. Szintén ebben az éven sikerült végre 10 éves kálváriát követően székhelyhez jutnia a zárai magyar klubnak. Ez minden bizonnyal nagy lendületet hoz majd az egyesület munkájában. Podmorje 8. 23247 Vinjerac Tel: +385-23-275-132 Elnök: Szendi Dezső 43
DÁRDAI MAGYAR KULTÚREGYESÜLET Dárda Az egyesület 2006-ban alakult. Jelenleg 50 aktív tagja van. Céljuk a magyar nemzeti öntudatra nevelés és magyar hagyományok, népszokások megőrzése, ápolása. Több csoportja is van az egyesületnek. Az ifjúsági tánccsoport kimagasló munkát végez, több alkalommal magyarországi koreográfus is dolgozik a csoporttal, hogy minél eredetibb és színvonalasabbak legyenek a táncaik. Számtalan fellépésük van itthon és külföldön egyaránt. Az utánpótlásról is gondoskodnak és már 20 iskoláskorú gyermek táncol a csoportban. A kultúregyesület asszonykórusa főleg népdalokat énekel hagyományteremtő állal. Évente több nagy lélegzetvételű rendezvényt is szerveznek. 2012-ben megszerveztek egy nemzetközi kórus találkozót is ahol több mint 20 énekkar vett részt. A színjátszó csoport alkalmanként humoros, szórakoztató műsorral lép fel. Szívesen dolgoznak együtt az idősek a fiatal generációval és a közös munka áthidaltja a korkülönbséget. Marka Marulića 31. 31326 Darda Tel: +385 31-740-219, +385-91-211-82-70 e-mail: jaboni@net.hr Elnök: Bóni János 44
DARUVÁRI MAGYAROK KÖZÖSSÉGE Daruvár A szórvány vidéken székelő egyesület 1995-ben alakult. A közösség közel 200 tagja közül sokan nem Daruváron, hanem a környező falvakban élnek. Az egyesület legfontosabb céljai az anyanyelv és a magyar kultúra ápolása. A Daruvári Magyarok Közössége a horvátországi legnagyobb ernyőszervezetének, a Magyar Egyesületek Szövetségének egyik tagszervezete. Szakcsoportok indítását évekig nehezítette, hogy az egyesület egészen 2008-ig nem rendelkezett állandó klub helységgel. Az egyesület énekkara csak ezek után alakult és jelenleg már húsz tagja van. Már megalakulásuk évében hat fellépése volt,az óta pedig már számos vendégszereplést valósítottak meg itthon és külföldön egyaránt. A Daruvári Magyarok Közössége az elmúlt időszakban magyar nyelvtanfolyamot is szervezett már az egyesület tagságának részére. Rendezvényei közül kiemelkedő a rendszeresen megtartott Daruvári Magyar Kultúrnap. Az egyesület évente több kirándulást is szervez tagságának. Trg dr. Franje Tuđmana 7. 43500 Daruvar Tel: +385-98-181-18-23 e-mail: sabosnjezana@gmail.com Elnök: Sabo Snježana 45
DEÁK FERENC CIVIL KÖZPONT Laskó Az egyesület 2003-ban alakult, jelenleg 124 tagot számlál. Az egyesület alapvető céljai közé tartoznak a különböző ifjúsági sportesemények, kulturális rendezvények szervezése, népszokások felelevenítése, hogy az ifjúsággal is megismertesse és megszerettesse a magyar kultúrát. Laskón székelt öt évig, 2011-ig a MESZ Sztárai Mihály Oktatási és Kulturális Központjának népzeneiskolája. Az egyesület 2007 óta rendelkezik székhellyel, melyet mindenki csak Magyar Háznak nevez Laskón A kultúrmunkában igen aktívan vesznek részt a laskói nyugdíjasok is és a vegyes karuk számos hazai és külföldi sikert könyvelhet el. A Deák Ferenc Civil Központ menyecske tánccsoportja is sikeresen működik jelenleg Simon Marina vezetésével. Az irodalmi és dráma csoport munkája még színesebbé teszi a kultúrmunkát, a csoport 2011-ben alakult. Tagjai irodalmat kedvelő fiatalokból áll és számos rendezvényen mutatták be tehetségüket. A Civíl Központ és a falu szervezésében már 2010 óta kerül megrendezésre a Paprikafesztivál elnevezésű gasztrokulturális falunapi rendezvénysorozat, ami igen nagy sikert aratott, főleg a paprikatermelők körében. Petőfi Sándor 347. 31328 Lug Tel: +385-95-19-78-301 e-mail: itokai@smu-mesz.hr Elnök: Tokai István 46