Gazdaságfejlesztés és szabályozás a digitális transzformáció korában

Hasonló dokumentumok
Iparfejlesztés a gyakorlatban az Irinyi Terv végrehajtása

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

várható fejlesztési területek

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

A digitalizáció nyertesei Ágazati lehetőségek és kockázatok az Ipar 4.0 korában

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

1. Pillér: Digitális infrastruktúra

Smart City feltételei

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között


Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

A Kormány iparfejlesztési tervei a vegyipari stratégia intézkedései

A K+F+I forrásai között

Felhívás Felhívás keretösszege 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve meghirdetésének Felhívás meghirdetésének tervezett ideje (Mrd Ft) módja

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Pályázatok irányai

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

Infokommunikációs tervek 2025

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Dr. Bakonyi Péter c. docens

AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

Közép-Dunántúli Régió

Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása. Pataricza András(BME MIT),

Gazdaságfejlesztés Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs,

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

Gazdaságfejlesztés Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen,

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

Új kihívások az uniós források felhasználásában

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

IKT megoldások az ipar szolgálatában

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

Technológiai megatrendek

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért Dr. Garamhegyi Ábel államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

OPERATÍV PROGRAMOK

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

Élelmiszer-stratégia Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

FÉLIDŐ. G r e i n s t e t t e r B a l á z s. Balatonfüred Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkár

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Bakonyi Péter c.docens

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

Transznacionális programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Okos Városok Globális helyzetkép, lehetőségek, várakozások. Digitális Város Konferencia 2016 szeptember, Győr

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

A Zöldgazdaság -fejlesztés innovatív iparfejlesztési irányai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

Az Ipar 4.0 iparfejlesztési dimenziója és kiemelt hazai projektjei

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Átírás:

Gazdaságfejlesztés és szabályozás a digitális transzformáció korában XXIII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2016. szeptember 15-16. - Balatonalmádi Nikodémus Antal főosztályvezető

I. Trendek és kihívások 2

Konvergencia 1a. Az intelligens cyber-rendszerek fejlődése az IKT és a gyártás kölcsönhatásában (Cyber-physical systems in manufacturing. L. Monostori et al. CIRP Annals Manufacturing Technology. 2016) 3

Konvergencia 1b. A korábban elkülönült iparágak ma egy komplex rendszer, a digitális ökoszisztéma részét képezik Az intelligens rendszerek digitális ökoszisztémájának logikai architektúrája: Építés Energia Fogyasztók, háztartások Termelés, gyártás: Ipar 4.0 Közlekedés Kereskedelem Biztonság, rendvédelem IKT, hálózatok (infrastruktúra más ágazatokhoz) 4

Konvergencia 2. Üzleti modellek A vállalatok az okos infrastruktúrák lehetőségeit kihasználva fejleszthetik tovább üzleti modelljeiket Új üzleti modellek a digitális ökoszisztémában: Az ipar 4.0 gyártási folyamataiban: komplex, egyedi alakzatok gyárthatók; nagyobb gyártási pontosság és megbízhatóság; szenzorok és vezérlők alkalmazása; távvezérlés, távfelügyelet; optimalizálás életciklusszemlélettel Az elektronikus hírközlésben (TelCo): tartalomszolgáltatás, felhőszolgáltatások, big data, IoT, M2M kommunikáció 5

Konvergencia 3. Infrastruktúra A spektrum iránti szükséglet (az LTE- Advanced Pro/4,5G rendszerek világméretű elterjedése várható) az IoT eszközök számát 2020-ra 26 és 75 milliárd között becsülik. Az IoT eszközök száma meghaladja majd a PC-k és okos telefonok együttes számát. az 5G-nek az LTE-hez viszonyítva legalább 100x annyi eszközt és legalább 1000x-es forgalmat kell kiszolgálnia 6

Jövőképek pragmatikus vs. filozófiai megközelítés az állandóan gyorsuló műszaki haladás és az emberi élet változása azt az érzetet keltik, hogy a faj történetének olyan alapvető szingularitásához közeledünk, melyen túl dolgaink nem mehetnek tovább a jelenleg ismert módon. /Neumann János/ A technológia lényegi kérdése, hogy miként működik együtt az ember és a gép? a technológia nem az ember helyettesítője, hanem az emberi munka kiegészítő eszköze (Peter Thiel, a PayPal alapítója) A szingularitás az az időpont, amikor a mesterséges intelligencia meghaladja az emberi intelligencia szintjét. (I. J. Good, 1965; várható időpontját 2020 utántól a 21. sz. végéig becsülik) 7

Felelősség A kutatás örök dilemmája A mesterséges intelligencia a műszaki fejlődés tovarohanó lova, és a biztonságos alkalmazás őrének az előbbit üldöző lova közötti versenyre ítéltetett. A felelősség, és a jogi szabályozás komoly, újszerű kihívásai: A törvényhozó felelőssége Vagyoni, kártérítési felelősség Etikai felelősség Megjelenik a november 17-18-i V4 csúcskonferencia paneltémájaként is 8

II. A gazdaság és társadalom hazai tükre az Ipar 4.0 és a digitalizáció korában A hazai digitális ökoszisztéma eredményei és működése alapvető feltételei a 21. századi ipari fejlődés és az adatalpú gazdaságban. 9

Versenyképesség és digitális ökoszisztéma Felhasználói hozzáférés: bárhol, bármikor (gyors, modern, megbízható és biztonságos). Jelentős, hosszú távú beruházások valósulnak meg, kedvező verseny és befektetési feltételek. A magyar gazdaság és vállalkozások innovativitása, versenyképessége jelentősen javul, üzleti lehetőségei bővülnek a megfelelő minőségű és árú elektronikus hírközlési infrastruktúra rendelkezésre állása révén. A hazai elektronikus hírközlési piac eredményes működése hozzájárul ahhoz, hogy a 21. századi ipari fejlődésben (Ipar 4.0), az adatalapú gazdaságban, Magyarország fontos szerepet tudjon betölteni. 10

EU digitális fejlettségi országjelentés (EDPR) DESI: HU a 21. helyről a 20. helyre került a 28 tagállam listáján (2015-16) Erősség: internet használat, szélessávú elérhetőség (kivéve mobil internet penetráció) Gyengeség: digitális integráció, emberi erőforrások Gyorsan fejlődő területek: digitális integráció és digitális közszolgáltatások Legnagyobb kihívások: üzleti folyamatok digitális integrálása, digitális közszolgáltatások 11

Kompetencia Míg az Európai Unióban átlagosan 45% azok aránya, akik digitális írástudással egyáltalán nem, vagy alacsony szinten rendelkeznek, addig Magyarországon ez az arány 50%. Európában a hagyományos vállalatok alig 1,7%-a használja ki a fejlett digitális technológia előnyeit. A felkészületlen vállalatok jelentős versenyhátrányt szenvednek. Digitális készségek, DESI, EU-COM, 2016 Digitális szakadék: Elsődleges szakadék: a vállalati digitális írástudás hiánya (honlapok hiánya, alapvető kommunikáció) Másodlagos szakadék: digitális fizetés, e- kereskedelem, folyamatirányítás, integrált vállalatirányítás, e-leadership 12

A digitalizáció által generált munkaerőkereslet Magyarországon mintegy 21.000 informatikus hiányzik a munkaerőpiacról EU szinten mintegy 850.000 fő a hiány A nők aránya az informatikus szakmában mindössze 15-20% (Adatok EU-s felmérések alapján) Az IKT munkaerőpiaci szegmensei: Végzettség iránti igények a munkahelyi szerepek tükrében: Vezető szoftvermérnök, tervező: MA, PhD szintű tudással rendelkezők iránti igény: 25-30%, Fejlesztők: BA szintű tudással rendelkezők iránti igény: 50% Hardver-szoftver üzemeltető: Általában középfokú végzettségnek megfelelő szint iránti igény: 20-25% A konkrét végzettség, képesítés kevésbé számít. (Adatok Horváth Ádám prezentációja alapján, elh.: Munka 4.0 Munkacsoport alakuló ülésén, 2016. július) 13

A robotizáció foka Az ipar robotellátottsága fontos jellemzője az Ipar 4.0-ra felkészültségnek A járműipar minden országban a jelentősen legnagyobb felhasználó A mintagyárak fontossága az Ipar 4.0 ipari kultúra terjesztésében a KKV-k számára 14

Startup Nation Scoreboard A startup-kultúra indexei rangsorában HU a 24. helyen a 28 tagállam listáján, és visszaesést jelez (Startup Nation Scoreboard 2016) A Digitális Jóléti Programban (DJP) elkészült a Digitális Startup Stratégia (DSS) (várható elfogadása: 2016.11.30.) 15

III. Eszközök és válaszok: A gazdaság dinamizálása 16

Paradigmaváltás, az ipar dinamizálása Az Irinyi Terv: fenntartható ipari növekedési pálya: évi 7% A termelékenységjavulással összhangban a piaci foglalkoztatás növelése (közmunka, elvándorlás csökkentése) A foglalkoztatási struktúra átrendeződik: low skill high skill Szemléletváltás, új megközelítés Magasabb sebességre kell kapcsolnunk az innovatív, tudásalapú, minőségi iparfejlesztés irányában Platformalapú szervezetrendszer: KFI + oktatás-képzés + ipar intenzív összekapcsolása, eredmények gyorsabb hasznosítása Ökoszisztéma-alapú gazdaságfejlesztés: High-tech ökoszisztéma-építés, KKV + start-up ököszisztéma építése, B2B értékláncok erősítése + Innovációs intézményrendszer 17

A digitális ökoszisztéma üzleti modelljei shared & collabrative economy A közösségi gazdaság rendkívül dinamikusan nő (2015-ben 28 Mrd -ra becsülték) Az EU szlovák elnökség versenyképességi prioritása Közösségi platformok (pl. turizmus, szálláshely) ösztönzése A fogyasztóvédelem problematikája Magánszemélyek nyújtotta szolgáltatások: A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Fogyasztóbarát Vállalkozás Tanúsítási Rendszere jó modell lehet A vagyoni biztosítéki rendszer felülvizsgálata Az online platformoknak és OTA-knak (Online Travel Agency, pl.: Booking.com; Expedia) legyen kötelező az anyacég kártérítési Adószabályozás felülvizsgálata, globális internet-vállalkozások adóztatása 18

carrot and stick On-line piacok és e-kereskedelem szabályozása Internethasználat: a szélessávú elérés jobb az EU átlagnál a népszerű szolgáltatások használata, hírek: 86% Közösségi hálózatok (fb. Tw, ) : 83% - a legmagasabb az EU-ban video-hívások: 55% on-line médiafelhasználás, játékok (zene, film): 47% Magyarország messze az átlag alatt: Elektronikus fizetési módok, internet bankolás e-kereskedelm, beleértve a fogyasztókat és a kereskedőket is Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. tv. kiegészítése a számlázási szabályokkal kapcsolatban E-kereskedelem: a KKV-k 80%-a nincs tisztában a jogszabályokkal Új jogi szabályozási javaslat: első szabálysértés esetén nincs bírság, további szabálysértés esetén szigorítás (NGM, NHIT egyeztetés alatt) 19

Az I4.0 Platform szerepe az Irinyi Terv végrehajtásában Súlypontja a hazai digitalizált gyártás erősítése Stratégiaalkotás, kihívások és súlypontok: Globális kihívások és Magyarország helyzete Jövőkép, felzárkózás Egyetemek + kutatóhelyek + ipar öko-rendszerei Célzott támogatási rendszerek Kapcsolódás a nemzetközi irányzatokhoz Szakma specifikus kérdések A kormányzat I4.0 humánerőforrás-fejlesztési stratégiája Munka 4.0 munkacsoport Ipar 4.0 Platform oktatási munkacsoportja 20

Az Irinyi Terv innovatív ipart támogató eszközrendszere 21

Ipar 4.0 igények Munka 4.0 válaszok Új oktatási-képzési rendszerek: ipari partnerség, duális képzés Új kerettantervek, képzési keretek Munka 4.0 munkacsoport a kormányzati egyeztetések gyorsítására Megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform oktatási munkacsoportja Konkrét célok: - Ipar 4.0 követelményei szerinti stratégia megalkotása - A képzési rendszerek új formáira szóló javaslatok kidolgozása - Új képzési tematika-javaslatok kidolgozása - Új, és gyorsan változó követelményeknek megfelelő szakmai anyagok minőségbiztosítása - Az MTMI-oktatás fejlesztésének támogatása, elősegítése 22

Lehetőségek, eszközök Az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó szemléletváltás és hatékonyságjavulás, új eszközök megjelenése: Az ipari startup ökoszisztéma, az intézményrendszer és a B2B értékláncok megerősítése, üzleti angyalhálózat fejlesztése, befektetési adókedvezmények, Digitális ökoszisztéma építése (DSS) A digitális átalakulás gazdasági diplomáciája (Regionális csúcs, November, Oettinger kerekasztal) Eszközök: Irinyi Terv végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján: komplex programok indítása a kiemelt ágazatokban a hazai vállalatok növekedés, -export és innovációs képességének megerősítése (NBT, Innovációs Pilot-projektek az Irinyi előirányzatban) Irinyi Tőkealap a globális és az európai értékláncokban meghatározó ágazataink intenzív bekapcsolása az Ipar4.0 folyamatba 23

GINOP programok GINOP 1-es prioritás: megvalósítása folyamatban (az IFKA-val együttműködésben), az első demo-gyárak 2017 közepe körül várhatók GINOP 2-es prioritás: 523 Mrd Ft-os keretéből 350 Mrd Ft meghirdetésre került, ebből a mai napig 173 Mrd Ft összegben született pozitív támogatói döntés Célunk, hogy ÉFK-módosítások keretében további forrásokat rendeljünk az Ipar 4.0 célú modernizáció szolgálatába 24

Mintagyárak a Platform kezdeményezésében Mintagyár: Ipar 4.0 (kiber-fizikai) kísérleti mintarendszerek Ipar 4.0 kísérleti gyártó mintarendszerek, laborok Alapvetően a német kompetencia központ modellt követi: Az innovációs modellt Németországban a SZTAKI partnere az FhG hálózat fejlesztette ki, és működteti (regionális kompetencia centrumok) Célok: elsősorban a hazai KKV szektor abszorpciós képességének erősítése Az oktatás-képzés támogatása, bemutató oktatás, gyakorlatok Magas színvonalú fejlesztési-innovációs infrastruktúra biztosítása a KKV-k és a mikrovállalkozások számára is Technológiai innovációs eredmények terjesztése Testreszabott partnerre és vevőre szabott termelési kapacitások biztosítása a KKV-k számára 25