SZOLNOK TELEPÜLÉSFEJLSESZTÉSI KONCEPCIÓ és INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014 4. sz. bemutató 2014 július
Szolnok Városfejlesztési Koncepciója (VK) hosszútávú és megalapozza Szolnok Településrendezési Terveit (TRT) hosszútávú Szolnok Integrált városfejlesztési stratégiáját (IVS) középtávú
Ütemterv
EU célok 2020-ig
2014-2020 EU kohéziós politikájának irányelvei 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció megerősítése, 2. az info-kommuniákációstechnológiákhoz való hozzáférés elősegítése 3. A KKV verseny-képességének fokozása 4. alacsony széndioxid kibocsátásra való áttérés 5. éghajlatváltozásra való felkészülés 6. környezetvédelem és erőforrás hatékonysága 7. fenntartható közlekedés, 8. foglalkoztatás és munkavállalói mobilitás elősegítése 9. társadalmi befogadás elősegítése és szegénység elleni küzdelem 10. beruházás az oktatásba, egész életen át tartó tanulás 11. közigazgatás hatékonysága
A JKSZ Megye Területfejlesztési Programjában Szolnokra vonatkoztatható prioritások 1. Szolnok városi kistérség és azon kívüli vonzáskörzet igényeinek figyelembe vétele 2. Szolnok-Kecskemét, Szolnok Törökszentmiklós együttműködés fokozása 3. Tisza Térségben az agrárgazdaság és a környezetvédelem összhangjának megteremtése. Felkészülés a klímaváltozásra. 4. Környezetbarát iparfejlesztés, napenergia hasznosítás (Szolnok térsége az ország legnapsütöttebb területe)
A fejlesztési célok logikai levezetése
A fejlesztési célok
Stratégiai cél 1. NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉG JAVÍTÁSA, A VÁROSI KÖTŐDÉS ERŐSÍTÉSE, FIATALOK MEGTARTÁSA A VÁROSBAN AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) - ÓTA: -- új munkahelyek létesültek, a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 2001-hez képest növekedett, ennek és egyéb tényezőknek a hatására 2013-ban a népességcsökkenés megállt; -- a városi légszennyezettség a hagyományos városközpontban csökkent, -- a társadalmi szegregáció csökkent a Hangya és a Tücsök utca menti szegregációs terület átépítésével, -- 2010-ben elkészült Szolnok fenntartható fejlődési stratégiája (HF 21), melynek több stratégiai elhatározása alapján kerültek összeállításra az alábbi fejlesztési célok, feladatok.
Stratégiai cél 1. NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉG JAVÍTÁSA, A VÁROSI KÖTŐDÉS ERŐSÍTÉSE, FIATALOK MEGTARTÁSA A VÁROSBAN 2001 -- a foglalkoztatási lehetőségek bővítése -- a környezetminőség javítása -- az élhető város megteremtése -- a városi szolgáltatások körének szélesítése -- a lakhatási lehetőségek javítása -- az identitástudat fokozása 2011
Stratégiai cél 2. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG JAVÍTÁSA AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA -- idősek gondozási központja megépült; -- jelentősen csökken a komforthiányos lakások száma és a lakásállomány a 2001 évi szinthez képest 8,7%-al növekedett; -- a fogyatékosok foglalkoztatása emelkedett; -- 2011-ben elkészült Szolnok esélyegyenlőségi programja, mely alapul szolgált a jelen fejlesztési célok meghatározásához; -- 2011-ben aktualizálásra került Szolnok Egészségügyi Programja, melynek különösen Családbarát Szolnok célkitűzései adták a jelen fejlesztési célok és feladatok összeállításnak alapjait.
Stratégiai cél 2. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG JAVÍTÁSA -- roma integráció -- a fogyatékkal élők integrálása -- az idősgondozás növekvő igényének kielégítése -- a nemek esélyegyenlőségének fokozása -- az oktatási esélyegyenlőség biztosítása -- az egészségügyi és szociális ellátásban az esélyegyenlőség biztosítása -- a lakhatási esélyegyenlőség megteremtése -- a foglalkoztatási esély egyenlőség biztosítása
Leszakadó rétegek szegregációs területei, és adatai
Stratégiai cél 3. MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA -- Szolnoki Ipari Park létesítésével, Szolnok vállalkozásokat vonzó településsé vált; -- városba települtek jelentős (fejlett technológiával és munkahelyekkel) rendelkező cégek (pl. Stadler); -- a volt szemétlerakó környékén kialakított Ipari és Logisztikai Központban az energiaellátást megújuló energiák felhasználásával oldják meg; -- a Szolnoki Főiskola bővült, illetve felújításra került, ezzel a fizikai környezeti körülmények a profilbővítéshez megteremtődtek; -- 2010-ben elkészült Szolnok fenntartható fejlődési stratégiája (HF 21), -- 2013-ban készült el Szolnok Gazdaságfejlesztési Stratégiai Tanulmánya, melyre ugyancsak támaszkodtak javasolt fejlesztési célok
Stratégiai cél 3. MUNKAHELYTEREMTÉS ÉS A GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE -- klaszterek létrehozása és megerősítése -- gazdasági infrastruktúra fejlesztés -- a gazdasági versenyképesség fokozása külső infrastrukturális fejlesztésekkel -- a megfelelő összetételű és minőségű munkaerő háttér biztosítása
V3/1 Szolnok szerepnövelése a Közép-alföldi Gazdasági Együttműködésben V3/2 Klaszterek létrehozása ill. megerősítése
V3/3 Gazdasági infrastruktúra-fejlesztés V3/4 A gazdaság versenyképességének fokozása külső infrastruktúra fejlesztésekkel
A megfelelő összetételű és minőségű munkaerő-háttér biztosítása
Stratégiai cél 4. VÁROSI ARCULATÉPÍTÉS, KÖRNYEZETFEJLESZTÉS ÉS ÖKONOMIKUS TERÜLETGAZDÁLKODÁS AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA -- jelentős pozitív változások következtek be. -- kulturált gyalogos tér alakult ki a hagyományos belvárosban; megépült a Tiszavirág gyalogos és kerékpáros híd, -- a Tiszaparti sétány átépült, illetve átépítése folyamatban van; -- jelentős kiterjedésű közparkok létesültek (Magyar Rózsák Kertje), -- a vasútállomás előtti fogadótér felújításra, átépítésre került; -- fesztiválok rendezése,- az idegenforgalom növekedett -- Szandaszőlősön új városrészközpont épült, erősítve a települési kötődést; -- 2010-ben elkészült Szolnok fenntartható fejlődési stratégiája (HF 21), -- 2012-ben elkészült Szolnok Imázs Stratégia anyaga, a Zöld Város koncepciója.
Stratégiai cél 4. VÁROSI ARCULATÉPÍTÉS, KÖRNYEZETFEJLESZTÉS ÉS ÖKONOMIKUS TERÜLETGAZDÁLKODÁS -- a városvédő és hagyományőrző civil szervezetek támogatása -- az ökonomikus területgazdálkodás -- az új gazdasági területek körül arculatjavító fásítások -- a kényszerforgalomtól mentes városszerkezet megvalósítása -- környezet és utasbarát a közösségi közlekedés feltételeinek javítása -- a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása -- a fenntartható Zöld Város imázs elérése -- a területileg eltérő környezet minőségek enyhítése -- a gyalogos utcák, terek bővítése -- az építészeti értékek megőrzése, felhasználása -- a Tiszaparti városrész komplex rehabilitációja -- a Tiszaliget környezetfejlesztése
A hosszútávú közlekedési hálózat
A belső területek hosszútávú közlekedési hálózata
A középtávú közlekedési hálózat
A belső területek középtávú közlekedési hálózata
Stratégiai cél 5. KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYELLÁTÁS FEJLESZTÉSE ÉS A LAKHATÁSI KÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA -- a városrészek közötti intézményellátottsági különbségek enyhültek, több óvoda, bölcsőde átépítése, bővítése, illetve építése történt meg, városrészközpont épült Szandaszőlősön, Széchenyi városrészben alközpontok és intézmények felújítása, bővítése történt meg; -- Agóra multifunkcionális közművelődési központ átadás előtt áll; -- a Szolnoki Főiskola bővült, illetve felújításra került; -- az idősek gondozási központja megépült; -- 2012-ben elkészült Szolnok Város Egészségügyi szakmai programja, melyből különösen a Családbarát Szolnok Program fontosabb elemei, beépültek a jelen fejlesztési stratégiai fejezetbe is.
Stratégiai cél 5. KÖZÖSSÉGI INTÉZMÉNYELLÁTÁS FEJLESZTÉSE ÉS A LAKHATÁSI KÖRÜLMÉNYEK JAVÍTÁSA -- az egészségvédő, prevenciós programok népszerűsítése -- az egyházak és civil szervezetek szerepének bővítése a szociális ellátásában -- a településrészek közötti arányos alapfokú intézményi ellátás -- idősgondozók és nappali foglalkoztatók bővítése -- bentlakásos idősellátás kapacitásnövelése -- egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése -- a vasútállomás rehabilitációja és közösségi funkciók telepítése. -- szociális bérlakások építése -- komforthiányos lakások felszámolása, illetve felújítása (0,5-96,2%) -- a lakótelepek rehabilitációja
Stratégiai cél 6. KUTATÁS + FEJLESZTÉS + INNOVÁCIÓ KAPCSOLATÁNAK ERŐSÍTÉSE AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA -- a Szolnoki Főiskola bővült, illetve felújításra került, megteremtve ezzel a K+F kapcsolkatának fejleszthetőségét; -- a Szolnoki Ipari Parkban, illetve az Ipari és Logisztikai Központban kiépült infrastruktúrák és alkalmazott fejlett technológiák innovációs, kutatási, fejlesztési központok kialakításának lehetőségét megteremtették, -- 2010-ben elkészült Szolnok fenntartható fejlődési stratégiája (HF 21), - a versenyképesség fenntartható erősítése, -- 2013-ban elkészült Szolnok Gazdaságfejlesztési Stratégiai Tanulmánya..
Stratégiai cél 6. KUTATÁS + FEJLESZTÉS + INNOVÁCIÓ KAPCSOLATÁNAK ERŐSÍTÉSE -- speciális (tematikus) vállalkozói inkubátorházak kialakítása -- technológiai inkubátorházak létrehozása, technológiai inkubátorház szolgáltatási körének bővítése, fejlesztése. -- az innovatív ötletek gyakorlati megvalósításának támogatása. -- a K+F+I és a gazdasági tevékenységet segítő felsőfokú képzési profiljának bővítése.
Innovatív ötletek gyakorlati megvalósításának támogatása K+F gazdasági tevékenységet segítő felsőfokú képzés profilbővítése
Stratégiai cél 7. TURIZMUSFEJLESZTÉS AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA Számos idegenforgalmat vonzó létesítmény valósult meg és országos jelentőségű fesztivál került megrendezésre. -- a gyalogos és kerékpátos Tiszavirág híd megépült; -- Magyar Rózsák Parkja valósult meg a Damjanits uszoda helyén; -- a Tiszaparti sétány nyugati irányban bővült, és a sétány szélesítésre került. A sétányhoz fesztiválok, rendezvények kapcsolódnak; -- a Tiszaligeti stadion és sporttelep rehabilitációja részben megtörtént, illetve folyamatban van; -- sportuszoda lelátóval és versenymedencével épült; -- a strand élményfürdővel bővült; -- a település kapuját jelentő vasútállomás előtti fogadótér megújult; -- 2012-ben elkészült a Szolnok Turizmusfejlesztési Program.
Stratégiai cél 7. TURIZMUSFEJLESZTÉS -- a városi kirándulóturizmus fellendítése -- a szolnoki termál és egészség turizmus fejlesztése -- a Tisza-menti öko- (vízi-, kerékpáros és természeti) turizmus fejlesztése -- a szolnoki eseményturizmus és rekreáció fejlesztése -- a szolnoki hivatás-, oktatási és konferenciaturizmus fejlesztése
V7/4 A hivatás-, oktatási- és konferenciaturizmus fejlesztése
Stratégiai cél 8. MEGÚJULÓ TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁSOK KIHASZNÁLÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA, AZ ENERGIA- HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA -- a városban megjelentek olyan cégek, melyek a megújuló energiaforrást (elsősorban a napenergiát) használják energiaigényük fedezésére (Ipari és Logisztikai Központ energia szükségletének jelentős részét már napjainkban is, de a fejlesztések során még további mértékben a napenergia fogja szolgáltatni); -- 2010-ben elkészült Szolnok fenntartható fejlődési stratégiája (HF 21), melynek több stratégiai elhatározása alapján kerültek összeállításra fejlesztési célok, feladatok.
Stratégiai cél 8. MEGÚJULÓ TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁSOK KIHASZNÁLÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA, AZ ENERGIA- HATÉKONYSÁG NÖVELÉSE -- az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése -- a panel rehabilitációs program folytatása -- a magántulajdonú lakásállomány és gazdasági épületek energetikai korszerűsítésének, hőszigetelésének támogatása -- a termálvagyon energetikai hasznosításának elindítása a napenergia felhasználás ösztönző rendszerének kidolgozása
Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése A magántulajdonú lakásállomány energetikai korszerűsítésének támogatása
Napenergia hasznosítása A széndioxid kibocsátás csökkentése a fosszilis energiák háttérbe szorításával
Stratégiai cél 9. FENNTARTHATÓ TÁJGAZDÁLKODÁS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA -- helyi természetvédelmi terülteket jelölt ki a város (molnárfecske telep, volt Tüdőkórház parkja); -- az Alcsi-szigeten a biogazdálkodás kezdetei megjelentek; -- 2010-ben elkészült Szolnok fenntartható fejlődési stratégiája (HF 21),
Stratégiai cél 9. FENNTARTHATÓ TÁJGAZDÁLKODÁS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM -- a belterületek növekedésének megszüntetése -- természetes, őshonos fafajokkal erdők telepítése -- vizes élőhelyek létesítése -- a madárbarát város megvalósítása -- tájbarát, természetbarát vetésszerkezet -- széleróziót kivédő dűlőfásítások -- biogazdálkodás -- árterületek környezetkímélő gazdasági hasznosítása -- öntözéseses gazdálkodás arányának növelése -- helyi speciális tájgazdálkodási termékek előállítása
Stratégiai cél 10. FELKÉSZÜLÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSRA AZ EDDIG ELÉRT EREDMÉNYEK A KORÁBBI IVS (2008) ÓTA -- a Kossuth tér kialakítása a klímaváltozásra való felkészülésre példaértékű; -- új parkok létesültek, a parkfelültek jelentősen növekedtek, -- 2010-ben elkészült Szolnok fenntartható fejlődési stratégiája (HF 21),
Stratégiai cél 10. FELKÉSZÜLÉS A KLÍMAVÁLTOZÁSRA -- a gépjármű-közlekedési szükséglet mérséklése -- a városi zöldterületek bővítése, minőségi fejlesztése, zöldfelület hálózat kialakítása -- a városi parkok, gyalogos felületek kedvező mikroklímájának kialakítása -- a víztakarékosság, környezetbarát építőanyagok alkalmazása -- a helyi igények helyi erőforrások által történő kielégítése -- a hatékony energiagazdálkodás -- a lakosság környezettudatosságának fejlesztése -- az épületek felmelegedésének mérséklése
Az akcióterületek kijelölését befolyásoló tényezők A társadalmi problémák halmozódása városrészenként
Az akcióterületek kijelölését befolyásoló tényezők A fizikai környezet problémái
Akcióterültek
A BELVÁROS AKCIÓTERÜLETEI ALAPVETŐ CÉL Szolnok valóban a Tisza fővárosa legyen: azaz -- a város kulturális, idegenforgalmi értékeinek megőrzése és továbbfejlesztése: minden városlakónak elemi érdeke, mert életkörülményeit, közérzetét, a kötődését a településhez javítani fogja. idelátogatóknak pedig növekvő vonzerőt jelent, a turistaforgalmat fellendíti, és ezzel a városban élők életkörülményeit, a munkalehetőségek növekedésével, az ellátottsági viszonyok fejlődésével tovább javítja.
A beavatkozások várható eredménye indikátorok
B1 jelű Város-központ és környéke projektjeinek helyszínei
Szapáry utca forgalomcsillapítása és átépítése
Szapáry utca forgalomcsillapítása és gyalogos kialakítása metszet
A Szapáry utcai óvoda áttelepítése
Baross utca Petőfi utca - Kápolna utca csomópontja
B2 jelű Jubileumi tér és környéke
B3 jelű Véső utca és környéke
T jelű Tiszaliget, Szandai rét akcióterület ALAPVETŐ CÉL a város idegenforgalmának növelése; a városi lakosság rekreációs, pihenési szabadidőeltöltési igényeinek a mainál kedvezőbb kielégítése; a város arculatának javítása; a növekvő idegenforgalom következtében a munkalehetőségek bővítése; és a fentiek hatására a településben élők életkörülményeinek javítása és a városi kötődés erősítése.
A beavatkozások várható eredménye indikátorok
A Tiszaliget és a Szandai rétek akcióterület projektjeinek helyszínei
Tiszaliget akcióterületeinek vállalkozási területei
A Tiszaligeti Strand és Élményfürdő valamint a Tiszavirág hídfő térségében nagy kapacitású parkoló építése
Alcsi városrész akcióterületei ALAPVETŐ CÉL: -- a városrész lakóterületi funkciójának megerősítése, -- a volt laktanyaterületek integrálása a városi környezetbe, -- a lakóterületek mellett a helyi gazdaság és munkalehetőségek fejlesztése, -- a városrész lakósainak környezeti társadalmi feltételeinek javítása, -- a szegregációs terület felszámolása, -- mindezek hatására a városrész mai kedvező népességmegtartó képességének fenntartása.
A beavatkozások várható eredménye indikátorok
Mester úti volt laktanya és Tallinn városrész akcióterület projektjeinek helyszínei
Mester úttól keletre eső akcióterület projektjeinek helyszínei
Milléri tó és környékének akcióterületi projektjeinek helyszínei
Milléri tó és környékének beépítési javaslata
S jelű Széchenyi városrész akcióterülete ALAPVETŐ CÉL: a városrész lakóinak környezeti társadalmi feltételeinek javítása, a városrész romló népességmegtartó képességének javítása, a fiatalok megtartása. a magas laksűrűség következtében a klímaváltozás előnytelen hatásainak különösen kitett városrészben a kedvezőtlen hatások kivédése, a megújuló energiaforrások gazdaságos hasznosítása, a helyi munkalehetőségek növelése.
A beavatkozások várható eredménye indikátorok
Széchenyi városrész akcióterületének projekt helyszínei
Széchenyi városrész akcióterületén gazdasági fejlesztések
Nyugati városrész akcióterületei ALAPVETŐ CÉL: -- új gazdasági területek kiépítése és ezzel a szolnoki munkahelyek jelentős bővítése, -- a városrész lakóinak környezet,i társadalmi feltételeinek javítása, és mindezek hatására a városrész romló népességmegtartó képességének javítása, a fiatalok megtartása. -- terület nagy részét elfoglaló gazdasági terültek miatt a klímaváltozás előnytelen hatásainak kivédése, -- a megújuló energiaforrások gazdaságos hasznosítása
A beavatkozások várható eredménye indikátorok
NY1 jelű volt laktanya és környékének akcióterülete projekt helyszínei
Nyugati városrész akcióterületén gazdasági fejlesztés
Nyugati városrész akcióterületén gazdasági fejlesztés
A volt laktanya és környékének akcióterület beépítési javaslata
NY2 jelű Pletykafalu akcióterülete projektjeinek helyszínei
Déli városrész akcióterületei ALAPVETŐ CÉL: -- új gazdasági területek kiépítése és ezzel a szolnoki munkahelyek jelentős bővítése, -- a városrész lakóinak környezeti, társadalmi feltételeinek javítása, ezen belül a gazdasági és lakóterültek egymás mellett élésének lakóterületre nézve a mainál kedvezőbb környezeti feltételinek megteremtése, -- a szegregációs terültek megszüntetése. -- a terület nagy részét elfoglaló ipari terültek miatt a klímaváltozás előnytelen hatásait enyhíteni kell. -- a megújuló energiaforrások gazdaságos hasznosítását fel kell gyorsítani.
A beavatkozások várható eredménye indikátorok
D1 jelű Körösi út és környékének akcióterülete
Törteli út környéki rehabilitációs és közpark kialakítási javaslat
D2 jelű Déli iparterültek akcióterülete
Déli iparterültek akcióterülete gazdasági fejlesztései
Ipari Parkbővítése ny-i irányban
a Zöld ipari park program megvalósítására tett javaslat
Kertvárosi, Szandaszőlősi, Alcsi-szigeti városrészek akcióterületei ALAPVETŐ CÉL: -- elsősorban a többi városrésszel való kapcsolat javítása, -- a Belváros elérhetőségének fejlesztése, -- az intézményi ellátottság további javítása, -- a megújuló energiaforrások gazdaságos hasznosítása A városrészek helyzetes az alábbi mutatók szerint a városi átlag feletti és ez a tendencia jó eséllyel a jövőben is fenntartható lesz..
A beavatkozások várható eredménye indikátorok
K1 jelű Szandaszőlős akcióterületén a projekt helyszínek
K2 jelű Alcsi-sziget akcióterület én a projekt helyszínek
Külterületeken végrehajtandó nem akcióterültekhez kapcsolódó projektek ALAPVETŐ CÉL: -- a város helyi klimatikus és környezetvédelmi viszonyainak javítását; -- a természeti értékek megőrzését; -- az ökoturizmus infrastruktúrájának kiépítését; -- a tájgazdálkodás feltételeinek javítását
Külterületi akció terültekhez nem kapcsolódó projektek helyszínei
A település egésze szempontjából jelentős, de akcióterültekhez nem kapcsolódó fejlesztések
Költségek várható megoszlása évenként
Településrendezési tervek módosítási helyszínei