Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szentes, Kossuth tér 6. tel:63/510339 H-12606/ 2014. szám Tárgy: A közösségi együttélés alapvető szabályai Mell.: rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete S z e n t e s Tisztelt Képviselő-testület! A szabálysértésekről szóló, 1999. évi LXIX. törvény, amely 2012. április 14. napjáig volt hatályban, azt mondta ki, hogy szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít. Ennek megfelelően több helyi jogszabály állapított meg szabálysértési tényállásokat (pl: a környezetvédelmi, a közterületről szóló, az állattartási stb.). A közigazgatás átszervezésével összefüggésben 2012. április 15-től új szabálysértési törvény lépett hatályba (a 2012. évi II. törvény) meglehetősen komoly változásokat hozva: szabálysértés az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Ez azt jelentette egyrészt, hogy az eddig a közigazgatás működését védő tényállások kb. száz már nem minősülnek többé szabálysértésnek, másrészt azt is, hogy szabálysértési tényállást csak törvény állapíthat meg. Eljárásjogilag pedig azt, hogy önkormányzat nem járhat el szabálysértési ügyekben. A fentiekből következett, hogy az addigi, önkormányzat által megállapított szabálysértési tényállásokat a törvény erejénél fogva hatályon kívül kellett helyezni. Ugyanakkor a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 51. /4/ bekezdése kimondta, hogy a helyi önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat, és ezek elkövetőit helyszíni bírsággal, illetőleg közigazgatási bírsággal sújthatja. E szabályozás hatására az eddigi önkormányzati szabálysértési tényállásokat, amelyeket nem szabályozott magasabb szintű jogszabály, szinte maradéktalanul tiltott, közösségellenes magatartásnak nyilvánítottuk. Az új módszer szerint még el sem kezdtünk dolgozni, amikor az Alkotmánybíróság a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatával a fenti szabályozást, mint amelyik nem felel meg a jogbiztonság és a
2 normavilágosság alapelveinek, hatályon kívül helyezte. (Nem volt meghatározva egzakt módon, hogy mi az a közösségellenes magatartás, az egyik önkormányzatnak ezt jelentette, a másiknak azt, az egyik így büntette a cselekményt, a másik úgy.) Voltak a szabályozásnak egyéb problémái is, de azok nem fontosak a mostani előterjesztés szempontjából. Ezek után az önkormányzatok a Mötv 8. (1) bekezdése b./ pontjában leírtakra hivatkozva alkotják meg rendeleteiket. 8. (1) bekezdés b./ A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. A törvény indoklása szerint az emberi közösségek akkor életképesek, akkor élhető egy település, ha megvannak és működnek az együttélés alapvető írott és íratlan szabályai. Az ilyen normákat jelentős részben a helyi sajátosságok alakítják, generális érvényű, taxatív felsorolásuk lehetetlen. Arra azonban van lehetőség, hogy a képviselő-testület széleskörű társadalmi támogatottsággal a legalapvetőbb szabályokat rendeletbe foglalja és megszegésüket, szigorúan alkotmányos keretek között, szankcionálja. A megfogalmazás itt sem egzakt, azonban már több önkormányzat megalkotta saját rendeletét, és eddig ezeket nem találták jogszabálysértőnek. Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése értelmében, feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Magyarázatában még hozzáfűzi, hogy a szabályozásnak illeszkednie kell valamennyi magasabb szintű jogszabályhoz, azokkal semmiképpen nem lehet ellentétes, ám kiegészítő jellegű igen. Az önkormányzatok jogosultságát a közösségi együttélési normák alapvető szabályainak megállapítására és ezek megszegőivel szembeni szankciók megállapítására a jogalkotó úgy tette teljessé, hogy ennek eljárási rendjét beillesztette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait meghatározó 2004. évi CXL. törvény előírásai közé. Eddig a közigazgatási bírság megjelölés eljárási bírságot jelentett (pl. rosszhiszemű eljárás esetén, vagy az ügyfél késedelme esetén), most az anyagi jogi eszközként, a jogsértések elleni fellépésre alkalmazva is megjelenik. Az anyagi jogi bírság valamely igazgatási kötelezettség megszegésének következményeként kiszabott pénzfizetési kötelezettség, amely felelősségi viszonyokat érint, s mint ilyen, eddig a közigazgatástól rendszeridegen volt. Kiszabásához megköveteli a jogalkotó a szándékos vagy gondatlan elkövetést. Bár a jogalkotó határozottan igyekszik elhatárolni a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését a szabálysértésektől, maga az eljárás ezer szállal kötődik a szabálysértési eljáráshoz, lehetőség van például a bírság közérdekű munkával történő megváltására, de csak akkor, ha a kötelezett ehhez hozzájárul. Ugyanakkor nem biztosítja a bírság meg nem fizetése esetére az
3 elzárás lehetőségét. Ezért a bírság behajtása nagyon nehézkes vagy szinte lehetetlen, így hatásossága megkérdőjelezhető. Az önkormányzat által meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése esetén lehetőség van helyszíni bírság kiszabására, ha a jogsértést az elkövető teljes mértékben elismeri. Ezt a helyszíni bírságot azonban csak az önkormányzat közterület-felügyelői szabhatják ki. Városunkban jelenleg a közterület-felügyelők száma kettőre fogyott. Ez nem okoz nagy gondot akkor, ha napközben kell egyedül eljárniuk (bár bizonyítási problémák lehetnek), de komolyan veszélyes lehet, ha éjszaka, ittas vagy esetleg kábítószer hatása alatt álló, bandába verődő elkövetőkkel szemben kell fellépniük. Mivel egyrészt a munkaidőn túli feladatellátást csak a munkaidőben kiadott szabadidővel tudjuk honorálni, másrészt a nagyon kevés létszám miatt a rendszeres hétvégi, éjszakai munkavégzést nem is tudják vállalni, a rendelet meghozatalától azonnali és radikális eredményt nem lehet várni. Mindezek ellenére a rendelet-tervezet elfogadását azért kérem, mert szabályainak betartatásával talán sikerül összeegyeztetni a lakosság, a vendéglátóhelyeket fenntartó vállalkozók és a kikapcsolódni vágyók érdekeit. A lakosság és a képviselők többszöri panaszát sorozatosan kivizsgálva az egyes szórakozóhelyeken keltett zajszennyezés, üvegtördelés és szemetelés miatt megállapítottuk, hogy a túlzott zajt (többnyire) nem a vendéglátóhelyen szolgáltatott zene, hanem maguk a vendégek okozzák, csillapítani pedig az utcán, vagy a kerthelyiségben lehetetlen, a törött üvegek és poharak pedig (többnyire) azért halmozódnak fel a közterületeken, mert az oda dohányozni távozó vendégek magukkal viszik italaikat és az edények kiürülte után eldobálják azokat, illetve a vendégek mielőtt bemennek a vendéglátóhelyre a boltban megvásárolt italaikat megisszák, majd az üres üvegeket eldobálják. Mint az egész rendelet-tervezetből kitűnik, előírásai az állampolgároktól a lehető legegyszerűbb együttélési szabályok követését várják el. Azt gondolom, hogy ezek a normák kis önfegyelemmel, belátással minden kényszer nélkül betarthatók. Ezért javasolom, hogy a büntetés kiszabása előtt minden szabályszegőt figyelmeztetni kell, és csak a második jogellenes cselekménye után lehet megbüntetni. Szentes Város Képviselő-testülete 2014. május 16-i ülésén a fenti előterjesztést megvitatta, és első olvasatként elfogadta. Konkrét módosító javaslata nem volt, de kérte a rendelet-tervezet társadalmi vitára bocsátását. A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló tervezet megvitatása céljából 2014. november 6-án a Városháza dísztermében fórumot tartottunk,
4 amelynek a legteljesebb nyilvánosságot biztosítottuk. A fórumon, úgy mint a képviselő-testület ülésén, elsősorban a szórakozóhelyek nyitva tartásáról folyt a vita. Azok jelentek meg, akiket zavar a hangos zene, kiabálás, beszéd és a nem civilizált viselkedés; és a vendéglátóhelyek üzemeltetői, akik elmondták problémáikat, illetve azt, hogy minden igyekezetük ellenére sem tudják megváltoztatni a vendégek közterületi magatartását, de szeretnének minél hosszabb nyitva tartási idővel dolgozni, mert a szórakozóhely jövedelméből élnek. A vendéglátóhelyek közönsége a fórumra nem jött el. Előzőleg az internetes közvélemény kutatás során, az esetleges korlátozó, magatartási normákat meghatározó szabályokat elutasították. A fentiek alapján a rendelet-tervezetet kevés módosítással a Képviselőtestület elé terjesztem. Kérem, hogy a tervezetet vitassák meg, és az esetleg felmerülő módosításaival együtt fogadják el. Szentes, 2014. november 20. Dr. Sztantics Csaba jegyző megbízásából Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera irodavezető
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete./2014.(..) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megszegésének jogkövetkezményeiről Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk /1/ bekezdés a./ pontja és /2/ bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. /1/ bekezdés 2./ és 17./ pontja és A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. /4/ bekezdés a./ pontja és 12. /5/ bekezdése felhatalmazása alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya Szentes város belterületére terjed ki, rendelkezéseit az e rendeletbe ütköző cselekményeket Szentes belterületi határain belül elkövető természetes személyekkel, jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. /1/ A közösségi együttélés alapvető szabályai: önkormányzati rendeletben a közösség érdekében meghatározott magatartási szabályok, amelyek a békés együttélést, a lakosság nyugalmát biztosítják. /2/ Nem alkalmazható e rendelet azokra a magatartásokra, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít. Eljárási szabályok és jogkövetkezmények 3. /1/ A közösségi együttélés alapvető szabályait megsértőkkel szembeni eljárásokban első fokon, átruházott hatáskörben a jegyző jár el.
2 /2/ Az eljárás során A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni. /3/ A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, akkor is, ha bármely szerv vagy személy kezdeményezi azt. /4/ Fiatalkorú elkövetővel szemben (aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de még a tizennyolcadikat nem) helyszíni bírság nem szabható ki, pénzbírság pedig csak akkor, ha önálló jövedelemmel rendelkezik. /5/ A fiatalkorú elkövetővel kapcsolatos döntésről törvényes képviselőjét értesíteni kell, ha pedig meghallgatása válik indokolttá, a tárgyalásra törvényes képviselőjét is idézni kell. A közösségi együttélési szabályok kettőnél többszöri megsértése esetén értesíteni kell a Járási Gyámhivatalt. 4. /1/ Aki megsérti az önkormányzati rendeletben meghatározott közösségi együttélés szabályait, első alkalommal írásban figyelmeztetni kell, és fel kell szólítani az együttélés szabályainak betartására. /2/ Aki a figyelmeztetés ellenére megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, természetes személyek esetén százötvenezer forintig terjedő, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egymillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. /3/ A /2/ bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterületfelügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. A helyszíni bírságot csekken kell megfizetni, annak kiszabásától számított 15 napon belül. A bírság meg nem fizetése esetén közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye. /4/ A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt kiszabott bírság az önkormányzat bevétele és adók módjára behajtható. Az üzletek nyitva tartásának rendje 5. Aki - az általa vezetett vendéglátó üzletet éjjel 24 óra után nem kizárólag nyílászárókkal lezárható és lezárt épületben, épületrészben tartja nyitva, a számukra kötelezően előírt zajterhelési értéket betartva; - az általa vezetett vendéglátó üzlethez tartozó teraszt, kerthelyiséget, vagy önálló kerthelyiséget éjjel 24 órától reggel 6 óráig nem tartja zárva, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
3 A közterületek megóvása, nyugalmának biztosítása 6. /1/ Aki az épített környezetet, a közhasználatú létesítményeket és berendezéseket nem rendeltetésszerűen használja, vagy beszennyezi, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. Tilos a kizárólag gyalogos forgalom számára kialakított parkokban, tereken, sétálóutcán, továbbá emlékművön, utcabútorzaton, szökőkúton, lépcsőkön, mellvéden, virágágyásokban gördeszkázni, görkorcsolyázni, kerékpározni, rollerezni (kivétel: a hat éven aluli gyerekek kerékpározhatnak és rollerezhetnek a parkokban, a tereken és a sétálóutcán). 7. /1/ Aki gépjárművel vagy kerékpárral gyepen, füvesített területen parkol, akkor is, ha azt már valaki letaposta, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. /2/ Kiemelt útszegélyen parkolni tilos! Amennyiben az úttestnek nincs kiemelt szegélye, parkolni az útpadkán bármilyen rövid időre is csak az útfelület szélétől 0,7 méter távolságig lehetséges. /3/ Az ingatlan használója (tulajdonos, haszonbérlő, bérlő), aki az ingatlana előtti közterületen az úttest kiépített szélétől 1 méter szélességű sávban akadályt (szikla, kő, vas, fa- és betonkaró, fa vagy sövény, stb.) helyez el vagy telepít, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. 8. /1/ Aki közterületet (ideértve a zöldterületet is) rendeltetésétől eltérően, engedély nélkül használ, azon engedély nélkül építőanyagot, tüzelőt vagy egyéb hasznos, vagy hasznosítható dolgot kettő napnál hosszabb ideig tárol, vagy közterületet beszennyez, és azt teljes mértékben nem takarítja el, vagy közművezetés, vagy javítás után kettő nap alatt nem állítja teljes mértékben helyre, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. /2/ Aki közterületre ültetett zöld növényzetet (fa, pázsit, bokor, virág) bármi módon megrongál, élő növényzetre hirdetést szögez ki, közterületen lévő fát engedély nélkül kivág, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait.
4 9. /1/ Aki üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan gépjárművet 7 napot meghaladóan, közterületen tárol, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. /2/ Aki 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsit, autóbuszt, kamiont, mezőgazdasági erőgépet, munkagépet, pótkocsit közterületen, közúton tárol, megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. Tárolásnak minősül, ha a megállástól számítva bizonyítottan két óránál hosszabb ideig áll a jármű. Lakókörnyezetünk megóvása 10. /1/ Az ingatlan használója, aki kertjében, udvarában, illetve az ingatlan közterületi határvonala és az útburkolat közötti közterületen a gyomnövények megtelepedését és terjedését nem akadályozza meg, illetve e terület rendjét és tisztaságát nem őrzi meg (takarítás, síkosság mentesítés, karbantartás), megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. /2/ A nem közterületen elkövetett cselekmény miatt helyszíni bírságot kiszabni nem lehet, bírságot kiszabni csak tárgyaláson, bizonyítási eljárás lefolytatása után lehetséges. /3/ Gyomnak tekintendő minden olyan növény, amelyet arra a helyre nem vetettek, illetve nem ültettek, vagy az eredeti célnak megfelelő hasznot nem hoznak (általában a hasznavehetetlen és az agresszíven terjedő, idegen növényfajok). 11. Aki a haszonállat tartásából származó trágyát nem hézagmentes, szilárd falazatú, szorosan záródó fedéllel ellátott trágyatárolóban tartja, illetve a hígtrágya tárolására külön tárolót nem létesít (kivéve szilárd almozású tartási technológia esetén), megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait. A szeszesitalok fogyasztásának rendje 12. /1/ Aki közterületen szeszesitalt fogyaszt, szabálysértést követ el. Cselekményét A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szabályai szerint kell elbírálni.
5 /2/ Nem valósul meg szabálysértés vendéglátó egység teraszán, előkertjében, kitelepülésének területén, azok nyitvatartási idejében, továbbá engedéllyel szervezett rendezvény területén a rendezvény ideje alatt, és szilveszterkor bármely közterületen történő szeszesital fogyasztás esetén. 13. /1/ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett cselekmények miatt indult eljárásokban kell alkalmazni. /2/ E rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 8/2008. (V. 1.) rendeletének 9. -a, Szentes Város Önkormányzata Képviselőtestülete a közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló 16/2013. (VII. 17.) rendeletének 25. -a, és Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról szóló 1/2014. (II. 14.) rendeletének 8. (1)-(2) bekezdése. Dr. Sztantics Csaba jegyző Szirbik Imre polgármester