G L O C K K U $R.(^r A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS LEÁNYGIMNÁZIUM ÉRTESÍTŐJE AZ 1937-38. ISKOLAI ÉVRŐL. Az iskola fennállásának 54. évében. KÖZZÉTE1TE: Dr. BÁNKÚTI DEZSŐ IGAZGATÓ BUDAPEST, 1938 KIADJA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA : BUDAPEST, IV., DEÁK-TÉR 4. TELEFON : 1-823-24.
&LOCK k l ä r -Rt A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS LEÁNYGIMNÁZIUM ÉRTESÍTŐJE AZ 1937-38. ISKOLAI ÉVRŐL. Az iskola fennállásának 54. évében. KÖZZÉTETTE: Dr. BÁNKÚTI DEZSŐ IGAZGATÓ BUDAPEST, 1938 KIADJA AZ ISKOLA IGAZGATÓSÁGA : BUDAPEST, IV., DEÁK-TÉR 4. TELEFON: 1-823-24.
Balra fönt: Kufstein vára. Balra le n t: Kufsteini emléktáblánk. Jobbra: A tábla famása a Deák-téri iskolaépület II. emeletén.
Fönt balra : A kiránduló csapat a vár alatt. Fönt jobbra: A kufsteini leleplezési ünnepély. L ent: A kirándulók a Hősök orgonája előtt (középen Wagner igazgató).
3 A kufsteini em léktábla. ír t a : Dr. Bánkúti Dezső. 1. Előzm ények. A kufsteini várban em léktáblát állított iskolánk. Ez a cselek e dete egyévi komoly m unka eredm énye volt. Jeszenszky Ilona és Dr. Zelenka Margit tanárunk 1936. nyarán Kufsteinban járt, és ott hiába kereste a sok m agyar vértanú emlékét. Ők ketten kezdték meg a m unkát az iskola Szép M agyarsággal Beszélők Egyesülete keretében, az egész iskola ifjúságának belevonásával, s a tanári karnak e célra kiküldött bizottságával. Az első nyilvános m egm ozd u lás 1936. decem ber 5. és 6. volt, mikor hazafias estélyeket re n deztünk; ezek jövedelm e m egalapozta azt a pénzösszeget, mely a terv anyagi biztosítására szolgált. Ehhez járult az 1936/37. iskolai év folyam án rendezett szülői teaestek jövedelm e, úgyhogy az em léktáblához szükséges 1750 P-t m ár az év folyam án sikerült előterem teni. A táblát Lux Elek szobrászm űvész tervezte, a Seenger-cég faragta piszkei vörös m árványból. Súlya hat és fél m ázsa, nagysága 2.20X1.65 m. Csak m ellékesen említem, hogy a kőfaragó cégnél Sántha nevű evangélikus betűfaragó m ester a szokottnál olcsóbban v éste a betűket. M ájus 3-án nyilvános e ste n szám oltunk be tervünkről és végzett m unkánkról. Erre a vértanuk hozzátartozóit és a hatóságokat hívtuk meg. Dr. Raffay Sándor püspök m ondotta a m egnyitó beszédet. A Deák-téri testvéregyházak közös felügyelője, Dr. Németh Ödön 100 P-vel sietett tám ogatásunkra: ez összegből egy növendék utazott ki K ufsteinba; majd az Iskola Volt Növendékeinek Egyesülete és egy kufsteini hős leszárm azottja, Dr. Josipovich Lajos, szintén hasonló összeget adom ányozott; végül az iskolafenntartó evangélikus közös egyház 200 P-t juttatott e célra hozzánk. K ülönben az iskolafenntartó hatóság megértése folytán a Simonyi-alapból 1000 P állott tanulm ányi ösztöndíj céljaira rendelkezésünkre: ezt ez évben a leleplezési ünnepségre kiutazó tanáraink útjára fordítottuk; ezenkívül az egyház további 2336 P-t kölcsönzött céljainkra; ezt m áris teljesen visszafizettük. Ebből először is az em léktábla kiszállítási költségét fedeztük, ami egym aga 536 P-t tett ki (bár a Schenkercég Gaeng Ján o s vezérigazgató jóvoltából semmi hasznot nem számított), azután a táblának kufsteini beszállítását, befalazását (217 P 70 f). Ezenkívül ez összegből 21 növendéket tudtunk kivinni, hogy kinn az iskola és a m agyarság méltó képviselője legyen. 11 tanár és 21 növendék m ent ki ilyen m ódon, öt tanítványunknak m eg áldozatkész szülei tették lehetővé a kiutazást. Azt hiszem, nem bánták meg áldozatukat, mert olyan m aradandót adtak gyerm ekeiknek, amit egész életükben em lékükben fognak tartani. K ívülünk öt
4 ism erő s magyar csatlakozott a társasághoz, úgyhogy 42 tagból állott a k iu ta zó csapat. N évso ru k : 11 tanár, Dr. Bánkúti Dezső, Agárdy Ilona, Dr. Bánki Lászlóné, Dr. Dömötörné Nőtel Elza, Fialka Margit, Jeszenszky Ilona, Dr. Kring Miklós, Lovas Sarolta, Ruttkay-Miklian G yula, dr. Steinert K atalin és Dr. Z elenka M argit; 26 növendék: B ánkúti Sarolta IVa., R ajkai Ida, W enninger Edit IVb., Bede Piroska V a., Dévai Sarolta, S ándor Judit Vb., Hoepfner Margit, Szalay K atalin VI., Bretter Éva, Cziráky Julia, Falussy Ágnes, Fleps Gerta, K och Olga, Komáromy Ilona, Konrád Lili. Zulauf Emilia VlI., MolnárM argit, Spirka Etel és Iza, Szendrői Ida Villa., Bolgár Éva, Gub Jolán, M ihály Éva, Petőházy Erzsébet VlIIb., Gécs Elvira, G yapay M agda érettségizett tanuló. Ezenkívül Nőtel Gyula egyháztanácsos, felesége é s Irm a leánya. V askó Istv án n á és B arthos Margit. Igen örvend ü n k e szép szám nak, csak azt sajnáljuk, hogy csak nem hivatalo s a k voltunk jelen. M agyar részről hallgatással fogadták az ügyet, a rá d ió visszavonta m ájusi ünnepélyünk m ár egyszer m egígért közvetítését... és m ég sokat lehetne erről panaszos hangon szólani. Június 12-én a bécsi magyar követ levélben közölte, hogy sem a táblát nem szab ad kivinnünk, sem em lékünnepet nem szabad ott kinn tartanunk. A záróünnepen kénytelen volt az igazgató ezt közölni, s ettől a naptól kezdve nehéz hét telt el, melynek folyamán Raffay p ü sp ö k magától H óm an Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztertől szerezte meg a kiutazáshoz és a már kész tábla kiviteléhez az engedélyt. Jelen tések mentek különböző hatóságokhoz, de senkisem vett tudom ást a s z é p tervről, s a m ellőzés folytán m agunknak kellett az egész tervet megvalósítanunk. K álváriánknak ezzel vége is volt, mert mihelyt a k iu tazás végrehajtásához fogtunk, m inden a legsim ábban m en t: itt m á r mindenféle szív esség et és előzékenységet találtunk. A ren d ő rség en Vaskó Gyula rendőrfőtanácsos szíves tám ogatása közös útlevél váltását tette le h e tő v é ; az utazáshoz szükséges valuták besz e rz é sé b e n Dr. B ánki L ászló, postatakarékpénztári tisztviselő tám o gatott készséggel; a M ÁV külön Pullmann-kocsit adott utazásunkhoz, itt Falussy Károly MÁV főintéző segített. A m agyar kocsit a z osztrák állam vasutak készséggel átvették, úgyhogy kényelm esen, á tsz á llá s nélkül tettük m eg Budapesttől W örglig a m ajdnem 1000 km. utat. Ott a szárnyvonal állom ásán m aga a főnök fogadott s szállított át a másik pom pás kocsiba. A z utazást július 8-án éjjel k e z d tü k, s 9-én d. u. fél 5 órakor robogtunk be a kufsteini állom ásra, a régi német h atár mellé. Már messziről felénk m eredt a vár. melyben táblánk elhelyezést nyert. Tudtuk ekkor már, hogy a táb la megérkezett, sürgős lap jelezte ezt m ár elutazásunk előtt, s a z t is, hogy pom pásnak találták táblánkat, hogy em előkkel és csig ák k al vontatták fel, és m ajdnem egyheti m unkával falazták be a C sászártorony előre m egállapított helyén. Nyugodt, vidám út után értü n k oda, s nem is voltunk fáradtak. H át még mikor a kedves, m osolygó arcokat láttuk 1 Magyar szóval köszöntött Dr. H radetzky K urt járási főnök, mosolygó német barátsággal W agner Károly m úzeum i igazgató, a néprajzi egyesület elnöke, kiről még lesz szó, s ki a z egész m ozgalom nak legnagyobb tám ogatója volt. Ott volt a v á ro s képviselete, az idegenforgalmi iroda, a sajtó. Szép csapatban,
hom okszínű m agyaros zu b b o n y b an, tollas B ocskay-sapkában vonultak növendékeink a város érdeklődése mellett a másik végen, de nem m essze levő szállásba. Útközben W agner igazgató egy helyt megállított s felmutatott a vár felé: Oda n é z zen e k! íme, a kufsteini vár orm án magyar lobogó lengett. Könny szökött m indnyájunk szem ébe, mikor elgondoltuk, hogy azon á váron, melyben száz meg száz m agyar szenvedett, a megértés az ő lobogójukat lengeti. A szálló, a Kienberg Klamm Hotel, szép erdős parkban állott, éppen megtöltöttük összes szobáit. Itt tiroli vendégszeretet fogadott: a szálló ormán is lengett egy hatalm as m agyar zászló. De a kufsteiniak s?íves barátságát m utatta az is, hogy tiszteletünkre külön levelezőlapot nyomattak Kufstein képével az 1703-as tűzvész után, s rajta e felírással: A m agyar hősök em léktáblájának leleplezése alkalm ával, 1937. július 10. 2. A le le p le z é si ünnep. Július 10. volt a nágy nap. 10 órára vonultunk fel a vár Császórtornyának előterébe, hol lepelbe burkolva készen várt a hatalm as tábla, előtte örökzöld növények, körötte zöld koszorú. Az ünnepségen megjelent a város vezetősége, a hivatalosak, és ott voltak a K ufsteinban nyaraló m agyarok, egy tanítványunk az a n y jával, egy református tan ár Kecskemétről, egy gyöngyösi és egy kecskeméti diák, tehát m egvolt a megértő k ö zö n ség ; a műsort pedig úgy állítottuk össze, hogy m indenkinek nyújtson valamit. Kezdte a növendékek én e k k ara : ném etül elénekelte az osztrák himnuszt. Rá Dr. H radelzky Kurt, járási főnök szólt először, magyar nyelven köszöntve a társaságot, m ajd következőkép folytatta: Ha m a Kufsteinban Önökkel együtt azokra a m agyarokra gondolunk, kik a szabadságért való harcban szabadságukat vesztették, legyenek biz tosak ab b an, hogy éppen Tirolban mindig nagy m egértést talá lh a t nak a szabadságküzdelem irá n t... A n ép ek történelm e hullám hegyeken és völgyeken vezet keresztül; nehéz lesujtottság után újra föllendülés következik. Itt Kufstein közelében, a wörgli völgykatlanban gázolták és győzték le a tiroliak hős csapatait, minden bátor ellenállás hiábavaló volt. De rövidesen utána, m ár 1809. május 29-én sikerült a tiroli népfelkelésnek újra összeszednie magát, az iselbergi csatában egész Tirolt m egszabadította az ellenségtől. Az ezeréves magyar királyság mellyel mi évszázadokon keresztül közös utat jártunk, és mellyel minket m a is szilárd barátság köt össze m a nehéz időket él. Reméljük és hisszük, hogy az Önök szép h azája szám ára is felvirrad rövidesen a fellendülés n a p ja. Ezután Dr. B ánkúti D e zső igazgató szólt ném et nyelven. M egemlítette, hogy eredetileg csak a két Kufsteinban szenvedett m agyar nőnek, gróf Teleki B lankának és Leövey K lárának kívántak em léket állítani. Az iskola hivatalos m egkeresésére W agner Károly igazgató útján igen szíves válasz érkezett, és az a kezdem ényezés is, hogy az összes ott szenvedett szabadsághősök em lékének áldozzunk. Közölte, hogy már novem ber 4-én m egkapták a kufsteini városi tanács engedélyét az em léktábla elhelyezésére, február 2-án m eg a tiroli rendőrhatóság engedélyét m agyar ünnepély tartására. H úsvétkor
6 szem élyes ott tartózkodása alkalm ával m indent m egbeszélt és együtt tű zték ki a leleplezés napját. H angsúlyozta, hogy a bu d ap esti e v a n gélikus leánygim názium hélyezle el a táblát, nem egy m agyar leányiskola vagy budapesti leánygim názium, mint a lapok írták. M ár itt megemlítette, hogy a tábla névsora esetleg kiegészítésre szorul, s szólott arról az emlékkönyvről, melynek m agyaros díszítésű lapjait az iskola tanulói készítették : ezekre jegyezték föl a vértanuk adatait. 94 kufsteini fogolyról van tudom ásunk. Ok legnagyobb részt a 18. század végén, tehát röviddel a francia forradalom után, és azu tán a következő század közepén, tehát a magyar negyvennyolcas szabadságharc után sínylődtek Kufsteinban. Neveik a magyarok elő tt nagyrészt ism eretesek, a legnagyobbakat ott fel is sorolta. Feltűnik emlékünkben úgymond B acsányi János, a költő, kinek itt e várban szerzett szép és mélyen vallásos elégiáját m a német fordításban is hallani fogjuk. Hozzá csatlakozik Kazinczy Ferenc, a nagy magyar nyelvújító, azután az ism ert költők: az itt meghalt Szentjóbi-Szabó László, a pálos V erseghy Ferenc, a dom onkosrendi Czuczor Gergely; H aubner Máté, evangélikus püspök, idősb. br. W esselényi Miklós, továbbá Lovessy László, a m agyar ifjúság vezére, kinek szellem e itt borult el, végül a két hősnő, Teleki Blanka és Leövey Klára. M inden társadalmi osztály, minden foglalkozás, m inden vallás és nem képviselve van e drága nevek között. Ezek u tán hálát mondott a kufsteiniak m egértéséért, s mint á magyar-tiroli barátság jelképét a d ta át a táblát. Anyujtotta egyúttal a művészi em lékkönyvet is, melyet W agner K ároly múzeumigazgztó vett őrizetébe és köszönt m eg keresetlen szavakkal. A m űsor további folyamán Falussy Á gnes VII. o. tanuló m ondotta el Dr. R enk Ernő iskolafelügyelő erre az alkalom ra írt ném etnyelvű ünnepi költeményét. Szendrői Ida Villa. o. tanuló pedig B acsányi János kufsteini elégiái közül magyarul A szenvedő -t a d ta elő, s ezt ném etül, Renk fordításában Z ulauf Etelka VII. o. ta n u ló tolmácsolta. A táblát átv ev ő hatóság nevében M ühlbauer Flórián, polgárm esterhelyettes szólt: Sok évtizeddel ezelőtt m agyar hazafiaknak önkénytelen tartózkodásra kellett idejönniök ; ma ismét hazafiak jöttek ide, de mint szívesen látott vendégek, hogy elődeik szenvedésének helyét em léktáblával jelöljék meg... Szabadsághősöknek ajánlják az em léket. Tirolban pedig közm ondásos a szabadsághoz és hazához való szeretet... Az ősrégi sorsközösség tudata, a barátság érzelmei, a hasonló szenvedés felismerése és hasonló remények izzása csodaszép kifejezést talál abban a koszorúban, amelyet Önök a tábla alá tettek. Ebben a hazájukból hozott üdvözletek, pusztai füvük, az árvalányhaj, a mi hazai hegyeinkből szárm azó fenyőgallyakkal szerencsés egységbe fűződött. B ár m arad n a ez m indig íg y! Még elm ondották a növendékek ném etül a m agyar Hiszekegyet é s elénekelték a m ag y a r Himnuszt. 3. A hősök em lé k é n é l. Az ünnepély h atása alatt álló társaság megtekintette a tábla közvetlen közelében nyíló cellákat, a vértanuk szenvedési helyét.
Rövid körséta után a csapat együttesen vonult a Hofer A ndrás em lékm űhöz, mely mögött a világháború hőseinek em lékkápolnája emelkedik. Ott Jeszenszky Ilona tanár mondott magyar beszédet é s ezt Dr. D öm ötör M iklósné tanár tolm ácsolta németül. Kiemelte, hogy a sorsközösség a világháborúban is összefűzte a magyar és osztrák nem zet k a to n á it... Ez a szabadságszerető nép adta nekünk, m a gyaroknak a hős Söll Vitálist. 1849-ben hozzánk jött csapatával e hős tiroii a m agyar szabadság m egvédésére s ő volt az első vértanú, akit W indischgraelz B uda elfoglalása után a pesti Újépület előtt kivégeztetett... Itt újra érezzük, hogy a tiroii és magyar nem zetet közös rokonvonás fűzi össze: a szabadségszeretet. Fleps Gerta VII. o. t. szavalata és a növendékek éneke egészítette ki a beszédet. Az ünnepély végén m egkoszorúzta a csapat a világháború tiroii hőseinek em lékét. 4. M űsoros estély. Este a Hofer-szálló term ébe gyűlt össze Kufstein apraja-nagyja, hogy m eghallgassa tanulóink elő ad ását. Nem mertük W a g n er ig azgatóval a Nagy-szálló színházterm ének kibérelését vállalni, meri nem rem éltük, hogy az érdeklődés akkora lesz, hogy nemcsak a terem, hanem a m ellette levő helyiségek, az ablakok, sőt az utca is m egtelt kiváncsiakkal. Még ottnyaraló hollandok is jöttek o d a s h a n g súlyozták, hogy azért érdeklődnek, m ert evangélikus gim názium előadásáról olvastak, s ők mint protestánsok érdeklődnek. Az estély m űsorát jelenlevő tanítványainak tehetsége szerint kellett összeállítanunk, azonban úgy, hogy határozott m agyar színe legyen. Spirka Etelka és Izabella, Villa. Kéler Magyar nyitányát játszotta zongorán négykézre, Z u la u f Etelka újra elszavalta Bacsányi elégiáját, a növendékek alkalmi énekkara Dr. Bánki Lászlóné vezetésével előadta Praetorius Jó atyánknak, az Éva altatója. Cherubini Nevető kánon c. darabokat. Gub Jolán Vlllb. o. t. zongorán Lavotta szerelm ét és Egressy Komáromi emlékét játszotta. Koch Olga VII. o. t. a Szól a kakas már és Ej, haj, gyöngyvirág c. régi magyar dalokat énekelte. Újra az énekkar lépett föl és népies libésjátékot adott elő, továbbá A juhásznak... Szegény vagyok én... Virágéknál c. m agyar népdalokat. Bánkúti Sarolta IVa. o. t. m agyar táncot lejtett, Ge'cs Elvira, érettségizett tanulónk pedig Liszt egy valcerét zongorázta. Petőfiversek következtek ezután n ém etü l: Állj meg, feleségem (M olnár M argit Villa, és Bolgár Éva Vlllb.), Szeptem ber végén (Nőtel Irm a, volt növendék). 16 tanuló A gárdy Ilona tanár betanításában m agyar párnatáncot lejtett színes m agyar fiú- és lányruhában. A tánc végén egy szívalakú párnát rajta m agyar lány képe díszlett és Szív szívnek szívesen felírás volt olvasható adott át a táncoló m agyar csapat hálája jeléül W agner igazgatónak. A hangulatos ünnepélyt H ubay pattogó Horthy-indulója zárta be, ezt az énekkar adta elő négykezes zongorakísérettel. Bevezetőt és m agyarázatot mondott m inden szám előtt G yapay M agda, érettségizett tanuló, s a magyar szám ok közt a kufsteini Volkstrachtenverein énekelt, táncolt és zenélt tiroii dallam okat. O lyan jóindulattal mérték, hogy m ár éjfél volt, mire o tthonunkba visszatértünk.
8 A jól végzett m unka tudata mellett az is növelte jóérzésüket, hogy barátokat szereztü n k a m essze idegenben. E kirándulás nem c s a k a k irándulóknak szem ély szerint, s a z iskolának a m aga egés z é b e n jelentett sokat, h an em m agyar szem pontból is értékes volt. 5. Iste n tisz telet és orgon ah an gversen y. V asárnap délelőtt a szálló term ében Ruttkay Miklian Gyula tartott alkalmi istentiszteletet. U tána déli 12 órakor a H ősök orgonáját hallgatták meg. 5 km. körzetben zengett a műsor, melyet az ottani helyettes orgonista, Greiderer állított össze a mi tiszteletünkre. B ach Praeludium és Fugájával kezdte, Liszt Erzsébet-legendájának egy részével folytatta s azután az ott ism ert Sugár Viktor darabját a d ta elő. Ennek cím e a m űsorban ez v o lt: Hiozdag Istenben Mint kisült, Hiszekegy-változat rejtőzött a cím mögött. Majd a Szózatot játszotta el kétszer, azután a magyar Him nuszt szintén kétszer; nagy volt öröme, hogy játékát igazán kifogástalennak találtuk. A hatásos han g v ersen y t a G uter K am erad és az osztrák Him nusz fejezte be. Ezzel végződött hétn ap o s útunk hiv atalo s része. 6. K irándulások. A laposan m egtekintették kirándulóink W a g n er igazgató v ezetésével a várat, földalatti járatait, rémségeit, a várbeli múzeumot őskori leleteivel. Búcsút vettek kis ünnepséggel a táblától, s itt újra e lh a n g zott W a g n er igazgató kívánságára B acsányi elégiájának ném et fordítása. Ekkor vetődött fel mind magyar, m ind kufsteini részről az a gondolat, hogy évenként menjen ki iskolánk júliusban s tegye le az em lékezés koszorúját a tábla alá. De az a gondolat is felmerült, hogy a tábla közvetlen közelében levő celláb an m agyar szobát ren dezzen be iskolánk. M agyaros bútorok, az emlékkönyv, a kufsteini hősök ereklyéi, róluk szóló könyvek, írások nyerjenek itt elhelyezést, s itt írnák be nevüket az általunk már m ost nyáron otthagyott vendégkönyvbe m indazok, kik a táblát m egtekintették. A következő n a p o k o n a városhoz közel fekvő Hecht-Seet, körutazással a regényes Császár-hegységet nézték meg, majd a C sászárvölgyben sétáltak. De m esszibbre is eljutottak növendékeink: olcsó autóbuszutazással M ünchent és Innsbruckot ism erhették meg, visszafelé utaztukban meg Salzburgban szakították meg útjukat. A külön vasúti kocsi m egvárta a csapatot, s az esti gyorsvonattal vitte vissza B écsen át Budapestre. 16.-án reggel érkeztünk haza sok szép em lékkel gazdagabban. A barátságnak kint tapasztalt jelein kívül m utatja azt W agner igazgatóval való állandó levelezésünk, továbbá Hradetzky járási főnök szep tem b erb en küldött ajándéka, a M ein schönes Land Tirol díszm ű, m elynek első la p já ra ezt írta: K edves m agyar b arátainak em lék ü l. De nem felejthetjük el az utolsó estét, melyen ők ketten körünkben voltak, s hallgatták növendékeink nótázását, sőt ebben ifjúkori em lékeinek h a tá s a alatt a járási főnök is részt vett, s befejezésül velünk együtt énekelte a Szózatot.
9 Azonban nem csak a tiroliak voltak ilyen szívesek, hanem a bajorok is : a bajor Tegernsee fürdőhelyen még beszéddel is üdvözöltek bennünket. íme, hogy vannak kinn baráiaink, egy ilyen utazás m utatja legjobban. Ott.kell keresnünk barátainkat, ahol régen is voltak, s m a is vannak. Öröm ez a kirándulás a kirándulóknak, öröm az utazóknak, d e öröm és érték az egész m agyarságnak. * * * E beszám oló iskolánk október 28.-án rendezett estjén hangzott el. Ennek keretében bem utattuk a kufsteini m űsoros est leghatásosabb szám ait. Az emlékkönyv m ásodpéldányát ekkor adtuk át a Nemzeti M úzeum kiküldöttjének, Dr. Joó Tibor, m úzeum i őrnek. Ö szíves szavakkal vette át a Széchenyi-könyvtár részére. Még csak azt említjük meg pótlólag, hogy a nyári ünnepség óta m ég körülbelül tíz vértanú hozzátartozói jelentkeztek és szolgáltattak a d a to k a t. Igyekszünk a z ő em lékük m egörökítésére is.
lü I l)r. Németh öd n e,r e s e ts. (A S im onyi-ünnepen elh an g zo tt előadás.) í r t a : Jeszenszky Ilona tanár. Négy hónappal ezelőtt láítuk utoljára, öröm ünnepünkön, m eghitt templomunkban, Isten oltára előtt, egyházunk fennállásának 150. évfordulóján, am int egyházfelügyelői tisztségének eleget téve nyitotta m eg az ünnepi közgyűlést. Ma is ünneplésre gyűltünk össze, tem plom unk tőszom szédságáb an, iskolánk, az 0 kedves iskolája falai közt, ahonnét gyermekk o rá b a n elindult. De m a a gyász sajgó fájdalm a nyilallik á t lelkűnkön abban a tudatban, hogy 0 már nincs közöttünk! H iába keress ü k megszokott helyén tiszteletet keltő alakját, mély tekintetű, m egé rtő lényét, eg y h ázu n k n ak hű fiát, iskolánk bölcs vezérférfiát, ifjúságunknak jóságos, atyai b arátját! M egdöbbenve eszm élünk rá, hogy 0 már nincs közöttünk testi m ivoltában 1 Szinte érthetetlenül hirtelen tűnt el előlünk! S m a, mikor az a feladat vár reám, hogy pályafutását és nem es egyéniségét jellemezzem, elfogulttá tesz a bennünket ért csapás súlya, a gyászos n a p közelsége, s a z a gondolat, hogy róla,- nélküle, beszéljünk. Feladatom at még inkább megnehezíti, hogy zárkózott lelkiségének, de m ég élete külső adatainak felkutatásakor is, tartózkodnom kellett attól a tapintatlanságtól, hogy Róla adatokat keresve legközelebbi hozzátartozóinak em lékei között, m ég hev esen sajgó b án ato t illessek. Így inkább keresem Őt a hozzánk, tanárokhoz legközelebb álló m unkakörben, egyházi- és iskolafelügyelői pályáján, to v áb b á a társadalom ban és közéletben kifejtett nagyhatású orvosi m unkásságáb a n, s részben a pszichiátria terén kifejtett tudom ányos m űködéséb e n. Tehetem ezt joggal. Hiszen Ő, aki a mi evangélikus gim názium unknak és akkori igazgatójának, a nagy m agyar bölcselőnek, B őhm K árolynak n ö v en d ék e volt, bizonyára m agába szívta és m a g áv al vitte a nagy n evelőnek és filozófusnak leikéből kisarjadt vallom ástételét : amit az em ber értéknek tart az életben, az legbelsőbb lelkiségének kisugárzása. Úgy érzem, ez az igazság feljogosít arra, hogy Dr. Ném eth Ö dön lelkiségét úgy jellem ezzem, am int a z m unkásságában kisugárzott. Ez a hum anista gimnázium nevelhette őt olyan emberséges em berré, em berszerető em berbaráttá, hogy bármily sokoldalú volt is m u nkássága, mindig, m indenütt az em beri lélek foglalkoztatta : mint iskolafelügyelőt az egészségesen fejlődő gyermeki lélek, orvosi pályáján a rendellenes, vagy beteg gyermek, a megtévelyedett felnőtt lelkülete, egyházának szolgálatában, nem hiába szánták szülei papi pályára, megint csak különösen a segítségre szoruló emberi lélek. Mint m aga m ondja ünnepi beszéd éb en : Egyh á z u n k és iskolánk m egerősítése a m ai korban annál nagyobb fontossággal bír, mert a hitetlenség és az atheizm us az egész világon terjedőben van. K ü zd en ü n k kell az egyház- és állam ellenes lelkijárványok ellen. A hivatásos orvos legbensőbb lelkim ozzanata, a szenvedő em b e r m egsegítésének vágya, lelkiségének olyan kisugárzása, m ely min-
11 den m unkaterén megnyilvánul. Mint Kornis Gyula m ondja: Lelkiéletünk m inden m ozzanala m agábanrejti egész múltúnkat, m agábanhordja m indannak visszhangját, amit valaha átélt." Németh Ödön m agas értelm iségét, összetett lelkületét ezért igyekszem gyerm ekkorán át megközelíteni. 1872. augusztus 12-én született Nagykanizsán, mint a család m ásodik gyermeke. N éhány hetes korában édesapját, Németh Pál postafőnököt Szekszárdra, Tolna-m egyébe, a család ősi fészkébe h e lyezik át, majd később Budapestre. Ekkor lép be a kis iskolásfiú iskolánk falai közé, ide, a mi házunkba és itt folytatja gimnáziumi tanulm ányait is. Már gyerm ekkorában feltűnően nyilatkozik m eg fejlett érzésvilágának uralkodó jellem vonása : a szeretet. Meleg családi életükben, szülei és hat testvére körében fejlődhetett ki lelkében a z egym ásért való áldozatos szeretet nem es érzése. Mindig akar és tud is apró m eglepetésekkel, kedves ötletekkel öröm et szerezni. A c s a lád kis ének k arán ak m indvégig énekes, hegedűs tagja. S zíndarabokat is ír és rendez, de m aga mindig csak a háttérből irányít, onnét élvezi a sikert. Titokban írt verseiről is csak egyetlen bizalm asa, húga tud. A szeretet legm agasztosabb m egnyilvánulása, Isten iránt való m ély érzése nyilatkozik m eg vallásosságában. Ezért is szánja vallásos lelkületű s egykor szintén lelkésznek indult édesapja fiát is a papi pályára. Értelmessége is feltűnik m ár kisgyermek korában. Ha iskolásdit játszik, komolyan tanítja testvéreit. Pajkos, fiús játékokban nem vesz részt. Ehelyett olvas, tanul, valósággal hajtani kell a könyvtől. Otletessége, szorgalma szinte felnőtthöz méltó értelm essége azonban nem tűnik fel az iskolában, m ert egyrészt gyenge szervezete, m á s részt túlzottan szerény, zárkózott természete mindig m egakadályozza a z érvényesülésben. De testben m egerősödve, igazi hivatását m egtalálva, mint orvostanhallgató, m ár a m ásodik évben kiválik. T hanhoffer orvostanár egy készülő m unkája írásakor segítségül hívja. így nyílik meg előtte az egyetem könyvtára, a lélektan végtelen világa és a sebésznek induló egyetem i hallgatóból az em beri lélek k u ta tója lesz. Szorgalm át és ráterm ettségét m utatja, hogy 1890-ben érettségizik és 96-ban már avatják egyetemes orvostudorrá. Egyetemi év einek szorgalm át és elm élyedő alaposságát m utatja, hogy e tan u l m ányai alapján írja meg pályanyertes nagy művét. Még törökből is fordít, hogy minél szélesebb körű ismereteket szerezzen. Szellemi frisseségét és sokoldalú érdeklődését pedig az, hogy még a legutóbbi év ekben is angolul tanul. Rendkívüli értelm ességéhez szerencsésen társul törhetetlen a k a ratereje, fáradtságot nem ism erő m unkaképessége. Csak e tulajdonságok tehették őt képessé annak a nagy és sokoldalú m unkának a végzésére. Egész orvosi és hivatalos pályáján a megfeszített idegm unkának és felfokozott felelősségérzetnek súlyos terhe nehezedett rá. M oravcsik professzor mellett a törvényszéki elm ekórtan és lélektan m egalapozója és kifejlesztője. 1899. óta a budapesti törvényszék lélektani és 1903. óta, a korm ány bizalmi sz av a z a ta folytán, a p e stvidéki bűntetőtörvényszék törvényszéki szakértője, 1909. óta a z Országos Megfigyelőintézet és Elmegyógyintézet főorvosa, m ajd igaz
12 gatója ; a törvényszéki orvosi vizsgálóbizottság tagja, m ajd elnökhelyettese ; az igazságügyi orvosi tan ács tagja, 1927. óta egyetemi rendkívüli tanár. Em ellett állandóan nag y szab ású elm életi m u n k ásságot is fejt ki : m agyar, német és francia nyelven jelennek meg munkái. Ezek közül n evezetesek : A színlelés érdekesebb esetei, Az epilepsziások bűncselekm ényei, Törvényszéki elmekórtani vizsgálati módszerekről, A datok a tanúvallom ások pszichológiájához és még annyi más, önállóan és tudományos folyóiratokban megjelent műve. írásáb an és szóbeli előadásában is m indig világos, szabatos, v á la sz tékos. És hogy ezt a sokoldalú idegorvosi m unkásságot milyen lelkiism eretességgel végezte, milyen szakértelem m el és alapossággal folytatta, azt m utatja Lázár igazságügyminiszternek 1937. június 15-én kelt elismerő irata, melyet Németh Ödönnek az elmegyógyintézet igazgatói állásából való nyugalom bavonulásakor hozzáintézett, s melyb en többek között így szól: M éltóságod az igazságügyi szolgálatban 40 évet m eghaladó m űködése után kiváló hivatali m űködésre tekint vissza a törvényszéki elm ekórtan terén külföldön is elismert kim agasló szaktevékenységet fejlett ki, felelősségteljes hivatali állásá v al járó kötelességeit m indenkor a legnagyobb o d a a d ássa l és hűséggel teljesítette. K ülönösen a m. kir. országos Megfigyelő- és elm e gyógyintézet fejlesztése körül kifejtett fáradhatatlan tevékenységéért őszinte köszönetem et és elism erésem et fejezem ki." Egyik 1899. óta vele együtt m űködött orvos k a rtársán ak vélem énye szerint igen szorgalm as volt, az orvosi szakvélem ényeket m eggondoltan és h ig gadtan szerkesztette, felismerte és m erte m egm ond a n i az igazságot. Bám ulatos em lékezőtehetsége volt, különösen nevek irányában. 10 15 éves esetek legapróbb részleteire is pontosan emlékezett. Kitűnő em lékezetét bám ulatos szorgalommal rendbentartott irattárával tám ogatta. Lakásán m a is ott található m inden szakvélem ényének go n d o san készített m áso lata. Lelkének kisugárzása, legbensőbb énjének m egnyilatkozása nagy elődjéről, Moravcsikról, az elhunyt tudós tiszteletére 1926-ban kiadott Emlékkönyv-be írt m éltatása. Ebben szinte önvallom ást ad, am ikor az orvosi hivatásról nyilatkozik. Bátran tekinthetjük Németh Ö dön e m egem lékezését önm agára nézve is jellemzőnek, annál is inkább, mert so k an, kik m indkettőjüket ism erték, hangoztatták kettőjük egyéniségének hasonlóságát: tudásuk mélységét, megfigyelőképességük élességét, összefoglaló észjárásuk világosságát, továbbá csen d es, szerény m odorukat tekintve. E tulajdonságoknak m egem lítése mellett kiem eli nagy elődjéről, hogy önerejével emelkedett, s c s a k oda állt, h o v á önereje állította. Kifejti, hogy M oravcsik szám ára is a kötelességtudással teljesített m unka öntudata és a derék em berek elism erése volt a legnagyobb jutalom. Izzó m agyarság, fajszeretet, egyházszeretet, az em beriség jobbá és tökéletesebbé tevése volt M oravcsik é le tcé lja, m ondja N ém eth Ödön. S kiről m ondhatn ék el mi több joggal ugyanezt, m int legm éltóbb tanítványáról, Ném eth Ödönről? E hivatalos, tudom ányos és szak v élem én y ek mellett végül idézzük kiváló orvosi m űködésének legszívhezszólóbb bizonyítékait, néhány levél részletét abból a hatalm as gyűjteményből, melyet a
I 13 háború és kom munizm us áldozatai írtak megmentőjüknek. Kiváló é s m a is előkelő szerepet játszó szem élyiségek magánleveleiből, tehát a nevek mellőzésével, idézem a következő s o ro k a t:. Te, k e d v e s B arátunk, nem csak szim bólum nak hordod a genfi keresztet. Te m eg m entetted a Reád bízott eletet. Egész orvosi tudományod latbavetésével viselted gondom at, mentettél meg. a kom m unisták semmi m e s terkedése sem tudott rávenni, hogy orvosi vélem ényeddel, lelkiism e reteddel meghátrálj előlük s kiszolgáltasd nekik az áldozatot. V agy... hozzám nem csak, mint em ber állott közel, de mély és el nem múló h á lá ra vagyok kötelezve azo n nehéz időkből, amikor m eg m e nekülésem et s így életem et is kizárólag ked v es férjének k ö sz ö n h ettem, m ondják a részvétsorok. E m berszeretetének és orvosi kötelességérzetének b eszédes bizonyítéka e két levél, valamint az az irat is, mely a kom munizm us idején önfeláldozó m unkássága miatt életében is veszélyeztetett orvos és c sa lá d ja m enekülését tehette vo ln a lehetővé, végső esetben. K i tűnik ebből is, hogy a reábízott életet saját és családja épségének, sőt éleiének kockáztatásával is m enti még e rendkívüli, zav aro s p o litikai viszonyok között is. Orvosi pályafutásának mégis, talán egyik legnehezebb s z a k a sza, háborús szolgálata volt, 1915 m árcius 16-tól 1918 novem ber 16-ig. Ekkor a háború rokkantaiban kellett látnia az emberi test é s lélek csődjét, neki, ki az emberiség jobbá, nem esebbé tételét tűzte ki életcéljául. Látnia kellett a világégés szerencsétleneiben a jog é s igazság m egrendülését. Lelki egyensúlyát azo n b an tudom ányos k u ta tásaival biztosítja és a tudós válságait m indenkor meg tudja o ld an i s a világrend m agasabb összhangját mindig megtalálja a hivő lélek alázatáv al. E lelki válságok mellett, m elyeket a világháború s az u tán a k ö vetkező társadalmi m egrázkódtatás miatt szenvedett el Németh Ö dön, családi életében is reánehezedik az első csapás, elveszti édesapját, egyben legjobb barátját, saját elhalálozásához hasonló, m egdöbbentő hirtelenséggel. E nnek súlyát csak akkor érezzük át vele együtt ig a zán, h a m eggondoljuk, mennyire ragaszkodott később is, saját c s a ládi életének boldogságában is szüleihez. A két Izabella utcai h á z között, szülei és saját otthona közt állandó, szoros és közvetlen a z együttérzés ; nincs nap, hogy legnagyobb elfoglaltsága mellett is, h a csak percekre is, fel ne szaladna szüleihez Édesatyjának elvesztése után is egyházához m enekül m egváltásért. Ekkor szegődik teljes leikéből az egyház szolgálatába és vállal felelősséggel teljes v ezető szerepet is. Mint a z 1911-i Egyházi Értesítő közli, ekkor m ár ré g e b ben egyházunk presbitere, szerepel a közös képviselőtestület p ó tta g jai és a vallástanítási bizottság tagjai közt. 1914-ben egyhangúlag vallástanítási felügyelővé választják, s így írnak róla : Ü gybuzgalm ával, a z egyház ügyei iránt való nagyfokú érdeklődésével m ár e d dig is szép tanújelét adta egyházias gondolkodásának. Mint vallástanítási felügyelőt, ezentúl meghívják a képviselőtestületi ülésekre. E szorosan vett egyházi tisztségek mellett a z eg y ház iskoláinak életébe is bekapcsolódik. 1921-ben 11. iskolafelügyelő, s e m unkakörét 1933-ban a közös felügyelői tisztségre váltja fel. L ankadatlan m unkateljesítése e két, látszólag teljesen elk ü lö
14 n ü lő s külön-külön is egész embert kívánó m unkakörben csak úgy m agyarázható, h a m ind orvosi és tudom ányos pályáján, mind egyh á z á n a k szolgálatában hivatását látta. Ezért nem keresett pihentető, sú ly o s orvosi gondjaitól mentesítő kedvtelést, mint a legtöbb orvos. Egyházi tevékenykedése volt életének kiteljesedése. Ezt pedig c s a k legnagyobbjainkról mondhatjuk, de ezekről büszkén vallhatjuk, m in t magyarok és m int evangélikusok egyaránt, az E vangélikus Érte s ítő 1914. évi egyik szám ának szav ait id é z v e: B udapesten az orv o s o k és a term észettudósok az egyház iránt nagy érdeklődéssel viseltetnek. H áberern Jonatán Pál, M oravcsik Emil, Bókay Á rpád és Já n o s, Dirner G usztáv, Németh Ödön, a jeles professorok, míg a külföldi term észettudósok az egyházzal szem ben többé-kevésbbé elle n sé g e s állást foglalnak el. Hogy Dr. N ém eth Ödön e hosszú időre visszanyúló egyházi m unkásságában m ilyen magasztos hivatást látott, arról valóságos hitv allást ad az 1933 június 18-i képviselőtestületi gyűlésen elm ondott b eik tatási b eszédében, amikor így szól : Nagy elfoglaltságom mellett v állaltam e súlyos kötelezettségekkel járó tisztet azért is, mert úgy vélem, hogy akit az egyház, a társadalom, az iskola és a közélet egyéni fejlődésében elősegílett, tis z te s állásra em elt, s a közjóra célzó törekvéseiben m indenkor p á r tolt, annak kötelessége a társadalom nak és az egyháznak nem csak an n y it visszaszolgálni, amennyit m úlhatatlanul kötelessége volna visszaadni, hanem m ég azon felül is. E nyilatkozata ism ét hálás szív én ek megkapó kifejeződése. E hálaérzetét, m int az iskolának volt növendéke, elsősorban épp e n az iskola iránt fejezi ki. Elemi iskolánkat két ízben menti meg a z egyház kiváló vezetőivel együtt, 1922-ben és 1931-ben. K ülönös e n az első alkalom m al volt válságos az iskola sorsa, am ikor a v a llá s- és közoktatási miniszter csekély tanuló-létszám a m iatt intézk e d e tt m egszüntetése ügyében. Ez akkor 121 éves elemi iskola m egm entésében m indenesetre döntő volt Ném eth Ö dönnek a z az érv e lé se, hogy elem i iskolánk elsősorban erkölcsi érték, nem tekinth e tő üzleti vállalkozásnak. Még súlyos áldozatot is kell hoznunk érte, mint ahogy őseink is sokat áldoztak reá. E felfogásából is, a n a g y beszédében is em lített hálaérzet é s hagyom ánytisztelet tűnik ki. De ez érzései n em irányítják tekintetét csak a múlt felé. A jövő terveit is világosan látja, s éppen I. felügyelői tisztségének idejére e s ik leányközépiskolánk átszervezésének nagy ügye s en n ek m egvalósítása, mint az ekkori jegyzőkönyvek s a Leányiskola 50.eves tö rtén ete tanúsítják, az átszervezés püspök urunk és Németh Ödön érdem e. Iskolafelügyelői munkáját elemi- és leányközépiskolánk sorsa n e h ézzé és felelősségteljessé tette. Milyen nemes öröm lehetett s z á m á ra mindvégig, hogy szerencsésebb fasori gim názium unk nyug o d t viszonyok m ellett, megfelelően elhelyezve, szép eredm énnyel dolgozott. Ez iskolánknak a legutóbbi évben elért országos sikerét a középiskolai tanulm ányi-versenyen sz erz e tt dicsőségét, büszkén álla p ítja meg legutolsó nyilvános ünnepi beszéd éb en is. Mint h um anista gondolkozású elm e, a z iskola m inden ered m é n y é n e k alapját a tanítói és tanári lelkületben látja, m u n k áján ak tulajdonítja. Egyik beszédében így nyilatkozik: A szellemi értéket és
Dr. NÉMETH ÖDÖN ( 1872 1937).
Dr. LÁNG MÁRIA.