Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ létrehozására irányuló megvalósíthatósági tanulmány Pécs, 211.5.13. 1
A tanulmányt a JuridEco Zrt. készítette a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. megbízásában. A tanulmány elkészítésében közreműködtek: Dr. Rappai Gábor Dr. Pintér Éva Dr. Lóránd Balázs Csapi Vivien Vadász Krisztina Csuport Mariann Varga Edina Fodor Péter Heindl Kristóf Koch Péter Tamás Miklós Rácz Gábor 2
TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...3 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A tanulmány elkészítésekor alkalmazott módszertan...12 3. A projekt háttere...14 3.1. Gazdasági alapadatok...14 3.2. Társadalmi- környezeti alapadatok...19 3.3. Jogszabályi- szakpolitikai háttér...25 4. Helyzetértékelés...28 4.1.Funkciók, folyamatok...28 4.2. Stakeholder elemzés, érintettek elemzése...29 4.3. Ideális közszolgáltató központ jellemzői...44 4.4. Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSZK) és Magasház problematikájára kidolgozott és a későbbiekben vizsgált változatok...44 4.5. Kockázatok szcenáriónként...45. Beruházás nélküli változat...45 I. Magasház változat (I.A.-I.B. változat)...47 III. IV. változat - Új ház építésével (Magasház helyszínén vagy más helyszínen)...5 V. változat: Bérlemény más helyszínen...53 VI. változat: E-közigazgatás verzió...55 4.6. Megvizsgált intézmények...57 5. Változatok műszaki részletezése, gazdasági, társadalmi, környezetei hatásainak vizsgálata, cselekvési ütemtervek...64 5.1.. Beruházás nélküli változat...64 5.2. I. változat MAGASHÁZ változat (I.A. I.B.)...67 5.3. II. változat Több emelet visszabontása, felújítás, bővítés - lakóház változat...83 5.4. III. változat ÚJ-HÁZ változat a Magasház helyén...87 5.5. IV. változat ÚJ-HÁZ változat más helyen...94 5.6. V. Változat: Bérlemény...11 3
5.7. VI. változat: E-közigazgatási alternatíva...14 6. A változatok pénzügyi elemzése...19 6.1. I. változat MAGASHÁZ változat (I.A. I.B.)...117 6.2. II. változat Több emelet visszabontása, felújítás, bővítés (lakóház) változat...121 6.3. III. változat ÚJ-HÁZ változat a Magasház helyén...122 6.4. IV. változat ÚJ-HÁZ változat más helyen...123 6.5. E-közigazgatás...124 6. 6. Összegzés...129 7. A megvalósítás lehetséges jogi-finanszírozási konstrukciója...132 4
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A közösségi szolgáltatások színvonalának emelése kormányzati és önkormányzati szándék szerint alapvető feladat az elkövetkező esztendőkben. Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás megvalósítása érdekében alkotta meg a 21. évi CXXVI. törvényt, ezzel létrehozva a fővárosi és a megyei kormányhivatalok rendszerét. A kormánymegbízott által vezetett fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. A területi államigazgatás szervezeti integrációja 211. január 1.-jével kezdődően a 288/21. (XII. 21.) Korm. rendelet és az 1191/21. (IX.14.) Korm. határozat alapján valósul meg, jelenleg 17 szakigazgatási szervre (funkcióra) terjed ki. A Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek száma változhat, tovább bővülhet. A már zajló közigazgatási reform harmadik, illetve negyedik lépéseként, várhatóan 213. évtől megvalósul a járási hivatalok rendszerének felállítása, mely felváltja a jelenlegi kistérségi rendszert. A közigazgatás átalakítása során a jegyzők szerepe is megváltozik. Jelenleg zajlik a Belügyminisztériummal az állami és önkormányzati feladat- és hatáskörök szétválasztásáról szóló egyeztetés. A járások az állami hatósági feladatok ellátását fogják végezni, továbbá a polgármesteri hivatalban dolgozó jegyzők feladatait is integrálják. Az új önkormányzati törvény legkésőbb 212. január 1-jéig készül el. A Kormányablak (jelenleg 3 ügykörben jár el) a 213- ban tervezett egyablakos ügyintézés alapja. A végső cél, hogy minden, az állam által végzett hatósági ügyet a Kormányablakban lehessen majd intézni, vagy kezdeményezni. Mindezzel párhuzamosan Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében is felmerült az igény, hogy az állampolgárok ügyeiket lehetőség szerint egy helyen, egységesen, méltó körülmények között intézhessék, esetlegesen az adott helyszínen más kiegészítő szolgáltatások (pl. közjegyző, ügyvéd, tervező iroda, földmérő) is igénybe vehetők legyenek. Az önkormányzati funkciók közül célszerű lenne bevonni az egységesítési folyamatba a Polgármesteri Hivatal hatósági ügyintézését, más ügyfélforgalmat lebonyolító szervezeti egységeit, a városi közüzemi szolgáltatást végző gazdasági társaságok ügyfélszolgálatait, igény esetén az Önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok irodáit. A kormányzati és önkormányzati szándék együttes megvalósítása érdekében felmerült a Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSzK) létrehozásának gondolata. Jelen megvalósíthatósági tanulmányban áttekintjük a PKSzK elhelyezkedése, rátelepített funkciói szempontjából eddig felmerült, reális alternatívákat, pénzügyi megtérülési számításokat, illetve társadalmigazdaságossági hatásvizsgálatokat készítünk annak érdekében, hogy a döntéshozók ki tudják választani a jelenlegi információs bázison optimális megoldást. Pécs város meglévő adottságait figyelembe véve kézenfekvő volt a felvetés, hogy amennyiben az előzőek alapján szükségessé válik egy integrált szolgáltató központ létrehozása, melynek alapterület-igénye igen jelentős, célszerű lenne megvizsgálni, hogy a Pécsett több évtizede tájsebként megjelenő neuralgikus pont, a Magasház-probléma is megoldható-e ezen projekt keretében. A két problémakör kapcsolódását szemlélteti az ábra (melyet a későbbiekben viszonyítási alapként még felhasználunk): 5
? Látnunk kell, hogy a jelenlegi helyzet (elaprózott intézményi struktúra, több helyen megjelenő funkciók, valamint felújításra váró, lakatlan Magasház) egyik kitűzött célt sem teljesíti, ugyanakkor nem állítható az sem egyértelműen, hogy a minden szempontból ideális megoldás a Magasház területén létesülő szolgáltató központ. A tanulmány elején le kell szögeznünk, hogy Pécsett ma is jelen vannak azok a szolgáltatások, melyek ideális esetben integrálandók, a jogszabályokban előírt feladatvégzés többé-kevésbé zökkenőmentesen zajlik. Az integrációval, illetve a szolgáltató központ esetleges Magasházba költöztetésével az alábbi haszontöbblet azonosítható: A vizsgálat kezdeti fázisában beazonosítottuk azokat az intézményeket és gazdasági társaságokat, melyek érintettek lehetnek egy esetleges költözésben, és személyes interjúk keretében igyekeztünk megismerni a véleményüket, annak érdekében, hogy az esetlegesen alapvetően halálra ítélt (a potenciális használók által kizárt) koncepciókat rögtön az elején kizárjuk. (Az interjúk összefoglaló megállapításai az anyag későbbi részében, illetve a Függelékben megtalálhatók.) Annak ellenére, hogy néhány potenciálisan érintett szereplő aggályát fejezte ki a szervezetintegrációval kapcsolatban, illetve egyes hivatalok, cégek jellegüknél, tárgyi eszköz infrastruktúrájuknál fogva nem lehetnek érintettjei egy 6
összeköltözésnek, kijelenthető, hogy a meghatározó intézményi szereplők megvalósíthatónak látják az integrációt. Megvizsgáltuk a projekt érintettjeinek (stakeholderek) értelmezhető viszonyulását, illetve projekt-befolyásolási képességét, melyet az alábbi stakeholder-mátrixszal szemléltethetünk: Befolyásolási képesség Magas Közepes Alacsony Viszonyulás a projekthez Támogató Semleges Blokkoló Pécs Politikai Civil Önkormányzata, szervezetek, szervezetek, a Közigazgatási és érintett környék Igazságügyi szervezetek lakossága Minisztérium vezetői és Potenciális ügyfelek, vállalkozók és lakosság, Pécs Holding, érintett önkormányzati és állami szervezetek, munkavállalói Szakszervezetek, érdekképviseletek, közszolgáltató szervezetek nem önkormányzati tulajdonosai, engedélyező hatóságok Lakásszövetkezetek, pénzintézetek, posta A mátrix alapján azonosíthatóak azok az érdekcsoportok (a szürkén jelzett mezőkben), amelyek kezelése mindenképpen szükséges a projekt során, ezek a politikai szervezetek, érintett szervezetek vezetői, érintett szervezetek munkatársai, civil szervezetek, környék lakossága. Nem képezi részét jelen megvalósíthatósági tanulmányát tárgyát, de elöljáróban szükséges elmondani, hogy a fenti érintettek meggyőzése csak erőteljes, jól átgondolt kommunikációs stratégiával valósítható meg. Összegyűjtöttük a teljes projekt esetén felmerült területigényt, az alábbi kimutatás ezt, illetve ennek szakaszolási lehetőségeit tartalmazza: Intézmény/Hivatal/Táraság Jelenlegi alapterület (m 2 ) Szükséges alapterület (m 2 ) Kormányhivatal 22 519 1 Önkormányzati hivatalok 3 567 2 68 Önkormányzati cégek érintett része 3 56 2 22 Mindösszesen 29 592 15 9 7
A fenti kimutatásból kitűnik, hogy ideális esetben a létrejövő Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központnak mintegy 16 ezer m 2 iroda-alapterülettel kellene rendelkeznie, amely a fenti táblázatban az elválasztó vonalak mentén szakaszolva a funkciók csökkentésével nyilván mérsékelhető Megítélésünk szerint az elaprózódás nem csökken szignifikánsa, ha a létrejövő integrált szolgáltató központ nem tartalmaz legalább 6 m 2 irodafelületet, így ennél kisebb projektekkel nem foglalkoztunk. Mindezek alapján a megvalósíthatósági tanulmány az alábbi szcenáriókat vizsgálta Szcenárió. Beruházás nélkül I.A I.B II. III. IV. "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület 12 szintig bontás, lakóépület Új Ház - Magasház helyén Új ház - Más helyen V. Bérlemény VI. E-közigazgatás Rövid leírás Valamennyi jelenlegi hivatal, intézmény a helyén marad, a párhuzamos tevékenységek felszámolására törekedve A Magasház épületének felújítása. Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ (PKSZK) funkciójának ellátása felújított 25 emeleten. A Magasház épületének felújítása, minden második födém kibontásával 12 szinten megvalósuló Pécsi Közigazgatási Szolgáltató Központ. Magasház visszabontása 12 szintig, lakóház funkció meghagyása. (PKSZK nem megoldott!) Magasház teljes bontása, helyén Új Ház építése PKSZK funkcióra Más helyszínen történő PKSZK építés. (Nem oldja meg a Magasház problémát!) A funkciók egy részének bérleményben történő ellátása. (Nem oldja meg a Magasház problémát! A verziót csak kiegészítő megoldásként alkalmazhatjuk más szcenáriók mellett, ugyanis elégséges szabad bérelhető alapterület nem áll rendelkezésre a városban.) A fizikai integráció helyett szolgáltatási integráció, e közigazgatási eszközökkel (Nem oldja meg a Magasház problémát!) A fenti beruházási verziók részletes(ebb) leírását a tanulmány főszövege, illetve a Mellékletek tartalmazzák. Áttekintettük a fenti projekt-verziók pénzügyi (beruházás-gazdaságossági), gazdasági-társadalmi és környezeti hatásait, illetve a projektek finanszírozhatóságát. A tanulmányban részletesen bemutatott feltételek mentén, több állapotparaméter-kombináció mellett is elvégeztük az egyes változatok beruházás-gazdaságossági elemzését is. A változatok egyrészről a korábban bemutatott beruházási szcenáriók, másrészt a Kormányhivatal helyigényének különböző mértékű kielégítésére, illetve a hivatallal szemben elért bérleti konstrukció alapján különböznek. Ez utóbbi szempontból három változatot vizsgáltunk (könnyen átlátható módon mindez csak a beruházási forgatókönyvek egy részének megtérülési mutatóit érinti): 8
Kormányhivatal 1 m 2 -en helyezkedik el, bérleti díjat fizet, melynek összege 8,5 /m2/hó ( A változat) Kormányhivatal 12 6 m 2 -en helyezkedik el, bérleti díjat fizet, melynek összege 8,5 /m2/hó ( B változat) Kormányhivatal 12 6 m 2 -en helyezkedik el, ingyenes használati joggal, vagyis nem fizet bérleti díjat ( C változat) A pénzügyi megtérülés vizsgálatában döntő szerepet játszó nettó jelenérték (NetPresentValue) mutatóra vonatkozó összefoglaló adatainkat tartalmazza az alábbi táblázat 1 : Változat A változat (MFt) B változat (MFt) C változat (MFt). Beruházás nélkül -2 5-2 5-2 5 I.A I.B "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület -2 239-1 97-6 64-2 898-2 898-4 63 II. 12 szintig bontás, lakóépület -2 255-2 255-2 255 III. Új Ház - Magasház helyén -3 69-2 8-7 469 IV. Új ház - Más helyen -2 12-1 744-6 413 Még a legfelületesebb szemlélő sem lepődhet meg azon, hogy valamennyi megoldás negatív megtérülést mutat, hiszen az intézményüzemeltetés költségei (irodahasználat, stb.) minden változatban és hosszú távon is messze meghaladják a tisztán a közigazgatási szolgáltatások ellentételezéséből eredő bevételeket. A változatok közötti különbség abból adódik, hogy eltérő méretű beruházást kell (lehet) megvalósítani, amely eltérő pótlólagos bevételt képes generálni. (A bevételek, illetve költségek típusait, alakulások előrejelzéséhez használt paramétereket a részletes anyag tartalmazza.) Láthatjuk, hogy a C változat, azaz a Kormányhivatal bérleti díja nélkül kalkulált eset gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan, így ezzel a későbbiekben nem is foglalkozunk. Az egyes változatokra vonatkozó nettó jelenértékek az egyes változatokban mintegy 1 milliárd forintos sávban mozognak, vagyis a 3 éves időhorizonton vizsgált nettó pénzáramok diszkontált értékeinek között ennyi a maximális különbség. A beruházást is tartalmazó változatok közül legnagyobb nettó jelenértékkel egy más helyen felépítendő integrált szolgáltató központ-projekt rendelkezik, a legkisebbel a Magasház teljes bontását követő új, funkcionális épület létrehozása. A tisztán pénzügyi megtérülés alapján képzett rangsort nyilvánvalóan befolyásolják egyéb, nem feltétlenül forintosítható extern hatások is, valamint célszerűnek látszott az egyes változatok finanszírozhatóságának vizsgálata is. Az egyes változatok gazdasági-társadalmi hatásainak vizsgálata során Likert-skálán (-3 +3 intervallumon) értékeltük szcenáriók városképre, városgazdálkodásra, foglalkoztatásra és munkakörülményekre, demográfiai trendekre, üzleti lehetőségekre, lakossági elégedettségre és esélyegyenlőségre gyakorolt hatását. A környezeti tényezők között számba vettük a projektek 1 Az e-közigazgatást feltételező megoldás esetén olyan mértékű a bizonytalanság, hogy ennek beruházásgazdaságossági megítélésére nem vállalkoztunk, megítélésünk szerint középtávon (3-5 év) nem releváns alternatíva. A beruházás nélküli változat esetében sántít a beruházás-gazdaságossági kifejezés, ezen esetekben a felmerült költség cash flow jelenértékét tüntettük fel. Mivel a tisztán bérleménnyel nem oldható meg a PKSZK elhelyezése, ezért ezen szcenárióra nem készítettünk ilyen jellegű számítást. 9
levegőminőségre, zajterhelésre, hulladékgazdálkodásra, élővilágra, illetve épített környezetre gyakorolt hatását. Az egyes indikátor-értékeket additív módon összegezve nyerjük az alábbi táblázatot 2 : Szcenárió Gazdasági-társadalmi hatások Környezeti hatások közvetlen közvetett közvetlen közvetett. Beruházás nélkül -3-1 -1-1 I.A I.B II. III. "Full" verzió szerelőszintekkel + lepényépület Minden 2. szint + lepényépület 12 szintig bontás, lakóépület Új Ház - Magasház helyén 15 1-5 3 15 1-5 3 IV. Új ház - Más helyen 11 9-3 3 V. Bérlemény 11 5 VI. E-közigazgatás 7 7 2 2 A táblázatból kiolvashatjuk, hogy gazdasági-társadalmi, illetve környezeti hatások eredője valamennyi beruházást feltételező szcenárió esetében meghaladja változatás nélküli állapot alapján keletkező összhatást. Nem meglepő módon a legkedvezőbbnek a Magasház-probléma megoldását is tartalmazó változatok tűnnek, ennél kevesebb, de még mindig jelentős mértékű pozitívum szól a máshol létrehozott, vagy akár bérelt integrált szolgáltató központ mellett is. (Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tisztán bérleményben, vagy e-közigazgatással való megoldás jelen pillanatban nem releváns alternatíva.) Mindez annyit jelent, hogy noha a beruházást is tartalmazó alternatívák pozitív externáliái nem számszerűsíthetők, ám vélelmezhetően elérik, vagy akár meg is haladhatják a pénzügyi kalkulációkban keletkező negatív jelenértéket. Áttekintettük az Önkormányzat folyó költségvetési pozícióját is, vagyis megvizsgáltuk a projektváltozatok elindításának, és végig vitelének finanszírozhatóságát is. Az Önkormányzat folyó költségvetése tekintetében az alábbi, egyszerűsített 3 egyenlet definiálható: 2 Mivel a II. változatnál Közigazgatási Szolgáltató Központ nem jön létre, azaz a kitűzött cél nem teljesül, a feladat nem valósul meg teljes mértékben, így hatásvizsgálatot a változatra nem készítettünk (nem lenne reálisan összevethető a többi szcenárióval). 3 A költségvetési pozíció bemutatásakor nem számolunk a beruházási kiadásokkal, hiszen ezek vagy egy projektcégnél jelentkeznek, vagy megfelelő pályázati lehetőségek esetén teljes egészében pótlólagos beruházási forrásokból finanszírozódnak (ilyen források nélkül az Önkormányzat biztosan nem vállalhatja fel a projektet). 1
+ Iparűzési adó + Építményadó + Felhagyott ingatlanok bevételei (értékesítés, bérbeadás) + Jelenlegi bérlemények elmaradt bérleti díjai + Jelenlegi ingatlanok elmaradt üzemeltetési és karbantartási költségei + BEVÉTELEK ÉS MEGTAKARÍTÁSOK ÖSSZESEN - Fizetendő bérleti díjak - Fizetendő üzemeltetési költségek - KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN = NETTÓ KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓ A 21-es év adatait figyelembe véve, anélkül, hogy a felhagyott ingatlanokból származó bevételekkel számolnánk a bevételek és megtakarítások összesen mintegy nettó 18 millió forintot tesznek ki (adók ~5 MFt, megtakarított bérleti díjak ~22 MFt, megtakarított intézményüzemeltetés ~15 MFt), vagyis ez az összeg áll rendelkezésre a létrejövő integrált szolgáltató központ folyamatos működtetésének finanszírozására. Összefoglalva: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntésre kell jutnia abban a tekintetben, hogy kíván-e bekapcsolódni egy integrált közigazgatási szolgáltató központ létrehozását megcélzó projektbe. A döntés meghozatalához két szempont vizsgálatára van elengedhetetlenül szükség: 1. A folyamatosan rendelkezésre álló szabad, illetve a projekt következtében felszabaduló források elégségesek-e az újonnan létrejövő, modernizáltságából adódóan a jelenleginél vélhetően kisebb folyó költséggel működő központ üzemeltetéséhez? 2. Az egyértelműen megjelenő, ám externália jellegükből adódóan nehezen számszerűsíthető pozitív társadalmi-gazdasági és környezeti hatások milyen mértékű negatív jelenérték-többletet képesek ellensúlyozni? (Könnyen belátható, hogy amennyiben az előző kérdésre nemleges a válasz, úgy a második kérdés okafogyottá válik.) Abban az esetben, ha az Önkormányzat az integrált központ létrehozása mellett dönt, illetve kiválasztja az indítandó beruházási alternatívát (vagy legalább leszűkíti azok körét), szükséges a tanulmányban felvázolt jogi konstrukciók közötti választás is, vagyis eldöntendő, hogy az Önkormányzat saját (vagy a Pécs Holdingon keresztül kvázi saját), illetve kisebb vagy nagyobb részben általa is tulajdonolt projektcégen keresztül kívánja megvalósítani a beruházást. 11
2. A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSEKOR ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A megvalósíthatósági tanulmány célja, szerepe Megvizsgálja és meghatározza, hogy mely önkormányzati funkciók költöztethetőek egy közigazgatási szolgáltató központba, és melyek esetében szükséges, hogy a jelenlegi helyükön maradjanak. Megvizsgálja, hogy az átköltözés, egységes elhelyezés kapcsán mely önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok lehetnek érintettek. Felméri, hogy az államigazgatás területi, ún. dekoncentrált szervei milyen számban, és milyen területigénnyel költözhetnének az új irodaingatlanba, figyelembe véve a jogszabályi hátteret. Megvizsgálja, hogy mekkora elhelyezési igénnyel kell, érdemes számolni az önkormányzati szervek, illetve az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kapcsán, és ebből adódóan mekkora terület állhat rendelkezésre az ún. kiegészítő (üzleti) szolgáltatást végzők - közjegyzők, ügyvédek, posta, stb. -, illetve az épületbe irodaműködtetési céllal bérelni szándékozó egyéb harmadik személyek, piaci bérlők számára, és ezen irodafelületek milyen feltételekkel hasznosíthatóak. Megvizsgálja, hogy az önkormányzati funkciók, és önkormányzati tulajdonú cégek átköltözésével felszabaduló - önkormányzati, illetve céges tulajdonú - ingatlanok közül melyek, és milyen feltételek mellett hasznosíthatóak a jövőben. Megvizsgálja, hogy az új elhelyezési területen, az új építések esetében alkalmazandó szabványok miatt bekövetkező fajlagos területnövekedés és egyéb szolgáltatási többlet mekkora építési és üzemeltetési többletet eredményez a jelenlegi elhelyezéshez képest. Megvizsgálja az ingatlanon történő tulajdonszerzés, birtokszerzés módját és annak lehetséges finanszírozását, illetve a minderre vonatkozó legalkalmasabb jogi és pénzügyi konstrukciókat. Megbecsüli, hogy a korszerű, energiatakarékos, egységes elhelyezés milyen fajlagos, illetve abszolút mértékű költségcsökkentést jelenthet a jelenlegi elhelyezési viszonyokhoz képest. Megbecsüli a projekt költségeit, így a jelenlegi épület bontását, valamint az új építés esetében felmerülő összes költséget. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez felhasznált inputok, források A tanulmány elkészítéséhez az alábbi inputok álltak rendelkezésre: Pécs megyei jogú város településfejlesztési koncepciója Pécsi Építési Szabályzat 12
A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett (MT) Kelet-nyugati közösségi közlekedési folyosó kialakítása Pécsett (MT) Észak-déli közösségi közlekedési folyosó kialakítása Pécsett (MT) Földalatti parkolók létesítésének lehetőségeit feltárandó, közterületek vizsgálata a Magasház környezetében A Pécsi Magasház IMS szerkezet megerősítésének építési engedélyezési-, és kiviteli terve A pécsi 25 emeletes Magasház hasznosítási pályázata Mélyinterjúk, saját felmérések A megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során alkalmazott módszerek A tanulmány teljes mértékben megfelel a Megrendelő azon elvárásának, mely szerint a tanulmány elkészítéséhez kötelező néhány ismert tervezési, módszertani technika alkalmazása: SWOT analízis, mely alkalmas a fejlesztés szűkebb környezetének és elemi feltételeinek adottságainak a leírására, Érintett-elemzés (stakeholder analízis), mely alkalmas annak vizsgálatára és bemutatására, hogyan lehet a projekteken keresztül a legszélesebb célcsoporti kört kedvező hatásban részesíteni, Partnerség-elemzés segítségével a projekt számára partnereken keresztül a lehető legnagyobb külső szakértői és támogatói kört lehet felsorakoztatni, Indikátorok, olyan jelzőszámok, amelyek segítségével a célkitűzés konkrét megvalósulásának adott szintjét lehet szemléltetni, Cselekvési ütemterv, a terv tartalmazza a projekt megvalósításának fő lépéseit, hozzárendeli a megvalósítás szükséges időkereteit, Gazdasági-társadalmi haszonelemzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a beruházás mennyire hasznos a közösség számára, Kockázatok elemzése, célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a beruházás megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják, Üzemeltetés, működtetés, közcélú beruházások esetében nyilvánvaló, hogy a legnagyobb probléma a hatékony üzemeltetés, erre különösen nagy figyelmet kell fordítani. 13
3. A PROJEKT HÁTTERE A Pécsi kistérség Baranya megye és egyben a Dél-Dunántúl központi kistérsége. Területe 471 km 2, a megye területének 12,9%-a. A kistérség összlakossága 182.6 fő, ennek 85%-a él Pécsett. Pécs városa az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be. Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A város délről nyitott, északról védi a Mecsek vonulata, amely dél felől, a Pécsi-síkság átlag 12-13 méter közötti magasságából hirtelen emelkedik 4-6 méter magasságig. A településrészek átlagosan 2 25 m magasságig kúsznak fel a hegy lejtőire. A Mecseket több völgy tagolja, amelyeknek nagy szerepe van a meleg klímájú vízfelületek nélküli város légkörének javításában. A Mecsekről leérkező vizeket az ÉK-DNY irányban futó Pécsi-víz gyűjti össze és vezeti a Fekete-vízbe, mely a Drávába torkollik. 3.1. GAZDASÁGI ALAPADATOK Jövedelmi helyzet Mivel kistérségi és települési szinten GDP adatok nem állnak rendelkezésre, ezért Pécs megyéjében, valamint az ország egészében elfoglalt helyzetét az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapon keresztül vizsgáltuk meg. A megye kistérségeinek egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapja szerint a megye legfejlettebb területének a megyeszékhely és térsége számít, amit jól mutat, hogy mind 1996-ban, mind 24-ben egyedül Pécs és környéke haladta meg az országos kistérségi átlagot, míg az összes többi Baranya megyei térség jóval elmaradt attól. A megyén belül jelentős jövedelmi polarizáltság figyelhető meg. Baranya megyében egyedül a Pécsi, illetve a Pécsváradi kistérségek érik el a fejlődő kategóriát, az összes többi a felzárkózó, stagnáló, ill. lemaradó csoportba esik. A Pécsi térségnek viszonylag előnyös helyzete azonban nem jelent bizakodásra okot: gazdaságában továbbra sincsenek jelen az ország gyorsan fejlődő területeit fejlődésben tartó gazdasági ágazatok, továbbra sem tudott kilépni fejletlen berendezkedéséből. A térség egészének lemaradását mutatatja, hogy az egész Dél-Dunántúli régióban nem található dinamikusan fejlődő térség, szemben az ország többi régiójával, nincsen ugyanis olyan régiója Magyarországnak a vizsgáltan kívül, ahol legalább egy térség ne érné el ezt a kategóriát. Az APEH adatai alapján 29-ben a Dél-Dunántúli Régióban az 1 adófizetőre jutó fizetendő adó 34 ezer Ft/fő, Baranya megyében ugyanez a szám 352 ezer Ft/fő, az országos átlag ezzel szemben 457 ezer Ft/fő. Helyi vállalkozások száma és összetétele A térség gazdasági helyzetét tekintve a vállalkozások túlnyomó része Pécsre koncentrálódik. Pécs térségének gazdasága a rendszerváltás után alapvetően megváltozott (bányák bezárása, hagyományos ágazatok eltűnése, stb.), a szerkezetváltás pedig nem járt új, erős gazdasági alapok kiépülésével. 14
A helyi vállalkozások összetételét az alábbi ábrák szemléltetik: 15
A Pécsett működő vállalkozások száma 28-ban 13 981 volt, ami több mint kétezres növekedés az ezredforduló idejéhez képest. A vállalkozások nemzetgazdaságankénti összetételében a mezőgazdaság szerepe marginális, az összes vállalkozásnak csupán 1,3%-a tevékenykedett ezen a területen 28-ban. Az ipar részaránya 15,9%, amely jóval alacsonyabb az ország egészét jellemző értéknél. A vállalkozások 82,9%-a a szolgáltatások területén tevékenykedett ebben az évben. Ipar Baranya megye a rendszerváltást megelőző évtizedekben a jelentős iparral rendelkező megyék közé tartozott. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a bányászatnak, a KGST piacokra termelő feldolgozóiparnak, ezen belül különösen az élelmiszeriparnak és a textiliparnak. A rendszerváltást követően ezek az ágazatok leépültek, a régi kapacitásokon legfeljebb néhány kisés középvállalkozás jött létre. Ennek eredménye lett, hogy a 9-es évek végére Baranya (Pécset is beleszámítva) az ipari termelés területén a sor végére került az országban. Pécs város és Baranya megye gazdasága szempontjából fontos szerepet töltenek be az iparban működő vállalkozások, dinamizáló szerepük azonban csekély. Nem tekinthetők klasszikusan innovatívnak, inkább teherhordók. A jövőbeni fejlődés lehetőségét a ma még jelentőséggel alig bíró újszerű, nem tradicionális, a lakosság életminőségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén kereshetünk. Ezek létjogosultságát a nemzetközi trendek is igazolják. Kereskedelem Pécsett a 28. évben 2.722 kiskereskedelmi üzlet működött, melyből 375 élelmiszer jellegű üzlet és áruház, 325 ruházati szaküzlet volt. Egy évvel korábban még 2.88 üzletet tartottak nyilván, a változás elhanyagolható. Az összetételben következett be kismértékű átrendeződés, csökkent a ruházati és cipő szaküzletek száma, növekedett a gépjárműalkatrész értékesítéssel foglalkozó üzletek száma. Pécsett megtalálható az üzletek szinte minden típusa, a bevásárlóközpontoktól (Árkád, Pláza) a nagyáruházakig (Tesco, Interspar, Metro), illetve a szakáruházaktól (BauMax, Praktiker, Electro World, Kika stb.) az egyszemélyes kisboltokig. A kiskereskedelem területén megfigyelhető a bevásárlóközpontok megnyitásának hatására 16
(jelentős részben a Belváros közeli Árkád miatt) a Belváros kiskereskedelmi üzlethálózatának visszaesése figyelhető meg. Idegenforgalom Ez az ágazat mind Pécs, mind Baranya megye gazdaságában fontos szerepet tölt be. Jelentősége a jövőben várhatóan tovább növekedik. Pécsett a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 29-ben 3.61 db volt. A magánszálláshelyek száma nagyságrendekkel kevesebb (25-ben 287 db). 24-hez képest a kereskedelmi szálláshelyek száma majdnem a felére csökkent (6.1 db). A városba látogató vendégek száma, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is átlagosan 1-15%-kal csökkent 24. évhez képest, miközben az egyébként sem hosszú átlagos tartózkodási idő is rövidült. Pécs idegenforgalmának kétségtelenül egyik legnagyobb problémája, hogy a vendégek csak rövid ideig tartózkodnak itt. Ennek két oka van. Egyrészt a vendégek jelentős száma egy-egy program, rendezvény, konferencia miatt látogat Pécsre; másrészt kevés a város kínálata. A kulturális, illetve természeti kínálat 2-3 napig nyújt csak újat az idelátogatóknak. Hosszabb idejű üdülésre pedig nem alkalmas a város, ehhez sem természetes fürdőhellyel, sem gyógy- és termálvízzel nem rendelkezik. Az ágazatot sújtja az is, hogy a szálláshelyek között alacsony a szállodai szobák aránya, és azok komfortossága is viszonylag alacsony szintű. Ennek ellenére a tavalyi év során az EKF rendezvénysorozatai és nagy volumenű beruházásai miatt a látogatószám nagymértékben növekedett. A KSH előzetes statisztikai adatai szerint ugyanis 21-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett a tavalyi évben a belföldi vendégéjszakák száma közel 13%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma pedig közel 75%-kal emelkedett a kereskedelmi szálláshelyeken, ami összességében 28%-os növekedést eredményezett. Az EKF-projekt nélkül ilyen nagymértékű, az országos átlagot jelentősen meghaladó növekedés elképzelhetetlen lett volna, ráadásul abban az évben, amikor a gazdasági válságból való kilábalás még csak épphogy megkezdődött. Mindez számokban: Pécsett 21-ben összesen 238.145 vendégéjszakát töltöttek el a vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken. Ebből belföldi vendégéjszaka 16.389, külföldi pedig 77.758 volt. A külföldiek körében legnépszerűbb magyar települések rangsorában Pécs a 29. évi helyezéséhez képest 1 helyet előre lépve, 21-ben már a 12. helyen szerepel. Baranya megyében ugyanebben az időszakban a vendégéjszakák száma összesen 8,6%-kal nőtt, ami azt mutatja, hogy a kulturális fővárosi projekt nem csak a városban, hanem közvetlen és közvetett környezetében is éreztette hatását. Az ugyancsak jelentős forgalmat bonyolító magánszálláshelyek adatait csak 211 nyarán teszi közzé a KSH. A K+F helyzete A városban a PTE jelenti a K+F tevékenység legfontosabb bázisát. Az egyetem szervezetén kívül az akadémiai szférát csak néhány kutatóintézet, például a pécsi országos központtal működő MTA Regionális Kutatások Központja, vagy az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete jelenti. Az alapkutatások városi összehangolásában az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága játszik szerepet. Elhanyagolhatóan kicsi ugyanakkor a nyilvántartott vállalati kutatóhelyek száma, nem csak Pécsett, hanem az egész régióban alacsony a saját fejlesztést folytató, innovatív vállalkozások száma. A másik súlyos hiányosság, hogy a korábbi erőfeszítések ellenére (ilyen volt például a PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központja, amely közel sem teljes mértékben váltotta be a hozzá fűzött reményeket) a tudományos és a gazdasági szféra kapcsolata továbbra is 17
gyenge, vagyis az új tudományos eredmények nem, vagy csak igen csekély mértékben hasznosulnak a régió és a város nem különösebben innovatív gazdaságában. A statisztikai adatokból kiindulva, Magyarországon 29. évben a kutatási, fejlesztési tevékenységet végző összes foglalkoztatott tényleges létszáma 52.522 fő. Ennek több mint a fele (3.45 fő) Közép-Magyarországon (zömmel Budapesten) folytatta tevékenységét; Baranya megyében ez a szám 2.726 fő. A vidéki mezőnyből a Szeged és Debrecen képviselte régiók emelkednek ki. Hasonló arányok figyelhetők meg a K+F tevékenységet végző helyek számát illetően is. Jelentősen módosul azonban a kép, ha a kutatások ráfordításait vizsgáljuk, bár az alföldi régiók Szeged és Debrecen egyetemei révén még jelentősebb előnyre tettek szert. Ebben az összevetésben a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl is megelőzte a Dél-dunántúli régiót, annak ellenére, hogy Pécsett található az ország legnagyobb egyeteme. A kutatóhelyekhez hasonlóan az innovatív vállalkozások tekintetében sem áll jól Pécs. A Dél-Dunántúlon az adatbázisban mindössze 18 olyan cég található, amelyek profilja elsősorban innovációs jellegű tevékenység, ezzel a Dél-Dunántúl a hét magyarországi nagytérség közül az északmagyarországi térséggel holtversenyben az utolsó helyen áll, messze leszakadva a többi régió mögött. Ha nem számítjuk bele az innovatív cégekbe az egyetemeket és főiskolákat, a Dél- Dunántúl a maga 1 szervezetével az országban az utolsó helyen áll. Az akkori vizsgálat viszont egyértelműen igazolta, hogy a régió innovációs központja Pécs. Az innovatív vállalatok és szervezetek közel fele Pécsett található, és az innovációs szegmensek 53,5%-a is Pécshez kötődik. A RIS megalapozásához készített vizsgálatok óta ez a helyzet lényegesen javult, 25 óta számos új szervezet kapcsolódott be az innovációs tevékenységbe. Említést érdemel, hogy a 28-as adatokhoz képest 29-re a Dél-Dunántúli Régióban (mindhárom megyében) csökkent a K+F aránya az országban egyedülállóként. A kutatás-fejlesztés és az innováció területén jelentős változást eredményezhet Pécsett a PTE által a közeljövőben megvalósítandó Science Building projekt. A Science Building korszerű, nemzetközi tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított új kutatóintézmény, amely a kutatóegyetemi rangot megcélzó PTE zászlóshajója. Együttműködik vállalatokkal, és rugalmasan reagál a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire. A projekt keretében PTE Science Building néven létrejön egy olyan - egyébként a Dél- Dunántúli Régió életében évtizedes hiányt pótló - kutatóközpont, amely a korábbiakban szétaprózott kutatási potenciált a Pólus programban megfogalmazott egészségipar és a környezetipar köré koncentrálva, az emberi élet fenntarthatóságát kutatás-fejlesztési tevékenységgel szolgálva az ezirányú K+F tevékenység számára magas színvonalú mőszerhátteret és laboratóriumterületet biztosít az itt elhelyezést nyerı kutatócsoportok részére 18
3.2. TÁRSADALMI- KÖRNYEZETI ALAPADATOK TÁRSADALMI ALAPADATOK A lakosságszám, a természetes szaporulat és vándorlás alakulása. Ha Pécs lakosságszám csökkenését összehasonlítjuk a jelentős magyarországi nagyvárosok lakosságszámának alakulásával, megállapítható, hogy a nagyvárosok közül Miskolc esetében volt a pécsihez hasonló mértékű a népességfogyás, a többi nagyváros nem szenvedett el ekkora arányú lakosságszám csökkenést. Élveszületés, halálozás, természetes szaporulat Az élveszületések és a halálozások számának alakulása Pécsett, 1985-29 (fő) Élveszületés Halálozás Természetes szaporulat 198 5 199 199 5 2 2 5 2 9 212 2149-137 217 211-3 1693 2226-533 151 216-56 1448 1939-491 1363 1958-595 A 199-es évek első felében még közel azonos volt az élveszületések és a halálozások száma, 1995. évben azonban a halálozások száma már magasabb volt az élveszületések számánál, természetes fogyás indult meg, és ez a tendencia azóta is jellemző. 1995 óta - a természetes fogyásból adódóan - évente átlagosan 5 fővel csökken a város lakossága. 19
Vándorlás A vándorlás alakulása Pécsett, 1985-29 között (fő) Odavándorlás Elvándorlás Vándorlási különbözet 1985 12873 1119 1764 199 7893 796-13 1995 6425 743-618 2 5391 6316-925 25 6579 643 149 29 5479 5141 338 A vándorlási különbözet 199-ig pozitívan alakult, majd 25-ig elvándorlás volt jellemző. A 25. évtől kezdődő növekedés mögött valószínűleg a lakosság kicserélődése húzódik, melynek keretében a diplomás és szakképzett fiatal felnőttek a központi, közép- magyarországi és a Nyugat-dunántúli régióba vándorolnak, Pécs pedig a Baranya megyén belüli vándorlás célpontja. Ha megvizsgáljuk a Baranya megyéből történő elvándorlások célpontjait, akkor valamelyest alá tudjuk támasztani az előző feltevésünket, ugyanis Pécs lakossága Baranya megye lakosságának közel 4%-át adja. A fő célterülete a vándorlásoknak továbbra is Budapest, valamint, Fejér, Győr- Moson- Sopron, Pest és Zala megye. Bács- Kiskun megye is célterülete az elvándorlóknak, feltehetőleg azért, mert a megye északi része közel található Pest megyéhez, ahol munkaalkalmak jóval nagyobb számban vannak, viszont lakhatás szempontjából Bács kedvezőbb és az elérhetőség is biztosított. Az elvándorlási tendencia erősödésének megfékezése mielőbbi, hatékony kezelést igénylő dimenziója a város életének, mivel lokálpatriotizmus, a városhoz kötődés erős a városlakók körében, és azok a fiatalok, akik elhagyják a várost, többségükben szívesen visszatérnének Pécsre, ha munkahely-és karrierlehetőségeik kínálkoznának Pécsett. A tanulmány szerzőinek személyes tapasztalata az, hogy a városba érkező egyetemistákban szintén gyorsan kialakul a városhoz való érzelmi kötődés. A Pécsett végző egyetemisták és főiskolások többsége szívesen élne a városban, amennyiben karrierlehetőség adódna számukra. Nemenkénti és korcsoportok szerinti arányok Pécsett, hasonlóan az országosan jellemző arányokhoz, a nők létszáma magasabb a férfiakénál. A lakosság korösszetételét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város korstruktúrája kedvezőtlenül alakul. 199-ben -14 évesek száma 3238 fő volt, 26-ra 21713 főre csökkent, ez 23%-ot jelent. Ez az adat 29-re további csökkenést mutat, a -14 évesek száma 2381 fő. Míg 199-ben 1 gyerekkorúra 63 időskorú jutott, ez a szám 26-ban már 12-ra emelkedett. Ez a 2