Madaras községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2001. (V. 12.) Kt. számú rendelete a helyi környezetvédelem szabályairól (egységes szerkezetben a módosító rendeletekkel) Madaras Község képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. (1) c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Madaras község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében - a helyi körülményeket figyelembe véve - az alábbi rendeletet alkotja: 1 1. fejezet Általános rendelkezések 1. 2 Alapfogalmak: a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok - ezen belül különösen a lakó épületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek -, valamint a közterületek tisztán tartása; b) közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épület árkád alatti járda, alul- és felüljáró); c) köztisztasági szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás): megrendelés, illetőleg megbízás alapján a közterületek tisztán tartása d) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése. (2) 3 E rendeletet kell alkalmazni: a) a közterületek tisztántartásával, a köztisztasági szolgáltatásokkal összefüggő tevékenységekre, továbbá b) a közterületek rendjével, a környezet tisztaságával kapcsolatos tevékenységre (csapadékvíz elvezetés, zöldterületek fenntartása és karbantartása) c) a környezetkárosodás csökkentésének településre vonatkozó feladataira (zajvédelem). II. fejezet Köztisztasági feladatok Az ingatlanok és közterületek tisztántartása 2. (1) 4 Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, 1 Módosította az 5/2004. (III. 29.) Kt. számú rendelet 9. -a Hatályos: 2004. április 15-től 2 3
illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről a tulajdonosnak; b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. (2) A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról az Önkormányzat gondoskodik. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles terület sáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgya tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. (4) Az Önkormányzat köteles az árkok tisztításából származó földet - ha az ingatlan használó ja a tisztítást maga végezte - 3 munkanapon belül elszállítani. (5) (9) 5 3. (1) 6 Madaras község Önkormányzata gondoskodik a község területén a tulajdonában lévő: a) közutak, a hozzá tartozó műtárgyak, buszvárók, b) parkok, c) hidak, átereszek, d) autóparkoló helyek, e) köztemető, f) piac tisztántartásáról. (2) Az ingatlanok, üzletek, vendéglátó-ipari egységek, elárusítóhelyek előtt lévő járdaszakaszok folyamatos tisztántartásáról, a hő eltakarításáról, a síkos járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles terület sáv) hintéséről, gyomtalanításáról, a gyalogos közlekedést akadályozó gallyak eltávolításáról a tulajdonos/használó köteles gondoskodni. A járdaszakasz tisztán tartásakor környezetkárosító anyagok használata tilos. Közintézmények esetében a fentiekről az intézmény vezetője gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagtól való megtisztításáról gondoskodni. (3) A közutakra tilos olyan anyagot kihelyezni, mely az út rendeltetésszerű használatát akadályozza, vagy állagát rontja. (4) A piacon helyet használó köteles helyét a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tisztán tartani, az aznapi árusítás során keletkezett szemetet gyűjtőben elhelyezni. (5) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, hulladékot, trágyát, rongyot stb.) csak biztonságosan zárt módon, a KRESZ előírásainak megfelelően szabad szállítani. (6) Ha bármilyen szállítmány fel vagy lerakásakor, ill. szállítása közben a közterület 4 5 6
beszennyeződik, annak előidézője köteles a közterületet azonnal megtisztítani. (7) Tilos a közterületen üzemképtelen, vagy hatóság jelzéssel nem rendelkező járművek 3 napnál hosszabb ideig történő tárolása. (8) Tilos állati tetemet a közterületen elhagyni! (9) Tilos a közterületen elhelyezett hulladékgyűjtőkbe háztartási hulladékot elhelyezni! 4. (1) Közintézményekben, üzemekben, vendéglátó-szórakozó helyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek előírásszerű tisztántartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Vízöblítésese illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó helyet kell fenntartani, szappant és kézszárításra alkalmas eszköz kell biztosítani. (2) Az illemhelyek, latrinák gödrét szükség szerint kell üríteni és annak anyagát elszállítani a szakhatóságok által előírt módon, az általuk kijelölt helyre. 5. Madaras Község Önkormányzata évente településtisztasági napokat szervez. A településtisztasági napok alatt a lakosság által kirakott minden olyan hulladékot - az építési törmelék, a veszélyes- és mérgező anyagok, valamint a gazdasági tevékenységből származó hulladékok kivételével-, melyek év közben a szemét-gyűjtő zsákokban nem helyezhető el, a közzétett időpontban, díjmentesen az Önkormányzat elszállítja. Az ingatlantulajdonosok feladat az ingatlanokkal kapcsolatban 6. (1) A község területen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, ill. rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől megtisztítani. (2) A község területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmények külső és belső nagytakarítását (a környezet rendezését) az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek (előtető, portál, ernyő szerkezet, cégtábla stb.) jó karbantartásáról gondoskodni. (3) 7 A közterület rendje 7. 8 Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve rendeltetéstől eltérő módon használni csak az Önkormányzat közterület használatáról és a közterület-használati díjról szóló 5/1992. (VI. 22.) Kt. számú rendeletében foglalt szabályok alapján lehet. III. fejezet A levegő védelme Madaras nagyközség területén 8. Madaras az országos levegő-minőségvédelmi besorolás szempontjából védett, I. kategóriába tartozik. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 9. 9 (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő 7 8 9
fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető. (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos. (4) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. 10. 10 Tarlóégetésre vonatkozó szabályok Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok 11. (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet. (2) a) Tűzgyújtás és égetés közterületen és ingatlanon belül szeptember 1-jétől április 30-ig szélmentes időben megengedett. Az égetés tartós füstölést nem eredményezhet. b) Szeles időben, továbbá nyári évszakban (május l-jétől augusztus 31-ig) szemétégetés céljából tűzgyújtás szabad-térben nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan be tartandók. (3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni. (4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszer, festéket, ill. ezek maradékait). (5) 11 Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok 12. (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani. (2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének. megakadályozására vízzel kell nedvesíteni. (3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. (4) 12 Allergén növények elleni védekezési szabályok 13. (1) Az egyes ingatlanterületek gyom és allergiát okozó növényektől (főleg parlagfű) mentes gondozása a tulajdonos, ill. a használó kötelessége. A parlagfű irtásáról folyamatosan, legkésőbb virágzás előtt az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni. (2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza. IV. fejezet A víz védelme Madaras község területén 10 11 12
14. (1) Tilos a meglévő vízfolyásokat (Kígyós csatorna, továbbá a vízelvezető árokrendszer) eltorlaszolni, a víztermészetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapotot visszaállítani, a károkat megtéríteni. Az ingatlan tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlana előtti nyílt árok és annak műtárgyainak megtisztításáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. csapadékvíz ingatlanról történő kivezetése csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az ingatlan előtt szikkasztóárok található. (2) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) - amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére, az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el -tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár. (3) A Kígyós csatorna és egyéb élővizek mentén lévő part menti ingatlantulajdonosok, földhasználók a vizek természetes lefolyását nem akadályozhatják, a csatornához kapcsolódó műtárgyak állapotát és üzemeltetését nem veszélyeztethetik. (4) 13 (5) 14 Természetes vizekbe, vízfolyásokba, felszín alatti vizekbe mérgező- illetve szennyező anyagot, veszélyes vagy egyéb hulladékot, trágyát, hígtrágyát juttatni, vagy szennyvizet, szennyezett csapadékvizet, illetve használt vizet belevezetni tilos. (6) Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet és egyéb hulladékot juttatni. (7) Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak. 15. (1) Tilos ásott vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot jutatni, kutakat engedély nélkül betemetni. (2) 15 Kút létesítése esetén, házi vízszükségletek kielégítése céljából, amennyiben nem haladja meg a vízkivétel az évi 500 m3 vízmennyiséget, az önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges. A VIZIG szakhatóság szerepét tölti be. Ki kell kérni az ADUVIZIG és az APUKÖFE szakhatósági hozzájárulását. 16. 16 (1) Tilos az ivóvíz ellátást biztosító hálózatra engedély nélkül rákötni, ezzel veszélyeztetni az ivóvíz minőségét. (2) Szennyvízcsatorna hiányában - annak elkészültéig - közműpótló zárt szennyvíztárolóba kell vezetni a szennyvizet, ennek hiányában szennyvízkezelő-, illetve közműpótló berendezésbe, vagy vízzáróan kiépítet szennyvíztároló medencébe kell vezetni. (3) Tilos a háztartási szennyvizet elöntözni, előtisztítás nélkül elszikkasztani, tisztítás nélkül felszíni, illetve felszín alatti vízbe vezetni. (4) A vízzáróan kiképzett szennyvíztárolóból kiemelt házi jellegű szennyvizet csak települési szennyvíztisztító telepre, ennek hiányában hatóságilag kijelölt, engedélyezett folyékony hulladék leürítő helyre szabad szállítani. (5) Technológiai eredetű szennyvizet települési folyékony elürítő helyre nem szabad szállítani, azt csak a környezetvédelmi hatóság hozzájárulásával, engedélyével lehet és kel egyéb módon 13 14 15 16
elhelyezni. V. fejezet Zöld területek fenntartása és kezelése 17. (1) A község területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolásáról és az idényszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a tulajdonosok kötelesek gondoskodni. (2) Kisüzemi mezőgazdasági területeken végzett vegyszeres kezeléseket táblán kell feltüntetni. A táblán jelölni kell a vegyszerkezelés idejét, "Vigyázat permetezve!" feliratot, a vegyszerrel történt permetezés és az élelmezésügyi várakozási idő napjainak számát. (3) A község területén lévő közhasználatú parkok építéséről, felújításáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik. 18. (1) Tilos a közparkok területére gépkocsival behajtani és parkolni! (2) Tilos az élőfára plakát kiragasztása és kiszegezése! (3) Tilos a közhasználatú, valamint az egyéb zöldterületen a hasznos állatok, a védett madarak bármilyen eszközzel való zavarása, fészkek rongálása, a tojások és fiókák kiszedése és irtása. (4) A játszótereket és a hozzátartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is használhatják. A 6 éven aluli gyermekek a játszóteret csak kísérő felügyeletében használhatja. (5) Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni. 19. 17 A növényzet telepítési távolságára vonatkozó előírások 20. (1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. (2) Köteles minden tulajdonos, üzemeltető a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni. 21. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától (belterületen): a) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,5 méter b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1 méter, c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2,0 méter. VI. fejezet Zajvédelem szabályozásáról 22-28. 18 VII. fejezet Környezetvédelmi ellenőrzés 17 18 Hatályon kívül helyezte a 20/2008. (XII. 23.) Ör. számú rendelet 2. -a Hatálytalan: 2008. december 23-tól
29. A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását és programot szükség szerint - de legalább 2 évente - felülvizsgálja. Az állampolgároknak joga, hogy környezetveszélyeztetés, környezetkárosítás vagy környezetszennyezés esetén az önkormányzat és a környezetvédelmi hatóság figyelmét erre felhívja. Az állampolgári részvétel gyakorolható: a) személyesen vagy képviselő útján, b) társadalmi szervezetek révén, c) önkormányzat útján. VIII. fejezet A Környezetvédelmi Alap létrehozása 30. (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre. (2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását: a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása, b) a környezeti károk mérséklése, c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése, d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése, e) a zöldterület-gazdálkodás, f) a természeti értékek megóvása, g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén. A Környezetvédelmi Alap bevételei 31. A Környezetvédelmi Alap bevételei: a) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a, b) a környezetterhelés díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, c) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, d) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és természetvédelmi bírság teljes összege, e) benyújtott pályázatokon elnyert összegek, f) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek. A Környezetvédelmi Alap felhasználása 32. A környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani: a) levegőtisztaság védelme (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok stb.) b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,
c) természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása, d) zaj- és rezgésvédelem (pl.: mérések, helyszíni vizsgálatok stb.), e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés, f) vizek védelme, g) talaj védelme, h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel, i) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység. 33. 19 A környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület dönt. IX. fejezet Záró rendelkezések 34. 20 35. A helyi rendelet hatálya kiterjed Madaras község közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén laknak, tartózkodnak, illetve tevékenykednek. 36. (1) A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző az SZMSZ-ben meghatározott módon gondoskodik. (2) 21 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Madaras, 2001. május 11. Szente Károly s.k. polgármester Héhn László s.k. jegyző 19 20 20 Hatályon kívül helyezte a 11/2012. (IV. 28.) önkormányzati rendelet 1. c) pontja. Hatályalan: 2012. április 29- től 21 Beiktatta a 15/2009. (XI. 26.) Ör. számú rendelet 5. -a Hatályos: 2009. december 05-től