ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2016. augusztus 18-i ülésére 6. napirend Tárgya: MagHáz Centrum Nonprofit Kft alapító okiratának módosítása Előadó: Tabányi Pál polgármester Készítette: dr. Takács Béla aljegyző Melléklet: alapító okirat Az előterjesztés (határozati javaslatok) elfogadása nyílt ülésen minősített többségű nyílt szavazást igényel. JEGYZŐI ZÁRADÉK Az előterjesztéshez és határozati javaslathoz jogi kifogást nem emelek. Maglód, 2016. augusztus 11. Margruber János jegyző 1
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL 2234 Maglód, Fő utca 12. ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. augusztus 18-i ülésére Tárgya: MagHáz Centrum Nonprofit Kft alapító okiratának módosítása Előadó: Tabányi Pál polgármester Készítette: dr. Takács Béla aljegyző Melléklet: alapító okirat Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Bizottság! A Képviselő-testület 2016. júniusi ülésén döntött arról, hogy Fábiánné Ollári Juditot bízza meg Magház vezetésével. Tóth István ügyvezető igazgató úrral 2016. augusztus 31-i hatállyal aláírásra került a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés, az új intézményvezető augusztus hónapban már munkába is állt, hogy az átadás-átvétel rendben megtörténjék. Fábiánné Ollári Judit hivatalosan csak 2016. szeptember elsejétől látja el a vezetői feladatokat. Jelen előterjesztéssel a felügyelő bizottság tagjairól is dönteni szükséges, mert a korábbi tagok megbízatása már 2015. novemberében lejárt. Javaslom, hogy korábbi FB tagokat válasszuk újra 5 éves időtartamra: Horváthné Kertész Erzsébet Szeverné Papp Márta Bartos Gergely. Az FB tagok és az új intézményvezető bejegyzéséhez szükséges, hogy a gazdasági társaság alapító okiratát is módosítsuk, majd ezt benyújtsuk a bíróságra. Ezért a Képviselő-testület elé terjesztem az alapító okirat módosítását, melyhez kérem a támogatásukat. Határozati javaslat 1. Maglód Város Önkormányzat Képviselő testülete a MagHáz Centrum Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság felügyelő bizottság tagjainak 2016. szeptember elsejétől 5 éves határozott idejű időtartamra a következő személyeket választja meg: Horváthné Kertész Erzsébet (anyja neve: Hajdu Erzsébet, lakcím: 2234 Maglód, Luther M. u. 92.) Szeverné Papp Márta (anyja neve: Szőke Zsuzsanna, lakcím: 2234 Maglód, Mátyás király u. 4.) Bartos Gergely (anyja neve: Dzurik Anna, lakcím: 2234 Maglód, Gutenberg sor 2.) 2. Maglód Város Önkormányzat Képviselő testülete a MagHáz Centrum Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság módosított alapító okiratát az előterjesztés melléklete szerint elfogadja. 3. Maglód Város Önkormányzat Képviselő testülete felhatalmazza a polgármestert a módosított alapító okirat aláírására. Határidő: 2016. augusztus 31. (a módosított alapító okirat benyújtása) Felelős: Tabányi Pál polgármester Margruber János jegyző Maglód, 2016. augusztus 10. Tabányi Pál polgármester
ALAPÍTÓ OKIRAT Melléklet a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv. (a továbbiakban Civil tv.) alapján az alábbiak szerint: 1. A társaság feladata, közhasznú tevékenysége: A társaság feladata a Maglód Város Önkormányzatának fenntartásában üzemelő közösségi ház működtetése, ennek keretében a település nevelési, ismeretterjesztő és kulturális tevékenységének elősegítése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv., a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. CXL. tv. és egyéb jogszabályok alapján. 2. A társaság jogállása: A társaság közhasznú jogállású közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság, amely a közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről a törvény rendelkezése szerint a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. Ezért a társaság a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján is nyilvánosságra hozza. 3. A társaság elnevezése: A társaság neve: MagHáz Centrum Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság rövid neve: MagHáz Centrum Nonprofit Kft 4. A társaság székhelye: 2234 Maglód, Fő u. 4-6. 5. A társaság alapítója: Maglód Városi Önkormányzat (törzsszáma: 392037, 2234 Maglód, Fő u. 12., képviseli: Tabányi Pál polgármester) 6. A társaság tevékenysége: A társaság a közhasznú tevékenységét az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi: a) Általános iskolai nevelés-oktatás (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 4. 1. c)) b) Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 4. 1. m)), c) felnőttoktatás (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 4. 1. n)), d) alapfokú művészetoktatás (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 4. 1. o)), e) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 4. 1. p)), f) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 4. 1. r)), g) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 4. 1. s)), h) Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 121. a)); 3
i) művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 121. b)) j) Kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. (1) 7.) k) Az előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése (az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és a sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX tv. 3. (1)). l) A kulturális örökség védelme (a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5. (1)) m) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele (a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 61/B. (3)) A társaság tevékenységei: Művészeti létesítmények működtetése (főtevékenység) Film-, video-, televízióműsor-gyártás Film-, video- és televízióprogram terjesztése Filmvetítés Hangfelvétel készítése, kiadása Rádióműsor-szolgáltatás Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása Médiareklám Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Előadó-művészet Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység Alkotóművészet Könyvtári, levéltári tevékenység Múzeumi tevékenység Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység Folyóírat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei: Éttermi, mozgó vendéglátás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Reklámügynöki tevékenység Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás A társaság közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytat, a tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható föl, azt az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítania. A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A társaság befektetési tevékenységet nem végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei 4
képviselő-választáson, nem lehet alapító tagja párt, továbbá nem nyújthat pártoknak anyagi támogatást. 7. A társaság vagyona: A társaság törzstőkéje 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint, amely teljes egészében készpénzbetétből áll. Maglód Város Önkormányzata (törzsszáma: 392037, 2234 Maglód, Fő u. 12., képviseli: Tabányi Pál polgármester) törzsbetétje 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint készpénzből áll. Az alapító tag a jegyzett tőkéből 2014. május 22-én 500.000 Ft-ot a társaság rendelkezésére bocsátott, további 2.500.000 Ft pedig 2015. május 22-ig került megfizetésre. 8. Az alapító: A társaság egyszemélyes, így a taggyűlés jogait az alapító önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja. Az alapító a közhasznú tevékenységgel és a társaság működésével kapcsolatos döntéshozatal céljából évente legalább egy képviselő-testületi ülést köteles összehívni. Az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló a Ptk-ban, és a Civil tv-ben szabályozott esetekben jogosultak az alapító képviselő-testületi ülésének összehívását kezdeményezni. Az alapító képviselőtestületi ülésein - tanácskozási joggal - kötelesek részt venni: az ügyvezető, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása; a 3:123 -ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, illetve élettársával köt; az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése; a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; a társasági szerződés módosítása; a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása; a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött megállapodás, a közhasznúsági jelentés elfogadása törzstőke felét meghaladó összegű ügyletek és egyéb kötelezettségvállalások előzetes jóváhagyása mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amely tartalmazza: 1. a számviteli beszámolót; 2. a költségvetési támogatás felhasználását; 3. a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; 4. a cél szerinti juttatások kimutatását;. 5. a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; 6. a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét,illetve összegét; 7. a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 5
Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról az alapító évente egyszer - a számviteli törvényben foglaltak megtartásával - köteles gondoskodni. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról az alapító csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét a könyvvizsgálóval amennyiben megbízásra került - ellenőriztetni kell. Az alapító a képviselő-testületi üléseit írásban hívja össze, oly módon, hogy az alapítói képviselőtestületi ülés tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően írásos meghívó és a tervezett napirendi javaslat megküldésével értesíti az ügyvezetőt, a felügyelő bizottsági tagokat és a társaság könyvvizsgálóját azzal a felkéréssel, hogy amennyiben szükségesnek ítélik, tegyenek további javaslatot a tervezett napirend kiegészítésére az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül. A napirendi javaslatok kézhezvételét követően az alapítói képviselő-testületi ülés napirendjét az alapító képviselője 5 napon belül véglegesíti. Egyidejűleg az alapító képviselője dönt az ülés pontos időpontjáról és helyszínéről, és erről írásban minden érintett személyt vagy szervet értesít. Az alapítói határozat akkor érvényes, ha az alapítói döntés tervezetét az ügyvezető és a felügyelő bizottság előzetesen írásban véleményezte. Ennek érdekében az alapító köteles a döntés tervezetét az ügyvezetőnek és a felügyelő bizottságnak az írásos meghívó mellékleteként megküldeni. A véleményezésre jogosultak az írásos véleményüket a meghívó kézhezvételét követő 15 napon belül kötelesek az alapítóhoz eljuttatni. Az írásos vélemények nyilvánosak. Az alapító a társaság működésével kapcsolatos képviselő-testületi ülésekről köteles jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlevőket, az elhangzott nyilatkozatok és a meghozott határozatok lényegét. Az ülések határozatait a meghozataluktól számított 15 napon belül postai úton kell közölni az érintettekkel és ezzel egyidejűleg a határozatok szövegét a társaság székhelyén található nyilvános hirdetőtáblára ki kell függeszteni legalább 30 napra. A jegyzőkönyv alapján vezetett határozatok könyvébe be kell vezetni az alapító döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (és ha lehetséges személyét). Az alapító (a képviseletére jogosult személy) az ülésen kívüli határozat szükségessége esetén a döntést legalább 15 nappal megelőzően köteles a társaság ügyvezetőjét, felügyelő bizottsági tagjait, illetve a könyvvizsgálót a társaság működését érintő kérdésről tájékoztatni és őket a tervezett döntéssel kapcsolatos esetleges írásos véleményük megküldésére felhívni. Az alapító határozathozatalában - a közhasznú tevékenységet érintő döntés során - nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.8:1. (1) 1.), élettársa a határozat alapján: kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 9. A társaság működésének nyilvánossága: A társaság köteles a közhasznú tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos alapítói képviselőtestületi ülések, illetve döntések nyilvánosságát biztosítani. Az írásos vélemények és az alapítói képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvek is nyilvánosak. A nyilvánosság csak üzleti titok vagy személyiségi jogok védelme érdekében korlátozható. Az alapító képviselője a nyilvánosság biztosítása érdekében a közhasznú társaság tevékenységére és gazdálkodására vonatkozó döntéshozatal előtt megfelelő határidővel köteles a szolgáltatást igénybevevői kört értesíteni. A döntéshozatal után a szolgáltatás igénybevétele módjának közlése történhet közvétlenül a szolgáltatás igénybevevőjének megkeresésével, illetve a 8. pontban megjelölt hirdetőtáblán, a hozott határozat jellegétől függően. 6
A közhasznú társaság működésének irataiba a társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. Az iratokba történt betekintés iránti kérelem előterjeszthető személyesen, telefonon, írásban, telexen, telefaxon, e- mailen. Az ügyvezető a betekintést kérő kérelmét, a kérelem tudomására jutásától számított 5. munkanapig köteles teljesíteni. Akadályoztatása esetén az ügyvezető köteles olyan helyettesről gondoskodni, aki a tájékoztatási kötelezettséget teljesíti. A társaság éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás megtekinthető az e pontban meghatározott feltételekkel. A társaság éves beszámolója megtekinthető a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságon is. A társaság az alapító okirat szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján - a "Maglód" című havi folyóiratban - nyilvánosságra hozza. 10. Az ügyvezető, a társaság képviseletének módja és cégjegyzése: A társaság ügyvezetője: Fábiánné Ollári Judit (születési név: Ollári Judit, született: Kunhegyes, 1976. 03. 03. anyja neve: Ficzere Magdolna Piroska, lakóhelye: 2234 Maglód, Linné u. 23/2.) Az ügyvezető megbízatása határozatlan időre szól. Az ügyvezető kijelenti, hogy a Ptk-ban foglalt feltételeknek megfelel, és a vezető tisztség elvállalásának részéről nincs törvényes akadálya, a tisztséget elfogadja. Az ügyvezető önállóan jogosult a társaság ügyvezetésének és képviseletének ellátására. Ennek megfelelően, a cégjegyzést akképpen történik, hogy az előírt, előnyomott, vagy előnyomtatott cégnév alá, vagy fölé, önállóan írja alá a nevét, a hiteles cégaláírási nyilatkozatnak megfelelően. A társasági alkalmazottak fölött Fábiánné Ollári Judit (születési név: Ollári Judit, született: Kunhegyes, 1976. 03. 03. anyja neve: Ficzere Magdolna Piroska, lakóhelye: 2234 Maglód, Linné u. 23/2.) ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő a társasággal kötött megállapodás szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Az ügyvezetőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok: Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Nem lehet a társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A vezető tisztségviselő nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 7
A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. Nem lehet ügyvezető a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adóés vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte. Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg a társaság és az alapító ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja, illetve az alapítónál hasonló feladatkört betöltő személy. A társaság ügyvezetője és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. Nem lehet ügyvezető, akivel szemben a fentiekben meghatározottakon túl jogszabályban meghatározott kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn. A társaság az ügyvezetőt, valamint e személy hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 11. A felügyelő bizottság, a társaság működésének ellenőrzése: A társaságnál három tagból álló felügyelő bizottság működik. Tagok: Horváthné Kertész Erzsébet (anyja neve: Hajdu Erzsébet, lakcím: 2234 Maglód, Luther M. u. 92.) Szeverné Papp Márta (anyja neve: Szőke Zsuzsanna, lakcím: 2234 Maglód, Mátyás király u. 4.) Bartos Gergely (anyja neve: Dzurik Anna, lakcím: 2234 Maglód, Gutenberg sor 2.) A felügyelő bizottság tagjainak megbízatása 2016. szeptember 1-től 5 éves határozott időre, 2021. szeptember 1-ig szól. A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A felügyelő bizottság testületként jár el, s tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság határozatképességéhez mindhárom tag jelenléte szükséges. A felügyelő bizottság a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság maga állapítja meg az ügyrendjét. A felügyelő bizottság ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság tagja az alapító képviselő-testületi ülésén tanácskozási joggal részt vesz, a határozattervezeteket előzetesen írásban véleményezi. 8
A felügyelő bizottság köteles az alapítót tájékoztatni és az alapító képviselő-testületi ülésének összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az alapító képviselő-testületi ülését (mint intézkedésre jogosult vezető szervet) a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az alapító a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. A felügyelő bizottságra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: Nem lehet a felügyelő bizottság tagja a) a vezető szerv elnöke vagy tagja, b) a társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a társaság cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást illetve d) az a) - c) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója, e) az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták, f) az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, g) az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet; h) a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, i) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, j) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, k) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, l) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte. m) akivel szemben az a-h. pontban meghatározottakon túl jogszabályban meghatározott kizáró, vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn. A felügyelőbizottság tagjaira a kuratórium tagjaira vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 12. A társaság könyvvizsgálója: A társaságnál könyvvizsgáló megbízására nem kerül sor. 9
13. A társaság megszűnése: A társaság jogutód nélkül történő megszűnése estén a tartozások kiegyenlítését követően az alapító részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legföljebb a tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a társasági szerződés (alapító okirat) rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti. 14. Vegyes rendelkezések: A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával jön létre határozatlan időre. Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Civil tv., valamint az egyéb rendelkezések az irányadók. Maglód, 2016. augusztus 18. Maglód Város Önkormányzata Alapító tag Képviseli: Tabányi Pál polgármester Az alapító okiratot 2016. augusztus 18-án egységes szerkezetbe foglalta és ellenjegyezte a Dr. László Jenő Ügyvédi Iroda (székhelye: 1027 Budapest, Bem József u. 4. III. em. 1.,) képviseletében eljáró dr. László Jenő ügyvéd, azzal, hogy igazolja, mely szerint az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2016. június 23-án és 2016. augusztus 18-án kelt alapító okirat módosítás alapján hatályos tartalmának, és a 2016. június 23-án kelt változásokat a kiemelt-dőlt, míg a 2016. augusztus 18-án kelt változásokat a kiemelt-aláhúzott betűvel szedett rész tartalmazza. 10