100 év BALATONFÜREDEN Múzeumpedagógiai segédfüzet a 7-8. évfolyam számára TÁMOP-3.2.8.B-12/1-2012-0003 azonosító számú projekt FÜRED A MAGYAR KIRÁLYSÁG DÍSZE elnevezésű program részére Balatonfüred, 2012-2013.
Kiadó: Balatonfüred Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Lakatosné Kositzky Anett Sorozatszerkesztő: Tóth Györgyi A füzet szerkesztője és részben írója: Praznovszky Mihály, Tóth Györgyi Grafika: Farkas László Az archív fotók tulajdonosai Ajtós Imréné, Geiszler Károlyné, Németh Ákosné, Somogyi Zsigmond és a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjtemény Készült Veszprémben a Prospektus nyomdában,veszprém, Tartu út 2013. ISBN 978-963-89091-5-2
Balatonfüred több száz éves múltra visszatekintő kisváros a Balaton északi partján. A ma ismert legkorábbi írásos dokumentum 1211-ből származik. Természeti értékei, kulturális hagyományai méltán tették híressé. Az 1971-ben városi rangot kapott Balatonfüred egykor külön életet élő három településrésze: Füred, Arács és a fürdőtelep mára egybeépült. Füred és Arács községekben a hagyományos életmód szerint éltek az emberek. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legjövedelmezőbb gazdálkodási ág a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint háztáji állattartás volt. Az árukat egész évben a vásárokon, piacokon értékesíthették a gazdálkodók és az iparosok. A lakosok egy részének a nyári üdültetés, vendégforgalom és a terményeik nyaralóknak történő értékesítése adott szezonális munkát. A Zala megyéhez tartozó Füred 1871-től járásbírósági székhely lett, ez sokat segített a további fejlődésében. A lakosság száma 1890-ben Füreden 1788, Arácson 621 fő. 1909-ben gördül be az első vonat a füredi vasútállomásra. A 20. század első évtizedeiben kezdődik meg minden korábbinál gyorsabb fejlődése, 3 amely egyaránt kihat majd a fürdőtelepre és Füred és Arács községekre is. A település vízparti része a 18. század végére fürdőházzal, szállókkal, vendéglőkkel rendelkező gyógyfürdőhely. A fürdő nagy része a pannonhalmi bencés apátság birtokában volt, amely arra törekedett, hogy a gyorsan változó fürdőigényeknek megfelelően bővítse a szolgáltatásokat. Történelmi, kulturális szerepe a reformkorban vált igazán jelentőssé, a politikai és irodalmi élet egyik központja lett. Itt járt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Garay János és még hazánk sok más neves személyisége. A gyógyfürdőzés, az első magyar nyelvű dunántúli kőszínház, a hajózás és vitorlázás, a híres Anna-bál, a szőlő és borkultúra emlékei teszik a várost ma is meghitt hangulatúvá. Jókai Mór egykori nyaralója ma emlékmúzeum. A 20. század elejére kialakul a parti városrész arculata.
4 Balatonfüred A dédszüleink élete, szokásai és munkalehetőségei nagyban eltértek a mai világ életritmusától, munkalehetőségeitől. A lakosság fő foglalkozása elsősorban a földművelés volt. Ez egész évben szigorú rendben végzett, kitartó munkát követelt. A kertekben többfajta gyümölcs, elsősorban mandula, meggy és cseresznye termett. A gyümölcs egy része piaci árusításra került, másik részéből pedig a család számára lekvárt főztek (szilva, barack), nagyobb részét (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy) viszont aszalták. Az aszalt gyümölcsöt vékony vászonzacskókba tették, majd hűvös, szellős helyre akasztották, ott tárolták. A lekvárt elsősorban tésztákhoz használták fel. A konyhakerti és a közös kertekben, a káposztáskertekben, valamint a szőlőhegyi kertekben zöldségféléket termesztettek, egy-egy helyen pedig fűszernövényeket is.
A gazdálkodásban nagy szerepet játszott az állattartás, amely napi elfoglaltságot jelentett. Erőgépeket nem használtak, vetőgépe sem volt mindenkinek. A lovak és a szarvasmarhák nélkülözhetetlenek voltak a mezőgazdasági munkához. A legjelentősebb a szarvasmarha volt, nemcsak tejéért tartották, de a kisebb gazdaságokban igavonásra is használták. Az állatok takarmányozásában nagy szerepet játszott a rétgazdálkodás. A füredi határban, a patakok mellett és a nedves talajú Balaton-parton nagy rétek voltak. Szent György napjától (április 24.), Szent Mihály napjáig (szeptember 29.), amíg az állatok kihajtása a külső legelőkre naponta megtörtént, a református templomban minden hajnalban 4 órakor megszólalt a harang, amely az állatok körüli teendőkre figyelmeztette a gazdákat. 5
6 Füreden élő kis- és nagygazda családok legfontosabb jövedelemforrását a szőlőművelés és a borászat jelentette. Az 1930-as évektől a termelők számos kitüntetést szereztek a kiállításokon, versenyeken, a füredi bornak hírneve volt. A felvásárlók nagy tételben messzi vidékekre és országokba is szállították. Az 1930- as évek közepétől megrendezett füredi borhetek is ismertebbé tették a füredi gazdák borait. Füred legelterjedtebb szőlőfajtája az Olaszrizling. A szüret előtt kitakarítottáka pincét, a férfiak előkészítették a hordókat, kimosták, kiforrázták az edényeket. A szüretelés után következő munka a darálás, préselés 1-2 hetet is igénybe vett. Kisebb birtokon a család és a barátok szüreteltek, nagyobb gazdánál még bérmunkásokkal, napszámosokkal is több napig tartott a szüret. A szőlőt elsősorban a nők szedték faedényekbe, sajtárokba, innen a puttonyba került. A puttonyozás mindig férfimunka volt. A háton hordott puttonyból a takarodóhordóba öntötték, muszkolófával tömörítették. Innen sajtárral hordták a darálóba, majd a présbe. A kifolyó mustot hordóba öntötték.
Balatonarács 7 Az egykori község jelentős erdőkkel, szántókkal, szőlőkkel, kaszálókkal és berkekkel rendelkezett, a hegyektől a Balatonig terjedt a határa. II. József-féle népszámlálás idején Arács 389 lelket számláló falu. Lakói kevés szántóföldet bírtak, állatokat tartottak, halászatból és legnagyobb részben bortermelésből éltek. A falun keresztül vezetett a már középkorban is használt országút Füred község felé, illetve keletről az 1920-as évek végéig csak innen lehetett a savanyúvízre, a fürdőtelepre eljutni. Arács területének nyugati határa a Tamáshegy közepe táján húzódott, a Balaton partján a tihanyi apátság birtokával volt határos, a mai szívkórház keleti oldalának vonalában. Arácsi birtokon fakadt Balatonfüred hírnevét megalapozó egyik savanyúvízforrás, mellette már az 1700-as évek elején folyt gyógyítás. A földet a tihanyi apátság később megvásárolta, így alakult ki a gyógyfürdő végső területe. Jelentős fejlődést hozott az 1909-ben megindult vasúti közlekedés. A balatoni körút kiépülése, 1928 után a jellegzetes Balaton-felvidéki község képét a fellendülő idegenforgalom átalakította. Balaton-parti területein egyre több nyaralót építenek. Arácson két egyesület is működött, a Balatonarácsi Olvasóegylet, és a Balatonarácsi Polgári Dalegylet. A település nevezetes épülete gróf Széchényi Ferenc 1782- ben építtetett nyaralója. Még nem volt egészen dél, midőn Arácson az akkor úgynevezett Kemniczer-kastély udvarában hajtaték. Az udvar hátuljában keresztbe építve hosszú épület volt, melyben akkor valami Draschl Miklós nevezetű kertész lakott, és ott bort mért. Ezt mentem - többszöri unszolásra - meglátogatni. Érkeztünkön öröme határtalan volt. Azonnal sürgölé feleségét az ebédtálalásra. Jól ettünk-ittunk, s oly édes társalgás közt falatoztunk, hogy csaknem elfeledtük Füredet. 1850. augusztus 4. vasárnap Francsics Károly naplójából
8 Balatonfüred - Fürdő -Savanyúvíz A több mint háromszáz éves gyógyító múltra visszatekintő telep központja a savanyúvíz kútnál alakult ki. A kút köré épültek a gyógyulni vágyó, vagy szórakozni akaró vendégek ellátását szolgáló apátsági és magánépületek. Vizét ivókúrára, a néhány méterrel keletebbre fakadó forrás vizét juhtej savóval keverve tüdőbetegségek gyógyítására használták. Flasker András seborvos 1702-től már gyógyászati tevékenységet folytatott. A tihanyi apátság 1755- ben megvásárolja az egykori Flasker-féle birtokot, és a füredi határához csatolja. Az első közcélokat szolgáló hidegfürdő a Balatonban 1821-ben épült fel, az utolsó fürdő a 12 tornyos épület 1889-ben készült el. A település vízparti része az 1800-as évek végére fürdőházzal,szállókkal, vendéglőkkel rendelkező gyógyfürdőhely. A fürdő nagy része a pannonhalmi bencés apátság birtokában volt, amely arra törekedett, hogy a gyorsan változó fürdőigényeknek megfelelően bővítse a szolgáltatásokat. A 20. század elejére kialakul a parti városrész arculata. Amíg az első fürdőházakban még vízmelegítő rézfazekak voltak, addig a megépült új fürdőházakban már egyre több és modernebb felszerelés várta a gyógyulni vágyókat: kényelmes kádfürdők, medencék, gőzfürdők és hideg ásványvízfürdő. Zala megye megkapta a fürdő felügyeletének a jogát 1821 után, és a fürdő árait ( szállás, ételek, istállók és kocsiszínek, fürdők, savanyúvíz töltése) vármegyei árszabásokban, limitációkban szabályozta.
Közlekedés Az 1800-as évek első harmadában indult meg a rendszeres közösségi közlekedés Balatonfüredre. A sokasodó gyorskocsi járatok is egyre több utast szállítottak a szépen fejlődő településre. 1837-ben Hertelendy Károly földbirtokos, Zala megye másodalispánja a savanyúkút mellé kihelyezet panaszkönyvben egy oldalon részletezte a balatoni gőzhajó-közlekedés előnyeit. Kossuth Lajos, Széchenyi István, Hertelendy Károly és lelkes támogatók erőfeszítése nyomán 1846-tól már a Balatonon úszott az első, Kisfaludy Sándor nevét viselő gőzhajó. A menetrendszerű balatoni gőzhajózás beindulásától, 1847-től pesti és kanizsai gyorskocsijáratokat kapcsoltak a Kisfaludy gőzös járataihoz. A Budáról reggel öt órakor induló utazó 10 órakor Székesfehérvárott megreggelizhetett, egy órakor érkezett Kenesére, ahol átszállhatott a gőzösre, és két órakor már a füredi kikötőben volt. További lehetőséget jelentett 1861-től a Balaton déli partján meginduló vasúti közlekedés. Ettől kezdve Buda felől vonattal jöhettek a gyógyulni és pihenni vágyók a déli partig, onnan pedig gőzhajóval kelhettek át Füredre. A Balaton északi partján 1909-ben indult meg a vasúti közlekedés. A füredi vonalszakasz a veszprémi országúttól északra, a szőlők között húzódott. 9 Az eszme Balatonra gőzöst állítani közvetlen nem enyim. Én csak annak egyik közvetett ügyvivője vagyok, és mint illyes szólok itt fel - kezdi Széchenyi a Balatoni gőzhajózás című röpiratát. Kossuth Lajos 1842-ben megjelent állásfoglalásának jelentősége a Balatoni Gőzhajózási Társaság létrehozásában játszott pozitív szerepet.
10 Anna-bál Balatonfüreden a reformkor óta a fürdőidény kiemelkedő, a főidény záróeseménye volt az Anna-bál. A hagyomány szerint Balatonfüreden 1825-ben rendezték az első Anna-bált a Horváth család kisasszony lányának tiszteletére. Ezen a bálon találkozott egymással Horváth Krisztina, a 20 éves hajadon és Kiss Ernő, a 26 éves huszár főhadnagy. A megismerkedésből szerelem lett, majd a fiatalok 1826-ban örök hűséget esküdtek egymásnak. Bálkirálynőt először 1862-ben választottak Kozma Irma kisasszony személyében, aki az ifjaktól aranyalmát kapott emlékül. A mulatságok fő és gócpontja a füredi híres Anna-bál (július 26.), melynek közeledte nem egy ifjú szívet hoz gyorsabb dobogásba. Ezt rendesen ismerkedés és tájékozásul meg szokta előzni a Flóra-bál. A táncvigadalom napjait nyomatott hirdetmények jó eleve hirdetik. Az Anna-bálbai belépti díj 3 forint. A Flóra-bálba 1-2 forint. Az Anna-bálra nem csak a közeli, de a távoli vidékekről is számosan jelennek meg, kik különben a fürdőt nem használják. A bálok rendesen igen fényesek. Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei, 1878 kötény dolmány párta nadrág ruhaderék nyakkendő Írd szí Kösd össze a ruhadarabokat az elnevezésükkel!
Színház 11 Már a 19. század elejétől megjelentek Balatonfüreden vándorszínészek a fürdővendégek szórakoztatására. A kőszínházat közadakozásból építették a Dunántúli Színjátszó Társaság kezdeményezésére, Kisfaludy Sándor, a költő, szervezésében 1831-ben. Alapszabály volt, hogy csak magyar színészek csak magyarul játszhattak. Itt léptek fel a magyar színészet legjobbjai nyaranta, majd a kőszínház mellé nyári színkör, Aréna is épült. A régi színház lebontása után, helyén épült fel a Gyógyterem, ahol a mai napig az Anna-bálokat tartják. A fürdőidényi idő alatt naponkinti főmulatságot és szórakozást a jeles sétatéri zenén kívül a Színkör (Arena) nyújt. A legjelesebb (fehérvári) színtársulatokat szokták szerződtetni, melyek valóban élvezetdús órákat szereznek a közönségnek. Ezenkívül van kávéház, teke, zongora és tombola. Társalgás a födött sétányon és a gyógyteremben. Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei, 1878 ág dő Írd a képek alá a színházak nevét!
1 12 8
14 7 5
14 Jókaival kezdődik minden Jókai Mór (1825-1904) Balatonfüred irodalmi hagyomány rendszerének kultikus alakja. Pedig előtte is megfordultak, alkottak már nagy írók városunkban. Talán Pálóczi Horváth Ádámtól indul a sor, majd jön Csokonai, Berzsenyi, Garay János, Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály s mind valahányan. S Jókai után is ki mindenki érkezik, pihen, alkot Füreden! De Jókai Füredre épített villájával, húsz éven át tartó itteni nyári pihenésével meghatározta Füred irodalmi hírnevét az országban. S persze Az arany ember, amelyet itt írt 1870-ben, s amelyet maga is a legjobb művének nevezett. Nem csoda, hogy Balatonfüred irodalmi értékeinek kiindulópontja mindig is Jókai és életműve lesz! A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.
Jókai Mór (1825-1904) 15 Ő az az író, akinek műveivel egész életünkben találkozni fogunk, még akkor is, ha minden iskolánkat befejeztük, s az összes kötelező irodalmat elolvastuk. 150 éven át volt Magyarország legnépszerűbb írója, nem tudott olyan sok regényt írni, hogy az olvasóközönség ne várta volna az újabb és újabb Jókai műveket. Mindenhol ismerik a nagy hazában. Erdélytől kezdve szülőföldjéig, Komáromig. S főleg mi, fürediek szeretjük őt, hiszen ő a mi írónk. Naponta Horowitz Lipót festménye, 1888. elmegyünk a villája előtt, megünnepeljük őt évente többször, Jókai napokat tartunk, megfőzzük kedvenc ételét, a bablevest Jókai a miénk. Illő hát, hogy a füredi fiatalok sok-sok Jókai művet olvassanak. Jókai Füreden Egy séta lent a savanyúvízen annyi mindet megidéz Jókai füredi éveiből. 1857-ben jár itt először, majd 1870-től a már új villáját lakja be. (A köztes években hol az Ófürdőben, hol sógoránál, Huray Istvánnál lakott.) 1886-ig minden nyár az ő érkezésétől hangos. Jókai Füreden! Még autogramkérők is jöttek utána, hiszen akkor ő volt Magyarország leghíresebb embere! Úszni nem szeretett, de unokája, a kis Róza annál inkább. Felesége Laborfalvi Róza, a nagy színésznő, vezette a füredi háztartást. Jókai művelte a kertet, ő teremtett lugast a sziklás domboldalon. Távcsövével a csillagos ég titkait kutatta. Járt kártyázni a kávéházba, céllövészetre a kiserdei városi céllövöldébe: nagyon szép és boldog évei ezek.
16 Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora, részlet A svábhegyi villa megvan még ugyan, de az asszony ráunt. A szomszédban kocsma nyílt, nagy lármával vannak, nyikorog a kíntorna, duhaj legények énekelnek, ordítanak reggelig, nem tud aludni éjjel miattuk, se a szerepét tanulni. Ez az oka, amiért egyszerre Balatonfüred lett a világ legszebb pontja. A másik ok, a be nem vallott, talán Hurayné, Laborfalvi Jozefa, akinek az ura Balatonfüreden fürdőorvos és igazgató. A harmadik ok, amiért a villát építik, hogy van miből. A Hon s az Üstökös úgy hányja fel nekik a pénzt, mint a Vezuv a lávát. De a legeslegigazibb ok, hogy Jókai látogatóban lévén Huray sógoránál, ottan egy bennszülött éppen egy telket ajánlott annak megvételre. Nem rossz helyen fekszik, a templom mögött, ahol a savanyú víztől kihajlik az út Füredfalva felé. Jókai azt mondta rá olyan könnyedén, mintha egy ibolyacsokorról volna szó, hogy ő megveszi. - De hiszen terméketlen - intette a sógor -, még a bogáncs sem nő meg rajta. - Éppen az a szép benne - lelkendezett Jókai -, az a nagy élvezet, mikor a földet kényszerítjük, hogy teremjen.
Jókai Mór: Rémhalász (részlet) Egy pénteki napon a délutáni gőzössel keltem át Siófokról Balatonfüredre. Péntek is volt, délután is volt, zivatar is volt. Egymagamban voltam utazó a fedélzeten. Erős északi szél fútt, mely fenékig felkeverte a Balatont: a mi ócska gőzösünk csak úgy táncolt a hullámokon, hol az egyik kerekével, hol a másikkal a levegőben kalimpálva: egyegy vállalkozó természetű hullám még a tetőzetre is felcsapott: a fehér halászmadarak ott repkedtek körülöttünk nagy vijjogva. Én az ilyen időt legjobban szeretem a hajó orráról nézni. Hogy ugatják meg a hullámok a tolakodó hajót, s az hogy rázza le őket a nyakáról fumigálva. Mikor a hajó a tó közepe felé jár, kelet felé nézve úgy tetszik, mintha a tengert látnók magunk előtt: semmi part nem látszik. Az egész víz fehér a tajtékzó hullámkecskéktől. Kívülem csak a kormányos volt a födélzeten meg egy hajóslegény. De ezt inkább mondhatnám hajósöregnek, mert csupa szürke volt a szakálla, s félig vak is volt. De hát jó volt ez a Kisfaludy gőzösre matróznak. Nézze csak - mondám a vén matróznak -, nem lát ott a víz közepén valami fekete tárgyat? Arra, Tihany felé. Azt mondta, hogy látja, pedig dehogy látta. Úgy néz ki, mintha valami csónak volna. Az ám. Az bizony. Egy csónak. Kinek jut eszébe ilyen időben Istent kísérteni? Az nem lehet más, mint a rémhalász. Én kaptam rajta, hogy most egy népmondához jutok. Mi az a rémhalász? Azt csak mi ismerjük itt a Balaton-vidéken. Valami kísértet, aki éppen ilyen viharban szokott halászni, arra van elkárhoztatva a másvilágon. Vajon mit véthetett ezen a világon? Hát annak az a históriája, hogy a Balatonon legnagyobb haszna van a garda -halászatnak. A gardahal úgy szokott jönni, mint egy tábor. A tihanyi hegy tetejéről messziről meglátják, mikor közelednek: csupa ezüst tőlük a víz hosszú sorban, akkor aztán minden halász csónakra kap, a strázsa a hegy ormáról a szűre lobogtatásával mutatja, hogy jobbra vagy balra kerüljenek a garda elé, s ha jól közrekapják, minden bárkát megtöltenek vele. Ezt már tudom. Hát egyszer egy húsvét vasárnapján látták meg a gardahal közeledését a strázsák a hegytetőről, amikor a népség éppen a templomban volt istentiszteleten. Éppen a legünnepélyesebb pillanatban, amikor a prior felemelte a szentséget, a ministráns csengetett, minden ember térdre bocsátkozott s öklével a mellét verte, rohant be a templomba az őrt álló halász, 17
18 elordítva magát: Jön a garda! S erre a szóra egyszerre felemelkedett az egész népség: törte magát egymás hegyén-hátán keresztül, ki a templomajtón, le a csónakokhoz, gardát fogni: a papot ott hagyták magában az oltárnál. De meg is büntette őket az Isten azért a megcsúfolásáért a szentségnek, mert olyan zivatart támasztott a Balatonon, hogy az volt a boldogabb, ki üres ladikkal visszakerülhetett a tihanyi révbe. Csak maga az a templombontó halász nem tért vissza. Azt a nagy igyekezete belevitte a gardahínárba. A hegytetőről látták, hogyan hányta a merítőlapáttal a bárkájába a halakat, míg aztán a gardával együtt eltűnt az emberek szeme elől. De azóta is, mikor ilyen nagy zegernye idő van, sokszor előjön a rémhalász s futja a vizeket; nem evez, nem kormányoz, csak a merítő ;apáttal hányná kifelé, ha győzné, a sok halat a bárkájából. Bizonyosan az járja most is a bolondját ottan Tihany körül, mert ott a hazája. Minden jó lélek dicsérje az Istent! No ez elég együgyű mese volt: hanem aztán kezdett érdekes lenni, amint a Tihany körül megpillantott fekete tárgy idő múlva közeledett a hajóhoz. Csupa csoda volt az: a szél északról fútt, a csónak pedig délről közeledett: tehát szemközt a szélnek. Csak úgy ugrált egy hullámgerincről a másikra által. Én előkerestem a távcsövemet, és szemügyre vettem a csónakot. Láttam, hogy egyetlen emberalak van benne, aki egyre hajlong. Nem evez, nem kormányoz, csak a merítő lapáttal dolgozik. És mégis sebesen közeledik a hajónkhoz. Úgy látszik, mintha egyenesen belénk akarna ütközni. A mi gőzgéppel ellátott hajónk alig bír a hullámokkal, az a kis bárka pedig csak úgy játszik velük. Már olyan közel ért hozzánk, hogy puszta szemel is ki lehetett venni a benne ülő ember arcát. Sohasem felejtem el. Fedetlen fővel volt: a a végét! Ebben a könyvben van a történet, ott elolvashatod haját, a szakállát kétfelé lobogtatta a szél. Mind a haja, mind a szakálla az egyik oldalán fekete volt, a másikon ősz. Az arca sápadt és mozdulatlan, a szája nyitva, a szemei véresek és merevek. Alig volt már tőlünk két hajóhosszára. És még mindig a hajónk oldalának tartott. A kormányos kiabált rá, a hajóslegény verte a csengettyűt, a lármára előkerült kapitány nagy füttyöket adott a gőzgéppel: a rémhalász se látott, se hallott, csak repült nyílsebesen a hajónknak. Mikor aztán csaknem odaért, akkor egyszerre egy hal gyorsaságával félresiklott, s egy ideig párhuzamosan versenyt futott a gőzhajónkkal. És a csónak, melyet se vitorla, se evező nem hajtott, megelőzte a gőzhajót, eléje került, s egy gyors kanyarodással átcsapott előtte. A benne ülő rémalak akkor sem nézett felénk. Olyan volt a tekintete, mint egy halotté (...)
Jókai emlékek Nézzünk szét, mi az, amit Jókai emlékét idézi. Először persze a villa, azt már jól ismerjük. A villa kertjében áll egy szép Jókai-mellszobor. Nem is olyan régi, 1961-ben avatták, Gyenes Tamás alkotása. A villával szemben az utca túloldalán van a Huray-villa, feleségének a lánytestvére, Benke Jozefa volt a fürdőorvos, Huray István felesége. Így érthető, hogy a két család gyakran összejárt itt. A Kerek templomnál áll egy érdekes Jókai-obeliszk, 1925-ben állították, Jókai születésének 100-ik évfordulójára. A rajta lévő három bronz plakett Sinkó András alkotása. Az oszlopot 1961-ben lebontották közlekedésbiztonsági okokra hivatkozva. Végül csak évtizedek multán avatták újra a Jókai-obeliszket. S persze van egy emléktáblája a füredi panteonban is. 1975-ben avatták fel, az avató beszédet Bertha Bulcsu író mondta, aki maga is nagy Balaton rajongó volt. 19 Rabindranath Tagore megkoszorúzta Jókai Mór emlékművét (1926) Kérdések 1. Mindenképpen sétáljatok el a panteonba. Érdemes végignézni a táblákat s kicsit elgondolkodni, mennyi kiválóságot látott vendégül ez a város. Közben keressetek legalább három olyan alkotót, aki kortársa volt Jókainak. 2. A közölt írásban a garda halról ír Jókai. Vajon milyen hagyományt támasztottak fel ezzel a hallal kapcsolatban Tihanyban? 3. Jókai többször is írt tréfásan egy füredi szoborról, amelyet egy nagy magyar költőnek állítottak. Ez a szobor ma már nincs meg, de mégis megvan. Hogy lehet ez?
20 Gárdonyi Géza (1863-1922) nagy mesélők közé tartozik. Minden diák találkozik majd Az egri csillagok című regényével. Nemrégen ez nyerte meg a legjobb magyar könyv szavazását. Nem csoda. Örök érvényű nagy mű az egri vár védőiről, azok hősiességéről. Felnőtt fejjel is újra olvasva találunk benne csodálatos részleteket, amelyek megerősítik hitünket a hazában, és a haza szeretetében. Bornemiszsza Gergely és Cecey Vicuska szerelme pedig a legszebb magyar történetek közé tartozik. Gárdonyi nagyszerű történelmi regényeket irt: elvitt Attila hun vezér táborába (A láthatatlan ember) és el a tatárjárás idején, Margit királylány kolostorába (Az isten rabjai). A Gárdonyi Füreden A 19. század végén gyakorta járt Füreden. A nyári hónapokban jött, az Anna-bálról is színes tudósításokat küldött a fővárosi újságoknak. Ezek ihlették az egyik legszebb magyar Anna-báli novella megírására. Anna-báli emlék a címe. Amúgy is sok szállal kötődik megyénkhez, Devecserben kezdte tanítói pályafutását s indult el írói pályája is, amelyen sok küzdelemmel kellett szembenéznie, amíg a siker megérkezett. Gárdonyi Géza: A Balaton Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre, égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton! Arcát a hold benned elmélázva nézi, s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon. Leülök egy kőre s elmerengek hosszan az éjjeli csendben az alvó fa alatt. Nem is vagyok tán itt, csupán csak álmodom: Balatont álmodom s melléje magamat.
Gárdonyi Géza: Aranymorzsák: Jókai Mór (Részlet) Halhatatlan a halandók között. Nem lehet éppen kellemes állapot egy nagy szellemnek sem, hogy mindig a szemek kereszttüzének sugarát érezze, azzal a gondolattal, hogy: no, ezek most azt lesik, hogy állok, hogyan pödröm a bajuszomat, hogyan eszem, hogyan járok. És ez untatja is Jókait. Beleunt a saját dicsőségébe, mint a nyitrai tót a két hétig tartó farsangi fánkba. Többet már nem érhet el, mint amennyit elért és nincs nagyobb vágya, mint hogy valami csöndes zugban gondoktól mentesen élhessen. Persze, az ilyen jó embernek, mint ő, ez lehetetlen. Ő egész életén át jóbarátainak írt pénzt. Az övé csak a munka maradt, no meg a dicsőség, amit semmibe se vesz. Életerős, magas és eléggé egyenes ember. A tekintete tiszta, a beszéde csengő, az eszejárása fiatal. Rendesen fekete ruhába öltözködik és hátul kilógatja a fehér zsebkendőt. A fején paróka. A zsebében ceruza. Az arcán jóságos mosolygás. De valahányszor a parlamentbe lép, mindig ott lebeg az arcán: - Unlak benneteket politizáló nép; csupa frázis vagytok és haszonlesés. Legjobban érzi magát a svábhegyi kertjében. Itt megfeledkezik a világról és elbeszélget a bokraival és virágaival, a mindig kedves természettel. A téli lakása a Bajza-utcában egy rosszul épített villa. A közönség nem is sejti, micsoda puritán-egyszerűségű az írószobája az öregnek. Önképzőköri poéta nem tudna írni abban a szobában, mert az ajtaja szimpla és egyenesen a nagylépcsőről nyílik. Az ajtó előtt ott szuszog meg mozgolódik folyton egy szolgaember; és a lépcsőn járók kopogása is úgy behallatszik az öregúrhoz, mintha az íróasztal mellett mennének el. És ilyen hétköznapi zajban írja ő azokat a bűbájosan szép regényeket, amikben a fantáziájának délibábja ma is a régi tündérszínekkel játszik és gyönyörködteti az egész világot. Bizony nem érdemes Istennek se lenni aranybánya nélkül. 21 Kérdések 1. Gárdonyi 1895 táján járt először a városban. Vajon mehetett-e a színházba akkor Füreden? 2. Gárdonyi a Te, Berkenye! című regényében Balatonfüredre hozza hőseit. Vajon miért? 3. Mikszáth Kálmán 1884-ben járt Füreden. Hol találkozhatott Gárdonyival az életútjuk?
22 Krúdy Gyula (1878-1933) A felnőttek írója, előbb-utóbb olvasni fogjátok majd a műveit. De legalább olyan színesek és érdekesek az ifjúságnak írott művei is, amelyeket már most ki lehet kölcsönözni a könyvtárból. Elsősorban a történelem érdekelte. Visszalép a régmúlt időkbe, a honfoglalás, a tatárjárás korába. Kedvelte a kurucokat, s a nagy csatákat és az apró katonákat, a kisdobost. De igazán 1848 állt közel szívéhez. Nem véletlenül, nagyapja is 48-as katona volt, így a sok szép történetének volt valódi, reális alapja is. Nyugodtan mondhatjuk. a mesék mellett a hazaszeretet szép művei ezek az elbeszélések. Krúdy Füreden Az író, mondhatjuk, Veszprém megyei származású. Nagyapja, a legidősebb Krúdy Várpalotáról vitt feleséget, majd a nagymama, Radics Mária viszszaköltözött ide. Az író gyakran felkereste őt, sok írásában örökíti meg alakját. Így nem csoda, ha már gyermekkorától jár Füredre, a Balatonhoz. Sok-sok novellája, regényrészlete játszódik Füreden. Amikor élete vége felé beteg lett, akkor gyógyulását kereste itt. Főleg az őszi füredi estéket kedvelte, az őszi hangulatot.
A füredi tulipánok (részlet) Volt Jókainak Balatonfüreden is egy villája, még pedig odalent a fürdőtelepen, közel a Balatonhoz, amelynek nyitott verandájáról mindig látni lehetett a csodálatos tavat. Zöld zsalugáteres, világos-sárgára meszelt, zöld kerítéses nyári lak volt ez. Jókai mégis télen szeretett benne tartózkodni. Volt egy kis vaskályhája, az melegített, amikor hó lepte az utakat és a Balaton befagyott. Akkoriban még nem volt meg a mostani nagyszálloda Balatonfüreden. Ott volt a százesztendős Esterházy-fogadó, amely nyáron tele volt vidéki urakkal és hölgyekkel, de amint elkövetkezett az első őszi nap, nemcsak a vendégek szöktek meg belőle, hanem még a kocsmáros is. Legfeljebb néhány egércsalád maradt vissza a fogadó padlásán. Télen teljesen néptelen volt Balatonfüred. A zöld és piros tetejű villák egytől-egyig be voltak zárva, még a Blahánéé is, pedig a művésznő azelőtt disznókat tartott karácsony táján, amíg a férje, báró Splényi rendőrkapitány élt. Most már itt sem füstölgött a kémény télidőben. Egyetlen háztető volt messzi vidéken, ahonnan néhanapján füst emelkedett fel, ez volt a Jókai emeletes villája. Persze, korántsem volt a füredi villában az a házias, meleg kényelem, mint a Svábhegyen. Nem volt Csárdás, nem volt Szegfű, de még veresképű vincellér sem, akivel veszekedni lehetett volna. Jókainé nem nagyon szerette a füredi villát, különben is betegeskedni kezdett, télen a világért sem utazott volna. Jókai a füredi villában olyan egyedül volt télidőben, mintha a Senki szigetén lett volna. Napközben még csak meglátogatta néha a fürdőteleptől meglehetős messzire eső faluból az öreg Bugáriné, aki takarított és valamicskét főzött a költőre, de ez is elmaradt, amikor öles hó borította az utakat. Ennek az időnek örült Jókai, mikor senki sem zavarta. Tudta, hogy hol van a fűrész, fejsze, kecskebak a favágáshoz. Maga vágta fel a tüzelőjét reggelenként. Még tornázásnak is jó volt a mindennapos favágás. A kis vaskályha ott az emeleti szobácskában tehát el volt látva élelemmel, de ki gondoskodott Jókai élelmezéséről? Ezen is nagyon könnyen lehetett segíteni. A füredi Robinson, mielőtt elindult volna Pestről, jól megrakta a tarka szövetből való utazótáskáját paprikás szalonnával, szalámival, sajttal, kenyérrel. A ház egyik szobáját berendezte kamrának, télen sokáig elállnak a füstölt húsneműek. Nem kellett a fejedelmi ebédhez egyéb, mint egy jó penicilus, az pedig mindig volt a költő zsebében. Ezenkívül akadt más, fejedelmeknek való táplálék is a költő számára. A villa nyitott verandájáról jól látta, mikor indulnak halfogásra a halászok a befagyott Balatonra. (Leírja a balatoni halászatot is olyan alapossággal, mint aki részt vett benne.) 23
24 Most már nem kellett mást tennie, mint a Balaton messziségéből visszatérő halászokat bevárni. Igaz, hogy régen feljött a holdvilág, mire a halászok a munkájukat befejezték, de megérte akár az éjfélig tartó várakozást. A halászok gazdag zsákmánnyal tértek vissza az éjszakából. Volt a kosarukban fogas, potyka, süllő, finom halak, amelyek a Balatonban teremnek. A parton már várta a halászokat a környék összegyülekezett népe, mert halászat után szokták megtartani nyomban a halvásárt is. Bizony Jókai nem restelkedett odaállni a maga kosarával a közönséges subás, gubás, szűrös emberek közé. Egyik-másik betűtudó halász ismerte is a költőt, hiszen jóformán minden esztendőben megjelent arcképe a kalendáriumokban. Azonkívül a Jókai művei eljutottak a szegény halásztanyákra is. Ezek a halászok aztán a legjobb darabokat válogatták ki a halak közül, restelkedve fogadták el a pénzt a költőtől, de Jókai nem engedett magának ajándékot adni. Láttam a házam erkélyéről, hogy milyen keményen megdolgoztak kendtek ezért a fogásért. Isten segítségével! mondá válaszképpen az öreg halászmester. Jókai a sok minden tudomány között, amit a kisujjában hordozott, értett a szakácsművészethez is. (Sohase felejtette el senki azokat a bográcsosokat, malacpörköltöket, amelyeket Jókai saját kezűleg főzött a vendégei részére a svábhegyi szüreteken.) A költő értett a paprikás hal elkészítéséhez is, hisz eleget látta azt a balatoni halászoktól. Sója, paprikája, hagymája volt a kamarában, volt bográcsa és tüze is. Bizony, olyan halakat sütött, főzött magányában a költő, hogy a király megnyalta volna utána a száját. Úgy aludt rá, mint a bunda. Legfeljebb egy pohár bor hiányzott a fejedelmi lakoma után, mert Jókai füredi villájában nem termesztett szőlőt. De a boritalról könnyen lemondott, mert hiszen a költő mindig csak kismértékben élvezte Noé találmányát. Váratlanul hozzájutott azonban a borhoz is, mert hiszen Jókai olyan volt, mint a mesebeli varázsló, csak gondolnia kellett valamit, hogy az nyomban teljesüljön.