Tájékoztató 2009. I. félévének fő foglalkoztatási folyamatairól 1. Nemzetközi trendek 2008-ban a gazdasági krízis még csak korlátozott hatást gyakorolt az európai országok munkaerőpiacaira, köszönhetően annak, hogy a foglalkoztatottság általában 2-3 negyedévnyi késéssel reagál a gazdasági teljesítmény változásaira. A recesszió munkapiaci hatásai azonban 2009. során már érzékelhetően jelentkeztek, melyet a foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták alakulása jól jelez, bár a negatív tendenciák igencsak eltérő mértékben érintették az egyes országokat. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája az EU egészére rendelkezésre álló legfrissebb, 2009. I. negyedévi adatok szerint 64,6%-ot tett ki, amely 0,9 %-ponttal marad el az előző évi szinttől. A legnagyobb mértékű csökkenés Írországban (- 5,8 %-pont), a balti országokban (-5,3 és -3,0 %-pont között) valamint Spanyolországban (-4,7 %-pont) következett be a foglalkoztatás szintjét tekintve. Magyarországon az EU átlagánál valamivel nagyobb mértékben esett vissza a foglalkoztatás, melynek szintje továbbra is az egyik legalacsonyabb az Unión belül (55,1%). A foglalkoztatottság ezen megtörő trendjét 1 növekvő munkanélküliség kísérte. A havi adatközlésnek köszönhetően a legfrissebb munkanélküliségi adatok 2009. júniusára vonatkoznak. Az EU egészében ekkor 8,9%-osra szökött a munkanélküliségi ráta értéke, amely a válság kezdőpontjának számítható tavaly októberi adathoz képest 1,6 %-pontos, míg az egy évvel korábbi adathoz képest 2,0 %-pontos növekedést jelent. A munkanélküliség növekedése az említett - a foglalkoztatottság nagymértékű szűkülését átélt - országokban volt a legerőteljesebb, míg Magyarországon egy év alatt 2,5%-ponttal nőtt a ráta értéke. Ez némileg magasabb növekedés az EU átlagához képest, és a Közép-Európai régióban is viszonylag magasnak számít. Európaszerte jellemző, hogy a fiatalok (25 év alattiak) és a férfiak körében jóval az átlag feletti mértékben emelkedett a munkanélküliség. Abban, hogy a gazdasági válság hatásai milyen mértékben csapódnak le az egyes országok munkaerőpiacain, különféle, a munkaerőpiacok rugalmasságát növelő, kormányzati eszközökkel is támogatott intézkedések bevezetésének és fokozott használatának is nagy szerepe van (pl. csökkentett munkaidő, átmeneti termelés-leállás, munkahelymegőrző támogatások stb.) 1 Az országok többségében megfigyelhető ez a megtörő trend, bár egyes tagállamokban pl. Hollandiában nem csökkent a foglalkoztatottság az eddig rendelkezésre álló adatok szerint.
értéke 2009. június (%) Munkanélküliségi ráta változása az előző év azonos időszakához képest (%-pont) EU 27 8,9 2,0 EU 15 9,0 2,0 Magyarország 10,3 2,5 Ausztria 4,4 0,8 Németország 7,7 0,4 Észtország 17,0 12,4 Spanyolo. 18,1 7,1 Íro. 12,2 6,6 Litvánia 15,8 10,7 Látvia 17,2 10,8 Lengyelo. 8,2 1,1 Szlovénia 6,1 1,7 Szlovákia 11,7 2,2 2. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása A nyilvántartott álláskeresők száma 2009. első félévnek átlagában 549,7 ezer főt tett ki. Ez 101, 4 ezer fős, 22,6%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az egy év alatti növekedés mértéke a vizsgált időszak folyamán folyamatosan gyorsult, s ez a gyorsulás csak az időszak legvégén, júniusban állt meg. Ennek oka, hogy idén a munkaerőpiacon jelentkező megszokott szezonális trendeket jelentősen átrajzolták a pénzügyigazdasági válság munkaerő-piaci hatásai, mely azzal járt, hogy a tavaszi fellendülés a munkaerő-piacon csak jóval később és kisebb volumenben következette be. Ezt csak némileg tudta ellensúlyozni az, hogy az Út a munkához program beindulása majd felfutása következtében fokozatosan nőtt a másodlagos munkaerő-piacra, támogatással elhelyezkedő álláskeresők száma. A legnagyobb növekedés a nyilvántartott álláskeresők létszámában a vizsgált félév során Közép-Dunántúlon (53,1%), Nyugat-Dunántúlon (45,8%), valamint Közép-Magyarországon (33,9%) következett be az előző év azonos időszakához képest, amely trend az elmúlt év utolsó negyedévétől fogva jellemző. A válság munkaerő-piaci hatásai ugyanis a gazdaságilag fejlettebb, kedvezőbb munkaerő-piaci helyzettel, magasabb aktivitási szinttel rendelkező régiókat érintették legelőször, és ezidáig a legnagyobb mértékben (e régiókban a legmagasabb az iparban, s különösen az exportorientált feldolgozóiparban dolgozók aránya a foglalkoztatottakon belül, mely ágazatok elsőként érzékelték a válságot). A százalékosan nagymértékű növekedés részben annak is köszönhető, hogy az alacsony abszolút számokban kisebb mértékű létszámbeli növekedés is jelentősebb százalékos emelkedést okoz. Másrészt az emelkedés jól azonosíthatóan mutatja, hogy ezen körzetekben koncentrálódtak a nagy létszámú elbocsátások is. Jól látható az is, hogy a válság negatív munkaerő-piaci hatásai mindezidáig jobban elkerülték az ország depressziós, gazdaságilag fejletlenebb térségeit, ahol az álláskeresők száma bizonyos körzetekben még csökkent is. Pontosabb azonban talán úgy fogalmazni, hogy míg az ország nyugati felén egyes területeken a gazdasági válság igen nagymértékű fordulatot hozott a munkaerő-piaci körülményekben, az ország keleti felén a körülmények továbbra is hasonlóan kedvezőtlenek. 2
A nyilvántartott álláskeresők számának változása az előző év azonos időszakához képest, 2008-ban és 2009. első hét hónapjában, régiónként, %. 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% -10,0% 2008. 01. 2008. 02. 2008. 03. 2008. 04. 2008. 05. 2008. 06. 2008. 07. 2008. 08. 2008. 09. 2008. 10. 2008. 11. 2008. 12. 2009. 01. 2009 02 2009. 03. 2009. 04. 2009. 05. 2009. 06. 2009. 07. Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld A nyilvántartott álláskeresők összetétele is módosult valamelyest. 2009. első félévét azon - egyébként a válság kitörése óta megfigyelhető - trend jellemzi, hogy az előző év azonos időszakához képest az átlagosnál jelentősebben a középfokú végzettségű, szakképzett álláskeresők száma emelkedik. Ez azzal van összefüggésben, hogy a válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai, a szezonális hatásoktól függetlenül, a szakképzett munkaerő által betöltött munkahelyeket érintették a legnagyobb számban. A középfokú szakképzettséggel rendelkező álláskeresők számának növekedése ráadásul területileg igen koncentráltan következett be: hat megyében valamint a fővárosban kiemelkedő mértékben nőtt a számuk. A 2009. júniusi adatokat összevetve az előző év azonos időszakával megállapíthatjuk, hogy Győr-Moson-Sopronban és Komárom-Esztergomban mintegy 130-130%-kal, Vasban és Veszprémben 80% feletti mértékben, Fejérben 71, Pest megyében 67 és Budapesten 62%-kal emelkedett a szakmunkás, szakiskolai végzettségű álláskeresők száma. Ez arra utal, hogy a nyilvántartásba belépő, munkahelyét vesztett álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása jelentősen eltér a teljes állományétól. Szintén jelentősebben emelkedett éves viszonylatban a férfi álláskeresők száma, a nőkhöz viszonyítva: 2009 I. félévének átlagát tekintve előbbiek száma 25,8%-kal, utóbbiaké 19,1%- kal emelkedett. A férfi álláskeresők száma ráadásul a válságban és annak munkaerő-piaci hatásaiban leginkább érintett megyékben nőtt a legnagyobb mértékben (pl. Győr-Moson- Sopronban a vizsgált időszak alatt 88,1%-kal, Komárom Esztergomban 91,5%-kal emelkedett a férfi álláskeresők száma. Ugyanezen megyékben, ugyanebben az időszakban a nők esetében csak fele ekkora mértékű növekedés figyelhető meg.) Az álláskeresők dinamikája országos átlagban csak kisebb különbségeket mutat a különböző korcsoportokban. Mind az 55 éven felüliek száma, mind a 25 éven aluliaké az átlagossal lényegében megegyező mértékben emelkedett egy év alatt. Ám míg előbbi korcsoport esetében az egyes régiók és megyék között nem figyelhetünk meg jelentős szórást, a 25 éven alattiak esetében földrajzilag igen eltérő a kép. 2009 első félévének átlagában Győr-Moson- Sopronban 100,1%-kal nőtt a 25 év alatti álláskeresők száma az előző év azonos időszakához 3
viszonyítva, 102%-os volt a növekedés Komárom-Esztergomban, s 72%-os Vasban. De az átlagosnál jelentősen magasabb volt az emelkedés Fejér, Veszprém, Pest megyékben és Budapesten is. E megyékben a 25 év alatti álláskeresők száma emelkedett az adott megyére jellemző átlagos növekedési ütemhez képest a legnagyobb mértékben, ami arra utal, hogy a gazdasági válság által leginkább érintett területeken a fiatalok relatív munkaerő-piaci helyzete is kimagasló mértékben romlik. fő 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 A nyilvántartott álláskeresők megoszlása a kapott ellátás típusa szerint 145 773 31 592 88 103 150 149 144 143 40 328 156 509 208 467 2008. június 2009. június* Rendszeres szociális segélyt/ rendelkezésre állási támogatást kap Álláskeresési segélyt kap Álláskeresési járadékot kap Nem részesül ellátásban Az álláskeresők összetétele a munkaerő-piaci részvételük szerint is átalakult. 2009 júniusában a nyilvántartásban szereplő álláskeresők 28,5%-a részesült álláskeresési járadékban, további 7%-uk álláskeresési segélyben. Rendszeres szociális segélyben és rendelkezésre állási támogatásban valamivel több mint negyedük részesült (az álláskeresők közül ekkor még 8,9 ezren voltak rendszeres szociális segélyesként nyilvántartva, a többiek, 135,3 ezer fő, RÁT-ot kapott). Míg a szociális típusú ellátásban részesülő álláskeresők száma lényegében nem változott tavalyhoz képest, a járadékosok száma 77%-kal nőtt. Ez a megnövekedett belépési forgalomnak, és ezen belül a munkahelyüket vesztettek növekvő belépésének köszönhető. Egyes régiókban még ennél is nagyobb mértékben nőtt a járadékosok száma, Nyugat-, és Közép-Dunántúlon például több mint a duplájára. 3. A bejelentett állások számának alakulása 2009. első félévében a munkaügyi szervezetekhez 187,5 ezer darab állást jelentettek be a munkáltatók. Számuk 2008. hasonló időszakához viszonyítva 26,5 ezer darabbal, 12,4%-kal esett vissza. A munkapiaci körülmények nagymértékű változására utal, hogy az új munkaerőigények kisebb része, mindössze 43%-a volt a félév során nem támogatott álláshely (arányuk az egyes hónapokban 75 és 28 % között szóródott). A nem támogatott állások száma az előző év azonos időszakához képest még nagyobb mértékben 57,2 ezer darabbal, 41,5%- kal csökkent. A nem támogatott állások 24%-a (19,1 ezer darab) kapcsolódott a félév során külföldiek foglalkoztatásához. A külföldiek számára felajánlott nem támogatott állások száma 46,5%-kal, a nem külföldiek számára felajánlottaké 39,8%-kal esett vissza egy év viszonylatában. A nem támogatott munkaerőigényeket tekintve legnagyobb mértékű visszaesés a feldolgozóiparban, az építőiparban valamint a szállítás, posta, távközlés ágakban következett be. A támogatott állások száma a nem támogatottakéval ellentétben - emelkedett 2009. első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva (a növekedés 30,7 ezer darabot, 40,1%- ot tett ki). Ezen állások legjelentősebb része, háromnegyede közcélú állás volt. Mind a közhasznú, mind a bértámogatással betöltendő állások száma jelentősen csökkent: a 4
bértámogatással igényelt munkaerő száma 2009. első félévét tekintve az előző évhez képet lényegében a harmadára, a közhasznú munkáké gyakorlatilag tizedükre mérséklődött. Ez utóbbit tulajdonképpen felváltották a közcélú állások. Ám a statisztikában megjelenő számokat nagyban befolyásolja, hogy a vizsgált időszak folyamán változások következtek be a közcélú munkák kirendeltségeken történő kezelésében, s ez jelenleg sem egységes az országban. Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen 2009. első hét hónapjában bejelentett állások száma jellegük szerint, régiónként 2009 - Január 2009 - Február 2009 - Március 2009 - Április 2009 - Május 2009 - Június 2009 - Július Nem támogatott 2 465 4 236 3 752 3 111 3 212 3 075 3 018 Támogatott 187 573 1 999 2 079 1 939 1 606 1 198 Ebből: közcélú 33 284 1 535 1 596 1 478 1 261 847 Összesen 2 652 4 809 5 751 5 190 5 151 4 681 4 216 Nem támogatott 808 943 1 463 1 220 1 455 1 465 1 044 Támogatott 154 534 1 272 2 650 1 981 682 563 Ebből: közcélú 50 194 697 1 736 1 066 242 189 Összesen 962 1 477 2 735 3 870 3 436 2 147 1 607 Nem támogatott 1 603 1 772 3 294 3 037 2 316 1 920 2 530 Támogatott 343 284 987 2 523 1 428 583 618 Ebből: közcélú 11 71 728 2 049 867 389 418 Összesen 1 946 2 056 4 281 5 560 3 744 2 503 3 148 Nem támogatott 349 656 919 750 1 136 701 495 Támogatott 330 643 2 626 4 859 3 452 766 630 Ebből: közcélú 38 383 2 161 4 251 2 194 370 321 Összesen 679 1 299 3 545 5 609 4 588 1 467 1 125 Nem támogatott 565 1 130 1 316 1 241 1 326 1 221 886 Támogatott 830 1 509 5 202 13 245 6 899 3 376 3 254 Ebből: közcélú 406 797 4 546 11 813 5 449 2 566 2 413 Összesen 1 395 2 639 6 518 14 486 8 225 4 597 4 140 Nem támogatott 1 220 1 927 2 717 3 710 2 501 1 873 1 159 Támogatott 830 1 247 4 473 9 972 7 101 3 290 2 547 Ebből: közcélú 218 806 3 850 8 622 4 924 2 124 1 867 Összesen 2 050 3 174 7 190 13 682 9 602 5 163 3 706 Nem támogatott 1 737 2 734 2 742 2 334 2 364 2 088 2 107 Támogatott 286 1 827 4 227 4 654 2 444 1 159 1 005 Ebből: közcélú 89 1 426 3 471 3 415 1 411 510 361 Összesen 2 023 4 561 6 969 6 988 4 808 3 247 3 112 Nem támogatott 8 747 13 398 16 203 15 403 14 310 12 343 11 239 Támogatott 2 960 6 617 20 786 39 982 25 244 11 462 9 815 Ebből: közcélú 845 3 961 16 988 33 482 17 389 7 462 6 416 Mindösszesen 11 707 20 015 36 989 55 385 39 554 23 805 21 054 4. Csoportos létszám-csökkentési bejelentések 2009. első félévének folyamán összesen 24,7 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz. A bejelentések volumene továbbra is lényegesen magasabb, mint a válság előtt, 2008. azonos időszakához viszonyítva idén az első félévben több mint 160%-kal emelkedett az elbocsátandó munkavállalók száma. A bejelentések csúcspontja márciusban volt, azóta fokozatosan csökkent a bejelentések száma, ám júliusban újra növekedésbe fordult a trend. 5
Az adatok a csoportos leépítések területi terjedéséről tanúskodnak. Míg az év első három hónapjában Közép- és Nyugat-Dunántúlról érkeztek a legnagyobb létszámot érintő bejelentések, addig, a második negyedévtől kezdődően ezek súlypontja fokozatosan áttevődött a Közép-Magyarországi régióra, ill. a Dunától keletre fekvő területekről is egyre többször kaptunk nagy létszámú bejelentésekről hírt. A félév összességét tekintve Közép-Magyarországról bocsáthatják el a legtöbb munkavállalót a bejelentések alapján (5,8 ezer fő), majd Közép-Dunántúl (5,3 ezer fő) és Nyugat-Dunántúl (3,8 ezer fő) következik a sorban. Míg utolsó két régióban az elbocsátandó munkavállalók 93 ill. 84%-a a feldolgozóiparból veszítheti el munkahelyét, addig Közép-Magyarországon a munkavállalók fele dolgozott csak ebben az ágazatban. Itt a pénzügyi közvetítés valamint a kereskedelem ágazata is jóval nagyobb mértékben érintett az elbocsátásokban. A létszám-leépítési bejelentések területi terjedése mellett az is jól látszik az adatokból, hogy az időben előrehaladva, a válság által először sújtott ágazatokból (járműipar, villamos gép és műszer gyártás, fémipar) egyre terjed az elbocsátások hulláma a feldolgozóipar más szektorai ill. a nem termelő jellegű nemzetgazdasági ágak felé (elsősorban a kereskedelem, szállítás, raktározás, posta, távközlés és a pénzügyi ágazat felé). 5. A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete, elhelyezkedésük alakulása A pályakezdő álláskeresők száma 2009. első félévében összességében kisebb mértékben emelkedett, mint a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma. Számuk a félév átlagában 44,0 ezer főt tett ki, amely 4,7 ezer fős, 11,9%-os növekedésnek felel meg az előző évi bázishoz viszonyítva. A pályakezdő álláskeresők szám és változása 2009. eslő félévében, régiónként 2008 2009 első félévének havi átlaga Változás 2009/ 2008 (%). Közép-Magyarország 1 821 2 487 36,58% Közép-Dunántúl 2 314 3 269 41,31% Nyugat-Dunántúl 1 713 2 349 37,12% Dél-Dunántúl 5 054 5 727 13,30% A legnagyobb mértékben azon régiókban emelkedett a pályakezdők száma, ahol az összes álláskereső körében is jelentősebb volt a létszám-növekedés, ám ezen területeken is a pályakezdők létszámának emelkedési dinamikája alatta maradt az összes álláskereső körében megfigyelt növekedési ütemnél. Észak-Magyarország 9 860 10 316 4,62% A pályakezdők iskolai végzettség szerinti Észak-Alföld 12 434 13 244 6,52% összetétele csak kisebb mértékben Dél-Alföld 6 148 6 624 7,73% módosult, bár körükben is megfigyelhető Ország összesen 39 344 44 015 11,87% az, az összes álláskereső körében megfigyelt trend, hogy az átlagosnál a szakmunkás, szakiskolai végzettséggel rendelkezők száma elemelkedett az elmúlt félév során a legnagyobb mértékben. Tovább folytatódott az, a pályakezdők körében 2005 óta jellemző trend, miszerint enyhén csökken körükben a diplomások száma. A pályakezdők elhelyezkedésére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a félév során mind az önállóan, mind a közvetítéssel, nem támogatott munkakörökbe elhelyezkedők száma nagyobb mértékben csökkent, s ezt csak részben tudták ellensúlyozni a támogatott munkahelyekre (döntően közcélú munkákra) elhelyezkedők. 6
Pályakezdők elhelyezkedésére vonatkozó legfőbb adatok Időszak érintett létszáma Önállóan elhelyezkedett Közvetítéssel elhelyezkedett, támogatás nélkül Támogatással elhelyezkedett összesen 2008. 1. félév 2009. 1. félév Változás 2009/ 2008 kumulált adatai (%) 69776 74332 6,5% 7156 5388-24,7% 1867 1180-36,8% 6550 7944 21,3% Ezen belül Bértámogatás 2974 986-66,8% Közhasznú munka 1699 264-84,5% Bérköltség tám. munkaerőpiaci prog. keretében 299 1340 348,2% Közcélú munka 929 4799 416,6% Képzésbe került összesen 3896 2428-37,7% Egyéb okból kikerülők esetszáma 16875 16329-3,2% Zárólétszám 36233 43426 19,9% Forrás: PSTAT 7