MAGYAR NÉPRAJZ. nyolc kötetben KÉSZÜLT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉBEN. Szerkesztőbizottság PALÁDI-KOVÁCS ATTILA

MAGYAR NÉPRAJZ nyolc kötetben KÉSZÜLT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZI KUTATÓINTÉZETÉBEN Szerkesztőbizottság PALÁDI-KOVÁCS ATTILA a szerkesztőbizottság vezetője BALASSA IVÁN HOFER TAMÁS BODROGI TIBOR OROSZ ISTVÁN DOMONKOS OTTÓ TAKÁCS LAJOS DÖMÖTÖR TEKLA TÁLASI ISTVÁN GUNDA BÉLA VARGYAS LAJOS AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM I. 2. A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG KORSZAKAI Főszerkesztő PALÁDI-KOVÁCS ATTILA Szerkesztő FLÓRIÁN MÁRIA AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával A kötet szerzői BALASSA M. IVÁN, BÁRTH DÁNIEL, BÁRTH JÁNOS, ÉGETŐ MELINDA, FELFÖLDI LÁSZLÓ, FLÓRIÁN MÁRIA, KISBÁN ESZTER, PAKSA KATALIN, PALÁDI-KOVÁCS ATTILA, PÓCS ÉVA, SZEMERKÉNYI ÁGNES, SZILÁGYI MIKLÓS, SZULOVSZKY JÁNOS, VEREBÉLYI KINCSŐ, ZENTAI TÜNDE Lektor KÓSA LÁSZLÓ A képmellékleteket, az ábra- és térképanyagot szerkesztette PALÁDI-KOVÁCS ATTILA A térképeket rajzolta NAGY BÉLA A helységnévmutatót készítette KISS EMÍLIA, JUNG HORTI JUDIT, MOLNÁR ANNA A borítón: A rozsnyói Szent Anna oltárkép részlete. Kétlovas vályús szekér vaskő szállítására. Rozsnyó (Gömör vm.) 1513 ISBN 978 963 05 4922 0 (összkiadás) ISBN 978 963 05 8752 5 (I. 2. kötet) Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2009 Akadémiai Kiadó, Budapest 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ Paládi-Kovács Attila.............................................. 5 FORRÁSOK, MÓDSZEREK, EREDMÉNYEK A NÉPI MŰVELTSÉG TÖRTÉNETI KUTATÁSÁBAN Paládi-Kovács Attila....................................... 11 Előzmények............................................................ 11 Néprajz és művelődéstörténet.............................................. 14 Nép, népi műveltség és a hivatásos kultúra.................................. 15 Az idő felfogása és a műveltségi javak együttélése, egyidejűsége a népi műveltségben................................................... 17 Történeti rétegek és relatív kronológia....................................... 19 Évszámok, századok abszolút kronológia.................................... 21 Innovációk, konjunktúrák................................................. 24 Periodizáció, szakaszok és fordulópontok..................................... 27 Változás, átmenet, fixáció. Kontinuitás és diszkontinuitás........................ 31 Történeti stílusok, stílusrétegek............................................. 35 ELŐZMÉNYEK A 10. SZÁZADIG........................................... 39 Társadalom Paládi-Kovács Attila......................................... 39 Család, rokonság, leszármazás........................................... 39 Nemzetség és törzs szabadok és szolgák.................................. 43 Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás Szilágyi Miklós......................... 49 Gyűjtögetés.......................................................... 50 Zsákmányolás........................................................ 51 Vadászat............................................................ 52 Halászat............................................................. 57 Állattartó kultúra Paládi-Kovács Attila..................................... 60 Földművelő gazdálkodás Paládi-Kovács Attila............................... 67 Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra Égető Melinda.............................. 72 Szőlőkultúra......................................................... 72 Gyümölcskultúra...................................................... 74 Kertkultúra.......................................................... 75 Közlekedés, szállítás, járművek Paládi-Kovács Attila......................... 76 Vízi közlekedés, csúsztatók, szánok....................................... 76 Lovaglás, málházás.................................................... 78 Kerekes járművek..................................................... 80 Kézművesek, mesterségek Paládi-Kovács Attila.............................. 82 Vas- és fémművesség.................................................. 83 Bőrművesség, szőrművesség............................................ 84 739

Kendermegmunkálás................................................... 85 Agyagművesség...................................................... 86 Egyéb mesterségek.................................................... 87 Településmód Bárth János............................................... 88 A szavak üzenete...................................................... 88 A magyarság települései a honfoglalás előestéjén............................ 90 A magyarság letelepedése a Kárpát-medencében............................. 91 Építőkultúra Balassa M. Iván............................................. 93 Lakásbelső, bútorok Zentai Tünde......................................... 97 Öltözködés Flórián Mária............................................... 99 Amire szókincsünkből következtethetünk.................................. 99 A tárgyi emlékek tanúsága.............................................. 100 Táplálkozáskultúra Kisbán Eszter.......................................... 102 A táplálkozáskultúra emlékei a 9. század végéig............................. 102 Táplálkozáskultúra a honfoglalás korában.................................. 105 Díszítőművészet Verebélyi Kincső......................................... 107 Költészet Szemerkényi Ágnes............................................. 111 Zene, dal Paksa Katalin................................................. 116 Archaikus réteg....................................................... 117 Ugor ősréteg......................................................... 119 Nemzetek feletti ősréteg: a pszalmodizáló stílus........................... 119 Ótörök ősréteg: a kisambitusú pentaton stílus............................... 120 Ótörök ősréteg: a nagy ívű ereszkedő (kvintváltó) pentaton stílus................ 120 Népszokás Bárth Dániel................................................. 131 Hiedelmek, vallási képzetek Pócs Éva...................................... 133 A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KÖZÉPKORBAN (11 15. SZÁZAD)............ 137 740 A köznépi társadalom élete Paládi-Kovács Attila.............................. 137 Egyén, család, rokonság................................................ 137 Nemzetség, natio, ország............................................... 143 Jobbágyság, parasztság, közösség......................................... 146 Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás Szilágyi Miklós......................... 150 Gyűjtögetés.......................................................... 151 Méhészet............................................................ 151 Vadászat............................................................ 152 Halászat............................................................. 155 Állattartó kultúra Paládi-Kovács Attila..................................... 158 Lótartás............................................................. 158 Szarvasmarhatartás.................................................... 160 Juhtartás............................................................ 162 Sertéstartás.......................................................... 163 Ebtartás............................................................. 164 Baromfitartás......................................................... 165 Földművelő gazdálkodás Paládi-Kovács Attila............................... 165 Termesztett növények.................................................. 167 Talajművelés, munkaeszközök........................................... 169 Aratási, cséplési módok és eszközök. Tárolás............................... 171 Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra Égető Melinda.............................. 175 Szőlőkultúra......................................................... 175 Gyümölcskultúra...................................................... 178 Kertkultúra.......................................................... 179 Közlekedés, szállítás, járművek Paládi-Kovács Attila.......................... 180 Lovaglás, nyergelés.................................................... 181

Kerekes járművek..................................................... 181 Utazószekerek, kocsik, hintók........................................... 185 Vízi közlekedés és járművek............................................ 186 Kézművesség, mesterségek Paládi-Kovács Attila............................. 187 Vasművesség, kovácsok................................................ 191 Agyagművesség...................................................... 196 A faipar fejlődése..................................................... 197 Kender- és lenfeldolgozás............................................... 200 Bőrművesség......................................................... 201 Településformák Bárth János............................................. 202 A falurendszer kialakulása.............................................. 202 A településnév-adás módjai, típusai....................................... 204 Falut jelentő latin szavak és településtörténeti hátterük........................ 206 A középkori faluhálózat kiteljesedése...................................... 207 A magyarországi városok fejlődésének útja................................. 211 Építőkultúra, köznépi lakóházak Balassa M. Iván............................. 212 Lakáskultúra, bútorok Zentai Tünde........................................ 219 Árpád-kor........................................................... 220 Késő középkor....................................................... 222 Öltözetek, viseletek Flórián Mária......................................... 225 Nyugati öltözetelemek átvétele........................................... 225 Továbbélő keleti hatások................................................ 225 A középkortól ismert ruhafélék a közrend öltözködésében..................... 227 Táplálkozáskultúra Kisbán Eszter.......................................... 229 A középkori kettős étkezési rend......................................... 229 Hús és hústalan váltakozása: a központi irányítás............................ 230 A hús és a hal........................................................ 232 Kenyér.............................................................. 233 Káposzta............................................................ 234 A kor ízlése és a nemzetközi minta....................................... 234 Díszítőművészet Verebélyi Kincső......................................... 235 Költészet, szájhagyomány Szemerkényi Ágnes................................ 238 Zene, népdal Paksa Katalin.............................................. 244 Tánc Felföldi László.................................................... 255 Szakrális táncok...................................................... 255 Udvari táncok........................................................ 257 Harci táncok......................................................... 258 Profán táncok........................................................ 258 Szokásvilág Bárth Dániel................................................ 259 Hiedelmek, vallási képzetek Pócs Éva...................................... 262 A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (16 18. SZÁZAD)...................................................... 267 A köznépi társadalom Paládi-Kovács Attila.................................. 267 Második jobbágyság és rétegződés........................................ 267 Földközösség, faluközösség, önkormányzat, önigazgatás...................... 269 Felekezet, közösség és egyén............................................ 274 Család, háztartás, rokonság.............................................. 278 Egyéni életút......................................................... 283 Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás Szilágyi Miklós......................... 290 Gyűjtögetés.......................................................... 290 Méhészet............................................................ 292 Vadászat............................................................ 293 741

742 Halászat............................................................. 294 Állattartó kultúra Paládi-Kovács Attila..................................... 297 Szarvasmarhatartás.................................................... 298 Lótartás............................................................. 300 Juhtartás............................................................ 301 Sertéstartás.......................................................... 304 Baromfitartás......................................................... 305 Legeltetés, nyájak és pásztorok........................................... 305 Építmények, ólak..................................................... 306 Tejgazdaság.......................................................... 307 Földművelő gazdálkodás Paládi-Kovács Attila............................... 308 Határhasználat........................................................ 308 Trágyázás, talajjavítás, talajmunkák....................................... 310 Aratás, cséplés, nyomtatás.............................................. 314 Termesztett növények.................................................. 317 Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra Égető Melinda.............................. 321 Szőlőkultúra......................................................... 321 Gyümölcskultúra...................................................... 326 Kertkultúra.......................................................... 328 Közlekedés, szállítás, járművek Paládi-Kovács Attila.......................... 330 Lovaglás............................................................ 330 Kerekes járművek..................................................... 331 Kocsi és hintó........................................................ 332 Távolsági fuvarozás, szekeresek.......................................... 334 Szénaszállító szekerek................................................. 335 Vízi közlekedés, szállítás............................................... 337 Kézművesség, ipar, háziipar Paládi-Kovács Attila............................. 339 Vasművesség......................................................... 340 Gabonamalmok, őrlő molnárok.......................................... 344 Faműves mesterségek.................................................. 347 Agyagművesség...................................................... 350 Kender- és lenmunka.................................................. 353 Bőrművesség......................................................... 353 Településformák Bárth János............................................. 356 Településtörténeti és népesedési változások a török korban (16 17. század)........ 356 Népesedéstörténeti folyamatok a 18. században.............................. 359 Belső migráció..................................................... 359 Telepítések........................................................ 362 A nemzetiségi arányok változása......................................... 363 Településtörténeti változások a 18. században és a 19. század első felében......... 364 Építőkultúra, lakóházak Balassa M. Iván.................................... 367 Lakásbelső, bútorok Zentai Tünde......................................... 382 Kora újkor........................................................... 382 A 17. század fejleményei............................................... 383 A népi lakáskultúra kibontakozása........................................ 385 A jobbágykor vége.................................................... 391 Öltözetek, viseletek Flórián Mária......................................... 394 A nyugati divat befolyásának erősödése.................................... 394 A magyar ruha kialakulása............................................ 394 Férfiöltözet........................................................ 395 Női öltözet........................................................ 396 A közrend öltözködésének elkülönülése.................................... 396 Feudális kötöttségek önellátás, ruharendeletek............................. 398 A feudális kötöttségek lazulása........................................... 399 Bővülő kereskedelem, változó ruhafélék................................... 399

Vászonruhák...................................................... 399 Bőrruhák......................................................... 401 Szűrposztó és aba................................................... 402 Posztóruhák és a férfiruhatár módosulása................................... 402 A női öltözet alakulása................................................. 403 A kelengye....................................................... 404 Régiók öltözködésének elkülönülése...................................... 405 Táplálkozáskultúra Kisbán Eszter.......................................... 406 Élelmiszerek, ételek, étkezések (16 17. század)............................. 406 Gabona, kenyér, kása, főtt tészta tőkehús és szárnyas káposzta és répa...... 406 Ételek............................................................ 406 Káposztás hús Magyarország címere Szalonnás káposzta Magyarország címere............................................ 407 Ízek, fűszerek, dietétika és színek...................................... 410 Italok............................................................ 410 Étkezések......................................................... 411 Szakácskönyvek.................................................... 414 Új nemzetközi minta: a francia étkezés és szakácsművészet.................... 415 Újítások százada, 1690 1780 Újítások az elit kultúrában, 1690 1720........... 416 Újvilági élelmiszerek................................................ 417 Új ízek.......................................................... 417 Társadalmi rendszerváltozáson átívelve, 1780 1880.......................... 418 Gabona, burgonya, cukor............................................. 418 Új jelkép a századvégen: paprikás hús................................. 418 A megkülönböztetés jelei: az illendő étkezés............................. 420 Az új polgári konyha felé: vendégfogadók, étlapok, a bécsi konyha, szakácskönyvek.................................................. 421 Parasztlakodalom: önkép, jelkép....................................... 424 Díszítőművészet Verebélyi Kincső......................................... 426 Költészet, szövegfolklór Szemerkényi Ágnes................................. 437 Népzene, népdal Paksa Katalin........................................... 442 Tánc Felföldi László.................................................... 463 A kora reneszánsz tánckultúrája.......................................... 463 Hagyományos táncok, közös magyar vonások............................. 465 Táncok a 16 17. században............................................. 465 Hajdútánc........................................................... 466 Nyugat-európai táncok a magyar társas életben.............................. 467 A 18. század tánckultúrája Magyarországon................................ 468 A jobbágyság táncai................................................... 470 Katonatáncok........................................................ 471 A magyar tánc a 18. században......................................... 472 Nemzeti táncok a 19. század első felében................................... 472 Paraszti táncélet a 19. században........................................ 476 Népszokások Bárth Dániel............................................... 477 Hiedelemvilág Pócs Éva................................................. 485 A MAGYAR NÉPI MŰVELTSÉG A KAPITALIZMUS KORÁBAN (1848 1945)....... 495 Gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás Szilágyi Miklós......................... 495 Gyűjtögetés.......................................................... 496 Méhészet............................................................ 498 Vadászat............................................................ 498 Halászat............................................................. 501 Állattartó kultúra Paládi-Kovács Attila..................................... 503 743

744 Lótenyésztés......................................................... 503 Juhtartás............................................................ 505 Szarvasmarhatartás, tejgazdálkodás....................................... 506 Sertéstartás.......................................................... 509 Baromfitartás......................................................... 510 Földművelő gazdálkodás Paládi-Kovács Attila............................... 513 Határhasználat........................................................ 514 A növényi kultúrák változása............................................ 516 Munkamódok változása, új gépek, eszközök................................ 519 Szőlő-, gyümölcs- és kertkultúra Égető Melinda.............................. 525 Szőlőkultúra......................................................... 525 Gyümölcskultúra...................................................... 529 Kertkultúra.......................................................... 532 Közlekedés, szállítás, járművek Paládi-Kovács Attila.......................... 533 Fogatos járművek..................................................... 533 Fuvarosok, szekeresek................................................. 538 Vízi szállítás, hajózás, tutajozás.......................................... 539 Kézművesség, ipar Szulovszky János....................................... 543 Élelmiszeripar........................................................ 547 Malomipar........................................................ 547 Pék.............................................................. 548 Mészáros és hentes.................................................. 550 Vasművesség......................................................... 550 Kovácsok......................................................... 551 Lakatosok......................................................... 552 Bádogosok........................................................ 552 Bőripar............................................................. 554 Tímár............................................................ 554 Csizmadia......................................................... 555 Cipész............................................................ 556 Szűcs............................................................ 556 Szíjgyártó......................................................... 557 Textil- és textilfeldolgozó ipar........................................... 557 Takácsok.......................................................... 557 Szabók........................................................... 558 Faipar.............................................................. 559 Ács.............................................................. 559 Asztalos.......................................................... 560 Esztergályos....................................................... 561 Kádár............................................................ 561 Bognár........................................................... 562 Kocsigyártás....................................................... 562 Agyagművesség...................................................... 563 Fazekasság........................................................ 563 Kályhások........................................................ 564 Pipakészítés....................................................... 564 Tégla- és cserépgyártás.............................................. 565 Településformák Bárth János............................................. 566 Településformálódás a 19. század második felében........................... 566 Településtörténeti folyamatok a 20. században............................... 568 Építőkultúra Balassa M. Iván............................................. 571 Lakásbelső, bútorok Zentai Tünde......................................... 577 A paraszti függetlenedés kora (1848 1880)................................. 578 A századfordulótól az I. világháborúig..................................... 580 A két világháború közötti időszak......................................... 584

Öltözködés Flórián Mária............................................... 586 A gépi előállítás megjelenése az öltözködésben.............................. 586 A parasztság válasza a változó lehetőségekre................................ 587 Archaikus vonásokat őrző tájak öltözködése................................ 587 A divat változásait fokozatosan befogadó régiók............................ 588 Paraszt voltukat öltözetükkel hangsúlyozó viseletcsoportok.................... 590 Új parasztos viseletek.................................................. 591 A népviseletek utóélete................................................. 592 Táplálkozáskultúra Kisbán Eszter.......................................... 594 Kenyérsütés.......................................................... 595 Hús, zsír, szalonna, olaj és tej............................................ 598 Zöldség, zöldfőzelék, burgonya, befőzés................................... 599 Sütőélesztő, cukor, sör, üdítő ital: az új élvezetek............................ 599 Tűzhely, főzőedény.................................................... 600 Jégszekrény, hűtőszekrény.............................................. 600 Az új élelmiszerüzlet................................................... 601 Magazinok, szakácskönyvek............................................ 601 Házon kívül.......................................................... 603 A társadalmi kiegyenlítődés útján régies színekkel.......................... 604 Tárgyalkotó népművészet Verebélyi Kincső.................................. 605 Költészet, szövegfolklór Szemerkényi Ágnes................................. 614 Népzene, népdal Paksa Katalin........................................... 615 Tánc Felföldi László.................................................... 623 A hagyományos tánckultúra Európában.................................... 623 A tánckultúra feltételei a dualizmus kori Magyarországon..................... 624 Színpadi és társastáncok a dualizmus korában............................... 625 A néptánc a dualizmus korában.......................................... 625 Hagyományos és társasági tánckultúra a 20. században........................ 626 A magyar tánchagyomány a 20. században................................. 626 Népszokások Bárth Dániel............................................... 628 Hitvilág Pócs Éva...................................................... 632 BIBLIOGRÁFIA........................................................... 636 A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE............................................... 706 HELYSÉGNÉVMUTATÓ................................................... 711 A KÉPEK JEGYZÉKE...................................................... 721 A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE.................................................. 731 AZ ÁBRÁK JEGYZÉKE.................................................... 733 745

ELŐSZÓ A magyar népi műveltség történeti alakulásáról, korszakairól szóló összefoglalásnak nincs közvetlen előképe. Csaknem félszázada, a néprajz történeti tudomány -ként való felfogása óta időről időre felmerült az új magyarság néprajza tervezeteinek megvitatása során a történeti metszetek kérdése és vele a történeti fejlődésmenet felvázolásának kívánalma. Az új magyar néprajzi kézikönyv előkészítését szolgáló vitákról, munkálatainak fordulópontjairól szóltunk a Magyar Néprajz VIII. Társadalom című kötetének előszavában (Budapest, 2000: 5 9). 1976-ban, amikor Ortutay Gyula vezetésével a jelen vállalkozás első vázlatai, szinopszisai elkészültek, még nem esett szó a magyar néphagyomány, a társadalom és a kultúra történeti változásait bemutató kötetről. A Solt határában tartott munkamegbeszélésen vetődött fel először, hogy Hoffmann Tamás és Voigt Vilmos 1968-ban A magyar etnikum és a magyar népi kultúra fejlődése címen kidolgozott szinopszisa alapján készüljön el és csatlakozzék az akkor 6 kötetre tervezett kézikönyvhöz egy ilyen kötet is, mintegy 40 45 ív terjedelemben. Ez a kötet a többitől eltérően a népi kultúra és a társadalom történetét nem témákra bontva, hanem nagyobb korszakok szerinti rendbe szedve és a magyar történelem menetébe ágyazottan mutatta volna be. Hoffmann Tamás és Voigt Vilmos tervezett kötetének előzménye volt az a könyvfejezet, amelyet a szerzők 1965-ben publikáltak A kultúra világa című könyvsorozatban, annak is A Föld országai A világ népei címet viselő kötetében (Gondolat Kiadó, Budapest, 1965: 696 740). Ez a mintegy 44 oldalas fejezet elkülönítve tárgyalja a magyar nép etnográfiáját, majd a magyar nép folklórját, de a fejezet mindkét tematikus ága kronológiai rendben halad az ősműveltségtől, a finnugor nyelvi rétegtől egészen a kapitalizmus koráig. Ortutay Gyula halála (1978) után az egész vállalkozás ügye megtorpant, s csak 1981-ben lendült ki ismét a holtpontról, amikor Köpeczi Béla, az MTA főtitkárhelyettese Tálasi István professzort kérte fel a kézikönyv szerkesztőbizottságának vezetésére. Akkor merült fel az a gondolat, hogy a magyar népi kultúra történetének áttekintésére történész szerzőket kérjenek fel. A Tálasi akadémikus elnökletével 1981. április 15-én megtartott munkamegbeszélést követően kapott megbízást előtanulmányok írására a korszakok rendjében haladva Bartha Antal, Kubinyi András, Makkai László, Orosz István, Vörös Károly, Vörös Antal, s nem sokkal később Orbán Sándor. Feladatuk az volt, hogy etnográfusok és folklórkutatók aktív közreműködésével, s a néprajzi kutatás szempontjait, igényeit figyelembe véve, foglalják össze a magyar nép történetét 5

és adjanak áttekintést a magyar népi kultúra fejlődéséről. Fontos megjegyezni, hogy ez a koncepció nem számolt etnográfus szerzők közvetlen részvételével. Sem az említett Hoffmann Voigt szerzőpáros, sem a történeti és néprajzi kutatásokban egyaránt elismert kutatók (mint Balogh István, Belényesy Márta, Vargyas Lajos, Varga Gyula) foglalkoztatásával. Az új magyar néprajzi szintézis I/B kötete szerzőinek és szerkesztőinek megbeszéléséről (1981. április 15.) készült jegyzőkönyv tartalmazza a szerzők, a fejezetek és a megadott terjedelmek előirányzatát is: 6 Bartha Antal: A magyar nép kialakulása és útja az államalapításig 2 ív Kubinyi András: Az államalapítástól az egységes jobbágyság kialakulásáig Kubinyi András: Az egységes jobbágyság kialakulásától az örökös jobbágyság és a majorsági gazdálkodás kezdetéig (1526-ig) 12 ív Makkai László: A magyar népi világszemlélet történeti alakulása 2 ív Orosz István: Az örökös jobbágyság rendszere a kialakulástól az úrbérrendezésig (1526 1767) 8 ív Vörös Károly: Az úrbérrendezéstől a jobbágyság felszabadításáig (1767 1848) 4 ív Vörös Antal: A kapitalizmus kora (1849 1945) 10 ív Orbán Sándor. A szocializmus kora (1945 1980) 2 ív Az egész I/B kötet szövegének terjedelmét eredetileg 38 ívre tervezték, ami Makkai nehezen beilleszthető fejezetével elérhette volna a 40 ívet is. A felkért történész szerzők az előtanulmány -nak nevezett, bő terjedelmű szinopszisokat kivétel nélkül határidőre elkészítették, kézirataik megtekinthetők az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. Megállapítható belőlük, hogy tudásuk legjavát adták, a politikatörténet tényei mellett a társadalomtörténet, a gazdaságtörténet és a művelődéstörténet fontos fejleményeit ismertetik, de az etnográfusok és a folkloristák által kutatott tematikát alig érintik. A Tálasi István halálát (1984. április 17.) követő, s a néprajz szak vezető képviselőit megszólaltató tárgyalásokon (1984. június 4-én és 1984. november 20-án) azonban kiderült a vállalkozás és az MTA Néprajzi Kutatóintézet akkori vezetésének teljes kudarca. Akkor (1984. november 20-án) hozta meg Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese nevezetes döntését az új magyarság néprajza néven futó vállalkozás szanálásáról, az akadémiai kutatási tervből, a tervmunkák közül történő kiiktatásáról. (Lásd: Paládi-Kovács Attila: Néprajzi kutatás Magyarországon az 1970 80-as években. Budapest, 1990: 211 213, 269.) A magyar néprajzi szintézis 1986 őszén engedélyezett újraindításakor a történeti kötet -re is tekintettel javasoltuk a fölöttes akadémiai vezetésnek Orosz István történészprofesszor bevonását a Magyar Néprajz nyolc kötetben címen folytatódó vállalkozás szerkesztőbizottságába. Ennek az átlagéletkorát tekintve 1986-ban sem fiatal bizottságnak mára alig maradt tevékeny tagja. Az előttünk járó nagy generációt képviselő kötetfőszerkesztőkkel (Balassa Iván, Dömötör Tekla, Gunda Béla, Vargyas Lajos) teljes egyetértésben eleve azt a kiadási stratégiát választottuk, hogy a kötetek megjelenését nem a kötetek számozása, hanem az elkészülésük sorrendje határozza meg. 1988 és

2001 között ezen elvet követve jelent meg a sorozat hét kötete, de a történeti kötet ügye kellő anyagi és szellemi potenciál hiányában egyre halasztódott. Az már a történész szinopszisok első olvasásakor is világos volt, hogy azok nem helyettesíthetik, nem válthatják ki az etnográfusok és folkloristák kutatási eredményeit összefoglaló szövegeket. Tudomásul kellett vennünk, hogy az évek folyamán a Tálasi által elgondolt kötet munkatársaként számításba vett történészek száma is egyre fogyatkozott. A magyar népi műveltség történeti alakulását bemutató kötet újjászervezésére 1994. április 8-án született az első írásba foglalt javaslat. Már annak is az volt a lényege, hogy témaspecialisták lehetnének a szövegek szerzői és történészek a lektorok. A javaslat szerint: Minden korszak elé vagy után kb. 10 15 oldalas történész korfestés kerülhetne. Készült egy tervezet, amely a lehetséges szerzőket és témaköröket sorolta fel. Azon a listán mind a népköltészet, mind a népzene korszakai után Vargyas Lajos, a földművelés témájánál Balassa Iván, a lakáskultúra, bútor tematikánál Csilléry Klára, a társadalomszervezet tárgykörénél Szabó László neve olvasható. A szóban forgó tervezetnek a szerkesztőbizottsági megvitatására Gunda Béla halogató taktikája, majd váratlan halála (1994. július 30.) következtében nem került sor. Az 1990-es évek végén már azzal kellett számolnunk, hogy a magyar köznép társadalmi és kulturális állapotának történeti változását, alakulásának menetét bemutató kötet tervét végképp fel kell adnunk. Akkor merült fel ismét az a gondolat, hogy a történeti kötet megírását etnográfus és folklórkutató szerzők közreműködésével oldjuk meg. Minthogy Hoffmann Tamás akkor már az Európai parasztok című könyvén dolgozott, évtizedekkel korábban írott tervezetünkhöz nem térhettünk vissza, s hasonló felkészültségű kutatók sem álltak rendelkezésünkre. Továbbra is számolnunk kellett azzal a megkerülhetetlen körülménnyel, hogy a magyar néprajztudományban a specializálódás nem korok, korszakok szerint alakult, mint a történetírásban, a régészet, a művészettörténet és a többi történeti diszciplína területén. Hamar kiderült, hogy szerzőként, szerkesztőként az akkor már az új magyar művelődéstörténeti kézikönyv létrehozásán fáradozó Kósa László közreműködésére sem számíthatunk. Ezért aztán vállalnunk kellett a sok szerzőt megmozgató szerkezeti megoldást, a legjobb témaspecialisták szerzőségére alapozó szerkesztői feladatokat. A történeti áttekintést tárgykörök szerint elgondoló koncepció újabb tervezetét 2001. október 18-án keltezte e sorok írója. Azzal számolt, hogy az etnográfusok, folkloristák kéziratainak lektorálására történészeket lehet majd felkérni. Ez a tervezet miként a későbbiek négy nagyobb időegységre kívánta tagolni a történelem menetével párhuzamosan haladó áttekintést: 1. Előzmények a honfoglalás koráig (10. századig). 2. Korai feudalizmus, középkor (11 15. század). 3. Kései feudalizmus, újkor: a) 16 17. század, b) 18. század és a 19. század első fele. 4. A kapitalizmus kora (1848 1948). A kései feudalizmus korának kettéosztása a későbbi tervezetekben már elmaradt, mivel akkor joggal merült volna fel a középkor periódusokra osztása is, ahogy az 1981-ben elfogadott tervezetben történt. Kubinyi András a vállalkozás számára leadott kéziratában külön-külön fejezetben foglalta össze az államalapítástól az egységes jobbágyság kialakulásáig és az onnan az örökös jobbágyság kezdetéig (1526-ig) terjedő korszak társadalomtörténetét. A 2001 őszén elfogadott tervezet a négy történeti egységre az alábbi terjedelmi arányokat állapította meg: 1. Előzmények a 10. század végéig 3 ív; 2. Középkor (11 15. 7

század) 5 ív; 3. Kései feudalizmus kora (1526 1848) 10 ív; 4. A kapitalizmus kora (1848 1948) 12 ív. Ugyanakkor a tervezett 16 témakörre egyenként két-két szerzői ív terjedelmet számítottunk. Ez a szempont magyarázza olyan témakörök összevonását, mint a gyűjtögető gazdálkodás és a halászat, vadászat, méhészet fejezete, illetve a szőlő-, bor-, gyümölcs- és kertkultúra együttese. A szerzők és tematikus egységek szerint megállapított két szerzői ív felhasználására is voltak előzetesen megállapított terjedelmi arányok, amelyekhez minden szerző igyekezett tartani magát: 1. korszak 6250 n, 2. korszak 12 500 n, 3. korszak 25 000 n, 4. korszak 30 000 n. Ehhez képest a végső arányok mégis módosultak, mind a tematikus egységek, mind a korok tekintetében. Valójában az újkor változásainak bemutatása a tervezettnél hosszabban történt, a kapitalizmus kora pedig az előirányzottnál szűkebb terjedelemben is megoldható volt. A 2001. évi tervezet, mely a tematikus fejezetek szinopszisainak elkészülte után alapjául szolgált a 2002-ben benyújtott NKFP pályázatnak is, a későbbiek során tematikai szempontból keveset változott. Az ottani bírálók azonban ezt a kollektív vállalkozást nem tartották támogatásra érdemesnek. Egy év elvesztegetése után más irányba fordultunk, de az OTKA akkori megkötései miatt ott csupán a bevezető félkötet -tel tudtunk sikeresen pályázni. A négy évre elosztott, nehezen elnyert támogatással 2003 2006 között sikerült elkészíteni a magyar nép természeti környezetével, történeti-táji tagozódásával, történeti demográfiájával, a Kárpát-medence etnikai térszerkezetének alakulásával és a hazai etnográfia tudománytörténetével foglalkozó fejezetek kéziratait. A magyar népi műveltség történeti korszakai -t feltáró munkálatok elvégzését végül a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiumánál elnyert pályázati támogatás (2004 2005) tette lehetővé számunkra. Addig azonban több ponton változott a közreműködő szerzők névsora. A 2001. évi indulásnál még köztünk volt és szinopszissal segítette a munkát Bellon Tibor (földművelés) és Csilléry Klára (lakáskultúra, bútor) is. Elhalálozásuk után a földművelés téma megírását Paládi-Kovács Attila, a lakáskultúra, bútor tárgykör összefoglalását Zentai Tünde vállalta magára. Az NKA-hoz 2004-ben benyújtott pályázat előkészületei során Domonkos Ottó a hazai kézművesség témájának történeti áttekintését, Hofer Tamás pedig a tárgyalkotó népművészet korszakainak feldolgozását hárította el magától. Ennek folytán az utóbbi témakör kidolgozására Verebélyi Kincső kapott felkérést, a kézművesség tárgykörét pedig Paládi-Kovács Attila és Szulovszky János vállalta fel. A Nemzeti Kulturális Alap pályázati elszámolásának határidejére (2006. február 28.) elkészült a kéziratok túlnyomó része. Nem készült el a társadalomszervezet történeti változásait bemutató fejezet, melynek Sárkány Mihály volt a reménybeli és kezdetektől fogva számításba vett szerzője. 2008-ban, amikor a kötet kiadására és a kéziratok lektorálására az első lehetőség mutatkozott, ezt a témát végül Paládi-Kovács Attila foglalta össze. (A kapitalizmus korának sokrétű változásaival ő sem foglalkozott, minthogy azokról a sorozat VIII. Társadalom című kötete kellő eligazítást nyújt.) Pócs Éva kérése és javaslata nyomán Bárth Dániel felkérésével 2005-ben vált ketté az eredetileg egységesnek gondolt néphit és népszokás fejezet. 2008 őszén derült ki, hogy mégiscsak elkészül a néptánc fejezete. Ezzel növekedett végül 18-ra a történeti változásukban áttekintett témakörök száma. Előre tudható volt, hogy a tárgykörök szerint megírt történeti áttekintésben sérül a komplexitás követelménye, s az egész bemutatott ismerettár mozaikokra töredezik, mint a lexikonokban. Számolni kellett azzal is, hogy bizonyos ismeretkörök kimarad- 8

nak, hiányozni fognak, részint a kényszerűségből választott szerkesztésmódnak, részint a bevonható etnográfus szerzők hiányának következtében. Mégis úgy gondoljuk, hogy a tárgykörüket behatóan ismerő, azt régen és eredményesen kutató specialisták, etnográfusok és folkloristák összefogásával létrehozott kötet ebben a formájában is jelentős lépés a történeti etnográfia nem teljesen kitaposott, rögös útján. Hisszük, hogy egy hiányait ismerő, de megvalósult vállalkozás többet ér száz kitűnően elgondolt, de megvalósítatlanul maradt, talán soha meg sem valósuló, ki nem próbált tervezetnél. A hazai néprajzi kutatások mai szakaszában és a rendelkezésre álló mai kutatókkal most egy ilyen úttörés bizonyult megvalósíthatónak. Az itt röviden előadottakból is nyilvánvaló, hogy a 2001 óta eltelt évek nem túlságosan kedveztek az efféle kollektív vállalkozásoknak, a nagyobb lélegzetű művek, kézikönyvek létrehozásának. A sorozat első kötetének kettéosztását a fentebb vázolt nehézségek mellett a tudományos könyvkiadás mai viszonyai, az állami mecenatúra beszűkült lehetőségei indokolják. A magyar népi műveltség korszakai -nak kiadását döntően a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiumának támogatása teszi lehetővé. Pótlólagos támogatást nyújt hozzá a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya. Köszönet érte mindkettőnek! Paládi-Kovács Attila 9

BIBLIOGRÁFIA ABEL, Wilhelm 1978a Agrarkrisen und Agrarkonjunktur. Eine Geschichte der Land- und Ernährungs-Wirtschaft Mitteleuropas seit dem hohen Mittelalter. Hamburg Berlin 1978b Geschichte der deutschen Landwirtschaft und frühen Mittelalter bis zum 19. Jahrhundert. Stuttgart ALAPY Gyula 1933 A csallóközi halászat története. Komárom ALMÁSY György 1903 Vándor-utam Ázsia szívébe. Budapest ALSÓ László BENISCH Artúr MÁRTONFFY Károly 1937 A tanyai közigazgatás rendezése. (A korszerű közszolgálat útja 3.) Budapest AMMAN, Jost 1586 Im Frauenzimmer wirdt vermeldt von allerley schönen Kleidungen und Trachten des Weiber hohes und niders Stand. Frankfurt am Mayn ANDORKA Rudolf 1970 Születésszabályozás az Ormánságban a 18. század vége óta. Demográfia XIII. 73 85. 1975 Paraszti családszervezet a XVIII XIX. században. Alsónyék és Kölked adatai nemzetközi összehasonlításban. Ethn. LXXXVI. 340 367. ANDRÁSFALVY Bertalan 1957 A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. NÉ XXXIX. 49 69. 1964 A Duna menti gyümölcsöskertek. Adatok a magyarországi déli Duna-szakasz népi gyümölcskultúrájának ismeretéhez. MTA Dun. Ért. 1963. Pécs 1968 A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig. I. rész. Kny. az MTA Dun. É. 1967 1968. Dun. Tud. Gyűjt. 90. 315 337. Budapest 1970a A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethn. LXXXI. 1970b 316 326. A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. In: KÁZMÉR Miklós VÉGH József (szerk.): Névtudományi előadások. 224 228. Budapest 1973 A Sárköz és a környező Duna menti területek ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. Vízügyi történeti füzetek 6. Budapest 1975 Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tan. Tm. Tört. VII. Szekszárd 1997 Nyájszervezet csordatartás. In: Honf. és Népr. 85 94. Budapest 2001 Gyümölcskultúra. In: MN II. 493 527. ANONYMUS 1977 Gesta Hungarorum. (Ford. PAIS Dezső. Bev. és jegyz. GYÖRFFY György) Budapest 636

ANTAL Imre 1992 Gyimesi Krónika. Budapest Bukarest ANTALFFY Gyula 1975 Így utaztunk hajdanában [1943]. Budapest APOR Péter 1972 Metamorphosis Transilvaniae azaz Erdélynek változása (1736). Budapest ARBEAU, Thoinot 1967 Orchesography. Courtly Dance of the Renaissance. New York ASZTALOS István 1968 Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. Budapest BACON, Elisabeth E. 1954 Types of Pastoral Nomadism in Central and Southwest Asia. Southwestern Journal of Anthropology 10/1. 44 68 BÁCSKAI Vera 1965 Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest BAHTYIN, Mihail 1982 François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest BAKÓ Ferenc 1953 Adatok a szocializmus faluépítkezésének történetéhez (Gyöngytarló). Ethn. LXIV. 24 86. 1954 A tiszaigari cigányok fémművessége. NÉ XXXVI. 239 258. 1967 A faépítkezés emlékei Heves megyében. EMÉ V. 161 240. 1970 71 Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. EMÉ VIII IX. 326 431. 1973 74 Észak-magyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei. EMÉ XI XII. 217 285. 1977 Bükki barlanglakások. Borsodi kismonográfiák 3. Miskolc 1978 Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest 1985 Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében. Agria, XXI. 225 251. 1987 Palócföldi lakodalom. Budapest BAKOS Ferenc 1982 A magyar nyelv román elemeinek története. Budapest BALANYI Béla 1989 Nagykőrös középkori falvai és építményei. In: NOVÁK László SELMECZI László (szerk.): Építészet az Alföldön. I. 57 78. Nagykőrös BALASSA Iván 1956 A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása. Ethn. LXVII. 401 442. 1960 A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest 1972 Gondolatok a munkaeszközök történetének kutatásáról. Tíz éves a Mezőgazdasági Múzeum Munkaeszköztörténeti Archívuma. Ethn. LXXXIII. 584 589. 1973a 1973b Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI XIX. században. Ethn. LXXXIV. 53 79. 1979 A gépesítés kezdetei az európai mezőgazdaságban. In: GUNST Péter (szerk.): Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. 303 316. Budapest 1982 Aratómunkások Magyarországon 1848-ig. MTA NyIK XXXIII. 235 289. 1985 Aratómunkások Magyarországon, 1848 1944. At. Tan. 13. Budapest 1989 A magyar falvak temetői. Budapest 1991 A harmatkása. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 147 162. Debrecen 1994 A magyar földművelés emlékei a 9 10. századból. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 235 246. Budapest BALASSA M. Iván 1970a Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a nagyváradi méhészkönyv. AtSz XII. 394 409. 637

1970b Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében. Ethn. LXXXI. 531 544. 1980 Dél-Borsod település- és építéstörténetének vázlata. (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közép-Tiszavidék tájegysége.) HésE 1. 111 150. 1985 A parasztház évszázadai. A magyar lakóház középkori fejlődésének vázlata. Békéscsaba 1989a A magyarországi németek népi építkezéséről. HésE 5. 31 49. 638 1989b Az alföldi lakóház történeti fejlődése. In: NOVÁK László SELMECZI László (szerk.): Építészet az Alföldön. 119 134. Nagykőrös 1991 A Felföld magyar parasztságának tüzelőberendezése. HésE 7. 35 74. 1994 A parasztház története a Felföldön. Miskolc 1997 Sarvaly a népi építészeti értelmezés és újraértelmezés lehetőségei. In: CSERI Miklós S. LACZKOVITS Emőke (szerk.): A Balaton-felvidék népi építészete. 111 124. Szentendre Veszprém 2002 A FAKSZ-házaktól a szocialista faluig. HésE 15. 163 174. BALÁZS Géza 1984 A magyarok vámpirizmusáról. In: BALÁZS Géza HÁLA József (szerk.): Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok Dömötör Tekla 70. születésnapjára. 24 34. Budapest 2004 Pálinka, a hungarikum. Budapest BALI János 2005 A Börzsöny-vidéki málnatermelő táj gazdasági néprajza. Néprajzi tanulmányok. Budapest BÁLINT Csanád 1994 A 9. századi magyarság régészeti hagyatéka. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 39 46. Budapest 1971 A kutya a X XII. századi magyar hitvilágban. MFMÉ 1. 295 315. Szeged BÁLINT Sándor 1942 Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Budapest 1943 A parasztélet rendje. In: BARTUCZ Lajos (szerk.): A magyar nép. 201 248. Budapest 1944 Liturgia és néphagyomány. In: BÁLINT Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. 99 128. Kassa 1956 A szegedi galambászat. Népr. K. I. 26 48. 1957 Szegedi szótár. I II. Budapest 1962 A szegedi paprika. Budapest 1973 Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest 1976 A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. I. rész. MFMÉ 1974 75/2. Szeged 1977a 1977b A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. II. rész. MFMÉ 1976 77. 2. Szeged Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából. I II. Budapest BÁLINT Sándor BARNA Gábor 1994 Búcsújáró magyarok. Budapest BALKAY Adolf 1926 A magyar solymászat története. Nimród Vadászújság, XIV. 357 360, 381 385, 400 401, 420 421, 441 442, 462 464. BALLÓ István 1899 Ló-orvosságok és kuruzslások a XVI. századból. MGtSz VI. 215 222. BALOGH Ilona 1935 Magyar fatornyok. Néprajzi füzetek. Budapest BALOGH Jolán 1948 Mátyás kori, illetve késő középkori hagyományok továbbélése műveltségünkben. Ethn. LIX. 13 28. 1967 A népművészet és a történeti stílusok. NÉ XLIX. 73 165. 1985 Mátyás király és a művészet. Budapest

BALOGH István 1943 A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja. NÉ XXXV. 97 112. 1957 A gabona betakarítása a XVI XVII. században. Ethn. LXVIII. 270 291. 1958 Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII XIX. században. Ethn. LXIX. 535 566. 1959 Marhadög és orvoslása Debrecenben a XVIII. században. Népr. K. IV. 1 2. 303 309. 1960 A magosligeti málévetőgép. JAMÉ III. 219 222. Nyíregyháza 1961 Adatok a román pásztorok XVIII. századi alföldi legeltetéséhez. Műv.Hagy. III. 213 218. 1965 A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I. 349 428. Budapest 1965 66 A lófogatok Debrecenben a XVIII XIX. században. Ethn. LXXVI. 161 186, LXXVII. 74 92, 229 253. 1969 Hajdúság. Budapest 1980 Egy tőkés tanyás gazdaság a 19. század második felében. In: PÖLÖSKEI Ferenc SZABAD György (szerk.) A magyar tanyarendszer múltja. 272 312. Budapest BALOGH Jánosné HORVÁTH Terézia 1972 Kapuvár népviselete. Népr. K. XVI XVII. 1995 A bagi női ünnepi viselet színei az 1940-es és az 1950-es években. Ethn. 106. 137 150. 2005 A pünkösdi király Csepregen és Jókainál. Csepreg BALOGH Sámuel 1827 Rövid rajzolatja a paraszt lakodalomnak Gömörben. TGy III. 38 54. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1981 Kiskunfélegyháza újratelepítőinek 1744. évi lajstroma. SzMMÉ 1981. 123 128. Szolnok BÁNSZKY Pál 1993 Népi szobrászat. Kecskemét 1997 A képzőművészet vadvirágai. Budapest BÁNYAI Irén, Sz. 1980 Ozorai iparosok vagyonleltárai a XVIII. század végéről. BÁMÉ X XI. 425 448. BARABÁS Jenő 1954 Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Ethn. LXV. 466 484. 1961 A néprajzi kutatás és az írásos források. Ethn. LXXII. 135 145. 1963 Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest 1964 Békés megye néprajza a XVIII. században. Gyula 1966 A belső fejlődés fogalmáról. Ethn. LXXVII. 572 576. 1969 Füstösház Zalában. Ethn. LXXX. 333 346. 1970 A lakóház füsttelenítéséről. Ethn. LXXXI. 276 287. 1971 Invention, Innovation and Endogenous Development in European Folk Culture. Műv. Hagy. XIII XIV. 303 314. 1973 A székely ház alaprajzi fejlődéséről. NK NT VII. 25 40. 1977 A magyarság anyagi műveltsége a VI IX. században. (A néprajzi kutatások tanulságai.) In: MŐT 15 22. Budapest 1987 A magyar népi építészet korszakai. In: BARABÁS Jenő GILYÉN Nándor: Magyar népi építészet. 159 176. Budapest 1988 Perioden in dem ungarischen Volksarchitektur. In: Wandel. II. 495 502. Münster 1997 A magyar népi építészet történetének korszakai. In: MN IV. 289 308. BARABÁS Jenő GILYÉN Nándor 1987 Magyar népi építészet. Budapest BARBARITS Lajos 1965 A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. Mgtört. Tan. 2. Budapest 639