Magatartási Kódex Követeléskezelő társaságok a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi intézmények nem problémamentes ügyleteinek kezelésével kapcsolatos tisztességes piaci magatartásáról PREAMBULUM A Magyarországon működő Hitelintézetek Magatartási Kódexet fogadtak el a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról. Ehhez a legtöbb Hitelintézet csatlakozott. A Kódex és az elhúzódó válság felvetette annak szükségességét, hogy a hitelezésben nem, de a Hitelintézetek követeléseinek kezelésével foglalkozó Követeléskezelő Társaságok is elfogadjanak egy Magatartási Kódexet, amely a Hitelintézetek által elfogadott Kódexre épül. Az ezen Kódexet aláíró felelős magatartást tanúsító Követeléskezelő Társaságok létrehozták a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Szolgáltatások Tagozat XXV. Gazdasági Tevékenységet Segítő Szolgáltatás Osztály alatt működő Követeléskezelő Szakmai Osztályt és a Szakmai Osztály keretein belül elkészült ezen Kódex. A Kódex készítői felhasználták eddigi követeléskezelői tapasztalataikat, az ügyfelekkel történt kommunikáció során kapott válaszokat, tényeket, amelyek legtöbb esetben arról szóltak, hogy az Adósok néhány kivételtől eltekintve törleszteni akarnak és törlesztenek is, ha teherbíró képességüket figyelembe vesszük és így alakítjuk ki az új törlesztő részleteket. Jelen Magatartási Kódex célja, hogy a Kormányzat törekvéseivel összhangban a Hitelintézetek lakossági nem problémamentes ügyleteit kezelő Követeléskezelő Társaságok tevékenysége mindenben megfeleljen a Hitelintézetek által elfogadott Magatartási Kódexben foglaltaknak és megerősítse a hitelintézeti lakossági Adósok és a Hitelezők, Követeléskezelők közötti kapcsolatban nélkülözhetetlen bizalmat. Meg kell értetni és el kell fogadtatni az Adósokkal, hogy a Követeléskezelők segítenek az Adósoknak azzal, hogy olyan megoldási javaslatokat dolgoznak ki és ajánlanak fel, amelyek célja, hogy a jelzálog fedezetű hitelesek és más Adósok megsegítésére létrehozott jogszabályok feltételeinek betartása mellett az Adósok ingatlana ne kerüljön végrehajtásra, és a Követeléskezelők lehetőség szerint olyan törlesztő részleteket alakítsanak ki és ajánlanak fel, amit az Adósok teljesíteni is tudnak. Fedezetlen hitelek esetén cél, hogy az Adós és Hitelező között olyan mindkét fél számára megfelelő és vállalható megállapodás alakuljon ki, ami megakadályozza, hogy a Hitelező kénytelen legyen végrehajtást rávezetni az Adós ingatlanára. A Követeléskezelőknek e tevékenységüket úgy kell végezniük, hogy mindeközben biztosítsák, hogy a Hitelintézetek megtérülése minél nagyobb legyen és ezen keresztül a betétesek pénze minél nagyobb biztonságban legyen. 1
Jelen Kódexben rögzített szabályok maradéktalan betartásával a Követeléskezelők azt vállalják, hogy a lakosság körében átlátható és felelős magatartást tanúsítanak az Adósokkal szemben a követeléskezelés időszaka alatt. Céljuk, hogy az Adóst olyan helyzetbe hozzák, hogy az a banki adósságszolgálatnak eleget tudjon tenni, egyben a megbízó pénzintézeteknek a megfelelő megtérülést biztosítsák. I. A Kódexet aláíró Követeléskezelők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Kódex előírásait az Adósokkal szembeni magatartásukban, továbbá belső üzletmenetükben, üzletszabályzatukban a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint önkéntesen érvényesítik az alábbi alapelvek szem előtt tartásával: transzparencia elve, amely alapján a lakossági hitelintézeti Adósok körében fokozottan érvényesítik a közérthetőséget és az átláthatóságot, és a szükséges információk hozzáférhetőségét; szabályelvűség elve, amely alapján az aláíró Követeléskezelők gyakorlatukat a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot elősegítő elvárásoknak megfelelő tartalommal, szabályzatokban rögzítik, amelyet honlapjukon nyilvánosságra hoznak; a megbízó Hitelintézetekkel együtt olyan hitel átütemezési gyakorlatot dolgoznak ki, amely segít abban, hogy az Adósok teljesíteni tudják adósságszolgálati feladatukat; a követelések kezelése során maximálisan figyelembe veszik az Adós teherbíró képességét és nem hajszolják bele olyan megállapodásokba, amit tudnak, vagy valószínűsítenek, hogy az Adós nem fog tudni teljesíteni. adatminőség elve: ezen elv alapján a személyes adatoknak pontosnak kell lenniük, meg kell felelniük az objektív valóságnak, továbbá hiánytalannak és időszerűnek kell lenniük. Az adatok nem lehetnek túl tág körűek, és megfelelőek kell legyenek úgy, hogy van kapcsolat az információ és a felhasználási cél között. A Kódexben foglalt magatartási szabályok alkalmazásának erősítése érdekében az aláíró Követeléskezelők tudomásul veszik és támogatják, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF vagy Felügyelet) a Kódexhez csatlakozó Követeléskezelők (közvetítők) listáját nyilvánosan közzé tegye, valamint a Kódexhez csatlakozó Követeléskezelők körében a Kódex valamennyi rendelkezésének betartását folyamatosan ellenőrizze és megállapításait, illetőleg ennek alapján kialakított minősítését honlapján folyamatosan közzé tegye. 2
A Kódexet aláíró Követeléskezelők kijelentik: hogy a Kódexben vállalt szabályok megállapítása és azok végrehajtása során a már eddig is kialakult legjobb piaci gyakorlatokat vették figyelembe és azok alkalmazása során az követeléskezelők közötti tisztességes piaci versenyt nem kívánják korlátozni, hanem kizárólag abban érdekeltek, hogy a tisztességes verseny és a korrekt üzletmenet eszközeivel támogassák a követeléskezelésen keresztül a Hitelintézetek lakossági ügyfélkörét és ezen keresztül a magyar gazdaság fejlődését. Meggyőződésük, hogy jelen önszabályozásuk a hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit nem helyettesítve, hanem azokat erkölcsi normák figyelembe vételével kiegészítve tovább erősíti a Hitelintézetek elégedett fogyasztókért folytatott piaci versenyét, a hitelezési szolgáltatások minőségének javulását, a problémamentes Hitelintézetek portfólió növelését, a Pénzintézetek eredményességét a lakosság körében, és ezen keresztül a banki hitel kamatok csökkenését, illetve a Hitelintézetek hitelezési kedvének növekedését. A Kódex aláírói A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel összhangban kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Adós ügyleti döntését befolyásoló követeléskezelői gyakorlatuk keretében utalnak arra, hogy a Kódexnek alávetették magukat. A Kódex aláírói továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy általános szerződési feltételeiket magában foglaló üzletszabályzataikban megjelenítik, hogy jelen Magatartási Kódexnek kötelező érvénnyel alávetették magukat. A Kódex hatálya A Kódex hatálya az aláírás napjától kiterjed a Kódexet aláíró összes olyan lakossági követeléskezeléssel foglalkozó Követeléskezelőre, behajtóra, személyes felkeresőre, függő, független közvetítőre, ügynökre, akik hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások megbízásából behajtást, követeléskezelést folytatnak, és akik elfogadják és tevékenységük során magukra nézve kötelezőnek tekintik a jelen Kódexben foglaltakat. (A továbbiakban követeléskezelő, illetve követeléskezelői gyakorlat alatt a fentiek teljes köre, illetve azok gyakorlata értendő.) A jelen Kódexet aláíró Követeléskezelők a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerint fogyasztónak minősülő személyekkel szembeni pénzintézeti követelések kezelésének teljes körében alkalmazzák a rendelkezéseket, továbbá a követeléskezelői szolgáltatásnyújtásban részt vevő alvállalkozókkal és megbízottaikkal kötött szerződésben előírják az e Kódexben foglaltak betartását. A Kódex szabályozza a lakossági hitelezéssel összefüggésben 1. A felelős követeléskezelés általános normáit 2.Az ügyfelek fizetési nehézségeinek kezelése körében alkalmazandó eljárásokat 3. Végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős követeléskezelői magatartás elveit 4. Jogi cselekmények előtt és alatt alkalmazandó felelős követeléskezelői magatartás elveit 3
II. A felelős követeléskezelés általános normái A Követeléskezelők maradéktalanul betartják a felelős követeléskezelés, behajtás elveit, különös tekintettel arra, hogy nem veszik rá az Adóst olyan megállapodás aláírására, ahol már a megállapodás megkötésekor látható, hogy az Adós a megállapodásban foglaltakat nem fogja tudni betartani. Szem előtt tartják, hogy a felelős követeléskezelés a Követeléskezelő és az Adós részéről is kölcsönösen felelős, körültekintő eljárást feltételez. A Követeléskezelők a tájékoztatás, az Adóssal történő kapcsolattartás során a rendelkezésükre álló eszközökkel segítik az Adósokat a felelős döntés meghozatalában. A Követeléskezelők eljárásaik során nem arra törekszenek, hogy az Adóssal olyan meg feltételeket vállaltassanak fel, ahol már az egyeztetés során látszik hogy az idő előre haladtával sem teljesíthető, hanem céljuknak tekintik azt, hogy az Adós hosszú távú fizetőképességének visszaállításával a hitel sikeres visszafizetését biztosítsák. E célból a) a Követeléskezelők a követeléskezelés során alapvetően az Adósok Követeléskezelő által megismert teherviselő képességét figyelembe véve alakítják ki a megállapodásokat. Ezen eljárásuk során megvizsgálják, hogy az Adósok várhatóan képesek lesznek-e a megállapodásban rögzített törlesztésre; b) az Adós igényeihez és banki teherviselő képességéhez szabott követeléskezelői technikákat, standardokat, megállapodásokat és szerződési feltételeket alakítanak ki. Az Adós igényeinek meghatározásánál a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban az Adós olyan fogyasztói magatartását veszik alapul, ahol az Adós ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el; c) az Adósoknak a követeléskezelésről korrekt és teljes körű tájékoztatást adnak. A személyes ügyfélkapcsolatokban törekednek arra, hogy az Adósok megértsék a számukra ajánlott megállapodás kondícióit, és képesek legyenek mérlegelni a benne rejlő kockázatokat; d) segítik az Adóst abban, hogy döntésüket hosszabb távú szempontok mérlegelésével hozzák meg. A megállapodások megkötése előtt a Követeléskezelők vállalják, hogy a megállapodás megkötését megelőzően kiemelt figyelmet fordítanak azon kockázatok bemutatására, amelyek a hitel törlesztő részletének újbóli meg nem fizetését eredményezhetik, felhívják az Adós figyelmét arra, hogy számoljanak a törlesztő részlet esetleges jövőbeni növekedésével, és a megállapodás megkötése során józan körültekintéssel járjanak el; e) az Adóssal szemben minden esetben együttműködő, rugalmas, segítőkész bánásmódot tanúsítanak. 4
III. Követeléskezelői magatartás általános elvei A Követeléskezelők vállalják, hogy a) a lakossági Adósokat minden szükséges tudnivalóról felvilágosítják, az Adós által feltett kérdésekre mindenre kiterjedő választ adnak. A tárgyalások előtt minden esetben meggyőződnek arról, hogy az Adóssal, vagy a Kezessel beszélnek; b) lehetővé teszik az Adósok számára, hogy amennyiben több hitele is van egy Adósnak egy adott Pénzintézetnél, úgy az Adós döntse el, hogy melyik hitelét kívánja törleszteni; c) javasolják az Adósoknak, illetve Kezeseknek, hogy a felelős döntés meghozatalához fontolják meg háztartásuk teljes teherviselő képességét, vegyék figyelembe a háztartásukban élők vagyoni-jövedelmi helyzetét, eladósodottságát és az adóssággal összefüggő teherviselő képességüket is, az Adós igénye alapján segítséget nyújtanak az Adós teherviselő képességének felméréséhez és ez alapján dolgozzák ki a megállapodás feltételrendszerét; d) felhívják az Adósok figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) honlapjára, valamint átlinkelési lehetőséget biztosítanak azokra; e) kerülik a nem kifejtő, nehezen érthető, kizárólag a jogszabályhelyek megjelölésére szorítkozó tájékoztatást. Személyes, vagy telefonos ügyfélkapcsolat esetén az előzetes írásos tájékoztatást a Követeléskezelő munkatársa szóbeli magyarázattal is kiegészíti. A beszélgetés végén minden esetben meggyőződnek arról, hogy az Adós megértette-e a tájékoztatást, illetve amennyiben megállapodás születik, úgy az Adós teherviselő képességének az megfelel-e; f) egyértelműen meghatározzák a követeléskezelés során használt fogalmakat; g) minden a Pénzintézet által kezelésre átadott Adóst legalább telefonon megkeresnek, nem alkalmazzák azt az eljárást, hogy különböző scoringok (adósminősítés) alapján kizárnak a megkeresésből Adósokat és ezzel kizárják annak a lehetőségét, hogy az Adós élhessen az Állam és a Hitelintézet által kínált segítséggel, lehetőségekkel; h) biztosítják, hogy munkavállalóik, ügynökeik, alvállalkozóik, megbízottaik kellő példányszámban rendelkezzenek minden szükséges Adós tájékoztató dokumentummal, és rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy munkavállalóik, ügynökeik, alvállalkozóik a törvényi és belső előírásoknak megfelelően tájékoztatják-e az Adósokat, illetve minden szükséges információt megadnak-e, és minden esetben figyelembe veszik-e az Adós teherbíró képességét; i) a követeléskezelés során alkalmazandó eljárásokról, az ajánlható termékekről, lehetőségekről a munkatársaikat, alvállakozóikat időben, megfelelő keretekben felkészítik, hogy valóban hasznos, pontos és érvényes információkkal láthassák el az érdeklődő Adósokat; j) tilos a zaklatás. Az Adósnak meg kell adni az alapvető emberi tiszteletet, nem használható közönséges beszéd, nem alkalmazható erőszak és erőszakkal fenyegetés; k) a banktitkot meg kell őrizni, a személyes adatok kezeléséről szóló jogszabályi előírásokat meg kell tartani, nem adható információ csak az Adósnak, kivéve, ha erre mást írásos meghatalmazással feljogosít; l) nem illik táviratban értesíteni, vagy felszólítani az Adóst, hogy elmaradt tartozása van; m) tilos harmadik személynek hozzáférhetővé tenni, vagy nyilvánosságra hozni az Adós személyes adatait, egyben tilos így meghirdetni eladásra az Adóssal szembeni követeléseket; 5
n) nem ajánlott kommunikációs időszaknak minősül az este 7 és reggel 8 óra közötti időszak; o) tiltott hatósági személy benyomását kelteni és ezzel pszichikai nyomást gyakorolni az Adósra, és a megbízott is köteles kerülni a hivatalos eljárás színlelését. A Követeléskezelő látogatása során köteles kerülni úgy szóban, mint magatartásában mindazon viselkedéseket, megnyilvánulásokat, amelyek az Adós közvetlen környezetében félelmet, riadalmat, vagy akár rossz érzetet kelthetnek; p) személyes felkeresés esetén minden esetben meg kell mutatni a megbízói, vagy felhatalmazó levet és érthetően kell közölni, hogy ki a megbízó, és az Adóssal szembeni melyik követeléssel kapcsolatban jár a személyes felkereső; q) az Adóssal annyi ideig folyik a beszélgetés, ameddig az Adós megérti helyzetét, ennek során a követeléskezelő munkatárs érthetően ismerteti a követelés tőke összegét, kamat összegét, járulékait és amennyiben ez nem egyezik meg az Adós által elfogadott összeggel, akkor felajánlja az Adósnak, hogy előkészíti számára az egyeztetést a megbízó Hitelintézettel és az egyeztetésről a Hitelintézettől tájékoztatást kér; r) nem alkalmazzák azt a call-centeres megoldást, hogy egy Adósra csak meghatározott idő van és annak letelte után megszakítják, vagy azonnal lezárják a beszélgetést; s) minden esetben az Adóssal történő tárgyalás során rákérdez a munkatárs, hogy az Adós adott-e be a Hitelintézetnek kérelmet, ha igen haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a Hitelintézettel, majd a válaszról tájékoztatja az Adóst; t) legkésőbb a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatják az Adóst arról, hogy van-e az Adósnak akár jogszabályi előírás, akár üzletpolitikai megfontolás alapján lehetősége a megállapodás módosításra, felmondására. IV. A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok A Követeléskezelők vállalják, hogy a) a lakossági megállapodásaikban alkalmazott kamat, díj és költségtényezők egyoldalú módosításának elveit Árazási Elvekben rögzítik, amely nyilvános, és azt a PSZÁF kérésére annak rendelkezésére bocsátják; b) az Árazási Elvek jelen Kódexben meghatározott okok figyelembe vételével az adott Adós sajátosságai alapján tartalmazzák a legfontosabb előre látható árazási szempontokat, amely a szerződésekben alkalmazott kamat, díj és költség módosítására hatással lehet; c) a szerződésekben alkalmazott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró jelen Kódexben meghatározott, a Hitelező által alkalmazott ok-listát nyilvánosságra hozzák; d) a szerződés szerint, amíg az Adós a részletfizetési megállapodásban rögzítetteket betartja, úgy az Adós hátrányára a szerződéses feltételeket a Követeléskezelő egyoldalúan nem fogja módosítani; e) amennyiben az Adós nem tudja betartani a megállapodásban rögzített fizetési kötelezettségét, a Követeléskezelő megpróbálja olyan helyzetbe hozni, vagy olyan feltételeket biztosítani, hogy az Adós fizetni tudjon. Nem cél ezzel olyan kamat, késedelmi kamat kondíciók megállapítása, ami esetén az Adóst olyan helyzetbe hozza a kamatváltozás, hogy 6
teherbíró képességét figyelembe véve előreláthatólag ne fogja tudni az adósságszolgálatát teljesíteni; f) minden általa kezdeményezett módosítás előtt megvizsgálja a Követeléskezelő, hogy a módosításnak milyen hatása van az Adós fizetőképességére és amennyiben az negatív hatású, úgy azt a módosítást nem hajtja végre. Ok-lista A Követeléskezelők vállalják, hogy a megállapodást, futamidőt, kamat kondíciókat csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítanak egyoldalúan: a) az Adós nem tesz eleget a megállapodásban rögzítetteknek legalább 3 telefonos és egy írásos felszólítás esetén sem; b) a megállapodás szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki, PSZÁF rendelkezés vagy a Követeléskezelőre, megbízó Pénzintézetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; c) a jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő tevékenységéhez kapcsolható - közteher (pl. adó-) változása, a banki kötelező tartalékolási szabályok változása. V. A végrehajtási eljárás előtt és alatt alkalmazandó felelős követeléskezelői magatartás elvei Felelős követeléskezelői magatartás elvei Az Adós megmentése a végrehajtástól a Hitelintézet, a Követeléskezelő és az Adós közös érdeke. Az Adósnak azért, mert elvesztheti az ingatlanát, lakhatási lehetőségét, befolyással lehet hitelképességére, egzisztenciájára. A Hitelezőnek azért érdeke, mert a végrehajtás a lehető legrosszabb megtérülést biztosítja, jelentős reputációs kockázatot rejt magában, és igen jelentős lesz az értékvesztése jelentős veszteséget okozva ezzel a Hitelezőnek. A Követeléskezelőnek azért érdeke, mert a végrehajtás végső soron tárgyalási technikái, termékei sikertelenségét jelezheti. A követeléskezelés során a végső cél az Adós fizetőképességének helyreállítása és nem az Adós vagyonának értékesítése. 1. Ennek megfelelően a Követeléskezelők vállalják, hogy a végrehajtási eljárás lehetőség szerinti megelőzése érdekében: a) amint az Adós átkerül kezelésükbe a belső szabályzatukban, vagy a megbízási szerződésben foglalt határidőn belül felveszik az Adóssal a kapcsolatot (telefonon, írásban) annak érdekében, hogy megoldást találjanak arra, miként tudná az Adós késedelmes tartozását kiegyenlíteni; b) amennyiben az első kapcsolatfelvételek nem volt sikeresek, minden általában elvárható lépést megtesznek, hogy az Adóssal kapcsolatba kerüljenek, hogy a megkeresésre az Adós érdemben reagáljon. Nem elfogadható és szigorúan elitélendő az a követeléskezelői 7
magatartás, hogy az Adósok között egy scoring rendszer alapján különbséget tegyen a Követeléskezelő és egyes Adósok ne kapjanak lehetőséget a hitelszerződések módosításra; c) sikeres kapcsolatfelvétel és az Adós részéről történő együttműködési hajlandóság esetén kialakítják a késedelmes tartozás kiegyenlítésének végrehajtási eljáráson kívüli módját úgy, hogy az Adósnak lehetősége legyen az önkéntes teljesítésre is. Eljárásuk során a Követeléskezelők figyelembe veszik az Adós aktuális fizetőképességét és gazdasági helyzetét, külön figyelmet fordítva a munkanélküliségre, betegségekre; d) Az írásbeli fizetési felszólításban felhívják az Adós figyelmét a teljes fennálló tartozás összegére; a fizetendő kamatra, a késedelmi kamat mértékére és arra, hogy a nemfizetés során a kamatteher folyamatosan nő; a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén történő jogi eljárásokra (végrehajtási eljárás, követelésértékesítés, munkabér letíltás, stb.), valamint az ingatlan lehetséges elvesztésére; annak lehetőségére, hogy a nem fizetés miatt más Hitelintézetnél vezetett hitelszerződései is veszélybe kerülhetnek; az Adós számára be kell mutatni magatartása várható jogkövetkezményeit és tájékoztatni kell, hogy milyen megoldási, részletfizetési, stb lehetőségei vannak. 2. Abban az esetben, ha a fenti eljárás lefolytatása ellenére a fedezettel szembeni igényérvényesítés nem elkerülhető, a Követeléskezelők végrehajtási eljárásuk során az alábbiak betartásával járnak el: a) végrehajtás során együttműködnek az Adóssal, hogy helyzete valamilyen módon rendezésre kerüljön, ennek keretében lehetőség szerint együttműködnek a helyi Önkormányzatokkal is; Figyelembe veszik a Kormányzat adósmentő csomagjának előírásait és annak alapján járnak el; b) megtiltják, hogy az adott Követeléskezelő alkalmazottai és velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozóik az adott Hitelező által kezdeményezett követelésvásárlásban vagy a végrehajtásban vásárlóként részt vegyenek; c) a követeléskezelés folyamatában résztvevő vállalkozások által történő fedezet-értékesítés során, a fedezetül szolgáló ingatlanokat nyilvánosan értékesítik a jogszabályi feltételekben foglaltak figyelembe vételével, és a befolyt vételárral a fedezet értékesítését követően, ésszerű határidőn belül elszámolnak az Adóssal. VI. Záró rendelkezések A felelős hitelezés, követeléskezelés, adósság behajtás korrekt magatartást követel meg mind a Hitelezők, mind a Követeléskezelők, mind az Adósok részéről, mely együttműködésben az aláíró Követeléskezelők elől kívánnak járni. A felelős követeléskezelés elengedhetetlen eleme a hitelnyújtó felelős és tisztességes magatartása melletti felelős hitelfelvétel abban az értelemben, hogy a Hitelezők a leendő ügyfelek által adott helyes és teljes körű információktól függenek tevékenységük során. 8
A leendő hitelfelvevők hozzák meg a végső döntést arra vonatkozóan, hogy melyik termék felel meg igényeiknek a legjobban, és elfogadják-e a hitel-ajánlatot. A Hitelezők meggyőződése, hogy a felelős hitelezés során az olyan fogyasztói magatartást kell alapul venni, aki ésszerűen, tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, ezért a Hitelezőknek minden rendelkezésükre álló eszközzel elő kell segíteniük a felelős fogyasztói döntéshozatalt. Kiemelt jelentősége van a kölcsönfelvevők magatartásának a kölcsön felvételét követően is, ezért nem mellőzhető a Hitelező és az Ügyfele közötti rendszeres kommunikáció és együttműködés a hitel teljes futamideje alatt. Felelős hitelfelvétel mellett is előfordul azonban, hogy valamely Adós nem tudja teljesíteni adósságszolgálatát, még abban az esetben is, ha a hitel felvételekor mindenben a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a Hitelintézetek részére helyes és teljes körű adatokat szolgáltatva vette fel a hitelét. A jelenlegi gazdasági válság okozta tömeges nem problémamentessé vált hitelek esetében még nagyobb figyelemmel kell a követeléskezelést végezni. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a legtöbb esetben az Adós önhibáján kívül került abba helyzetbe, hogy fizetési nehézségei keletkeztek. A Kormányzat mindent megtesz, hogy az Adósokat és lakhatásukat megmentse, mégis folyamatosan újratermelődik a probléma. Ennek felelősségteljes megoldásában a Követeléskezelőkre egyre nagyobb felelősség hárul egyrészről az Adósok felé, másrészről a megbízó Hitelintézetek felé. Felhalmozott szakmai tapasztalatuk alapján a Követeléskezelők segítséget tudnak nyújtani megbízóik részére abban, hogy olyan konstrukciók alakuljanak ki, melyek segítik a lehető legmagasabb banki megtérülést, de egyben segítséget nyújtanak az Adósoknak az adósságszolgálatuk visszaállításában. A követeléskezelés nem azonos a behajtással, amivel általában azonosítják az Adósok. Optimális esetben a követeléskezelést nagy tapasztalatú, sok évtizedes banki kockázatkezelői tapasztalattal rendelkező szakemberek irányítják, akik fő feladatuknak tekintik az Adós nem problémamentes ügyleteinek a feltételrendszerét úgy átalakítani, hogy visszaállítsák a fizetőképességét és elkerüljék a végrehajtási eljárásokat. A Követeléskezelők e törekvései teljes egészében összhangban vannak a megbízó Hitelintézetek törekvéseivel és Kormányzati szándékokkal. Meg kell értetni az Adósokkal, hogy amennyiben igénybe veszik a Követeléskezelők szakértelmét a nem problémamentes követelések kezelése során, úgy igen nagy az esély, hogy elkerülhetik a végrehajtást, illetve a válság előtt megkötött hitelszerződéseik feltételei a válságnak megfelelő kondíciókra alakulhat át. Az aláírók felhívják a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületét, a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetségét, és az egyéb hitelintézeti adósokat védő szervezeteket, és a Hitel Társulást, hogy csatlakozzanak a Követeléskezelők Magatartási Kódexéhez, azt tagjaikkal ismertessék meg és tevékenységüket az abban leírtak figyelembevételével végezzék. Értessék meg tagjaikkal, hogy az Adós a hitelt felvette, azt elköltötte és a visszafizetésre kötelezettséget vállalt. A Hitelintézetnek érdeke, hogy az Adóst olyan helyzetbe hozza, hogy az adósságszolgálati 9
kötelezettségének eleget tegyen, de nem lehet célja, hogy elengedjen hiteleket, hiszen ha ezt megtenné, azzal a betétesek pénzét kockáztatná és a prudens banki működést veszélyeztetné. Nem cél és nem is elfogadható a válságban, hogy fizetőképes Adósok spekulációs célból különböző indokokra hivatkozva ne teljesítsék törlesztési kötelezettségeiket és ennek terheit az adófizető polgárok vállára rakják. Ezzel nemcsak plusz terhet rónak az adózókra, hanem veszélyeztetik a Kormányzat törekvéseit és Széll Kálmán tervben leírtak megvalósulását is. Nem elfogadható az sem, hogy vannak Adósok, akik a hitelkérelmükben nem valós adatokat adtak meg, ezzel tévedésbe ejtették a hitelező Hitelintézeteket, és most abban bíznak, hogy az Állam fog helyettük fizetni, vagy a Hitelintézetek írják le a veszteségeket. A Kódexet aláíró Követeléskezelők célja minden esetben a banki Adós olyan helyzetbe hozása, hogy fizetési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Tapasztalataink alapján azon Adósok többségénél, akikkel munkatársaink beszéltek meg volt és van is az szándék a törlesztésre olyan feltétel rendszer kialakítása esetén, amit megélhetésük veszélyeztetése nélkül vállalni tudnak. A Kódex jogszabályváltozás, a gazdasági, piaci körülmények lényeges változása esetén, valamint a PSZÁF, vagy a Magyar Bankszövetség, vagy a Követeléskezelő Szakmai Osztálya kezdeményezésére folyamatosan felülvizsgálatra kerül. Budapest 2011. november 08. 10