GYŐRZÁMOLYI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 20 2013.
1 Általános rendelkezések... 4 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 4 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 4 2 Az intézmény alapító okirata és feladatai... 5 3 Az intézmény szervezeti felépítése és irányítása... 11 3.1 Az intézmény felelős vezetője... 11 3.1.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend... 11 3.1.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök... 12 3.1.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre... 12 4 Az iskola oktatási-nevelési rendszerének szerkezeti felépítése... 13 4.1 Az intézmény vezetősége... 14 4.2 Az intézmény dolgozói... 14 4.3 A pedagógiai munka ellenőrzése... 15 5 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok... 16 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 16 5.1.1 Az alapító okirat... 16 5.1.2 A pedagógiai program... 16 5.1.3 Az éves munkaterv... 17 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 17 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata... 17 5.2.2 A tankönyvfelelős megbízása... 18 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése... 18 5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása... 20 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése... 20 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 21 5.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 21 5.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 21 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére... 22 6 Az intézmény munkarendje... 25 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 25 6.2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása... 25 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 26 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások... 28 6.3.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 29 6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje... 29 6.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 30 6.5.1 Működési rend... 30 6.6 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 31 6.6.1 Az iskola épületei, udvara és létesítményei... 31 1
6.6.2 Az iskolai könyvtár működési rendje... 32 6.6.3 Az iskolai könyvtár használatának rendje... 33 6.7 A számítógépes szaktanterem használatának rendje... 34 6.8 Az iskola helyiségeinek átengedése... 35 6.9 A dohányzással kapcsolatos előírások... 35 6.10 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 35 6.11 A mindennapos testnevelés szervezése... 36 6.12 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások... 37 6.12.1 Napközi, tanulószoba működése... 37 6.12.2 Tehetséggondozás és egyéb foglalkozások... 38 7 AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA... 39 8 Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 39 8.1 Az intézmény nevelőtestülete... 39 8.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 40 8.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 41 8.3.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 42 8.3.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai... 43 8.4 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai... 43 9 Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 46 9.1 Az iskolaközösség... 46 9.2 A munkavállalói közösség... 46 9.3 A szülői munkaközösség... 46 9.4 Az iskolaszék... 47 9.5 Az intézményi tanács... 47 9.6 A diákönkormányzat... 48 9.7 Az osztályközösségek... 49 9.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái... 50 9.8.1 Szülői értekezletek... 50 9.8.2 Tanári fogadóórák... 50 9.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása... 50 9.8.4 A diákok tájékoztatása... 50 9.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága... 51 9.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája... 51 9.9.1 Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere... 52 9.9.2 Az iskolai védőnő feladatai... 52 10 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 53 10.1 A tanulói hiányzás igazolása... 53 10.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények... 54 10.2.1 A tanulói késések kezelési rendje... 54 2
10.2.2 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése... 55 11 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 55 11.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 56 12 Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 58 13 Gyűjtőköri szabályzat... 63 14 Adatkezelési szabályzat... 71 14.1 Nyilvántartható adatok... 71 14.2 Adatok továbbítása... 73 14.3 Titoktartási kötelezettség... 75 14.4 Adattovábbítás... 75 14.5 A köznevelés információs rendszere... 75 15 Záró rendelkezések... 79 16 Munkaköri leírások... 80 16.1 PEDAGÓGUS... 80 16.2 TANÍTÓ... 83 16.3 SZAKTANÁR... 84 16.4 OSZTÁLYFŐNÖK... 85 16.5 NAPKÖZIS NEVELŐTANÁR... 87 16.6 IGAZGATÓHELYETTES... 89 16.7 MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ... 91 16.8 Iskolatitkár... 92 16.9 TAKARÍTÓ... 94 3
1 Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013.... határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 4
2 Az intézmény alapító okirata és feladatai Győrzámoly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. (1) bekezdés b) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. (4) bekezdése, nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 21. (3) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 5. -a alapján a Győrzámolyi Petőfi Sándor Általános Iskola nevű intézmény alapító okiratát az alábbiak szerint adja ki: 1. Az Intézmény hivatalos neve: Győrzámolyi Petőfi Sándor Általános Iskola rövidített neve: Petőfi Általános Iskola 2. Az Intézmény székhelye: 9172 Győrzámoly, Iskola u. 1. 3. Az Intézmény jogállása: önálló jogi személy 4. Az Intézmény alapítójának és fenntartójának, a működtetőnek neve és székhelye: 5. Az Intézmény típusa: általános iskola 6. Az Intézmény gazdálkodási besorolása: önállóan működő költségvetési szerv 7. Az Intézmény irányító szervének neve, székhelye: 8. Az Intézmény illetékessége, működési köre: Győrzámoly Község közigazgatási területe 9. Az Intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 200 fő évfolyamok száma: 8 10. Az Intézmény alaptevékenysége, közfeladata, alapfeladata: Általános iskolai nevelés-oktatás. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 10. -a szerint az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. 5
11. Államháztartási szakágazati besorolása: 852010 alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) TEÁOR 08: 8520 iskolai előkészítő oktatás alapfokú oktatás étkeztetés máshova nem sorolt egyéb oktatás - iskoláskorúak általános iskolai nevelése, oktatása, felkészítése, a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, - 1-8 évfolyamos működés, - idegen nyelv oktatása, - korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás, - énekkari tevékenységek, - szakkörök, diákkörök, művészeti csoportok, - pályázatok, - tanulmányi, művészeti és sport jellegű versenyek, vetélkedők, - gyógytestnevelés, - logopédiai szolgáltatás, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, - nevelési tanácsadás, - hitoktatás, - fejlesztő felkészítés, korai fejlesztés és gondozás - képesség-kibontakoztató tevékenység, - napközi otthoni, tanulószobai ellátás, - diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása, - gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét, - felzárkóztatás, - rendezvények szervezése, - informatikai szolgáltatás (internet használat), - az integrációs nevelés, oktatás megvalósítása a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók tekintetében, - sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált nevelésének, oktatásának megvalósítása: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók integrált nevelésének, oktatásának megvalósítása: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek 6
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd; a nevelési tanácsadó intézet által készített szakvéleménnyel rendelkező beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók nevelése oktatása, azon tanulók, akik tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok a nem sajátos nevelési igényű, de - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. -ának (1) bekezdésében meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató gyermekek, tanulók (részükre az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít); valamint azon tanulók, akik esetében a rehabilitációs bizottság a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezett; A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása, és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása, amin 2013. január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell. Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell. - intézményi étkeztetés biztosítása, - a bejáró tanulók ellátása, - az iskolai feladatok társulásban történő ellátása, - ingyenes étkeztetés biztosítása, - egyéb oktatás: iskolarendszeren kívüli szakmai és nem szakmai oktatás, vizsgáztatás (idegen nyelvi, számítástechnikai, művészeti, sport, ismeretterjesztő, szakismereti tanfolyamok), - tárgyi eszközök, építmények, építményrészek bérbeadása. Az intézmény közfeladatait alapfeladatként látja el 2012. december 1. napjától az alábbi szakfeladatokon: Szakfeladat Szakfeladat megnevezése száma 7
- 562913 Iskolai intézményi étkeztetés - 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése - 852000 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1 4 évfolyam) - 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1 4 évfolyam) - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8 évfolyam) - 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5 8 évfolyam) - 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés - 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése - 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés - 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése - 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás - 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás - 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység - 856012 Korai fejlesztés, gondozás - 856013 Fejlesztő felkészítés - 882117 Ingyenes gyermekétkeztetés (Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás) - 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása - 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása - 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 12. A 10. és 11. pontban megjelölt tevékenységek, feladatok forrásait a központi költségvetésből biztosított normatív hozzájárulások, egyéb központosított támogatások, a személyi jövedelemadó átengedett része, pályázati források, egyéb átvett pénzeszközök, az Önkormányzat saját pénzeszközei, illetve az intézmény működési bevételei biztosítják. 13. Az Intézmény vezetője, a vezető megbízási rendje: Az Intézmény egyszemélyi felelős vezetője a magasabb vezetői megbízással rendelkező igazgató. A magasabb vezetői feladat ellátása magasabb vezető megbízással (megbízott vezető) történik. Az intézményvezetőt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. - 23. -ai, valamint a közoktatási intézményekben a közalkalmazotti törvény végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. -a alapján, pályázat útján a Képviselő-testület öt évre nevezi ki és bízza meg a magasabb vezetői feladatok ellátásával. Az intézményvezető felett a munkáltatói jogkört a vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi 8
büntetés kiszabása tekintetében a Képviselőtestület, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 14. Az Intézményben foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: - közalkalmazotti jogviszony, amire az 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó, - munkaviszony, amire a 2012. évi I. törvény az irányadó 15. Az Intézmény működése: Az Intézmény az oktató-nevelő munkáját a Képviselő-testület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat és pedagógiai program alapján végzi. Az Intézmény szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amit a jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. 16. A feladat ellátását szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: A feladatok ellátását a Győrzámoly, Iskola u. 1. szám alatti általános iskola épülete szolgálja. A községi sport- és kulturális célokat szolgáló Tornacsarnokot a tanulók iskolai időben térítésmentesen használhatják. Az ingatlanok tulajdonosa Győrzámoly Község Önkormányzata. A feladatok ellátáshoz rendelkezésre állnak az Intézményben a könyvek szerint nyilvántartott ingóságok. Az intézmény a használatába adott ingó- és ingatlan vagyonnal az Áht-ben, az Ávr-ben, illetőleg az Önkormányzat vagyonrendeletében előírt szabályok szerint gazdálkodik az alaptevékenység ellátásának körében. A feladat ellátását szolgáló vagyon feletti rendelkezés jogának gyakorlása az Önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelet szabályai szerint történik. 17. Az Intézmény gazdálkodással összefüggő jogosítványai: Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából az Intézmény a Képviselő-testület által jóváhagyott költségvetéssel rendelkezik, amely a szakmai feladatellátáshoz szükséges működési kiadási és bevételi előirányzatokat tartalmazza. A 9
költségvetési szerv pénzügyi gazdasági feladatait Győrzámoly Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala látja el. A munkamegosztás és felelősségvállalás rendjére az Intézmény és a Polgármesteri Hivatal között fennálló megállapodás, valamint a Polgármesteri Hivatal gazdálkodására vonatkozó szabályzataiban foglalt előírások az irányadók. A költségvetési szerv önálló bankszámlával rendelkezik. 18. Az Intézmény ellenőrzése: Az Önkormányzat jegyzője hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a fenntartó az Intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben meghatározottak szerint működteti. Az intézményvezető felelősségi körébe tartozó belső ellenőrzésről a Polgármesteri Hivatal a Győri Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodásban foglaltak alapján gondoskodik. 19. Az Intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 20. Az Intézmény feladatellátási helye: 9172 Győrzámoly, Iskola u. 1. 21. Az Intézmény OM azonosítója: 030594 22. Az Intézmény bankszámla száma: 11737007-16710973 23. Az Intézmény jogelődjének neve, székhelye: Győrzámolyi Napköziotthonos Óvoda 9172 Győrzámoly, Szent István u. 11. 10
3 Az intézmény szervezeti felépítése és irányítása 3.1 Az intézmény felelős vezetője A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködéséért. A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplésének megszervezéséért.. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére, az iskolatitkárra átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 3.1.1 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében az igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettes felhatalmazását. 11
3.1.2 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, 3.1.3 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár. Az igazgatóhelyettesi megbízást a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával, a fenntartó véleményének meghallgatása után az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozott időre alkalmazott pedagógusa nem kaphat. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége szintén munkaköre szerinti feladatokra terjed ki. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgató munkaköri leírását a fenntartó állapítja meg. 12
4 Az iskola oktatási-nevelési rendszerének szerkezeti felépítése Igazgató Igazgatóhelyettes Munkaközösségvezetők Diákönkormányzat - vezető Ifjúsági -és gyermekvédelmi felelős Iskolatitkár Pedagógusok Osztályfőnökök takarító és karbantartó
4.1 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes a szakmai munkaközösségek vezetői diákönkormányzat vezetője Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.2 Az intézmény dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetési szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.
4.3 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, az osztálynaplók folyamatos ellenőrzése az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, 15
az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 5 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: az alapító okirat a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 16
5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 1 munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. A 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a 1 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 17
továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 5.2.2 A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, 2 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 2 Ld. a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22. (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23. (1) és (6) bekezdéseit. 18
Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. 3 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a feljebb meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24- ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 3 A 2001. évi XXXVII. tv. 8. (7) 19