AUTÓS KIRÁNDULÁSOK 1. túra: Külső-Somogy felfedezése Kaposvár Gölle Igal Andocs Karád Rádpuszta Látrány Balatonboglár Szőlőskislak Szőlősgyörök Lengyeltóti Buzsák Lengyeltóti Somogyvár Somogyvámos Somogyvár Kaposvár Kaposvár [ ] 1749 óta Somogy megye székhelye, 70 000 lakosával a Dél-Dunántúl második legnagyobb városa. A helybeliek szerint hét dombra épült, akárcsak Róma. A város a Kapos folyó két oldalán, Külső-Somogy és a Zselic találkozásánál fekszik. A Kapos mocsarába épített vára a 14. századtól szerepelt az okiratokban, a várat a török hódoltság után a bécsi haditanács rendeletére felrobbantották. Az igazi fejlődés a reformkorban indult meg, majd a kiegyezés után folytatódott. A XIX. század végének gazdasági fejlődése teremtette meg a modern ipar alapjait (gőzmalom, cukorgyár, gépgyár). A város idegenforgalmi vonzerejét elsősorban kulturális értékei adják (Rippl-Rónai Múzeum, Csiky Gergely Színház, Rippl-Rónai-villa [ ], igazi ékessége a Fő utca nyugati fele (sétálóutca), végén a Kossuth térrel. Kaposvár legújabb sportlétesítményei a Jégcsarnok és a Virágfürdő. Kaposvárt a 61. számú főúton hagyjuk el Dombóvár irányába. Batéba érkezve (15 km) balra fordulunk Igal felé, s ezt az utat követjük Kisgyalánig (23 km). A temetőnél ágazik el jobbra az út Göllére. Gölle [ ] központjában (27 km) jobbra fordulunk az Árpád utcába, az emlékházat az elágazástól 100 m-re a templom után balra találjuk. Gölle környéke régen neves mezőgazdasági vidék volt, jó termőföldjeiről és haszonállatairól híres. A XX. század közepe óta a környékbeli puszták felszámolásának következtében lakossága egyre csökken. A község híres szülötte Fekete István író, aki kora gyermekkorát töltötte itt, s mindig szívesen emlékezett vissza szülőfalujára. 1994-ben nyitották meg a Fekete István Emlékházat, melyben az író életútját mutatják be. Visszatérünk Kisgyalánra (31 km), s folytatjuk túránkat északra. Fonón és Kazsokon áthaladva jutunk Igalba [ ] (44 km). Utunk becsatlakozik a Kaposvár Szántód közútba, amin Szántód felé haladva 400 métert megtéve érünk a római katolikus templomhoz. A templom előtt jobbra a József Attila és a Mátyás király utcán haladunk végig, a Rákóczi tér keleti felén üzemel a termálfürdő. Igal Külső-Somogy egyik legjelentősebb települése a középkortól napjainkig. A török hódoltság után a Batthyányak, majd a veszprémi püspökség birtoka, 1886-ig mezőváros. 1947-ben olajfúrás közben bukkantak rá a 81 C-os alkáli-kloridos-hidrogénkarbonátos, jodidiont tartalmazó hévízre, amely fürdő- és ivókúrára egyaránt alkalmas. A víz gazdag gyógyító hatása miatt építették meg a termálfürdőt. Az elmúlt 30 évben szinte új település született a falu keleti határában, s a környék egyik legkedveltebb üdülőhelyévé vált. Az eredeti gótikus templom leégése 1
után, 1756-ban épült a barokk stílusú műemlék római katolikus templom. A fürdőtől visszatérünk a Rákóczi tér nyugati felére, innen indul északnyugat felé a Budavár utca, amin végighaladva érjük el ismét a főutat. Szántódnak vesszük ismét az irányt. Felérve a Kánya-dombra a második távközlési torony magasságában gyönyörű kilátásban van részünk, tiszta időben a Balaton tükrét is megpillanthatjuk. Leérve a tetőről átkelünk a Koppány hídján, majd a nagykónyi elágazás után az Andocsi-patak völgyében haladva érjük el a névadó települést. A templomot a központban találjuk (59 km). Andocs [ ] már a XVII. századtól híres búcsújáró hely volt, barokk stílusú római katolikus templomát 1747-ben szentelték fel. Az oltárán látható Boldogságos Szűz szobrát is azóta öltöztetik kéthetenként más-más ruhába. Jezsuita, később ferences szerzetesek laktak a mellette épült rendházban. Látrány felé indulunk tovább, Andocsot az emelkedő Rákóczi utcán hagyjuk magunk mögött. Átszeljük a Szóládi-völgyet, keresztezzük a Kaposvár Siófok vasútvonalat, majd megérkezünk Karád központjába (69 km). A több mint 900 éves Karádot a török uralom felszámolásakor Kaposvár után Somogy megye legjelentősebb településének, fontos mezővárosának tartották. Virágzása igazán 1945 után, a község dolgos gazdáinak szétverésekor tört meg. A község népművészetéről híres. Az 1982-ben megnyílt Tájházban megcsodálhatjuk az ügyes kezű asszonyok kézimunkáit, a karádi hímzést. Szőlőkön és erdőkön keresztülvágva, magas dombokon át érünk Viszre (77 km). A falu után közvetlenül az új 67- es úton jobbra fordulunk, majd a következő elágazásnál letérünk Rádpuszta (85 km) felé. Rádpuszta [ ] Balatonlelle településrésze, egy XIII. században épült késő-román templom feltárt romja kínál történelmi érdekességet. A közelmúltban épült lovascentrumban hamisítatlan magyaros hangulat és vendégfogadás várja az érkezőket. Visszatérünk a 67-es út viszi elágazásába, de most Látrány felé térünk le róla. A kereszteződés után kb. 1700 m-rel érdemes megállnunk, jobbra a Látrányi Puszta ősgyepén tehetünk sétát. Somogy megyében ezen a helyen maradt meg a legnagyobb összefüggő területű természetközeli láprét. A futóhomokon kialakult társulásokban megtalálható értékes növénytani ritkaságok, a fajgazdag állatvilág, a jellegzetes homokpuszta tájképi értékeinek megőrzésére hozták létre a Látrányi Puszta Természetvédelmi Területet. Továbbhaladva elérjük a régi 67-es számú főutat, észak felé kanyarodunk, majd Látrányon keresztül haladva Balatonlelle (103 km) központjában érjük el a 7-es számú főutat, a körforgalmat Nagykanizsa irányába hagyjuk el. Balatonboglárra (106 km) érve már messziről szemünkbe ötlik a Várdomb, az előtte levő Gaál Gaszton utcán, az orvosi rendelőnél balra befordulunk. Elkerüljük a sport- 2
pályát, majd jobbra a Március 15. tér előtti Lejtő utcán elindulunk felfelé. A tetőn jobbra az első, Kilátó utcán érünk a Gömbkilátóhoz. Visszamegyünk a kereszteződésbe, a Lejtő utcán jobbra, majd az Árpád utcán balra fordulunk, s az első kereszteződésnél jobbra bekanyarodva a Kék Kápolnánál találunk parkolóhelyet. Balatonboglár gazdag történelmi múlttal rendelkező város. Dombjai egy egymillió évvel ezelőtti vulkánkitörés maradványai. Már az őskorban megtelepült itt az ember, a vaskori földvár sáncrendszerének maradványai ma is látszanak a Várdombon. 1211- ből származó írás tanúskodik a magyar elődökről. Xantus János természettudósról nevezték el a Gömbkilátót [ ], a körülötte fekvő feketefenyves véderdő természetvédelmi oltalom alá esik. A Temető dombon a XIX. század második felében neogótikus stílusban épült Kék és Vörös Kápolnák [ ] ma kiállításoknak adnak helyet. Dél felé megyünk az Árpád utcán, a kereszteződés után pedig a Zrínyi Miklós utcán hagyjuk el a várost. A Borkombinát után stílusosan szőlők borítják a domboldalakat, hamarosan Szőlőskislakra (112 km) érkezünk. Jobb kanyart követően a templom mögött jelzőtábla útmutatását követve balra bekanyarodunk, így jutunk el a Fazekasházhoz. A Légli Kerámia Fazekasházában manufakturális módszerekkel, kézzel festett majolika használati tárgyakat készítenek, a műhelyben a gyártás titkait is elleshetjük. Visszatérünk a főútra, továbbra is dél felé haladva Szőlősgyörökön keresztül érünk Lengyeltótiba (121 km). A központban Hács felé kanyarodva balra kitérőt teszünk a Csokonai utcában fekvő templomhoz [ ]. Lengyeltóti a lankákkal körülvett Csalogányok völgyében fekszik. Az egész középkorban a Lengyel család birtokolta. 1992 óta város, ma a Pogányvölgyi Kistérség központja. Római katolikus műemlék temploma XII. századi eredetű. Eklektikus stílusban építették újjá, szép keresztút vezet hozzá. Visszatérünk a központba, majd a Zrínyi utcán Kaposvár felé indulunk, előtte azonban jobbra kitérőt teszünk Buzsákra (125 km). A vasútvonalat és a Pogány-völgyi-vizet keresztezve érünk a faluba, a templom mögött jobbra kanyarodva érünk a Tájházhoz. Buzsák [ ] a somogyi népművészet egyik híres központja. A község a buzsáki hímzés névadója, melyet mértani motívumok, változatos öltéstechnika és a rátétek, szalagdíszek gyakori alkalmazása jellemez. A Fő téren kialakított Tájházban gyakran munka közben is megcsodálhatjuk a falu ügyeskezű asszonyait, a Faluházban a hímzésekből állandó kiállítás várja a látogatókat. Az ismert úton megyünk vissza Lengyeltótiba (130 km), a kereszteződésben Kaposvár felé vesszük az irányt. Dimbes-dombos úton, a kisberényi és öreglaki elágazást magunk mögött hagyva kapaszkodunk fel Somogyvárra (141 km), ahol az első utcán, majd ezt követően ismét jobbra fordulva a Kupa vezér utcán érünk a Kupavár- 3
hegyre. Visszatérve a Várhegy utcára nyugati irányban rövid sétával felkereshetjük a Koppány-emlékművet és forrást. A Somogyvári Történelmi Emlékhely [ ] valaha Koppány (Kupa) vezér szállásterülete volt, innen indult lázadó hadjárata István király ellen. Közel 100 évvel később, 1091-ben Szent László bencés apátságot alapított és hatalmas bazilikát építtetett. A főúton megyünk tovább Somogyvár központjáig, ahol újabb kitérőt teszünk, ezúttal Somogyvámosra. 1993 óta a Krisna völgyben 120 hektáros, önálló biofarm működik. Védikus templomának stílusa egyedülálló. A Somogyvári-patak völgyéből az út délre kanyarodik, a faluba a Csepregi utcán megyünk be, majd tovább haladunk egyenesen a Tompa Mihály utcán. A Vámosi-patak völgyéből a Dózsa György utca vezet fel a Pusztatoronyhoz (146 km). Somogy megye egyik legjelentősebb középkori műemléke a Pusztatorony [ ], amely egy XII. századból származó koragótikus templom maradványa. Somogyvárról (152 km) ismét Kaposvár felé indulunk tovább. A Brézai erdő fái adnak árnyékot a faluból felfelé vezető útra. A pamuki elágazás után ismét átkelünk a Vámosi-patakon, majd Osztopán (158 km) házai között kanyargunk tovább. Somogyjád után Várdánál (168 km) keresztezzük a Kaposvár Fonyód vasútvonalat, innen egy hosszú dombháton vezet az út Jutáig (174 km). Végül a Jutai-árkon átkelve Kaposvárra (180 km) Tüskevár nevű városrésze felől érkezünk meg. 2. túra: Irány Belső-Somogy! Kaposvár Juta Hetes Csombárd Bodrog Somogyfajsz Pusztakovácsi Nikla Marcali Mesztegnyő Böhönye Segesd Nagyatád Lábod Petesmalom Mike Kadarkút Bárdudvarnok Kaposmérő Kaposvár Kaposvárról északnyugati irányba, Juta felé indulunk el. A faluba érve balra, Hetes irányába folytatjuk utunkat (11 km). Hetes: Az egykor mezővárosi rangot viselő településen érdemes megnéznünk az 1769-ben épített római katolikus templomot és az 1847-48 között felépült református templomot. Mindkettő műemlék jellegű épület. A Somssich család hajdani kastélyában ma általános iskola működik. A Pogányvölgyi-víztározó 25 hektáros tava 1961-ben létesült, amit egyre több turista keres fel. Mielőtt kiérnénk a településről, jobbra, észak felé fordulunk. Csombárd és Bodrog településeket érintjük, majd az Osztopánt Somogyfajsszal összekötő úton balra, Kürtöspuszta, aztán Somogyfajsz felé vesszük az irányt. A falu központjában (28 km) találjuk a kastélyt. Az őskohó-múzeum megtekintéséhez kb. 1,5 km-es kitérőt kell tennünk, a libickozmai bekötőút előtt fordulunk balra. 4
Somogyfajsz: A település Fajsz fejedelemről kapta nevét, aki a környéken alakította ki egyik központját a X. század közepén. A faluban álló eklektikus stílusban épült kastélyt, amely most a Somogy Természetvédelmi Szervezet központja, 1872-ben Kund Béla híres vadász építtette. A falu határában, a kastélytól nem messze található a klasszicista stílusú Szent Vendel kápolna, amely nevét a pásztorok és természetvédők védőszentjéről kapta. A kastély közelében található a somogyfajszi fáslegelő. A legelőn savanyú, száraz, homoki gyeptársulások és nedves kaszálók, olykor nyílt vízfelületű mocsarak váltogatják egymást. Fészkelnek itt gyurgyalagok, és ha van kedvünk egy kicsit sétálni, valószínűleg találkozni fogunk a szürkemarha-gulyával is. Somogyfajsz és Libickozma települések között tárták fel a régészeti kutatások a X. századi vasolvasztó műhelyt, amely fölé megépült az 1997-ben megnyílt őskohászati múzeum [ ] és honfoglaláskori emlékhely. A kitérő után Pusztakovácsi felé folytatjuk utunkat, a szállodaként működő egykori Márffy-kastélyt, amihez 3 ha-os park is tartozik, a településközponton túl, jobb kéz felől láthatjuk. Pusztakovácsit elhagyva rövidesen kiérünk a Marcalit Lengyeltótival összekötő útra (37 km), ahol Niklán keresztül, Marcali (49 km) felé haladunk tovább. Nikla [ ]: Egykor partmenti település volt, ma 20 km-re fekszik a Balatontól. A település nevét az 1806-36-ig itt élt Berzsenyi Dániel, legnagyobb magyar ódaköltő tette ismertté. Kúriája ma emlékmúzeum, ahol a költő személyes használati tárgyai is láthatók. Az épületet körülöleli a 2,8 ha-os park, ami természetvédelmi terület. A kertben még megtalálhatók a Berzsenyi és Wesselényi által ültetett vadgesztenyefák. Berzsenyi végső nyughelyét a községi temetőben találjuk. Marcali: A településnek már a XV. században mezővárosi rangja volt, akkori földesurai a Marczaliak. A török időkben a település fokozatosan elnéptelenedett, de a birodalom bukása után, új birtokosainak, a Széchenyieknek köszönhetően uradalmi központ lett, a XVII. század végére pedig ismét mezőváros. Nikla felől érkezve a városba, a Kossuth utcában található a Bernáth Aurél Emlékmúzeum, ami a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész alkotásait mutatja be. A település műemlékei közül érdemes felkeresni a neobarokk stílusú volt Széchenyi-kastélyt (ma kórház). Parkja arborétum jellegű, védett. Öreg faóriásai között tölgy, vérbükk, platán, selyemfenyő, feketedió egyaránt fellelhető. A város egy másik műemléke a központban álló római katolikus templom, melynek őse gótikus stílusban épült a XV. században. A törökkor utáni csak falai maradtak meg, 1730 körül barokk stílusban újjáépítették, szentélye a XIX. században készült, szecessziós stílusban. A templom előtt álló Szentháromság-oszlopot 1884- ben állították. Szintén a városközpontban van a Helytörténeti Múzeum, ahol a környék természetrajzi, néprajzi, képzőművészeti gyűjteményeit tekinthetjük meg. Marcaliból déli irányba a 68-as főúton indulunk tovább, majd Kelevíz településen áthaladva érünk Mesztegnyőre (59 km). Itt legjobb, ha kiszállunk az autóból, és kisvasúttal vagy gyalog fedezzük fel a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet természeti értékeit. Ha kisvasutazni szeretnénk, a faluba beérve rögtön balra le kell térnünk 5
a főútról, a nagy vasútállomás mellől indul a kisvonat. A jelzett turistautakon a faluháztól célszerű elindulnunk. Mesztegnyő [ ]: A falun halad keresztül az Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala, ezen szakaszán bejárhatjuk a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetet. A kék jelzésen kívül a sárga turistajelzés is a tájvédelmi körzetbe vezeti a gyalogos turistát. A település műemlék épületei a XVIII. században épültek: a ferences kolostor és templom (1750, általános iskola), a római katolikus iskola (ma faluház). A templom oltárképeit id. Dorfmeister István festette. A faluházban megtekinthető a helytörténeti gyűjtemény. A településen már 1999 óta minden nyáron megrendezik a Rétesfesztivált, ami sok turistát csalogat a környékre. Mesztegnyőt elhagyva továbbra is a főúton autózunk, egészen Böhönyéig (72 km). Innen, ha a faluközpontban balra fordulunk, a 61-es úton visszatérhetünk Kaposvárra, de folytathatjuk utunkat Nagyatád felé, tovább a 68- as úton. Böhönye után az első település Segesd (81 km), ahol kis kitérőt tehetünk a kastélyhoz (a főúttól jobbra), és a katolikus templomhoz (a főúttól balra). Segesd [ ] a középkorban királyi, királynéi birtok volt, s egyben a királynék állandó udvartartásának székhelye is. IV. Béla király többször hosszabban időzött itt. 1294-ben a településen alapították a megye legrégebbi ferences kolostorát is. Segesd városi kiváltságait 1414-ben elveszítette. A török hódoltság után a Széchenyi család birtoka volt, ők építették a romantikus stílusú kastélyt, ami jelenleg szociális otthon. A település további nevezetessége a XVIII. században épült ferences kolostor és templom, amelyben Dorfmeister István munkája is látható. Segesd után Ötvöskónyi [ ] következik, majd beérünk Nagyatádra (94 km), ahol hosszabb időre érdemes megállnunk. Nagyatád [ ] leginkább termálfürdőjéről híres, a város a gyógyturizmus egyik központja. A 90 éves Termál Gyógyfürdő a központban lévő parkban található. A park számos fafajt őriz, többek között luc- és erdei fenyőt, vörös tölgyeket, nyírfákat, kínai császárfát, narancsepret. Az egykori Mándl-kastély a XIX. század közepén épült klasszicista stílusban. Öthektáros védett parkja szintén kiemelkedő botanikai értéket képvisel, megtalálhatunk itt számos örökzöld fajt, valamint több öreg kocsányos tölgyet. A város legrégebbi épületegyüttese a ferences kolostor és a templom. A kolostor 1740-ben, a templom 1761-ben épült barokk stílusban, amit később, a XIX. században eklektikus stílusban átalakítottak. Idegenforgalmi látványosság a Szoborpark, ahol 64 monumentális alkotás fogadja a látogatókat, de sok alkotás tekinthető meg a város középületeiben, közterein. Az 1996-ban megnyílt Városi Múzeumban Nagyatád történetével ismerhetnek az érdeklődők. Nagyatádról egészen Lábodig (102 km) a 68-as úton megyünk tovább. Lábod nevét az első írások 1200 körül említik, 1416-ban már városi kiváltságokat élvezett, a XVII. század végétől a Széchenyi család birtoka volt. A község erdőkben, természeti értékekben gazdag, vadállománya miatt kedvelt vadászhely. Természetvédel- 6
mi oltalom alatt áll a község belterületén található 2,9 ha-os park. Érdemes megemlíteni a község nevezetességei közül a hosszúfalvi katolikus temetőben található, a XIII. században épült kápolnát, valamint a Rinya mente népi építészeti értékeit őrző Tájházat. Lábod nevezetességeinek megtekintése után letérünk a 68-as főútról. Észak felé haladunk, majd rövidesen jobbra, Mike, Kadarkút felé kanyarodunk. Erről az útról lehet letérni jobb kéz felé, a petesmalmi vidraparkhoz. A petesmalmi tórendszert [ ] több mint száz éve hozták létre, amely ma is természetes élőhelyet biztosít a vidék jellegzetes, fajgazdag állatvilágának, többek között védett ragadozónknak, a vidrának is. Kis szerencsével a védett réti sast és a fekete gólyát is megpillanthatjuk. A tórendszer mellett tanösvényen kiépített megfigyelőpontok segítenek az élővilág megismerésében. A vidraparkhoz tett kitérő után érkezünk Mikére (112 km), majd Kadarkútra (119 km). Mike: A községben álló, ma felújításra váró kastélyt és a mauzóleumot a XIX. században a Somssich család építtette. Műemlék a polgármesteri hivatal közelében álló Szent Vendel-szobor és a régi malom is. A falu híres burgonyatermő vidék. Kadarkút: A településen szép, 1834 és 1840 között épült, műemléki védettség alatt álló katolikus templom áll. A Vótapuszta településrészen (ehhez kis kitérőt kell tennünk) található kastélyt (1912-ben épült) a Somssich grófok vadászkastélynak építették, ma szeretetotthonként működik. Bejárata előtt védett hársfasor húzódik. Kadarkúton balra, majd a településről kiérve jobbra, Bárdudvarnok (133 km) felé kanyarodunk. Bárdudvarnok Somogy megye egyik legnagyobb közigazgatási területű települése, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide. A túra során ezek közül Bárdibükköt érintjük, itt található a Goszthonyi kastély 7 haos védett parkjával. Vele szemben a volt Goszthonyi kúriában működik a nemzetközileg is elismert üvegművészeti alkotótelep. A falu határában, Kadarkút felől, 3 km hosszan védett vadgesztenyefasor húzódik. Bárdudvarnokot elhagyva hamarosan elérjük a 61-es főutat (körfogalom), melyen jobbra kanyarodva Kaposmérőn, majd Kaposújlakon át érkezünk vissza Kaposvárra (144 km). 3. túra: A Zselic körül Kaposvár Cserénfa Kaposgyarmat Gálosfa Bőszénfa Boldogasszonyfa Szentlászló Almamellék Ibafa Almamellék Szigetvár Somogyapáti Somogyhárságy Magyarlukafa Somogyapáti Lad Kadarkút Bárdudvarnok Szenna Patca Szenna Kaposszerdahely Kaposvár Kaposvárt keleti irányban, a Pécsi úton, Kaposszentjakab városrész felé hagyjuk el, ahol felsétálhatunk a XI. században épült bencés apátság romjaihoz. 7
Kaposszentjakabi bencés apátság: ld. 5. túra A várost elhagyva jobbra, Sántos felé fordulunk, majd kb. 1800 m-rel a falu után jobbra lekanyarodunk Cserénfa [ ] felé. (Útközben láthatjuk a cserénfai motokrosszpályát is.) Nemsokára elérünk Kaposgyarmatra (17 km), a falu az úttól jobbra helyezkedik el. Kaposgyarmat [ ]: A falu határában található a védett, ritka természeti képződmény a cseppkőfal, ami télen-nyáron rendkívüli látványt nyújt. Kaposgyarmatról Hajmás érintésével Gálosfára (24 km) megyünk tovább, érdemes jobbra betérnünk a településre. Gálosfa: ld. 6. túra Visszatérve eddigi utunkra rövidesen elérjük Bőszénfát (29 km), ahol balra rákanyarodunk a 67-es főútra, és ezen haladunk tovább Szigetvár irányába. Előtte azonban tehetünk egy kitérőt a szarvasfarm felé (a főúttól nyugati irányban, a Malom utcán indulva), vagy gyalogosan a természetvédelmi területre (a falu után a főúttól balra, a zöld piros kereszt turistajelzésen.) A Bőszénfa melletti szarvasfarmon a nyolcvanas évek óta folyik a szarvasok zárt kerti tenyésztése. A Kisbőszénfáról induló betonútról, azon 1,5-2 km-t haladva, megfigyelhetjük a vadakat, ma már nem csak szarvasokat, hanem pl. vaddisznókat is. (Jó, ha távcsövet is viszünk magunkkal!) Farkaslaki Erdő Természetvédelmi Terület: ld. 6. túra A 67-es úton haladva áthaladunk a megyehatáron, a következő falu, Boldogasszonyfa (37 km) már baranyai település. Itt érdemes megtekintenünk a Hoffer János emlékkiállítást, ahol a híres, Ormánságból származó faragó karcolással díszített tárgyai láthatók. A múzeumot a Kossuth utcában, a templommal szemben találjuk. Továbbindulva a főúton elérjük Szentlászló települést (41 km), a falu után pedig balra, Almamellék felé lekanyarodunk. Almamellék: A településhez tartozik a sasréti vadászkastély, amit Almamellékről kisvonattal, vagy gyalogosan közelíthetünk meg. A Sasréti Ifjúsági Szállótól [ ] indul tanösvény a védett 8,4 ha-os ősbükkösbe, ami a zselici erdők egyik utolsó, viszonylag természetes körülmények között fejlődő állománya, a közel 200 éves fák lenyűgöző látványt nyújtanak. A vadászház melletti réten áll a szintén védett, 150-200 éves idős kocsányos tölgy. Almamellékről (45 km) továbbindulunk, a falu utáni útkereszteződésnél jobbra, Ibafa (50 km) irányába haladunk tovább. Ibafa [ ]: A község nevezetessége az országosan híres Pipamúzeum, már 1800 óta pipagyűjtemény található a faluban. A múzeumon kívül érdemes megnéznünk az 1895-ben épült templomot, de vessünk egy pillantást a kocsma udvarán álló védett platánfára is. 8
A már ismert úton, Almamelléket érintve visszatérünk a 67-es útra, ezen autózunk egészen Szigetvárig (69 km). Még Szigetvár előtt az út jobb oldalán láthatjuk Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós emlékművét. A városba beérve a József Attila utcán jobbra kanyarodunk, majd a Zrínyi térnél jobbra fordulva, a Vár utcán közelíthetjük meg a várat. A nagy történeti múltra visszatekintő kisvárost, Szigetvárt a középkorban az Almás-patak mocsaras vidékéről kiemelkedő löszdombra építették. Birtokosai a magyar történelem neves családjai közül kerültek ki. A várost kétszer ostromolták meg a török hadak, a második ostromra 1566-ban került sor. Az egy hónapig tartó harc során a magyar védők sorra elestek, s a város és a vár török kézre került. 112 évi török uralom után Szigetet 1688-89-ben foglalták vissza a császári hadak. A küzdelmes történelmi múlt több sajátos emlékét őrzi a város. A vár [ ] a Szulejmán dzsámival történeti kiállításnak ad otthont. Az Ali pasa dzsámi átépítve a város főterének a plébániatemploma, benne a híres, 1789-es évben készült Dorfmeister István kupolafreskójával. 1994-ben avatták fel a két nép barátságát jelképező Magyar-Török Barátság parkot [ ] a város határában a Kaposvárra vezető út mentén. Meleg vizes fürdője, könyvtára, s az újonnan épült művelődési háza a környék kulturális és idegenforgalmi igényeit elégíti ki. A várlátogatás után továbbmegyünk a József Attila utcán, egyenesen haladva rövidesen rácsatlakozunk a 6-os főútra. Szigetvárt északnyugati irányban hagyjuk el, a 6-os útról jobbra kanyarodunk, Somogyapáti felé (Bajcsy-Zsilinszky utca). Somogyapátiból (77 km) kiérve jobbra, Somogyviszló majd Somogyhárságy (86 km) felé tartunk. Itt tehetünk egy kitérőt Kishárságyra, ahol megnézhetjük a kastélyt és id. Kapoli Antal lakóházát. Visszatérve Somogyhárságyra jobbra, Magyarlukafa felé folytatjuk utunkat. A temető a falu szélén található. A Somogyhárságy településhez tartozó Kishárságyon lévő kastélyt egykor a Zichy család építtette, az épülethez park is tartozik. A településen élt id. Kapoli Antal fafaragó, síremléke a temetőben van. Ugyanitt látható a XVII. századi Festetics-mauzóleum. A falu római katolikus temploma is ebben az időben épült. Magyarlukafán (94 km) érdemes betérnünk a tájházba (ehhez be kell mennünk a faluba), ahol a régi népi mesterségekkel lehet megismerkedni. Ezután tovább haladunk Vásárosbécre. Leérve a faluba balra fordulunk, s egy hosszú egyenes szakaszon, Diós- és Adorjánpusztán keresztül jutunk vissza a Szigetvárról jövő főútra. Jobbra kanyarodva Somogyhatvan és Patosfa települések érintésével jutunk el Ladra. (115 km) Lad: A falu közepén található a Hoyos Miksa tengerészkapitány volt grófi kastélya és az ezt övező, mintegy harminc ha-os parkerdő. Itt a környék őshonos növényfajai mellett számos egzóta is él. Nem ritka a parkban a háromszáz évesnél is idősebb faegyed. A temetőkertben védett mamutfenyők állnak, de itt láthatjuk a megye egyik legszebb kálváriáját is. Ladról északi irányban, Kadarkút felé indulunk tovább, útközben Hencse (122 km) települést is érintve. 9
Kadarkút: ld. 2. túra Kadarkutat (126 km) Kaposvár felé hagyjuk el, majd a településről kiérve jobbra, Bárdudvarnok (135 km) felé kanyarodunk. Bárdudvarnok: ld. 2. túra A falu végén jobbra, Kaposszentbenedek felé kanyarodunk, a templomhoz érve pedig ismét jobbra, Szenna felé. Kaposszentbenedek: ld. 4. túra Szennába érve az Árpád utcán jobbra fordulunk, és egy szép, löszfalakkal szegélyezett úton felkapaszkodunk a falu utáni dombra. Utunkat a patcai elágazóig folytatjuk, ahol jobbra lekanyarodunk Patcára (144 km), Somogy megye egyik legkisebb településére. Patca: ld. 5. túra Visszatérünk Szennába (148 km), majd az Árpád utcán továbbhaladva elérünk a központba, ahol megtaláljuk a falumúzeumot és a református templomot. Szenna: ld. 4. túra Kaposvár felé folytatjuk utunkat, ha van erőnk, tegyünk még egy megállót Kaposszerdahelyen. Kaposszerdahely: ld. 9. túra Kaposvárra (157 km) déli irányból, az Egyenesi úton érkezünk meg. 10 KERÉKPÁRTÚRÁK 4. túra: Kaposvár peremvidékén táv (km) szintemelkedés (m) rész össz. rész össz. Kaposvár, vasútállomás Kerékpárút Deseda 5,3 5,3 100 100 Kaposfüred 3,8 9,1 55 155 Juta 3,6 12,7 30 185 Hetes 3,8 16,5 40 225 Kaposmérő 7,1 23,6 15 240 Kaposszentbenedek 3,3 26,9 10 250 Bárdudvarnok 1,6 28,5 40 290 Kadarkút 12,0 40,5 70 360 Bánya 7,2 47,7 60 420 Kaposszentbenedek 7,3 55,0 10 430 Szenna 3,9 58,9 80 510 Kaposvár, vasútállomás 9,3 68,2 75 585
Kaposváron a vasútállomásról kelet felé indulunk, s a Rákóczi tér sarkánál egyből balra fordulunk. Az Anna utcán felkapaszkodva először a piac mellett haladunk el, majd az utca végén balról a Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola épületét láthatjuk. Óvatosan átkelünk a Fő utcán, s tovább megyünk egyenesen a Tallián Gyula utcán. Jobbról a Kaposi Mór Megyei Kórház épületei tűnnek föl, ezután keresztezzük a Németh István fasort. Ide 1904-ben telepítettek ezüst hársakat, ezek közül 150 még mindig árnyékot és oxigént ad az arra járóknak. Továbbra is a Tallián Gyula utcán haladunk, a 61-es útnál járdaszigetek segítik az áthaladást a kerékpárosok számára is. A Hegyi utcán is körültekintve keljünk át, a keresztforgalomnak van elsőbbsége. Az utca végén balra fordulunk, s rövid lejtős szakasz után a Zaranyi útra érünk. A sarkon kerékpárszervizt találunk, ha valami problémánk adódik járművünkkel, bízvást segítenek. Jobbra kanyarodunk és 100 m múlva elérjük a desedai kerékpárút kezdetét jelző táblát. Rátérünk a kerékpárútra s egy kisebb domb után a Kisgáti-árok hídján kelünk át. Vegyünk nagy lendületet, mert ezután meredeken kell felkapaszkodunk Zaranypuszta fennsíkjára. Különösen dél-délkelet felé szép a kilátás erről a szakaszról. Balról elhagyjuk az ózaranyi terményszárítót, majd a Kaposvárt északról elkerülő gyorsforgalmi út felüljáróján tekerünk át. Rövidesen elérjük a kaposfüred-toponári műutat, amin balra fordulunk, de kitérőt tehetünk az innen már látszó Deseda-tóhoz. Deseda-tó: ld. 10. túra Kaposfüredre érve nem megyünk el a 67-es főútig, hanem az első lehetséges alkalommal, a Rezeda utcán jobbra kanyarodunk, s ezen végig is haladunk. Utcánk a Rozmaring utcába torkollik, amin balra fordulunk, majd a következő kereszteződésnél, a Szőlőhegyi utcánál szintén. Balról a templomot, majd a főúton átkelve jobbról az iskolát hagyjuk el. Az Állomás utca enyhe lejtőjén hagyjuk el Kaposfüred házait, keresztezzük a Kaposvárt Fonyóddal összekötő vasútvonalat, ezután a Jutai-árok völgyét átszelve érkezünk Jutába. A Füredi utca a Rákóczi utcánál ér véget, itt balra, Kaposvár felé kanyarodunk, majd 400 m múlva a Hősök terére érve jobbra, Hetes felé. Balról a temetőt elhagyva a Hetesi-árok hídján átkelve érjük el a névadó települést. Egyből balra bekanyarodunk a Petőfi utcába, majd a szélső házaknál érjük el a nemrégiben átadott Kaposmérőbe vezető keskeny műutat. Itt balra fordulunk, s déli irányba elhagyjuk Hetest. Egy kisebb völgyön átkelve viszonylag egyenes terepen haladunk, a nyugati horizonton a Pati-erdő kíséri utunkat. Balról Ebédvesztő pusztát, jobbról Gyula major házait hagyjuk magunk mögött, ezután ismét keresztezzük az elkerülő utat. A Kaposvár Gyékényes vasúti fővonalon átkelve érünk Kaposmérőbe. A Hunyadi utcán haladunk 350 métert, majd jobbra bekanyarodunk a 61-es főúttal 11
párhuzamos Dózsa utcába. Végigtekerünk rajta, majd balra kanyarodva a Vörösmarty utcán érjük el a főutat. Ezen jobbra megyünk 250 métert, majd óvatosan balra kanyarodunk még a falu vége előtt. A következő kb. 1 kilométert burkolatlan, homokos úton tesszük meg, lassan hajtsunk, különösen szárazság idején könnyen megsüpped a kerék. Keresztezzük az itt még kis vizű Kapos folyót, elhaladunk a kaposmérői halastó mellett, majd a Bárdi-patak hídján kelünk át. Később vékony aszfaltcsík segíti előrejutásunkat. Balról magas töltés mögött húzódik a Kassai Lajos által létesített lovasíjászpálya. A kerékpárúton maradva hagyjuk magunk mögött Kaposdadát, majd hatalmas nyárfák árnyékában nemsokára Kaposszentbenedekre érkezünk. Itt jobbra fordulunk, s a patakon való átkelés után jobb kéz felől a katolikus templomot, mögötte a monostort találjuk. Kaposszentbenedek Bárdudvarnok egyik hangulatos ki résztelepülése. Neoromán katolikus templomát 1778-ban építették, előtte helyén Árpád-kori templom állt. Az 1990-es évek elején skandináv stílusban épült fel a Szent Benedek-rendi monostor, ahol bencés rendi apácák élnek. A templomnál balra fordulunk, a következő elágazásnál jobbra tartunk, majd a következőnél ismét, végül a Bárd utcán kapaszkodunk fel a Kadarkútra vezető főútra, amire kellő körültekintés után balra kikanyarodunk. Nemsokára jobb oldalt a Goszthonyi-kúriához érünk. Goszthonyi-kúria: ld. 2. túra Tovább kerekezünk Kadarkút felé, utunkat vadgesztenyefák hangulatos sora övezi. 200 méter tengerszint feletti magasságban, enyhén hullámos, de nagyjából egyenes úton, Szendpuszta, Nagypuszta és Somogyszentimre érintésével érünk Kadarkútra. Az első, Körmendi utcán befordulunk balra, s ezen hagyjuk el a falut. A kereszteződéstől Bányáig a sárga sáv turistajelzés is segít a tájékozódásban. Az aszfalt ezen a szakaszon sok helyen kátyús-gödrös, lassan haladjunk. Vótapuszta határához érve (itt vagyunk egyébként a túra során legmagasabban, 215 méteren) az út y alakban kettéágazik, a jobb oldali ág az adótoronyhoz vezet, mi a másikat választva érünk a településrész elhanyagolt házai közé. A következő kereszteződésben balra bekanyarodunk, s rátérünk egy viszonylag új útra. Éles jobb és balkanyarral hagyjuk el Vótapusztát, nagyon szép dombtetőn, erdők és kis szántók között haladunk észak felé. Bánya közelébe érve keleti irányba tekintve gyönyörködhetünk a völgybe épült falucska látképében. Az első lehetséges alkalommal jobbra lekanyarodunk a dombtetőről. A meredek úton lassan, fékezve haladjunk, nemsokára újabb kereszteződés következik (elhagyjuk a sárga sáv jelzést). Itt élesen jobbra kanyarodunk, majd legurulunk a falu központjába. Átkelve a Piszi-völgy patakján balra fordulunk. Kifelé haladva a településről, balról a dombtetőn 12