MAGYARORSZÁG NEVEZETESSÉGEI Kevesen ismerik alaposan hazánkat, pedig szerencsére maradt még látnivaló bőven: szép táj és értékes műemlék egyaránt. E rövid szövegben elsősorban nem a nevezetesebb városokat fogjuk képzeletben bejárni, hanem a kisebb falvak rejtett kincseit igyekszünk fe4lfedezni. Az országot most 4 részre osztjuk; kirándulásaink első területe az Észak- Dunántúl. A fővároshoz közeli Zichy-kastélyhoz érünk, szülőfaluja, az Érden megcsodálhatjuk melyet Zichy Ferenc emlékmúzeumban értékes a klasszicista stílusú miniszter építtetett 1821ben. anyag dokumentálja a költő városházát, valamint a A Velencei-tó közelében életét, műveit. hasábszélességek: Haladjunk török kori minaretet. fekvő Agárd-pusztán tovább most 4 cm, délnyugat, 5 cm, 5 cm a Ercsiben Gárdonyi Géza szülőházában Balaton, illetve hasábok között a Bakony 1 cm megtekinthetjük az berendezett kiállításon felé. Tácon a római város Eötvös-kúriát, melynek ismerkedhetünk meg az író maradványait, majd a a XIX. században élt életútjával, munkásságával. következő községben, író, költő, államférfi, Szép időben Agárdról is Szabadbattyánban a XV. Eötvös József láthatjuk a Velencei-hegység században épített Kulatornyot járjuk körül. Eleinte gyermekéveit töltötte. lábánál elterülő község, Dunaújváros felé Pákozd emlékművét, mely az hídvám- vagy őrtorony volt, haladva letérünk 1848/49-es szabadságharc majd erőddé, illetve magtárrá Rácalmás felé, ahol a első győztes csatájára építették. Kis kitérővel Modrovich-kastély emlékeztet. A közelében Lepsénybe érkezünk a értékes kályháit nézzük fekvő Kápolnásnyék Nádasdy-kastély meg. A seregélyesi Vörösmarty Mihály megtekintésére. Máris a Balaton partján vagyunk, de a fürdésen kívül a 70 km-es tó környékét is megismerjük Balatonakarattyán a 750 cm kerületű Rákóczi-fánál pihenünk meg. A legenda szerint a fejedelem itt hirdette ki az ország akaratát. E szóból származik az üdülőhely neve is. Itt azonban csak legjobb tábornoka, Bottyán János járt, s Béri Balogh Ádám, kuruc brigadéros vívott győztes csatát a labancokkal. A balatonkenesei barlangnyílások - melyekbe a tatár és a török támadások idején menekült a lakosság - megtekintése után Máma község román kori templom romjait nézzük meg. A balatonalmádi templom emlékkápolnája régebben a budai Várban állt, s a Szent Jobbot őrizték benne. A kápolnát lebontották, s Almádiba szállították, még Lotz Károly mozaiklapját is elhelyezték. Vörösberény rengeteg látnivalót kínál: a XVIII. század végén épített templom mellett kolostor és magtár áll, a református templomot erődfal veszi körül. A XII. századi templomot jelentősen átalakították. Alsóörsön találjuk Magyarország legrégibb gótikus kisnemesi udvarházát, Felsőörsön pedig a XIII. században vörös kőből épített román stílusú templomot. Csopak is bővelkedik műemlékekben: a XIV. századi templom falai a romantikus stílusú Ranolder-kastély, a vincellérház és az emeletes vízimalom. A balatonfüredi Pantheon fedett sétány, a Füreden járt írók, költők emléktábláit láthatjuk. Blaha Lujza egykori nyaralója klasszicista stílusban épült, éppúgy, mint a kerektemplom. Az 1055-ben már említett tihanyi apátság és kolostor, a szabadtéri múzeum megtekintése után töltsünk egy kis időt a XIII. században épült kövesdi templomromnál, valamint az örvényesi vízimalomnál. A ma is működő malomról egy 1211-es oklevélben esik szó először. Közelében templomrom és római villamaradványok láthatók. Balatonudvari neve védetté nyilvánított temetője révén ismert, melyben szív alakú sírkövet vannak. A Balaton mellett továbbhaladva ismét román kori templomokat találunk Révfülöpon és Ecséren.
Most Badacsony műemlékeit tekintjük meg. Egry József festőművész - aki újat, sajátosat, emberi és művészeti értékben egyaránt kivételeset hozott létre -, valamint Kisfaludy Sándor és neje Szegedy Róza élt itt. A költő, Badacsony első népszerűsítője, itt lobbant lángra felesége iránt: Édes, kínos emlékezet, Ah, Badacsony szürete! Mulatságos gyülekezet, Te rabságom kezdete! Ott tudtam meg, ki légyen ő, S mi légyen a szerelem. hasábszélességek azonosak, hasábok között 0,5 cm A hegyről és a községben, Egregyen építészet remekei a szigligeti várból láthatjuk a jó szalafői Pityerszeren. csodálatos kilátás állapotban a kerített ház nyílik a tóra. megmaradt román védelmi célokat Szigliget további kori templomot. szolgált. A ház, az nevezetessége a 1569-ben készült el istálló, a hidasok klasszicista stílusú Egerváron Nádasdy (sertésólak) és a volt Eszterházykastély Tamás olasz bástyás kamra négy oldalon és az Árpád- reneszánsz erődje a áll, s közrefogja az kori templomrom. korábban itt állt udvart. Két kis Feledhetetlen várak anyagának Árpád-kori templom élményt nyújt a felhasználásával. is meglepi a keszthelyi Festeticskastély Utunk következő látogatót: - különösen szép a lépcsőháza, állomása az Őrség, mely történelmileg és Őriszentpéteren, Veleméren. Nagyon díszes nagyterme -, a néprajzilag az egyik különleges a Georgikon legérdekesebb pankaszi szoknyás Majormúzeum, a tájegység. harangláb, mely Balatoni Múzeum Egyedülálló a szeres 1730 körül fából kiállítása. településformája: a készült, alul széles, Fenékpusztán a II. Constantinus császár kisebb házcsoportok a dombtetőkön lazán, sátorszerű kiképzésű. Fazekasműhelyükről rendeletére épült a folyó- és vált ismertté római város patakvölgyekben Magyarszombatfa, maradványai között füzér szerűen Gödörháza és sétálhatunk. A helyezkednek el. Velemér. gyógyvizéről igen Eredeti helyükön híres Hévíz melletti állnak a népi A szentgotthárdi cisztercita templom és kolostor a XVIII. század közepén épült, Dorfmeister freskói díszítik. Az ország nyugati részéből ismét a főváros felé haladunk, a Bakony szép tájait, falvait járjuk be. Először Csákánydoroszlóra utazunk, ahol a XVI. században reneszánsz stílusban épült Nagycsákányi-Batthyány-kastélyt, s annak csodálatos parkját nézzük meg. A közelben lévő Körmenden szintén Batthyány-kastély áll. A 4 kerek saroktoronnyal dí1szített középkori vár többszöri átalakítás után kapta mai formáját. Vasvár nevezetessége a XVII. században épült barokk domonkos templom és rendház. A zalaegerszegi skanzenben sétálunk, majd Sümeg felé vesszük utunkat. E műemlékekben gazdag település fölött emelkedik a középkori vár. A Kisfaludy Sándor szülőházában értékes kiállítást, a sümegi Pantheonban emléktáblákat láthatunk. A püspöki palotát és a Lószerszám Múzeumot szintén érdemes
megtekinteni. A barokk katolikus plébániatemplomot Maulbertsch osztrák mester festményei Európa-szerte ismertté tették. Szombathely felé tartunk, ám előbb egy kicsit időzünk a kámi arborétumban, a csempeszkopácsi Árpád-kori templomban és a zsennyei Bezerédj-kastélyban, a jáki templomban. Szombathelyen keresztül eljutunk Bozsokra, melynek legszebb épülete állítólag Mátyás király vadászkastélya volt. A műemlékekben gazdag Kőszegre, majd Sopronhorpácsra utazunk, ahol egy XII. századi templom és a több mint 200 éve épült Széchenyi-kastély szépségében gyönyörködhetünk. Ismét egy Széchenyikastélyt látunk (amit 1436-ban kezdtek építeni), ám már Nagycenken járunk. A kastéllyal szemben messze földön híres hársfasor van; a mauzóleumban temették el Széchenyi hasábszélességek: Istvánt. Legalább egy hetet 10 kell cm, eltölteni 5 cm ahhoz hasábok között 1 cm Sopronban, hogy patkó alakú belvárosának műemlékeit, a Lővéreket, a közelben lévő Fertőrákos barokk kastélyát és a kőfejtőt, a Fertő tavat megnézhessük. Töltsünk kis időt most Tapolcán, csónakázzunk a tavas barlangban, sétáljunk a Malom-tó körül, nézzük meg a malmot és Batsányi János szülőházát, az életútját, munkásságát bemutató kiállítást. Felmászhatunk a csobánci várhoz; de Nagvázsonyban nemcsak a Kinizsi-várt érdemes megtekinteni, hanem a Posta- és a Néprajzi Múzeumot, a pálos templom és kolostor romjait, a XVIII. században épült kastélyt is. Közeledünk a Bakony fővárosa, Veszprém felé, de elsősorban a környékét barangoljuk be. Megnézzük az 1378-ban alapított lövöldi kolostor - amit Mátyás király is meglátogatott - romjait, a herendi porcelángyár kiállítását, a gyulafirátóti templom- és kolostor romokat, az ősküi XII. századi Kerek-templomot, Várpalotán a Zichykastélyt és a többször átépített várat. A zirci apátság szép templomáról, könyvtáráról, az arborétumról már mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy a cseszneki vár már 1263- ban állt, hogy a XIII., illetve a XIV. században épült a bakonyszentlászlói és a csatkai tepmlom. Lovászpatonyára indulunk, hogy megnézhessük a román stílusú templomot és a Somogyi-kastélyt. A szépen berendezett Eszterházy-kastélyről, a Kékfestő Múzeumról híres Pápát elhagyva a celldömölki bencés templomot keressük fel, mely az Ausztriában lévő mariazelli templom kicsinyített mása. A sárvári és ikervári várak után Jánosházán a több százéves Erdődy-kastélyt is érdemes ellátogatni. A főváros felé indulunk, természetesen nem nyílegyenesen. Pihenőt tartunk Hidegség nevű községben, hogy megtekinthessük az igen régi katolikus templomot. Kis kitérővel elérjük a fertődi barokk Eszterházy-kastélyt, melyben még Mária Teréziát és II. Józsefet is vendégül látták. A kapuvári várban a színpompás népviselet darabjaiban és Pátzay Pál szobrászművész alkotásaiban gyönyörködhetünk. Csornán a XII. században épített, ma már copfstílusú volt premonrei székház falai között helytörténeti gyűjtemény, népművészeti kiállítás fogad bennünket. Csornától észak felé folytatjuk utunkat, bejárjuk a mosonmagyaróvári várat, a klasszicista stílusú Hanság Múzeumot, a XIII. századi lébénymiklósi templomot, Héderváron a tatárjárás után épített, majd több ízben kiegészített várkastélyt.
Győr határában megállunk egy időre Radnóti Miklós emlékművénél, majd Pannonhalmára teszünk kitérőt. Az apátság alapjait Géza fejedelem rakta le 996-ban, Kálmán király 1096-ban itt fogadta a keresztesek vezérét, Szent László 1078-ban országgyűlést tartott, II. Géza pedig VII. Lajos francia királyt. Igen értékes a képtár, a könyvtár, valamint a levéltár gyűjteménye. Utunk következő állomása az Öreg-tó partján elterülő Tata. Várat Zsigmond király építtette. Múzeumában római és középkori kőtár, fajanszgyűjtemény, helytörténeti kiállítás van. Tata nevezetességei között tartják még számon az Óratornyot, a Nepomucenus-malmot, az Eszterházy-palotát, melyben I. Ferenc osztrák császár Napóleon elől menekülve 3 hónapig lakott. Vértesszőlősön és Bajnán keresztül érkezünk Esztergomba. Vértesszőlősön az előember mintegy félmillió éves csontmaradványait, Bajnán pedig Sándor Móric XVIII. századi klasszicista kastélyát tekintjük meg. Most újabb körútra hívjuk az Olvasót, a Dél-Dunántúl tájait barangoljuk be a következő útvonalon: Dunaföldvár-Simontornya-Szekszárd-Mohács-Pécs-Siklós-Szigetvár-Nagykanizsa, majd a Balaton mellett közeledünk Budapest felé. Dunaföldvár legjelentősebb műemléke a XVI. századi négyszög alaprajzú, gúla fedelű Töröktorony, amit a Dunai átkelőhely védelmére emeltek. Börtön cellájának egyikében a halálos ítéletére váró betyár freskója elfogatásának történetét ábrázolja. Cecén Csók István Emlékmúzeumban őrzik a festő állványát, palettáját; az épület falát fiatalkori freskója díszíti. A kultúrházon emléktábla tájékoztat arról, hogy 1841-ben Petőfi vándorszínészként lépett fel. Az L alakú simontornyai vár keletkezése a XIII. szászadra tehető, majd reneszánsz palotával bővítették. Az ozorai Pipo-várat Zsigmond király hadvezére építtette a XV. század elején. Szekszárdon a Béri Balogh Ádám Múzeumban értékes Benczúr, Munkácsy, Paál László festményeket, a volt megyeháza klasszicista épületében pedig Mattioni Eszter csodálatos márványképeit láthatjuk. Babits Mihály copf stílusban épült szülőházában bepillantást nyerünk a költő alkotói módszereibe, néhány mű inspirációjának és elkészülésének műhelytitkaiba. Kellemes sétát tehetünk a Gemenci-erdőben, ahol zavartalanul élnek a szarvasok, vaddisznók, s a páratlan gazdagságú madárvilág. A Sárköz fővárosába, Decsre érkezünk a környék népművészetének felderítésére. Megtehetjük ezt az érdekes Padlásmúzeumban, valamint a Sárközi Népművészeti Tájházban, ahol munkaeszközöket, edényeket, illetve hímzéseket, szőtteseket, népviseleteket láthatunk. A busójárásról ismert Mohácson számtalan érdekesség közül csak néhányat említünk meg: a fazekasműhelyt, a mohácsi csata történetét bemutató Kanizsai Dorottya Múzeumot, valamint a XX. század elején épült emléktemplomot. a Mohácsi Történelmi Emlékhely gondosan komponált építészeti és iparművészeti együttes. A bejárat rácsszerkezete csontok képzetét kelti, a szökőkút kőrózsája a kegyelet emlékvirágát jelképezi. A 120 kopjafa elszórtan áll a parkban.
A villányi Bormúzeum és a villánykövesdi védett pincesor után a Szabadtéri Szobrász Múzeum nonfiguratív alkotásait nézzük meg Nagyharsányban. Az egyik kompozíciót Bocz Gyula a hegy szikláiba faragta. A siklósi vár nevével egy 1294-ben kiadott oklevélben találkozunk. Külön említésre méltó a gótikus várkápolna és az erkély. A máriagyűdi templom többszöri átépítés után kapta mai gótikus formáját. Pécs számtalan látnivalója közül kiemeljük a Székesegyházat, Gázi Kaszim pasa dzsámiját, a Jakováli Hasszán dzsámit, a Janus Pannonius Múzeum több kiállítását. A város környékét barangoljuk be, s a következő műemlékekben, illetve nevezetességekben gyönyörködhetünk: a hagyomány szerint a mecseknádasdi XIV. századi Szent István-kápolna félkövér, dőlt, környékén 12 pt ölte meg a vadkan Imre herceget (Szent István király fiát) szimbólum: ; 2 cm-nél Magyaregregy mellett vannak a XIII. századi Máté-vár szimbólum-szöveg romjai; távolsága: 0,5 cm Pécsvárad a Szent István király által alapított bencés apátsági legyen letéve templomról a tabulátor! híres; a XII. században épült Mánfa, Kővágószőlős és Cserkút (melyben csodálatos igen régi freskók láthatók) községek kis temploma; Orfű tórendszerével, Abaliget pedig cseppkőbarlangjával kápráztat el. Szigetváron a várfal által körülvett területen helyezkedik el II. Szulejmán dzsámija, a minaret, a középkori lovagvár maradványa, a kazamaták. Ibafán keresztül ahol a Pipamúzeumot tekintjük meg haladunk Kaposvárra. Somogytúr Bosnyák-kúriája 1750 jobb körül margóhoz épült, vannak ma a Kunffy igazítva, a Lajos Emlékmúzeumban ad otthont. A festő házában 70 képet nézhet bekezdéssel meg a azonos látogató. magasságban! Buzsák Somogy-megye népművészetéről világhírű község. A hímzéshez sötétvörös, sötétkék színeket használnak, mértani alakzatok, a szív és a spirális vonalak a motívumok. Somogyváron az 1855-ben épült Széchenyi-kastélyt, a Szent László alapította templom és apátság romjait; Niklán Berzsenyi Dániel, a niklai kúriáját és síremlékét; Eddén a klasszicista Festetics-Inkey kastélyt járjuk körül. A kéthelyi barokk Hunyady-kastély parkját ezüsthársfák díszítik. Marcaliból - ahol elsősorban a Széchenyikastélyt érdemes megnézni - dél felé haladva Szenyéren tartunk pihenőt, s a XVIII. századi templomot és a harangtornyot nézzük meg. Böhönyén szintén harangtorony fogad minket, de egy romantikus stílusú kastély is. Nagyatádon az 1740-ben épült ferences templom és kolostor, valamint az Erdei Művésztelep faszobrai érdemelnek említést. A csurgói gimnáziumban tanított Csokonai Vitéz Mihály. A díszteremben az egész falat betöltő freskó a a képek eredeti méretben a bal, ill. a szimbólum: wingdings gimnázium alapítását ábrázolja; könyvtárában számos könyvritkaságot őriznek. A Basa-kút török eredetű, ennél valamivel régebbi a vár, melynek csak két falrésze maradt meg. Az arborétumot ritka fák és érdekes alakú, színű bokrok teszik festőivé. Nagyatádon, Csurgón át jutunk Nagykanizsára, ahonnan a Balatont közelítjük meg. Balatonszentgyörgyre érkezünk, ahol szép népi műemlékházakat, köztük a talpasházat, valamint az alakjáról elnevezett Csillag-várat keressük fel. A fonyódi Huszka-villa az igen szép villasor közepén áll. A Huszka Jenő (zeneszerző) emlékkiállítást tekintjük itt meg. Ha szerencsénk van, hangversenyt hallgathatunk vagy képkiállítást láthatunk az egyik boglári
kápolnában. Lellén nem szabad kihagyni a kovácsműhely, a vörös kőből épült új templom Pieta-szobrának és a szószék mozaik díszítésének megtekintését. A balatonszemesi Postamúzeumban postai eszközök, képeslapgyűjtemény, távíró- és távbeszélő-készülékek, postai járművek láthatók. A Hunyady-kastély a hozzá tartozó magtárral együtt barokk stílusban épült. A mai lovagvárszerű Bagolyvár a török magyar harcokban gyakran említett Bolondvár helyén áll. A Szántód-pusztai épületegyüttes - részei: kastély, kasznárház, istállók - a magyar múlt egyik patinás települése. A pajta mellett találjuk a kovácsműhelyt és a patkolószínt. Az akváriumban a Balatonban élő halfajokat láthatjuk. Gyönyörű kilátás nyílik a puszta fölé emelkedő Kristóf-kápolnától. Balatonszárszón ismét múzeumba csábítjuk: József Attila lakott itt rövid ideig a testvéreivel. Nem a parton, hanem Kőröshegyen keresztül jutunk Balatonföldvárra, hogy megnézhessük az 1460 körül gótikus stílusban épült templomot. Dél-Dunántúli körutunk utolsó városa Siófok, ahol feltétlenül meg kell nézni a modern templomot, melyet Makovecz Imre tervezett. A Beszédes József Múzeumot a vízmérnökről nevezték el, a Sió szabályozásával és a balatoni berekvidék lecsapolásával szerzett érdemeket. A Kálmán Imre Emlékmúzeum a zeneszerző szülőházában van. A Csárdáskirálynő szerzőjének emléktárgyait, zongoráját, használati tárgyait, régi színlapokat tekinthet meg az érdeklődő. Siófokról a már ismert útvonalon utazunk Budapestre.