Jelentés. A Kátai Gábor Kórház ellenőrzése

Jelentés A Kátai Gábor Kórház ellenőrzése A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Kátai Gábor Kórház 2016. 16049 www.asz.hu

TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEGZÉS... 5 AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA... 7 AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETE... 8 AZ ELLENŐRZÉS HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA... 9 FÓKUSZKÉRDÉSEK... 10 ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZEREI... 11 MEGÁLLAPÍTÁSOK... 14 MELLÉKLETEK... 45 I. Sz. melléklet: Értelmező szótár... 45 II. Sz. melléklet: Az integritás érvényesítése érdekében kialakított és működtetett kontrollrendszer... 49 III. Sz. melléklet: A Kátai Gábor Kórház pénzügyi és vagyongazdálkodásának teljesítényellenőrzése... 50 IV. Sz. melléklet: Főbb mérlegadatok a 2011-2014. években (M Ft-ban)... 51 FÜGGELÉK: ÉSZREVÉTELEK... 59 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 61 3

ÖSSZEGZÉS Az ÁSZ 1 a Kórház 2 tekintetében a 2011-2014. évekre vonatkozóan ellenőrizte az irányító- és a középirányító szervi feladatellátás, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, a pénzügyi- és a vagyongazdálkodás, továbbá a szervezeti és szerkezeti átalakítások szabályszerűségét. Az ÁSZ értékelése alapján a középirányító szerv feladatellátása az SZMSZ GYEMSZI általi jóváhagyásának elmaradása miatt nem volt szabályszerű. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése a 2011-2013. években nem volt szabályszerű, a 2014. évben már részben szabályszerű volt. Az ellenőrzött időszakban a pénzügyi gazdálkodás nem volt szabályszerű, a vagyongazdálkodás tekintettel a leltározási szabálytalanságokra részben volt szabályszerű. Az ellenőrzés társadalmi indokoltsága Az ÁSZ Stratégiájának alapértéke, hogy ellenőrzései segítik az integritás alapú, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás megteremtését. Jelen ellenőrzés a 2012 májusáig az önkormányzati-, azt követően a központi alrendszer részét képező Kórház gazdálkodási tevékenységére terjedt ki. A Kórház pénzügyi és vagyongazdálkodásának alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. A közpénzek felhasználásában meghatározó, központi alrendszerbe tartozó intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodási tevékenységük, feladatellátásuk súlya miatt jelentős hatást gyakorolnak a költségvetés egyensúlyának fenntartására. Hatással vannak továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás minőségére, a kormányzati (szak) politikák végrehajtására, illetve közfeladat ellátásuk vonatkozásában az állampolgárok életminőségére, jogaik és kötelezettségeik gyakorlására. Indokolt ezért, hogy az ÁSZ ezen intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodását, az esetleges átalakulások szabályszerűségét ellenőrizze több évre kiterjedően. Főbb megállapítások, következtetések, javaslatok Az EMMI alapító okirat módosítással kapcsolatos joggyakorlása a módosításra előírt 45 napos határidő be nem tartása miatt nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. Az SZMSZ GYEMSZI általi jóváhagyására 2012 májusát követően nem került sor. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése a 2011-2013. években nem volt szabályszerű, a 2014. évben részben volt szabályszerű. Ezen belül a kontrollkörnyezet, és a kontrolltevékenység kialakítása és működtetése, az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása a 2011-2014. években, a kockázatkezelés és a monitoring rendszer működése a 2011-2013 között nem volt megfelelő, a 2014. évben összességében részben volt szabályszerű, mert a szabályozási környezet kialakítása egyes területeken elmaradt, a szabályozások hiányosak voltak, illetve azokon a jogszabályi változásokat az előírt határidőben nem vezették át. A 2011-2014. években nem tettek eleget az elektronikus közzétételi kötelezettségnek, nem alakították ki és nem működtették a Kórház tevékenységének, a célok megvalósításának folyamatos és eseti nyomon követését biztosító rendszerét, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelését nem szabályszerűen végezték. A Kórház pénzügyi gazdálkodása nem volt szabályszerű, mivel az elemi költségvetések készítése, az előirányzatok megállapítása, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása során nem tartották be maradéktalanul a jogszabályi előírásokat és a belső szabályzatokban foglaltakat. A Kórház a jóváhagyott kiadások előirányzatain belül gazdálkodott, azonban a kapcsolódó pénzgazdálkodási kontrollok nem működtek megfelelően, valamint nem tartották be maradéktalanul a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A bevételek teljesítése az előirányzattól minden évben elmaradt, azonban a 2012. évtől a működési bevételek előirányzatát a Kórház az előírások ellenére nem csökkentette. Az előirányzat maradvány megállapítása, felhasználása nem volt megfelelő. A 2014. évben 5

Összegzés nem teljesítették a jogszabályban előírt kincstári bejelentési kötelezettséget. A Kórház által tett intézkedések nem biztosították a folyamatos fizetőképességet, továbbá a likviditását támogató likviditási tervet a központi alrendszerbe kerülését követően a vonatkozó előírások ellenére nem készített. Az eredményszemléletű számvitel bevezetésével kapcsolatos feladatokat végrehajtották, azonban a rendezőmérleget nem az előírt határidőben készítették el. A Kórház vagyongazdálkodása az ellenőrzött időszakban részben volt szabályszerű. A vagyonkezelési szerződés nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak, mivel az tartalmilag hiányos volt, továbbá a vagyonkezelési szerződés és módosításának egységes szerkezetbe foglalása nem történt meg. A mérlegben kimutatott eszközök és források nyilvántartása nem felelt meg a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásainak, azok értékelése, leltározása elsősorban a 2011. évben a vagyon megőrzésének biztonságát veszélyeztető szabálytalanságok, selejtezésük eseti szabálytalanságok mellett történt. A jogszabályi és a vagyonkezelési szerződés előírásai szerint teljesítette a Kórház az értékmegőrzési, állagmegóvási kötelezettségeit. A vagyonelemek elidegenítése, hasznosítása nem felelt meg a jogszabályoknak és a belső szabályzatok előírásainak. Az irányító szerv átszervezéshez kapcsolódó alapítói, irányítói, felügyeleti szervi döntései összességében szabályszerűek voltak. A Kórház szabályszerűen látta el az átszervezéshez kapcsolódó feladatait. Az ÁSZ Integritás Projektje keretében a Kórház adatszolgáltatást teljesített az integritás szemlélet érvényesülése érdekében a 2014. évben tett intézkedéseiről, ezért az integritás kontrollrendszerének értékelése egyszerűsített kérdőív alapján történt. Az ÁSZ a Kórház adatszolgáltatása alapján az integritás szemlélet érvényesítése érdekében tett intézkedéseit fejlesztendőnek értékelte. 6

AZ ELLENŐRZÉS CÉLJA A Kátai Gábor Kórház ellenőrzése A KÓRHÁZ PÉNZÜGYI ÉS VAGYON- GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE annak megállapítására irányult, hogy a Kórházra vonatkozó irányító szervi feladatellátás a jogszabályi előírások betartásával történt-e, továbbá a Kórháznál a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése szabályszerű volte. Az ellenőrzés kiterjedt annak megítélésére is, hogy kialakították-e az erőforrásokkal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodáshoz szükséges követelményeket, megvalósították-e ezek számon kérését, ellenőrzését, a Kórház pénzügyi és vagyongazdálkodása megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak és belső szabályzatokban foglaltaknak és arra, hogy a Kórház átalakításának vagy átszervezésének lebonyolítása szabályszerűen történt-e. A Kórház korrupcióval szembeni veszélyeztetettségének csökkentése érdekében felmértük az integritási szemlélet érvényesülését a gazdálkodási folyamatokban. AZ ELLENŐRZÉS TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSI PROGRAMMODULLAL EGÉ- SZÜLT KI, amely a szabályszerűségi ellenőrzés programjára épült. A teljesítmény-ellenőrzési kiegészítő modul célja annak értékelése volt, hogy a gazdálkodás folyamatában a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelmények kialakítása megtörtént-e, azokat működtették-e, a célkitűzéseket elérték-e. A kiegészítő modul célja volt továbbá annak értékelése is, hogy a pénzügyi és vagyongazdálkodás folyamataira vonatkozóan a költségvetési szerv belső kontroll-rendszerének minőségéről a Kórház vezetője által kiadott vezetői nyilatkozatban a költségvetési szerv tevékenységében a hatékonyság, eredményesség, gazdaságosság követelményeinek érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat helytálló volt-e. 7

AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETE A Kátai Gábor Kórház A Kórház története az 1945. év elejére nyúlik vissza, amikor egy hadi kórházat telepítettek át Besztercéről Karcagra. A Kórház mai épületét 440 ággyal 1967-ben adták át, jelenleg 11 fekvőbeteg-osztállyal és 10 önálló szakrendeléssel rendelkezik. A Kórház közfeladata a működését meghatározó Eütv. 3 alapján az ellátási területére vonatkozóan a járó és fekvőbetegek diagnosztikus és terápiás szakorvosi ellátása, rehabilitációja és követése, gondozása. A Kórház 2014-ben 451 db ággyal látta el a feladatait, melyből 247 db aktív és 204 db krónikus ágy volt. Az intézmény a járóbeteg-ellátásában hetente 1 219 szakorvosi órát teljesített a 2014. évben. A Kórházban 2014-ben 12 221 fekvőbeteget láttak el, míg a rendelőintézeteiben (járóbetegszakellátás, gondozó és labor összesen) az éves járóbeteg-forgalom 223 495 fő volt. A Kórház az ellenőrzött időszakban önálló jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv volt. Az irányító szervi hatásköröket 2012. április 30-ig az Önkormányzat 4 Képviselő-testülete 5 gyakorolta. A Kórház állami tulajdonba és fenntartásba vételétől, 2012. május 1-jétől az irányító szervi hatásköröket az EMMI 6, az egyes fenntartói, valamint az irányítási, középirányítói jogokat a GYEMSZI 7 gyakorolta az EMMI által jóváhagyott SZMSZ-e szerint, melynek elnevezése 2015. március 1-jétől ÁEEK 8 -ra változott. A Kórház főigazgatója és gazdasági igazgatója személyében is történt változás az ellenőrzött időszakban. A jelenlegi főigazgató megbízott főigazgatóként 2013. május 2-ától 2014. január 31-éig látta el feladatait, majd 2014. február 1-jétől kinevezett főigazgatóként vezeti az intézményt. Munkáját orvos igazgató, stratégiai igazgató, valamint 2011. május 31-ig és 2014. január 1-jétől kinevezett gazdasági igazgató segítette. A Kórház feladatstruktúrája, illetve szervezeti felépítése az ellenőrzött időszakban módosult. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a gazdasági igazgató irányítása alatt működő gazdasági-, anyag- és eszközbeszerzési-, leltározási-, humánerőforrás-gazdálkodási-, élelmezési- és műszaki csoportok látták el. A stratégiai igazgató irányítása alá tartozó kontrolling és finanszírozási csoport feladatának részét képezte a betegellátó egységek működésének fedezetelemzése. A Kórházban az engedélyezett létszám 2011-ben 621 fő, 2014-ben pedig 604 fő volt. Az ellenőrzött időszakban a végrehajtott beruházások következtében a könyvviteli mérleg szerinti mérlegfőösszeg a 2011. január 1-jei 3 166,4 millió Ft-ról 2014. december 31-ére 4 915,2 millió Ft-ra, több mint 55 %-kal nőtt. A kötelezettségek állománya közel 13 %-kal, 524,9 millió Ft-ról 592,3 millió Ft-ra emelkedett az ellenőrzött időszakban. A Kórház teljesített költségvetési bevétele a 2011. évi 2 804,6 millió Ft-ról a 2014. évre 3191,4 millió Ft-ra, 13,8 %-kal nőtt. A teljesített költségvetési kiadások a 2011. évi 2 723,2 millió Ft-ról a 2014. évre 3 290,4millió Ft-ra, 20,8 %-kal emelkedtek. 8

AZ ELLENŐRZÉS HÁTTERE, INDOKOLTSÁGA A Kátai Gábor Kórház ellenőrzésének háttere Az Alaptörvény 9 rendelkezése szerint a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény, az Nvtv. 10 rögzíti. A tulajdonosi joggyakorlás és vagyonkezelés általános és speciális szabályait, az állami vagyon nyilvántartására és elszámolására vonatkozó eljárásokat, a vagyonkezelési szerződés feltételrendszerét, valamint az éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeket kormányrendeletek írják elő. A központi alrendszer egyes intézményei átalakításának és megszüntetésének szabályait az Áht. 2 11 11. -a, a közfeladat ellátásának változásait, a közfeladatok átadásából és átvételéből adódó módosításait, előirányzat gazdálkodására ható tényezőit az Ávr. 12 14. -a írja elő. A közfeladatok megszűnéséből, az intézmény átszervezéséből, belső szerkezeti korszerűsítéséből vagy más hasonló okból adódó módosításai miatt szerepeltetendő szerkezeti változásokat, valamint a szerkezeti változásként beépült közfeladatok szintre hozásként történő számításba vételét az Ávr. 15. (2)-(3) bekezdései határozzák meg. A társadalmi igénnyel összhangban az Áht. 1 13, az Áht. 2, az Ámr. 14 és a Bkr. 15 is előírta a költségvetési szerv részére, hogy olyan szabályozásokat, eljárásokat, folyamatokat alakítson ki, amelyek biztosítják a működés, gazdálkodás, az erőforrások felhasználása során a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség érvényesülését. A gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodáshoz szükség van a teljesítménymérés feltételeinek kialakítására, úgymint az egyértelmű és mérhető célokra, mutatószámokra és az ezekhez rendelt követelményekre. Az ÁSZ jelen ellenőrzéssel győződik meg arról, hogy a Kórháznál a teljesítménycélokat,- mutatókat,- követelményeket kialakították-e, azokat működtették-e, a kitűzött cél(ok) teljesültek-e. Az ellenőrzés eredményeképpen nemcsak a Kórház gazdálkodása javulhat, hanem átfogó képet kaphatunk gazdálkodásának hiányosságairól és a jó gyakorlatokról is. Az ÁSZ javaslataival és megállapításaival elősegítheti a Kórház pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályozásának javítását. A teljesítmény-ellenőrzés lefolytatása támogatást nyújt továbbá a törvényalkotás számára a nemzeti kulcsindikátorok rendszerének kialakításához. Az ellenőrzés a döntéshozók, ellenőrzöttek, irányító szervek, és a társadalom számára az összehasonlítási, összemérési lehetőségek kihasználásával objektív visszajelzést ad a gazdálkodás területén végrehajtott szervezeti, szervezési, takarékossági és bürokráciacsökkentő intézkedések hatásairól, a közfeladat ellátásnak keretet adó pénzügyi és vagyongazdálkodásban mérhető teljesítménykövetelmények kialakításáról, azok alkalmazásáról. Irányt mutat a gazdálkodási és kapcsolódó adminisztratív folyamatok optimalizációjához. Segíti a központi költségvetési szervek átláthatóságát, felügyelhetőségét, a jó gyakorlatok elterjesztésével támogatja a jó kormányzást. 9

FÓKUSZKÉRDÉSEK 1. Az irányító szerv Kórházra vonatkozó feladatellátása szabályszerű volt-e? 2. A Kórház belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak? 3. A Kórház pénzügyi gazdálkodása szabályszerű volt-e? 4. A Kórház vagyongazdálkodása szabályszerű volt-e? 5. Szabályszerűen hajtották-e végre az ellenőrzött időszakban a Kórházat érintő szervezeti, szerkezeti átalakításokat? 6. A Kórház intézkedett-e az integritás szemlélet érvényesítése érdekében? 10

ELLENŐRZÉS HATÓKÖRE ÉS MÓDSZEREI Az ellenőrzés típusa Szabályszerűségi és teljesítmény-ellenőrzés. Az ellenőrzött időszak A 2011. január 1-jétől 2014. december 31-ig terjedő időszak. Az ellenőrzés tárgya Az ellenőrzés tárgya a Kórházra vonatkozó irányító szervi feladatok ellátása, a Kórház belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése, pénzügyi és vagyongazdálkodása, továbbá az erőforrásokkal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodáshoz szükséges követelmények kialakítása, a kialakított követelmények számonkérése, ellenőrzése, a kapcsolódó vezetői nyilatkozat helytállósága volt. A Kórház átalakítása, átszervezése lebonyolításának szabályszerűsége szintén az ellenőrzés tárgyát képezte. Az ellenőrzött szervezet A Kátai Gábor Kórház és irányító szervei Karcag Város Önkormányzata és az EMMI -, valamint a középirányító szerve, a GYEMSZI. Az ellenőrzés jogalapja Az ellenőrzés jogszabályi alapját az Alaptörvény Állam fejezet 43. cikk (1) bekezdése, az ÁSZ tv. 1. (3) bekezdése, 5. (2) (6) bekezdései, valamint az Áht. 2 61. (2) bekezdésének előírásai képezték. Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzést az ellenőrzési program szempontjai, az ellenőrzött időszakban hatályos jogszabályok, valamint az ellenőrzés szakmai szabályai és az ÁSZ módszertanok figyelembevételével végeztük, irányadónak tekintve a nemzetközi standardokat. Az ellenőrzés lefolytatásához a Kórház, az EMMI, az ÁEEK valamint az Önkormányzat tanúsítványok kitöltésével és megküldésével, valamint az ÁSZ által kért dokumentumok elsősorban elektronikus úton történő 11

Ellenőrzés hatóköre és módszerei megküldésével szolgáltatott adatokat. Az így rendelkezésre bocsátott adatok, információk kontrollja helyszíni ellenőrzés keretében történt. Ellenőrzésszakmai szempontok alapján mintavételi eljárást alkalmaztunk, melynek során a minták kiválasztása elsősorban reprezentativitást biztosító véletlen mintavételi eljárással történt. A jelentésben használt fogalmak magyarázatát az I. számú melléklet, az integritás érvényesítése érdekében kialakított és működtetett kontrollrendszer szempontjait a II. számú melléklet, a kiegészítő teljesítmény-ellenőrzés megállapításait a III. számú melléklet tartalmazza. A Kórház belső kontrollrendszere jogszabályi előírások szerinti kialakításának és működtetésének szabályszerűségét az erre irányuló ellenőrzési kérdésekre adott válaszok összesítése alapján, évenkénti bontásban pillérenként (kontrollkörnyezet, kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, monitoring rendszer) és összesítetten is minősítettük. A belső kontrollrendszer egyes pilléreinek kialakítása és működtetése szabályszerű volt, amennyiben az értékelt területen az elért és elérhető pontok százalékban kifejezett, egész számra kerekített hányadosa meghaladta a 84%-ot. Részben szabályszerű volt, ha ez a hányados a 84%-ot nem haladta meg, de 60%-nál nagyobb volt, és nem szabályszerű volt, ha az nem haladta meg a 60%-ot. A Kórház belső kontrollrendszerének összesített értékelése megegyezik a pillérenként (kontrollterületenként) alkalmazott %-os értékelésekkel. A kontrollrendszer egésze esetében a szabályszerű értékelésnek a %-os értéken felül további feltétele volt, hogy egyik kontrollterület sem kaphatott nem szabályszerű értékelést, a részben szabályszerű értékelés további feltétele volt, hogy legfeljebb egy ellenőrzött kontrollterület lehetett nem szabályszerű értékelésű. Az összesített értékelés a %-os értéktől függetlenül nem szabályszerű értékelést kapott, ha az ellenőrzött kontrollterületek közül több mint egynek nem szabályszerű volt az értékelése. A tárgyi eszközök nyilvántartásba vételének, a vagyonelemek hasznosításának, közbeszerzési eljárások lefolytatásának, az előirányzatok módosításának és az előirányzat maradvány megállapításának szabályszerűségét, valamint a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának szabályszerűségét mintavétellel ellenőriztük. Megfelelőnek értékeltük a tárgyi eszközök nyilvántartásba vételét, a vagyonelemek hasznosítását, a közbeszerzési eljárás lefolytatását, az előirányzatok módosítását és az előirányzat maradvány megállapítását, amennyiben a minta ellenőrzésének eredménye alapján 95%-os bizonyossággal a teljes sokaságban a hibás tételek aránya kisebb volt, mint 10%, nem megfelőnek értékeltük, ha a hibás tételek aránya a 10%-ot meghaladta. A 2011. évet érintően a szakmai teljesítésigazolás és az utalvány ellenjegyzése kulcskontrollok, a 2012-2014. éveket érintően a teljesítésigazolás és az érvényesítés kulcskontrollok működését értékeltük. Megfelelőnek értékeltük a gazdálkodási jogkörök gyakorlását, amennyiben 95%-os bizonyossággal a teljes sokaságban a hibaarány legfeljebb 10% volt, részben megfelelőnek értékeltük, ha a hibaarány felső határa legfeljebb 30% volt, nem megfelelőnek értékeltük akkor, ha a sokaságbeli hibaarány felső határa meghaladta a 30%-ot. 12

Ellenőrzés hatóköre és módszerei A teljesítmény-ellenőrzés során a számvevőszéki ellenőrzés szakmai szabályai szerint, a szabályszerűségi ellenőrzést kiegészítve, a teljesítményellenőrzés módszerével, a vonatkozó nemzetközi standardok figyelembevételével értékeltük, hogy a költségvetési szerv vezetője kialakította-e a gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelményeket, és azokat működtette-e, a célkitűzéseket elérte-e. Az ellenőrzés a gazdálkodási feladatokra terjedt ki, a szakmai feladatellátást nem értékelte. 13

MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. Az irányító szerv Kórházra vonatkozó feladatellátása szabályszerű volt-e? Összegző megállapítás Az Önkormányzat irányítószervi feladatellátása a Kórház tekintetében szabályszerű volt. Az EMMI irányítószervi, illetve a GYEMSZI középirányító szervi feladatellátása az alapító okirat határidőn túli módosítása és az SZMSZ2 jóváhagyásának elmaradása miatt nem volt szabályszerű. 1.1. számú megállapítás Az irányító szerv alapító okirat módosítással kapcsolatos joggyakorlása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak, továbbá az SZMSZ2 középirányító szerv általi jóváhagyására az állami fenntartásba vételt követően nem került sor. A KÓRHÁZ AZ ELLENŐRZÖTT IDŐSZAKBAN REN- DELKEZETT az irányító szerv által kiadott jogszabályi előírásoknak megfelelő alapító okirattal 16. Az alapító okiratot 2012. április 30-ig a Képviselő-testület adta ki és módosította. A Kórház állami fenntartásba vételét követően az alapító okiratot és annak 2014. január 1-jétől hatályos kiegészítését az Áht. 2-ben biztosított jogkörében eljárva az EMMI minisztere adta ki. Az alapító okirat 2011-ben tartalmazta az Áht. 1 és az Ámr., majd 2012- től az Áht. 2 és az Ávr. által előírt tartalmi elemeket. A KÓRHÁZ RENDELKEZETT AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL JÓVÁHAGYOTT SZMSZ1,2 17 -vel. Az SZMSZ 1 tartalma részben volt összhangban, az SZMSZ 2 tartalma ugyanakkor 2012. április 30-áig összhangban volt a hatályos alapító okirattal. A Kórház SZMSZ 2- ének és az alapító okiratának összhangja a Ttv. 18 alapján bekövetkezett változást követően azonban nem volt biztosított. Az irányító és a középirányító szerv Kórházra vonatkozó feladatellátása az alábbiak tekintetében nem volt szabályszerű: Az EMMI a Ttv. 6. (1) bekezdésében előírtak ellenére a Kórház alapító okiratának módosítását az átvételt követő 45 napos határidőn túl, 2012. december 15-én készítette el. Az SZMSZ 2 az Áht 2 9. (1) bekezdés a) pontjában és az Ávr. 13. (1) bekezdés b), c), e) és g) pontjában foglaltak ellenére nem tartalmazta a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat keltét, számát, a 2014. február 27-én kiegészített alapító okiratban meghatározott kormányzati funkciók szerint besorolt alaptevékenységeket. Továbbá tekintettel az állami tulajdonba vétellel kapcsolatos irányítószervi, vagyonhasznosítási jogkörökben bekövetkezett változásokra nem tartalmazta a Kórház aktuális működési 14

Megállapítások rendjét és egyes nevesített munkakörökhöz kiemelten a főigazgatói munkakörhöz tartozó feladat-, hatás- és jogköröket. A Kórház a GYEMSZI 2013. november 15-én kelt, az SZMSZ 2 véglegezésére és jóváhagyásra történő beterjesztésére vonatkozó felszólításának nem tett eleget, ezt a GYEMSZI nem kifogásolta, így nem járt el az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 2/A. n) pontja előírása alapján 2013. július 6-tól biztosított jogkörében, mely szerint középirányító szervként jóváhagyja az irányítása alá tartozó egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatát. 1.2. számú megállapítás Az irányító szerv és a középirányító szerv az éves költségvetési beszámolót érintő követelmények előírásán túl nem érvényesített a közfeladatok ellátására vonatkozó, az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket. A KÖZFELADATOK ELLÁTÁSÁRA és a gazdálkodásra vonatkozóan a 2011. évre a Képviselő-testület, a 2012-2014 évekre az EMMI körlevelekben írta elő az éves költségvetési beszámoló és a szöveges indoklásának tartalmi követelményét, elkészítésének határidejét, valamint elvégezte a megküldött beszámolók ellenőrzését. A GYEMSZI a Ttv. előírása alapján, mint a Magyar Állam tulajdonába került egészségügyi vagyon tulajdonosi jogának gyakorlója a Kórházzal 2012. május 1-jei hatállyal megkötötte a vagyonkezelési szerződést, azonban a szerződésben sem határozott meg az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodásra vonatkozóan konkrét követelményeket, kritériumokat. A GYEMSZI előírta ugyanakkor a vagyonról a naprakész nyilvántartás vezetésének, továbbá a vagyonhasznosításból származó bevételek közfeladat ellátására és a vagyonkezelésre kapott vagyon állag-és értékmegőrzésére, fenntartására fordíthatóságának kötelezettségét. Az irányító- és a középirányító szerv a Kórházra vonatkozó, erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése terén az alábbiak tekintetében szabálytalanul járt el: Az irányító szerv 2011-ben az Áht. 1 49. (5) bekezdés f) pontjában, míg az irányító szerv és a középirányító szerv a 2012-2014. években az Áht. 2 9. (1) bekezdés f) pontjában előírtak ellenére a Kórházra vonatkozóan nem érvényesített a közfeladatok ellátására vonatkozó és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket. (Az Áht. 1 2012. január 1-jétől hatályát vesztette, az Áht. 2 9. (1) bekezdés f) pontjában előírt irányítószervi hatáskört 2015. január 1-jétől a 9. eb) pontja szabályozta, mely 2015. június 19-étől hatálytalan.) 1.3. számú megállapítás A Kórházzal kapcsolatos egyéb ellenőrzési, irányítási és felügyeleti jogokat az irányító- és a középirányító szerv szabályszerűen gyakorolta. AZ IRÁNYÍTÓ SZERV RENDSZERESEN FIGYELEM- MEL KÍSÉRTE az Áht. 1 és az Áht.2 előírásainak megfelelően a Kórház bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodását, az ellátandó feladatok teljesülését. 2012 májusát megelőzően a költségvetést, annak módosításait, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, a pénzmaradványt az előírtaknak megfelelően a Képviselő-testület fogadta el. 15

Megállapítások Az Önkormányzat a tartós likviditási gondok miatt 2009-ben az Áht. 1 felhatalmazása alapján önkormányzati biztost rendelt ki a Kórházhoz, aki 2012 májusáig, az irányító szervi változásig látta el a feladatát. A Kórház adósság állománya évről évre csökkenő bevétel mellett az önkormányzati biztosi feladatellátás eredményeként 2009-2012 között 406 M 19 Ft-tal csökkent. AZ ÖNKORMÁNYZAT BESZÁMOLTATTA az Áht. 1, illetve az Áht. 2 előírásainak megfelelően a 2011-2012 években a Kórház vezetőjét a szakmai feladat ellátásról. Az EMMl a 2012-2014. években a szakmai feladat ellátásáról szóló beszámolás kötelezettségét a költségvetési beszámoló szöveges indoklására vonatkozó rendelkezésben határozta meg. A GYEMSZI középirányító szervként 2012-2014 között évenként vezetői beszámoló megküldésének követelményét írta elő a Kórház belső ellenőrzési tevékenységéről. A KÓRHÁZ VEZETŐJÉNEK ÉS GAZDASÁGI VEZE- TŐJÉNEK KINEVEZÉSE, visszavonása, a vezetői megbízásuk és munkaviszonyuk megszűnése során az irányító szerv szabályszerűen járt el. A gazdasági igazgatói feladatokat 2011. május 31-ig munkaszerződéssel látták el. A gazdasági igazgatói munkakör szabályszerű betöltésére csak 2014. január 1-jétől került sor, ekkortól a gazdasági igazgatói pályázat eredményes lezárásáig a főigazgató az EMMI miniszter egyetértése mellett a gazdaság igazgatói feladatok ellátására átmeneti időre, megbízott gazdasági igazgatóként a Kórház megfelelő szakképzettséggel rendelkező alkalmazottját jelölte ki. AZ IRÁNYÍTÓ SZERV ELLENŐRIZTE a Kórház feladatellátásának különböző területeit. Az Önkormányzat ellenőrzést folytatott a 2011. évi normatív állami támogatás felhasználása mutatószámainak megalapozottságára, a 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 31-ig terjedő időszakot érintő egészségügyi alapellátás átszervezésének pénzügyi elszámolására mely az alapellátási feladat végleges átadásáig a Kórházat is érintette, továbbá a 2011. január 1-je és 2012. február 4-e között egy ÉAOP 20 pályázat dokumentációjának szabályosságára vonatkozóan. Az ellenőrzés megállapításai alapján a Kórház a szükséges intézkedéseket megtette és erről az Önkormányzatot tájékoztatta. A GYEMSZI 2013. évben adatbekéréssel ellenőrizte a jogszabályban előírt szabályzatok meglétét és megfelelőségét. Az ellenőrzés következményeként a GYEMSZI 2013. november 15- én az SZMSZ és egyéb szabályzatok véglegesítésére és jóváhagyásra történő beterjesztésre szólította fel a Kórházat. Az EMMI 2014-ben értékelte a Kórház belső ellenőrzési tevékenységét, megállapításai alapján javaslatot nem fogalmazott meg, a Kórháznak intézkedési kötelezettsége nem keletkezett. A közérdekű és közérdekből nyilvános, valamint az irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges személyes adatokat a Kórház vonatkozásában a GYEMSZI az előírásoknak megfelelően kezelte. 16

Megállapítások 2. A Kórház belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése megfelelt-e a jogszabályi előírásoknak? Összegző megállapítás A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése a 2011-2013. években nem volt szabályszerű, a 2014. évben részben szabályszerűvé vált. 2.1. számú megállapítás A kontrollkörnyezet kialakítása az ellenőrzött időszakban a hiányos szabályozás, valamint a jogszabályi változások előírt határidőn túl történt átvezetése miatt részben szabályszerű volt. 1. ábra Kontrollkörnyezet RSZ RSZ RSZ RSZ 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év NSZ nem szabályszerű RSZ részben szabályszerű SZ szabályszerű Forrás: 2.1. számú megállapítás A KONTROLLKÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁNAK értékelését az 1. számú ábra szemlélteti. A kontrollkörnyezet részeként a Kórház a 2011-2014. években rendelkezett SZMSZ 1,2-szel, azonban az nem felelt meg az Ámr., illetve az Ávr. előírásainak. Az SZMSZ 1,2 2011-2014-ben tartalmazta azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a Kórház képviselőjeként járhatnak el, a jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét és a szervezet működésével kapcsolatos feladatok munkafolyamatainak leírását. Az SZMSZ 1-ben rögzítették továbbá az abban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, valamint az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat. Az SZMSZ 2 tartalmazta a Kórház ellátandó és szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységeit, az alaptevékenységeket szabályozó jogszabályok megjelölését, a gazdasági szervezet vezetőjének, alkalmazottainak feladat- és hatáskörét. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat 2011-től a közbeszerzési szabályzat 21 -ban, 2012-től a feladatellátással érintett szervezeti egységek ügyrendjében rögzítették. A Kórház a 2011. évtől a Számv. tv.-ben előírtaknak megfelelően kialakította a számviteli politika 1,2,3-t 22 és annak keretében kiadta a leltározási és leltárkészítési; eszközök és források értékelési; pénzkezelési; önköltségszámítási szabályzatot, valamint bizonylati rendet. A számviteli politika 1,2,3 az ellenőrzött időszakban tartalmazta a gazdálkodással, a könyvvezetéssel és az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok munkafolyamatainak leírását. A 2011. június 30-án kiadott gazdálkodási szabályzat 23 mellékletként tartalmazta a pénzgazdálkodási jogköröket gyakorlókról és aláírás mintájukról vezetett nyilvántartást. A számlarend a 2011. évben tartalmazta minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, valamint az ellenőrzés minden évében a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát. A főigazgató a 2011. évtől gondoskodott megfelelő tartalmú közbeszerzési szabályzat, ellenőrzési nyomvonal 24 és szabálytalanságok kezelésére vonatkozó eljárásrend 25 kiadásáról. A Kórház gazdasági szervezetének szabályszerűen kinevezett, illetve megbízott vezetője rendelkezett a feladatellátáshoz előírt végzettségekkel 17

Megállapítások és engedéllyel. A gazdálkodási feladatokat ellátó közalkalmazottak feladataikat, végzettségüket, és szakképzettségüket tartalmazó munkaköri leírással rendelkeztek. A kontrollkörnyezet kialakítása a következők tekintetében nem volt szabályszerű: Az SZMSZ 1,2 2011-ben az Ámr. 20. (2) bekezdés c)-e) pontjában és 2012-től az Ávr. 13. (1) bekezdés c)-e) és g) pontjában foglaltak ellenére nem tartalmazta azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a Kórház tulajdonosi jogokat gyakorolt, valamint a szervezeti egységek engedélyezett létszámát. Az SZMSZ 1-ben az Ámr. 20. (2) c) pontjában előírtak ellenére nem kerültek meghatározásra az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok és minden olyan alaptevékenység és szakfeladatszám, melyeket a Kórház ellátott és az alapító okiratában is rögzítettek. Az SZMSZ 2 az Ávr. 13. (1) bekezdés g) pontjában foglaltak ellenére nem tartalmazta a nevesített összes munkakör esetében a helyettesítés rendjét. (Az SZMSZ 2 2012. április 26-tól tartalmazta az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését.) 2011-ben az Ámr. 20. (7) bekezdésében előírtak ellenére nem rögzítették szabályzatban a gazdasági szervezet vezetőinek, alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok munkafolyamatainak leírását és a helyettesítés rendjét a gazdasági szervezet egészére vonatkozóan. 2012-től az Ávr. 13. (5) bekezdésében előírtak ellenére nem határozták meg a gazdasági szervezet belső és külső kapcsolattartásának részletes szabályait és továbbra sem szabályozták a helyettesítés rendjét a gazdasági szervezet egészére vonatkozóan. (Az SZMSZ 2 2012. április 26-tól tartalmazta a gazdasági szervezet vezetőinek, alkalmazottainak feladat- és hatáskörét. 2012-től a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok munkafolyamatainak leírását osztályos működési rendben rögzítették.) A 2011-2014. években a Számv. tv. 26 161. (5) bekezdésében foglaltak ellenére a számviteli politika 1,2,3-n, valamint az annak keretében kiadott szabályzatokon az előírt 90 napos határidőn túl került sor a Számv. tv. változásainak átvezetésére (így 2011-ben a Számv. tv. 3. (4) bekezdés 10. e) pontjában a behajthatatlan követelés fogalma, a 47. (8) bekezdésben az eszközök bekerülési értékének meghatározása, 2012-ben a Számv. tv. 14. (9) bekezdésében a napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása, 2013-ban a Számv. tv. 79. (4) bekezdése a bérjárulékoknál, a 103. (2) bekezdése által a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek kimutatásánál a társadalombiztosítási járulék fogalma helyett bevezetett szociális hozzájárulási adó fogalma, 2014-ben a Számv. tv. 44. (3) bekezdésében a passzív időbeli elhatárolás fogalma). (2014. június 19-én kiadmányozott számviteli politika 3 és annak keretében kiadott szabályzatok a Számv. tv. változásaival összhangban voltak.) A számviteli politika 2,3 a Vtvr. 27 14. (1) bekezdésében előírtak ellenére nem biztosította a tulajdonosi joggyakorló felé teljesítendő adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét, mivel a kezelt 18

Megállapítások vagyonnal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének szabályait abban nem rögzítették. A számviteli politika 2 a gazdálkodási szabályzat 3. pontjában előírtak ellenére nem tartalmazta mellékletként a gazdálkodási jogkörök gyakorlóit, a megbízásokat, kijelöléseket tartalmazó nyilvántartást, valamint a megbízások, kijelölések eredeti dokumentumait. (2014-ben a számviteli politika 3 melléklete tartalmazta a gazdálkodási jogkörökkel kapcsolatos nyilvántartást.) A 2014. évben a teljesítés igazolására jogosult személyek kijelölése az Ávr. 57. (4) bekezdésében előírtak ellenére nem tartalmazta, hogy a kijelölés mely adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan történt. A Kórház 2011. június 30-ig az Ámr. 20. (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak ellenére a gazdálkodási jogkörökkel kapcsolatos hatályos szabályozással nem rendelkezett, továbbá 2011. december 30-ig az Ámr. 80. (3) bekezdésében foglaltak ellenére a gazdálkodási jogköröket gyakorlókról és aláírás mintájukról nyilvántartást nem vezetett. A 2012-2014. években az Ávr. 60. (3) bekezdésében foglaltak ellenére a főigazgató az előírt nyilvántartás naprakész vezetéséről nem gondoskodott, mivel a gazdálkodási jogkört gyakorlókról és aláírás mintájukról vezetett nyilvántartás nem tartalmazta az ellenjegyzési feladatokat, valamint az érvényesítési feladatokat helyettesítőként ellátók személyében bekövetkezett változásokat. A számlarend a 2011-2014. években a Számv. tv. 161. (2) bekezdése b) pontjában foglaltak ellenére nem tartalmazta a könyvviteli számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, valamint a 2012-2014. években a Számv. tv. 161. (2) bekezdés a) pontjában foglaltak ellenére nem tartalmazta az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését. Továbbá 2011-2013. években az Áhsz.1 28 49. (3) bekezdése, a 2014. évben az Áhsz. 2 51. (3) bekezdése előírásai ellenére a számlarendben nem írták elő az analitikus, részletező nyilvántartásoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetése dokumentálásának szabályait. A Kórház a 2011-2014. években az Ámr. 20. (3) bekezdés b) pontja, illetve az Ávr. 13. (2) bekezdés b) pontja által előírtak ellenére a Kbt. 1 29 és Kbt. 2 30 hatálya alá tartozó beszerzések lebonyolításának szabályozása kivételével nem rendelkezett a beszerzések lebonyolítását tartalmazó hatályos eljárásrenddel. A főigazgató 2011-ben az Ámr. 156. (1) bekezdés c) pontjában előírtak, a 2012-2014. években a Bkr. 6. (1) bekezdés c) pontjában foglaltak ellenére nem határozott meg a szervezet minden szintjére vonatkozó etikai elvárásokat. 19

Megállapítások 2.2. számú megállapítás A kockázatkezelési rendszer kialakítása és működtetése a 2011-2013. években a szabályozási környezet kialakításának elmaradása és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos szabálytalanságok miatt nem volt szabályszerű, a 2014. évben részben szabályszerű volt. 2. ábra NSZ NSZ NSZ 2011. év Kockázatkezelés 2012. év 2013. év RSZ 2014. év NSZ nem szabályszerű RSZ részben szabályszerű SZ szabályszerű Forrás: 2.2. számú megállapítás A KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER kialakításáról és működtetéséről a főigazgató 2014-től gondoskodott. A kockázatkezelési rendszer eljárásrendjét monitoring rendszer szabályzatban 31, valamint a kockázatelemzési szabályzatban 32 határozták meg. A monitoring rendszer szabályzatban, valamint a kockázatelemzési szabályzatban a szervezet tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatok felmérését követően meghatározták az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedések teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját. A kockázatkezelési rendszer kialakításának és működtetésének értékelését a 2. számú ábra szemlélteti. Az SZMSZ 1,2-ben rögzítették a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét. A vagyonnyilatkozat őrzésért felelős személy az ellenőrzött időszakban a vagyonnyilatkozatokat nyilvántartásba vette és egyéb iratoktól elkülönítetten kezelte. A vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat az adatvédelmi szabályzat 33 tartalmazta. A főigazgató 2014. december 30-án kiadta a Kórház vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat 34 -át. A kockázatkezelési rendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatban a következő szabálytalanságok kerültek megállapításra: A főigazgató 2011-ben az Ámr. 157. -ában, 2012-2013-ban, illetve 2014. május 11-ig a Bkr. 7. -ában előírtak ellenére nem működtetett kockázatkezelési rendszert, továbbá az Ámr. 157. (2) bekezdése és a Bkr. 7. (2) bekezdésének előírása ellenére nem mérte fel, és nem állapította meg a Kórház tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követési módját. A főigazgató 2011- ben az Ámr. 157. (3) bekezdésében, 2012-től a Bkr. 7. (2) bekezdésében foglaltak ellenére nem határozta meg az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket. (2014. május 12-től a monitoring rendszer szabályzatban, illetve a kockázatelemzési szabályzatban meghatározták a kockázatkezelés rendjét és kialakították a Kórház tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követési módját.) A főigazgató, mint a vagyonnyilatkozat őrzéséért felelős személy a 2011-2014. években a Vnytv. 35 8. (4) bekezdésében rögzítettek ellenére nem tájékoztatta az érintetteket a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük fennállásáról és esedékességéről, továbbá a 2011-2014. években a Vnytv. 10. (1) bekezdésében foglaltak ellenére a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén írásban nem szólította fel a kötelezetteket a kötelezettségük teljesítésére. A felszólítás elmaradásának következményeként az SZMSZ 2 4.4. pontjában meghatározott vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek közül a gazdasági-műszaki csoportvezetői, a pénztárosi, a főgyógyszerészi munkakört, valamint az érvényesítési és az ellenjegyzési jogköröket 20

Megállapítások betöltő személyek egy kivétellel a 2012-2014. években nem tettek eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek. A főigazgató a 2014. december 29-ig a Vnytv. 11. (6) bekezdésében foglaltak ellenére a vagyonnyilatkozatok átadására, nyilvántartására vonatkozó szabályokat belső szabályzatban nem állapította meg. (A főigazgató 2014. december 30-ától a vagyonnyilatkozatok átadására, nyilvántartására vonatkozó szabályokat belső szabályzatban megállapította.) A Kórház a Vnytv. előírásainak megfelelően az SZMSZ 2-ben rögzítette a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek körét, ugyanakkor a 2014. december 30-án kiadott vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat 1. pontja az SZMSZ 2 4.4. pontjában előírtakkal ellentétben nem tette kötelezővé a főgyógyszerész, a gazdasági-műszaki csoportvezetők, az érvényesítési jogkörrel rendelkezők valamint a pénztáros számára a vagyonnyilatkozat-tételt. 2.3. számú megállapítás A kontrolltevékenységek kialakítása és működtetése a 2011-2014. években a jogszabályi előírásokban bekövetkezett változások szabályzatokon történő átvezetésének késedelme és a pénzgazdálkodási jogkörök nem megfelelő működése miatt részben szabályszerű volt. 3. ábra Kontrolltevékenység RSZ RSZ RSZ RSZ 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év NSZ nem szabályszerű RSZ részben szabályszerű SZ szabályszerű Forrás: 2.3. számú megállapítás A KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE céljából a 2011. évtől az ellenőrzési nyomvonalban, a számviteli politikában, az adatvédelmi szabályzatban, az iratkezelési szabályzat 36 -ban, 2013-tól az IBSZ-ben 37 a felelősségi köröket meghatározták, szabályozták az engedélyezési, jóváhagyási és kontrolleljárásokat, a dokumentumokhoz, információkhoz való hozzáférést, a hozzáférés szintjeit, valamint a beszámolási eljárásokat. A kontrolltevékenység kialakítása és működtetése értékelésének eredményét a 3. számú ábra szemlélteti. A 2011. évben a kötelezettségvállalási és az utalványozási, a 2011-2013. években a teljesítésigazolási, a 2013-2014. években az ellenjegyzési és az érvényesítési feladatok elvégzésére történő kijelölésekkor az Ámr.-ben és az Ávr.-ben foglaltaknak megfelelően betartották a képesítési és az összeférhetetlenségi előírásokat. A főigazgató a 2011. évtől az iratkezelési szabályzatban, az adatvédelmi szabályzatban, a 2013. évtől pedig az IBSZ-ben alakította ki az adatok biztonsága, az informatikai rendszer szabályozása érdekében az üzembiztonsági, adatvédelmi követelmények érvényre juttatásához szükséges eljárási szabályokat, továbbá meghatározta az egyes feladatokat, hatásköröket. A kontrolltevékenység kialakításával és működtetésével kapcsolatban az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra: A főigazgató 2011-ben az Áht. 1 121/A. (4) bekezdésében, 2012- től a Bkr. 8. (2) bekezdése (a)-(d) pontjában előírtak ellenére nem biztosította maradéktalanul a FEUVE rendszer érvényesülését, a számviteli politika és a keretében elkészített szabályzatok jogszabályokkal való folyamatos összhangjának hiánya miatt. (A belső szabályzatok és a kapcsolódó jogszabályi előírások közötti összhang 21

Megállapítások 2014. december 31-ig megvalósult, ezzel a főigazgató a FEUVE rendszer érvényesülésének és a gazdálkodási folyamatok szabályszerű lebonyolításának kereteit biztosította.) A Kórháznál az érvényesítési feladat ellátására szóló kijelölések 2011-ben az Ámr. 77. (4) bekezdésében, illetve 2012-ben az Ávr. 58. (4) bekezdésében foglalt előírásoknak nem feleltek meg minden esetben, mivel a főigazgató 2011-ben az Ámr. 17. (10) bekezdésében, 2012-ben az Ávr. 11. (8) bekezdésében előírtak ellenére 2012. február 1-jétől 2012. június 30-ig a gazdasági igazgatói feladatok helyettesítéssel történő ellátására, nem a Kórház alkalmazásában álló személyt, hanem a Kórháznál megbízási szerződéssel foglalkoztatott gazdasági szakértőt bízott meg. (A 2013-2014. években az érvényesítő kijelölése a jogszabályban előírtaknak megfelelően történt.) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére vonatkozó kijelölések 2012-ben nem feleltek meg minden esetben az Ávr. 55. (2) bekezdésében foglaltaknak, mivel a gazdasági szakértői/gazdasági igazgató helyettesítési feladatokra megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy az Ávr. 11. (8) bekezdésében foglaltak szerint ellenjegyzési feladatok ellátására nem volt jogosult kijelölést adni. (A 2013-2014. években az ellenjegyzési feladatok ellátására adott kijelölés az Ávr.-ben előírtaknak megfelelően történt.) 2.4. számú megállapítás Az információs és kommunikációs rendszer kialakítása a 2011-2014. években egyes szabályzatok hiánya miatt részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. 4. ábra RSZ RSZ RSZ RSZ 2011. év Információs folyamatok 2012. év 2013. év 2014. év NSZ nem szabályszerű RSZ részben szabályszerű SZ szabályszerű Forrás: 2.4. számú megállapítás AZ INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS FOLYA- MATOKAT az SZMSZ 1,2-ben, a számviteli politika 1,2,3-ban, az adatvédelmi szabályzatban, az iratkezelési szabályzatban, az ellenőrzési nyomvonalban, valamint a működéssel, feladatellátással kapcsolatos egyéb belső szabályzatokban a kapcsolattartás, információ és adatáramlás módjának meghatározásával rögzítették az ellenőrzött időszakban. Az információs és kommunikációs folyamatok kialakításának értékelését a 4. számú ábra szemlélteti. A főigazgató a 2011-2014. években a beszámolási szinteket, a határidőket és a módokat a számviteli politika 1,2,3-ban meghatározta. Adatvédelmi szabályzattal az ellenőrzés teljes időszakában rendelkeztek, az IBSZ kiadására 2013-ban került sor. A Kórház iratkezelési szabályzata a 2011-2014. években a vonatkozó jogszabályban előírt tartalmú volt. Az információs és kommunikációs folyamatok kialakításával kapcsolatosan a következő szabálytalanságok merültek fel: A főigazgató 2011-ben az Ámr. 20. (3) bekezdés i) pontjában, 2012-től az Info tv. 38 35. (3) bekezdésében és az Ávr. 13. (2) bekezdés h) pontjában foglaltak ellenére a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét belső szabályzatban nem állapította meg. A Kórház 2011-ben az Eitv. 39 3. (2) bekezdésében, 2012-2014- ben az Info tv. 33. (3) bekezdéseiben foglaltak ellenére nem tett eleget az elektronikus közzétételi kötelezettségének. 22

Megállapítások A főigazgató 2011-ben az Avtv. 40 20. (8) bekezdésében, az Ámr. 20. (3) bekezdés i) pontjában, 2012-től az Info tv. 30. (6) bekezdésében, valamint az Ávr. 13. (2) bekezdés h) pontjában előírtak ellenére nem szabályozta a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét. A Kórház az Ltv. 41 10. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak ellenére nem rendelkezett az illetékes közlevéltár 2011. március 17- én kiadott iratkezelési szabályzatra vonatkozó egyetértésével. 2.5. számú megállapítás A monitoring rendszer működése a 2011-2013. években nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatokban foglaltaknak, 2014-ben részben volt szabályszerű. A rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását biztosító követelmények kialakítására és alkalmazására nem került sor. 5. ábra NSZ NSZ NSZ 2011. év Monitoring 2012. év 2013. év RSZ 2014. év NSZ nem szabályszerű RSZ részben szabályszerű SZ szabályszerű Forrás: 2.5. számú megállapítás A SZERVEZET TEVÉKENYSÉGÉNEK, CÉLJAI megvalósításának nyomonkövetési rendszerét a főigazgató a monitoring rendszer szabályzat 2014. május 12-ei hatályba léptetésével alakította ki. Az ellenőrzött időszakban az ellenőrzési nyomvonalban meghatározták a folyamatba épített kontrollpontokat, a szervezeti egységek feladatait, a felelősöket, a határidőket. Az adatvédelmi szabályzatban rögzítették a kórházi és az osztályos adatvédelmi felelős ellenőrzési feladatait, az IBSZ-ben az informatikai rendszerek biztonságának védelmi szintjeit, meghatározták a biztonsági szabályokért felelősöket, feladataikat, és hatáskörüket. A 2011. évtől a Kórház teljes szervezetét átfogó ISO 9001:2008 minőségirányítási rendszert működtettek. A monitoring rendszer működése értékelésének eredményét az 5. számú ábra szemlélteti. 2011. január 1-je és 2012. április 30-a között a kirendelt önkormányzati biztos a gazdálkodás és a kötelezettségvállalás tekintetében folyamatos kontrollt gyakorolt. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI RENDSZERT a Kórház a 2011-2014. évekre vonatkozóan a feltárt szabálytalanságok mellett kialakította és működtette. A főigazgató gondoskodott a Ber. 42 -ben, majd a Bkr.-ben, valamint az SZMSZ 1,2-ben előírt független belső ellenőrzés működtetéséről. A 2012. április 26-án kiadott SZMSZ 2-ben a belső ellenőr jogállását és feladatait rögzítették. A belső ellenőri megbízásoknál érvényesítették az összeférhetetlenségi előírásokat. A Kórház a BEK 43 -et kétévente felülvizsgálta és szükség esetén módosította. A belső ellenőr minden évben elkészítette az éves ellenőrzési tervet 44, amit a főigazgató jóváhagyott. A 2011-2014. években az ellenőrzési tervekben előírt 37 ellenőrzésből 22 esetében folytatta le az ellenőrzést a belső ellenőr és foglalta a megállapításait jelentésekbe, melyekben többek között a szabályzatok aktualizálásának szükségességét, a kockázatkezelési szabályzat hiányát, a jogszabályi és szervezeti változások belső szabályzatokon történő naprakész átvezetésének elmaradását rögzítette. Az éves ellenőrzési tervek részleges végrehajtása miatt a belső ellenőrzés részben támogatta a gazdálkodás sza- 23

Megállapítások bályszerű működését. A belső ellenőrzés által tett megállapítások, javaslatok hasznosulása nem volt teljes, mivel a belső ellenőri jelentések a 2011-2014. években 15 esetben rögzítették intézkedési terv készítésének szükségességét, azonban intézkedési terv készítésére kettő esetben 2011- ben és 2013-ban került sor. A BELSŐ ÉS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSEK által tett megállapításokra és javaslatokra készült intézkedési terveket, azok realizálását és hasznosítását teljes körűen nem követték nyomon. A főigazgató a külső ellenőrzések javaslatai alapján a megtett intézkedések nyomon követéséről 2012-2014-ben a Bkr.-ben előírtak szerint éves bontásban vezetett nyilvántartást, azonban az tartalmilag hiányos volt. A GYEMSZI a középirányítása alatt álló intézmények szabályozottságának tárgyában 2013-ban végzett ellenőrzést követően a Kórház felé javaslatként fogalmazta meg az SZMSZ 2 véglegesítésének és jóváhagyásra történő benyújtásának kötelezettségét. A monitoring rendszer működésével és a rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását biztosító követelmények kialakításával és alkalmazásával kapcsolatban az alábbi szabálytalanságok kerültek megállapításra: A főigazgató 2011-ben az Ámr. 160. (2) bekezdésében, 2012. január 1-je és 2014. május 11-e között a Bkr. 10. -ban meghatározottak ellenére nem alakított ki és nem működtetett a Kórház tevékenységét, céljai megvalósítását folyamatosan és esetileg nyomon követő rendszert, mivel az operatív tevékenység intézményi szintű szabályozásáról nem gondoskodott. (A 2014. május 12-én kiadott monitoring rendszer szabályzat a Bkr. 10. -ában foglaltaknak megfelelően tartalmazta a Kórház tevékenységének, céljai megvalósításának nyomon követését biztosító operatív tevékenység részletes szabályait.) A főigazgató a 2011. évben az Áht. 1 94. (1) bekezdés b) és c) pontjában rögzített felelősségi körében eljárva, 2012-től az Áht. 2 69. (1) bekezdésében, valamint a Bkr. 6. (2) bekezdésében foglaltak ellenére a belső kontrollrendszer keretében nem alakított ki olyan, a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzését biztosító folyamatrendszert, amely azt a célt szolgálja, hogy a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsák végre, elszámolási kötelezettségüket teljesítsék és megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és a nem rendeltetésszerű használattól. A főigazgató az Áht. 1 121/A. (1) bekezdésében és a Bkr. 6. (2) bekezdésében foglaltak ellenére a rendelkezésre álló források gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását biztosító követelményeket nem érvényesítette. Így 2011-ben az Áht. 1 121. (3) bekezdésében, 2012-2014-ben a Bkr. 11. -ában előírtak alapján a belső kontrollrendszer értékeléséről készített vezetői nyilatkozatok miszerint a főigazgató gondoskodott a Kórház tevékenységében a hatékonyság, az eredményesség és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséről nem voltak helytállóak. Az SZMSZ 1-ben a Ber. 4. (2) bekezdésében foglaltak ellenére a belső ellenőrzést végző személy jogállását és feladatait nem írták 24