A MÉHÉSZET ÉS A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG (ESETTANULMÁNY) Készítette: Magyar Tárek Zoltán Kaposvári Egyetem III. évfolyamos Kereskedelem és Marketing szakos hallgatója 1
Bevezetés Horváth Zoltán és neje 2008-ban egy Európai Uniós pályázat segítségével alapították vállalkozásukat. A Kaposfüredi szőlőhegy közepén található a telephelyük, elsősorban viszonteladóknak értékesítenek mézet, méhviaszt és virágport nagy mennyiségben. Zoltán 1998-ban kezdett el foglalkozni a méhészettel, azaz közel két évtizedes tapasztalattal rendelkezik. Tagjai a Dombó-Nektár Méhészeti Szövetkezetnek, ami termeltetéssel és értékesítéssel foglalkozik. Jelenleg körülbelül 200 kaptárral rendelkeznek, amit 2017-re 220-250 további kaptárral szeretnének kibővíteni, részben a növekedés, részben pedig az EU-s pályázati előírás miatt, amiben feltétel, hogy a pályázati pénz kiosztásától számított tízedik évben el kell érni a 400-as körüli kaptár számot. A vállalkozás és a méhészet Vállalkozásuk kizárólag méz, méhviasz és virágportermeléssel, illetve értékesítéssel foglalkozik. Az Európai Uniós pályázatnak köszönhetően beszerezhették a kezdéshez szükséges gépeket, ilyenek például a mézpergető, viaszolvasztó és a fedelezőgép. Eladásaik 80%-a a Dombó-Nektár Méhészeti Szövetkezeten keresztül történik, elsősorban külföldi felvásárlóknak. Mivel a magyar méz minőségéből adódóan drága a boltok polcain található mézekhez képest, itthon sajnos nagyon kevesen engedhetik meg maguknak. Emiatt van a kiugró 80%-os külföldre történő 1. kép, forrás: saját készítésű eladás. Mézet főleg Németországba, Olaszországba és Franciaországba exportálnak. Illetve Kínának és Koreának adnak még el, amit ott javítómézként használnak el, hogy növeljék az ott termelt méz minőségét. Termék palettájukon a másik jelentős eladásokkal büszkélkedhető áru a virágpor. Piaca telítetlen, sosem tudnak belőle annyit termelni, mint amekkora kereslet van rá. A virágos növények több mint 80%-a rovarbeporzásúak, emiatt hatalmas igény van rá a mezőgazdaságban. 2
A méz termelésének jól elkülöníthető fázisai vannak, amik mind évszakhoz, illetve időjáráshoz kötöttek. A termelési év júliusi hónapban kezdődik miután a napraforgók virágzásának végén. Ilyenkor kezdik a méhcsaládok ellenőrzését, az anyakeresést. Augusztus és Szeptember között következik a betelelő élelem feletetése, a virágpor leszedése úgynevezett virágporleszedőkkel, illetve az 2. kép, forrás: saját készítésű aktairtás. Októberi hónapban a méztéri fiókok leszedésével és a lépek selejtezésével folytatják a munkát. Ezeket követően a kaptárok kipörgetése következik ahonnan a méz saválló hordókba kerül, ahonnan a vásárló mintát vesz, ellenőrzik a méz minőségét majd megegyeznek az árról. Aztán Novemberben vagy Decemberben (időjárástól függően) kezdik a családok szűkítését gyékénypárnákkal, illetve folytatják a lépek selejtezését. Ezek után pedig a téli időszak következik, ami főleg különböző műhely munkákból áll, például viaszfőzés, kaptárjavítás. A méz árusításához természetesen nem elegendő megtermelni azt, hanem különböző engedélyek megléte kötelező jellegű. Például a kistermelőnek írásban be kell jelenteni tevékenységének megkezdését a gazdaság helye szerint illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalában. 3. kép, forrás: saját készítésű 3
Környezettudatosság Zoltán elmondása szerint a méhészkedés egész éves munka, amiben a környezettudatosság alapvető érték, hiszen a természettel harmóniában lehetséges csak kiváló minőségű méz előállítása. Folyamatos fásítás, kaptárok, keretek javítása és hasonló környezetkímélő tevékenységek jellemzik a méhészek munkáját, amit csak lehet, újrahasznosítanak. A méhészkedés fontos 4. kép, forrás: saját készítésű tevékenység, amely hozzájárul a környezet védelméhez, valamint az erdészeti és mezőgazdasági területen élő növények megporzásához. Előírás, hogy 3 km-es körzeten belül lévő nektár és pollenforrások főként ökológiai termesztésű növényekből származzanak. Fontos tényező még a környezet: Ez többnyire a röpkörzetet jelenti. A lehetséges szennyező források közül a leggyakoribbak az ipar, kemizált mezőgazdaság és a közlekedés. Számottevő probléma még a génmanipulált növények jelenléte hazánkban is. Génmódosított növénnyel már érték a méhészeket bosszantó meglepetések, ugyanis a pollentől elpusztult a fiasítás, így a családok gyarapodása leállt. A környezettudatosság mellett Zoltán külön figyelmet szentel annak, hogy a méhészkedéshez szükséges eszközeit lehetőleg regionálisan szerezze be, például helyi asztalostól szerzi be a kaptárok egyik legfontosabb részét, a kereteket, majd ő maga drótozza és szereli be a kaptárokba. Az akták irtását is a lehető legkörnyezetkímélőbb módon végzi, kizárólag 10 C alatt egy úgynevezett VAT1 ködölővel a szükséges időszakban 3 naponta 7-8 sorozatban. A méheket csakis természetes anyagokkal és vitaminokkal eteti a téli időszakban. Az etetés fontos része a folyamatnak, hiszen ezzel elkerülhető a méhcsaládok elpusztulása, legyengülése. 4
Összességében a magyar méztermelés legnagyobb problémája, hogy államilag nincs eléggé támogatva, például Olaszországban a méhészeteknek fizetnek a termőföldek porzásáért. A magyar méhészet a mezőgazdaság 1 százalékát, az állattenyésztésnek közel 3 százalékát biztosítja. A méhészeti szekció jelenleg mintegy 18-20 ezer család megélhetéséhez nyújt bevételforrást. 5