Edelényi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Edelény, 2014. december 09.
A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, a Komplex program megvalósítása a gyermekszegénység ellen az Edelényi Kistérségben (projektazonosító: TAMOP-5.2.3.A-12/1-2012-0012) részeként a Szociális és családsegítők feladatainak kistérségi szintű összehangolása programelem keretében készült.
I. Bevezetés Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulást 2004. május 26. napján negyvenhat település hozta létre, melyhez 2007. évben Aggtelek község csatlakozott. Jósvafő és Aggtelek község 2013. december 31. napján kilépett a társulásból, ezáltal a társult települések száma negyvenötre csökkent. A szolgáltatástervezési koncepció célja: Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a térség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erőforrások legoptimálisabb felhasználásával lássák el, a lehetőségekhez mért legmagasabb szinten. Határozza meg azokat az alapelveket, értékeket, irányokat, célokat, amelyeket a társulás a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ. A Kistérségi Társulás részére készüljön olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, szolgáltatások fejlesztésének irányairól. Szűnjenek meg azok a hiányosságok, melyek jelenleg egyes településeken mutatkoznak. Jöjjön létre egy vagy több olyan szolgáltató a kistérségben, amely koordináltan működik, és lefedi a szociális szükségleteket a társulás irányítása, vagy ellenőrzése mellett. Javuljon a közös feladatokat ellátó intézmények jogi szabályozottsága, kihasználtsága és finanszírozása. Erősödjön a kistérségi tudat és szolidaritás. A szektorsemlegesség elve alapján a nem önkormányzati feladat ellátók nagyobb mértékben kapcsolódhassanak be a szociális alapellátásba. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: szociális törvény) 92. (3) bekezdése értelmében 2003. évben elkészítette szociális szolgáltatástervezési
koncepcióját (a továbbiakban: koncepció), melyet a Közgyűlés decemberi ülésén tárgyalt meg és 121/2003. (XII. 18.) sz. határozatával fogadott el. A koncepció legfőbb értéke, hogy összeállításával először készült teljes körű áttekintés a megyében működő szociális szolgáltatásokról, intézmény-struktúrákról. Az elemzés kiterjedt a társadalmi - gazdasági környezet változásaira is. A megyei szolgáltatástervezési koncepció keretet teremtett a települési önkormányzatok koncepciói számára, hogy meghatározzák a saját ellátórendszerükre vonatkozó fejlesztési prioritásokat, a megvalósításhoz szükséges eszközöket, valamint a megyei szociális szolgáltató rendszer célterületeinek, részelemeinek a fejlesztését.
A koncepcióban összefoglalásra kerültek a megyei szociális ellátórendszert leginkább jellemző adatok és folyamatok, kistérségenként a tervezési-statisztikai kistérségeibe tartozó településeken nyújtott ellátások, az ellátórendszer fejlesztésének általános irányvonalai és a rendszerrel szemben támasztható településenkénti minimális fejlesztési szükségletek, a megyei ellátórendszer koncepcionális fejlesztési irányvonalai. A koncepcióban a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézményrendszer sajátosságai kerültek ismertetésre, majd a rekonstrukciós programon túli fejlesztési projektek kerültek leírásra. Jogszabályi hivatkozások: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. (3) bekezdése szerint a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. Ugyanezen paragrafus (4) bekezdés rendelkezése alapján a koncepció tartalmazza különösen: a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttműködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. Az (5) bekezdés szerint a települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fővárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz.
Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálatának az elsődleges célja, hogy az állampolgári igényekre reagáló szociális szolgáltató és ellátórendszer fejlődési folyamatában a szolgáltatástervezési koncepció járuljon hozzá: - a települési önkormányzatok szükségletorientált alapszolgáltatásának, ellátásainak tovább fejlesztéséhez, nehézségek, akadályok, problémák feltárásához, - a többcélú kistérségi társulások fejlődéséhez, a fejlődési folyamat nehézségei, akadályai, problémái feltárásához, - a bentlakásos szociális intézmények ellátásfejlesztéséhez. Feltett szándék, hogy a koncepció, mint kistérségi összefoglaló dokumentum használható legyen a gyakorlatban: az ellátások korszerűsítésének tervezésénél, a fejlesztések tervezésénél, a nemzetközi és hazai forrásszerzésnél. Így megvalósíthatóak azon emberközpontú törekvések, amely az itt élő embertársaink esélyegyenlőtlenségének mérséklődéséhez vezet. A kistérségi együttműködés lehetőségei a jogszabályok szerint. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló módosított 2004. évi CVII. tv. 2..(1) bekezdése a kistérségi együttműködés területeit az alábbiak szerint határozza meg: A többcélú kistérségi társulás jogszabályban meghatározott feltételek szerint gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttműködést igénylő egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról: a) oktatás és nevelés; b) szociális ellátás; c) egészségügyi ellátás; d) család-, gyermek- és ifjúságvédelem; e) közművelődési, közgyűjteményi tevékenység; f) helyi közlekedés, helyi közútfenntartás; g) ingatlan- és vagyongazdálkodás; h) ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés; i) kommunális szolgáltatások és energiaellátás;
j) környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés; k) szennyvíztisztítás és elvezetés; l) területrendezés; m) esélyegyenlőségi program megvalósítása; n) foglalkoztatás; o) gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom; p) állat- és növényegészségügy; q) belső ellenőrzés; r) területfejlesztés. A jogszabály megteremti a feltételeit a szociális, a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén az együttműködésnek, de további megkötéseket is tartalmaz a szociális területre vonatkozóan. Ennek alapján a többcélú kistérségi társulás a kistérségi szintű feladatellátás biztosításáért kiegészítő normatív támogatásra jogosult. Az Edelényi Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása Az Edelényi kistérség 45 települése az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj- Zemplén megye északi, aprófalvas térségében, a magyar-szlovák államhatár mellett található. A kistérség területe: 783 km2, a népessége 34 ezer fő. A kistérség települései közül harminc 500 főnél kevesebb lakosú kisfalu, sőt 17 település népességszáma a 200 főt sem éri el. A kistérség tehát alapvetően aprófalvas településszerkezetű, amely előrevetíti társadalmigazdasági problémáit, szolgáltatási-ellátás nehézségeit. Az edelényi kistérség települései Központja: Edelény Abod Edelény Martonyi Szin Tornaszentandrás Balajt Égerszög Meszes Szinpetri Tornaszentjakab Becskeháza Galvács Nyomár Szögliget Varbóc Bódvalenke Hangács Perkupa Szőlősardó Viszló Bódvarákó Hegymeg Rakaca Szuhogy Ziliz Bódvaszilas Hidvégardó Rakacaszend Teresztenye Boldva Irota Szakácsi Tomor Borsodszirák Komjáti Szalonna Tornabarakony Damak Ládbesenyő Szendrő Tornakápolna
Debréte Lak Szendrőlád Tornanádaska Az eltérő természetföldrajzi sajátosságokkal, de hasonló történelmi örökséggel rendelkező kistérség közigazgatásilag mindig egy egységet alkotott. A kistérség települései a Bódva folyó és mellékpatakjai mentén helyezkednek el. A kistérség központi települése Edelény. A kistérség kifejezetten aprófalvas szerkezetű, bár jelentősebb népességű települések (Edelény, Szendrő, Bódvaszilas, Szögliget, Perkupa, Boldva) is találhatóak a területén. Edelény 1986- tól, Szendrő 1996-tól büszkélkedik városi ranggal. A kistérséget társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, magas munkanélküliséggel sújtott települések alkotják. A települések társadalmi szempontból két jelentősen elkülöníthető csoportra oszthatók. A kistelepülések egy részét erősen elöregedett, jelentős elvándorlástól sújtott, kihalásra ítélt falvak alkotják, míg a másik csoportot a magas gyerekszám, gyarapodó népesség, és a roma népesség növekvő száma és aránya jellemzi. A két eltérő csoport más-más beavatkozási tervet kíván. Az elöregedő települések a szociális és egészségügyi ellátórendszer erősítését, az intézményrendszer átalakulását, míg a roma falvak elsősorban a foglalkoztatási, oktatási és integrációs programok támogatását igénylik. Az ellentétes demográfiai-társadalmi helyzet ellenére mindkét csoportra jellemző a szegénység, a leszakadás, a kilátástalanság. A települések nagy részén a lakosság szegénységi kockázata magas, a munkaképes korú lakosság nagy részének, sok esetben döntő többségének évek, évtizedek óta képzettség és munkalehetőség hiányában esélye sincs az elhelyezkedésre, amit a kistérség elérhetőségi nehézségei is fokoznak. További problémát jelent, hogy újabb és újabb generációk nőnek fel úgy, hogy előttük nincs követendő minta, remény a felemelkedésre. A munkanélküliek fele tartósan 180 napon túl munkanélküli, 60%-nak iskolai végzettsége maximum 8 általános. A kistérségben élő aktív népességnek sok esetben egyetlen foglalkoztatási lehetősége az évi néhány hónapos közmunka, amit jól mutat, hogy a közfoglalkoztatásban részesítettek aránya az aktív népességhez viszonyítva az országos átlag hatszorosa! A leszakadó településeken az életkörülmények rosszak, a lakások komfortfokozata minimális, az infrastrukturális hálózatokhoz való csatlakozás alacsony, amit nemcsak a kiépítettség
hiánya, de a rácsatlakozás anyagi terhe is indukál. Több településen van szegregátum, cigánytelep. A kistérségben a cigány népesség aránya közel 25%-os, egyes településeken az arányuk 80-90 %-nál is magasabb (Tornanádaska, Rakaca, Bódvalenke, Szendrőlád). Egyes településeken az óvodákba és általános iskolákba járó gyerekek 90-100%-ban roma származásúak (pl. Szin, Tornanádaska, Lak, Rakaca, Szendrőlád, Szalonna). A roma népesség arányának növekedésével megfigyelhető, hogy a magyar népesség más közoktatási intézménybe viszi gyermekét, illetve elköltözik a településről, így növekvő szegregációval kell számolni a közeljövőben, és egybefüggő gettósodott területek alakulhatnak ki. Itt az alacsony foglalkoztatás, iskolai végzettség, a segélyezettek és veszélyeztetett gyerekek aránya kritikus méreteket ölthet. A kistelepülések ellátórendszere hiányos, és a központi települések intézményeit és szolgáltató egységeit az elérhetőségi nehézségek és a lakosság alacsony jövedelmi helyzete miatt az itt élők korlátozottan tudják csak igénybe venni. A civil szervezetek pályázati programok által próbálják az el nem látott társadalmi szükségleteket kielégíteni, de csak időlegesen tudják finanszírozni programjaikat. Fiatalodó település, magas gyereklétszám, roma lakosság aránya, település szegregáltsága, telepek, település munkanélküliségi adatai, a különböző szolgáltatások (pl. óvoda, iskola) helyi ellátása mind olyan szempontok, melyeket a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére szempontjából figyelembe kell venni. A legfiatalosabb korstruktúrával jellemezhető községek megegyeznek a cigányok által leginkább lakott településekkel, melyek Boldva, Balajt, Lak, Szakácsi, Szendrőlád, Szendrő, Szalonna, Martonyi, Rakaca, Rakacaszend, Szin, Bódvalenke, Tornanádaska. Ezen településeken kiemelten fontos tervezni a gyermekek, gyerekek és családjaik részére szóló programokat. Az Edelényi a 174 kistérség közül a 14. legelmaradottabb, amit az is jelez, hogy 45 települése közül a 240/2006. (XI. 30.) kormányrendelet szerint 42 társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliségi aránnyal rendelkezik.
II. A kistérség általános helyzete II/1. A demográfiai mutatók lakosságszám Népesség - lakosságszám A demográfiai adatok képet adnak a lakosság állandó és ideiglenes számáról, korösszetételéről, a nemzetiségi és rétegtagozódásáról, a szociálisan rászorultak számáról az egyes szociális indikátorok tükrében. Az Edelényi Kistérség lakónépessége 2014. január 1. napján 34907 fő, 7,2 %-kal kevesebb, mint 2008. január 1. napján. Az összehasonlításnál számításba kell venni, hogy Aggtelek és Jósvafő települések már nem tartoznak az Edelényi Kistérséghez. Ezt a módosító tényezőt figyelembe véve is megállapítható, hogy csökken a kistérség lélekszáma. Kivételt képez: Bódvalenke, Damak, Lak, Rakaca, Rakacaszend, Szakácsi, Szendrőlád, Teresztenye, ahol enyhe emelkedés mutatkozik. Nyomár, Szin, Tornakápolna településeken pedig stagnálás tapasztalható. A népességcsökkenés oka a természetes fogyás és az elvándorlás. Az elvándorlás már nemcsak a magasan kvalifikált réteget jelenti, a fiatalok is előnyben részesítik a nagyobb városokat, illetve a megyeszékhelyet, Miskolcot. A térség korfája a csökkenő népességet tükrözi és a lakosság elöregedését jelzi. A férfiak lélekszáma a magasabb korai halandóságuk következtében nagyobb arányban csökkent, mint a nőké. A térségben az élve születések aránya a hazai átlagot kissé meghaladja, ezzel szemben a halálozási arány értékei, az országos átlagtól jóval kedvezőtlenebbül alakulnak. Az általános megállapítások mellett megfigyelhető a bevezetőben már említett sajátosság, hogy a települések társadalmi szempontból két jelentősen elkülöníthető csoportra oszthatók. A kistelepülések egy részét erősen elöregedett falvak alkotják, míg a másik csoportot a magasabb születésszám, a lakosság gyarapodása és a roma népesség növekvő száma és aránya
jellemzi. Ezért a térségben egyszerre kell az országos átlagnál magasabb születésszámmal, illetve a lakosság elöregedésével járó problémákat kezelni. A KSH prognózisa szerint Magyarországnak - így az Edelényi Kistérségnek is - szembe kell néznie az elöregedés problémájával. Évről-évre egyre kisebb létszámú korosztályok lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a 60 év feletti korosztály aránya növekszik. A népesség elöregedésének következtében nemcsak a nyugdíjkiadások, hanem az egészségügyi ellátások költségei is gyorsan emelkednek, valamint nő a szociális szolgáltatások iránti igény is. Ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez szükséges a szociális ellátórendszer (leginkább a szakosított ellátási formák) által nyújtott szolgáltatásoknak a fejlesztése. Az Edelényi Kistérség jelenlegi lakosság száma: 34907 fő A 62 év felettiek száma: 5866 fő A 0-18 év közöttiek száma: 8623 fő. A kistérség társult településeinek lakosság száma 2014. évben Település Teljes lakosság száma Település Teljes lakosság száma Abod 223 Perkupa 922 Balajt 478 Rakaca 877 Becskeháza 40 Rakacaszend 412 Bódvalenke 238 Szakácsi 171 Bódvarákó 98 Szalonna 1052 Bódvaszilas 1101 Szendrő 4246 Boldva 2483 Szendrőlád 2027 Borsodszirák 1233 Szin 824 Damak 260 Szinpetri 241 Debréte 19 Szögliget 676 Edelény 10197 Szőlősardó 127 Égerszög 63 Szuhogy 1192 Galvács 103 Teresztenye 28 Hangács 583 Tomor 239 Hegymeg 126 Tornabarakony 21 Hidvégardó 641 Tornakápolna 21 Irota 76 Tornanádaska 722 Komjáti 240 Tornaszentandrás 216 Ládbesenyő 292 Tornaszentjakab 213 Lak 667 Varbóc 63
Martonyi 479 Viszló 72 Meszes 191 Ziliz 377 Nyomár 337 A kistérség társult településeinek lakosság száma 2014. évben
12000 Teljes lakosság száma 10000 10197 8000 6000 4000 4246 2483 2000 0 223 40 98 260 103 126 76 292 479 337 877 171 824 676 1192 239 21 216 63 377 478 238 11011233 19 63 583 641 240 667 191 922 Teljes lakosság száma 412 1052 241 2027 127 28 21 722 213 72 II/2. Célcsoportok Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció egyik fő célkitűzése számba venni a fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településeken.
A Koncepció szándéka a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További cél meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A szociális alap és szakellátásokat igénybevevők a társadalom legszélesebb köréből kerülnek ki, megtalálható közöttük valamennyi társadalmi réteg a legfiatalabb korosztálytól a legidősebbekig. Fokozott figyelmet igénylő célcsoportok az Edelényi Kistérségben: - a gyermekes családok, gyerekek - az idősek - a munkanélküliek - a fogyatékkal élők - a hajléktalanok - a hátrányos helyzetű réteg, kiemelten a cigány kisebbséghez tartozók Gyermekes családok gyerekek Az Edelényi Kistérségben a 0-18 évesek száma: 8623 fő Az itt élő gyermekeknek és családoknak jelentős része valamilyen szempontból hátrányos helyzetű. Elsődleges célnak kell tekinteni az ilyen családok terheinek csökkentését, így javítva a gyermekek fejlődési esélyeit. Azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk a szociális ellátásokban, akiknek az érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések fokozottan korlátozzák a fejlődésüket. Már az országos születési statisztika adataival összevetve is említésre méltó eltérések találhatóak az Edelényi Kistérségben. Sajnos egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző, hogy a csecsemőhalandóság aránya meghaladja az országos átlagot. A megye északi területein született gyermekek körében (ide
tartozik az edelényi kistérség is) az alacsony súllyal születés kockázata is sokkal magasabb, mint országosan. A korosztályok létszámának és etnikai megoszlásának ismeretében a 0-14 éves korú népességre fokozott figyelmet kell fordítani. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek számáról a Gyermekjóléti szolgálatok beszámolói átfogó képet mutatnak. A gyermekek veszélyeztetettsége elsősorban anyagi okokkal függ össze, hiszen a munkanélküliség egyre jobban sújtja a térségben élőket. Napjainkban a harmadik generáció nő fel tartós munkahely hiányával, illetve elhelyezkedési gondokkal szembesülve. Egyre gyakoribb a fiatal szülőknél az anyagi nehézségek elviselhetetlensége, a deviáns viselkedési formák (bűnözés, alkohol és drogabúzus) és ennek következtében a mentális problémák jelentkezése. A gyermekek másik súlyos veszélyeztetési tényezője a családokban jelentkező nevelési probléma. Elsősorban azoknál a szülőknél jelenik meg, akik a saját családjukból hozott rossz mintát követve nem tudják megfelelően nevelni saját gyermeküket. Másrészt a szülők nem következetesek gyermekeikkel, és ezért az előforduló viselkedési problémákat nem tudják megfelelően kezelni. A beilleszkedési nehézséggel és/vagy magatartászavarral küzdő gyermekekről sok esetben az iskolák értesítik a Gyermekjóléti szolgálatot. Sok gyermeknél a szülői odafigyelés hiánya, a következetlen nevelés okozza a különböző magatartási problémákat. A térségben élő gyermekek száma és a családon belül jelentkező problémák arra engednek következtetni, hogy a településeken élő gyermekekkel és szüleikkel foglalkozó szakemberek (pszichológus/párterapeuta, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) számának növelése szükséges lenne. Társadalompolitikailag is fontos a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi jó léte, hiszen ők a társadalmi újratermelés zálogai. A 0-18 évesek száma és aránya a települések lakosság számához viszonyítva. Település Teljes lakosság száma 0-18 évesek száma 0-18 évesek aránya az összlakosságban Abod 223 46 20,6 % Balajt 478 168 35,15 % Becskeháza 40 1 2,5 % Bódvalenke 238 109 45,8 % Bódvarákó 98 10 10,2
Bódvaszilas 1101 197 17,9 % Boldva 2483 654 26,3 % Borsodszirák 1233 306 24,8 % Damak 260 49 18,8 % Debréte 19 0 0 % Edelény 10197 1898 18,6 % Égerszög 63 6 9,5% Galvács 103 11 10,7 % Hangács 583 110 18,9 % Hegymeg 126 26 20,6 % Hidvégardó 641 125 19,5% Irota 76 5 6,6 Komjáti 240 23 9,6 % Ládbesenyő 292 64 21,9 % Lak 667 220 33 % Martonyi 479 136 28,4% Meszes 191 33 17,3% Nyomár 337 68 20,2 % Perkupa 922 219 23,8% Rakaca 877 297 33,9 % Rakacaszend 412 119 28,9 % Szakácsi 171 78 45,6 % Szalonna 1052 295 28% Szendrő 4246 1195 28,1 % Szendrőlád 2027 845 41,7 % Szin 824 313 38 % Szinpetri 241 55 22,8 % Szögliget 676 63 9,3% Szőlősardó 127 16 12,6 Szuhogy 1192 275 23,1 % Teresztenye 28 2 7,1% Tomor 239 43 18 % Tornabarakony 21 0 0% Tornakápolna 21 2 4,2 % Tornanádaska 722 387 53,6 % Tornaszentandrás 216 21 9,7 % Tornaszentjakab 213 40 18,8 % Varbóc 63 3 4,5% Viszló 72 6 8,3 % Ziliz 377 84 22,3 % Forrás: Települési önkormányzatok
A 0-18 évesek száma és aránya a települések lakosság számához viszonyítva. Az idősek Az idősödő társadalom egyik fontos mérőszáma az öregedési index, amely a 60 év felettiek és a 19 év alattiak arányát mutatja. Ez az index 2001-ben országos vonatkozásban 91,3 Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 76,0 volt. 2014-ben országos szinten 121,5 Borsod-Abaúj-
Zemplén megyében 106,5. A társadalom idősödésének másik fontos mutatója a születéskor várható átlagos élettartam, amely lassan, de folyamatosan növekszik. 2001-ben férfiaknál ez országosan 68,15 év Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 66,59 esztendő. A nőknél 76,46 év volt ugyanez a mutató, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 76,10 esztendő. 2013-ra ez a mérőszám a férfiaknál 72,1 év, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 69,25 évre módosult. A nőknél országosan ez a mutató 78,73 évre változott, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a nőkre vonatkozó adat 77,26 év. A születéskor várható átlagos élettartamból is következik, hogy a nők életük utolsó éveire társ nélkül maradnak. Országos szinten, és a kistérségben is megfigyelhető, hogy a nyugdíjasok között a nemzetközi átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az időskorúak helyzetét negatívan érinti a lakosság kedvezőtlen egészségi állapota. Ennek megfelelően a körükben nagyobb arányban fordulnak elő a rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek. Az idős népesség e csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti megnövekedett igényeket tovább generálja, hogy a nagyobb településeken a hagyományos családi- és társadalmi szolidaritás visszaszorul. Kisebb településeken még tapasztalható, hogy több generáció él együtt vagy egymáshoz közel, ott kedvezőbb a helyzet. Gyakran megoldatlan a kórházból kikerülő idősek megfelelő otthonukban történő ápolása. Egzisztenciális és napi életvezetési problémáik megoldását sok esetben csak az intézményi ellátási formák képesek megoldani. Ez további jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. A rokkantnyugdíjasok, csökkent munkaképességűek számára nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az idősek arányának folyamatos növekedése a települések népességén belül a velük foglalkozó szociális ellátások további fejlesztésének szükségességét vonják maguk után. A teljes lakosság és a 62 év felettiek a kistérségben Települések Teljes lakosság száma Teljes lakosság száma az alábbi bontásban 62 év felett 62 éven felüliek aránya az összlakossághoz Abod 223 59 26,5 % Balajt 478 66 13,8 %
Becskeháza 40 16 40 % Bódvalenke 238 17 7,1 % Bódvarákó 98 28 28,6 % Bódvaszilas 1101 248 22,5 % Boldva 2483 349 14,1 % Borsodszirák 1233 148 12 % Damak 260 48 18,5 % Debréte 19 14 73,7 % Edelény 10197 1841 18 % Égerszög 63 28 44,4 % Galvács 103 44 42,7 % Hangács 583 119 20,4 % Hegymeg 126 23 18,2 % Hidvégardó 641 123 19,2 % Irota 76 28 36,8 % Komjáti 240 83 34,6 % Ládbesenyő 292 61 20,9 % Lak 667 65 9,7 % Martonyi 479 93 19,4 % Meszes 191 63 33 % Nyomár 337 56 16,6 % Perkupa 922 146 15,8 % Rakaca 877 93 10,6 % Rakacaszend 412 74 18 % Szakácsi 171 15 8,8 % Szalonna 1052 137 13 % Szendrő 4246 645 15,2 % Szendrőlád 2027 173 8,5 % Szin 824 101 12,3 % Szinpetri 241 41 17 % Szögliget 676 196 29 % Szőlősardó 127 45 35,4 % Szuhogy 1192 218 18,3 % Teresztenye 28 11 39,3 % Tomor 239 55 23 % Tornabarakony 21 10 47,6 % Tornakápolna 21 3 14,3 % Tornanádaska 722 30 4,1 % Tornaszentandrás 216 61 28,2 % Tornaszentjakab 213 61 28,6 % Varbóc 63 46 73 % Viszló 72 31 43,1 % Ziliz 377 54 14,3 %
A teljes lakosság és a 62 év felettiek a kistérségben
Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség A településeken és a kistérségben alacsony a foglalkoztatottság. A piacképes szakképzettség hiánya, a segélyezettek, illetve a veszélyeztetett gyermekek aránya végzetes méreteket ölthet. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség jellemző adatai az Edelényi Kistérségben Edelényi kistérség Borsod-Abaúj- Zemplén megye Északmagyarországi régió Magyarország Foglalkoztatási ráta (%) (2001) 38,82 47,16 51,05 60,29 100 háztartásra jutó foglalkoztatott (fő) (2001) 100 foglalkoztatottra jutó eltartott (%) (2001) A regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó népességre jutó aránya (2010) 180 napon túl regisztráltak aránya (%) (2010) Regisztrált munkanélküliek aránya általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel (2008) 2005-ben közcélú foglalkoztatásban részesítettek összes száma 1000 aktív korú állandó lakosra vetítve 2010-ben közcélú foglalkoztatásban részesítettek összes száma 1000 aktív korú lakosra vetítve 64,46 76,99 81,42 94,68 144,19 106,33 93,21 75,5 23,68 16,4 15,1 9,79 52,1 59,02 57,98 53,53 60,02 49,68 49,04 43,46 52,1 26,4 20,7 8,6 147,0 64,3 58,3 28,0 Forrás: www.eroforrasterkep.hu Edelényben és térségében az aktív korú lakosság körében a közfoglalkoztatásnak kiemelkedő szerepe van, amelynek mértéke felülmúlja az országos átlagot. Országos szinten a közfoglalkoztatásban bevonhatók száma 2009. évtől folyamatos emelkedést mutat, mindezek ellenére a térségben a foglalkoztatottak száma tovább csökkent. Az elsődleges munkaerőpiac nem képes felszívni a piacképes végzettséggel nem rendelkező munkanélküliek tömegeit. Következtetésként megállapítható, hogy a térségben élő aktív korú népesség csaknem egyedüli lehetősége a munkavégzésre a közfoglalkoztatás, főleg az alacsonyan kvalifikáltak esetében. A közmunka program jó lehetőség arra, hogy a tartósan munkanélküli embereket visszavezesse az aktív munkaerőpiacra, mivel a támogatott, illetve védett munkahelyeken
kipróbálhatják magukat az értékteremtő munka világában, továbbá megtapasztalják az egyéni felelősségvállalást. Regisztrált pályakezdő álláskeresők számának megoszlása az Edelényi Kistérségben a keresett munkakör szerint egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) eladó lakás-, intézménytakarító irodai adminisztrátor, írnok 928 lakatos kőműves tehergépkocsi-vezető hegesztő, lángvágó 2 160 festő és mázoló vagyonőr szabó, varrónő, modellkészítő egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások kereskedő Egyéb A foglalkoztatottak számában, és arányában az elmúlt időszakban sem következett be jelentős javulás, melyet alátámasztanak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai is, melyek alapján a foglalkoztatottak száma 2003. év óta is folyamatos csökkenést mutat. A foglalkoztatási ráta nagysága nem csökkent tovább (2010. év januárjában 40,4%-os), ennek oka elsősorban az aktív korú népesség elvándorlása, ezáltal csökkenése, és nem a foglalkoztatási helyzet javulása. Edelényben és térségében a munkanélküli ráta nagysága két és félszerese az országos átlagnak, sajnos megállapítható, hogy a munkaképes korú lakosságból minden negyedik fő regisztrált munkanélküli. A munkanélküliek száma 2003. év és 2006. év között csökkent,
majd, azóta ismét növekedést figyelhetünk meg, melyet a 2008. évi gazdasági válság ugrásszerűen megnövelt. A munkaügyi kirendeltség szakembereinek tapasztalatai szerint a regisztrációból kikerülő munkanélküliek többsége az időszakos foglalkoztatás után újból visszakerülnek a rendszerbe. A munkanélküliségi ráta időszakos csökkenése nem a reális gazdasági növekedésnek, hanem elsősorban az aktív munkaerő-piaci eszközöknek, illetve az idénymunkák idején megnövekvő, főleg mezőgazdasági jellegű munkaerő keresletnek tulajdonítható. A regisztrált munkanélküliek több mint a fele 35 év alatti, amely azt mutatja, hogy a legaktívabb korban lévő népesség nem tud elhelyezkedni az aktív munkaerőpiacon. A tartós munkanélküliség negatív hatásai folyamatosan súlyosabbak. A munkanélküliek jelentős részénél tapasztalható a mentális leépülés, alkoholizmus, a depresszió. Egyre többen alapoznak a segélyekre-, közfoglalkoztatásra épülő megélhetési stratégiára. Szaporodnak a megélhetési bűnesetek, az uzsorakamat. Mindezek együtt a helyzet megváltozása nélkül a következő generációkra mintaként átörökítődnek. Komoly problémát jelent a már előzőekben említett a generációkon átívelő munkanélküliség, mivel jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akiknek már a szülei, valamint a nagyszülei sem dolgoztak, a munka világában egyáltalán nem rendelkeznek tapasztalattal. A mindennapi boldogulásukhoz egyéb lehetőséget keresnek, itt meg kell említeni az emelkedő megélhetési bűnesetek számát. A napi rendszeres életvitel hiánya következményeként már magukkal, valamint környezetükkel szemben is egyre igénytelenebbekké válnak a munkaerőpiacról kényszerűen kiszoruló emberek. Az ilyen körülmények között felnövő gyermekek már erre az életformára szocializálódnak, kévés azoknak a száma, akik megpróbálnak kitörni ebből az áldatlan állapotból. A munkanélküliség és az abból fakadó szegénység újra termeli önmagát. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes kiutat találni, sőt társadalmi kirekesztődésük miatt egy esetleges gazdasági fellendülés gátjává is válhatnak. A regisztrált pályakezdők között magas a szakképzetlenek aránya, akik esélytelenek a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, főleg az alacsony képzettséget igénylő munkakörök a keresettek. Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, a tartózkodási helyük szerint, településenként Település megnevezése Nyilván tartott Foly. nyilv.hos Járadék típ. ell. Segély típ. ell. FHT, Munkav. korú Relatív mutató Arány szám
össz. fő sz n365 fő fő RSZS népes. % nap fő fő Abod 16 6 1 0 7 132 12,12 2,22 Balajt 28 3 1 0 16 298 9,40 1,72 Becskeháza 4 1 1 1 2 27 14,81 2,71 Bódvalenke 12 2 0 0 5 132 9,09 1,66 Bódvarákó 4 1 1 0 1 66 6.06 1,11 Bódvaszilas 54 14 3 1 17 757 7,13 1,30 Boldva 234 63 8 2 131 1668 14,03 2,56 Borsodszirák 159 44 6 2 102 880 18,07 3,30 Damak 13 1 3 0 3 181 7,18 1,31 Debréte 0 0 0 0 0 13 0,00 0,00 Edelény 657 177 37 14 280 7286 8,98 1,64 Égerszög 6 2 1 4 0 29 20,69 3.78 Galvács 1 0 0 0 0 56 1,79 0,33 Hangács 54 17 2 2 30 412 13,11 2,40 Hegymeg 8 3 0 0 5 89 8,99 1,64 Hidvégardó 36 4 3 0 8 440 8,18 1,50 Irota 1 0 0 0 1 48 2,08 0,38 Komjáti 13 3 1 1 8 158 8,23 1,50 Ládbesenyő 22 9 0 2 9 194 11,34 2,07 Lak 38 4 2 1 17 434 8,76 1,60 Martonyi 19 8 0 0 9 291 6,53 1,19 Meszes 10 5 0 0 6 114 8,77 1,60 Nyomár 18 4 0 4 6 236 7,63 1,39 Perkupa 62 16 6 4 13 620 10 1,83 Rakaca 111 26 2 0 52 568 19,54 3,57 Rakacaszend 43 4 1 3 22 258 16,67 3,05 Szakácsi 29 2 2 0 17 87 33,33 6,09 Szalonna 70 19 3 1 35 709 9,87 1,80 Szendrő 294 77 8 4 168 2773 10,60 1,94 Szendrőlád 262 57 2 0 167 1221 21,46 3,92 Szin 43 15 1 0 18 493 8,72 1,59 Szinpetri 12 7 0 0 2 169 7,10 1,30 Szögliget 46 9 1 4 15 455 10,11 1,85 Szőlősardó 6 3 1 0 0 78 7,69 1,41 Szuhogy 87 35 4 1 54 791 11,00 2,01 Teresztenye 0 0 0 0 0 19 0,00 0,00 Tomor 17 3 2 0 6 155 10,97 2,01 Tornabarakony 0 0 0 0 0 7 0,00 0,00 Tornakápolna 2 1 0 1 0 17 11,76 2,15 Tornanádaska 31 5 2 1 15 367 8,45 1,54 Tornaszent- 9 5 0 0 2 164 5,49 1,00 andrás Tornaszentjakab 20 5 1 2 10 130 15,38 2,81 Varbóc 3 0 0 0 1 39 7,69 1,41 Viszló 4 2 0 0 1 46 8,70 1,59 Ziliz 15 5 1 0 5 258 5,81 1,06
Forrás: ÁFSZ (2014.09.20-i állapot) A munkanélküliek nagy százaléka alul képzett vagy a munkaerőpiacon nem preferált szakképzettséggel rendelkezik. Az aktuális képzéseken, átképzéseken a részvétel elfogadhatónak mondható, de a képzések nem mindig illeszkednek az aktív munkaerőpiac elvárásaihoz. A hátrányos helyzetű munkanélküliek számottevő része funkcionális analfabéta, ennek következményeként az átképzési programokban nem tudnak, vagy nem is akarnak bekapcsolódni. Mint már az előzőekből kitűnt a térségben igen magas a tartósan munkanélküliek aránya. Tovább nehezíti a tartós munkanélküliségből adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, illetve a már regisztrációban sem szereplő munkanélküliek figyelemreméltó része roma származású. A munkanélküliek e csoportjának, melyet az erős közösségi nagycsaládi kötődés jellemez, még nehezebb egyéni kiutat találni, főleg azért, mert kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások 1000 800 600 400 200 0 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év Regisztrált vállalkozások száma a településen Kiskereskedelmi üzletek száma Vendéglátóhelyek száma Állami szektorban fogalalkoztatottak száma Egyéb Forrás: TEIR, T-Star, Önkormányzat adatai A fogyatékkal élők A Kistérségben a fogyatékossággal élők létszámára, a fogyatékosság formájára és mértékére pontos adat nem áll rendelkezésre. Számukról az országos adatokból, illetve az ellátásokból tudunk következtetni. Ez az állapot számukra a fogyatékosság mértékétől függően tartós
hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékkal élő emberek többségében rokkant nyugdíjból, járadékokból, szociális ellátásokból élnek és megélhetési problémáik vannak. Magyarországon a KSH 2011. évi népszámlálási adatfelvételei szerint a népesség 5,64 %- a (561 247 fő) tartozik a fogyatékos emberek csoportjába, így az akadályoztatott emberek hátrányos társadalmi helyzete a legközelebbi családtagokat is figyelembe véve több millió magyar állampolgárt érint. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint 46.853 fő fogyatékos személy él. A fogyatékossággal élő személyeknek a népesség egészéhez viszonyított aránya a megyében meghaladja az országos részesedésüket (67%). A fogyatékossággal élők legnagyobb csoportját a mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség még mindig nem teljes mértékű, és bár a rehabilitációs foglalkoztatási formák bővültek az elmúlt években, szinte csak a városokban érhető el ez a lehetőség a számukra. A rokkantsági ellátások megváltozása negatívan hatott a fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátásaira, illetve a kedvezmények is jelentősen csökkentek. Az Edelényi Kistérségben is jelentősen csökkent az ilyen jogcímen ellátottak száma, ami az új jogszabályi előírásoknak és a felülvizsgálatoknak köszönhető. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekében a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos a támogató szolgálatok elérhetősége, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. Az intézményi ellátások igénybevevői döntően az értelmi-, illetve a halmozottan fogyatékos személyek. Az idősek nappali ellátását nyújtó településeken van lehetőség az enyhe fogyatékkal élők nappali ellátásba vételére, de eddig még nem érkezett rá igény. A fogyatékkal élők nagy része családban nevelkedik, és a vidéki mentalitás előnyben részesíti a családon belüli ápolást, gondozást.
A roma kisebbség helyzete A cigányság Magyarországon való megjelenésének pillanatától kezdve részt vett a munkamegosztásban, fontos szerepet vállalt a társadalom és a gazdaság életében. Több generáción keresztül kizárólag csak az általa ismert és tudott mesterségeket űzte. A cigányság helyzetét, létviszonyát nagyban befolyásolta a munkalehetőség. A kisipari áruik piacának szűkülése és az ebből adódó létbizonytalanság életük meghatározó tényezőjévé váltak. A tradicionális cigány foglalkozások piacait a modern gyáripar megjelenése és térhódítása tette tönkre, az olcsó tömegtermékek kiszorították a cigány kézművesek termékeit a piacról. A cigányság a szocializmus évtizedeiben viszonylagos létbiztonságban élt, azonban a legnehezebb fizikai, egészséget károsító munkákat végezték kubikos munka, építőipari segédmunka, kohó- és bányamunka, kenderáztató, fehérje-feldolgozó. A 80-as évek végétől megfigyelhető a magyar gazdaság válsága, ami elsőként a cigány munkaerő elbocsátását eredményezi. A társadalmi leszakadás meghatározó részben tehát a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. A szegregáció mértéke, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos társadalmi probléma. A roma népességre vonatkozóan kevés hivatalos adat áll rendelkezésünkre mind az országban, mind a Kistérségben. A 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 20 %-a vallotta magát roma származásúnak, a 2011-es népszámlálási adatokban azonban már utalás sincs rá, hiszen szenzitív adat lett. Következésképpen a rendelkezésünkre álló információk megbízhatatlanok, mivel sok roma származású ember nem vallja magát romának. Az Edelényi Kistérségben a roma lakosság szociális helyzetére vonatkozóan sincsenek pontos adatok, azonban megállapítható, hogy a roma népesség átlagos életszínvonala, lakhatási körülményei, egészségi állapota, iskolázottsága, foglalkoztatottsága a társadalom egészéhez viszonyítva lényegesen rosszabb. Munkaerő-piaci szempontból a rendszerváltás gazdasági átalakulásának legnagyobb vesztese a roma népesség. A nehézipari üzembezárások következtében a szakképzetlen munkát igénylő munkahelyek megszűnésével a munkanélküliségi rátájuk jelentősen meghaladja a nem roma származásúakét. Akik munkahellyel rendelkeznek, azok a közeli városokba ingáznak. Az apróbb településeken a közintézményekben lévő és a kereskedelmi egységeken kívül munkahely szinte nincs. Pozitívumként mondható el, hogy javultak az arányok az általános iskola elvégzésére vonatkozóan, illetve az ösztöndíjprogramoknak is köszönhetően nőtt a középfokú végzettséget szerzők aránya is.
A roma lakosság segítése a Családsegítő - és Gyermekjóléti szolgálatok kiemelkedő feladata. Sokszor lebecsülik a családsegítők, mediátorok, életmód-tervezési tanácsadók munkájának a jelentőségét, holott az erőfeszítéseiknek, és az általuk átadott ismereteknek köszönhetően javul az előtakarékosság, a tervezés, az oktatási rendszerbe vetett bizalom. Ezért állami és önkormányzati szinten is támogatni kell az információk terjesztését és a kommunikációt a bajba jutott vagy szegény sorsú családokkal. Megfontolandó annak a gyakorlatnak a módosítása, mely szerint az adósságkezelés segítése csak a 40 ezer fő feletti nagyobb városokban kötelező, hiszen adósságrendezés nemcsak a nagyvárosokban égető feladat. A romák éppen a különböző tartozások tetemes mérete miatt nem tudnak kimászni az adósságcsapdából, még akkor sem, ha munkához jutnak. Ezen a helyzeten érdemes törvénymódosítással változtatni. A romák helyzetének javításához politikai szándék, több szakma összehangolt tevékenysége és anyagi eszközök egyaránt szükségesek. Ma Magyarország Alaptörvényében szerepel nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalás, továbbá a nemzetiségek védelme. Ebből következik, hogy a szegénységben élők, a roma közösségek helyzetének elemzése során vizsgálni kell a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülését kistérségben is. A hajléktalanok A hajléktalansággal, mint jól látható fogalom az 1980-as évek végén került reflektorfénybe. Ekkor a tőkés társadalmi rendszerre való áttérés jelentős társadalmi változásokat okozott az ország termelési viszonyaiban bekövetkező radikális átalakulások következtében. Nem mérhető fel megközelítőleg sem a hajléktalanok száma, leginkább azért, mert sokan rejtőzködnek, szégyellik helyzetüket. Az esetek mintegy kétharmad részében kapcsolati konfliktusok (válás, élettársi kapcsolatok felbomlása, szülőkkel történő viszony megromlása, nyugdíjas magára maradása stb.) állnak a háttérben. Ehhez társul gyakran problémaként a függőséget kiváltó anyagok használata, a fizikális és mentális egészség romlása, valamint a bűnözés. Egyre többen kerülnek pénzügyi okok miatt az utcára. A gazdasági válság, és a fizethetetlen hitelek miatt napjainkban egyre többen válnak hajléktalanná. A jelenség elsősorban a fővárost és a nagyobb városokat érintette. Mára azonban már a vidéki településeken is találkozunk hajléktalan emberekkel. A hajléktalanok alkalmi munkából, öregségi ellátásból, szociális ellátásokból és egyéb
jövedelemszerző tevékenységekből (kukázás, kéregetés, stb.) élnek. Térségünkben a településszerkezet miatt nem jelentős a hajléktalanok száma. Igazán nagyváros nincs, a kis településeken pedig a kapcsolati tőke jól működik, a család és a rokonok összetartó ereje általában nem engedi meg, hogy valaki ennyire a társadalom perifériájára szoruljon. A jól működő kapcsolati hálók biztonságot jelentenek, és hozzájárulnak az egyén egészségének, jólétének megőrzéséhez, ezen kívül számos anyagi forrást nyújtanak, ami sok embert átsegít a válsághelyzeteken. A szolgáltatások iránti igény bemutatása Egységes és megbízható forrásokon alapuló szükséglet-feltárási módszerrel érhető el, hogy egy település vagy egy kistérség, meg tudja határozni a szolgáltatások iránti igényeket. A szükségletfeltárás és a feltárt igényekre adott válaszok jelentik a szükségletalapú tervezés alapját, valamint a rendelkezésre álló tárgyi, személyi és anyagi erőforrások legoptimálisabb felhasználásának alapját. Az ezt megelőző koncepció kidolgozásánál történtek kezdeményezések az említett egységes módszertanú szükségletfeltárás kidolgozására. A kistérségi települési önkormányzatok és az akkor működő szolgáltatók adatainak figyelembevételével készült el a felmérés, amely megpróbált valós képet adni az igényekről. A szociális problémák és szociális szükségletek egy része a települések különböző intézményeiben realizálódik, azonban azok mértéke, számszerűsége, gyakorisága és a probléma súlyossága sajnos előre nem tervezhető, ezáltal a szociális szolgáltatások koncepcionális fejlesztése sem lehet tökéletes. Az Edelényi Kistérségben működő humán szolgáltatások és az egyes szektorok között kialakult informális együttműködéseknek köszönhetően a feltárt szükségletek jelentős része megfelelő módon kielégítésre kerül, amelynek egyik fontos fokmérője, hogy az utóbbi időben rendkívüli krízishelyzetek bekövetkezésére nem került sor. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyének nem kerültek volna rendkívüli élethelyzetbe, azonban ezek elhárításában elsősorban az önkormányzati (társulásos) keretek között működtetett alapszolgáltatási rendszer rugalmasan és hatékonyan működött közre.
Az egyes szociális szolgáltatók a rájuk vonatkozó ágazati jogszabályoknak megfelelően a jelentkező igényeket, kérelmeket regisztrálják, és az elbírálás után a megfelelő szolgáltatást nyújtják. Jelenleg is működik az országban az a központi információs portál, amely lehetővé teszi, hogy az egyes szolgáltatásokban jelentkező ellátási igényeket: ellátottak számát és várakozók számát megismerjük. Azt azonban pontosan nem tudjuk, hogy mely településeken mennyire fedik le a szolgáltatók az igényeket, hol nincs kihasználva egy-egy szolgáltatás és hol túlterhelt a rendszer. Az a tapasztalat, hogy a kisebb településeken még jól érzékelhető a családok és rokonok összetartása, így ezeken a helyeken az igény is kevesebb az alapellátásra, mint például az étkeztetésre és házi segítségnyújtásra. Nehezíti a helyzetet, hogy igen nehezen követhető nyomon, hogy az egyes önkormányzatok vagy kistérségek területén milyen új szolgáltatók jelennek meg és kezdeményeznek szociális ellátásokat. Ezáltal párhuzamosan létrejöhetnek olyan szociális szolgáltatások, amelyeket az önkormányzatok már korábban és magas színvonalon biztosítottak. Így versenyhelyzet alakul ki a szolgáltatók között. Az egészséges versenyhelyzet alapfeltételei azonban nem kellően biztosítottak, mivel az egyes szektorok finanszírozása jelentős különbségeket mutat. Nehezíti a helyzetet, hogy nem jött még létre a szolgáltatások egységes ellenőrzésén alapuló rendszer. Továbbra is megállapítható, hogy a kistérség településein jelentkező szociális szolgáltatások iránti igény nagy eltéréseket mutat. Bizonyos területeken az idősek magas aránya az időseknek nyújtott ellátások fejlesztését indokolja. A szociális alapellátások területén, a településeken fokozatosan növekszik a szociális étkeztetés, és a házi segítségnyújtás iránti igény. A szolgáltatók információi alapján pedig levonható az a következtetés, hogy a bentlakásos ellátást nyújtó intézmények férőhelyeire van a legnagyobb szükség.
III. Az ellátási kötelezettség helyzete III/1. A jogszabályok alapján kötelezően biztosítandó szociális és gyermekvédelmi ellátások a kistérségi többcélú társulás településein. Az első Edelényi Kistérségi Szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészülését követő időszakban módosultak a szociális és gyermekvédelmi törvény által előírt azon szociális ellátások, melyek lakosságszámtól függően biztosítandóak. Egyes ellátástípusok az önkormányzatoktól átkerültek az állam által biztosítandó szolgáltatások közé, más ellátástípusok teljesen kikerültek az önkormányzatok, illetve az állam által kötelezően biztosítandó feladatok közül (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátások, utcai szociális munka). Az Sztv. és Gyvt. hatályos vonatkozó rendelkezései értelmében, az egyes települések lakosságszám alapján, eltérő szociális és gyermekjóléti ellátások biztosítására kötelezettek. Ennek alapján a Sztv. által szabályozott ellátások tekintetében: 1/ Az Sztv. 86.. (1) bek. értelmében minden települési önkormányzat köteles biztosítani: a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, Valamint a szociális szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést. 2/ Az Sztv. 86..(2) bek. alapján az a települési önkormányzat, amelyiknek területén
a) kétezer főnél több állandó lakos él, családsegítést, b) háromezer főnél több állandó lakos él, az a) pont szerinti alapszolgáltatást és idősek nappali ellátását, c) tízezer főnél több állandó lakos él, az a) b) pont szerinti alapszolgáltatásokat és a b) pontban nem említett nappali ellátást, d) harmincezer főnél több állandó lakos él, az a) c) pont szerinti szociális szolgáltatásokat, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását. A települési önkormányzatok az (1)-(2) bekezdés szerinti szociális szolgáltatásokat társulás útján is biztosíthatják. A Gyvt. a települési önkormányzatok feladatait hasonlóan lakosságszám alapján szabályozza. Minden települési önkormányzat kötelezően biztosítandó faladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. A települési önkormányzatnak a Gyvt.-ben foglaltak szerint kell biztosítania a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást és a lakosságszámtól függően a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, köteles szervezni és közvetíteni a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. A Gyvt. 94..(3) bekezdése alapján az a települési önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot köteles működtetni.
Áttekintve a jogszabályokban foglalt kötelezettségeket, az Edelényi Kistérségi Többcélú Társulás települései a pénzbeli és természetbeni ellátáson túl kötelesek biztosítani a szociális alapszolgáltatások közül a szociális étkezést, a házi segítségnyújtást, a gyermekjóléti feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatást. A lakosságszám alapján az előzőekben ismertetetteken túl az egyes települések az alábbi ellátásokat kötelesek biztosítani: A kistérség települései jellemzően kis lélekszámú községek, a 45 település közül 1 településen haladja meg kevéssel a lélekszám a 10.000 főt, 1 településen a 4.000 főt, 2 községben magasabb a lélekszám 2.000 főnél, és további 4 községben élnek 1.000 főnél többen. A kistérségben négy alap (és szak) ellátásokat biztosító szociális szolgáltató központ jött létre. Ezen intézmények illetékességi területéhez kapcsolódóan mutatják be az alábbi táblázatok a települések kötelező ellátásait. A Bódvaszilasi Körzeti Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat illetékességi területe Kötelezően biztosítandó szociális ellátások Település neve Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Idősek nappali ellátása További nappali ellátások Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde Becskeháza x x x 0 0 x 0 Bódvalenke x x x 0 0 x 0 Bódvarákó x x x 0 0 x 0 Bódvaszilas x x x 0 0 x 0 Égerszög x x x 0 0 x 0 Hidvégardó x x x 0 0 x 0 Irota x x x 0 0 x 0 Komjáti x x x 0 0 x 0 Martonyi x x x 0 0 x 0 Meszes x x x 0 0 x 0 Perkupa x x x 0 0 x 0 Szalonna x x x 0 0 x 0