1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211. Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/122/2015. Iktatószám: Vj/122-11/2015. Vj/122-7/2015. sz. határozat egységes szerkezetben az azt kijavító Vj/122-10/2015. sz. határozattal Betekinthető! A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Rátky és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. R. I.; 1024 Budapest, Ady Endre utca 19. A.) által képviselt ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. (1119 Budapest, Petzvál József utca 31.-33.) kérelmezőnek összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban melyben további ügyfélként részt vett a szintén a Rátky és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt LIGA TV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1145 Budapest, Gyarmat utca 52.) meghozta az alábbi határozatot. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa engedélyezi, hogy a LIGA TV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mobil közvetítési szolgáltatási üzletága az ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszóró és Rádióhírköklési Zrt. részévé váljon. A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a közléstől számított harminc napon belül kérhetik a Versenytanácsnál benyújtott, vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, az ügyfelek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart, mely kérelmet az ügyfél a keresetlevélben terjeszthet elő. Indokolás I. A kérelmezett összefonódás 1) Az ANTENNA HUNGÁRIA Magyar Műsorszolgáltató és Rádióhírközlési Zrt. (a továbbiakban: AH) a 2015. november 20. napján kötött Üzletág Adásvételi Szerződéssel megvásárolja a LIGA TV Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-tól (a továbbiakban: Liga TV) annak mobil közvetítési szolgáltatási üzletágát (a továbbiakban: Üzletág), mely a mobil műsorközvetítői szolgáltatás végzéséhez szükséges eszközök mellett magában foglalja a Liga TV-nek a szolgáltatása igénybevevőivel meglévő szerződéseit is. 2) Az AH az 1) pont szerinti tranzakcióhoz a 2015. november 30-án benyújtott kérelmében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló, többször módosított 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) VI. fejezetének rendelkezései alapján kérte a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét. 3) A kérelmezett összefonódás a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján a felek nyilatkozata szerint nem bejelentés 1.
köteles. Az összefonódás engedélyezésére Magyarországon kívül más ország versenyhatósága előtt nem indult eljárás. Az NFM-gazdasági egység II. Az összefonódás résztvevői Az AH és az általa irányított vállalkozások 4) Az AH kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam, melynek tulajdonosi jogait a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot irányító miniszter (a továbbiakban: NFM) gyakorolja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben kapott felhatalmazás alapján kiadott 77/2012. (XII.22.) NFM rendelet 1. a) pontja alapján. A tulajdonosi jogok gyakorlása körében az AH alapszabályának értelmében az NFM fogadja el az AH éves üzleti tervét. 5) Az AH fő tevékenységi területe az ingyenesen fogható digitális földfelszíni televíziós műsorszórás, melyre vonatkozó engedéllyel kizárólagosan rendelkezik. A szolgáltatást az árak és egyéb értékesítési feltételek tekintetében szabályozott keretek között nyújtja, és arra vonatkozóan a szolgáltatását igénybe vevő műsorszolgáltatókkal hosszú távú szerződései vannak. Az AH emellett ingyenesen fogható analóg és digitális rádiós műsorok szórását végzi; elérhetővé teszi a tartalmak interneten való elérhetőségét; továbbá ingyenesen nyújtja a 9 televíziós csatornát tartalmazó MinDig TV EXTRA műsorcsomagot, illetve előfizetési díj fejében a MinDig TV Plusz műsorcsomagot. 6) Az AH 55,38 százalékos üzletrész tulajdonosa a Hungaro DigiTele Kft.-nek (a továbbiakban: HDT), mely egyrészt távközlési szolgáltatásokat nyújt, másrészt műholdas műsorfeladást végez, melynek keretében a műsorszolgáltatók, mint vevők kész műsorfolyamát adja fel arra a műholdra, amelyet a vevő megjelöl. Részesedése ezen szolgáltatás magyarországi forgalmából 10 százalék alatti. 7) 100 százalékos üzletrész tulajdonosa az AH a Digitális Átállásért Nonprofit Kft.-nek, melynek feladata a földfelszíni digitális műsorszórásra történő átállás támogatása, az azzal kapcsolatos tájékoztatás volt. Jelenleg üzleti tevékenységet nem végez. Az NFM-gazdasági egységbe tartozó további vállalkozások 8) Az NFM az AH mellett közvetlenül gyakorolja a tulajdonosi jogokat a 77/2012 (XII. 22.) NFM rendelet 1. b)-q) pontjában felsorolt vállalkozások, továbbá külön jogszabályok alapján a Vasúti Pályakapacitás-Elosztó Kft. és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. felett. Az előzőek szerinti vállalkozások mindegyike esetében az NFM fogadja el az éves üzleti tervet. Szintén közvetlenül gyakorolja a tulajdonosi jogokat az NFM a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV) felett. 9) Az NFM az MNV útján (közvetetten) további nagyszámú vállalkozás felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az MNV Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint saját vagyona éves üzleti tervének elfogadása az NFM hatáskörébe tartozik. Az MNV-hez tartozó vállalkozások üzleti terveinek elfogadása tekintetében ugyanakkor az MNV Igazgatóságának van meghatározó szerepe annak révén, hogy az Igazgatóság hatáskörébe tartozik egyebek mellett az állami tulajdonú gazdasági társaságok esetében az üzleti tervet is elfogadó legfőbb szerv ülésein képviselendő álláspont (mandátum) kiadása. Az SZMSZ alapján azonban az NFM az Igazgatóság részére utasítást adhat, amelyet az Igazgatóság végrehajtani köteles. 10) Azon vállalkozások, melyeknek éves üzleti tervét az előzőek alapján közvetlenül az NFM hagyja jóvá, továbbá azon vállalkozások, melyek éves üzleti tervére az NFM az MNV Igazgatóságának adott utasításai révén hatást gyakorolhat, valamint az előzőek szerinti 2.
vállalkozások által irányított vállalkozások (a továbbiakban mindezek együtt: NFMgazdasági egység) a 2014. évben az egymás közötti forgalom nélkül 15 milliárd forintot meghaladó nettó árbevételt értek el. Az Üzletág 11) Az Üzletág meghatározó tevékenysége a mobil eszközökkel történő esemény-közvetítés, melynek keretében elsősorban sport és kulturális eseményekről készít közvetítéseket magyarországi és külföldi televíziós társaságoknak. Mobil közvetítési szolgáltatást az Üzletág mellett két nagyobb viszonylag jelentős forgalmi részesedésű vállalkozás (az Ász Bt. és a Schwindl Kft.), és több kisebb, néhány százalékos részesedésű vállalkozás nyújt magyarországi vevők részére. Az Üzletág részesedése ezen tevékenység magyarországi forgalmából [ ] * százalék körüli. 12) Az Üzletág emellett bérbe is adja közvetítő eszközeit, mely tevékenység magyarországi forgalmából részesedése kevesebb, mint [ ] százalék. 13) Az Üzletág fenti tevékenységeivel azonos vagy ahhoz (lehetséges) vevőként vagy eladóként kapcsolódó tevékenységet az NFM-gazdasági egységhez tartozó vállalkozások egyike sem végez. 14) A Liga TV az Üzletághoz kapcsolódó eszközök és jogok révén a 2014. évben 500 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el. III. Engedélykérési kötelezettség Összefonódás 15) A Tpvt. 23. (1) bekezdés a) pontja értelmében vállalkozások összefonódása jön létre, ha a vállalkozás vállalkozásrésze a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik. 16) A Tpvt. 23. (5) bekezdése szerint vállalkozásrésznek minősülnek az olyan eszközök vagy jogok, amelyek megszerzése önmagában vagy a megszerző vállalkozás rendelkezésére álló eszközökkel és jogokkal együtt elégséges a piaci tevékenység végzéséhez. 17) Az Üzletágat alkotó eszközök és jogok (szerződések) révén az AH átvéve az átadó vállalkozás addigi tevékenységét képes piaci tevékenységet végezni, ezért az Üzletág a Tpvt. 23. (5) bekezdés szerinti vállalkozásrésznek minősül, amelynek megszerzésével az AH a Tpvt. 23. (1) bekezdés a) pontja szerinti összefonódást valósít meg. Küszöbértékek 18) A Tpvt. 24. (1) bekezdése szerint a vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. 19) A Tpvt. 27. (1) bekezdése alapján a nettó árbevétel számítása során nem kell számításba venni az azonos vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások egymás közötti forgalmát. A Tpvt. 27. (3) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozások nettó árbevételének számításához azt a gazdasági egységet * A [ ] szimbólummal jelölt részek üzleti titkot képeznek. 3.
alkotó vállalkozást kell számításba venni, amely piaci magatartásának meghatározásakor önálló döntési joggal rendelkezik. A Tpvt. 27. (4) bekezdése szerint vállalkozásrész esetében az azt alkotó eszközök és jogok hasznosításával elért előző évi nettó árbevételt kell figyelembe venni. 20) A Versenytanács gyakorlata szerint A gazdasági egység a Tpvt. vállalkozás-csoport fogalmán [Tpvt. 15. (2) bekezdés] belül értelmezhető. Az állami többségi tulajdonú vállalkozások a Tpvt. 15. (2) bekezdés szerinti vállalkozáscsoportot alkotnak az önálló döntési joggal rendelkező vállalkozások (vállalkozás-csoportok) elkülönülnek és un. gazdasági egységet alkotnak.[ ] Ebből [ ] az is következik, hogy az önálló döntési joggal nem rendelkező többségi állami tulajdonú vállalkozások a tulajdonosi jog gyakorlójával [ ] együtt alkotják azt a Tpvt. 26. (5) bekezdése szerinti érintett vállalkozáscsoportot, amelynek nettó árbevételét a tulajdonosi jogok gyakorlója által megvalósított összefonódás esetén figyelembe kell venni (Vj-87/2013.). 1 Az eljáró verseny tanács álláspontja szerint az előzőek értelemszerűen akkor is alkalmazandók, ha az összefonódást nem a tulajdonosi jogok gyakorlója, hanem egy hozzá kapcsolódó vállalkozás hajtja végre (mint jelen esetben az AH). Szintén kialakult gyakorlata a Versenytanácsnak, hogy főszabályként az rögzíthető, hogy ha az üzleti terv elfogadásához az állam többségi tulajdonosi jogai gyakorlójának jóváhagyása szükséges, akkor a vállalkozásnak nincs önálló döntési joga (Vj-17/2012.). 2 21) Azon vállalkozások, amelyek esetében az üzleti tervet az NFM fogadja el [lásd 8) pont] az előzőek alapján egyértelműen nem rendelkeznek önálló döntési joggal. A Versenytanács előzőekben hivatkozott gyakorlata szerint ez egyben azt is jelenti, hogy ugyanazon Tpvt. 26. (5) bekezdés szerinti érintett vállalkozáscsoporthoz tartoznak. Szintén nem rendelkeznek önálló döntési joggal azok a vállalkozások, amelyeknél az NFM az MNV útján gyakorolja a tulajdonosi jogokat [lásd 9) pont] és az üzleti tervet az MNV Igazgatósága fogadja el. Ugyanis az NFM utasíthatja az MNV Igazgatóságát, ami értelemszerűen kiterjedhet az MNV-hez tartozó vállalkozások üzleti terve elfogadásához kapcsolódó kérdésekre is. Márpedig a Tpvt. alkalmazásában a vállalkozás piaci magatartásának meghatározására való jogosultság elégséges az irányítási viszony megállapításához. Ezzel összhangban az eljáró versenytanács álláspontja szerint azon vállalkozások, amelyek esetében az NFM a tulajdonosi jogokat az MNV útján gyakorolja (és így üzleti tervük elfogadására közvetett hatással lehet) egy gazdasági egységbe, és így egy érintett vállalkozáscsoportba tartoznak azokkal a vállalkozásokkal, amelyek esetében tulajdonosi jogait (és így az üzleti terv elfogadását is) közvetlenül gyakorolja az NFM. 22) A Tpvt 26. (2) bekezdés a) pontja alapján az összefonódás közvetlen résztvevőjének minősül a beolvadó vállalkozás [mely fogalomkörbe a Tpvt. 52. aa) pontja alapján beletartozik a beolvadó vállalkozásrész is] és az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész a részévé válik. Az előzőek alapján a jelen összefonódás közvetlen résztvevői: az AH és az Üzletág. Az összefonódással érintett vállalkozáscsoportok pedig a Tpvt. 26. (3) és (5) bekezdése alapján az NFM-gazdasági egység és az Üzletág. 23) A fenti két vállalkozáscsoportoknak a Tpvt. hivatkozott rendelkezési alapján figyelembe veendő, az összefonódást megelőző (2014.) évben elért együttes nettó árbevétele meghaladta a tizenötmilliárd forintot, és ezen belül mindkét vállalkozáscsoport esetében az ötszázmillió forintot. Ezért a kérelmezett összefonódáshoz a Tpvt. 24. (1) bekezdése alapján a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges. 1 Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései 2014., 15.5. 2 Versenytanács Tpvt.-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései 2014., 15.4. 4.
IV. Az összefonódás értékelése 24) A Tpvt. eddigi alkalmazási tapasztalatai alapján a Versenytanács az összefonódás horizontális-, vertikális- és portfolió hatásait vizsgálja [lásd a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Versenytanács elnökének 1/2014. számú közleménye (a továbbiakban: 1/2014. Közlemény) 11. pontját]. A Tpvt. 30. (2) bekezdése szerint a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezi az összefonódást, ha - az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. ), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként. 25) A Tpvt. 14. értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni. Az érintett árupiac meghatározásakor a megállapodás tárgyát alkotó árun túlmenően figyelembe kell venni az azt a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. Földrajzi piacként azt a földrajzi területet kell számításba venni, amelyen kívül a) az üzletfél nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, vagy b) az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut értékesíteni. 26) Az összefonódással érintett piacoknak minősülnek mindazok a piacok, amelyeken az összefonódás valamely (akár közvetlen, akár közvetett) résztvevője piaci tevékenységet fejt ki. Érdemben azonban csak azon piacok vizsgálata szükséges, amelyekre nézve a fenti 24) pont első mondata szerinti versenyhatások fennállhatnak. Az eljáró versenytanács ilyen vizsgálandó érintett piacnak tekintette az NFM-gazdasági egység tekintetében az AH ingyenes földfelszíni digitális műsorszórási tevékenységét és a HDT műholdas műsorfeladási tevékenységét, valamint az Üzletág mobil eszközökkel történő műsorkészítési szolgáltatását és közvetítő eszköz bérbeadási szolgáltatását. Érintett földrajzi piacnak mindegyik fenti szolgáltatás esetében Magyarország egész területét minősítette az eljáró versenytanács. Horizontális hatás 27) Az összefonódásnak horizontális összefüggésben azokon az érintett piacokon lehet hatása a gazdasági versenyre, amelyek azonos (eladói vagy vevői) oldalán az összefonódásban résztvevő mindkét vállalkozáscsoport (ténylegesen vagy potenciálisan) jelen van. 28) Az NFM-gazdasági egységnek és az Üzletágnak nincs azonos tevékenysége, ezért az összefonódással kapcsolatosan nem merülhetnek fel káros horizontális hatások. Vertikális és portfolió-hatás 29) Egy összefonódásnak akkor lehetnek vertikális hatásai, ha van olyan érintett piac, amelyen az egyik vállalkozáscsoport eladóként, a másik pedig vevőként van jelen, azaz a két vállalkozáscsoport a termelési-értékesítési lánc egymást követő fázisaiban tevékenykedik. Ez ugyanis megteremtheti az érdekeltséget arra, hogy az egyik (vagy mindkét) piacon jelentékeny piaci erővel rendelkező vállalkozáscsoport ezt a piaci erőt kihasználja, azaz valamely (vagy mindkét) piacon versenyt korlátozó magatartást folytasson, lezárva az adott piacot (pl. szerződéskötéstől való indokolatlan elzárkózással, árprés révén stb.). 30) A jelen esetben az NFM-gazdasági egységbe tartozó vállalkozások és az Üzetág tevékenységei között nem volt azonosítható vertikális kapcsolat, ezért káros vertikális hatásokkal sem kell számolni. 5.
31) A portfolió hatás az összefonódás révén létrejövő vállalkozáscsoport által gyártott (forgalmazott) áruk körének bővüléséből adódik. Ez különösen akkor járhat káros versenyhatásokkal, ha egymást kiegészítő (azonos vevők által vásárolt) áruk gyártói (forgalmazói) kerülnek egy vállalkozáscsoportba. Ebben az esetben ugyanis, ha az egyik vállalkozáscsoport valamely áru(k) piacán magas piaci részesedéssel rendelkezik, akkor az összefonódás következtében bővülő vállalkozáscsoport más áru(k) piacán képes lehet versenyt korlátozó magatartás (pl. árukapcsolás) érvényesítésére. 32) A jelen esetben az összefonódás következtében az NFM-gazdasági egység (és azon belül az AH) tevékenységi köre bővül az Üzletág mobil eszközökkel történő műsorkészítési és közvetítőeszköz bérbeadási tevékenységével. A műsorszolgáltatók az AH ingyenes digitális földfelszíni műsorszórási szolgáltatását és az Üzletág szolgáltatásait egyaránt igénybe veszik, ami által az összefonódás megteremti az AH-nak az árukapcsolás elvi lehetőségét. Az árukapcsolás lényege, hogy alkalmazója azon árujához (kapcsoló áru) kapcsolja valamely másik áruját (kapcsolt áru), amely áru tekintetében erős(ebb) piaci pozíciója van, ezáltal kényszerítve (direkt árukapcsolás) vagy ösztönözve (indirekt árukapcsolás) a vevőt a kapcsolt áru tőle történő megvásárlására. 33) Az ingyenes digitális földfelszíni televíziós műsorszórás tekintetében az AH az egyedüli szolgáltató, mely szolgáltatását hatóságilag szabályozott díjak mellett, hosszú távra kötött szerződések alapján végzi. Ezért ezen tevékenység kapcsoló áruként történő felhasználására az AH-nak egyedüli szolgáltatóként sincs gyakorlati lehetősége. 34) A mobil eszközökkel történő közvetítési szolgáltatás tekintetében az Üzletág magas [ ] százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, ami elvileg alapot adna a szolgáltatás kapcsoló áruként történő felhasználására. Az AH szabályozott körülmények között, kizárólagosan nyújtja az ingyenes digitális földfelszíni televíziós műsorszórási szolgáltatását 3, így versenytársak hiányában az árukapcsolás mellett nem szólnak racionális érvek, mert annak révén az AH nem lenne képes forgalmát növelni. 35) Mindezek alapján az összefonódás következtében káros portfolió hatással sem kell számolni. Összegzés 36) Az előzőekre tekintettel az eljáró versenytanács a Tpvt. 76. (1) bekezdésének a) pontja szerinti határozatában egyezően a Tpvt. 71. (2) bekezdése alapján tett vizsgálói indítvánnyal a kérelmezett összefonódást engedélyezte. V. Eljárási kérdések 37) A Gazdasági Versenyhivatal hatásköre a Tpvt. 45. -án, illetékessége a Tpvt. 46. -án alapul. E rendelkezések értelmében a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban e törvény rendelkezéseinek megsértése esetén - a 86. (1) bekezdése alapján a bíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével -, továbbá azokban a hatósági ügyekben, amelyek tekintetében törvény az eljárást a hatáskörébe utalja, illetékessége pedig az ország egész területére kiterjed. 38) Az eljáró versenytanács határozatát a Tpvt. 73. (2) bekezdése és 74. (1) bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg. 39) Az eljáró versenytanács jelen eljárásban alkalmazta a Tpvt. 63. (2) bekezdésének d) pontját, amely szerint a határozatot 30 napon belül kell meghozni, amennyiben a Tpvt. 3 Az AH az ingyenes digitális földfelszíni televíziós műsorszórást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal kötött hatósági szerződés alapján szolgáltatja 2020. szeptember 4-éig. 6.
72. (3) bekezdése alapján nem szükséges az összefonódás piaci hatásainak teljes körű vizsgálata, mert az összefonódás a Tpvt. 30. -ra figyelemmel nyilvánvalóan nem eredményezi a verseny jelentős csökkenését az érintett piacon. 40) A kérelmező a Tpvt. 62. (1) bekezdés b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat előzetesen lerótta. 41) Az eljárást befejező döntést a jelen esetben 30 napon belül kell meghozni. Az ügyintézési határidő kezdő napja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. (5) bekezdése és 65. (1) bekezdése alapján a kérelem beérkezését követő nap, azaz 2015. november 30. Ennek megfelelően tekintettel arra, hogy a Ket. 33. (3) bekezdésének c) pontja szerint hiánypótlás kiadására és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívásra nem került sor az ügyintézési határidő figyelemmel a Tpvt. 33/B. szerinti igazgatási szünetre 2016. január 4. napján jár le. 42) A Tpvt. 44. 2012. február 1-jétől hatályos szövege a versenyfelügyeleti eljárás tekintetében sem zárja ki a Ket. 72. (4) bekezdésének alkalmazhatóságát. A hivatkozott jogszabályhely a) pontja értelmében indokolást és jogorvoslatról való tájékoztatást nem tartalmazó egyszerűsített döntés hozható, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti. Az eljáró versenytanács azonban a jelen eljárásban bár határozatában az összefonódás engedélyezésére irányuló kérelemnek helyt adott nem látta indokoltnak az egyszerűsített döntés alkalmazását. Ezen döntésénél az eljáró versenytanács tekintettel volt arra, hogy a jelen ügyben többségi állami tulajdonú vállalkozás részévé válik egy másik vállalkozás vállalkozásrésze [lásd a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa elnökének 3/2014. számú közleménye 17. hb) pont]. 43) Az ügyfeleket [Tpvt. 52. aa) pont] megillető jogorvoslati jog a Tpvt. 83. (1) bekezdésén alapul. Budapest, 2015. december 17. dr. Kőhalmi Attila s.k. előadó versenytanácstag dr. Tóth András s.k. a Versenytanács elnöke versenytanácstagként eljárva dr. Miskolczi Bodnár Péter s.k. versenytanácstag 7.