Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtan c. Doktori Program Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin
1. A Doktori Program célja A gazdaság működésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések megválaszolása az elmúlt évtizedekben egyre komplexebb megközelítéseket tett szükségessé. Korunk legfontosabb társadalmi-gazdasági problémáinak feltárása, illetve a kihívásoknak való megfelelés elősegítése olyan megoldásokat igényel, amelyek más tudományterületeken megszerzett tudás adaptálását feltételezik. A közgazdaságtudomány számos társtudománnyal képes termékeny kapcsolatot kialakítani. Karunk oktató kutatói a Doktori Program kutatási és képzési struktúrájának kidolgozásakor igyekeztek megtalálni azokhoz a tudományterületekhez kapcsolódó legfontosabb témákat, amelyek az érdeklődés középpontjában álló, aktuális, közgazdaságtudományi kérdések megválaszolásához a kiindulópontot jelenthetik. 2. A Doktori Program felépítése A Doktori Iskola műhelyekre épül. Műhelyek indításáról a Doktori Iskola tanácsa dönt. Jelenleg a következő műhelyekben folyik képzés: I. Világgazdasági és nemzetközi pénzügyek kutatóműhely (vezeti: Dr. Botos Katalin egyetemi tanár, akadémiai doktor, Tel.: 06-1-4297279, e-mail: ape@jak.ppke.hu) II. Gazdaságpszichológia kutatóműhely (vezeti: Dr. Hámori Balázs habil. egyetemi tanár, e-mail: bhamori@uni-corvinus.hu) III. Gazdaságmatematika kutatóműhely (vezeti: Dr. Krámli András egyetemi tanár, akadémiai doktor, Tel.: 62/544-097, e-mail: kramli@sztaki.hu) Az egyes műhelyek keretében a hallgatóknak általános, és műhely-specifikus kurzusokat, illetve műhelykutatásokat kell teljesíteniük. A Doktori Program célja, hogy a műhelykutatások keretében végzett munka során a jelöltek valóban kutatásra alkalmas, sokoldalúan képzett személyekké váljanak. 3. Műhelykutatások A Kar oktató kutatói folyamatosan megújuló kutatási programtémákkal biztosítják a Doktori Iskola hallgatói kutatási munka hátterét. Ennek során együttműködnek doktori iskolákkal, a tudományos élet más kiemelkedő szakembereivel is. 3.1. Az állam szerepvállalása. Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin DSc. 3.2. A világgazdasági súlypontképzõdés a XX. században. Vezeti: Dr. Kőrösi István CSc. MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Tel.: 06-1-224-6700. 3.3. Az euró nemzetközi szerepvállalása. Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin DSc.
3.4. Fogyasztói magatartás-kutatás. Vezeti: Dr. habil. Veres Zoltán CSc. Tel.: 62/546-198, e-mail: Veres.Zoltan@eco.u-szeged.hu 3.5. Pénz, identitás és pénzvarázs. Vezeti: Dr. Szegő Szilvia CSc. Tel.: 62/544-632, e- mail: szilvia.szego@eco.u-szeged.hu 3.6. A versenyképesség egyéni, társadalmi és intézményi feltételei. Vezeti: Prof. Dr. habil. Hámori Balázs CSc. 3.7. Pénzügyi viselkedés - esetek, kísérletek és "játékok". Vezeti: Komáromi György, Ph.D. Tel.: 06-88-624-000/4940, e-mail: komaromi@gtk.vein.hu 3.8. A működőtőke beruházás összehasonlító kulturális és viselkedési orientációjú elemzése. Vezeti: Dr. habil Árva László. Tel.: 3.9. Az új gazdaság gazdaságtana. Vezeti: Kocsis Éva Ph.D. Tel.:
1. számú melléklet: A Doktori Program kutatóműhelyeinek részletes bemutatása Közgazdaságtudományi Doktori Iskola - Valamennyi kutatóműhely kötelező kurzusai I. Srsz I félév kred II. félév kred III. félév kred IV. félév kred 1 Mikroökonómia 3 Makroökonómia 3 Regionális gazdaságtan 3 Gazdaságpszichológia 3 2 Kutatásmódszertan 4 Statisztika 3 Bevezetés a véletlen folyamatok elméletébe 3 Közgazdaságtudomány filozófiája 3 3 Matematikai praktikum 0 Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 3 Marketingkutatás 3 Idősorelemzés 3 4 Pénzügytan 3 Világgazdaság és nemzetközi pénzügyek kutatóműhely II./1 Kötelező kutatóműhely kurzusok/műhelymunka I. kredit 37 Pénzügyek és növekedés 3 Életpályafinanszírozás 3 Nemzetközi pénzügyek 3 Sustainable development 3 Reappraisal of microeconomics 3 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Témavezető 5 Témavezető 5 Témavezető 5 Témavezető 5 Féléves kredit 27 Féléves kredit 29 Féléves kredit 32 Féléves kredit 32 II./2. Választható kutatóműhely kurzusok/ műhelymunka V. félév kred VI. félév kred EU gazdasága / Regionális gazdaságfejlesztés/ Más alprogramok műhelyfoglalkozásai 3 Pénztörténet, pénzfilozófia / Lokális gazdaság és vállalkozásfejlesztés / Más alprogramok műhelyfoglalkozásai 3 Műhelykutatás 12 Műhelykutatás 12 II. kredit 143 Témavezető 5 Témavezető 5 Oktatás 5 Oktatás 5 Konferencia 5 Konferencia 5 I. + II. kredit 180 Féléves kredit 30 Féléves kredit 30
Gazdaságmatematika kutatóműhely III./1. Kötelező kutatóműhely kurzusok/műhelymunka Srsz I félév kred II. félév kred III. félév kred IV. félév kred Adatállomány redundanciájának mérése 3 Bevezetés a tőzsde matematikájába 3 Gazdasági matematika 3 A közgazdaságtan matematikája 3 Sustainable development 3 Dinamikus gazdasági modellek 3 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Témavezető 5 Témavezető 5 Témavezető 5 Témavezető 5 Féléves kredit 30 Féléves kredit 29 Féléves kredit 32 Féléves kredit 32 III./2. Választható kutatóműhely kurzusok/ műhelymunka V. félév kred VI. félév kred Pénztörténet, pénzfilozófia / Lokális gazdaság és vállalkozásfejlesztés / Más alprogramok műhelyfoglalkozásai 3 Műhelykutatás 12 Műhelykutatás 12 III. kredit 143 Témavezető 5 Témavezető 5 Oktatás 5 Oktatás 5 Konferencia 5 Konferencia 5 I. + III. kredit 180 Féléves kredit 27 Féléves kredit 30
Gazdaságpszichológia kutatóműhely Srsz I félév kred II. félév kred III. félév kred IV. félév kred IV./1 Kötelező kutatóműhely kurzusok/műhelymunka Pszichológia módszertana 3 Magatartás gazdaságtan 3 Általános pszichológia 3 Szociálpszichológia 3 Speciális gazdaságpszichológia 3 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Saját műhelykutatás 12 Témavezető 5 Témavezető 5 Témavezető 5 Témavezető 5 Féléves kredit 27 Féléves kredit 29 Féléves kredit 32 Féléves kredit 32 IV./2. Választható kutatóműhely kurzusok/ műhelymunka V. félév kred VI. félév kred Munkapszichológia / Regionális gazdaságfejlesztés/ Más alprogramok műhelyfoglalkozásai 3 Szervezetpszichológia / Lokális gazdaság és vállalkozásfejlesztés / Más alprogramok műhelyfoglalkozásai 3 Műhelykutatás 12 Műhelykutatás 12 IV. kredit 143 Témavezető 5 Témavezető 5 Oktatás 5 Oktatás 5 Konferencia 5 Konferencia 5 I. + IV. kredit 180 Féléves kredit 30 Féléves kredit 30
2. számú melléklet: az egyes kötelező/szabadon választható, illetve műhelyspecifikus kurzusok előfeltételei: Kurzus megnevezése A közgazdaságtan matematikája Statisztika Gazdasági matematika Valószínűségszámítás és matematikai statisztika Bevezetés a tőzsde matematikájába Dinamikus gazdasági modellek Adatállományok redundanciájának mérése Makroökonómia Regionális gazdaságtan Regionális gazdaságtan Pénzügyek és növekedés Sustainable development Reappraisal of microeconomics Nemzetközi pénzügyek Idősorelemzés Idősorelemzés Idősorelemzés Regionális gazdaságfejlesztés Lokális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Bevezetés a véletlen folyamatok elméletébe Előfeltétel Matematikai praktikum Matematikai praktikum Matematikai praktikum Matematikai praktikum Bevezetés a véletlen folyamatok elméletébe A közgazdaságtan matematikája Statisztika Mikroókonómia Mikroókonómia Makroökonómia Mikroókonómia Makroökonómia Mikroókonómia Pénzügytan Makroökonómia Valószínűségszámítás és matematikai statisztika Bevezetés a véletlen folyamatok elméletébe Regionális gazdaságtan Regionális gazdaságtan Valószínűségszámítás és matematikai statisztika
3. számú melléklet: az egyes kötelező/szabadon választható, illetve műhelyspecifikus kurzusok oktatói, kutatásvezetői: 1. Mikroökonómia Dr. Csillik Péter 2. Makroökonómia Prof. Dr. Meyer Dietmar 3. Matematikai praktikum (alapozó egyetemi kurzus!) Prof. Dr. Krámli András 4. Kutatásmódszertan Prof. Dr. Szabó Katalin és Kiss Olga 5. Valószínűségszámítás és matematikai statisztika Dr. Viharos László 6. Pénzügytan Prof. Dr. Botos Katalin 7. Statisztika Dr. Petres Tibor 8. Bevezetés a véletlen folyamatok elméletébe Prof. Dr. Krámli András 9. Gazdasági matematika Prof. Dr. Krámli András 10. A közgazdaságtan matematikája Dr. Viharos László 11. Regionális gazdaságtan Prof. Dr. Lengyel Imre 12. Idősorelemzés Prof. Dr. Krámli András 13. Adatállomány redundanciájának mérése Dr. Petres Tibor 14. Sustainable development Prof. Dr. Stefan Brunnhuber 15. Gazdaságpszichológia Prof. Dr. Hámori Balázs 16. A közgazdaságtudomány filozófiája Dr. Farkas Beáta 17. Marketingkutatás Dr. habil Veres Zoltán 18. Bevezetés a tőzsde matematikájába Prof. Dr. Krámli András 19. Dinamikus gazdasági modellek Dr. Makay Géza 20. Az EU gazdasága Dr. Farkas Beáta 21. Pénztörténet, pénzfilozófia Prof. Dr. Botos Katalin 22. Nemzetközi pénzügyek Prof. Dr. Botos Katalin 23. Pénzügyek és növekedés Dr. Csillik Péter 24. Életpályafinanszírozás Dr. Szegő Szilvia 25. Reappraisal of microeconomics Dr. Martinás Katalin 26. Általános pszichológia 27. Pszichológia módszertana 28. Szociálpszichológia 29. Magatartás gazdaságtan Prof. Dr. Hámori Balázs 30. Speciális gazdaságpszichológia Prof. Dr. Magyari-Beck István 31. Munkapszichológia Dr. Klein Sándor 32. Szervezetpszichológia 33. Regionális gazdaságfejlesztés Prof. Dr. Lengyel Imre 34. Lokális gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Prof. Dr. Lengyel Imre
4. számú melléklet: A Doktori Program követelményeinek teljesítésével kapcsolatos technikai tudnivalók A képzés során a hallgatóknak 180 kreditpontot kell szerezniük. Kreditpontok a következő munkákért szerezhetők: 1. Kötelező kurzusok teljesítése 2. Műhelyspecifikus kutatószemináriumok teljesítése 3. Műhelykutatási munkában történő részvétel 4. Egyéni kutatói munka témavezetői irányítással 5. Oktatás 6. Konferencia-részvétel A kurzusok a vonatkozó előfeltételek megléte esetén teljesíthetőek. Műhelykutatásokért a hallgatók félévente 12 kreditpontot szerezhetnek. Saját kutatásért a témavezető félévente 5 kreditpontot adhat. A műhelyek vezetője által elismert 28 óra magyarnyelven történő oktatásért 10 kreditpont szerezhető. Magyar nyelvű konferencia-előadásért 5 kreditpont, nemzetközi konferencia-előadásért 10 kreditpont jár. 12 kreditpontértékű műhelykutatás kiváltható további 1 nemzetközi konferencián történő előadással vagy Erasmus program keretében történő 1 féléves idegennyelvű oktatással. A hallgatók legkésőbb az adott félévre történő beíratkozásig kötelesek a Doktori Iskolával közölni, milyen kurzusokat, illetve műhelykutatásokat kívánnak az adott félévben teljesíteni. A hallgatóknak félévente legalább 15 kreditpontot teljesíteni kell. A Világgazdasági és nemzetközi pénzügyek, illetve a Gazdaságpszichológia kutatóműhelyek hallgatói elsődlegesen saját műhelyük által meghirdetett műhelykutatási programokat kötelesek teljesíteni, a Gazdaságmatematika kutatóműhely hallgatói a műhelyvezetővel történő egyeztetés alapján kapcsolódnak be más kutatóműhelyek munkáiba.
5. számú melléklet: A műhelykutatások leírása 3.1. Az állam szerepvállalása. Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin A kutatás keretében első fázisban a nemzetközi statisztikák alapjánszeretnénk feldolgozni a XX. század II. felének nemzetközi gazdasági adatsorait és az errõl készült nemzetközi tanulmányokat: a szociális intézkedések körében a különbözõ társadalombiztosítási területhez tartozó szolgáltatások súlyát az államháztartási kiadások között. Ebbe a körbe sorolnánk az oktatási és kulturális kiadásokat is, hiszen az állam közpénzbõl nyújtja mindenkinek ezeket a lehetõségeket, a munkanélküli segélyezés problémáját, és az anyasági juttatások alakulását. Egy második fázisban szeretnénk kitérni annak vizsgálatára, hogy az állam gazdasági szerepvállalása a piacgazdaságokra milyen konkrét formákban valósult meg, így milyen hatása van a gazdaságra az állami megrendeléseknek, infrastrukturális fejlesztésnek. E témakörbe tartozik a PPP programok elemzése is. 3.2. A világgazdasági súlypontképzõdés a XX. században. Vezeti: Dr. Kőrösi István CSc. A XX. században a világgazdaságban a vezetõ gazdasági hatalom egyértelmûen az USA lett. A két európai csoportosulás, az európai integráció és egy átmeneti idõszakban a KGST megkísérelt hasonló gazdasági erõcentrummá válni. A legújabb korban a Kelet-Ázsiai országok élretörése is tapasztalható, ennek keretében vizsgálandó Japán szerepe és a kínai gazdaság fejlõdésének legújabb tendenciája. 3.3. Az euró nemzetközi szerepvállalása. Vezeti: Prof. Dr. Botos Katalin DSc. A kurzus keretében vizsgálnánk a nemzetközi pénzügyi rendszer mûködésének tapasztalatait, a legújabb korban a dollár kulcsvaluta szerepének alakulását, az euró elszámolási és tartalékvaluta szereplését a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Ennek keretében vizsgálnánk az európai központi bank történetét, működését és hatását az integrációs folyamatra. 3.4. Fogyasztói magatartás-kutatás. Vezeti: Dr. habil. Veres Zoltán Ph.D. A műhelykutatási programban a Fogyasztói magatartás főbb területein (elégedettség, lojalitás, észlelt kockázat, preferenciák, vevőérték, fogyasztásszociológia stb.) a legújabb kutatási modelleket és eredményeket tanulmányozzuk és dolgozzuk fel. A vizsgálódás három főiránya: 1. a szolgáltatói kompetencia kockázatérzet kommunikáció elégedettség lánc modellezése és a lehetséges moderátorváltozók hatásmechanizmusának feltárása;
2. a fogyasztás életstílus-determinánsainak verifikáló kutatása fogyasztásszociológiai kutatási előzmények alapján; 3. a szolgáltatások igénybevevői elégedettségkutatási módszereinek kritikai vizsgálata, az elégedettség, a szolgáltatásminőség és a szolgáltatói kommunikáció összefüggéseinek feltárása. 3.5. Pénz, identitás és pénzvarázs. Vezeti: Dr. Szegő Szilvia CSc. A műhelykutatás keretében a történelmi pénzviszonyok értelmezésének csapdáit tárja. Sor kerül a pénzfunkciók elemzésére, a funkciók hierarchikus viszonyának taglalására, a közönséges és a nagyerejű pénzek megkülönböztetésére. E gondolatmenet kapcsán feldolgoznánk a mennyiségi pénzelméletek pénzről alkotott fogalomrendszerének fejlődését: a pénz mint közvetítőtől eljutunk a pénzhez, mint a gazdasági aktusok tulajdonképpeni tárgyához. A pénzviszony fejlődése a cash and carry től, vagyis a fogd a pénzed és fuss elvétől a bizalomviszony elvéig. A pénz mint bizalmi szimbólum. A pénzidentitás mint kompetencia szimbólum. Pénz mint felhatalmazás, mint felhatalmazottság és az arról szóló papír. A bizalmi viszony szereplői. A bizalom támaszok a pénzrendszerben. Pénzteremtés értelmezése a viszonyok egyszer pozitív, másszor negatív paradoxona szerint (E fejezet taglalásakor gazdaságpszichológiai vonatkozásokban felhasználjuk Garai László fogalmi apparátusát). A pénz az első, a második és a sokadik hatványon. A növekedési kényszer. A pénzügyi elszámolások átmenetisége: Ki fizet a végén kérdése? A pénzvarázs, azaz a Ki fizet a végén? probléma bemutatása. Ezen belül a pénzviszonyok átmenetiségének bemutatása a GDP elosztási viszonyainak kapcsán. Káldor válasza a pénzvarázsra: Káldor elosztáselméletének tanulságai a pénzviszonnyal kapcsolatban. (Többlet feladatként elvégezhető a mikro és a makroszabályozások közötti szabályozódási ellentmondások elemzése a fizetési mérleg tételei közötti kapcsolatrendszerekben.) Pénz és a modernizáció inflációja: mint a nem formalizált jövedelem és vagyon újraelosztás (a szereplők cselekvési viszonyaiban megjelenő többnyire szolid elosztási küzdelem és érdekszövetségek a veszteségek leosztására A pénz teremtés: ki osztja a lapot és ki állja a pénzbizalomért a gátat? Az állam, a pénz és a piac kapcsolatának értelmezése egy sajátos pénzügyekkel rendelkező modernizációs korban. A felvetett kérdés nemzetközi pénzügyek működési logikája szerint is taglalandó. Gazdaságpolitika a pénzügyi paradoxonok hálójában: Kettős történelmi válaszok a gazdasági helyzet javítására: a túl sok a pénz vagy a túl kevés a pénz logikája szerint gondolkodók. 3.6. A versenyképesség egyéni, társadalmi és intézményi feltételei. Vezeti: Prof. Dr. habil. Hámori Balázs CSc.
A kutatási folyamat négy egymással szorosan összefüggő és egymásra épülő altémát ölel fel: A magyarországi versenyszellem mikro és makrogazdasági hatásainak közgazdasági elemzését; különös tekintettel az irigység szerepére a gazdasági életben, a versengéssel kapcsolatos közgondolkodás és a versengéssel kapcsolatos implicit attitűdök sajátosságait és megjelenésüket a hazai szervezeti kultúrában és a szervezeti döntésekben, a gazdasági versengés magyarországi percepciójával kapcsolatos vizsgálatokat és ezek kulturális összehasonlítását, különös tekintettel a gazdasági pályára készülő és a már a gazdaságban vagy üzleti életben tevékenykedő szereplők nézeteire, valamint a vállalkozói magatartás és az egyéni kockázatvállalás összefüggéseit. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak a hallgatók a legújabb nemzetközi szaktudományos közlésekre és saját irodalomkutatásukra is támaszkodva a kurzus során. 3.7. Pénzügyi viselkedés - esetek, kísérletek és "játékok". Vezeti: Komáromi György, Ph.D. A módszertani bevezetést követően cikkekre, tanulmányokra, és a hallgatók saját kutatásaira támaszkodva elemezzük, hogy az adott pénzügyi, tőzsdei, stb. jelenségek, hogyan ragadhatóak meg a kísérleti és játékelméleti apparátus segítségével. 1. Pénzügyi viselkedéstan legfontosabb területei A tőkepiaci hatékonyság elméleti alapjai után különböző empirikus tanulmányok alapján megvizsgáljuk, milyen esetekben sérül a standard pénzügyi elméleti keret. Árazási és döntései anomáliákat veszünk sorra, melyek magyarázatához szükség van a vizsgálati, elsősorban a gazdasági aktorok viselkedésére vonatkozó feltételek megváltoztatására. Zajos kereskedés és a részvénypiaci buborékok lehetséges okait elemezzük. 2. Viselkedési minták a pénzügyi döntésekben Bemutatjuk, hogyan tesztelhetőek és modellezhetőek az alábbi viselkedési minták, jelenségek a pénzügyi piacokon: horgonyzás, konzervativizmus, túlzott optimizmus, túlzott bizalom stb. 3. Kísérleti és játékelméleti megközelítés a viselkedési anomáliák kutatásában. 3.8. Információ és identitás. Vezeti: Prof. Emeritus Dr. Garai László DSc. (Előkészületben) 3.9. A működőtőke beruházás összehasonlító kulturális és viselkedési orientációjú elemzése. Vezeti: Dr. Habil Árva László A külföldi működőtőke-beruházások és azok nyomán létrejövő transznacionális vállalatok a 20. század utolsó két évtizedének, illetve a 21. század elejének meghatározó gazdasági tényezői, amelyek hozzájárultak nem csak a világgazdasági
kapcsolatok átformálásához, hanem az egyes országok belső gazdasági viszonyainak alapvető átrendeződéséhez is. Bár számos közös vonással lehet jellemezni általánosságban a külföldi működőtőke-beruházásokat, illetve a transznacionális vállalatokat, azt is fontos látni, hogy a világ különböző térségeiből, illetve országaiból származó külföldi működőtőke-beruházások, illetve a világ különböző részeiben anyavállalattal rendelkező transznacionális vállalatok (TNV) szerkezetei, illetve viselkedése közt jelentős eltérések is mutatkoznak. Egy észak-amerikai anyavállalattal rendelkező TNV más módon viselkedik, mint egy ugyanazon ágazatban működő német, francia vagy japán anyavállalattal rendelkező transznacionális vállalat. Azt is látni kell, hogy a különböző kultúrával rendelkező beruházási célterületek sok esetben igen eltérő módon reagálnak a külföldi működőtőke-beruházások beáramlására. Tematika: A világgazdasági transzformáció motorjai: a külföldi működőtőkeberuházások és a transznacionális vállalatok A transznacionális vállalatok kulturális meghatározottságai: eltérések az amerikai, a brit, a francia, a holland, a német és a japán székhelyű TNV-k szerkezeti struktúrái és viselkedési modelljei közt A külföldi beruházások hatásai a fogadó országok gazdaságára: eltérések a különböző térségekből és országokból érkező beruházások hatásai között (gazdasági, kulturális, ökológai hatások) Kultúra és vállalati felvásárlás: eltérő kultúrák konfliktusai a felvásárlások során Külföldi beruházások hazánkban: kronológiai és geográfiai megoszlás A magyarországi autóipar példája: német, amerikai és japán vállalati magatartások összehasonlítása: kapcsolatok a beszállítókkal A vállalati kultúra átalakulása egy más térségből származó TNV akvizíciója nyoán Eltérő magatartástípusok a magyarországi külföldi tulajdonban lévő vállalatok között Tudja-e befolyásolni a gazdaságpolitika a külföldi beruházásokat, illetve a TNV-k viselkedését? 3.10. Az új gazdaság gazdaságtana.. Vezeti: Kocsis Éva Ph.D A műhely rendszerezett formában mutatja be azokat a legújabb fejlődési tendenciákat, amelyek az információs forradalom hatására a gazdálkodás módjában, az üzleti élet szervezeti formáiban és piaci mechanizmusaiban végbemennek. A modern gazdaság legújabb fejlődési trendjeit egy új gazdasági rendszertípus kialakulásához vezető út egymással összefüggő tényezőiként értelmezzük, azokat a gazdasági rendszerelmélet keretében elemezzük. Foglalkozunk a tömeges testreszabás, a modularitás és változatossági hozadék kérdésével, az üzleti hálózatok fekete dobozával, a verseny és a kooperáció hatékonysági hatásával az egyes hálózat-típusokban, a szervezeti tanulás és
tudásmegosztás elméleti megközelítéseivel, a munkapiac átalakulásának mikro- és makrogazdasági hatásaival, az elektronikus piacterek logikáival.