Technika, életvitel és gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat Alapfokú nevelés oktatás szakasza 1 4. évfolyam Készült a Katolikus Pedagógiai, Szervezési és Továbbképzési Intézet által ajánlott kerettanterv alapján 1

Célok és feladatok A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét A Technika, életvitel és gyakorlat tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. A tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl., a háztartástan a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. A tantárgy feladata a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzése érzékszervi tapasztalással. Összefüggések fölismerése az anyagok és a belőlük készült tárgyak között (alapanyag, termék, félkész termék). Az anyagföldolgozás alaplépéseinek alkalmazása. Tájékozódás az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. A ház körüli hagyományos és 2

kézműves technológiák ismerete. Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményeinek, a szerkezetnek és a formának a kapcsolata. Az épített környezet, a korszerű és a régi építmények (épületek, utak, hidak, felüljárók alagutak, toronyházak és tornyok) anyagainak és szerkezeteinek megismerése. (Szerkezeti anyagok, műanyagok, üveg.) Az adott lakókörnyezet előnyeinek és hátrányainak fölismerése. Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítése egyéni elképzelés szerint. Egyszerű makett készítése és elemzése terv alapján. A munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használata. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés történetének ismerete. A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeik bemutatása. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen, megismerkedés a kerékpáros közlekedés szabályaival. Egyszerű házimunkák elvégzése. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység megszokása. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Környezetkímélő és a természetet szerető életmód kialakítása. Fejlesztési követelmények Feladatok és tevékenységformák A szükségletek és lehetőségek fölismerése A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a közösségi, a szabadidős az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával. Tervezés Részletes tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és megvalósítható terv kidolgozása. 3

A munka megszervezése és kivitelezése Egyszerű tárgyak, szerkezetek berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források, és folyamatok ismerete és gyakorlott használata. Értékelés Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlósága, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél. Készségek fejlesztése A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készséget, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. Képességek fejlesztése A szükségletek és lehetőségek fölismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kiformálni és rászoktat az ellenőrzés igénylésére. 4

Éves órakeret felosztása 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Kötelező heti óraszám 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra Éves óraszám 36 óra 36 óra 36 óra 36 óra Témakör 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Család, otthon, háztartás 10 6 6 6 Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 14 18 16 16 Közlekedési ismeretek 2 4 4 4 Közösségi munka, közösségi szerepek 10 8 10 10 36 óra 36 óra 36 óra 36 óra 5

1 2. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 1 2. évfolyamon, hogy a kulcskompetenciák különösen a természettudományos-technikai kompetencia fejlesztésével a gyermek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt közvetlenül körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása során olyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti, társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésében és az örömmel végzett alkotó munkájában. Támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetét, elősegítse a hatékony és egyre önállóbbá váló tanulását, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemi ismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket, a tanulás és a munka tiszteletét, megszeretését, a tudás, az alapvető értékek, a megőrzendő hagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás mellett a csoportmunkában történő, egymást segítő munkavégzés. A szociális és állampolgári kompetencia alakítása a közvetlen környezet, a családi életvitel formálásával, a családi és iskolai körben vállalható feladatok, valamint a munkamegosztás lehetőségeinek megismerésével kezdődik. Az anyanyelvi kommunikáció készségeinek fejlesztése kiemelt terület a célok, feladatok megvalósítása során. A különböző játékok közben szinte észrevétlenül bővül a szókincs, fejlődik a nyelvhasználat. A mindennapokban elvégzendő munkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükséges szokások és elemi munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszköz- és szerszámhasználat gyakorlását szolgálják. A matematikai kompetencia fejlődését a becslések, mérések, számítások, a síkbeli és térbeli alakzatokkal történő manipuláció, a válogatások és a csoportosítások segítik. A kezdetben mintakövetéssel készített, majd az alkotó fantázia által vezérelt önálló munkavégzéssel kialakított munkadarabok hozzájárulnak az esztétikai érzék fejlődéséhez. A kézműves foglalkozások, a népművészeti alkotások megismerése révén, az esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésével a tanulók nyitottá válnak a világ sokfélesége és nemzeti kulturális örökségünk iránt. 6

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, az öltözködés, a higiénia, és a helyes időbeosztás terén. Minden évben visszatérő programok a családi, az osztály- és az iskolai rendezvények. A kisebb és nagyobb közösségek ünnepei a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek őrzése mellett a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését segítik. Mintát adnak az ünnepre való felkészüléshez, az ünnepléshez, az ünneplés utáni teendők végzéséhez. A kezdeményezőképesség és a feladatvégzésre vállalkozás fejlesztését szolgálja a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés feladataival való ismerkedés, a kommunikáció, az egyeztetés, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása, a kockázati tényezők mérlegelése, a munkavégzés egyénileg és csapatban, a tapasztalatok (eredményesség és etikus magatartás) életkornak megfelelő értékelése, elemzése, s ezek megszívlelése. A gyalogos közlekedés alapvető tudnivalóinak, a veszélyhelyzetek és a balesetek megelőzését célzó szabályok megismerése és azok szituációs játékokban való élményszerű alkalmazása megalapozza a biztonságos és önálló közlekedéshez szükséges szokások kialakulását. 7

Tematikai egységek és óraszámok 1. évfolyam Éves óraszám 36 óra Heti óraszám: 1 óra Tematikai egységek Alapóraszám 90 % + 10 % Óraszám 1. Család, otthon, háztartás 9 + 1 10 1.1. Élet a családban 1.2. Biztonságos otthon 1.3. Családi időbeosztás 1.4. Tisztaság és rend 1.5. Táplálkozás 1.6. Testápolás 1.7. Célszerű öltözködés 1.8. Növényápolás, állatgondozás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 12 + 2 14 2.1. Az anyagok 2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakítása 2.3. Építés 3. Közlekedési ismeretek 2 2 3.1. Gyalogos közlekedés szabályai 3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályai 3.3. A közlekedésben rejlő veszélyek 4. Közösségi munka, közösségi szerepek 9 + 1 10 4.1. Családi rendezvények, ünnepek, események 4.2. Iskolai és osztályrendezvények 4.3. A közösségért végzett munka 32 óra + 4 óra 36 óra 8

Az alapóraszám 10 % - ának felhasználása Család, otthon, háztartás Látogatás egy zöldségboltban. Táplálkozás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés A JMK színházépületének folyosóján lévő időszakos kiállítások megtekintése Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakítása Közösségi munka, közösségi szerepek Szent Miklós ünnepén ajándékkészítés a testvérosztálynak. Iskolai és osztályrendezvények 9

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret 10 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása. Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikai környezet megismertetése és megismerése során. A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása. A családkép és a családi otthon képének alakítása. A rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása. Együttműködési képesség kialakítása a családtagokkal, az iskolatársakkal, felnőttekkel. Szókincsbővítés. Az önismeret fejlesztése. Kompetenciák Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Testi-lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Anyanyelvi kommunikáció (szóbeliség, jelképek) Szociális és állampolgári kompetencia (egészségtudatosság, társas aktivitás, önfejlesztés, pozitív gondolkodás, empátia) Természettudományos kompetencia (megfigyelés, 4.3. Élet a családban Családtagok bemutatása családrajzzal, síkbábokkal. Családi szerepek. Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra. 4.3. Biztonságos otthon Házimunkák számbavétele. Munkamegosztás a családban. Otthoni balesetek megelőzése. Veszélyt jelző piktogramok megismerése. 4.3. Családi időbeosztás Munkaidő, tanulási idő, szabadidő, pihenés ideje. Időbeosztás megbeszélése, napirend készítése. 4.3. Tisztaság és rend Tisztaság és rend a környezetünkben. Az otthon tisztasága, munka- és a taneszközök épen és rendben tartása. Alapvető takarító eszközök használata. Személyes higiéné, tisztálkodás szabályainak ismerete. Környezetünk tisztán tartása. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, szövegalkotás, beszédkultúra, kommunikáció. Környezetismeret: család, egészséges életmód, növényismeret, évszakok, napszakok, időjárási tényezők, lakhelyek, higiéné. Matematika: tájékozódás térben és időben időtartam, nap, napszakok. Hittan: Én és a közvetlenebb / tágabb környezetem, közösségeim, társaim. 10

kritikus gondolkodás) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (esztétikai érzék, harmónia) Kulcsfogalmak/ fogalmak 4.3. Táplálkozás Az egészséges alapelemei. Zöldség- és gyümölcstál készítése. Látogatás egy zöldségboltban. 4.3. Testápolás Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztántartása). 1.7. Célszerű öltözködés A napszaknak, évszaknak, hétköznapi tevékenységeknek és ünnepi alkalmaknak megfelelő öltözködés. Öltöztetőbaba modell ruhatárának rajzolása, öltöztetése. 4.3. Növényápolás, állatgondozás Otthoni és iskolai szobanövényeink ápolása. Hobbiállatok gondozása. Családtagok, családi, baráti kötődések, szeretetkapcsolatok a környezetnek való megfelelés szándéka, beilleszkedés. Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség, háztartás, háztartásvezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartási eszköz, háztartási gép, háztartási baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, higiéné, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés. 11

Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret 14 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Környezettudatosság A tanulás tanítása Anyanyelvi kommunikáció (szóbeliség, információkezelés, kommunikációértékelés) Természettudományos kompetencia (megfigyelés, összehasonlítás, rendszerezés, osztályozás) Kulcsfogalmak/ fogalmak Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során. Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár által bemutatott nyomtatott egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban. Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig. Kézügyesség fejlesztése. Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben. Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása. A használt eszközök megóvása. Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén. Kompetenciák Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 2.1. Az anyagok Környezetismeret: anyagok, Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján). érzékszervek, érzékelés. 2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, szálas anyagok, textilek alakítása Képlékeny anyagokból egyszerű formák alakítása gyúrással, lapítással, gömbölyítéssel, Matematika: Tárgyak tulajdonságainak hengerítéssel. Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással. kiemelése; összeha- Faanyagok (hurkapálca) megmunkálása tördeléssel, darabolással, csiszolással. sonlítás Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata. Egyszerű fonalmunkák (sodrás, fonás). Tárgyak készítése természetes anyagokból (termésekből, csuhéból stb.) Magyar: szövegek értelmezése, Takarékos anyagfelhasználás. A JMK színházépületének folyosóján lévő időszakos kiállítások megtekintése Hittan: az alkotó ember és az 2.3. Építés épített világ tisztelete, értékek Építés építőelemekből (pl. konstrukciós játékok faépítő, Lego felhasználásával) óvása. utánzással, illetve önálló elképzeléssel. Anyag, anyagvizsgálat, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes anyag, átalakított anyag, sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés, anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény, építőelem. 12

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret 2 óra Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés és óvatosság fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; a család közlekedési szokásai; az óvoda (majd iskola) és a lakóhely közötti közlekedés Előzetes tudás lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről. A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása. A tematikai egység Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A nevelési-fejlesztési közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása. Az utazással kapcsolatos illemszabályok céljai megismerése. Kompetenciák Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Énkép, önismeret Környezettudatosságra nevelés Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Anyanyelvi kommunikáció (szóbeliség, szaknyelv, információkezelés, kritikus gondolkodás) Szociális és állampolgári kompetencia Felelősségérzet, döntésképesség társas aktivitás, önfejlesztés, Kulcsfogalmak/ fogalmak 3.1. Gyalogos közlekedés szabályai A gyalogos közlekedés alapszabályainak megismerése. Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Átkelés az úttesten. A forgalomirányítás jelzései: a közlekedési jelzőlámpa és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete. 3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályai A biztonságos, udvarias közösségi közlekedés szabályai. 3.3. A közlekedésben rejlő veszélyek A gyermekbalesetek okai, forrásai, megelőzésük. Helyes magatartás a baleseti helyszínen. Környezetismeret: közlekedési eszközök. Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat, képi jelzések és szóbeli utasítások, szövegértés (képi, ikonikus kódok és szövegek jelentésének egymásra vonatkoztatása, párosítása). Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár 13

Tematikai egység 4. Közösségi munka, közösségi szerepek Órakeret 10 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: a családi, baráti, iskolai és egyéb közösségi rendezvényeken szerzett élmények és tapasztalatok. Tapasztalatszerzés a környezetből, a tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése. A saját felelősség belátása, vállalása és érvényesítése a közvetlen környezet alakításában. Kölcsönös odafigyelés, alkalmazkodás a társakhoz, együttműködés a tevékenységek során, a feladatok megosztása, részfeladatok elvállalása és végrehajtása. Az ünnepléshez kötődő viselkedéskultúra és öltözködéskultúra elemeinek elsajátítása és betartása. Kompetenciák Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hon- és népismeret Gazdasági nevelés Testi-lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Anyanyelvi kommunikáció (a megfigyelés tapasztalatainak lejegyzése, írásbeliség, elmondása, szóbeliség, kritikus gondolkodás ) Énkép, önismeret 4.1. Családi rendezvények, ünnepek, események Születésnap, névnap, házassági évforduló megünneplése, az ezekkel kapcsolatos szokások, hagyományok. Meghívó, ajándékok készítése. A tapasztalatok megbeszélése. 4.2. Iskolai és osztályrendezvények Iskolai és osztályrendezvények (pl. Mikulás, Karácsony, Farsang, Anyák napja, Gyermeknap, osztálykirándulás, sportnap, játszódélután, nemzeti ünnepek) előkészítése. jelmezek stb.) előállítása vagy beszerzése. A közös tapasztalatok megbeszélése, az átélt érzések megfogalmazása. Szent Miklós ünnepén ajándékkészítés a testvérosztálynak. /10%/ Környezetismeret: szokások, hagyományok, jeles napok, családi és közösségi ünnepek. Hittan: családi hagyományok, ünnepek, élmények feldolgozása, játékok. Szociális és állampolgári kompetencia (egészségtudatosság, társas aktivitás, önfejlesztés, pozitív gondolkodás, empátia) Kulcsfogalmak/ fogalmak 4.3. A közösségért végzett munka Teremdekoráció készítése a tanult technikák alkalmazásával. A munka megszervezése, lebonyolítása, értékelése. Rendezvény, ünnep, jeles nap, népszokás, munkaszervezés, program, dekoráció. 14

A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam végén Tudjon példákat a természetes és a mesterséges környezetből. Tudjon hosszúságot, nagyságot viszonyítani, összehasonlítani. Lényegkiemelés, becslés elsajátítása. Képlékeny anyagból egyszerű formák alakítása. Anyagok megfigyelése, külső, belső tulajdonságainak segítségével való alakíthatóságára. A célnak megfelelő munkaeszköz használata. Tudjon papírt alakítani az eddig tanult módokon. Legyen képes a legegyszerűbb eszközök és szerszámok helyes és balesetmentes használatára. Tudjon minta és egyéni elképzelés alapján építeni. Legyen képes az úttesten biztonságosan átkelni irányítással és önállóan. Tudja a szülei foglalkozását. Vegyen részt házimunkában. Ismerje az alapvető egészségügyi követelményeket, és azokat alkalmazza is a mindennapi életben. Ismerje a lakás berendezési tárgyait és azok rendeltetésszerű használatát. Ismerje a célszerű takarékosság néhány szabályát. Tartsa be az alapvető viselkedési szabályokat A magasabb évfolyamba lépés feltételei Tudja használni az eszközöket. A munkafolyamatot el tudja mondani. Építése modellkövető, illetve kreatív legyen Szerezzen jártasságot a tevékenységekben: gyurma formázása, papír hajtogatása, nyírás, ragasztás A munkája pontos, tiszta és tetszetős. A helyes és helytelen magatartási szokások a közlekedésben megkülönböztetés alapján. A forgalomirányítási jelzések ismerete, gyakorlati alkalmazása. 15

Tematikai egységek és óraszámok 2. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám 1 óra Tematikai egység Alapóraszám 90 % + 10 % Óraszám 1. Család, otthon, háztartás 6 6 1.1. Élet a családban 1.2. Biztonságos otthon 1.3. Családi időbeosztás 1.4. Tisztaság és rend 1.5. Táplálkozás 1.6. Testápolás 1.7. Célszerű öltözködés 1.8. Növényápolás, állatgondozás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 16 + 2 18 2.1. Az anyagok 2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakítása 2.3. Építés 3. Közlekedési ismeretek 3 + 1 4 3.1. Gyalogos közlekedés szabályai 3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályai 3.3. A közlekedésben rejlő veszélyek 4. Közösségi munka, közösségi szerepek 7 + 1 8 4.1. Családi rendezvények, ünnepek, események 4.2. Iskolai és osztályrendezvények 4.3. A közösségért végzett munka 32 óra + 4 óra 36 óra 16

Az alapóraszám 10 % - ának felhasználása Család, otthon, háztartás Látogatás egy zöldségboltban. Táplálkozás Tárgyi kultúra, technológiák, termelés A JMK színházépületének folyosóján lévő időszakos kiállítások megtekintése Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakítása Közösségi munka, közösségi szerepek Szent Miklós ünnepén ajándékkészítés a testvérosztálynak. Iskolai és osztályrendezvények 17

Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás Órakeret 6 óra Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: élmények, tapasztalatok elmondása; lakhely ismerete; családtagok és Előzetes tudás rokonok bemutatása; alapvető viselkedési szabályok betartása. Tapasztalatszerzés a közvetlen természeti, társadalmi és technikai környezet megismertetése és megismerése során. A tematikai egység A környezet- és egészségtudatosság egyes elemeinek megalapozása. A családkép és a családi otthon képének alakítása. A nevelési-fejlesztési rendszeresség és a rendszeretet iránti igény formálása. Együttműködési képesség kialakítása a családtagokkal, az iskolatársakkal, felnőttekkel. Szókincsbővítés..Az önismeret céljai fejlesztése. Kompetenciák Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok 1.1. Élet a családban Hétköznapok és ünnepek eseményeinek megkülönböztetése. Ajándékok készítése családtagok számára, különböző alkalmakra. Hon- és népismeret Gazdasági nevelés Testi-lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Anyanyelvi kommunikáció (a megfigyelés tapasztalatainak lejegyzése, írásbeliség, elmondása, szóbeliség, kritikus gondolkodás ) Énkép, önismeret Szociális és állampolgári kompetencia (egészségtudatosság, társas aktivitás, önfejlesztés, pozitív gondolkodás, empátia) Kulcsfogalmak/ fogalmak 1.2. Biztonságos otthon Háztartási eszközök, gépek használatának lehetőségei. Veszélyforrások a háztartásban: sérülést okozó tárgyak, tűzgyújtó eszközök, gáz, elektromosság, gyúlékony, maró, illetve mérgező vegyszerek, romlott ételek. Veszélyt jelző piktogramok megismerése. 1.3. Családi időbeosztás Egészséges és helyes szabadidős tevékenységek felsorolása, ismertetése, megbeszélése. Rajzos programajánlat készítése. 1.4. Tisztaság és rend Alapvető takarítószerek használata. Takarékosság energiával, vízzel. A szelektív hulladékgyűjtés célja, jelentősége és megvalósítása. 1.5. Táplálkozás Az egészséges, korszerű táplálkozás alapelemei. Étrend összeállítása képek válogatásával. Szendvics készítése. 1.6. Testápolás Higiéné. Testápolás (kézmosás, körömápolás, mosakodás, fürdés, hajmosás, intim területek tisztántartása) eszközei és anyagai. 1.7. Célszerű öltözködés Ruhadarabok válogatása, csoportosítása, hajtogatása. Szekrényrendezés. 1.8. Növényápolás, állatgondozás Otthoni és iskolai szobanövényeink védelme. A növények életfeltételeinek biztosítása. Hobbiállatok gondozása, felelős állattartás. 18 Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, szövegalkotás, beszédkultúra, kommunikáció. Környezetismeret: család, egészséges életmód, növényismeret, évszakok, napszakok, időjárási tényezők, lakhelyek, higiéné. Matematika: tájékozódás térben és időben - időtartam, nap, napszakok. Hittan: Én és a közvetlenebb és tágabb környezetem, közösségeim, társaim. Családtagok, családi, baráti kötődések, szeretetkapcsolatok, beilleszkedés. Család, családtag, életmód, lakhely, családi ház, lakás, otthon, közösség, háztartás, -vezetés, házimunka, veszélyforrás, baleset, háztartási eszköz, - gép, - baleset, munkamegosztás, ünnep, egészséges életmód, táplálkozás, testápolás, öltözködés, időbeosztás, napirend, szabadidő, környezet, környezetvédelem, takarékosság, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés.

Tematikai egység 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Órakeret 18 óra Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: az óvodáskorban használt, megmunkált anyagok és készített tárgyak Előzetes tudás ismerete; az anyagok tulajdonságainak megállapítása érzékszervi vizsgálattal; anyagalakítás: gyurmázás, formázás, hajtogatás, nyírás; eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során. Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban. A munka során felhasználandó anyagok technológiai tulajdonságainak megtapasztalása, irányított (felhasználás célja szerinti) vizsgálata. A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel. Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig. Kézügyesség fejlesztése. Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. Szabály- A tematikai egység nevelési-fejlesztési követés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben. Tanulási szokások (sorrendiség, időbeosztás, hatékonyság) alakítása. Az céljai anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása. Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén. Kompetenciák Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Anyanyelvi kommunikáció. szóbeliség, információkezelés Természettudományos kompetencia (megfigyelés, összehasonlítás, rendszerezés, osztályozás, alkotóképesség) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (tájékozódás a munka világában) Kulcsfogalmak/ fogalmak 2.1. Az anyagok Az anyagok fajtái, tulajdonságai, felhasználhatóságuk. Anyagvizsgálatok érzékszerveinkkel (látás, tapintás útján). 2.2. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek alakítása Képlékeny anyagokból (gyurma, só-liszt gyurma, agyag, tészta) egyszerű formák alakítása mélyítéssel, mintázással. Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással. Fűzőlapmunka. Faanyagok (fenyőléc) megmunkálása darabolással, csiszolással. Fémhuzal alakítása hajlítással. Szálas anyagok, fonal jellemzőinek vizsgálata (elemi szál, ágak, sodrat). Egyszerű fonalmunkák (csomózás, pompon készítése) és egyéb kézműves technikák (nemezelés, gyöngyfűzés). Gombfelvarrás. Síkbábok készítése papír, fa, fonal és textilanyagok felhasználásával. Maradék anyagokból és hulladékból készíthető tárgyak. Takarékos anyagfelhasználás. A végzett tevékenységekkel kapcsolatos mesterségek régen és napjainkban. Látogatás egy helyi kosárfonó vagy szövő műhelyben. 19 Környezetismeret: anyagok, érzékszervek, érzékelés. Matematika: Tárgyak tulajdonságainak kiemelése; összehasonlítása mérhető tulajdonságaik szerint Magyar nyelv és irodalom: rövid útmutató jellegű szövegek értelmezése, 2.3. Építés Hittan: az alkotó ember és Építés építőelemekből kép és rajz alapján, illetve önálló elképzeléssel. az épített világ tisztelete Anyag és vizsgálata, anyagi tulajdonság, becslés, mérés, méret, szélesség, hosszúság, magasság, természetes és átalakított anyag, sablon, mintaelem, szálas anyag, fonás, csomózás, nemezelés, anyagtakarékosság, újrahasznosítás, építmény, építőelem.

Tematikai egység 3. Közlekedés Órakeret 4 óra Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Anyanyelvi kommunikáció szóbeliség, szaknyelv, információkezelés, kritikus gondolkodás Szociális és állampolgári kompetencia (felelősségérzet, döntésképesség, társas aktivitás, önfejlesztés, empátia, környezettudatosság) Az iskolaérettségi kritériumok szerint elvárt szinten: közlekedés és óvatosság fegyelmezett viselkedés a közlekedési környezetben; a család közlekedési szokásai; az óvoda (majd iskola) és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségei; élmények, tapasztalatok a településen belüli közlekedésről. A biztonságos és fegyelmezett gyalogos közlekedési ismeretek alapjainak kialakítása. Figyelem és elővigyázatosság; a közlekedéssel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. A közlekedési balesetek okainak azonosítása, a megelőzés, az elhárítás, a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése és gyakorlása. Az utazással kapcsolatos illemszabályok megismerése. Kompetenciák Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Énkép, önismeret 3.1. Gyalogos közlekedés szabályai Környezetismeret: közlekedési A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. eszközök. Szabálykövető magatartás a közlekedési környezetben. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. A forgalomirányítás jelzései: a rendőri karjelzések és a gyalogos közlekedésnél jelentős jelzőtáblák ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak 3.2. A közösségi közlekedés viselkedési szabályai Az időjárás és a napszakok befolyása a gyalogosok és a járművek közlekedésére. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. 3.3. A közlekedésben rejlő veszélyek A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása. Kerékpárverseny szervezése /10%/ Magyar nyelv és irodalom: szókincsbővítés, fogalommagyarázat, képi jelzések és szóbeli utasítások, szövegértés (képi, ikonikus kódok és szövegek jelentésének egymásra vonatkoztatása, párosítása). Gyalogos közlekedés, közlekedési szabály (KRESZ), közút, gyalogátkelőhely, úttest, járda, megállóhely, jelzőlámpa, jelzőtábla, forgalomirányítás, tömegközlekedés, jármű, sorompó, baleset, biztonság, biztonsági öv, gyerekülés, gyerekzár. 20