Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének 56/1997. (VIII.27.) számú rendelete Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelmérõl és fenntartásáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. ( 1. ) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következõ rendeletet alkotja: I. Fejezet A rendelet célja 1.. A rendelet célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területére vonatkozó azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák az ember és a környezet harmonikus kialakítását, az ökológiai elemek és folyamataik védelmét, ezen belül (a) az élõ növényzet ( fák, cserjék, virágok, gyep ) rongálását, pusztítását, értékük csökkenését megakadályozza, (b) a közhasználatú zöldterületi és zöldfelületi funkció megszûnését és a zöldfelületi elemek károsodását megelõzze, elhárítsa, és a bekövetkezett károsodást csökkentse (c) a közhasználatú zöldterület és zöldfelület más célra történõ terület-felhasználását megakadályozza, (d) a közhasználatú zöldterületek és zöldfelületek rendeltetésszerû használatát szabályozza
A rendelet hatálya 2.. A rendelet hatálya kiterjed minden Nyíregyháza város közigazgatási területén lévõ: a) közterületnek minõsülõ közparkra és fasorra b) pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdõre c) lakó- és üdülõépületek elhelyezésére szolgáló tömbtelkek közkert céljára kialakított részére, ha az épület tulajdonosa (kezelõje) nem azonos a közkert tulajdonosával (kezelõjével) és annak fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik. d) közutat, járdát szegélyezõ, illetve a közút forgalmát terelõ vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületre e) közterületi játszótérre, szökõkutakra, csobogókra és egyéb mûvi elemekre f) pormentesített sétányra, kerti- vagy díszkõburkolattal fedett közterületre g) olyan területre, ahol a parkosítás már elkezdõdött h) helyi jelentõségû védett természeti értékre, amennyiben az idevonatkozó jogszabályok szigorúbb rendelkezést nem alkalmaznak. Fogalmi meghatározások 3.. E rendelet alkalmazása szempontjából: (1) Települési zöldfelületi rendszer: a zöldfelületek szerkezeti és funkcionális kapcsolatban álló összessége, a település valamennyi zöldfelülettel borított területe, amely elrendezésébõl, kapcsolataiból és rendeltetésébõl eredõen rendszert alkot, a bel - és külterületi elemek közötti kapcsolatot biztosítja (2) Közhasználatú zöldterület:
a város belterületén önkormányzati tulajdonban álló és a Polgármesteri Hivatal kezelésében lévõ minden olyan terület, amely a 2..-ban szerepel. (3) Korlátozottan használható zöldterület: a város közigazgatási területén mûködõ vagy már bezárt köztemetõ ( felekezeti hovatartozás nélkül ), illetve azok a jelentõs zöldfelülettel rendelkezõ intézmények, amelyek önkormányzati vagy más szervezet tulajdonában vagy kezelésében vannak. (4) Zöldfelület: a zöldterületnél általánosabb fogalom. Minden olyan felület zöldfelület, amelyet döntõ mértékben növény borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén ( ipari-, lakó-, közlekedési terület, stb. ) belül helyezkedik el. A járda és úttest közötti területet minden esetben zöldfelületnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terület növényzettel fedett - e vagy sem. (5) Közpark: olyan zöldfelületi létesítmény, amelynek alapvetõ rendeltetése, hogy a lakosság számára biztosítsa a lakás közelében a hétközi és hétvégi szabadidõnek a szabad levegõn való sokoldalú, aktív eltöltését. (6) Humuszvédelem: a termõföldnek a felvonulási, bontási, tereprendezési, illetve építési munkák elõtti letermelése és külön területen való tárolása; illetve a munkák elvégzése után annak eredeti helyére való visszaterítése. (7)A faérték az 1. sz. mellékletben foglaltak szerint kiszámított Ft összeg (8) Zöldfelületi Alap: a fakivágások engedélyezésének kapcsán fizetendõ faérték és a meglévõ zöldterület megszüntetése esetén fizetendõ zöldfelületi - érték, befizetések illetve a közhasználatú zöldfelülettel kapcsolatos, az önkormányzathoz befolyó egyéb
összegek kezelésére elkülönített, Alap. Az Alap kizárólag zöldfelületek létesítésére, felújítására, átépítésére, illetve a kivágott fák pótlására fordítható. A Zöldfelületi Alap nem azonos az önkormányzat által éves költségvetésében a közhasználatú zöldfelületek fenntartására fordított összeggel. II. Fejezet Közhasználatú zöldterületek létesítése és fenntartása 4.. (1) Közhasználatú zöldterületet létesíteni csak a Városi Fõkertész illetve a Városi Fõépítész által véleményezett tervdokumentáció alapján a közgyûlés hozzájárulásával lehet. A zöldterületet mûszaki átadás - átvétel során veszi át további fenntartásra a Városi Fõkertész. (2) Az építési engedélyben elõ kell írni a humusz védelmét, amelyrõl minden építtetõ köteles gondoskodni. (3) A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról az önkormányzat az általa kijelölt szervezeten keresztül gondoskodik. A fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezetet a közhasználatú zöldterületek zöldfelületi értékének, valamint azok éves amortizáció mértékének megfelelõen a Közgyûlés az éves költségvetésében biztosítja. (4)A Közgyûlés döntése szerinti megbízás alapján végzett közhasználatú zöldterület fenntartás szakszerûségét a Városi Fõkertész ellenõrzi. (5) Közhasználatú zöldterületek fenntartásának minõsül azok jó karbantartása, felújítása, korszerûsítése, így különösen: (a) a növényzet és a talaj folyamatos ápolása és védelme (b) a növényzet szakszerû permetezése (c) a növényzet pótlása, idõszakos cseréje
(d) a kerti- és sétautak, a játszási-, pihenési-, szórakozási- és testedzési célokat szolgáló kerti építmények, berendezések és felszerelések balesetet nem okozható, üzemképes állapotban tartása (e) a kertészeti építmények (szökõkutak, támfalak, stb.) jó állapotban tartása (f) a kerti- és sétautak tisztántartása, illetve hó- és síkosságmentesítése (6) A közhasználatú zöldterületek a településen belüli eltérõ elhelyezkedésük és funkciójuk alapján fenntartási kategóriákba sorolandók az alábbiak szerint: I. kategória: a reprezentatív ( városközponti ) területek Jellemzõ a folyamatos takarítás, továbbá a jelentõs méretû virágfelület. Az itt található növényzet fenntartása naprakész. II. kategória: a díszparkok Jellemzõ a naponkénti, ill. kétnaponkénti takarítás. A virágfelület nagysága megegyezhet az I. kategória arányaival. A növényzet színvonalasan fenntartott. III. kategória: a jól fenntartott, elsõsorban lakótelepi közparkok és terek kategóriája. Jellemzõ a heti két - vagy háromszori takarítás. A növényzet rendszeres ápolást kap. IV. kategória: a külterjesen kezelt parkok, terek és a fõközlekedési utak menti zöldfelületek Jellemzõ a kéthetenkénti - havonkénti takarítás V. kategória: az öntözés nélküli, külterjesen kezelt zöldfelületek területe. Jellemzõ a havonkénti takarítás. 5.. (1) A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezõ egyéb szervezetek kötelesek (a tulajdonosok, a bérlõk, a használók) az ingatlanuk határvonalától az útszegélyig, de legfeljebb 30 m-ig a rendelet 2..-ban meghatározott területek gondozását (kaszálás, gyomtalanítás, parlagfûmentesítés, tisztántartás, stb.) elvégezni vagy saját költségen elvégeztetni. (2) A lakások és a társasházak tulajdonosai (használói, bérlõi, haszonélvezõi,) kötelesek az épületek illetve a telek határvonalától
(a) ha a járda nem közvetlenül az épület mellett fut, akkor a járdáig, (b) ha a járda az épület mellett fut, akkor az úttest szegélykövéig, ennek hiányában az úttest vonaláig a rendelet 2..-ban meghatározott területek gondozását ( kaszálás, gyomtalanítás, parlagfûmentesítés, tisztántartás, stb.), ill. a járda takarítását elvégezni vagy saját költségen elvégeztetni. Járda hiányában az épület falsíkja és az úttest szegélyköve vagy az úttest vonala a mérvadó. (3) A közutak tartozékát képezõ fák és cserjék közlekedésbiztonsági szempontból szükséges gondozását a közút mindenkori fenntartója saját költségén köteles ellátni. (4) Az épület tetõcsatornájának tisztítása a tulajdonos kötelessége. A tetõ fölé nyúló, de azt nem veszélyeztetõ faágak le- és visszavágása tilos. Ez a rendelkezés nem érinti a fa szükségszerû és rendszeres visszametszését. (5) A közhasználatú zöldfelületek területérõl és összetevõirõl a zöldfelület tulajdonosa és kezelõje nyilvántartást köteles vezetni. III. Fejezet Közhasználatú zöldterületek használata 6.. (1) A közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit megfelelõ célra és módon - állaguk sérelme nélkül - mindenki ingyenesen használhatja. (2) Az építési hatóság a zöldterületek állagmegóvása érdekében egyes közhasználatú zöldterületek használatát az általa szükségesnek vélt idõtartamra korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a zöldterület eredeti funkciótól eltérõ használatát is, ( hibaelhárítás rendezvény, ideiglenes árusítás, stb. ) ha az a zöldterület állagát károsan nem érinti.
(3) Közhasználatú zöldterületen lábas- vagy aprójószágot áthajtani, illetve ott legeltetni nem szabad. (4) Közhasználatú zöldterületen tilos: (a) a szemetelés (b) olyan tevékenység folytatása vagy magatartás tanúsítása, amely mások nyugalmát, pihenését zavarja (c) kerti építmények, berendezések rendeltetésellenes használata, utakon, tereken a forgalom akadályozása (d) virágok és egyéb fás növények szedése, csonkítása (kivéve azok ültetése, pótlása és cseréje), fákon hirdetés, transzparens kifüggesztése (e) a hasznos állatok és madarak bármely eszközzel történõ zavarása ( madárfészek rongálása, tojáskiszedés, stb. ) (f) járdákon, sétányokon sóval történõ síktalanítás. E területeken csak mechanikai síktalanító anyagok ( fûrészpor, homok ) alkalmazhatók (g) sót, sóshomokot, vagy azokkal leszórt havat zöldterületre rakni (h) jármûvel a zöldterületen közlekedni, parkolni Közhasználatú zöldterületek növényzetének védelme 7.. (1) Meglévõ zöldfelületet megszüntetni általában nem lehet. Amennyiben a meglévõ zöldfelület megszüntetése részben vagy egészben elkerülhetetlen, úgy annak zöldfelületi értékének megfelelõ nagyságú belterületi csereingatlan biztosítása kötelezõ. A csereingatlan csak zöldfelület létesítésére hasznosítható. Amennyiben csereingatlan nem biztosítható, úgy a részben vagy egészben megszüntetésre kerülõ zöldfelület zöldfelületi eszmei értékét a Zöldfelületi Alapba kell befizetni. (2) Közhasználatú zöldterületek jogszabályon vagy hatósági határozaton (közterülethasználati, építési engedély, stb. ) alapuló más célú használata esetén a jogosított köteles az ott található növényzet védelmérõl gondoskodni. (3) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát valamilyen engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követõ 30 napon belül, de legkésõbb a következõ növényültetési idõszak végéig az eredeti állapotnak megfelelõen - a szükséges mértékben - helyreállítani.
(4) Ha a közhasználatú zöldterület engedélyezett más célú használata során a növényzet ( vagy a zöldterületen lévõ kerti építmény, berendezés, felszerelés, stb. ) megsemmisülése várható, a jogosított köteles saját költségén: (a) a növényzet elõzetes áttelepítésérõl, illetve annak azonos értékû növényzettel történõ pótlásáról gondoskodni; (b) a kerti építmények, berendezések, felszerelések ellenértékét, illetve azok áttelepítésének ( le- és felszerelés, elszállítás, tárolás, stb. ) költségét megtéríteni. (5) Amennyiben a kérelmezõ saját erõbõl nem képes a növényzet ( illetve a berendezések és felszerelések )áttelepítését, pótlását elvégezni, úgy a munkával más, erre a munkára szakosodott céget ( vállalkozót, stb. ) kell megbíznia. A megbízást az engedély iránti kérelemmel együtt a Polgármesteri Hivatalhoz kell bemutatni. Ha a kérelmezõ önerõbõl el tudja végezni fenti munkákat, úgy kérelemhez írásbeli nyilatkozatát is be kell csatolni. A végrehajtás ellenõrzése a Városi Fõkertész feladata. (6) Közhasználatú zöldterületen olyan munkát, mely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak halasztást nem tûrõ esetben ( csõtörés, stb. ) szabad végezni. Az ilyen esetben végzett munkát is 24 órán belül be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalnak, a terület helyreállítására a (2) bekezdésben leírtak szerint kell eljárni. (7) Burkolatkészítésnél vagy annak felújításakor a burkolat területébe esõ fás növényzetet csak úgy lehet burkolattal körbevenni, hogy annak töve körül legalább 1,50 m átmérõjû szabad (földes) terület maradjon. A szabadon maradó területet lehetõség szerint faveremráccsal kell ellátni. (8) A növényvédelmi munkák ( permetezések ) megkezdése elõtt a munkákat végeztetõ köteles a lakosságot 48 órával elõre értesíteni.
Közhasználatú zöldterületi fák kivágása 8.. (1) Faérték fizetési kötelezettséget kell elõírni minden olyan közterületi fakivágás engedélyezésekor, amikor a fa kivágását balesetveszély, épületek állagának védelme vagy a fa természetes elöregedése nem indokolja. (2) A befizetett összeget a Zöldfelületi Alapban kell kezelni. Az így befolyó összeg közterületi fapótlások költségének fedezésére használható. (3) A közterületi fakivágások engedélyezése, illetve a faérték fizetési kötelezettség elõírása az építésügyi hatósága feladata. A fakivágási kérelmek elbírálásához a hatóság a Városi Fõkertész és a zöldfelület kezelõje, továbbá a terület önkormányzati képviselõje véleményét kérheti ki, ill. szükség esetén a Fakivágást Ellenõrzõ Bizottságot, vagy szakértõt vehet igénybe. A fakivágási engedély csak a megállapított faérték befizetésének igazolása után adható ki. Ilyen esetben a fakivágást engedélyezõ határozatban fapótlást nem kell elõírni. A faérték befizetésére indokolt esetben a hatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést adhat. (4) A faérték befizetése nem mentesít az eljárási illeték megfizetése alól. Ezeken túl a kérelmezõ köteles a fakivágást saját felelõsségére és költségén elvégezni vagy elvégeztetni. (5) Engedély nélküli fakivágás esetében az elkövetõ köteles a faérték összegét is megfizetni, vagy ezen összegnek megfelelõ értékû fát a Városi Fõkertész által elõírt elõírt helyre vagy helyekre elültetni.
(6) Utcai fasor és épület közelében lévõ fák környezetében építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy az a fasort vagy fát nem károsíthatja. Amennyiben az építkezés miatt a fakivágás elkerülhetetlen ( pl. daruzás ), úgy a fakivágási kérelmet követõen a kivágandó fa faérték összegét az építtetõnek a Zöldfelületi Alapba be kell fizetni. (7) Az egyedi védett fákról, védett fasorokról külön rendelet rendelkezik. Lakossági ültetés közhasználatú zöldterületre 9.. (1) Lakó által közhasználatú zöldterületre ültetés történhet: (a) saját költségen (b) a Polgármesteri Hivataltól vagy annak megbízott szervezetétõl igényelt növényzetbõl. (2) Közhasználatú zöldterületre kiültetett növény az önkormányzat tulajdonába kerül, így annak kivágása engedélyköteles. (3) Lakó által végzett közhasználatú zöldterületi növényültetésnél a következõ szempontokat kell figyelembe venni: (a) nagylombú fát épület falától és egymástól minimum 7 méter távolságra szabad ültetni (b) az elültetett fa töve víz-, telefon-, kábeltelevízió- és szennyvízvezetéktõl legalább 1,5 méterre, távfûtési- és gázvezetéktõl legalább 2,0 méterre lehet (c) meglévõ utcai fasorba idegen fafaj nem ültethetõ (d) utcai légvezeték alá csak kistermetû, vagy gömbkoronás fa ültethetõ (e) sövény vagy fa telepítésekor be kell tartani a közutakra érvényes elõírásokat (pl. beláthatóság, stb.)
Szabálysértési eljárás 10.. (1) Aki a 6.. (3) és (4) bekezdésében foglalt tilalmi rendelkezéseket megszegi, vagy az 5.. (1) és (2) bekezdésében elõírt gyomirtási kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el és tízezer forintig terjedõ pénzbírsággal sújtható. Az okozott kárt meg kell téríteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendõrség, valamint a közterületfelügyelõ 2.000 Ft-ig terjedõ helyszíni bírságot szabhat ki. Záró rendelkezés 11.. E rendelet 1997. augusztus 27-tõl lép hatályba, s ezzel egyidejûleg hatályát veszti Nyíregyháza Város Tanácsának 1982. évi 1. sz., a város fásított, parkosított és cserjésített területei védelmérõl szóló rendelete. Nyíregyháza 1997. augusztus 25. Csabai Lászlóné polgármester Dr.Fazekas János jegyzõ
Ezen rendeletet 1997.augusztus 27. napján kihírdetem. Nyíregyháza, 1997. augusztus 27. Dr.Fazekas János jegyzõ