M i é r t é p p e n K e c s k e m é t?

A szövegkörnyezet

1239. IV. Béla: 40.000 ezer kun család letelepítése az Alföldön 1526. mohácsi csata után ( török idők ) elnéptelenedés, falvak megszűnése városokba tömörülés, hozzáolvadás (jogilag, közigazgatásilag, védelmileg) XVIII. századra népesség-koncentrálódás >> parasztvárosok XIX. sz. túllegeltetés, gazdálkodási forma váltás Tisza szabályozása, Alföld ármentesítése, 1847. első vasút Szolnok- Pest/Buda - Bécs

Az ideális város? mezőváros parasztváros

Az alföldi települések általános jellemzői: terjengős, nagy kiterjedésű közigazgatási terület gyakran kör alakú, szabályos koncentrikusan fejlődő alaprajz a városmag legtöbbször a várostest geometriai központjában fekszik az utcahálózat alaprajza halmazos változatos utca- és térrendszer (átmeneti típusok: utcás tér, térbővítményes utca ) a városközpont park (hajdani piactér) köré szerveződik és jellegzetesen szétterülő fásított utcák, nagy zöldfelületek földszintes, udvaros, kertes beépítés

Palmanova

Kecskemét sztereotípia és egyediség

1782-85

A településalaprajz kialakulása

Evangelikus templom Ybl Miklós (1862-63)

Zsinagóga (1864-71)

Piarista rend - templom, rendház (1715-1735)

1. A városépítés eszközeinek célzott alkalmazása 2. A saját építészeti arculat, identitás megtalálása

TŰZOLTÓ JELLEGŰ VÁROSSZABÁLYOZÁS LEKÖVETŐ - PROBLÉMA MEGOLDÓ MÓDSZEREK 1678. 1743. az új építésekhez engedélyt kell kérni a várostól az első utcaszabályozások 1782-85 II.József-féle katonai térkép 1:28.000 1796. előírják a térképi felmérést és ábrázolást a minimális udvarméret (lakóházanként 120 négyszögöl) és tetőfedés megkötése a beépítési sűrűség csökkentése érdekében többszáz ház lebontatása és házhelyosztási terv készítése 1819 az utcák szabályozási szempontú kategorizálása 1820-1832 rendezés alapjául is szolgáló térkép készül

A VÁROSSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEINEK TUDATOS ALKALMAZÁSA A VÁROSSZÉPÍTÉS VÁROSÉPÍTÉS ÉRDEKÉBEN 1848. Szépítési Bizottmány 1880. a szabályozási terv kihirdetése (27 évig volt érvényben) Lestár Péter (1880-1896) gazdasági szerkezetváltás (gyümölcs-, szőlőtelepítés az ország legnagyobb exportpiaca lesz) a vasút támogatása (a beszállítások miatt is) a főtérnek a piac igényei szerinti átalakítása, kibontása, egységesítése (1,8 ha-ral növelve a főteret) a Széchenyi tér kialakítása lakóházak elbontásával véglegesedik a Kossuth tér alakja a Rákóczi út kialakításának előkészítése a vasútállomás felé Városháza, Színház, Takarékpénztár épületeinek megépítése

A VÁROSSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEINEK TUDATOS ALKALMAZÁSA A VÁROSSZÉPÍTÉS VÁROSÉPÍTÉS ÉRDEKÉBEN Lestár Péter (1880-1896) Kada Elek (1897-1913) a 42 m széles a Sugárút, mai Rákóczi út nyomvonalának megnyitása speciális kedvezmények az útnyitást támogató építtetőknek (40 ház elbontása) Művésztelep, Cifrapalota, Újkollégium, Luther palota, Kaszinó, 5 nagy laktanya építése - Mende Valér, Lechner Ödön, Pártos Gyula, Márkus Géza tervei alapján

Városháza Lechner Ödön-Pártos Gyula (1893-96)

TATABÁNYA VESZPRÉM ZALAEGERSZEG BÉKÉSCSABA DEBRECEN EGER GYŐR KAPOSVÁR KECSKEMÉT MISKOLC NYIREGYHÁZA PÉCS SALGÓTARJÁN SZEGED SZEKSZÁRD SZÉKESFEHÉRVÁR SZOLNOK SZOMBATHELY

Katona József Színház

Cifrapalota - Márkus Géza (1902)

Újkollégium Mende Valér (1911-12)

Kmetty János: Kecskemét (1912)

Minden valódi szellemi jelenség arról ismerhető fel, hogy a történet eseményeinek irányítója, nem pedig függvénye.

3. Tervszerűség

??? GLOBALIZÁCIÓ?