NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 31/2001. (II. 26) sz. h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2001-2005. évi Sportkoncepciójáról A Közgyűlés 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2001-2005. évi Sportkoncepcióját elfogadja, az abban megfogalmazott tervekkel, elképzelésekkel egyetért. 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város 191 /1995 (IX. 25.) határozatát, melyben a város sportfejlesztési koncepcióját elfogadta visszavonja. 3. Utasítja a Sporttanácsnokot, hogy a kiemelt csapat és egyéni sportágakkal, sportegyesültekkel kötendő támogatási szerződést a Közgyűlésre jóváhagyásra hozza vissza, valamint az amatőr és szabadidős egyesületekkel kötendő támogatási szerződést a Sportbizottság elé jóváhagyásra terjessze be. Felelős : Bartha László tanácsnok Határidő: 2001. április 30. 4. Utasítja az Oktatási, Kulturális és Sportirodát: a.) hogy az öt évre szóló általános iskolai tornaterem felújítási programot a középtávú felújítási tervvel összehangolva a Közgyűlés elé terjessze be. b.) dolgozza ki a kiemelkedő utánpótlás edzők nyíregyházi ösztöndíj rendszerét. Felelős: Hajdu Sándor irodavezető Határidő: 2001. június 30. 5. Felkéri a polgármestert, hogy a Nyírsuli intézmény megszüntetéséről, valamint a közhasznú társaság 2001. július 01-vel történő megalapításáról az előterjesztést készítse el. Felelős: Csabai Lászlóné polgármester Határidő: 2001. április 30. 6. Utasítja a sporttanácsnokot, hogy Dajka Lászlóval a Nyíregyházi Spartacus Labdarúgó Kft. Ügyvezetőjével az ISM és az MLSZ által meghirdetett országos futball utánpótlás program alapján Nyíregyháza város új futball utánpótlás tervét a Közgyűlés elé terjessze be.
2 Felelős: Bartha László tanácsnok Határidő: 2001. május 7. Felkéri a polgármestert, hogy a volt VOLÁN sportpálya önkormányzati tulajdonba kerülése céljából kezdeményezzen tárgyalásokat a jelenlegi tulajdonossal. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ Polgármesteri Hivatal jegyzője és irodavezetői 3./ a Sportkoncepcióban támogatásként megemlített sportegyesületek, klubok vezetői 4./ Sz-Sz-B. Megyei Testnevelési- és Sportintézet igazgatója 5./ Nyírsuli igazgatója
3 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Sportkoncepciója 2001-2005. Célunk az egészséges Nyíregyháza, így koncepciónk a sztárok mellett a városlakóknak szól Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2001-2005. évi sportkoncepciójáról
4 I. Bevezető Nyíregyháza város sportja - mint a kultúra szerves része - fontos szerepet tölt be városunk mindennapi életében. A szabadidősport, az utánpótlás nevelés, a diáksport, a profi látványsport és amatőrsport, valamint az ehhez kapcsolódó feltételrendszerek értékelését és fejlesztési irányait terjesztem a Közgyűlés elé. Nyíregyháza Megyei Jogú város közgyűlése 1995-ben fogadta el középtávú sportfejlesztési koncepcióját. Az eltelt időszakban a Parlament 1996-ban, majd 2000- ben új sporttörvényt alkotott. A tavaly elfogadott Sporttörvény egyértelművé teszi a megyei jogú város kötelezettségeit, a sportolók, sportvállalkozások egyesületek új jogi státuszát, valamint Magyarországon új sportstruktúrát és működési kereteket hoz létre. A város új Sportkoncepciójának kialakításában az ISM Háttéranyag a sportról szóló törvényjavaslathoz szakanyagot használtam fel, figyelembe véve a Sportbizottság, és a frakciók szakmai javaslatait, valamint városunk sporthagyományait. II. Helyzetértékelés 1. Országos értékelés A világ sportjának átalakulása olyan időszakban ment végbe, amikor Magyarországon sok szempontból megváltozott a sportot körülvevő társadalmi, gazdasági környezet, komoly kihívásokat jelentve a magyar sport számára. A kilencvenes években a sport kivételezett helyzete csökkent, a központi költségvetés támogatása nem nőtt radikálisan, a fejletlen piacgazdaság nem pótolta a fejlesztésekhez szükséges forrásokat. Ez különösen a minőségi sportot sújtotta érzékenyen, aminek a mai napig nincsen kialakult finanszírozási rendszere. A magyar sport nem tudott élni az átalakulást segítő támogatásokból: privatizáció, kedvezményes hitelek, befektetési és társadalmi adókedvezmények stb. A kiadások és jövedelmek közötti szigorú összefüggés fellazulásával a normál működésből származó bevételek feletti túlköltést az adók és járulékok be nem fizetésével, a pénzügyi folyamatok az APEH előtt meg nem jelenő részével az államra, a szponzori és reklámbevételek nem a tényleges üzleti kapcsolatokon nyugvó részével pedig a vállalati szférára hárítja át a sport. A sportszférában felhalmozódó köztartozások az állam aktív jelenlétének bizonyítékaként demoralizálták a sporttársadalmat, jelentősen rontják a szféra közmegbecsülését. Kudarcra ítéltetett az a sportpolitika, amely csak az állami, önkormányzati pénzek kicsikarására irányul, a nemzetközi és a hazai gazdasági kihívásokra adott átgondolt, pénzügyileg megalapozott hatékony választ adó piaci szabályozás helyett. A 2000-ben elfogadott Sporttörvény következtében az ország sporttársadalmának át kell alakulnia, élesen el fog határolódni a sportvállalkozásként működő látványsport, valamint az amatőr szabadidősport. Megítélésem szerint az elkövetkezendő másfél évben Magyarország sportegyesületeinek egyharmada meg fog szűnni. 2. Városi értékelés Az önkormányzat az 1995 ös sportkoncepcióját 1998-ban módosította, aminek értelmében a kézilabda, labdarúgás, férfi röplabda mellett kiemelt sportággá tette a női röplabdát, valamint elfogadta a város és megye által létrehozott olimpiai
5 alap működését. Ugyanakkor az újonnan megválasztott Közgyűlés már több területen eltért az eredeti koncepciótól. Látva, hogy a Nyíregyházi Vasutas Sport klub üzemelésében lévő Városi Stadion műszakilag lassan lepusztul (a klub a bevételek egy jelentős részét saját életben tartására volt kénytelen fordítani) tulajdonának üzemeltetésére saját intézményt hozott létre. A városi sportiskola gazdasági önállóságának elvesztése után üres térbe került, lobbyképessége lecsökkent. 2000-ben az intézmény megszüntetésével az utánpótlás nevelés a létesítménnyel és gazdasági háttérrel rendelkező Nyírsulihoz lett csatolva, és a négyéves városi utánpótlás program elfogadásával, pénzügyi támogatás növelésével újból országos hírűvé vált. Annak ellenére, hogy nemzetközi országos szinten is sikeres a város sportjának elmúlt öt éve (Feri Attila olimpiai bronzérem, Farkas Zoltán olimpiai 10. hely, súlyemelőink, ökölvívóink, atlétáink, ülőröplabdásaink, karatékáink, lövészeink Európa- és világbajnokságokon sorozatban szállították a dobogós helyeket, lásd 1. sz. melléklet), 2000-ben neves klubjaink a működőképesség határára jutottak. A Nyírség Labdarúgó Kft. tavaly májusában csődbe jutott, megmenekülését csak az önkormányzat tulajdonvállalásával kerülte el. A Nyíregyháza Kézilabda Club már tavaly nem tudta finanszírozni NB I-es működését, szponzorai, meghatározó profi játékosai elhagyták. Eddigi életben maradásukat csakis az önkormányzat emeltszintű támogatásának köszönhették, de napjainkban már a klub nem tud menekülni a csődeljárás elől. Komoly szerep vár az önkormányzatra az utánpótlás továbbvitelében, hogy legalább remény maradjon arra, hogy nem tűnik el a férfi kézilabda a város sportjából. Egyéni versenyzőink sokszor csak polgármesteri, vagy soron kívüli önkormányzati támogatással tudnak kijutni nemzetközi versenyekre. A gazdasági gondok ellenére optimisták lehetünk, hisz a jól működő utánpótlás nevelés mellett, diák sport egyesületeink évek óta vezetik az országos toplistát (Bem, Hunyadi, Móricz, Arany, Vasvári, Zrínyi..stb.) III. Célok Európai Sport Charta meghatározó alapelvei szerint: 1. Fiatalok számára biztosítani kívánjuk az alapvető sportképességek megszerzését 2. A városlakók széles rétegei számára hozzáférhetővé kell tenni a sportolási és rekreációs lehetőséget 3. Az átlagosnál tehetségesebb fiatal sportolók számára meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét A város sporthagyományai szerint: 4. Támogatni kell a városi sportkluboknál a szükséges gazdasági átalakításokat, megvédeni őket a sportstruktúra átalakulásának negatív következményeitől 5. Világossá, átláthatóvá és ellenőrizhetővé kell tenni a sporttámogatást 6. A támogatott sportvállalkozásoknak, egyesületeknek átlátható elszámoltatása a közpénzekről 7. A szabadidő sport kiemelt támogatása mind a kínálati (létesítmények), mind keresleti oldalon (a sportolás, a sportos életmód fontos értékké váljon) 8. A szabadidő sporton belül is a fő hangsúlyt a diáksportra és utánpótlás nevelésre kell helyezni, annak ellenére, hogy az eredmények csak évek múlva jelentkeznek
6 9. Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékosok sportjára 10. Olimpiai eszme támogatása, Athén 2004 város-megyei program továbbfolytatása IV. Alapelvek 1. A Sporttörvény (2000. évi CXLV. tv.) alapján az önkormányzat kötelező feladatai: 2. sz. melléklet. 2. A sport közvetlen támogatására fordítandó sportcélú tartalék összege 1%- a az éves költségvetési főösszegnek (a fejlesztési hiteleket leszámítva) 3. A sportcélú tartalék minimum 50%-át kell fordítani diák és szabadidő sportra, utánpótlás nevelésre, amatőr és szabadidő sport egyesületek, valamint rendezvények támogatására, fogyatékosok sportjára. Felosztási arány: - Kiemelt csapatsportágak, sportvállalkozások: Sportcélú tartalék 33%-a - Kiemelt egyéni sportágak, látványsportok Sportcélú tartalék 10%-a - Olimpiai Alap Athén 2004 program Sportcélú tartalék 5%-a - Amatőr és félhivatásos sportágak Sportcélú tartalék 10%-a - Utánpótlás nevelés közvetlen támogatása: Sportcélú tartalék 22%-a - Városi diáksport közvetlen támogatása (normatíván kívüli) Sportcélú tartalék 5%-a - Szabadidő sportrendezvények, sportegyesületek támogatása Sportcélú tartalék 10%-a - Egyéb támogatások, pályázati alap Sportcélú tartalék 5%-a 4. A megalakítandó sportvállalkozásokba az önkormányzat tulajdonosként nem lép be, csak támogatási szerződést köt a gazdasági társaságokkal, valamint helyet kér a felügyelő bizottságokba, így ellenőrizve azok működését, a közpénzek felhasználását. A támogatott sportegyesületekkel is szerződést köt az önkormányzat, és szabályozza a támogatás feltételeit, szükséges ellenszolgáltatások kikötését. 5. A város a Nyírség Spartacus Labdarúgó Kft.-t a kormányhoz hasonlóan fejlődő szórakoztató iparágként kezeli, így a tulajdonában lévő NYSL Kft. tőkeemelését, valamint támogatását nem a céltartalékban, hanem a
7 költségvetés gazdasági társaságok támogatása fejezetében szerepelteti. A gazdasági társaság beszámoltatása, üzleti tervének elfogadása (bajnoki évadra lebontva), ellenőrzése a többi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságéhoz hasonló. Az NYSL Kft. gazdálkodásának stabilitása után, tartós NB-I, NB-I B-ben való szereplése esetén az üzletrész többségét fokozatosan privatizálni kell, cél a 25+1% tulajdonhányad elérése. 6. A sport támogatási rendszerének részben igazodnia kell az ISM által meghirdetett programokhoz: - Olimpiai Műhelyek, Labdarúgás-fejlesztési Program, Nemzeti Atlétikai Program, Kosárlabda-fejlesztési Program és A Diákolimpiai Program fejlesztése V. Támogatási rendszer 1.Kiemelt hivatásos csapatsport, látványsport (Sportcélú t. 33%-a) Maximum 3 sportvállalkozás támogatása vállalható fel. Az éves támogatási összeg mértéke nem haladhatja meg a gazdasági társaság éves működés maximum 25%-át. Feltételek: a legfelső osztályban szerepeljen gazdasági társaságként, olimpiai sportág, - hagyománya legyen a városban, teljes utánpótlás rendszerrel rendelkezzen, teljesíthető és valós éves pénzügyi tervet mutasson be, tőkeerős tulajdonosa, vagy szponzori háttere legyen, az év eleji pénzügyi terv bemutatásakor az éves működés 50%-ra reklámszerződéssel fedezete legyen, tartozások és adósságok mértéke ne veszélyeztesse a társaság működését, a támogatási szerződés aláírása és betartása. A játékos keret 1/3-ának megyei nevelésű sportolónak kell lennie. A beadott gazdasági információk alapján az alábbi három csapatsportág sorolható ide, akik hajlandók nyáron gazdasági társasággá átalakulni: 7. NYVSC Szabolcs Gabona férfi röplabda 8. Marso Nyíregyházi Kosárlabda Klub Isobau 9. SZAKSZIG Nyíregyházi Női Röplabda Klub 2.Kiemelt egyéni profi látvány sportágak: (sportcélú t. 10%-a) Maximum 3 sportág vállalható fel. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a szakosztály éves működés maximum 60%-át. Feltételek: MOB által kijelölt olimpiai műhely, versenyzői válogatott kerettagok legyenek, nemzetközi bajnokságokon rendszeresen induljanak, a városban olimpiai hagyománya legyen, működő utánpótlással rendelkezzenek. Az év eleji pénzügyi terv bemutatásakor az éves működés 25%-ra reklámszerződéssel fedezete legyen, adóssága és hitelállománya ne veszélyeztesse a szakosztály (klub) működését, támogatási szerződés aláírása, és betartása.
8 A beadott gazdasági információk, szakmai program és eredményesség alapján az alábbi három sportág sorolható ide: 10. NYVSC Atlétikai Szakosztály 11. NYVSC Súlyemelő Szakosztály 12. NYVSC Ökölvívó Szakosztály 3. Olimpiai Alap, Athén 2004-es program (sportcélú t. 10 %-a) A 2000-es olimpiai eredmények elmaradtak várakozásainktól, ennek ellenére a 97- ben létrehozott megyei-városi olimpiai program meghatározó szerepet tölt be olimpikonjaink, illetve olimpiai reménységeink felkészülésében, biztosítják a megye megtartó erejét. A program indításához az olimpiai bizottságnak a hároméves tapasztalatok alapján egy négy évre szóló program elkészítése szükséges. 4. Amatőr és félhivatásos sportágak (sportcélú t. 10%-a) Az egyesület maximum a sportcélú tartalék 2%-át kaphatja. Feltételek: A sportágnak hagyománya legyen a városban, sportolói között többségében kell lenni az amatőröknek, csapatsportágban nem indulhat a hivatásos bajnoki rendszerben, a sportágnak országos szakszövetsége legyen, vázlatos éves pénzügyi terv bemutatása, adóssága, hitelállománya ne veszélyeztesse az éves működést, támogatási szerződés aláírása és betartása. A beadott gazdasági információk és szakmai eredmények alapján (a listát évenként a Sportbizottságnak felülvizsgálni szükséges) az alábbi szakosztályok, klubok sorolandók ide: 13. NYVSC úszás 14. Kölcsey DSE női kézilabda 3. NYVTC tenisz 15. NYVSC tájfutás 16. FARM-TRAKTOR Kick-Box SE 17. NYPLE sportlövészet 18. Nyíregyházi Főiskola SE 19. Mozgáskorlátozottak Piremon SE 20. TAI-QI BOXING Harcművészeti SE 21. Nyíregyházi Vívó Egyesület 22. TRIAKTÍV SE 23. Nyíregyházi Légisportegyesület 24. Nyírsuli Sportegyesület 25. Kertvárosi Futball Club 26. Városi Rádióklub 27. NYVSC tollaslabda
9 5. Városi diáksport támogatása. (sportcélú t. 5%-a) A kötelező normatív felhasználású diáksport támogatáson kívül (24 millió forint) a városnak a nagy hagyománnyal bíró városi diákolimpiai versenyrendszer működtetését biztosítania kell. A szakmaiság és az autonómia figyelembevételével a sportkoncepció elfogadása után az idén alakult Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesületen keresztül célszerű a támogatást biztosítani. Az egyesületet a városi diák sport egyesületek, általános és középiskolák, és az érintett testnevelő tanárok alapították. A Sportbizottság által elfogadott szakmai programok alapján önállóan szervezik a diákversenyeket, iskolai sportrendezvényeket. Év végén pénzügyi és szakmai beszámolási kötelezettségük van. 6. Szabadidő sportrendezvények, sportegyesületek támogatása (sportcélú t. 10%-a) A város lakosságának sportéletét, szabadidejének egészséges eltöltését az egészséges életmód népszerűsítését ezen támogatási forma alapvetően meghatározza. 28. Nyírsuli által szervezett rendezvények - Alapfokú városi versenyek, bajnokságok - Fitt 7 próba versenysorozat - Hagyományos városi futóakció - Óvodák városi sportvetélkedője - Mozgáskorlátozottak, fogyatékosok megyei és regionális sporttalálkozója - Egyéb szabadidő rendezvények igény szerint - Nyitott uszoda program, Arany János Uszoda 29. Szabadidős pályázati alapok - iskolai úszásoktatás támogatása - Spori Sport Vizibázison nyári táboroztatás - Egyéb pályázati alap 30. Kiemelkedő szabadidő sportegyesületek támogatása Cél olyan sportegyesületek támogatása, ahol társadalmi munkában végzik a vezetők és edzők tevékenységüket, az egyesület egy városrész, vagy lakótelep szabadidő sportját szervezi, az utánpótlás egy szeletében tevékenykedik, működésével az egészséges életmódot, a természet szeretetét, környezetünk megóvását népszerűsíti. Támogatandó kiemelkedő sportegyesületek: 31. Jósavárosi Szabadidő SE 32. Kertvárosi Szabadidő SE 33. Örökösföld Bujtos Szabadidő SE 34. Pedagógus Természetbarát SE 35. Oros SE 36. Oxigén Természetbarát SE 37. Jövő Század Focija Alapítvány 38. Testnevelő Tanárok SE 39. Zöld Kerék Alapítvány 10.Nyíregyházi Teke Klub
10 7. Utánpótlás nevelés közvetlen támogatása (sportcélú t 22 %-a) A 2000-ben elfogadott négyéves program alapján működik a Nyírsulin keresztül. A támogatási összeget közvetlenül a működő szakágak kapják, a létesítmények használatát a gazdasági háttér és az utaztatások szervezése a Nyírsuli költségvetését terheli. A kézilabda klub csődbejutása miatt a szakágak támogatási megosztását felül kell vizsgálni, valamint a férfi kézilabda utánpótlás rendszerének megmentésére külön programot kell létrehozni, bevonva a most alakult Nyírsuli Sportegyesületet. 2001. szeptemberében indul az ISM és az MLSZ támogatásával több évre szóló, egész országot átfogó futball utánpótlás program, melyhez csatlakozni kívánunk és el kell érni, hogy Nyíregyháza központi utánpótlás bázissá váljon. Az elkövetkezendőkben törekedni kell arra, hogy kiemelt profi klubcsapatainknak utánpótlását a Nyírsulin keresztül amatőr osztályban szereplő városi fiók csapatokra telepítsük (Pl: Kertvárosi Futball Klub, Nyíregyházi Főiskola SE, Örökösföld- Bujtos Szabadidő SE). A kiemelkedő utánpótlás edzők részére városi ösztöndíj rendszer működtetése kívánatos 2001-től (külföldi szakmai utak, továbbképzés, stb.). 8. Egyéb támogatások, tartalék (sportcélú t. 5%-a) Az elosztási rendszerbe normatív módon be nem kerülő sportegyesületeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy pályázati formában egyszeri támogatáshoz jussanak, erre szolgál a pályázati alap. A városi kiemelt nemzetközi nagyrendezvényeken (melyekről az önkormányzat éves költségvetésében külön dönt és támogatása nem része a sportcélú tartaléknak) kívül még több országos bajnokság, kupák megrendezésére kerül sor. Ehhez szükséges létrehozni ezen rendezvények támogatása céljából a hazai rendezvények pályázati alapját. A kiemelkedő sportolókat, edzőket minden évben a megye és város közös rendezésében Ünnepi Gálán köszöntjük és jutalmazzuk. Továbbra is fontos a város sportjában a testvérvárosokkal fenntartott nemzetközi sportkapcsolatok, ezért 2002-ben a soron következő testvérvárosok sporttalálkozóját Nyíregyháza rendezi meg. VII. Nyíregyházi Sport- Utánpótlás és Létesítményigazgatóság A majd 2 éves működés bebizonyította, hogy a város jól döntött, mikor a stadion működtetését saját kezébe vette (a városlakók örömmel vették az eddigi felújításokat, fejlesztéseket), valamint mikor az utánpótlás nevelést egy létesítménnyel, gazdaság háttérrel rendelkező társasághoz rendelte. Az is kiderült, hogy a költségvetési intézmény nem a legmegfelelőbb forma a több funkciót ellátó több mint 10 millió forintos saját bevétellel rendelkező szervezetnek. Ezért ezen tevékenységet közhasznú gazdasági társasági formában célszerű ellátni, már csak azért is, mert a MÁV vezetőivel történt egyeztetés alapján 2001. július 01-től a nyíregyházi önkormányzat üzemelteti a Tiszavasvári úti vasutas pályát. A közhasznú társaság megalapítását célszerű erre az időpontra szervezni, hisz ez egyben a bajnoki szünetet is jelenti. Az elkövetkezendőben a városnak el kell érnie a volt VOLÁN pálya tulajdonjogának megszerzését ingatlan cserével, vagy megvásárlással, ahol futball utánpótlás és diáksport centrumot hozna létre a 2001- ben induló utánpótlás futballpályák, sportkollégiumok rekonstrukcióját meghirdető ISM programmal. Ezen pálya és leendő kollégium üzemeltetését is a közhasznú
11 társaság látná el, így végre elérnénk, hogy a város három szabadtéri sportpályája egy kézbe kerülne, ezáltal ésszerűbben lehetne szervezni az üzemeltetést, sportkulturális rendezvények, edzések elosztását. VIII. Létesítmények a.) A BUSZACSA üzemeltetése továbbra is a megyével közösen történne, megosztott költségekkel. Az elkövetkezendő ciklusban általános felújítás szükséges, melyet célszerű címzett támogatásból finanszírozni. b.) A stadionrekonstrukciós program a HLSZ-szel és az ISM-mel közösen, melynek eredményeképpen 555 millió forintos beruházás, felújítás fog történni egy év alatt. c.) Élcsapatainknak komoly gondot jelent az edzések és a bajnoki meccsek lejátszása, mikor a BUSZACSA-ban központi rendezvény van, ezért 2001. július 01-vel a stadionban lévő teniszcsarnokot a városnak vissza kell venni a teniszklubtól, és a teniszcsarnokot többfunkcióssá kell átalakítani, hogy a tenisz mellett más sportágak is tudják használni, valamint egyéb kulturális és sportrendezvényeket lehessen szervezni. Ezzel párhuzamosan el kell indítani az ökölvívó terem felújítását, a tenisz klubház bővítését, felújítását állami pályázati támogatás megléte esetén. d.) Iskolai tornaterem építése a Kertvárosban 2002-ben és a következő önkormányzati ciklusban Nyírszőlőben. e.) Általános iskolai tornatermek felújítása, padlózat cseréjének folyatatása, állami támogatás megléte esetén, 5 évre szóló program alapján. Az iskolák kijelölésénél figyelembe kell venni a diáksport és az utánpótlás centrumnak eredményességét. f.) A szabadidősport létesítmény háttér fejlesztése érdekében szükséges magánvállalkozói tőke bevonása is. A város lakótelepeinek, parlagon hagyott szabad területeinek tartós, ingyenes bérbeadásával lehetőséget kell adni vállalkozóinknak, hogy sportpályákat, sportlétesítményeket építsenek a város szakmai elvárásai szerint. (Pl: érkerti, örökösföldi lakótelep) g.) 2004-2005-ben tanuszoda építése a belváros közelében (25-33 méteres). Finanszírozása már csak az új kormányprogram ismeretében lehetséges. Nyíregyháza, 2001. február 26.