Áttekintés a vállalkozásokat érintő egyes adminisztratív és engedélyezési kötelezettségekről
ÖSSZEFOGLALÓ 1. Székhely, telephely, fióktelep 1.1 Székhely A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, amely a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. 1.2 Telephely A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. 1.3 Fióktelep, külföldi fióktelep A fióktelep olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Mivel a jogszabály szerint a fióktelep is telephely, értelemszerűen vonatkoznak rá azok a feltételek, amelyeket a hatályos előírások a telephellyel kapcsolatosan meghatároznak. 1.4 Egyéb szabályok Míg a törvényi előírások értelmében székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, addig az elkülönült központi ügyintézési hely, illetve a telephely, és a fióktelep létesítése a vállalkozás akaratától függ. Fontos szabály: székhely, telephely és fióktelep csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. 2. Tevékenységek és engedélyezés A gazdasági társaság alapításakor a gyakorolni kívánt tevékenységet a tevékenységek egységes ágazati osztályozásának rendszerében (TEÁOR'08) feltüntetett négy számjegyű kódok alapján kell meghatározni. A gazdasági társaságokról szóló törvény kifejezetten kimondja a vállalkozói szabadság egyik alapelvét, hogy gazdasági társaság bármely tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt, vagy nem korlátoz. Ebből következően a tevékenységeknek három nagy csoportja létezik. Az első csoport a minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolható tevékenységek. Ebbe a csoportba azon tevékenységek tartoznak, amelyek
nem tiltottak, illetve gyakorlásuk semmilyen feltételhez nem kötött, szabadon gyakorolható. A második csoport a tilos tevékenységek. Amint a neve is mutatja, gyakorlására gazdasági társaságot létrehozni nem lehet. Ilyen tevékenység lehet például bűncselekmény, szabálysértés elkövetése, tiltott reklámtevékenység. Végül a harmadik csoport a feltételhez kötött tevékenységek. Itt az adott tevékenységet csak akkor folytathatja a társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. (Például: képesítéshez vagy formához kötött tevékenység.) 2.1 A feltételhez kötött tevékenységek Ebbe a csoportba azok a tevékenységek tartoznak, amit csak akkor folytathat a gazdasági társaság, ha bizonyos feltételeknek meg tud felelni. Az ilyen megkötéses tevékenységeket hat csoportba lehet sorolni: 1. Koncesszióköteles tevékenységek 2. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek 3. Képesítéshez kötött tevékenységek 4. Formához kötött tevékenységek 5. Bejelentéshez kötött tevékenységek 6. Nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek 2.2 Telep- és működési engedély Bizonyos gazdasági tevékenységek folytatásához hatósági engedélyre van szükség. Az adott tevékenység tehát kizárólag az engedély birtokában végezhető. 2.2.1 Telepengedély A telepengedélyezés rendjéről szóló hatályos rendelet különbséget tesz a csak bejelentéshez kötött és a telepengedély-köteles ipari (és szolgáltató) tevékenységek között, amely alapján számos bejelentés-köteles és telephely-engedélyes ipari és szolgáltató tevékenység létezik a hatályos szabályozás alapján. - A bejelentés köteles tevékenységek esetében a tevékenységek folytatása előtt a gazdasági társaság képviselője (az ipari és szolgáltató tevékenység folytatója) a telep fekvése szerint illetékes település jegyzőjénél köteles írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari és szolgáltató tevékenységet. A bejelentést követően a jegyző meggyőződik arról, hogy a bejelentésben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. - A telepengedélyes tevékenységeket ugyanakkor csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni. A telepengedély kiadására irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell a jegyzőhöz benyújtani, melyet követően az illetékességgel rendelkező jegyző köteles meggyőződni arról, hogy a helyi építési szabályzat, szabályozási terv, meghatározott övezeti besorolás, illetőleg azok hiányában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a kérelemben feltüntetett telepen az adott tevékenység végezhető-e. A jegyző köteles
a telepen helyszíni szemlét is tartani, az érintett szakhatóságok közreműködésével. A szemlét követően a telepengedélyt akkor adja ki a jegyző, ha a szakhatósági hozzájárulásokat is figyelembe véve megállapítja, hogy a telep megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. 2.2.2 Bejelentési és működési engedély A kereskedelmi tevékenységek működési feltételeiről szóló kormányrendelet szerint vannak bejelentés-köteles, illetve engedély-köteles kereskedelmi tevékenységek. - A bejelentési köteles kereskedelmi tevékenységek esetében a működési engedély kérelmet a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési jegyzőhöz, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, mégpedig csak az alábbiakban felsorolt, úgynevezett üzletköteles termékek forgalmazása esetén. Ilyenek a dohánytermékek; a veszélyes anyagok és keverékek, egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek, az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik, a fegyver, a lőszer, a robbanó- és robbantószer, a gázspray, a pirotechnikai termék, a növényvédő szerek és hatóanyagaik, a nem veszélyes hulladék, egyes. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok. Más termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérelmezni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek. - Engedély köteles kereskedelmi tevékenység. Előfordulhat az is, hogy működési engedélyt ugyan nem kell igényelni, de bizonyos termékek forgalmazásához (például élelmiszerforgalmazás) külön hatóság engedélye szükséges. Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet a tevékenység kötelező bejelentésével egyidejűleg a jegyzőhöz lehet nyújtani, aki azt továbbítani fogja a külön engedély kiadására illetékes hatósághoz. Az eljárás során a jegyző a kereskedő kérelmére az illetékes szakhatóságokkal közös helyszíni szemlét tart. Ha a jegyző megadja a működési engedélyt, erről igazolást ad ki a kereskedőnek, és az üzletet nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, a jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi. A jegyző a működési engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal; a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és a munkaügyi felügyelőségével; az illetékes rendőrkapitánysággal; jövedéki termék esetében a vámhatósággal; élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén a kerületi hivatallal, vagy termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi igazgatósággal. 3. Különleges engedélyek, engedélyezési eljárások és kötelezettségek
3.1 Az elektronikus kereskedelmi (e-kereskedelmi) tevékenység Az elektronikus kereskedelmi tevékenység megkezdéséhez szükséges valamely gazdálkodási forma megléte (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság stb.), továbbá a termékek, vagy szolgáltatások értékesítéshez szükséges tevékenységi kör(ök) megléte. A 2001. évi CVIII. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerint Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. A webáruház nyitásához sincs szükség a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál nyilvántartásba vételre; üzlet, és vevőszolgálati helyiség fenntartására; kereskedelmi szakképesítésre; működési engedélyre (amennyiben nem üzletköteles termék forgalmazásáról van szó). 3.2 Színesfém-kereskedelem A főbb fémek begyűjtéséről és értékesítéséről a 2009. évi LXI. Törvény intézkedik. A törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal az országban végzett fémkereskedelmi tevékenységre, a fémkereskedelmi tevékenység engedélyezésére, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésére, felvásárlására, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki. A törvénybe foglalt rendelkezések megtartása nem mentesít a hulladékgazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok: alumínium; antimon, bizmut, cink, cirkónium, kadmium, kobalt, króm, magnézium, mangán, molibdén, nikkel, ólom, ón, réz, tantál, titán, vanádium, vas, wolfram. Az előbbi fémek kereskedelmi tevékenysége kizárólag a fémkereskedelmi hatóság (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) részéről kiadott érvényes engedéllyel (fémkereskedelmi engedély) rendelkező fémkereskedő által folytatható. 3.3 Szennyvízszállítás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvényhez igazodva a 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet jelöli ki a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit. Települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása, a hulladékkezelő létesítmény üzemeltetése. A települési hulladékok egyike a folyékony hulladék, azaz a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz. A települési szilárd és folyékony hulladék kezelésének közegészségügyi feltételeit külön jogszabály határozza meg. Települési hulladékkezelést a gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó akkor végezhet, ha rendelkezik a környezetbiztonságra, illetőleg az esetlegesen bekövetkező havária elhárítására vonatkozó tervvel; biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek biztosítják a hulladékkezelés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; rendelkezik
az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó engedélyekkel; a külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség engedélyezi a települési hulladékkal kapcsolatos begyűjtést; üzletszerű szállítást. 3.4 Élelmiszer-forgalmazás Az 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet tartalmazza az élelmiszerek forgalomba hozatalára, valamint előállításának engedélyezésére, illetve bejelentésére vonatkozó szabályokat. A hús- és hentesáru, a hal, a tej és tejtermékek, a hideg-meleg ételek, a cukrászati készítmények, az édesipari termékek és az egyéb tengeri élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalát az élelmiszer-vállalkozó kérelmére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kerületi hivatala engedélyezi. A kerületi hivatal az engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart, s adja ki az engedélyt, amely visszavonásig hatályos. Az engedélyező hatóság hivatalból elrendelheti az engedély felfüggesztését, ha az engedélyes nem tartja be a rá vonatkozó előírásokat.