NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM ÉVKÖNYV 1975/76 MISKOLC, 1978

NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM ÉVKÖNYV 1975/76 MISKOLC, 1978

Felelős kiadó: DR. TAJNAFÖI JÓZSEF rektorhelyettes Szerkesztő bizottság: FEHÉR LÁSZLÓ tanulmányi osztályvezető OROSZ LÁSZLÓ egyetemi adjunktus DR. SZABÓ LÁSZLÓ rektori hivatalvezető DR. ZSÁMBOKI LÁSZLÓ tudományos főmunkatárs Felelős szerkesztő: űr. Zsámboki László tudományos főmunkatárs Nyomdaszám: Re-78 2160 N.M.E. Miskolc Engedélyszám: 32106 Példányszám: 850 ISSN 0133-2333 A NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM VEZETŐSÉGE AZ 1975/76. TANÉVBEN Rektor: Dr. Simon Sándor tanszékvezető egyetemi tanár Az egyetemi pártbizottság titkára: Dr. Romvári Pál tanszékvezető egyetemi tanár Rektorhelyettesek: Dr. Csókás János tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Kozák Imre tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Tajnafői József tanszékvezető egyetemi tanár A Bányamérnöki Kar dékánja: Dr. Takács Ernő egyetemi tanár Dékánhelyettes: Dr. Kovács Ferenc egyetemi docens A Kohómérnöki Kar dékánja: Dr. Vorsatz Brúnó tanszékvezető egyetemi tanár Dékánhelyettes: Dr. Czekkel János egyetemi docens A Gépészmérnöki Kar dékánja: Dr. Lévai Imre tanszékvezető egyetemi tanár Dékánhelyettesek: Dr. Drahos István egyetemi tanár Dr. Kröell Dulay Imre egyetemi docens Tar Sándor egyetemi docens A Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar igazgatója: Molnár László tanszékvezető főiskolai tanár Igazgatóhelyettesek: Gábor Bertalan tanszékvezető főiskolai tanár Dr. Schummel Rezső tanszékvezető főiskolai tanár A Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar igazgatója: Szilágyi Gábor tanszékvezető főiskolai tanár Igazgatóhelyettes: Cservenka Miklós tanszékvezető főiskolai tanár Gazdasági főigazgató: Dr. Orosz István A Központi Könyvtár igazgatója: Dr. Zsidai József

wmm Az egyetemi szakszervezeti tanács és bseottafcg elnöke: Dr. Bocsánczy János tanszékvezető egyetemi tanár Az egyetemi KISZ-bizottság titkán: Dr. Komócsin Mihály egyetemi adjunktus Elnöke: Dr. Simon Sándor rektor Tisztségük alapján tagjai: EGYETEMI TANÁCS űr. Romvári Pál az egyetemi pártbizottság titkára, Dr. Kozák Imre rektorhelyettes, Dr. Csókás János rektorhelyettes, Dr. Tajnafői József rektorhelyettes, Dr. Takács Ernő a Bányamérnöki Kar dékánja, Dr. Vorsatz Brúnó a Kohómérnöki Kar dékánja, űr. Lévai Imre a Gépészmérnöki Kar dékánja, Molnár László a Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar igazgatója, Szilágyi Gábor a Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar igazgatója, Dr. Orosz István gazdasági főigazgató, Dr. Komócsin Mihály az egyetemi KISZ-bizottság titkára, űr. Cselényi József a szakszervezeti bizottság titkára. Választott tagjai: Balláné Dr. Achs Márta egyetemi docens, Dr. Bárczy Pál egyetemi adjunktus, Berkes Rudolfné egyetemi adjunktus, Bertalan István gm. hallgató, Dr. Bocsánczy János tanszékvezető egyetemi tanár, Borbély György gm. hallgató, Dömötör Ferenc gm. hallgató, Erdélyi Ferenc egyetemi docens, Farkas István vezető főmérnök, Farkas István km. hallgató, Dr. Földesi János egyetemi adjunktus,űr. Gribovszki László tanszékvezető egyetemi tanár, Dr. Horváth Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, Dr. Lorencz Sándor egyetemi docens, Molnár Julianna technikus, Nóvák József az MSZMP Miskolc városi Bizottsága titkára, Salacz István bm. hallgató, űr. Szaladnya Sándor egyetemi tanár, űr. SzilasA. Pál tanszékvezető egyetemi tanár, űr. Sulcz Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, űr. Terplán Zénó tanszékvezető egyetemi tanár, Vass Józsefné főelőadó, űr. Vincze Endre, a i Intézet igazgatója, űr. Vőneky György egyetemi adjunktus, Dr. Zambó János tanszékvezető egyetemi tanár. Meghívottak: Kreffly Gábor, az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökhelyettese,űr. Horváth János, a Vasipari Kutató Intézet igazgatója, űr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága titkára, Tarján Ferenc, a KGM Műszaki Fejlesztési Főosztály vezetője. Tanácskozási jogú tagok: űr. Szabó László Rektori Hivatal vezető, Dr. Szokoli László, a Személyzeti Osztály vezetője, Dr. Zsidai József, a Központi Könyvtár igazgatója. Titkára: űr. Romvári Pál Titkárhelyettese és szervező titkára: űr. Sziklavári Károly EGYETEMI PÁRTBIZOTTSÁG 4 5

Tagjai: Ambrus Barna, Balloné Dr. AchsMárta, Berkó Zsuzsanna, Dr. Cselényi József, Csirmaz István, Csutor Tivadar, Erdélyi Ferenc, Dr. Gribóvszki Lászlóné, Jaczkó László, Dr. Kolozsvári Gábor, Dr. Komócsin Mihály, Dr. Kovács Ferenc, Kovács Imre, Dr. Kun László, Dr. Lengyel Béla, Dr. Lévai Imre, Lévay Mária, Lizák József, Dr. Molnár József, Novak István, Dr. Orosz István, Dr. Ortutay Miklós, Dr. Romvári Pál, Dr. Simon Sándor, Dr. Sulcz Ferenc, Szabó Dénes, Szávuly Ferenc, Dr. Szokoli László, Dr. Sziklavári Károly, Szolnoki Sándomé, Vass Józsefné. Elnök: Titkát: Dr. Bocsánczy János Dr. Cselényi József Titkárhelyettes: Tagjai: Dr. Reisz Gyula EGYETEMI SZAKSZERVEZETI TANÁCS Benkő Gyuláné dr., Dr. Béres Lajos, Biró Andrásné, Dr. Bocsánczy János, Bőte Tibor, Bukhár József, Dr. Csabalik Gyula, Dr. Cselényi József, Csirszki András, Dr. Debreczeni Elemér, Dobronyi Zoltán, Dömötör Ferencné, Dr. Drobni József, Fancsali József, Dr. Farkas Ottóné dr., Fodor Gyula, Gács György, Gál István, Gál László, Dr. Gulyás József, Györe Jánosné, Homyák Mihály, Jankó Konrád, Járó Dezsőné, Juhász Borbála, Juhász Petemé, Dr. Lévai Imréné, Madarász János, Majoros László, Nagy Gusztáv, Dr. Nagy Jenő, Dr. Orosz István, Pataki Jánosné, Peleskei Lászlóné, Dr. Raisz Iván, Dr. Reisz Gyula, Rutkai János, Dr. Scholtz Péter, Soltész Géza, Dr. Steiner Ferenc, Szabó Imre, Dr. Szabó Szilárdné, Szűcs Béláné, K. Takács Lászlóné, Dr. Tarjáni György, Téglássy Ferenc, Tóth Enikő, Dr. Tóth János, Tóth Ottó, Ungvári Lászlóné, Varga Ottó, Visnyei László, Waldner József. Titkár: Tagjai: Dr. Komócsin Mihály EGYETEMI KISZ-BIZOTTSÁG Berta Zsolt, Bucsi Sándor, Farkas István, Hubai László, Jaczkó László, Kostyánszki János, Kovács Piroska, Kovács Tibor, Kundrák János, Papp Albert, Rácz Pál, Szemmelveisz Tamás, Veréb János, Virág János. 6 TANÉVNYITÓ (1975. szeptember 6.) A Himnusz elhangzása után dr. Simon Sándor, egyetemünk rektora köszöntötte a tanévnyitó ünnepség résztvevőit, a megjelent vendégeket, majd így folytatta: Jelen ünnepségünkkel a Nehézipari Műszaki Egyetem 27. tanévének kezdetéhez érkeztünk el. Egyidejűleg azt is számon tartjuk, hogy bánya- és kohómérnöki karaink révén jogelőd intézményünk, a Selmecbányái Bányászati Akadémia alapítása óta 206 év telt el, s ezt is saját múltunkként tekinthetjük. Tudjuk jól, hogy a múlt csak akkor növeli a jelen értékeit, ha folytonosan újratermelődik mindaz, ami abban haladónak, időtállónak, továbbfejlesztésre érdemesnek bizonyul. S amikor ezt a közvetett múltat büszkén magunknak valljuk, vállaljuk azt a kötelezettséget is, hogy átörökítjük, tovább á- poljuk, felhalmozott értékeinket egységbe ötvözzük jelenünk eredményeivel. Hasznosítjuk az oktatásban kikristályosodott jó tapasztalatokat, a tudományos iskolák megteremtésének szép példáit, az oktató-hallgató viszony közvetlenségének termékeny nevelő hatását, a diákéletet tartalmassá, színessé tevő, a hallgatóságot közös célokért egységbe fogó diákhagyományokat, a diákok oktatóik és az alma mater iránti tiszteletét, szeretetét. Természetes, hogy ezekkel a gondolatokkal is mindenek előtt új elsőéveseinkhez szólok, akik az új helyzetükben való eligazodás megannyi kérdésével állnak most itt. Nyilvánvalóan valamennyi kérdésükre ma nem tudunk válaszolni, de engedjék meg, hogy az intézmény nevében is, meg az idősebb a talán tapasztaltabb jogán is segítségükre legyek az elkövetkező évekre szóló magatartási normáik megfogalmazásában, vagy újrafogalmazásában. Egyetemünk társadalomtól kapott megbízatása az, hogy jól felkészült szocialista mérnökök képzésével járuljon hozzá a szocializmus magasabb szintű építéséhez. Tehát nem egyszerűen a szellemi munkaerő újratermelésében való közreműködést tartjuk feladatunknak, hanem azt is, hogy a szakismeretek közlését magas fokú társadalmi kötelességtudat kialakításával párosítsuk. Talán nem szükséges mélyrehatóan bizonyítani, hogy miként a humán értelmiség sem hagyhatja figyelmen kívül munkájában és alkotásaiban a társadalmi termelés tech- 7

nikai oldalának emberi viszonylatokra, az erkölcsiségre gyakorolt hatását, úgy a műszaki értelmiség hivatása sem merül ki abban, hogy a társadalmi termelés technikai oldalát kézben tartsa. Egyáltalán az ilyen fajta szétválasztás abszurdum, hiszen egyetlen mérnöki gondolatot sem lehet reálisan anyagra leképezni, használati értékké változtatni anélkül, hogy azt mások gondolatává ne tennénk, hogy ahhoz mások - mindenek előtt a munkások - közreműködését, megfelelő társadalmi-gazdasági feltételeket ne biztosítanánk. Tehát most, amikor azt tervezgetik, érlelik magukban, hogy a rendelkezésre álló, bizony nem hosszú idő alatt fognak dolgozni, tanulni, felkészülni választott pályájukra - vegyék ezt számításba. Mi arra törekszünk, hogy megtanítsuk a mérnöki hivatás gyakorlásához szükséges természettudományos alap- és korszerű szakismereteket, kifejlesszük a szakterületen való eligazodás készségét, az állandó továbbképzés igényét. Mindent elkövetünk, hogy személyes közelségbe kerülve önökkel, segítségükre legyünk világnézetük, emberi és társadalmi magatartásuk szocialista szellemű formálásában. Az egyre fejlődő egyetemi demokratizmus intézményesített keretei között biztosítjuk, hogy az egyetemi közélet aktív részeseivé, felelős alkotóivá válhassanak. Egyetemünk gazdag hagyományokkal rendelkező ifjúsági szervezete széles lehetőségeket kínál az önnevelésre, a diákönkormányzaton keresztül a közéleti tevékenység gyakorlására, kollektív cselekvés megszervezésében való jártasság megszerzésére, a jó közösségi szellem eredményességét fokozó, egyéniséget formáló hatásának kihasználására, a szabad idő kultúrált, értelmes és hasznos eltöltésére, személyiségük sokirányú fejlesztésére és gazdagítására. Mindez azonban kihasználatlan és visszavonhatatlanul tovatűnő lehetőség marad csupán, ha nem párosul az önók erőfeszítéseivel. Ügy hiszem, seho! sem találjuk meg annyira szemléletes formában a társadalmi és egyéni érdekek legteljesebb összhangját, mint éppen itt, az egyetemi képzésben. Mert valóban társadalmi igény és alapvető társadalmi érdek az, hogy gyarapodjon a kiművelt emberfők száma. Ezért a társadalomnak meg kell hoznia, és meg is hozza a szükséges áldozatokat. Ez egyszersmind a magasabb szakmai és általános emberi műveltség megszerzése, az egyén számára a gazdagabb tartalmasabb és értelmesebb élet feltétele, s egyben garanciája. Szeretném hinni, hogy nincs önök között olyan, aki ne törekedne erre, s aki erőfeszítéseit kufár módjára méricskélve, csak a diploma minél olcsóbb" megszerzésére spekulál. Az ilyen fajta, úgynevezett racionalizmus", bármily modern felfogásként próbálja is igazolni önmagát, nem egyéb öncsalásnál. Eltöltheti valaki ifjúkorának legértékesebb ót évét azzal, hogy egyetemi tanulmányokat folytat képességeihez mért erőfeszítésekkel, művelt emberhez méltó érdeklődéssel és kötelességtudattal, a megismerés és a jól végzett munka minden élményével. De mindez elsilányítható és felváltható csak a vizsgakötelezettségeknek való megfelelésre törekvéssel, a megtanulásra érdemesnek ítélt ismeretanyag fölényes szelektálgatásával, igénytelenséget árasztó minimalizmussal. őszintén kérem önöket, hogy a szocialista társadalom és szüleik által megalapozott anyagi és szociális biztonságukat ne arra használják fel, hogy jövőjük építésének e legfontosabb szakaszában maximális kényelmet, úgymond gondtalan életet teremtse- 8 nek maguknak. Az anyagi gondoktól való függetlenség arra legyen jó, hogy minden e- nergiájukkal saját szakmai és általános műveltségbeli felkészültségüket szolgálják. Vannak, akik szocialista rendszerünk hibájának róják fel, hogy az egzisztenciális biztonságot alkotmányosan is garantálva megszüntette azokat az ösztönzőket", amelyek például a nyugati társadalmakban maximális teljesítményekre, a képességek teljes mértékű kihasználására késztetnek. Valóban az a mélyre vésett tudat és gyakorlat, hogy ki-ki saját sorsának kovácsa, kemény ösztönző". Mi valljuk, hogy az egzisztenciális bizonytalanság kiiktatása nem szükségszerűen vezet az elkényelmesedéshez, az egyéni teljesítmények csökkenéséhez. Ellenkezőleg. Ez adja meg a lehetőséget arra, hogy a munkától való elidegenedést felváltsa a munka öröme, az értelmes és hasznos élet érzése, hogy felszabaduljanak az emberi teljesítményeknek azok az emelői, amelyek az együttműködésben, tudatosságban, tervszerűségben rejlenek. Az ismeretszerzés, a tanulás sok tekintetben individuális tevékenység, de hatásfoka megsokszorozódik, ha a diákközösségekben természetessé válik egymás ismereteinek ellenőrzése, korrigálása, a feladatok megoldásában való együttműködés, az érdeklődés fenntartása és fokozása, egyszóval az élénk szakmai légkör és jó kollektív szellem. Kialakult szokás, hogy tanévnyitó ünnepi egyetemi tanácsülésünkön egész egyetemi kollektívánk előtt szólunk a soron következő tanévben legfontosabb feladatainkról is. Az elmúlt években végzett sokirányú oktatásfejlesztési tevékenység eredményeként kialakult egyetemünk nappali tagozatán folyó képzés szakosítási rendje, jóváhagytuk az egyes szakok, ágazatok tanterveit is. Úgy vélem, hogy ezzel hosszabb időre szólóan megfelelő kereteket szabtunk az oktatás számára. Az előttünk álló tanévben szeretnénk megtenni a következő lépést: a tantervi kereteknek megfelelően rögzíteni az oktatás tartalmát. Ehhez már megtörténtek az előkészületek. A tanszékek kidolgozták a tantárgyi programok első változatait. Most ezek az ágazatok, szakok szerinti, majd kari, illetőleg egyetemi szintű összehangolása következik. Ki kell szűrni az oktatott ismeretanyagból a nem időtálló, tudományosan nem, vagy nem eléggé megalapozott empirikus ismereteket, és erősíteni kell a mérnöki ismeretek természettudományos alapjainak oktatását valamennyi tantárgyban. Ugyanakkor helyt kell adni azoknak az ismereteknek, amelyek a tudományos technikai forradalom tartós tendenciáival függnek össze: a kibernetizálással, a megismerés és feladatmegoldás rendszerelméleti megközelítésével, a sokirányú optimalizálással, operacionalizmussal és a számítástechnika mind szélesebb térhódításával. A lexikalitás, a teljességre törekvés az egyetemi oktatásban ma már tarthatatlan. Amennyire megérthető az oktató ragaszkodása saját tantárgyának minden ismeretéhez, annyira elfogadhatatlan a szakmai szűkkeblűség ebben a munkában, hiszen az a célunk, hogy a rendelkezésünkre álló 5 év teljes ismeretanyaga alkosson harmonikus egységet, képviseljen korszerű tartalmat, felesleges átfedések nélkül. 9

Arra kérem valamennyi oktatótársamat, az ágazatok, szakok vezető tanszékeinek professzorait, a karok dékánjait, hogy e feladat megoldását a legnagyobb felelősséggel és konstruktivitással végezzék. A tantárgyi programoknak megfelelő jegyzetek és segédletek megírása a hallgatóság rendelkezésére bocsátása nem kevésbé fontos és sürgető feladat. Négy évvel ezelőtt a gépészmérnöki kar levelező tagozatán megindított kétlépcsős mérnökképzéssel összefüggésben meg kell vizsgálnunk a levelező oktatás egész kérdéskomplexumát is. Oktatási rendszerünk alapelveiből alkotmányos jogainkból következik, de a szocialista és nem szocialista külföld tapasztalatai is azt mutatják, hogy nem csökken a munka melletti tanulás jelentősége egyik oktatási szinten sem. Felvetődhet az is, hogy nem lenne-e az állam számára is gazdaságosabb, ha a levelező hallgatóknak nyújtott sokrétű támogatás helyett a vállalatok teljes fizetéssel nappali tagozaton taníttatnák azokat a dolgozóikat, akik arra érdemesek, de körülményeik folytán annak idejében nem volt módjuk egyetemre beiratkozni. Azt a felelősséget azonban nem háríthatjuk el magunkról, hogy a levelező tagozaton végzett oktatómunkát, tartalmában és módszereiben egyaránt, az ott tanuló hallgatók körülményeinek legmegfelelőbben alakítsuk, hogy mindent megtegyünk a két tagozaton szerzett diploma tényleges egyenértékűségének biztosítása érdekében. Ezen kívül meg kell kísérelni a főiskolákon és a levelező tagozaton folyó kétlépcsős képzés olyan összehangolását is, amely biztosítja a főiskolákon végzettek számára azt, hogy a lehető legkevesebb különbözeti vizsgával folytathassák tanulmányaikat a levelező tagozat második fokozatán, ha az egyéb feltételeknek megfelelnek. Ezekben a kérdésekben más intézményekkel és a főhatóságunkkal széles körű együttműködésben kell cselekednünk. Egy másik, nem kevésbé fontos kérdésben is vannak teendőink. Az elmúlt tanév tapasztalatai is igazolták, hogy egyetemi nevelőmunkánk fejlesztésére létrehozott egységes nevelési rendszer jó keretnek bizonyult, igazolódott a szakkollégiumok rendszerének legtöbb várt előnye is. Úgy látjuk azonban, hogy az eddigi eredmények stabilizálása és továbbfejlesztése érdekében fordulatot kell elérni a kollégiumok belső rendjével összefüggő egyes kérdésekben. Nem szabad megengednünk, hogy teret hódítson a lakott környezetünkkel szembeni igénytelenség, a rendetlenség, terjedjen az italozás és szabadosság a kollégiumi szobákban. Ezután is a nevelés, a jó szó eszközeivel akarjuk elsősorban elérni, hogy a kollégiumokat mindenki második otthonának tekintve kulturáltan éljen ott. Úgy tűnik azonban, hogy a diákönkormányzat a kollégiumi nevelő- és irányító apparátus ereje ehhez önmagában nem lesz elégséges. Szükséges az is, hogy a kollégiumokat patronáló tanszékek oktatói, a patronáló tanárok is nyújtsanak az eddiginél több segítséget, és a KISZ munkájában is kapjon még nagyobb teret a kollégiumok belső rendjével való foglalkozás. Akire pedig mindezzel nem sikerül megfelelően hatni, azokkal szemben sokkal határozottabban fogunk érvényt szerezni a házirend előírásainak, a jó ízlés és a szocialista erkölcs íratlan szabályainak. Minden család gondosan ügyel otthona jó hírére, mert az ott láthatók és ta- pasztalhatók mércéi a kulturáltságnak, ízlésnek, igényességnek. Hiszem, hogy a hallgatóink túlnyomó többsége számára a mi otthonunk jó híre is ugyanúgy fontos, mint a családi otthoné, amelyben felnőtt, nevelődött. Szólni szeretnék arról is, hogy egyetemünk gazdálkodásában is csakúgy mint egész népgazdaságunkban teszik, ki kell használni az ésszerű takarékosság minden lehetőségét. Annak érdekében, hogy a világgazdaságban végbemenő, minket is érintő kedvezőtlen hatások következményei életszínvonal-politikánk végrehajtását minél kevésbé veszélyeztessék, nekünk is, mint költségvetésből gazdálkodó intézménynek, a magunk területén minden lehetőt és ésszerűt el kell követni. Végezetül, de nem utolsósorban, önökhöz fordulok mélyen tisztelt arany- és gyémántdiplomások. Igen nagy az időbeni távolság attól az évnyitótól, amelyben a neves Akadémia kebelébe fogadta Önöket. Ezt a távolságot eredményekben bővelkedő életpályájuk hidalja át. Bizonyos vagyok abban, hogy ennek gazdag tapasztalatai nem mondanak ellent az imént elhangzott gondolatoknak. Ma is azt szeretnénk, hogy a szocialista társadalom építésével együttjáró, megnövekedett és magasabb rendű követelmények mellett, mai diákjainkat is olyan, szakmájukat szenvedélyesen szerető, invenciózus, kötelességtudó, szorgalmas és kitartó emberekké formáljuk, mint amilyeneknek önök bizonyultak megpróbáltatásokkal teli hosszú évtizedeken át. Fogadják ezért őszinte nagyrabecsülésünket. Azt kívánjuk, hogy szakmai teljesítményeik és emberi értékeik alapján megérdemelt tisztelettől övezve, áldozatos munkájuk gyümölcseit élvezve éljenek sokáig jó egészségben közöttünk, példázva az ifjúkori erőfeszítések értelmét. Az ünnepi beszéd elhangzása után az egyetem rektora gyémánt-oklevelet nyújtott át Takács Mihály oki. vaskohómérnöknek, arany-oklevelet Bernáth György, Jánky Géza, dr. Kiss László, Ládái Jenő, Pollner Jenő, Reményi Viktor oki. bányamérnöknek, Horkay Gyula és Szeless László oki. vaskohómérnöknek, valamint Hullán Tibor oki. fémkohómérnöknek. Az aranydiplomások nevében dr. Kiss László mondott köszönetet. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. 10

1976. március 17-én mindhárom egyetemi karon kibővített kari tanácsülésen osztották ki a tanulmányi emlékérmek arany, ezüst és bronz fokozatát és a vele járó pénzjutalmakat. A Bányamérnöki Karon 39, a Kohómérnöki Karon 22, a Gépészmérnöki Karon 49 hallgató részesült e kitüntetésben. MISKOLCON A TANÉV FONTOSABB ESEMÉNYEI 1975. szeptember 6. Tanévnyitó ünnepség. Az évnyitón megjelentek a megyei és városi párt- és tanácsszervek, a társadalmi szervezetek és a nagyüzemek képviselői. A tanévnyitón részt vett dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes és dr. Szabó János építési és városfejlesztési államtitkár is. Az ünnepség keretében az egyetem rektora egy gyémántoklevelet, valamint kilenc aranyoklevelet nyújtott át öt bányamérnök, illetve négy kohómérnök részére. 1975. október 19-től október 22-ig az egyetemen került megrendezésre az I. magyar-szovjet rektori érteleklet. A rektori értekezlet megnyitóján részt vett a szovjet delegáció vezetőjeként a Szovjetunió felső- és középfokú szakoktatási miniszterének első helyettese Krasznoy Nyikoláj Fjodorovics, a magyar delegáció vezetőjeként dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, valamint dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Ivanov Valerij Nyikolajevics, az SZKP KB munkatársa, Csendes Lajos, az MSZMP KB Tudományos, Kulturális és Közoktatási Osztály vezetőhelyettese, Bicskov Pjotr Petrovics, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége munkatársa, dr. Garamvölgyi Károly,oktatási miniszterhelyettes, Vancsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, továbbá a Szovjetunió és hazánk számos felsőoktatási intézményének rektora, a Minisztérium vezető munkatársai, valamint a megye és város párt- és tanácsszervei képviselői és az egyetem vezetői. 1975. október 11-én volt az egyetemi szakszervezeti küldöttközgyűlés. 1975. november 6. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség. Az ünnepi beszédet dr. Drahos István dékánhelyettes tartotta. Az ünnepség után rendkívüli egyetemi tanácsülés keretében 15 főt avatott az Egyetem Tanácsa műszaki doktorrá. Ezen a napon került sor a tíz, húsz, huszonöt, harminc és harmincöt év óta az egyetem szolgálatában dolgozók részére a törzsgárda oklevelek kiosztására. 12 1976. április 2-án volt a felszabadulás 31. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség. Ünnepi beszédet dr. Susánszky János tanszékvezető egyetemi tanár mondott. Az ünnepség után rendkívüli egyetemi tanácsülés keretében 15 fő műszaki egyetemi doktorrá avatásra került sor. 1976. június 4-én a KISZ-bizottság rendezésében volt a Pedagógusnapi ünnepség. Ünnepi beszédet Rácz Pál V. éves gépészmérnök-hallgató tartott. A fiatal oktatók és kutatók számára a Pedagógusnapra kiírt pályázatok díjkiosztása az ünnepség után történt meg. 1976. június 8-án a Béke és Barátság Hónap keretében kerekasztal beszélgetés zajlott le az egyetemen. A vitaindító előadást dr. Tolnay László, az Országos Béketanács leszerelési szakbizottsága elnöke tartotta. 1976. június 25. A végzős hallgatók hagyományos ballagása, melyen Miskolc város lakosságától köszöntek el. 1976. június 26-án volt a diplomakiosztó ünnepség, melyen mintegy kétezer főnyi vendég a végzős hallgatók hozzátartozói, vett részt. Az egyetem rektora az ünnepségen 63 bányamérnöki, 64 kohómérnöki, 302 gépészmérnöki, valamint 69 gazdasági, illetve szakmérnöki oklevelet adott át a végzős hallgatóknak. A tanév során számos egyetemi és külső szerv rendezett konferenciát és kongreszszust az egyetemen. Nagy számban látogatták meg az egyetemet a tanév során hazai és külföldi szakemberek is. Az egyetem különböző rendezvényein a főhatóság képviselői, a megyei, városi pártbizottság, tanácsszervek, nagyüzemek, valamint a különböző társadalmi szervek képviselői is részt vettek. DUNAÚJVÁROSBAN 1975. július 2 3. Szóbeli felvételi vizsgák. 1975. július 8-10. A Bolyai i Társaság Rátz László" Vándorgyűlése. 1975. július 21. A FEB előkészítő tábor a Főiskolai Karon került megrendezésre. 1975. szeptember 8. Tanévnyitó ünnepség. 1975. október 7 11. Műszaki Könyvnapok. 13

1975. október 14-17. A Rosswiini Mérnökiskola delegációja látogatott intézményünkbe. 1975. október 20-21. A Műszaki Főiskolai Sportnapok rendezvénye. 1975 október 2-25. A Főiskolai Karon került megrendezésre az Országos Ottörő Konferencia. 1975. november 5. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulójára rendezett ünnepség, melyen Molnár László igazgató mondott ünnepi beszédet, 1975. december 28. Dr. Jánossy Lajos akadémikus előadást tartott a Relativitáselmélet" tárgykörében. 1976. február 3. Sárdi Lajos elvtárs, a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetőségének titkára látogatott a Főiskolai Karra. 1976. március 8. A Rendszerszervezési Szakcsoport számítógép programozási versenye. 1976. április 2. Hazánk felszabadulásának 31. évfordulójára rendezett ünnepség, ünnepi beszédet Szabó Zoltán főiskolai docens, az MSZMP-alapszervezet titkára mondott. 1976. április 6 8. A Középiskolák Országos Torna Bajnokságának döntője. 1976. április 9 10. Az Egyetemi- és Főiskolai Tornász Bajnokság rendezvényei. 1976. április 9 10. Műszaki oktatók államvizsgái. 1976. április 24-25. III. Megyei Főiskolai Napok. 1976. április 29. Az OMBKE szekció-ülése. 1976. május 11. Névadó ünnepség, a szakszervezeti bizottság rendezésében. 1976. május 22. Az MSZBT A csillagok felé" címmel űrkutatási vetélkedőjét rendezte a Főiskolai Karon. 1976. május 14-19. A Rossweini Mérnökiskola küldötteinek látogatása. 1976. május 28. A Kommunarszki (Szovjetunió) Bányászati- és Kohászati Műszaki Főiskoláról érkezett vendégek látogatása. 1976. június 4. Pedagógusnapi ünnepség. 1976. július 22 26. Államvizsgák. 1976. július 28. Ünnepélyes diplomakiosztás. KAZINCBARCIKÁN 1975. július 2-3. Államvizsga, amelyen üzemmérnöki oklevelet szerzett 79 nappali és 11 levelező hallgató. 1975. július 5. Oklevélkiosztó ünnepségen az okleveleket átadja és ünnepi beszédet mond dr. Simon Sándor, az egyetem rektora. Az ünnepségen részt vesznek a városi pártbizottság, a tanács és a KISZ képviselői. 1975. szeptember 8. Ünnepélyes tanévnyitó, amelyen részt vesznek többek között a városi pártbizottság és a tanács képviselői. Ünnepi beszédet mond Szilágyi Gábor, a kar igazgatója. 1975. szeptember 11. Chilei szolidaritási nagygyűlésen vesznek részt a kar oktatói, dolgozói és hallgatói. 1975. október 1. Ünnepélyes tanévnyitó a Levelező Tagozaton. Ünnepi beszédet mond Cservenka Miklós igazgatóhelyettes. 1975. október 8. Kari Oktatói és Nevelési Bizottsági ülésen elfogadást nyer a kari egységes nevelési rendszer és az ONB 1975/76. és munkaterv. 1975. október 15. Kari Tanácsülés az egységes nevelési rendszer bevezetését határozatban rögzíti és elfogadja a kar 1975/76. évi munkatervét. 1975. november 5. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepségén részt vesznek a városi pártbizottság, a tanács, a KISZ és a BVK vezetői. 1976. február 4. Kari Tanácsülés a tanszékvezetői kinevezések meghosszabbításával kapcsolatban hoz határozatot, és egyetért az összeállított és az 1976 80 évekre vonatkozó 5 éves kutatási tervvel. 1976. február 20. Műszaki-pedagógiai tárgyú továbbképzésű oktatói értekezleten Prof. dr. Kari Geiger, a TU Dresden tanára, az Induktív és deduktív módszerek a műszaki felsőoktatásban" címmel tart előadást. 1976. április 2 10. Bláthy Napok" kollégiumi rendezvénysorozat keretén belül megrendezésre kerültek külső meghívott szakemberek részvételével a Szakestelyek, és a már hagyományos Rongyosbál". 1976. április 26. A végzős hallgatók szervezésében megrendezésre kerül a Vidám ballagás". 1976. június 9. Pedagógiai tárgyú továbbképző oktatói értekezleten dr. Szende Aladár főiskolai tanár (OPI) Az előadás szerepe, felépítése a felsőoktatásban" címmé) tart vitaindító előadást. 1976. június 28 július 1. Szóbeli felvételi vizsga. Nappali tagozatra 101, levelező tagozatra 100 jelölt jelentkezett. 14 15

Dr. Mika József B. Kiss Sándor Müller Bálint Dr. Antal Boza József Márkus József Lengyel Gyula Kiss Péter Pomázi Istvánné Gaál Jánosné Sebő Béláné Böszörményi Gábor ELHALÁLOZTAK ny. egyetemi tanár éjjeliőr szakmunkás tanszékvezető egyetemi tanár szakmunkás betanított munkás szakmunkás előadó takarító takarító kapus 1975. március 29. 1975. május 15. 1975. május 25. 1975. augusztus 15. 1975. szeptember 2. 1975. szeptember 4. 1975. október 10. 1975. november 30. 1976. január 21. 1976. április 27. 1976. május 10. DR. MIKA JÓZSEF 1897-1975 Mika professzor 1897. júliusában Budapesten született, ugyanitt ez év március 29-én hunyt el. A halál egy mozgalmas, alkotó, teljes életet zárt le. Ennek az alkotó életnek első fontos állomása volt 1923-ban a vaskohómérnöki oklevél megszerzése. Az oklevél megszerzésekor már a diósgyőri vasgyárban dolgozott a kémiai laboratórium vezetőjeként. 1924-ben nevezték ki a Pénzügyminisztérium Műszaki Osztályának létszámába, és szolgálattételre a soproni Főiskola Bányavegytani Tanszékére osztották be, Tomasovszky Lajos professzor mellé. A 20-as évek végén több külföldi ösztöndíjas tanulmányúton vett részt. Az akkor már világhírű F. Emich laboratóriumaiban 6 hónapig mikrokémiai tanulmányokat folytatott. Ugyanakkor látogatta a Nobel-díjas Pregl intézetét is, ahol az organikus mikrokémia-eljárásokkal ismerkedett meg. Nyári szabadságai alatt dolgozott még az ugyancsak Nobel-díjas F. Haber intézetében, W. Böttger professzornál. Itt főleg elektroanalítikai tanulmányokat folytatott. A Hönigschmied professzor által vezetett Bajor Tudományos Akadémia Atomsúlymeghatározó Intézetében két hónapig egzakt elemzési eljárásokat tanulmányozott. Színképelemzéssel a müncheni Műszaki Egyetem Fizikai-kémiai Intézetében kezdett foglalkozni. 1927-ben a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Elemző és Fizikai Kémiai Tanszékére nevezték ki adjunktusnak. 1943-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- és Kohómérnöki Karának Elemző Kémiai Tanszékén laboratóriumvezetői beosztást kapott. 1950-ben intézeti tanár lett és megbízást kapott az Elemző Kémiai Tanszék vezetésére. 1952-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Kiemelkedő tudományos munkásságáért a kémiai tudományok doktora címet kapta, akadémiai jutalommal. A Kohómérnöki Kar Miskolcra költözésekor a Kémiai III. Tanszék vezetője lett. E tanszéket 1959 nyaráig vezette, majd 1960-ban megvált az egyetemtől, nyugdíjba vonult. 1957-ben az Akadémia eredményes munkásságáért elnöki jutalomban részesítette. 1973-ban a Nehézipari Műszaki Egyetemen aranydiplomát kapott. Mika professzor tudományos munkássága az analitikai kémia területére esik, ezen belül főleg a mikrokémiát és a korszerű analitikát fejlesztette. Könyvei közül kettő, a Die exakten Methoden der Mikromassanalyse" és a Die Methode der Mikromassana- 17

lyse" nevét a témakörben világszerte ismertté tette. A második könyvéért, mely mindenütt igen kedvező bírálatot kapott, 1963-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Ő oktatta elsőként hazánkban az emissziós színképelemzést önálló tárgyként. Az első, a színképelemzéssel foglalkozó magyar nyelvű tankönyv, A kémiai emissziós színképelemzés műszaki és egyéb alkalmazásai" c. mű szerzője volt, dr. Török Tiborral e- gyütt. Vele írta az Emissziós szírtképelemzés" I. és II. című könyveket is, melyeket angol nyelven is kiadtak. Az 1959-ben kiadott Kohászati elemzések", ül. az 1964-ben megjelentetett Metallurgische Analyse" című könyvei a fémek, ötvözetek és ércek analitikájával foglalkoznak. Mika professzor tudományos tevékenységét rendkívül alapos munka, a korszerűség és a fejlődés irányának csalhatatlan felismerése jellemezte. Már a 40-es évek végén és az 50-es évek elején is azon kevesek közé tartozott, aki a mai korszerű műszeres analízis körvonalait és a fejlődésének irányát tisztán látta. Széles körű irodalomismeretével, nagy gyakorlati tapasztalatával és manuális készségével szelektálni tudta az egyre szaporodó irodalom valódi értékeit. A könyveiben leírt módszereket maga, ih. munkatársai ellenőrizték. Környezetét pontos, kísérletező, kritikus tudományos munkára szoktatta, mely a gyakorlattól soha nem szakadt el. Halála a kohászati analitika nagy vesztesége. Emlékét könyvei, tanítványai és volt munkatársai őrzik. 18 DR. ANTAL BOZA JÓZSEF 1932-1975 Dr. Antal Boza József tanszékvezető egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa, a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karának dékánja, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának és Végrehajtó Bizottságának, valamint az Egyetemi Tanácsnak tagja augusztus 15-én hosszú betegség után Miskolcon elhunyt. Rövidítve ennyit tartalmazott a megrendítő gyászhír, amely a döbbenetes órákban az egyetemen megjelent. A hír és a rövid 43 életév mögött azonban szakadatlan munkával töltött, tartalmas életút rejlik, amelyet a túlélő tanítványok, oktatótársak, kutatók és üzemi kollégák, pártmunkások és közéletünk vezetői őriznek emlékezetükben a fájdalmas veszteség után. Három éve, hogy torokszorító aggodalmak közben újra és újra hittünk a reá tört betegség legyőzésében, hogy emberfeletti küzdelme, akaratereje legyőzi a halált... A túlélők szomorú feladata szavakba foglalni a munkás, dolgos élet főbb adatait és eredményeit, a teljesség igénye nélkül. Inkább emberi jellemét, élete mozgatórugóit kutatjuk emlékezésünkben. Antal Boza József 1932. október 19-én született Sajóvárkonyban. Alap- és középfokú tanulmányait Ózdon, a felsőfokút a Dnyepropetrovszki Kohászati Egyetem Kémiai-technológiai Fakultásán végezte, ahol 1956-ban szilikát kohász szakon kohómérnöki oklevelet szerzett. Tanulmányai közben az Ózdi Kohászati Üzemekben, az oklevél megszerzése után pedig a Lenin Kohászati Művekben dolgozott 1963-ig a Kemenceépítő Gyárrészlegben, az üzemmérnöki beosztástól kezdve a gyárrészleg főmérnökéig különböző munkakörökben. Ezekben az években gyűjtött szakmai és vezetői tapasztalatai alapozták meg emberismeretét, a jövőért érzett felelősségét, szakmaszeretetét, munkalendületét. 1959-ben nyert felvételt aspirantúrára szilikát-kémia és technológia tématerületre, s eredményes tanulmánya befejezéseként 1963-ban nyerte el a műszaki tudományok kandidátusa címet. Disszertációjában a gyorsan módosuló kriptokristályos kvarcitok előzetes hőkezelés nélkül történő felhasználásával foglalkozott. Kutatómunkája eredményét az üzemi eljárással együtt átvették és a szilikatégla gyártásában ma is alkalmazzák. 1963-tól dolgozott a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Ekkor választották meg az NME PB titkárává, de első perctől Kezdve, mint a Tüzeléstani Tanszék adjunktusa, részt 19

vállalt az oktatásban is. Diószeghy professzortól 1968-ban vette át a Tanszék vezetését. Előbb, mint docens, majd 1971-től mint egyetemi tanár irányította a Tanszék munka ját. 1968-tól 1971-ig a Kohómérnöki Kar dékánhelyetteseként tevékenykedett. 1974- ben a Kari Tanács megbízta a dékáni teendők ellátásával. Szakmai tevékenységét az üzemi évek után a Tüzeléstani Tanszéken igen nagy ambícióval és energiával végezte, mind a hagyományos tárgyak oktatásában részt vállalva, mind újabb szakterületek kutatásában is. Az oktatás szakosodásának bővítésével új tantárgyakat vezetett be, így fáradhatatlanul dolgozott a szilikátipari kemencék, valamint a szilikát-kémia és technológia tématerület tananyagának kialakításán és művelésén. Érdeme az oktatást és kutatást egyaránt elősegítő szilikáttechnológiai laboratórium létrehozása, amelyben a téma iránt érdeklődő hallgatók egy-egy csoportja éveken át alkotó otthonra talált. Korszerű szemléletmódra alapozta a kohászati kemencék oktatását is, de a tananyag teljes kibontakoztatását már nem fejezhette be. Hallgatóival túl a szakmai vonatkozásokon is kezdeményező, emberközeli kapcsolatot épített ki, szívügyének tekintve szakmai és társadalmi tevékenységüket. Mindig teremtett időt arra, hogy tudományos diákköri munkáról, diplomatervekről konzultáljon a hallgatókkal. Törekvése a tanszék hazai és külföldi ipari és tudományos kapcsolatainak gazdagításában fáradhatatlan volt. Mindvégig rendszeresen tevékenykedett azon, hogy a tanszék új területeken is bekapcsolódjon a szakmai közéletbe. Számos ipari kutatási, szakértői, tanácsadói tevékenységgel erősítette a tanszék helyzetét. Biztatással, támogatással karolta fel a pályakezdő munkatársakat, folyamatosan serkentve őket a napi oktató-nevelő munka fejlesztésén túl az egyéni kutatómunkára is. Szakterületén, a szilikáttechnológiában újítások, szabadalmak, szakértői vélemények, hazai és idegen nyelvű publikációk, egyetemi jegyzetek sora jelzi elméleti és gyakorlati tevékenységét. Sok új gondolattal igyekezett a kohászati kemencék tűzállóépítőanyagainak választékát növelni, előnyösebb kémiai és mechanikai ellenállóképességű anyagok kikísérletezésével. Gyakori külföldi tanulmányútjain előadásokon adta át újabb ismereteit, tapasztalatait. Lételeme volt a közösségért, a szocialista társadalomért végzett sokoldalú munka. Az ifjúsági mozgalomban 1948-tól, a munkásmozgalomban 1950-től vállalt részt. Mindig a megújulást kereste, jobbító akaratát viták, harcok árán is érvényre juttatta. Hittel, meggyőződéssel, felelősségérzettel szolgálta a közösséget, egyetemi pályája kezdetén a pártbizottság titkáraként éppúgy, mint oktatóként, majd a Tüzeléstani Tanszék vezetőjeként, dékánhelyettesként, dékánként. Munkája elismerését a Kohászat Kiváló Dolgozója (1972), a Munka Érdemrend ezüst fokozata (1974) és az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1974) kitüntetések jelzik. Aktív tagja volt a Szilikátipari Tudományos Egyesületnek és 1968-tól Egyesületünknek is. 20 A kérlelhetetlen búcsú mindig fájdalmas, és sokszorozottan az, amikor alkotó évei teljében, egy felfelé ívelő pályájú életút szakad meg. Vigaszt nem nyújt, csak megnyugvást, hogy minden méltató szó mögött ott van egy példaadóan szép élet tiszta aranyfedezete. Augusztus 19-én a mélybe tűnő koporsót körülölelő virágtenger, s a kialvó lámpafények mellet búcsúztak a munkatársak, tanítványok, harcostársak és tisztelők dr. An tal Boza Józseftől. 21

A NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM KARAI, TANSZÉKEI: EZEK VEZETŐI, OKTATÓI ÉS DOLGOZÓI BÁNYAMÉRNÖK! KAR Dékán: Dr. Takács Ernő egyetemi tanár a műszaki tudományok kandidátusa Dékánhelyettes: Dr. Kovács Ferenc egyetemi docens a műszaki tudományok kandidátusa DÉKÁNI HIVATAL Hivatalvezető: Demcsik Tamás Előadó: Dr. Rozgonyi Tíborné Molnár Lászlóné Hivatalsegéd: Nagy Lajosné ÁSVÁNYELÖKÉSZITÉSTANI TANSZÉK Tanszékvezető egyetemi tanár: Dr. Tarján Iván a műszaki tudományok kandidátusa, A Munka Érdemrend ezüst fokozata, Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, A Nehézipar Kiváló Dolgozója Egyetemi tanár: Dr. Pethő Szilveszter a műszaki tudományok kandidátusa, A Munka Érdemrend bronz fokozata Dr. Tarján Gusztáv (részfoglalkozású) az MTA rendes tagja Egyetemi docens: Dr. Debreczeni Elemér a műszaki tudományok kandidátusa, A Bányászat Kiváló Dolgozója Egyetemi adjunktus: Dr. Ballá László (másodállású) Meggyes Tamás Dr. Schultz György Dr. Tompos Endre Egyetemi tanársegéd: Bőhm József Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója 23

Dr. Csöke Barnabás Tanszéki előadó: Dr. Takács Ernőné Tanszéki adminisztratív ügyintéző: Csenge Istvánná Tanszéki mérnök: Antal Gábor Szabó Endréné Tanszékvezető egyetemi docens: Dr. Pojják Tibor Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata Egyetemi docens: Dr. Egerer Frigyes a műszaki tudományok kandidátusa, A Munka Érdemrend bronz fokozata, Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója Egyetemi adjunktus: Csordás István Kossuth Gábomé Dr. Wallacher László az MTA státuszában: Tudományos munkatárs: Dr. Horváth László önálló laboráns: Zámpory Vilma Tanszéki mechanikus: Kiss László Vincze Gábor Tanszéki önálló laboráns: Balogh Árpádné Gyopár Miklósné Tanszéki hivatalsegéd: Szokolai Zoltánná ÁSVÁNY-ÉS KŐZETTANI TANSZÉK Tanszéki mérnök: Fehérvári István Namesánszki Károly Előadó: Bodó Lajosné Laboráns: Kozma Ferencné Szabó Andrásné Szakmunkás: Oláh Gábor Hivatalsegéd: Varga Ferencné BÁNYAGÉPTANI TANSZÉK Tanszékvezető egyetemi tanár: Munka Érdemérem, Dr. Bocsánczy János Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a műszaki tudományok kandidátusa, A Nehézipar Kiváló Dolgozója, """ Felszabadulási Jubileumi Emlékérem A Munka Érdemrend ezüst fokozata, 24 Egyetemi docens: Dr. Gózon József a műszaki tudományok kandidátusa Dr. Nánási Tibor a műszaki tudományok kandidátusa Egyetemi adjunktus: Dr. Vöneky György Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Egyetemi tanársegéd: Sümegi István Morvái Tibor Tanszéki előadó: Kocsis Istvánná Adminisztratív ügyviteli dolgozó: Dr. Gózon Józsefné Tanszéki technikus: Füleki Zoltán Kovács Miklós Tanszéki mechanikus: Kapcsos Gyula Veres József Tanszékvezető egyetemi tanár: Dr. he. dr. Zambó János az MTA tagja, a műszaki tudományok doktora, a Moszkvai Bányászati Egyetem díszdoktora A Magyar Népköztársaság Állami Díja I. fokozat, a Kossuth-díj II. fokozata, A Munka Érdemrend arany fokozata, Munka Érdemérem, Szocialista Munkáért Érdemérem, Hivatalsegéd: Nagy Sándorné Az MTA státusában: Tudományos műszaki ügyintéző: Greutter Antal Dr. Vöneky Györgyné Adminisztratív ügyviteli dolgozó: Pintér Károlyné Meghívott előadók: Dr. Érsek Elek c. egyetemi docens, Bányászati Tervező Intézet, főmérnök (Bányászati Szállítóberendezések II) Dr. Falk Richárd ny. egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (Géptan I) Nagy László. Borsodi Szénbányák Vállalat, csop. vez. főmérnök (Bányászati termelőgépek II) Meghívott gyakorlatvezető: Kupay János Borsodi Szénbányák Vállalat, főelőadó BÁNYAMŰVELÉSTANI TANSZÉK Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, A Nehézipar Kiváló Dolgozója Egyetemi docens: Dr. Kovács Ferenc a műszaki tudományok kandidátusa, A Munka Érdemrend bronz fokozata, Akadémiai Díj, A Bányászat Kiváló Dolgozója 25

Dr. Patvaros József a műszaki tudományok kandidátusa, Akadémiai Díj Dr. Bodon Pál (másodállású) a műszaki tudományok kandidátusa Egyetemi adjunktus: Dr. Földesi János Dr. Szentpéteri Ernő (mellékfoglalkozású) Schmotzer Imre (mellékfoglalkozású) Egyetemi tanársegéd: Buócz Zoltán Tanszéki főmunkatárs: Köteles Lászlóm Előadó: Heidrieh Lászlóné Tanszéki adminisztratív ügyintéző: Tóth Anna Tanszéki mechanikus: Babics László Szilágyi József Hivatalsegéd: Czigány Vincéné Laboráns: FÖLDTAN-TELEPTANI Tanszékvezető egyetemi tanár: Dr. Richter Richárd a műszaki tudományok kandidátusa, Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, A Nehézipar Kiváló Dolgozója, (kétszer) A Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója Egyetemi tanár: Dr. Kovács Lajos a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa Egyetemi docens: 26 Dr. Juhász József (másodállású) a műszaki tudományok kandidátusa, A Vízügy Kiváló Dolgozója Kozma Jánosné Az MTA státusában: Tudományos munkatárs: Dr. Janositz János a műszaki tudományok kandidátusa, Akadémiai Díj Benke László Tudományos segéderő: Kőhalmy Gáborné Szakmunkás: Laczik Imre TANSZÉK Egyetemi adjunktus: Almási Endre (másodállású) Fuchs Péter Hajdú Lajosné Dr. Mátyás Ernő (másodállású) Dr. Molnár Pál Németh Alajos Dr. Somosvári Zsolt, a műszaki tudományok kandidátusa, Szabó Imre Verebélyi Kálmán Egyetemi tanársegéd: Havasi Ferenc (másodállású) Lénárt László (másodállású) Simkó Ilona Tanszéki mérnök: Asbóth Zoltán Az MTA státusában: Tudományos munkatárs: Dr. Bobok Elemér a műszaki tudományok kandidátusa Selmeci Józsefité Előadó: Báthori Gáborné Adminisztrátor: Dr. Földesi Jánosné Könyvtáros: Dr. Szopory Béláné Laboráns: Bujtás Lászlóné Kertész Ilona Rem Lívia Viszokai Lászlóné Mechanikus: Detvai Gyula Hermann Zoltán Pásztor József műhelyvezető Hivatalsegéd: Gombos Lajosné Szálai Pálné Tanszékvezető egyetemi tanár: Dr. Hoványi Lehel a műszaki tudományok doktora A Munka Érdemrend ezüst fokozata, Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, A Bányászat Kiváló Dolgozója, A Nehézipar Kiváló Dolgozója Egyetemi docens: Meghívott előadók: Dr. Jani Sándor Mélyépítési Tervező Vállalat szakági főmérnök (Mérnöki építéstan) Dr. Kassai Ferenc Bányászati Aknamélyítő Vállalat igazgatóhelyettes (Vízbányászat, vízvédelem) Dr. Kovács Gábor UVATERV irodavezető-helyettes (Alagútépítési gyakorlatvezető) Dr. Kőrössy László OKGT osztályvezetőhelyettes (Geológia II) Dr. Schmieder Antal Bányászati Kutató Intézet osztályvezető (Vízbányászat, vízvédelem) Dr. Pécsi Márton akadémikus MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, igazgató (Geomorfológia) Dr. Rózsa László UVATERV irodavezető (Alagútépítés) GEODÉZIAI ÉS BÁNYAMÉRÉSTANI TANSZÉK Dr. Kolozsvári Gábor a műszaki tudományok kandidátusa A Bányászat Kiváló Dolgozója, Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Egyetemi adjunktus: Faix László Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Dr. Füst Antal Dr. Rozgonyi Tibor Kiváló Dolgozó Egyetemi tanársegéd: Dr. Czellár András Horváth Ferenc Övtóndíjas gyakornok: Bokor Balázs

Tudományos segédmunkatárs: Szép Ilona Meghívott gyakorlatvezető: Szabó László c. egyetemi adjunktus OÉÁ Rézérc Művei Recsk, műszaki osztályvezető (Bányaméréstan) Tanszéki mérnök: Zergi István Tanszékvezető egyetemi tanár: Dr. Csókás János a műszaki tudományok kandidátusa A Munka Érdemrend ezüst fokozata, A Felsőoktatás Kiváló Dolgozója, A Bányászat Kiváló Dolgozója Egyetemi tanár: Dr. Takács Ernő a műszaki tudományok kandidátusa Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, A Bányászat Kiváló Dolgozója Egyetemi docens: Dr. Steiner Ferenc a műszaki tudományok doktora Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Egyetemi adjunktus: Hursán László A Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója, Miniszteri Dicséret (Mongol Mezőgazdasági Miniszter) Egyetemi tanársegéd: Ferenczy László Ormos Tamás Előadó: Mikó Józsefhé Tanszéki műhelyvezető: Gál László Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Tanszéki technikus: Dr. Vtncze Endréné Tanszéki mechanikus: Szerafín Mihály Hivatalsegéd: Bihari Károly né Tengeri Ferencné GEOFIZIKAI TANSZÉK Tudományos munkatárs: Gyulai Ákos Rózsa István (mellékfoglalkozású) Tanszéki mérnök: Kiss Dénes Tanszéki előadó: Pázsitka Éva Tanszéki műhelyvezető: Horváth Kálmán Műszaki ügyintéző: Kulcsár László Tanszéki mechanikus: Csapó Gábor Bay Sándor (mellékfoglalkozású) Hivatalsegéd: Kiss Gézáné Meghívott előadók: Dr. Ádám Oszkár c. egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa Központi Földtani Hivatal, főosztályvezető (Geofizikai értelmezés) Czeglédi István főosztályvezető Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (Geofizikai értelmezés) Molnár Károly OKGT Geofizikai Kutatási Üzem (Geofizikai mérések tervezése) Dr. MüllerPál MÁELGI igazgató (Geofizikai mérések tervezése) Szalay István osztályvezető MÁELGI (Geofizikai praktikum) Varga Imre igazgatóhelyettes OKGT Geofizikai Kutatási Üzem (Magyarország geofizikája) Vándor Béla osztályvezető OKGT Geofizikai Kutatási Üzem (Geofizikai praktikum) Dr. Zilahi-Sebess László főosztályvezető MÁELGI (Geofizikai programozás) Meghívott gyakorlatvezetők: Gellért Tamás csoportvezető OKGT-OGIL (Geofizikai értelmezés) MARXIZMUS-I Tanszékvezető egyetemi docens: Dr. Kun László a történelemtudományok kandidátusa Egyetemi docens: Dr. Lehoczky Alfréd Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, Szocialista Munkáért Érdemérem Kiss Bertalan osztályvezető h. OKGT Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem (Geofizikai értelmezés) Korvin Gábor osztályvezető MÁELGI (Geofizikai értelmezés) Kovács Béla osztályvezető MÁELGI (Geofizikai értelmezés) Molnár Károly igazgató OKGT Geofizikai Kutatási Üzem (Geofizikai mérések tervezése) Dr. MüllerPál igazgató MÁELGI (Geofizikai mérések tervezése) Nagy Zoltán osztályvezető OKGT Geofizikai Kutatási Üzem (Geofizikai értelmezés) Dr. Szabadváry László osztályvezető MÁELGI (Geofizikai értelmezés) Dr. Zilahi-Sebess László főosztályvezető MÁELGI (Geofizikai programozás) IZMUS TANSZÉKE Dr. Lengyel Béla A Munka Érdemrend ezüst fokozata, A Munka Érdemrend bronz fokozata, Kiváló Tanár Dr. Nagy Aladár a közgazdaságtudományok kandidátusa A Munka Érdemrend ezüst fokozata, KISZ Érdemérem 28 29

Nóvák József (másodállású) A Munka Érdemrend ezüst fokozata, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem, Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Dr. Szokoli László a közgazdasági tudományok kandidátusa A Munka Érdemrend bronz fokozata Egyetemi adjunktus: Csabai László (másodállású) Dóka Áron Dr. Fabinyi Erzsébet Dr. Farkas István Dr. Farkas Istvánné dr. Kerekes József (másodállású) Szabó László Dr. Miké János Pogánynédr. IványiAnna Az oktatásügy Kiváló Dolgozója Dr. Tuba Imre Urbancsok Mihály Magyar Partizán Emlékérem, Felszabadulási Jubileumi Emlékérem Tanszékvezető egyetemi tanár: Dr. SzilasA. Pál a műszaki tudományok kandidátusa A Munka Érdemrend ezüst fokozata, Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, A Bányászat Kiváló Dolgozója, A Nehézipar Kiváló Dolgozója Egyetemi tanár: Dr. Boldizsár Tibor a műszaki tudományok doktora A Munka Érdemrend arany fokozata 30 Hivatalsegéd: Magyart Ferencné Egyetemi tanársegéd: Bozsik Sándorné Fehér János Garadnai János Kopcsek Imre (másodállású) Madarász György Tóth Árpádné dr. Nagy Béla (másodállású) Imrich Imre (másodállású) Vida József Tudományos munkatárs: Majoros György Tóth Árpád Szocialista Kultúráért Szolgálati Érdemérem Czeglédi Lajos Tanszéki előadó: Szmola Imréné Kiváló Dolgozó Tanszéki könyvtárkezelő: Kiss Gábor Tudományos segéderő: Siető LászIóné OLAJTERMELÉSI TANSZÉK Dr. Alliquander Ödön a műszaki tudományok kandidátusa A Munka Érdemrend arany fokozata, A Nehézipar Kiváló Dojfzója, honoris causa" Dr. Ing. (Bergakademie Freiberg) Dr. Gyulay Zoltán (mellékfoglalkozású) a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa A Munka Érdemrend, Szocialista Munkáért Érdemérem, A Munka Érdemrend arany fokozata, A Felsőoktatás Kiváló Dolgozója Egyetemi docens: Dr. Mating Béla a műszaki tudományok kandidátusa A Munka Érdemrend bronz fokozata, Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Dr. Tóth János a műszaki tudományok kandidátusa Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Egyetemi adjunktus: Bognár János Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója Dr. Szepesi József A Bányászat Kiváló Dolgozója Egyetemi tanársegéd: Dr. Csete Jenő Dr. Takács Gábor Tihanyi László Varga József Tudományos munkatárs: Milley Gyula (mellékfoglalkozású) Tudományos ösztöndíjas gyakornok: Navratü László Gergely László Tanszéki adminisztratív előadó: JakkeiJózsefné Tanszéki gyors- és gépíró: Pataky Anna Laboráns: Bognár Jánosné (részfoglalkozású) Tanszéki könyvtáros: Szarka János Tanszéki műhelyvezető: Bajóczki László Tanszéki mechanikus: Homyák László önálló tanszéki mechanikus: Várkonyi A ndrásné önálló laboráns: Dr. Hoványi Lehelné Laboratóriumi asszisztens: Dr. Szepesi Józsefné Laboratóriumi szakmunkás: Varga Sándor Műszaki rajzoló: Dr. Szota Györgyné Hivatalsegéd: Bajzáth Izidorné Takarítónő: Nagy Ferencné.Ipari státusban: Műszaki gazdasági tanácsadó: Dr. Dombi István Meghívott előadók: Dr. Bán Ákos c. egyetemi docens Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, vezérigazgató (Műveléstervezés c. tárgy előadása) Dr. Doleschall Sándor Központi Fizikai Kutatóintézet, igazgatóhelyettes (Áramlástan II. c. tárgy előadása) Dr. Pápay József Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium, osztályvezető (Földgáz- és gazolintermelés c. tárgy előadása) Dr. Péchy László tszv. egyetemi tanár Veszprémi Vegyipari Egyetem (Gázgyártás c. tárgy előadása) Dr. Schultheisz István egyetemi adjunktus Veszprémi Vegyipari Egyetem (Gázgyártás c. tárgy gyakorlatvezetése) Dr. Vida Miklós Fővárosi Gázművek, műszaki igazgató (Gázellátó rendszerek c. tárgy előadása) 3t