2014-2020 LEHETŐSÉGEK A TOP-BAN MISKOLC, 2015. JÚNIUS 24. SALGÓTARJÁN, 2015. JÚNIUS 25. EGER, 2015. JÚLIUS 7.
EURÓPA 2020 Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája - Intelligens - Fenntartható - Inkluzív
EURÓPA 2020 Stratégia uniós számszerű célkitűzések a 20-64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie; az EU GDP-jének 3%-át a K+F-re kell fordítani; energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; energiahatékonyság 20%-os növelése; megújuló energia részarányának 20%-os növelése. Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.
EURÓPA 2020 Stratégia hazai vállalások A szegénységben élő népesség száma 450.000 fővel csökken Foglalkoztatás i ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%-ára nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%- ra csökken a 18-24 évesek között 2020 Megújuló energiaforráso k részaránya 14,6%-ra nő Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3%-ra nő ÜHG kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest Energiahatékonyság 10%-os növelése
TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEK 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, 3. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása; 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyság 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS - Ismerteti a tagállamok, így Magyarország hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz - Azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra
PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS Egy főre eső támogatás a 2. legmagasabb: - 712 ezer Ft/fő forrás (2007-2013: 660 ezer Ft/fő) 3. legnagyobb forráskeret - ESB alapok: 25 Mrd EUR ERFA: 10,7 Mrd EUR ESZA: 4,7 Mrd EUR KA: 6 Mrd EUR EMVA: 3,5 Mrd EUR ETHA: 39 millió EUR
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása Uniós tervezési keretek Tematikus súlypontok 2007-2013 2014-2020 -Strukturális alapok és vidékfejlesztés elkülönül - NSRK Integrált tervezés: Közös Stratégiai Keret Partnerségi Megállapodás - 15 OP 9 OP, célzottabb tervezés (11 tematikus cél) Prioritások -Gazdaságfejlesztés: 24% Gazdaságfejlesztés: 60% Eljárásrendek, támogatási formák -Komoly adminisztratív kötelezettségek, -2010-től racionalizáció, egyszerűsítések -Pályázatok vissza nem térítendő támogatással -Kombinált mikro hitel egyszerűbb eljárásrendek, pénzügyi eszközök: 10% közszféra ne pályázzon nyílt pályázatok mellett optimalizált projektkiválasztási eljárások
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása 2007-2013 2014-2020 Helyi együttműködés eszközei Területiség Középmagyarországi régió -LEADER Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért - Helyi Akciócsoportok -Regionális OP-k (7 db) - tervezés szintje NUTS2 - Átmeneti régió CLLD ( közösségvezérelt helyi fejlesztések) ITI (területileg integrált beruházások) Terület és Településfejlesztési OP tervezés szintjei: megye, megyei jogú városok, CLLD fejlett régiónak minősül jelentős forráscsökkenés
PROJEKTKIVÁLASZTÁS - TÍPUSOK EGYSZERŰSÍTETT (300 MFt támogatásig) STANDARD (versenyeztetés) KIEMELT (közfeladat) Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) Visszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök
VÁLTOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI KORLÁTOK Költségtípus Projekt előkészítés, tervezés (közbeszerzési költségek kivételével) korlát Projektmenedzsment 2,5% Ingatlanvásárlás 2% Terület-előkészítés 2% Rezsi 1% Műszaki ellenőri szolgáltatás 1% Közbeszerzési eljárások lefolytatása 1% Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítás 0,5% Könyvvizsgálat 0,5% 5%
Pályázatok benyújtása - FAIR Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer Webes felület Regisztráció: email cím, támogatást igénylő alapadatai megadásával Online benyújtás! NYILATKOZAT Összeköttetés más adatbázisokkal
JOGSZABÁLYOK 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről, egységes rendelet - törzsszöveg - 1. melléklet: Egységes Működési kézikönyv (EMK) - 2. melléklet: szakpolitikai felelősök - 3. melléklet: Irányító hatóságok és közreműködő szervezetek - 4. melléklet: A kifizetési igénylésben benyújtandó, elszámolható költségek valódiságát igazoló alátámasztó dokumentumok MÁTRIX - 5. melléklet: Nemzeti szabályozás az elszámolható költségekről - 6. melléklet: A kifizetési igénylésben benyújtandó alátámasztó dokumentumok hitelesítést szolgáló ellenőrzési szempontjai
AZ OPERATÍV PROGRAMOK Operatív Program FORRÁSALLOKÁCIÓJA Indikatív forrásallokáció a források %-ában Indikatív forrásallokáció EU+hazai Mrd Ft GINOP 39,40% 2 869,7 TOP 16,15% 1 175,3 VEKOP ( A rendelkezésre álló források kiegészíthetők a 15 %-os földrajzi rugalmasság terhére.) 3,55% 259,6 Gazdaságfejlesztés összesen 59,10% 4 304,6 EFOP 10,94% 796,8 KEHOP 14,77% 1 075,8 IKOP 13,69% 997,1 KOP 1,50% 109,3 Összesen = 100,00% = 7 283,6
TOP -TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Célterület - kevésbé fejlett régiók Fejlesztések - elsősorban önkormányzati fejlesztések: gazdaságfejlesztés város- és településfejlesztés. Területi különbségek kezelése országos és megyén belüli leszakadó térségek vidéki térségek, város-vidék kapcsolatok
TOP A TERÜLETI SZEREPLŐK HELYE A VÉGREHAJTÁSBAN A TERÜLETI SZEREPLŐ: Megye, megyei jogú város, főváros Összeállítja az integrált területi programot és kezdeményezi annak módosítását Végrehajtja az integrált területi programot Közreműködik a felhívások előkészítésében Adatot szolgáltat az irányító hatóság részére a többéves nemzeti keret és az éves fejlesztési keret összeállításához
TOP TERÜLETI ESZKÖZÖK ITP Megyei INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM-ok - Megyei önkormányzatok tervezik és hajtják végre. - TOP 1-5. prioritások forrásaira. Megyei jogú városi INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM-ok - MJV-ok tervezik (megyei önkormányzat koordinálásával) és hajtják végre. - TOP 6. prioritás forrásaira. CLLD Közösségvezérelt helyi fejlesztési programok városokban, kísérleti jelleggel - Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) alapján kiválasztott helyi akciócsoportok (HACS) tervezik és hajtják végre. - Kulturális és közösségi, helyi gazdaságfejlesztést is támogató helyi stratégiák - Városi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzat együttműködése
Területi szereplők ITP
ITP INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM ITP elkészítése Dokumentum, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit (indikátorvállalások) és ütemezését támasztja alá a 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozóan. Tartalmi felépítése: a területi szereplő által javasolt kiválasztási kritériumok; az ITP célrendszere és integráltsága; az ITP forrásallokációja; az ITP indikátorvállalásai; az ITP ütemezése.
ITP IPT jóváhagyása - a kormány az alábbi ITP tartami elemeket hagyja jóvá: a) az elfogadott ITP megnevezését, b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezését, c) az ITP teljes 7 éves forráskeretét, d) az ITP-ben megtett indikátorvállalásokat, e) az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt.
TOP FORRÁSOK Tervezési jogkörbe utalt források rögzítése TOP: 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat VEKOP: 1707/2014. (XII. 3.) Korm. határozat
TOP - FORRÁSOK Ssz. Területi szereplő Részesedés a TOP megyei keretből Európai Uniós támogatás hazai társfinanszírozással (Mrd Ft) 1. Bács-Kiskun 7,92% 63,23 2. Baranya 4,76% 38,02 3. Békés 7,25% 57,94 4. Borsod-Abaúj-Zemplén 11,65% 93,05 5. Csongrád 3,65% 29,19 6. Fejér 4,02% 32,1 7. Győr-Moson-Sopron 2,92% 23,35 8. Hajdú-Bihar 6,21% 49,62 9. Heves 5,22% 41,69 10. Jász-Nagykun-Szolnok 6,73% 53,78 11. Komárom-Esztergom 3,25% 25,94 12. Nógrád 5,15% 41,13 13. Somogy 5,44% 43,45 14. Szabolcs-Szatmár-Bereg 11,18% 89,28 15. Tolna 3,45% 27,55 16. Vas 2,65% 21,14 17. Veszprém 5,66% 45,17 18. Zala 2,89% 23,05 Összesen 100,00% 798,68
TOP - FORRÁSOK Megyei jogú városok Részesedés a TOP MJV keretből MJV TOP forráskeret 1702/2014 Korm. határozat szerint (Mrd Ft) Békéscsaba 3,42% 13,23 Debrecen 11,19% 43,32 Dunaújváros 1,92% 7,43 Eger 2,86% 11,08 Győr 5,58% 21,6 Hódmezővásárhely 2,54% 9,84 Kaposvár 3,81% 14,75 Kecskemét 5,97% 23,11 Miskolc 9,11% 35,26 Nagykanizsa 2,05% 7,94 Nyíregyháza 6,36% 24,63 Pécs 8,11% 31,4 Salgótarján 2,38% 9,2 Sopron 2,79% 10,81 Szeged 8,75% 33,87 Székesfehérvár 4,41% 17,06 Szekszárd 1,77% 6,86 Szolnok 3,92% 15,19 Szombathely 3,75% 14,53 Tatabánya 3,40% 13,17 Veszprém 2,98% 11,54 Zalaegerszeg 2,89% 11,2 Összesen MJV: 100% 387,02
TOP - PRIORITÁSOK PRIORITÁS 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére alap arány (%) Forrás Mrd Ft ERFA 24,2 298,5 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés ERFA 12,0 147,8 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ERFA 16,3 201,0 ERFA 5,0 61,8 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés ESZA 7,3 89,7 6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban ERFA, ESZA 31,4 387,0 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések ERFA, (CLLD) ESZA 3,7 45,6 ÖSSZESEN 100 1 231,4
TOP 1. TÉRSÉGI GAZDASÁGI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSÉRE PRIORITÁS 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése - Üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
TOP 2. VÁLLALKOZÁSBARÁT, NÉPESSÉGMEGTARTÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS PRIORITÁS 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés I. Gazdaságélénkítő településfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása; II. Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések; III. Szemléletformáló akciók, képzések
TOP 3. ALACSONY SZÉNDIOXID KIBOCSÁTÁSÚ GAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉS KIEMELTEN A VÁROSI TERÜLETEKEN PRIORITÁS 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése - önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energia-hatékonyság-központú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének javítása - önkormányzati tulajdonú épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása - Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplex fejlesztési programok keretében - Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása
TOP 4. A HELYI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ÉS A TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE PRIORITÁS 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
TOP 5. MEGYEI ÉS HELYI EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSEK, FOGLALKOZTATÁS-ÖSZTÖNZÉS ÉS TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉS PRIORITÁS 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) - Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatásigazdaságfejlesztési együttműködések - Helyi foglalkoztatási együttműködések - Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
TOP 6. FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKBAN PRIORITÁS 6.1 Gazdaságfejlesztés - Gazdaságélénkítést és foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati helyi gazdaságfejlesztés Üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
TOP 6. FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKBAN PRIORITÁS 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés Gazdaságélénkítő városfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása; Városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések; Szemléletformáló akciók, képzések 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés
TOP 6. FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKBAN PRIORITÁS 6.5. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Önkormányzati tulajdonú épületek, intézmények, infrastruktúra energiahatékonyság-központú rehabilitációja, az épületek hőszigetelésének javítása; Önkormányzati tulajdonú épületek intézmények és infrastruktúra energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása Önkormányzat által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása komplexfejlesztési programok keretében Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása
TOP 6. FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKBAN PRIORITÁS 6.6. Városi közszolgáltatások fejlesztése Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 6.7. Leromlott városi területek rehabilitációja 6.8. Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés Részvétel és kapcsolat a megyei szintű foglalkoztatási megállapodásokkal, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekkel Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása
TOP 6. FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKBAN PRIORITÁS 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok A helyi identitás és kohézió erősítése
TOP 7. KÖZÖSSÉGI SZINTEN IRÁNYÍTOTT VÁROSI HELYI FEJLESZTÉSEK (CLLD) PRIORITÁS 1 Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 2 Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva - 10 ezer főnél népesebb városok esetében - A helyi közösségeket a helyi akciócsoportok (HACS-ok) képviselik - Helyi fejlesztési stratégiát (HFS) dolgoznak ki
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!