PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT

PANNON EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT A Szenátus elfogadta: 2008. május 15. A határozat száma: 321/2007-2008 (V. 15.) Szenátus Hatálybalépés: 2008. május 15. A szabályzat karbantartásáért felelős: Szabóné dr. Antal Edit igazgató

2 oldal TARTALOMJEGYZÉK 2-3 Preambulum 4 I. fejezet Általános rendelkezések 5 I/1. Jogosultság PhD fokozat odaítélésére 5 I/2. Egyetemi Doktori Tanács 5 I/3. Doktori Iskola Tanácsok 7 II. fejezet A doktori fokozatszerezésre történő felkészülés formái 9 II/1. Képzésben való részvétel 9 II/2. A felvétel feltétele és pályázat benyújtása doktori képzésre 9 II/3. A doktori képzés felvételi eljárása 10 II/4. A doktori képzés rendje 11 II/5. Az egyéni felkészülés 13 III. fejezet A doktori képzés minőségbiztosítása 15 IV. fejezet A doktori fokozat megszerzése 16 IV/1 A doktori fokozat megszerzésének feltételei 16 IV/2 A doktori szigorlat 17 IV/3 A doktori értekezés 18 IV/4 Az értekezés elbírálása 19 IV/5 Az értekezés nyilvános vitája 20 IV/6 A doktori fokozat minősítése 21 IV/7 Doktori oklevél és doktoravatás 22 V. fejezet Különleges doktori eljárások 22 V/1 Kitüntetéses doktori cím 22 V/2 Tiszteletbeli doktori cím 22 V/3 Külföldi tudományos fokozat honosítása 23 VI. fejezet GAZDASÁGI KÉRDÉSEK 24 VI/1. Állami és intézményi támogatások és juttatások fizetendő díjak és térítések 24 VI/2 A doktoranduszok részére nyújtható támogatások és juttatások 25 VI/3 A doktoranduszok által fizetendő térítések és díjak 26 VII. fejezet Egyéb rendelkezések 28 VII/1 Eljárás a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése esetén 28 VII/2 Jogorvoslati lehetőség 28

3 VII/3 Nyilvántartás 28 VII/4 Záró és átmeneti rendelkezések 29 MELLÉKLETEK 1. A Pannon Egyetemen akkreditált doktori iskolák 30 2. Jelentkezési adatlapok 2/a képzésben való részvételre/fokozatszerzésre 31 2/b szigorlatra 32 3. Az idegennyelv-ismeret megkövetelt szintjei 33 4. Útmutató munkaterv készítéshez a képzésben résztvevők számára 34 5. Az abszolutórium (végbizonyítvány) szövege 35 6. Publikációs követelmények 36 7. A doktori értekezés, a tézisek és a kivonatok formai követelményei 39 8. Az értekezés harmadik oldalának mintája 41 9. A doktori fogadalom szövege 42 10/a A doktori oklevél magyar szövege 43 10/b A doktori oklevél latin szövege 44 11. Eljárási díjak 45 12. A Doktori Iskola honlapján feltüntetendő minimális tartalom 46 13. Fogalmi meghatározások 47 14. Ügyrend 50-87

4 PREAMBULUM A doktori képzés célja, önálló tudományos kutatómunkára alkalmas, új tudományos eredmények létrehozására képes, magasan kvalifikált szakemberek képzése. A Pannon Egyetem a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben foglaltak (a továbbiakban: Ftv.) a 79/2006. (IV.5.) sz. és a 33/2007. (III.27.) sz. Kormány rendelet és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) útmutatásai alapján megalkotja az alábbi Doktori (PhD) Szabályzatot. A Szabályzat célja az Ftv.-ben előírt, a doktori (PhD) fokozatra (a továbbiakban: doktori fokozat) vonatkozó feltételek egyértelmű követelmény rendszerének rögzítése, a Pannon Egyetem által odaítélt doktori fokozat magas szakmai színvonalának biztosítása. A Doktori Szabályzat (DSZ) az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) része. A DSZ jellegéből következően csak azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek hosszú távra szólóan határozzák meg a doktori képzést és fokozatszerzést.

5 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I/1. Jogosultság PhD fokozat odaítélésére I/1.1 A Pannon Egyetem (a továbbiakban: Egyetem), az Ftv. 11. (1) c. pontja értelmében jogosult doktori képzés folytatására és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, azon belül azokban a tudományágakban, amelyekre a működési engedélye kiterjed. I/1.2 Új doktori iskola alapításakor, meglévő megszűnésekor az intézmény alapító okiratát módosítani szükséges. I/1.3 Új doktori iskola alapításának személyi feltételeit jogszabályok és a MAB rendelkezései rögzítik. I/1.4 Doktori fokozat azon személyeknek adható, akik a jogszabályoknak, és a jelen Doktori Szabályzat (a továbbiakban DSz) előírásainak eleget tesznek. I/1.5 A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus Egyetemi Doktori Tanácsot (EDT) hoz létre. I/1.6 A Szenátus az EDT javaslatára, a MAB támogató szakértői véleménye birtokában dönthet doktori iskola létesítéséről. Doktori képzés kizárólag doktori iskola keretében folytatható. I/1.7 Új doktori iskola alapításának előkészítéséhez az EDT elnökének javaslatára a rektor az Egyetem egyik egyetemi tanárát bízza meg. I/1.8 Az EDT megbízatása a Szenátussal azonos időszakra szól. I/1.9 A doktori képzés és fokozatszerzés ügyeit az Egyetem Doktori Hivatala (DH) intézi. I/1.10 Az Egyetem az elfogadott doktori dolgozatok és azok tézisei archiválása céljából doktori adatbázist működtet, amelyet a honlapján közzétesz. I/2. Az Egyetemi Doktori Tanács I/2.1 Az EDT a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület, amely döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik a képzésre felvétel, valamint a fokozat odaítélése tekintetében. Az EDT ellátja az Egyetemi Habilitációs Bizottság (EHB) feladatait is. A közös testület neve: Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács (EDHT). Az EDT elnöke az Egyetem tudományos rektorhelyettese, az EHB elnöke lehet az Egyetem

6 más egyetemi tanára is. I/2.2 Hivatalból tagjai a doktori iskolák vezetői és az Egyetem további akadémiai rendes ill. levelező tagsággal rendelkező egyetemi tanárai. Választott tagjai az Egyetem további egyetemi tanárai, vagy habilitált oktatói és külső szakemberek. A választott tagok között van legalább két tudományos minősítéssel rendelkező külső szakember is, akik az Egyetemmel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban. Az EDT egy tagját a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók közül a PhD-hallgatók delegálják. I/2.3 A doktori iskolák vezetői tesznek javaslatot az EDT elnökének a választott tagokra. A választott tagok száma nem haladhatja meg a hivatalból delegált tagok számát. A javaslatok alapján az EDT elnöke terjeszti az EDT tagok névsorát a Szenátus elé. Az EDT minden ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a doktoranduszok választott hallgató képviselőjét, az Egyetemi Tudományos Diákkör elnökét, a Közalkalmazotti Tanács elnökét és a Doktori Hivatalok képviselőit. I/2.4 Az EDT az első ülésén tagjai közül elnökhelyettest választ. I/2.5 Az EDT akkor határozatképes, ha tagjainak több, mint fele részt vesz a döntésben. Az EDT ülésein a DI vezetőket az adott DIT egy másik tagja szavazati joggal helyettesítheti. A helyettesítő személyéről a DI vezetője írásban értesíti az EDT elnökét. I/2.6 Az EDT döntéseit nyílt szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Indokolt esetben az EDT bármely tagja titkos szavazást kérhet; szavazategyenlőség esetén a titkos szavazást egyszer meg kell ismételni. Az ismételt szavazás eredménytelensége esetén a szavazásra feltett javaslat tárgyalását el kell napolni. I/2.7 Az EDT általában a doktori eljárások elvi kérdéseiben foglal állást, biztosítva azt, hogy az Egyetem valamennyi szakterületén a megítélés színvonala egységes legyen. I/2.8 Az EDT feladata különösen az alábbiakra terjed ki: a) véleményezi a doktori iskolák alapításának kezdeményezését, jóváhagyja a törzstagok személyét, kezdeményezi a DI-k törzstagjai jogszabályi megfelelőségéhez szükséges személyi fejlesztéseket az Egyetem vezetésénél, b) ajánlást fogalmaz meg a kutatóintézetekkel kötendő szerződésre, jóváhagyja DIT-k által előterjesztett együttműködési megállapodásokat, c) a doktori iskolák javaslatát is figyelembe véve az egységes követelményrendszer, a minőségbiztosítás érdekében irányelveket dolgoz ki, a felvételi egységes elbírálásához megállapítja az értékelés módját, az iskolánkénti állami ösztöndíjas keretszámot, a képzésben a tevékenységek tanulmányi pont értékkel való elismerésének irányelveit,

7 d) dönt a doktori képzésbe való felvételről, a felmentések általános szabályairól, iskolánként a doktori szigorlati tárgyként megjelölhető tárgyakról, a fokozatszerzési eljárások indításáról, doktori fokozat odaítéléséről, a kitüntetéses doktorrá avatási javaslatokról, a karok által javasolt tiszteletbeli (Dr.h.c.) doktori címek adományozásáról, e) a doktori iskolák törzstagjai javaslatai alapján megbízza a Doktori Iskola Tanácsokat (DIT), a DIT-k javaslatára jóváhagyja a doktori témavezetők, a DI oktatói és résztvevői személyét, f) a döntést a DIT-re ruházza át a következő kérdésekben: felvételi bizottság kijelölése, egyénenként a szigorlati tárgyak megállapítása, a szigorlati vizsgabizottság, bírálóbizottság kijelölése, g) állást foglal a külföldi tudományos fokozat honosításáról, h) évente az egyetemi költségvetés készítése előtt - állami ösztöndíjas hallgatói létszám karonkénti megoszlása alapján - javaslatot tesz a doktori képzés elkülönített működési kereteinek megállapításához, i) meghatározza a doktori képzés és fokozatszerzés eljárási díjait, j) jóváhagyja az Ügyrendet és a Doktori Iskolák Működési Szabályzatát, k) állást foglal fellebbezési és etikai ügyekben, l) a DI-k javaslata alapján méltányosságot gyakorol. I/3 Doktori Iskola Tanácsok I/3.1 A DIT a DI vezetőjének munkáját segítő, legalább hét főből álló rendszeresen ülésező testület, amelyet a doktori iskola törzstagjai választanak, tagjait pedig az EDT bízza meg és menti fel I/3.2 Az DIT elnöke a DI vezetője. A DI vezetője a törzstagok által javasolt személy, akit határozatlan időre a rektor kér fel, és ment fel. A DIT-nek az Egyetemmel munkaviszonyban nem álló, külső szakember is tagja lehet. A DIT munkájában tanácskozási joggal részt vesz a doktoranduszok hallgató képviselője. A a DIT valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. I/3.3 Határozatképesség és döntéshozatal azonos az EDT-nél megfogalmazottakkal. I/3.4 A DIT feladata különösen az alábbiakra terjed ki: a) kidolgozza és folyamatosan fejleszti az DI képzési tervét, b) a DI számára hasznos együttműködési megállapodásokat készít elő, és terjeszt az EDT elé,

8 c) figyelemmel van a doktori iskola törzstagjaira vonatkozó jogszabályai előírásaira és a változtatás szükségességére felhívja az EDT vezetőjének figyelmét, d) az EDT általános előírásait figyelembe véve megállapítja a képzés során a tanulmányi ponttal elismerhető tevékenységeket és azok tanulmányi pont értékeit, e) gondoskodik a DI honlapjának előírás szerinti működtetéséről, és folyamatos frissítéséről. A honlap szükséges tartalmára vonatkozó előírást a 12. sz. melléklet tartalmazza. f) a DIT-k és a tanszék/kutatóhely vezetőjének véleményét is figyelembe véve évente dönt a következő tanév képzésére meghirdetésre kerülő témákról, g) javaslatot tesz az EDT-nek a témavezetők, az iskola oktatói személyére, átruházott hatáskörben a felvételi bizottság személyi összetételére, h) lebonyolítja a DI-be jelentkezők felvételi vizsgáit, i) a képzésre jelentkezett hallgatók felvételére vonatkozóan döntés előkészítő munkát végez, j) egyéni felkészülésre jelentkezők kérelmét megvizsgálja, és javaslatot tesz az EDT-nek a felvételre, k) felvétel esetén megbízza a DIT elnöke a témavezetőket, l) jóváhagyja a képzésben résztvevő doktoranduszok munkatervét, m) évenként ellenőrzi a doktoranduszok teljesítményét, megállapítja a kutatómunkát elismerő tanulmányi pont értékét, és indokolt esetben kezdeményezi a tanulmányok felfüggesztését, n) elbírálja a vizsgamentességi kérelmeket, o) halasztási, külföldi részképzésre, tanulmányok időleges megszakítására vonatkozó kérelmek ügyében a témavezetők javaslata alapján az iskola vezetője dönt, p) dönt az abszolutórium kiadásáról, a doktorjelölt doktori szigorlati tárgyairól, q) átruházott hatáskörben kijelöli a szigorlati bizottságokat, a nyilvános védések bíráló bizottságait, r) rendelkezik a doktori képzésre fordítható összeg Iskolán belüli felosztásáról, ellenőrzi azok felhasználását, s) a kutatóhely, tanszék vezetőjének véleményét kikérve meghatározza a képzésben résztvevő nem állami ösztöndíjas doktoranduszok költségtérítésének mértékét, t) nyilvántartást vezet a képzésben résztvevő, doktori fokozatot szerzettek első elhelyezkedéséről, r) javaslatot tesz az EDT-nek PhD fokozat, honoris causa doktori cím odaítélésére, állást foglal, illetve véleményt alkot mindazon kérdésekben, amelyekben az EDT állásfoglalását kéri.

9 II. FEJEZET A DOKTORI FOKOZATSZERZÉSRE TÖTÉNŐ FELKÉSZÜLÉS FORMÁI II/1. Képzésben való részvétel II/1.1 Az Ftv. 68. (2) és (3) bekezdése értelmében a doktori fokozat képzésben való részvételt követő fokozatszerzési eljárással, vagy egyéni felkészülés alapján fokozatszerzési eljárással szerezhető meg. II/1.2 A doktori képzésben résztvevő doktoranduszok egyetemi hallgatónak (doktorandusz) tekintendők. Jogállásukat az Ftv. harmadik része határozza meg. II/2. Felvétel feltétele és a pályázat benyújtása doktori képzésre II/2.1 Az EDT a doktori képzésben való részvételi lehetőségeket és a felvételi feltételeket évente egyszer pályázati felhívás formájában hirdeti meg, oly módon, hogy az minél nagyobb nyilvánosságot kapjon. II/2.2 A felvételi kérelmet a pályázati felhívásnak megfelelően a DH-ba kell benyújtani. II/2.3 A jelentkezéskor benyújtandó iratok: a) jelentkezési lap (lásd 2/a sz. melléklet), b) az egyetemi oklevél hiteles másolata, ez a felvétel évében végzős hallgatók esetében a felvételi időpontjáig pótolható, a hitelesítést az eredeti bizonyítvány bemutatásakor a DH elvégezheti, c) az idegen nyelvtudást igazoló okirat(ok), legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú komplex (C típusú) nyelvvizsga bizonyítvány (a 3. sz. melléklet előírása szerinti nyelvből), d) a tudományos és publikációs tevékenység dokumentált ismertetése, e) legalább egy vélemény a pályázó szakmai munkájáról és emberi tulajdonságairól, f) büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány, g) a pályázó nyilatkozata arról, hogy jelentkezett-e bármikor más doktori iskolába, g) a befogadó kutatóhely vezetőjének véleménye az infrastruktúra biztosításáról. II/2.4 Az Egyetem a felvételkor fennálló teljes munkaidőben végzett foglalkoztatású jelentkezőt csak költségtérítéses képzésre veszi fel. II/3. A doktori képzés felvételi eljárása

10 II/3.1 A Felvételi Bizottság(ok) elnökből, legalább két tagból és a doktoranduszok tanácskozási jogú képviselőjéből állnak. II/3.2 A Felvételi Bizottság a benyújtott dokumentumok alapján dönt arról, hogy a jelölt felvételi vizsgára bocsátható-e. A döntésről a pályázókat, a DH a felvételi vizsga időpontja előtt legalább egy héttel kiértesíti. II/3.3 A felvételi vizsga szóbeli meghallgatásból áll, melyen a vizsgázó beszámol tudományos munkájáról, tájékoztatást ad tudományos terveiről és bizonyítja a választott témakör általános ismereteiben való jártasságát és az idegen nyelvi tudását. II/3.4 A Felvételi Bizottság munkája során mérlegeli a jelölt eddig végzett munkáját (oklevél minősítése, esetleges TDK munka, publikáció), nyelvtudását, a választott terület általános ismereteiben való jártasságát, szakmai intelligenciáját, szakma-szeretetét, szorgalmát stb., és ennek alapján pontoz. Az egyes szempontok alapján adható pontszámot, valamint a felvételhez szükséges minimális pontszámot az EDT állapítja meg. II/3.5 A felvételi eljárás során a bizottság a benyújtott dokumentumok és a szóbeli alkalmassági vizsga alapján tesz javaslatot a DIT-nek a felvételre vagy elutasításra. A felvételre javasolt pályázókat a felvételi bizottság az összesített pontszámok alapján rangsorolja, a sorrend megállapítása az államilag támogatott ösztöndíjas és a költségtérítéses képzésben résztvevők esetében külön-külön történik. II/3.6 A DIT javaslata alapján az EDT dönt a felvételre kerülő doktoranduszok személyéről. A képzésben való részvétel államilag támogatott, vagy egyéb ösztöndíjas, illetve költségtérítéses formában történhet. II/3.7 A felvételhez szükséges minimális pontszámot elérő, de állami ösztöndíjat nem igénylő jelöltek külön eljárás nélkül felvételt nyerhetnek a doktori képzésre: a) amennyiben a képzés működési költsége és az ösztöndíj biztosított (külső, vagy belső forrás): b) Költségtérítéses formában, amennyiben a képzés működési költsége biztosított (külső, vagy belső forrás) a pályázó ösztöndíj nélkül is vállalhatja a képzésben való részvételt. II/3.8 A felvételi eredményét az EDT döntését követően 8 munkanapon belül DH írásban közli a pályázóval. A felvételi határozat tartalmazza a képzés részletes feltételeit, beleértve a DI és a téma megnevezését, a témáért felelős kutatóhelyet, a témavezető nevét és más fontos adatokat. II/3.9 A felvételi ponthatárokat az Egyetem nyilvánosságra hozza. II/3.10 A doktoranduszok felvételi eljárási díjat fizetnek (11. sz. melléklet).

11 II/4. A doktori képzés rendje II/4.1 A doktori képzésben, a Szabályzatban előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésének és a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama legfeljebb 3 év (36 hónap), amely 6 beszámoltatási időszakra oszlik. II/4.2 A képzési idő alapos indokok alapján (pl. egészségi okok, szülés, egy évnél hosszabb külföldi tanulmányút stb.) 3 alkalommal, összesen maximum 3 évre megszakítható. A kérelmet az első alkalommal el kell fogadni. Az egyes halasztási időszakok csak egész tanulmányi félévek lehetnek. II/4.3 A felvételt nyert doktorandusz a képzés első hónapjában a témavezetővel egyetértésben elkészíti a 36 hónapra szóló tanulmányi és kutatási tervét, amelyet jóváhagyásra a DIT elé terjeszt. A tervet a 4. sz. mellékletben található útmutató szerint kell elkészíteni. II/4.4 A felvételt nyert doktorandusz a szemeszterek előtt beiratkozik, leckekönyvet, a képzésben résztvevő doktorandusz diákigazolványt kap. II/4.5 A képzés során a doktorandusz elvégzi a témakiírás szerinti, az értekezés elkészítéséhez szükséges kutatásokat, leteszi a tanulmányi tervben előírt vizsgákat, oktatási és egyéb kutatási feladatokat is elláthat. II/4.6 A doktorandusz szemeszterenként a leckekönyvbe való beírással felveszi a tanulmányi terve szerinti tárgyakat. A tárgyak között kötelező, kötelezően ill. szabadon választható tárgyak is lehetnek. A felvett tárgyakból a doktorandusz vizsgázni köteles. A vizsga minősítése: kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1). A sikertelen vizsga javítása egyszer kísérelhető meg. A sikeres vizsgával teljesített tanulmányi munka kredit ponttal értékelendő. Az egyes tárgyakkal szerezhető kreditek értékét a DIT-k kredit szabályzata tartalmazza. II/4.7 A vizsgák letételét és a kutatói követelmények teljesítését a leckekönyvben igazoltatni kell. A következő félévre beiratkozni csak az előző félév sikeres lezárása alapján lehet. Ösztöndíjat csak beiratkozott hallgató kaphat. II/4.8 Az ösztöndíjas és költségtérítéses képzési formában is a fokozat és az oklevél megszerzésének feltételéül előírt munkaidő ráfordítással járó tanulmányi követelmény teljesítését tanulmányi pontokban (kredit) kell mérni. A 36 hónap tanulmányi idő alatt 180 tanulmányi pontot kell teljesíteni. II/4.9 A doktorandusznak a képzés ideje alatt tanulmányi munkával legalább 48 tanulmányi pontot kell teljesíteni. A tanulmányi munkánál az egy féléven keresztül, heti egy kontakt

12 órával átadható ismeretből letett vizsga értéke két kredit pont. II/4.10 További tanulmányi pontokat kutatómunkával (beszámolókkal, publikációkkal igazolt teljesítés), és oktatói munkával (a hallgatóval kötött szerződés alapján) -a DI-k kredit szabályzatában rögzített módon - lehet szerezni. Oktató munkával a teljes képzési időre vonatkozóan legfeljebb 45 kredit pont szerezhető. II/4.11 Oktatói munka végzésére a hallgató nem kötelezhető. A hallgatóval történt megállapodás alapján kivételt képezhetnek a pedagógiai tárgyú képzések. II/4.12 A témavezető javaslata alapján a DIT hozzájárulásával a tantárgyi kötelezettségek egy része más DI-ben is teljesíthető. II/4. 13 A doktorandusz kutatási feladatait -témavezetője irányítása mellett- a kutatási tervnek megfelelően folyamatosan látja el, és kutatási eredményeit publikálja. A publikációkat a DI kredit szabályzatában rögzített kredit ponttal a DIT fogadja el, és a leckekönyv hivatalos bejegyzések rovatában a DI vezetője, vagy felhatalmazása alapján a DI más oktatója aláírásával igazolja a kredit pont megszerzését. II/4.14 A doktorandusz időszakonként (legalább évente egyszer) a végzett kutatómunkáról, a DIT által szervezett keretek között, beszámolni köteles. A beszámolót a DIT, kredit szabályzatának megfelelően kredit ponttal ismerheti el. II/4.15 A témavezető köteles legjobb tudása szerint segíteni a doktoranduszt, de a kutatás sikeréért, eredményességéért kizárólag a doktorandusz felelős. II/4.16 A doktorandusz hallgató a tanulmányi időszak érvényessége mellett külföldi részképzésben is részt vehet. A külföldi tanulmányút részképzésként történő elfogadását a témavezető támogató javaslatára a DI vezetője engedélyezheti. A részképzés során letett vizsgák elfogadásáról, kredit ponttal való értékeléséről a DIT dönt. II/4.17 A költségtérítéses doktorandusz tanulmányi kötelezettsége azonos az ösztöndíjas doktoranduszéval. Számára az DIT kedvezményes tanulmányi rendet biztosíthat. II/4.18 A képzésben résztvevők a képzési idő végén amennyiben a tanulmányi kötelezettségeiknek igazoltan eleget tettek, azaz megszerezték a 180 kredit pontot és sikeresen teljesítették a záró-beszámolójukat, végbizonyítványt (abszolutóriumot) kapnak. A végbizonyítvány kiadását a hallgató legfeljebb a képzés befejezésének napjától számított egy éven belül kérheti. A határidő lejárta után a tanulmányi kötelezettségeiket nem teljesítő hallgatók képzését sikertelennek kell minősíteni. A végbizonyítvány szövege az 5. sz. mellékletben található. II/4.19 A doktorandusz legkorábban a képzés 24. hónapját követően kérheti a fokozatszerzési eljárás indítását, ha azt a témavezetője és a DIT is támogatja.

13 II/4.20 A végbizonyítvány megszerzésével a képzésben résztvevők doktori fokozat megszerzésére irányuló kérelmét elfogadottnak kell tekinteni, a hallgató PhD-jelölti státuszba kerül. II/4.21 A doktori értekezést a végbizonyítvány megszerzését követő két éven belül lehet benyújtani. II/4.22 A határidő lejártát követően az eljárás megszűnik. Új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon iskolában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. Az új eljárás során az egyéni felkészülőkre vonatkozó 8. pont szerint kell eljárni. II/4.23 Az állami ösztöndíjas hallgató a képzés ideje alatt teljes munkaidejű munkaviszonyt nem létesíthet. II/4.24 A hallgatói jogviszony szünetelése alatt ösztöndíj nem folyósítható. II/5. Az egyéni felkészülés II/5.1 Az egyéni felkészüléssel megszerezhető doktori fokozat esetében jelentkezési kérelmet kell benyújtani. II/5.2 A jelentkezés feltételei: a) legalább 5 éves oktatói, kutatói munka, b) megfelelő szintű publikációs tevékenység, amely szintet a DIT-k a szakterületek sajátosságainak megfelelően állapítanak meg, és a honlapjukon közzétesznek, (javasolt elvárás, hogy a jelentkezéskor meglévő publikációs teljesítmény minimálisan elérje a doktori fokozat szerzéshez előírtakat (ld. 6. sz. melléklet)) c) mester, vagy azzal egyenértékű egyetemi végzettség (esetenként az adott doktori iskola elvárásának megfelelő szakon), d) két idegen nyelvismerete (a jelentkezéskor egy kf komplex nyelvvizsga meglétét kell igazolni, a második nyelvismeretet elegendő az értekezés benyújtásakor igazolni), II/5.3 A kérelmek a doktori iskolák saját szabályai szerint folyamatosan, vagy a képzésre jelentkezéssel egy időben nyújthatók be a DH-ba. A DH formai ellenőrzés után a kérelmet továbbítja a DI-hez. II/5.4 Benyújtandó iratok: a) a kidolgozni kívánt téma olyan mértékű ismertetése, hogy az alapján dönteni lehessen a DIbe, és a tudományágba való tartozásról, b) kitöltött adatlap (lásd 2/a sz. melléklet), c) a mester szintű oklevél hiteles másolata, a hitelesítést az eredeti dokumentum

14 bemutatásakor a DH elvégezheti d) az idegennyelvtudást igazoló iratok a 3. sz. melléklet szerint, e) a tudományos és publikációs tevékenység felsorolása, a különlenyomatok benyújtása, f) legalább egy ajánlólevél a jelentkező szakterületének kiemelkedő, doktori fokozattal rendelkező, nemzetközileg elismert hazai szaktekintélyétől, g) a doktori fokozatszerzésre történő jelentkezési díj befizetését igazoló csekkszelvény. h) a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány i) a jelölt nyilatkozatát arról, hogy van-e folyamatban más DI-hez jelentkezése, volt- e korábban bárhol elutasított PhD-kérelme. II/5.5 A formailag megfelelő kérelmeket a DIT megvizsgálja és 60 napon belül javaslatot tesz az EDT-nek a cselekmény indításra/a kérelem elutasítására, a publikációs előírásokra, a szigorlati tárgyakra. II/5.6 A döntésről a jelentkező írásos értesítést kap. Az elutasító döntést indokolni kell. II/5.7 Az elfogadásról szóló értesítés tartalmazza: a) az értekezés benyújtásának határidejét, b) a kérésre kijelölt konzulens nevét, c) az értekezés témájából készítendő publikációkra vonatkozó előírásokat, d) a kijelölt doktori szigorlati tárgyakat, e) az esetleges további előírásokat. II/5.8 Az értekezést a felvételi kérelem benyújtásával egy időben, vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. II/5.9 A határidő lejártát követően az eljárás megszűnik. Új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon iskolában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. Az új eljárás feltételei tekintetében a pályázatban megjelölt DI legfeljebb azokkal az elvárásokkal élhet, mint amit a jelen szabályzat az először jelentkezők számára előír. II/5.10 Az egyéni felkészülési formában a doktor jelölteknek nem kell teljesíteni a DSz 7. pontjában előírt tanulmányi és vizsga kötelezettséget. II/5.11 A doktori szigorlat letétele alól felmentés nem adható.

15 III FEJEZET A doktori képzés minőségbiztosítása III/1 A doktori képzés és fokozatszerzés egyrészt a gazdaság, a társadalom és az egyetemi kutatási-fejlesztési, másrészt a felsőoktatás oktatói igényeinek kielégítésére szolgál. III/2 A doktori képzés az egyetemi képzés része, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. III/3 A doktori képzés és fokozatszerzés elsősorban a DT és DI, a témavezetők, az oktatók, a hallgatók és a bírálók együttműködő tevékenységein alapuló soklépcsős, hosszú folyamat, amelynek főbb szakaszai a témakiírás, a felvételi, a képzés és a fokozatszerzés. III/4 A doktori képzés és fokozatszerzés szervezete az EDT-ből, a DH-ból, a DI-kből és a DIT-kből áll. Működési szinterei a DI-k. A doktori képzést és fokozatszerzést az EDT elnöke, a tudományos rektorhelyettes irányítja. Az EDT-t a Szenátus felügyeli. A doktori képzés és fokozatszerzés szervezete egyrészt a jogi előírások és a MAB ajánlások, másrészt az egyetem belső szabályzatai szerint működik. III/5 A doktori képzés és fokozatszerzés minőségéért a rektor felel. A doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosítási rendszere az egyetemi minőségbiztosítási rendszer része, irányítója az egyetem minőségbiztosítási vezetője. III/6 A doktori képzés és fokozatszerzés minőségügyi szempontból önálló irányítási egységei a DI-k. A doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosítását az EDT elnöke, a DI minőségbiztosítását a DI vezetője irányítja. III/7 A DI minőségképességét a DI szervezetének értékrendje, szellemi kultúrája, különösen a témavezetők és az oktatók tudományos képességei és munkássága és a szervezet tárgyi kultúrája (infrastruktúrája), továbbá a szervezet képességei, így a hallgatók képzését támogató rendszer és a szervezet nemzetközi kapcsolatrendszere határozza meg. III/8 A DI minősége a képzés és a fokozatszerzés folyamatában érdekeltek -így különösen a gazdaság, a tudományos társadalom, a képzésben résztvevők, az egyetem, a témavezetők és az oktatók- elégedettségének mérésével és az ehhez megfelelően választott teljesítményjellemzőkkel értékelhető. III/9 A doktori képzés és fokozatszerzés minőségének biztosítása érdekében különös gonddal kell eljárni a programok kialakításánál, a témavezetők megválasztásánál, a hallgatók felvételénél, a képzési és a kutatási eredmények értékelésénél. III/10 A témavezetőket a DIT javaslata alapján az EDT fogadja el. A témavezető feladata a doktorandusz felkészülési és a doktorjelölt fokozatszerzési tevékenységének irányítása. A

16 témavezető évente írásban - beszámol a DI vezetőnek (ha a DI vezető a témavezető a DITnek) a doktorandusz eredményeiről. A beszámolókat a hallgatók megismerhetik, megjegyzéssel kiegészíthetik és azokat a hallgató személyi anyagával együtt kell megőrizni a DH-ban. III/11 A témavezetővel szemben támasztott követelmény: Az utolsó öt évben a témája szerinti tudomány területen a fokozatszerzőktől elvárt szintű összesített publikációs tevékenység. III/12 A doktori képzésre jelentkezőket a DH tájékoztatja a jelentkező által választott témavezetőhöz mindaddig felvett, abszolutóriumot, illetve fokozatot szerzett doktoranduszok, illetve doktorjelöltek számáról. III/13 Doktoranduszonként csak egy témavezető megjelölése lehetséges, aki felelős a doktorandusz előmeneteléért. Szükség esetén a témavezető mellett hazai vagy külföldi konzulens is kijelölhető. III/14 Az EDT a minőségbiztosítás érdekében az egyetem doktori iskolái számára a képzés során követendő irányelveket, egységes követelményrendszert dolgoz ki. III/.15 Az EDT megvizsgálja az iskolák működési szabályzatát és dönt azok elfogadásáról. A működési szabályzatok tartalmazzák az egyes iskolák minőségbiztosítás érdekében előírt külön rendelkezéseit (a kidolgozásra ajánlott témák és témavezetők kiválasztása, számonkérések gyakorisága, a szigorlati és bíráló bizottságok felkérése). III/16 A doktori fokozat odaítélése az EDT joga. IV. Fejezet A DOKTORI FOKOZAT MEGSZERZÉSE IV/1 A fokozat megszerzésének feltételei IV/1.1 A doktori fokozat megszerzése független a doktori képzéstől: szigorlat sikeres letételéből, értekezés megírásából és annak megvédéséből áll. IV/1.2 A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) egyetemi szintű (MSc, MA) végzettség, b) a doktori szigorlat sikeres letétele, c) az önálló tudományos munkásság írásos publikációkkal történő bemutatása a szakma által rangosnak tartott lektorált folyóiratban, vagy kötetben megjelent/megjelentetésre elfogadott

17 közleményekkel (az egyes iskolák publikációs előírásai a 6. sz. mellékletben találhatók), d) két idegen nyelv ismerete (a választható nyelveket és a megkövetelt szintet a 3. sz. melléklete tartalmazza), e) tudományos munka módszereivel készített, önálló kutatáson alapuló értekezés/alkotás (a továbbiakban értekezés) elkészítése és benyújtása, továbbá annak megvédése nyilvános vitában, bírálóbizottság előtt, f) igazolt büntetlen előélet. IV/2 A doktori szigorlat IV/2.1 A doktori szigorlat a doktorjelölt tudományterületén szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. A szigorlati tárgylista a DI tantervének része, melyet az EDT hagy jóvá. IV/2.2 Doktori szigorlat letételére jelentkezni kell, célszerűen a 2/b sz. melléklet szerinti kitöltött nyomtatvány DH-ba való megküldésével: - a képzésben résztvevők esetén az abszolutórium megszerzését követően az értekezés benyújtására a megadott határidőn belül, - az egyéni felkészülők esetén a jelentkezésük elfogadását követően az értekezés benyújtására megadott határidőn belül. A jelentkezésről a DH értesíti a DI-t. IV/2.3 A doktori szigorlat az értekezés témájához kapcsolódó két tárgyból: egy fő- és egy melléktárgyból áll. A doktorjelölt szigorlati tárgyait a témavezető, vagy konzulens javaslata alapján a DIT hagyja jóvá. A tárgyakról és a szigorlat időpontjáról a doktoranduszt ill. doktorjelöltet írásban értesíteni kell. A doktori szigorlatot a nyilvános védést megelőzően kell teljesíteni. IV/2.4 A doktori szigorlatot szigorlati bizottság előtt kell letenni. A szigorlati bizottság minden tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A szigorlati bizottság elnöke az Egyetem egyetemi tanára, vagy professzor emeritusza. Tagjai a vizsgáztatók és a szigorlat témakörében szakmailag elismert további személyek. A bizottság egyharmad részben az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyekből álljon. A doktori szigorlat akkor folytatható le, ha az elnök és két tag (legalább egy külső tag) jelen van. Nem lehet a Bizottság tagja a jelölt témavezetője, konzulense, és a jelölt doktori témakörében közösen publikáló személyek. A szigorlat nyilvános. IV/2.5 A bizottság zárt ülésen, titkos szavazással a főtárgy és melléktárgy vonatkozásában

18 külön-külön dönt (0-1-2-3 pont). Sikeres a szigorlat, ha a kapott pontok számának összege mindkét tárgyból külön-külön eléri az elérhető pontszám 60 %-át. Sikertelenség esetén a szigorlatot mindkét tárgyra vonatkozóan hat hónap elteltével, de legfeljebb 12 hónapon belül egy alkalommal meg lehet ismételni. A szigorlat minősítése: a két tárgyra külön-külön megállapított pontok átlaga a megszerezhető pontok %-kában megadva. IV/2.6 A doktori szigorlatról jegyzőkönyv készül. A szigorlat eredményét közvetlenül a vizsga után ki kell hirdetni. IV/3 A doktori értekezés IV/3.1 A doktori fokozat megszerzésének feltétele a doktorandusz ill. doktorjelölt (a továbbiakban: szerző) által írt értekezés benyújtása. IV/3.2 A doktori értekezés legfontosabb eredményeit tézisekben is össze kell foglalni. IV/3.3 Az értekezés a szerző kérése alapján, a DIT hozzájárulásával idegen nyelven is beadható. IV/3.4 A doktori értekezés és a tézisek formai követelményeit a 7.sz. melléklet tartalmazza. IV/3.5 Amennyiben az értekezés témavezető irányításával készült, az értekezés 3. oldalán fel kell tüntetni a témavezető nevét, és javaslatát az értekezés megvédésre bocsátásáról. Az értekezés azonban negatív témavezetői javaslat mellett is beadható. Az értekezés harmadik oldalának mintáját a 8. melléklet tartalmazza. IV/3.6 A szerző támogatása érdekében az értekezést - még annak végleges elkészülte előtt - a szakmailag illetékes oktatási, szervezeti egységben (esetleg kérelemre más tudományos fórumon) vitára kell bocsátani. A vita során felmerülő kifogásokat a szerző belátása szerint mérlegeli. E bemutatásról, a vitáról és a szerző állásfoglalásáról jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell vezetni. IV/3.7 A doktori értekezést öt egyező, bekötött példányban, az alábbiakkal együtt kell benyújtani a DH-ba: - a dolgozat előzetes bemutatásán készült jegyzőkönyv és jelenléti ív 1 példánya, - a tézisek magyarul és angolul, a DI-k előírása szerint, de legalább 30 példányban, - az értekezés, a magyar, és az angol nyelvű tézisek szövege elektronikus formában különkülön fájlban, - egyes szám harmadik személyben írt, maximum egy oldal terjedelmű önéletrajz, - az értekezés témájához kapcsolódó publikációk jegyzéke, a különlenyomatokkal, vagy a közlésre elfogadásról szóló nyilatkozattal együtt három példányban,

19 - a publikációk társszerzőinek nyilatkozata, amelyben hozzájárulnak ahhoz, hogy a közös publikációkban bemutatott eredmények a disszertáció részét képezhetik, - a jelentkezéskor még be nem nyújtott nyelvvizsga bizonyítvány hiteles másolata, az eredeti dokumentum bemutatásakor a hitelesítést a DH elvégezheti, -a jelölt nyilatkozata arról, hogy értekezését korábban más intézménybe nem nyújtotta be és azt nem utasították el. - az eljárási díj befizetését igazoló csekkszelvény. IV/3.8 A formailag ellenőrzött beadványt a DH átadja a DIT-nek szakmai ellenőrzésre és határozathozatalra. A DIT a benyújtott dokumentumok alapján, legfeljebb 90 napos határidővel dönt a bírálatra bocsáthatóságról. A döntés során a DIT megvizsgálja, hogy a jelölt eleget tett-e a DI által előírt publikációs követelménynek. A bírálatra bocsáthatónak ítélt beadványok esetében dönt a Bíráló Bizottság összetételéről. Elutasítás, vagy hiánypótlásra felszólítás esetén, a döntésnek indoklást is kell tartalmazni. A DIT a dokumentumokat, a döntést követően a döntésről szóló írásbeli értesítés mellett visszajuttatja a DH-nak. Az értekezés bírálatra kiadásáról a DH köteles gondoskodni. IV/4 Az értekezés elbírálása IV/4.1 Az értekezés elbírálására két, doktori fokozattal rendelkező hivatalos bírálót kér fel a DIT, az egyik bíráló az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem levő külső szakember kell legyen. A bírálók a feladatot összeférhetetlenségi vagy szakmai okok miatt 14 napon belül visszautasíthatják. A bírálónak - július és augusztus hónapokat nem számítva - két hónap áll rendelkezésére, hogy a bírálatot elkészítse. IV/4.2 A bírálók személyét a szerzővel közölni kell. A személyek ellen - összeférhetetlenség vagy elfogultság esetét kivéve - a szerző nem tiltakozhat. Tiltakozás esetén a DIT más bírálót jelölhet ki. IV/4.3 A bírálatban részletezni kell az értekezés tartalmi és formai erényeit, hibáit, külön kitérve arra, hogy a tézisek elfogadhatók-e; végül összefoglaló javaslatot kell tenni az értekezés doktori fokozat megadásának alapjául történő elfogadására, vagy elutasítására. A bírálatban kérdéseket lehet intézni a szerzőhöz. IV/4.4 A bírálatokat három példányban kell elkészíteni. A DH az értekezés harmadik oldalára bevezeti a szükséges adatokat (bírálók neve, javaslata, dátumok). A bírálat egy-egy példányát át kell adni a szerzőnek, aki köteles azokra írásban válaszolni. A jelölt köteles az írásos

20 választ három példányban benyújtani. Az értekezés nyilvános vitáját a két támogató javaslat beérkezésétől számított két hónapon belül ki kell tűzni. IV/4.5 Ha mindkét bíráló elutasításra javasolja az értekezést, a doktori eljárás megszűnik. Ha az egyik bíráló véleménye nemleges, a DIT egy további bírálót kér fel. Ebben az esetben a harmadik bíráló javaslata dönt. IV/4.6 A jelölt a bírálatokat kézhez kapja, és azokra, a védés előtt írásban válaszol. Az írásos válaszokat a DH a védés előtt megküldi a bírálóknak. IV/5 Az értekezés nyilvános vitája IV/5.1 Az értekezést nyilvános vitában az DIT által kijelölt Bíráló Bizottság előtt kell megvédeni. A DIT legalább öt, de legfeljebb hét főből álló Bíráló Bizottságot kér fel, amelynek elnöke az egyetem szakmailag illetékes egyetemi tanára, vagy professzor emeritusza, tagjai a bírálók és további legalább kettő tag. A Bíráló Bizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy abban 1/3 arányban olyan személyek legyenek, akik az Egyetemmel semmilyen foglalkoztatási jogviszonyban nem állnak. A Bizottság minden tagja tudományos fokozattal kell rendelkezzen. Nem lehet a Bizottság tagja a jelölt témavezetője, konzulense, és a jelölt doktori témakörében közösen publikáló személyek. IV/5.2 A nyilvános vitát a sikeres doktori szigorlat letételét követően lehet megtartani. IV/5.3 A nyilvános vita időpontjáról a jelöltet, a DIT minden tagját, az Egyetem szakmailag illetékes tanszékeit értesíteni kell. Az értesítésekben közölni kell, hogy a nyilvános vitában bárki felszólalhat és előzetesen írásban is észrevételt tehet. A doktori védés akkor folytatható le, ha az elnök és három tag (legalább egy külső tag) jelen van. Amennyiben a bírálók egyike nem tud a védésen részt venni, a bírálatra a jelölt által adott válasz elfogadásáról a védést megelőzően írásban nyilatkoznia kell. A védésen a jelen nem levő bíráló bírálatát, és a jelölt válaszát az elnök ismerteti. A védés nyilvános. IV/5.4 A doktori értekezést az Egyetem honlapján keresztül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozatal méltányolható okból, a jelölt kérésére, az EDT döntése alapján, legfeljebb két évig késleltethető. IV/5.5 Gondoskodni kell arról, hogy a Bírálóbizottság tagjai a bírálatokba és a válaszokba a nyilvános vitát megelőzően betekintést nyerjenek. IV/5.6 Idegen nyelvű értekezés esetén a védés magyarul, vagy az adott idegen nyelven is történhet. IV/5.7 A vita során a szerző rövid szabad előadásban (20') ismerteti az elvégzett munka fő