Statikus és dinamikus weblapok

Hasonló dokumentumok
Multimédia 2017/2018 II.

Web programozás. 3. előadás

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár

Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

Ismétlés Érdemes megjegyezni: a HTML nyelv nem azért készült, hogy segítségével formázzuk a kinézetét/stílusát az oldalunknak, hanem azért, hogy leírj

BEVEZETÉS A WEBLAPFEJLESZTÉSBE. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF


HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

Informatika 1 5. előadás: Tartalom közlése a weben

Informatika 1 Internet, HTML, CSS

CSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa

HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.

BEVEZETÉS A WEBLAPFEJLESZTÉSBE. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF

Regionális forduló november 19.

HTML, XML szerkesztés

A webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

Regionális forduló november 19.

w w w. h a n s a g i i s k. h u

Dokumentumformátumok Jelölő nyelvek XML XML. Sass Bálint Bevezetés a nyelvtechnológiába 2. gyakorlat szeptember 20.

WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK

Web programoz as

WWW Kliens-szerver Alapfogalmak Technológiák Terv. Web programozás 1 / 31

INFO1 Tartalom közlése a Weben: HTML, CSS

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

Informatika 1 CSS. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc november 4. Budapesti M szaki Egyetem

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

1. fejezet Bevezetés a web programozásába (Balássy György munkája) Az internet működése... 11

Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET) Cserép Máté.

Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET)

A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>

WCSS (Wap CSS), Wireless CSS

Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.

Webes alkalmazások fejlesztése 4. előadás. Megjelenítés és tartalomkezelés (ASP.NET Core) Cserép Máté

Tartalom. Alapelemek. Célok. Eszközök. Szerkezet. Alapelvek. Prezentáció. Folyamat

HTML sablon tervezése

KML Keyhole Markup Language

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Lássuk, mik azok a szempontok, amelyeket be kell tartanunk egy HTML kód írásánál:

5-ös lottó játék. Felhasználói dokumentáció

A HTML5 hirdetések előkészítéséhez szükséges műszaki előírások

Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.

Web programozás I. tantárgyi információk

Készítette: Gál Tamás. A tananyag programozott változata itt érhető el: Webfejlesztés

Grafikus keretrendszer komponensalapú webalkalmazások fejlesztéséhez

Internetes böngésző fejlesztése a mobil OO világban

Kedves Openhouse-os munkatársak!

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK

GeoServer, OpenLayers és WFS. Dolleschall János

HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL

mikroformátumok avagy a kisbetűs szemantikus web SZÁNTAI KÁROLY Magyarországi Web Konferencia 2008

Stíluslapok használata (CSS)

HTML 5 - Start. Turóczy Attila Livesoft Kft

Web-fejlesztés NGM_IN002_1

Információ és kommunikáció

A HTML nyelv alapjai

Memória játék. Felhasználói dokumentáció

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

HTML é s wéblapféjlészté s

BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF

Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok

WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUS 2. GYAKORLAT

Web programozás I. 4. előadás

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

Az image objektum. Az image eseménykezel i. Képek el zetes betöltése. Feladat. Váltóképek készítése

TUDNIVALÓK A WEB-FEJLESZTÉS I. KURZUSRÓL

Bevezetés Működési elv AJAX keretrendszerek AJAX

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Webes űrlapok és az XForms ajánlás

Weblapok szabványossága a példák tükrében

(statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok. Mi a HTML? HTML (HyperText Markup Language) - Hiperszöveges

Széchenyi István Egyetem. Műszaki Tudományi Kar. Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék. Villamosmérnöki szak HTML

Beállítások 1. Töltse be a Planet_NET.pkt állományt a szimulációs programba! A teszthálózat már tartalmazza a vállalat

Weblapszerkesztés. Számítógépek alkalmazása előadás, október 24.

Zenetár a webszerverünkön,

XHTML és CSS Holló Csaba 11. A HTML dokumentum

COMET webalkalmazás fejlesztés. Tóth Ádám Jasmin Media Group

Információ és kommunikáció

Gazdasági informatika

(statikus) (X)HTML oldalak, stíluslapok

Fogalma. pont), a hiperszöveges és a hipermediális rendszerek

Az XML kidolgozásakor a fejlesztés szempontjait tíz pontban foglalták össze:

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei évfolyam. 9. évfolyam

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei. 13 évfolyam. Információtechnológiai gyakorlat 50 óra

Böngésző kompatibilitás

Webprogramozás szakkör

Megoldás (HTML) <!DOCTYPE HTML> <html>

Webprogramozás szakkör

Információs technológiák 1. Gy: HTML alapok

Webkezdő. A modul célja

Szerializáció. Tóth Zsolt. Miskolci Egyetem. Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Szerializáció / 22

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Nagy Gábor. Informatika 6. INF6 modul. Web fejlesztés

Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli

Átírás:

A statikus weblapok

Statikus és dinamikus weblapok A honlapok lehetnek statikusak és dinamikusak. A statikus weblapok tartalma és forrás kódja állandó. A statikus weblapok létrehozására alkalmas a HTML (jelölőnyelv) és JavaScript (szkript nyelv) és minden kliens oldalon futó webes nyelv. A dinamikus weblapok pl. honlapmotor segítségével generálódnak a szerveren lekérési paraméterek és jelenlegi állapot alapján. A kéréseket (Request) a kliens küldi a szerverre és így létrejön pl. az interneten keresztül a kommunikáció.

A statikus weblap Fontos különbség, hogy a kliens (pl. webböngésző program) a szerveren levő előre megírt forráskódot értelmezi és megjeleníti, tehát a html fájl manuálisan akár egy szövegszerkesztővel is könnyen átírható a szerveren.

A HTML nyelv A HyperText Markup Language egy jelölőnyelv ami mára már internetes szabvánnyá vált. Forráskódja.html/.htm kiterjesztésű fájlban található Strukturális elemek, kulcsszavak ( tag -ek) segítségével definiáljuk a szöveg megjelenési formáját Könnyen értelmezhető és könnyen átírható, mindössze a kulcsszavak ismeretére és megfelelő alkalmazására van szükség. Minden nyelvnek a dokumentációjában az interneten könnyen megtalálhatjuk a kulcsszavak leírását és használatát Referencia: http://www.w3schools.com/tags/default.asp Mára egyre jobban elterjedt a HTML5 használata (videó/zene lejátszást támogat!). Ezt már minden modern böngésző képes értelmezni Érdekesség: A HTML nyelv Markup (jelölő) nyelv és nem a hagyományos értelemben vett programozási nyelv http://stackoverflow.com/questions/145176/is-html-considered-aprogramming-language

A Markup nyelvek A HTML a jelölőnyelvek családjába tartozik Valamilyen szabály szerint kulcsszavakkal jelöljük meg a forráskódban a megjelenítendő szöveg stílusát és megjelenési formáját Általában nem túl szigorúak a szabályok (pl. kulcsszavakat nem muszáj kisbetűvel írni), de szabvány szabályozhatja, hogy a kulcsszavakat hogy kell megjelölni, lezárni Néhány ilyen nyelv: XML (.xml) általános jelölő nyelv, tetszőleges kulcsszavakkal HTML (.html) elnéző szabályok XHTML (.xhtml) szigorúbb szabályok, így bővíthető (extensible) Markdown (.md) TeX (.tex) matematikai stílusformázás

Honlapcímek feloldása Mi történik amikor beírunk egy honlapcímet? Minden internetre kötött szervernek és gépnek van egy egyéni azonosítója, IP címe (IPv4 hamarosan IPv6!) amit az internetszolgáltató oszt ki Amikor beírunk egy szöveges honlapcímet, akkor a DNS (Domain Name System) szerverek segítségével a szöveges címhez IP cím rendelődik és így a kliensünk megtalálja a szervert az interneten és létrejön a kommunikáció Érdekesség: Hamarosan elfogynak az IPv4 címek, jön az IPv6! https://hu.wikipedia.org/wi ki/az_ipv4- c%c3%admek_elfogy%c 3%A1sa

A szerver honlapcíme Amikor létrejött a kapcsolat szerver és kliens között, akkor a webszerver (pl. WAMP, IIS) konfigurációja alapján a kezdő oldal jelenik meg (ha tartománynevet (domain name) írtunk be: pl: hu.wikipedia.org), ez általában az index.html Ha URL címet írtunk be, akkor egyből a szerver egy aloldalát nyithatjuk meg (pl: http://www.domainnevem.hu/utvonal/aloldal.htm) A címben: http a kommunikáció (protokoll) típusa www.domainnevem.hu a szerver tartományneve (domain name) amihez rendelhetünk egy IP-t utvonal/aloldal.htm - a fájlhoz vezető elérési út a célgépen belül.

A HTML nyelv szintaxisa Konvenció szerint a kezdő oldal index.html nevet kapja, az aloldalak aloldal.htm neveket Első html fájlunk: <!DOCTYPE html> <html> <head> <meta charset="utf-8"> <title>helló Világ</title> </head> <body> <h1>az első rovatom</h1> <p>az első paragrafusom.</p> </body> </html> Minden kulcsszó ( tag ) <> között van, a tag-ek érvényességi határa egyértelműen látszódik <tag>-al kezdődik és </tag>-al záródik A kulcsszavakat kis és nagybetűvel is írhatjuk (megengedő markup) pl: head=head, de fontos megjegyezni, hogy nemcsak a honlapunk hanem a forráskódunk is igényesen kell kinézzen, azért hogy a saját kódunkat később is átlássuk és azért, hogy mások is megérthessék, felhasználhassák és továbbfejleszthessék bármilyen kódunkat. Törekedni kell a jó egységes stílusra, minél több kommenttel érdemes ellátni a kódot és figyelni kell a minél jobb (újra) felhasználhatóságára. Tehát pl. jó konvenció: minden tag kisbetű legyen

Felépítése Egy HTML állomány három fő részre bontható: HTML 4.01-nél: A Dokumentum Típus Definíció az állomány legelején, ami a használni kívánt DTD-t adja meg (böngészőnek segített a megjelenítésben), pl: <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01//EN" "http://www.w3.org/tr/html4/strict.dtd"> Ez elavult, HTML 5-ben már így néz ki: <!DOCTYPE html> Az egész HTML <html> taggal kezdődik és </html>-el zárul a HTML fejléc <head>, ami technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz, amelyeket az internet böngésző nem jelenít meg, tehát átlag felhasználó ezeket nem látja és a HTML törzs <body>, amely a megjelenítendő információkat tartalmazza. Tag-ek tartalmazhatnak attribútumokat is, ezek név= érték párosok pl: (itt az attribútum neve: href) <a href=" https://hu.wikipedia.org">ez egy link</a>

A HTML fejléc <head> </head> között van Tag-ek: <title> - Oldal címét adja meg <style> - Beírt (inline) CSS kód helye <link> - Elérési útvonal a szerveren külső fájlokhoz (pl.css fájlhoz) Attribútumok: rel="stylesheet" href="mystyle.css <meta> - Egyéb információk az oldalról, készítőről Keresőmotoroknak: <meta name="keywords" content="html,alapok"> Honlap leírása: <meta name="description" content="html alapok">.html fájl kódolása: <meta charset="utf-8"> Készítő: <meta name="author" content="valaki Vagyok"> Referencia: http://www.w3schools.com/tags/tag_meta.asp <script> - Beírt JavaScript helye <base> - Aloldalak elérése <base href="http://www.honlapom.com/kepek/" target="_blank"> Attribútum: új lapon nyit meg mindent: target="_blank

A HTML törzs <body> </body> között van Tag-ek: <h1> <h6> - Fontossági és nagysági sorrendben a rovatok tag-jei <p> - Paragrafus <hr> - vízszintes vonal, <br> - sortörés Figyelem, ezeknek a tag-eknek nincs bezáró párjuk (XHTML-ben önmagát be kell zárni: <hr /> és <br />) Attribútumok: style="text-align:center;" CSS stílus alkalmazása (figyelem lezáró pontosvessző) background-color, color, font-family, font-size, text-align <pre> - Ahogy bekerül a szöveg ebbe a részbe úgy fog megjelenni Ugyanis a kódban az egymás mellett levő több szóközt (whitespace) egy szóközzel helyettesít, ez a tag ezt megakadályozza

A HTML formázás Formázási tagek: <b> vagy <strong> - Vastagítás <i> vagy <em> - Döntés <small> - Kisebb szöveg <sup> - Kitevő <sub> - index <ins> - aláhúzás <del> - áthúzás <mark> - kihúzás <abbr> - Rövidítés magyarázata Kommentek: <! Kommentek ide, több sorból is állhat --> HTML linkek: <a href="http://www.w3schools.com/tags/default.asp/" target="_blank">referencia</a> Képek: <img src="programming.gif" alt="computer Man" style="width:48px;height:48px;"> alt: Szöveg megjelenítése, ha nem találja a képet

Szöveg csoportosítása A szövegeket különböző szempontok szerint lehet csoportosítani Az azonos stílusú bekezdések egyforma class névbe kerüljenek <div class="csoport">szöveg</div> Az általános class tulajdonságnál több formázást igénylő szövegek kapjanak saját ID-t amivel majd lehet rájuk hivatkozni <div class="csoport id="különleges">szöveg</div> Így örökli a class stílus tulajdonságait, de emellett még több formázás is érvényes lehet rá Az azonos stílusú szövegrészek egyforma span class névbe kerüljenek (nem kezd új sort!) <p>ez egy <span class="kijelöl">fontos</span> rész</p>

A HTML formázás CSS A CSS (Cascading Style Sheets) a HTML elemek formázására, stílusára, megjelenítésére használatos nyelv 3 féleképpen lehet html-hez rendelni: Inline attribútumként (style="csstag:érték; ) A <head> fejlécen belül <style> </style> tag-ek között Külső fájlból (ez a legpraktikusabb, html kódtól függetlenül is módosíthatjuk a stílus leírásokat bármikor és más html-ben is újrahasznosítható, felhasználható) CSS-ben a különböző tag-ekre, classokra, ID-kre hivatkozunk így pl. az összes egyforma class-ú tag egyforma alaptulajdonságokat kapnak, de ezeken belül a egyéni ID-vel rendelkezők több tulajdonsággal is bírhatnak és így felül is írhatunk meglévő tulajdonságokat A <head> fejlécben <link rel="stylesheet" href="stilus.css"> segítségével elérjük a külső css kódot Szintaxis: (a tagnév elhagyása ajánlott) tagnév vagy tagnév#id vagy tagnév.class { tulajdonság: érték; } http://www.w3schools.com/cssref/default.asp http://www.w3schools.com/cssref/css_selectors.asp

CSS doboz modell, layout http://www.w3schools.com/css/css_boxmodel.asp A különböző összetartozó szövegeket/elemeket csoportosíthatjuk és vagy más objektumhoz képest relatív, vagy az oldalhoz képest abszolút módon elhelyezhetünk A <div> tag segítségével csoportokat definiálhatunk position tulajdonságot kell állítani. relative, absolute, static, fixed (képernyőre rögzített)

CSS3 Elképesztő dolgokat lehet csinálni a CSS3-ban, amiket a modern böngészők támogatnak Selectors Box Model Backgrounds and Borders Image Values and Replaced Content Text Effects 2D/3D Transformations Animations Multiple Column Layout User Interface http://www.w3schools.com/css/css3_intro.asp

HTML oldaltervezés A HTML/CSS eszközökkel a kezünkben képesek vagyunk szinte bármilyen kinézetű oldalt elkészíteni, csak a képzeletünk és az időnk szab határt Jó hozzáállás a honlap készítésnél az, hogy először átgondoljuk mit szeretnénk csinálni, kb. találjuk ki mi lesz a célja a honlapnak, hogy nézzen ki (mi legyen a fő stílus témája ) A HTML oldalunk vázát érdemes elsőre megcsinálni, majd a részletekbe menő (gyakorlati, komplex) problémákat részfeladatokra bontással érdemes megoldani