1. A VIZSGÁLAT METODIKÁJA Az ORTT Műsorelemző Szolgálata folyamatosan vizsgálja az elektronikus médiumok hírszolgáltatási tevékenységét. A kvantitatív tartalomelemzések alapkérdése, hogy mennyiben érvényesül a közszolgálati és kereskedelmi csatornák politikai műsoraiban a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának, pártatlanságának törvényi követelménye. Az alábbiakban néhány hírműsor gyakorlatát két aspektusból, a politikai szereplők médiahasználata, illetve a hírek tartalmi jellemzői felől közelítjük meg. Az előbbi szempont azt vizsgálja, hogy a különböző politikai irányzatok képviselői milyen arányban kapnak szereplési lehetőséget a műsorokban. Közkeletű vélekedésnek tekinthető, hogy nagyobb jelentősséggel bír, ha a szereplők saját hangjukon szólalhatnak meg, mintha cselekedeteiket, véleményüket narrátor foglalja össze. Ezért elemzésünk során külön figyelmet fordítottunk az élőszóban nyilatkozó szereplők arányára. Másik szempontunk a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a hírek tartalmi jellemzői alapján elemezi. Ez az aspektus többek között a siker/kudarc-propaganda jelenlétét próbálja mérni az országos jelentőségű sikerekről (pl. ingyenessé váló felsőoktatás), illetve kudarcokról (pl. a munkanélküliség növekedése) beszámoló hírek előfordulásának vizsgálatával. Vizsgálatunkban kizárólag azokat a megjelenéseket vesszük figyelembe, amikor a műsorok ismertették a szereplők álláspontját, cselekedeteit, illetve amikor élőszóban nyilatkoztak. Jelentésünk a 2001. november 1-30. között sugárzott hírműsorok számszerű jellemzőit tartalmazza. A továbbiakban végig kerekített adatokat közlünk, a kurzívval szedett paraméterek a rendkívül alacsony esetszám miatt nem alkalmasak következtetések levonására!
A vizsgálat mintája Jelentésünk az M1 déli és esti Híradójára (19:30), a Duna Televízió Híradójára (19:00), a Kossuth Rádió Reggeli Krónika c. hírműsorának 6:00-7:00-ig terjedő részére, a Déli és Esti Krónikára, a TV2 Tények című (18:30) hírműsorára, az RTL Klub Híradójára (18:30), valamint a Danubius és Sláger Rádió reggeli hírblokkjára, a TV2 Jó estét, Magyarország! című műsorára (hétfőtől-péntekig kb. 23 órai kezdéssel) és az ATV Híradójára (19:00) terjedt ki. A vizsgált műsorfolyamban - a műsoregységek összműsorideje megközelítőleg 109 óra volt (5.716 műsoregység), amelyből körülbelül 84 órányi (3.947 műsoregység) magyar vonatkozású témával foglalkozott - összesen 7.263 szereplőt regisztráltunk, akik közül 1.955 parlamenti politikus volt. 1. táblázat A műsoregységek vonatkozási kerete külföldi határon túli vonatkozású magyar vonatkozású magyar vonatkozású összesen M1 Híradó (esti) 200 10 525 735 Esti Krónika 171 2 457 630 TV2 Tények 182-418 600 RTL Klub Híradó 244-334 578 Duna TV Híradó 109 25 387 521 Danubius Rádió 178-300 478 reggeli hírműsora Reggeli Krónika 144-333 477 Déli Krónika 181 5 244 430 ATV Híradó 97-243 340 Sláger Rádió reggeli 110 1 259 370 hírműsora Jó estét, 59-238 297 Magyarország! M1 Híradó (déli) 51-209 260 Összesen 1.726 43 3.947 5.716 2
2. A HÓNAP FŐBB TÖRTÉNÉSEI A politikai hírműsorok adatainak könnyebb értékelésének érdekében az ORTT Műsorelemző Osztálya minden hónap meghatározó eseményeit összefoglalva a hírműsorok tartalomelemzéséhez csatolja. A történéseket időrendben közöljük. Forrásként a Tallózó Hírösszefoglaló című rovatát használtuk. 2001. november november 1.: Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya mondott beszédet Tóth Ilona szobrának avatásakor a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kapujában. november 2.: Tudatos hazugságnak tartja az SZDSZ Horváth Béla kisgazda képviselő azon állításait, amelyek szerint a párt az 1998-as kampányban 800 millió forintos adósságot halmozott fel, be nem vallott kampánypénzeket használt fel, és meghamisította a gazdálkodásról szóló mérleget. november 2.: Az ország összes traumatológiai és intenzív osztálya után a debreceni Kenézy Kórház is csatlakozott a már gyógyítást veszélyeztető egészségügyi válsághelyzet miatti tiltakozáshoz. november 3.: Franz Josef Strauss-díjjal tüntették ki Münchenben Orbán Viktort. november 4.: A Nemzeti Sírkertben megtartott koszorúzáson kifütyülték Kovács Lászlót, Mécs Imrét és Demszky Gábort. november 4.: Csurka István cáfolta, hogy a MIÉP a jövő évi választásokon elindítaná Gidai Erzsébetet, Nagy Ferót és Lakatos Pált. november 5.: Nem tarthatott házszabályon kívüli zárószavazást a parlament a terrorizmus elleni törvénycsomagról, mivel azt elutasították a szocialisták és a szabad demokraták. november 5.: Horváth Béla az SZDSZ gazdálkodásáról szóló dokumentumokat átadta a legfőbb ügyésznek. Az SZDSZ tudatta, hogy rágalmazásért feljelenti Horváth Bélát. november 6.: Ismét nem választotta alelnökké az Országgyűlés a kisgazda frakció által ajánlott Bánk Attilát, viszont újra felfüggesztették Szabadi Béla mentelmi jogát. Az Országgyűlés előtt felszólalt volt államtitkár szerint politikai okokból indítottak ellene eljárást. november 8.: Megkezdődött a tűzoltók háromnaposra tervezett demonstrációja a parlament előtt, ahol a résztvevők jelképesen eltemették a veszélyességi pótlékot szimbolizáló koporsót. 3
november 8.: Öt tonna kukoricát ajánlott fel megvételre a földművelésügyi minisztériumnak Karsai József, aki így tiltakozott a minisztérium felvásárlási politikája ellen. november 8.: Az MSZP frakció 150 milliárdos egészségügyi tűzoltócsomagot készített, amelyet határozati javaslatként nyújt be az Országgyűlésnek. november 9.: Elfogadta a kulturális államtitkár lemondását Orbán Viktor azután, hogy Várhegyi Attilát - nem jogerősen - 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság hanyag kezelés vétsége miatt. Az SZDSZ elnöke az ítélet kapcsán úgy vélte, hogy a Schlecht-ügy után a rendőrség és az ügyészség segítségével újabb Fidesz-szennyest mosnak tisztára. november 9.: Az MSZP szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a kórháztörvény tervezetét, mert az csak a kormánypártok klientúra-építését szolgálja. november 10.: Az MDF nem lép koalícióra a MIÉP-pel - jelentette be Dávid Ibolya. november 10.: Kötelességük nemet mondani a zárszámadási törvényre az FKgP-hez hű képviselőknek - mondta Torgyán József. november 11.: Nyílt levélben kérte Kovács László Mádl Ferenc államfőtől, hogy hozza nyilvánosságra véleményét az 56-os megemlékezéseken történt incidensekkel kapcsolatban. november 12.: 207 igen szavazattal, 160 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta a parlament a zárszámadást. november 12.: Tanúvallomást tett a Tocsik Márta és társai ellen folyó büntetőperben Suchmann Tamás volt privatizációs miniszter. november 13.: Nem tartja méltó viselkedésnek sem a temetőben, sem a parlamentben Mádl Ferenc, hogy jogos vagy annak vélt indulatait bárki másokat megsértve juttasson kifejezésre. november 13.: Magyarország a tíz legfelkészültebb ország egyike, s 2002 végére befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat - állapította meg az Európai Unió országjelentése. november 13.: A kormány döntése értelmében december elsejétől elszámolható az egészségügyben a különféle eszközök értékcsökkenése. A kabinet úgy határozott, hogy januártól 50 ezer forint lesz a minimálbér. november 14.: Kedvezőnek tartja a Magyarországról megjelent országjelentést Orbán Viktor, aki ugyanakkor elismerte, hogy jogosak az értékelésben megfogalmazott kritikák. november 14.: Kovács László közölte, hogy vizsgálatot indítanak, miért szavazta meg három szocialista képviselő a zárszámadást. 4
november 16.: Befolyással való üzérkedéssel vádolták meg Medgyessy Pétert amiatt, mert három éve gazdasági tanácsadó cége 100 ezer dollárt kapott azért, hogy győzze meg a főváros V. kerületének szocialista képviselőit: jó üzlet a Gresham-palota eladása és szállodává alakítása. november 17.: Tízéves országfejlesztési programot készít a kormány az olimpia rendezési jogának elnyerése érdekében. A kabinet abban is döntött, hogy Szabó János aláírhatja a vadászgépbérlési egyetértési nyilatkozatot. november 17.: Az olasz nagykövetnek átadott petícióban azt követelték a magyar természetvédők, hogy Olaszország indítson szigorú vizsgálatot a Magyarországon védett madarakat lemészárló vadászok ellen. november 19.: Hatpárti tárgyalást kezdeményez az MSZP az alkotmány módosítása érdekében, hogy a külföldi csapatok magyarországi állomásoztatásáról, valamint a honvédség külföldre küldéséről a parlament helyett a kormány dönthessen. november 20.: Aggodalmának adott hangot Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet a Magyarországon tapasztalható idegenellenes és antiszemita hangok miatt. november 20.: Nem sikerült megállapodnia Rogán Antal Fidesz-alelnöknek és Újhelyi Istvánnak, az MSZP elnökségi tagjának arról, hogy mi lesz a pártelnökök esetleges négyszemközti találkozójának témája. november 22.: Medgyessy Péter kizárta, hogy az MSZP együtt tudjon működni Torgyán Józseffel. november 22.: Lesz parlamenti ülésszak a 2002-es választások előtt - jelentette be Áder János, hozzátéve, hogy annak időtartama attól függ majd, mennyi elvégzendő munkája marad az Országgyűlésnek. november 23.: Centrum néven tömörülést alapított az MDNP, a KDNP, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület és a Zöld Demokrata Összefogás Magyarországért. A párt elnöke Kupa Mihály lett. november 23.: A Fidesz pécsi önkormányzati frakciója szerint Medgyessy Péter cége egy konzorcium tagjaként értéktelen átvilágítási tanulmányt készített a városnak, s az ebben résztvevők több mint 30 millió forintot vettek fel. november 23.: A Fidesz csapatát véli a személyét és cégét ért támadások mögött Medgyessy Péter. november 24.: Válsághelyzet van az egészségügyben, tűrhetetlen állapotok uralkodnak az intézményekben - foglalta össze az SZDSZ álláspontját a Péterffy Sándor utcai kórház előtt megtartott rendezvényén Fodor Gábor. 5
november 26.: Péterfalvi Attila lehet az új adatvédelmi biztos - derült ki a hatpárti egyeztetés után. november 26.: Az Alkotmánybíróság szerint az MSZP nem kezdeményezhet népszavazást a Munka törvénykönyvével kapcsolatban, valamint a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetéséről sem. Nagy Sándor szerint, oly mértékben elhúzódtak a népszavazási tárgyalásokkal kapcsolatos jogi eljárások, hogy a referendumot a 2002. évi választások előtt már nem lehet megtartani. november 27.: A parlament elfogadta a terrorizmus elleni törvénycsomagot, amely több rendelkezést tartalmaz a pénzmosás megakadályozására. november 27.: Az MSZP-nek lesz önálló főpolgármester-jelöltje, a jelenlegi főpolgármester pedig elindul a posztért 2002-ben is - derült ki Medgyessy Péter és Demszky Gábor találkozóján. november 27.: Juhász Ferenc és Molnár Róbert szocialista képviselők feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen a Magyar Posta és a Defend Kft. közötti szerződések miatt. november 28.: Az ország 15 megyéjében a Földművelésügyi Hivatalok elé vonultak a gazdák azzal a követeléssel, hogy mind a takarmánybúzát, mind a takarmánykukoricát 18 ezer forintos tonnánkénti áron vásárolják fel. november 28.: A Magyarországi Református Egyház Zsinata a református hitvallással ellentétesnek tartja ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnöknek az Ébresztő című lapban megjelent cikkét. november 29.: Menedékjogot kért maga és a családja számára az Egyesült Államok, Ausztria és Németország budapesti nagykövetségén Székely Zoltán. november 29.: Január elsejétől református lelkész nem lehet politikai párt tagja, illetve erre az időre fel kell függesztenie lelkészi szolgálatait - döntött a Magyarországi Református Egyház Zsinata. november 30.: Az MSZP tagjai a Tények és hazugságok címmel megrendezett országos videokonferencián kijelentették, hogy a kormány elvesztegette az elmúlt négy évet. 6
3. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Novemberben a hírműsorok szereplőinek 26 százaléka a parlamenti politikumot képviselte. 18 százalék a kormány/koalícióhoz, 8 százalék pedig a parlamenti ellenzékhez tartozott (6. ábra). Az előző hónaphoz képest a politikai szereplők előfordulása csökkent a hírműsorokban. Az év utolsó előtti hónapjában a parlamenti politikusok kétharmada (66%) a kormány/koalíció, 30 százaléka az ellenzék, 4 százaléka pedig a függetlenek képviseletében jelent meg a híradásokban (7. ábra). Az októberi adatokhoz képest nem történt változás a parlamenti politikusok szereplésének megoszlásában. A vizsgált időszakban újra csökkent a kormányzati politikusokra jutó beszédidő aránya: októberben a parlamenti politikusok beszédidejének 77, novemberben pedig már csak 73 százaléka kötődött a kormányzat képviselőihez (10. ábra). Novemberben Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szereplési gyakoriságának növekedése volt a legszembetűnőbb változás (9. táblázat). Az ellenzéki politikusok közül hosszú idő óta ő az első, aki megközelítette Orbán Viktort. 7
4. A HÍREK TARTALMI JELLEMZŐI Novemberben - az előző hónapok adataihoz képest - újra előtérbe került a hírműsorok szerkesztésében a belpolitika. Az év utolsó előtti hónapjában a leggyakrabban előforduló témakörök közül a szociális szféra helyzetével foglalkozó hírek aránya jelentős mértékben emelkedett (18% vs. 21%) (2. táblázat), ami főként a szakszervezetek és egyéb érdekvédelmi szervezetek nagyobb aktivitásával magyarázható. A jelenség következményeként a sztrájkokra, tüntetésekre, civil megmozdulásokra és a szakszervezetek tevékenységére fókuszáló műsoregységek aránya több mint kétszeresére nőtt (lásd Melléklet, 10. táblázat). (A vizsgált hónapban követelték a tűzoltók veszélyességi pótlékuk visszaállítását, de ekkor tiltakozott többször Karsai József, battonyai vállalkozó is a magasabb felvásárlási árakért.) Az előző témakörhöz hasonló arányban emelkedett a belpolitikai botrányokról szóló műsoregységek mennyisége (9% vs. 12%). A téma növekedéséhez nagymértékben hozzájárult a szocialista párt miniszterelnök-jelöltjének sűrűbb szerepeltetése, aki korábbi pénzügyi tevékenységének megítélésével kapcsolatban került a médiafigyelem középpontjába. Az említett tényezők hatásaként a konkrét botrányokkal foglalkozó tudósítások száma több mint másfélszeresére emelkedett. A két említett témakörön kívül a természeti, ipari katasztrófák, balesetek témakörének előfordulása duplájára emelkedett, ami főként a közlekedési baleseteket taglaló műsoregységek számának növekedésével hozható összefüggésbe (74 eset vs. 133 eset) (lásd Melléklet, 10. táblázat). A bűnözést, közbiztonságot bemutató tudósítások aránya jelentősen visszaesett, mivel a szeptemberi terrortámadás, és az azt követő akcióktól való félelem után a médiumok figyelme újra a belpolitikai történésekre összpontosult (22% vs. 15%). Az összevont témakörökben nem szereplő témák közül a megemlékezésekről, ünnepekről szóló beszámolók továbbra is magas esetszámot mondhattak magukénak, ami elsősorban a november 4-én, a Nemzeti Sírkertben történt, heves vitákat kiváltó események következményének tekinthető. A hírműsorok tudósításaiban leggyakrabban előforduló témákat a Mellékletben (10. táblázat) tüntettük fel. 8
2. táblázat N=3947 A hírműsorok tudósításainak témái (a magyar vonatkozású műsoregységek százalékában, egy tudósítás több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya október november gazdasági helyzet 26 28 szociális szféra 18 21 bűnözés 22 15 kormány tevékenysége 15 14 külpolitikai kapcsolatok 13 13 kormány gazdaságpolitikája 12 13 belpolitikai botrányok, korrupció 9 12 kultúra, média 11 10 általános belpolitikai kérdések 9 9 parlament tevékenysége 9 9 pártok viszonya, ügyei 7 9 természeti, ipari katasztrófák, balesetek 4 8 önkormányzatok tevékenysége 5 6 rendvédelmi szervezetek helyzete 6 4 kormányzat-ellenzék viszonya 2 2 A híradások tartalmával kapcsolatban az ORTT azt is vizsgálja, hogy a magyar vonatkozású hírek milyen arányban számoltak be országos jelentőségű sikerről illetve kudarcról (1. ábra). Novemberben a kudarcról tudósító műsoregységek aránya (7% vs. 7%) nem változott, míg a sikerről beszámolóké csökkent (6% vs. 5%). A kudarctartalmú műsoregységek 32 százaléka a kormányzat, 15 százaléka az ellenzék, 53 százaléka pedig egyéb intézmény tevékenységéhez kapcsolódott. Az adatok alapján megállapítható, hogy az ellenzék prezentációja 8 százalékkal emelkedett a negatív hírekben az előző havi 7 százalékhoz képest, míg a kormányzati szereplőké 7 százalékkal csökkent. A negatív tartalmú hírek majdnem teljes egészét ebben a hónapban is a Kossuth Rádió és a kereskedelmi tévécsatornák közvetítették a hallgatók/nézők felé (272 esetből 259 eset). A sikerről tudósító műsoregységek tekintetében - az előző vizsgálatunkhoz képest - a kormány előfordulása harmadával (24% vs. 32%) emelkedett, míg az egyéb intézményeké visszaesett (75% vs. 65%). Az ellenzék előfordulása ebben a hírtípusban elenyésző volt (1% vs. 3%) (1. ábra). 9
1. ábra N=3947 A kudarcról és sikerről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 80 kudarc szeptember kudarc október kudarc november 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb intézmény kudarc szeptember 29 5 66 kudarc október 39 7 54 kudarc november 32 15 53 80 siker szeptember siker október siker november 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb intézmény siker szeptember 42 0 58 siker október 24 1 75 siker november 32 3 65 Az előző hónaphoz képest a konfliktusokról tudósító műsoregységek (10% vs. 10%) és az együttműködésről szóló hírek aránya is stagnált (8% vs. 8%). Az összeütközésekről beszámoló anyagokban az egyéb intézmények előfordulása (43% vs. 55%) szembetűnően emelkedett, s ezzel párhuzamosan visszaesett a kormány (33% vs. 26%) és az ellenzék prezentációja (24% vs. 19%) (2. ábra). 10
Az együttműködésről tudósító hírekben a kormányzat szereplőinek megjelenése stagnált, igaz, az egyéb intézmények és az ellenzék képviselőinek médiaprezentációja sem változott. 2. ábra N=3947 A konfliktusról és együttműködésről szóló műsoregységek aránya és kötődése (a műsoregységek százalékában) 80 konfliktus szeptember konfliktus október konfliktus november 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb konfliktus szeptember 43 15 52 konfliktus október 33 24 43 konfliktus november 26 19 55 együttműködés szeptember együttműködés október együttműködés november 80 60 % 40 20 0 kormány ellenzék egyéb együttműködés szeptember 45 4 51 együttműködés október 27 10 63 együttműködés november 28 10 62 11
5. A HÍRSZOLGÁLTATÁS TARTALMI JELLEMZŐI Az ORTT a politikusok nyilatkozatainak tartalmi vonatkozásait is elemzi, ennek keretében azt vizsgálja, hogy a parlamenti politikusok milyen eséllyel láthatják el kritikai, ellenőrző funkciójukat, azaz milyen gyakran fogalmazhatnak meg bírálatokat, eltérő véleményeket. Novemberben a bírálatok aránya elhanyagolható mértékben emelkedett (9% vs. 10%). Az elmarasztaló vélemények címzettjeinek tekintetében nagyobb mértékű elmozdulás volt tapasztalható, hiszen a kormányzatot ért bírálatok részesedése októberhez képest 10 százalékkal csökkent (50% vs. 40%) (3. ábra). 3. ábra N=7263 A hírműsorokban elhangzott bírálatok aránya és címzettjei (az összes szereplés százalékában) bírálatot tartalmazó szereplések bírálatot nem tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata 90 10 60 40 A parlamenti politikum novemberben gyakrabban fogalmazott meg bírálatot, mint októberben (16% vs. 18%) (4. ábra). A kormányzatot ért bírálatok előfordulása stagnált (10% vs. 10%), az ellenzéket (2% vs. 3%) és az egyéb intézményeket bíráló kijelentések aránya 1 százalékkal nőtt (4% vs. 5%). A legtöbb kifogást az ellenzéki pártok képviselői tették közzé, akikhez az összes bírálat (302 eset) majdnem kétharmada kötődött (195 eset). A nevesített szereplők közül ebben a hónapban Horváth Béla fogalmazta meg a legtöbb kritikát (26 eset), akit a sorban Kovács László (22 eset) és Kuncze Gábor (12 eset) követett. 12
4. ábra N=1955 A kormánytagok és a parlamenti képviselők által megfogalmazott bírálatok megoszlása (kormánytagok, parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) nincs bírálat egyéb intézmény tevékenységének bírálata kormányzat tevékenységének bírálata 5 82 10 3 A pártkötődéssel nem rendelkező szereplők előfordulásaik 8 százalékában (422 eset) emeltek valamilyen intézmény működésével szemben kifogást, és ez két százalékos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest (6%). Ez a tendencia az érdekvédelmi szervezetek nagyobb aktivitásával hozható kapcsolatba, amit az is alátámaszt, hogy leggyakrabban a szakszervezetek, érdekképviseletek bírálták valamely intézmény működését, és ők kifogásolták leginkább a kormány/koalíció tevékenységét, munkáját (11%) (3. táblázat). Ez egyrészt a tűzoltók érdekképviseleti szervezeteinek kritikáival és demonstrációjával függ össze, akik a belügyminisztert támadták a veszélyességi pótlék megszüntetése miatt, másrészt pedig az egészségügyi dolgozóknak a tervezett kórházreform rendelkezései elleni tiltakozásaival magyarázható. 13
3. táblázat Az öt legtöbb bírálatot megfogalmazó, pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (az összes bírálat arányában, egy nyilatkozat több bírálatot is tartalmazhat) kormány ellenzék egyéb intézmény esetszám százalék esetszám százalék esetszám százalék szakszervezet, érdekképviselet 47 11 - - 47 11 vállalat, vállalkozás, bank, biztosító 11 3 3 1 43 10 nincs intézményi kötődés 3 1 2-32 8 pártkötődés nélküli szakértő 3 1 3 1 19 5 jogi szakágazati intézmény 3 1 - - 19 5 Novemberben továbbra is a szereplések mindössze egy százaléka tartalmazott valamilyen elismerést (5. ábra). A kormányzat tevékenységének méltatása - az októberben mért szinthez képest - nagyobb mértékben visszaesett (44% vs. 37%). A legtöbb elismerést megfogalmazó politikus ebben a hónapban is Orbán Viktor volt, aki öt esetben beszélt elismeréssel valamely intézmény működéséről. Novemberben, csakúgy, mint a megelőző hónapokban, a dicséreteket tartalmazó szereplések száma igen alacsony volt (47 eset), emiatt a részletesebb elemzésre nincs lehetőség. 5. ábra N=7263 A hírműsorokban elhangzott elismerések aránya, illetve címzettjei (az összes szereplés százalékában) elismerést nem tartalmazó szereplések elismerést tartalmazó szereplések egyéb intézmény tevékenységének elismerése kormányzat tevékenységének elismerése 99 1 63 37 14
6. A POLITIKAI SZEREPLŐK MÉDIAHASZNÁLATA Az ORTT havi gyakorisággal végzett elemzései elsősorban azt vizsgálják, hogy az elektronikus médiumok milyen arányban biztosítottak lehetőséget a kormányzati hatalom, illetve a parlamenti ellenzék képviselői számára álláspontjaik kifejtésére. Az elemzés első lépésében a két szemben álló politikai oldal médiahasználatát az összes szereplési lehetőség alapján vizsgáljuk, azaz egyaránt figyelembe vesszük azokat a megjelenéseket, amikor a politikusok véleményét narrátor ismertette, illetve amikor a szereplők élőszóban nyilatkoztak. Novemberben a parlamenti politikum képviselőinek részvétele a hírműsorokban az összes szereplés negyedét (26%) tette ki (6. ábra). A kormány/koalíciót a szereplők 18, a parlamenti ellenzéket 8 százalék képviselte. Az egyéb szereplők aránya októberhez képest 4 százalékkal emelkedett (70% vs. 74%). A vizsgált időszakban a politikai aktorok szereplési aránya négy százalékkal visszaesett (30% vs. 26%). A kormány/koalíció reprezentánsainak aránya 3 százalékkal (21% vs. 18%), az ellenzéké pedig 1 százalékkal csökkent (9% vs. 8%). A kormányzati oldal előfordulási aránya a Duna TV Híradójában (40% vs. 41%) és az ATV Híradójában (19% vs. 22%) némileg nőtt, a többi műsorban viszont vagy változatlan maradt, vagy csökkent. A legnagyobb csökkenést a Sláger Rádió reggeli hírösszefoglalója tudhatta magáénak (31% vs. 20%). A kabinet és a koalíciós pártok médiaprezentációja az MTV kivételével a közszolgálati csatornákon ebben a hónapban is jóval 20 százalék fölött alakult, de közülük is kiemelkedett a Duna TV Híradója, ahol 41 százalékos arányt ért el. Az ellenzék térvesztése nem volt jelentős a médiumokban. Megjelenésének aránya a Duna TV Híradójában (11% vs. 14%) és a Sláger Rádióban (10% vs. 14%) jelentősen emelkedett. A közszolgálati és a kereskedelmi adók összehasonlításában megállapítható, hogy az előbbiekben kisebb mértékű volt a csökkenése, mint az utóbbiakban. A legnézettebb hírműsorok közül novemberben is a Jó estét, Magyarország!-ban (9%) és a Tényekben (13%) maradt továbbra is igen alacsony a parlamenti politikusok megjelenési aránya többi hírműsorhoz képest. 15
6. ábra N=7263 A parlamenti politikusok és az egyéb szereplők megjelenéseinek aránya a hírműsorokban (a szereplések százalékában) kormány/koalíció parlamenti ellenzék egyéb szereplők Átlag 18 8 74 Sláger Rádió 20 14 66 Danubius Rádió 12 5 83 ATV Híradó 22 6 72 RTL Klub Híradó 11 6 83 Jó estét, Magyarország! (TV2) 5 4 91 Tények (TV2) 8 5 87 Esti Krónika 24 14 62 Déli Krónika 24 17 59 Reggeli Krónika 28 11 61 Duna TV Híradó 41 14 45 M1 Híradó (déli kiadás) 17 4 79 M1 Híradó (esti kiadás) 18 5 77 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A következő táblázatban azokat a szereplőket (az ún. egyéb szereplők ) gyűjtöttük össze, akik/amelyek megjelenéseik, megszólalásaik alapján nem a parlamenti politikai életet reprezentálták. A pártkötődéssel nem rendelkező aktorok közül a legnagyobb arányban az intézményi kötődéssel nem rendelkezők fordultak elő (12,3%). Második helyen a vállalatok, vállalkozások, bankok és biztosítók vagy alkalmazottaik (11,5%), a harmadikon a külföldi szereplők (10,1%) álltak (4. táblázat). Ebben a hónapban is megtartották magas szereplési arányukat az egészségügy intézményei, dolgozói, akik a kórházak és a betegellátás gondjai miatt szerepeltek a média fókuszában. Nagy növekedést tudhattak magukénak a szakszervezetek és érdekképviseletek, mivel novemberben több követelésükkel is behatóan foglalkozott a média. 16
4. táblázat N=5013 A 15 leggyakrabban előforduló pártkötődéssel nem rendelkező szereplő (szerepléseik arányában) esetszám százalék nincs intézményi kötődés 615 12,3 vállalat, vállalkozás, bank, biztosító 578 11,5 külföldi szereplő 505 10,1 egészségügy 353 7 jogi szakágazati intézmény 289 5,8 szakszervezet, érdekképviselet 282 5,6 rendőrség, VPOP 267 5,3 minisztérium 256 5,1 kultúra, tudomány 233 4,6 civil szféra szerveződése 174 3,5 pártkötődés nélküli szakértő 152 3 gazdasági szakágazati intézmény 129 2,6 tömegkommunikáció 108 2,2 önkormányzat hivatala, közalkalmazottak 86 1,7 bűnöző, gyanúsított, elítélt 85 1,7 6. 1. Szereplési arányok az egyes témákban A szereplési arányok általános elemzése mellett az ORTT rendszeresen vizsgálja azt is, hogy az egyes témakörökön belül milyen eséllyel nyilváníthattak véleményt (élőszóban vagy narrátori idézet útján) a szemben álló felek (5. táblázat). Az egyes témakörökön belüli szereplési arányok elemzésénél a parlamenti politikusok mellett az egyéb szereplők megjelenéseit is figyelembe vesszük. A hírműsorok szereplőinek előfordulása a szociális szféra helyzetét boncolgató tudósításokban folytatta az előző hónapban elkezdődött emelkedését (18% vs. 22%). Ehhez hasonlóan növekedett a belpolitikai botrányokkal foglalkozó műsoregységek súlya (10% vs. 14%), amihez az is hozzájárult, hogy a parlamenti választások közeledtével a politikai paletta egymással szemben álló erői egyre erősebb támadásokat indítanak ellenfeleik ellen. Novemberben igen alacsony volt a parlamenti ellenzék megjelenése a témakörök egy jelentős részében, mindössze három témában haladta meg a kormányoldal szereplőinek arányát (pártok viszonya, általános belpolitikai kérdések, kormányzat-ellenzék viszonya). A kormányzati oldal szereplését tekintve a témák több mint felében 20 százalék körül, vagy a felett szerepelt. 17
5. táblázat N=7263 A kormányzati oldal, a parlamenti ellenzék, valamint az egyéb szereplők előfordulása az egyes témakörökben (százalékban, egy nyilatkozat több témát is érinthet) a témát érintő magyar vonatkozású műsoregységek aránya kormányzati parlamenti egyéb előfordulás oldal ellenzék szereplők aránya szociális szféra 14 6 80 22 gazdasági helyzet 20 5 75 20 belpolitikai botrányok, korrupció 14 12 74 14 kormány tevékenysége 52 3 45 12 parlament tevékenysége 30 28 42 11 pártok viszonya, ügyei 24 32 44 11 bűnözés 6 2 92 9 kormány gazdaságpolitikája 30 9 61 9 kultúra, média 17 5 78 9 külpolitikai kapcsolatok 56 12 32 8 általános belpolitikai kérdések 22 25 53 7 önkormányzatok tevékenysége 10 8 82 6 természeti, ipari katasztrófák, 1-99 5 balesetek rendvédelmi szervezetek 29 7 64 4 kormányzat-ellenzék viszonya 31 43 26 2 6. 2. A szereplők megjelenítési módjai A szereplőket aszerint is vizsgáltuk, hogy a szerkesztők fontosnak tartották-e felhívni rájuk a közönség figyelmét, azaz megjelentek-e a headline-ban vagy az összefoglalóban. A szereplők legnagyobb része (92%) sem a headline-ban, sem az összefoglalóban nem kapott helyet. A nevesített szereplők közül a legnagyobb gyakorisággal Orbán Viktorra és Mikola Istvánra (10 eset) hívták fel a figyelmet. Az összefoglalókban harmadik legtöbbet szerepelt politikus Horváth Béla volt, akit kilenc alkalommal láthattunk, hallhattunk a műsorok elején vagy végén elhelyezett szalagcímekben. A vizsgált időszakban októberhez képest kétszer annyi politikai szereplőt említettek meg a bevezetőkben és összefoglalókban (63 eset vs. 132 eset). Novemberben a kormányzat reprezentánsai közel háromszor olyan gyakran fordultak elő a headline-okban, mint az ellenzékiek (90 eset vs. 30 eset). A kormány/koalíción belül nagyobb gyakorisággal hívták fel a figyelmet a kabinet tagjaira, mint a kormánypártok prominenseire (68 eset vs. 22 eset). Az ellenzéki pártok közül csak a két nagyobb, az MSZP és az SZDSZ szerepelt az összefoglalókban. 18
6. 3. A politikusok médiahasználatának tendenciái Az év tizenegyedik hónapjában a parlamenti politikusok 66 százaléka a kormány/koalíció, közel harmada (30%) az ellenzék, 4 százaléka pedig a függetlenek képviseletében jelent meg a hírműsorokban (7. ábra). Novemberben közel ugyanakkora médiafigyelem irányult a parlamenti politikum tevékenységére, mint októberben (1951 eset vs. 1955 eset). A két ellentétes politikai oldal megoszlása az előző vizsgálathoz képest változatlan maradt. Ezzel szemben a kormányzati oldalon belül az egyes erők szereplési arányai megváltoztak. A szereplések 48 százalékát a kormány tagjainak megjelenései tették ki, ami októberhez képest 2 százalékos csökkenést jelent (50% vs. 48%). A koalíciós pártok előfordulásán belül a Fideszé (14% vs. 13%) enyhén csökkent, az FKgP-é számottevően emelkedett (1% vs. 4%), míg az MDF-é stagnált az igen alacsonynak mondható 1 százalékos szinten. A kabinet magas szereplése főként Orbán Viktor kormányfő (129 eset), Mikola István egészségügyi miniszter (82 eset) és Martonyi János külügyminiszter (76 eset) sűrű médiahasználatával magyarázható. E három politikus adta a kormány szerepléseinek közel harmadát (951 esetből 287 eset). Az egészségügyi tárca vezetője továbbra is a második leggyakrabban szereplő kormánytag, aminek oka a tervezett kórházreform körül kialakult polémiára vezethető vissza (lásd Melléklet, 9. táblázat). A parlamenti ellenzék szerepléseinek nagyobb részét az MSZP (18%) és az SZDSZ (9%) adta, a legkisebb ellenzéki párt (MIÉP) mindössze a megjelenések 3 százalékában kapott lehetőséget véleményének kifejtésére. Az SZDSZ parlamenti képviselői közül Kuncze Gábor előfordulásának száma jócskán csökkent az előző hónaphoz képest (47 eset vs. 24 eset). Ebben a hónapban fordult elő először, hogy Torgyán József 1 nem került be az első húsz leggyakrabban szereplő közéleti személyiség közé, mivel megjelenéseinek száma majdnem a felére esett vissza (33 eset vs. 17 eset) (lásd Melléklet, 9. táblázat). 1 Júniustól Torgyán Józsefet a független képviselők közé soroljuk, mivel az országgyűlés ügyrendi bizottsága úgy döntött, hogy ugyan Torgyán József a kisgazdapárt elnöke, de nem tagja a frakciónak. Az ORTT a parlamenti képviselők állásánál az Országgyűlés honlapját tekinti mértékadónak. 19
7. ábra N=1955 A kormány és a parlamenti pártok képviselőinek szereplései a hírműsorokban (a kormánytagok és a parlamenti képviselők szerepléseinek százalékában) 50 40 szeptember október november % 30 20 10 0 kormány Fidesz- MPP FKgP MDF MSZP SZDSZ MIÉP független szeptember 48 14 5 3 15 7 4 4 október 50 14 1 1 17 10 3 4 november 48 13 4 1 18 9 3 4 Az ORTT - nemzetközi példákat követve - elsősorban a parlamenti politikum (kormánytagok, parlamenti képviselők) médiahasználatának vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. Emellett azonban a politikai elit szereplésének vizsgálata más módszer alapján is elképzelhető. Így érdemes elemezni a parlamenti politikusok mellett az összes, köztudomásúan politikai kötődéssel bíró szereplő megjelenését is (8. ábra). E megközelítés alapján kisebb eltérés mutatkozott a parlamenti politikusok szerepléseinek megoszlásához képest. A kormányoldal a szereplések 63, míg az ellenzék 36 százalékát birtokolta. A nem parlamenti pártok közül ebben a hónapban az MDNP és a KDNP szerepelt gyakrabban a hírműsorokban (0,5%-0,5%), ami azzal magyarázható, hogy e két párt belépett a Kupa Mihály nevével fémjelzett Centrum Pártba, és emiatt szegeződött rájuk nagyobb médiafigyelem (Függelék). A kormányoldal reprezentánsai közül egyedül az FKgP (8% vs. 10%) és az MDF (4% vs. 5%) politikusainak megjelenése növekedett. A kabinet tagjainak megjelenése erősen visszaesett (23% vs. 19%), míg a Fideszé változatlan maradt (29% vs. 29%). A Fidesz előfordulásának közel ötöde Orbán Viktorhoz volt köthető (647 esetből 129 eset). Az ellenzéki pártok szereplésének mértéke folytatta előző havi emelkedését (35% vs. 36%). Közülük az MSZP megjelenése 3 százalékkal nőtt (20% vs. 23%), míg az SZDSZ-é (11% vs. 10) és a MIÉP-é (4% vs. 3%) 1-1 százalékkal csökkent. Az MSZP reprezentánsai 20