TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Betegjogvédelemhez kapcsolódó szociális és gyermekvédelmi szabályzás és intézményrendszere Előadó: dr. Berdár Valéria gyermekjogi képviselő 2014. március 22..
1. Jogszabályi háttér Tematika 2. Szociális ellátások rendszere 3. Gyermekvédelmi ellátórendszer 4. Jogesetek
Jogszabályi háttér 1. Nemzetközi egyezmények Magyarország Alaptörvénye 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról végrehajtási rendeletek Intézményi szabályozók 3
Alaptörvény XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. XIX. cikk (1)Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
A szociális igazgatás szervei Hatáskörök gyakorlása: a települési önkormányzat polgármestere, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, szociális hatóság
Szociális ellátások rendszere I. Pénzbeli ellátások A települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint - foglalkoztatást helyettesítő támogatást, - rendszeres szociális segélyt, - lakásfenntartási támogatást;
Szociális ellátások rendszere II. A települési önkormányzat képviselő-testülete (törvény, önkormányzat rendelete) alapján: - ápolási díj - önkormányzati segélyt; Járási hivatal - időskorúak járadékát, -ápolási díjat, kiemelt ápolási díj
Szociális ellátások rendszere III. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: - Időskorúak járadéka - Aktív korúak ellátása - Lakásfenntartási támogatás - Ápolási díj - Önkormányzati segély
Szociális ellátások rendszere IV. Természetben nyújtott/nyújtható szociális ellátások: - a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás - a lakásfenntartási támogatás - az önkormányzati segély - köztemetés - közgyógyellátás - egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság - adósság kezelési szolgáltatás - energiafelhasználási támogatás
Szociális ellátások rendszere V. Közgyógyellátás Szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre -ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is - gyógyszerkerete erejéig, gyógyászati segédeszközökre, ideértve a protetikaiés fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítására és kölcsönzésére, továbbá az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra A gyógyszerkeret a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből, és b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből tevődik össze. (12.000.-ft/hó a max. összege 2014-ben)
Szociális ellátások rendszere VI. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát, - akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, - aki egyedülélőés jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-átnem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
Szociális ellátások rendszere VII. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások : a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás.
Szociális ellátások rendszere VIII. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást - az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, - a rehabilitációs intézmény, tartós bentlakásos intézmény a pszichiátriai betegek,a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek - a lakóotthon - az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény - a támogatott lakhatás, bentlakásos intézmény - az egyéb speciális szociális intézmény
Szociális ellátások rendszere IX. Finanszírozás feltétele: Támogatásra jogosult a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett szociális szolgáltató, szociális intézmény útján szociális szolgáltatást biztosító, közfeladatot ellátó egyházi fenntartó és nem állami fenntartó. A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás további feltétele a szociális szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő, külön jogszabály szerinti finanszírozási rendszerbe történő befogadás. (új szolgáltatás)
Szociális ellátások rendszere X. Alapszolgáltatás célja: az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. A szociális szolgáltató együttműködési kötelezettsége munkaügyi szolgáltatókkal, intézményekkel, így különösen gyermekjóléti-gyermekvédelmi, egészségügyi, oktatási és az otthonápolási szolgálattal, a pártfogó felügyelői szolgálattal, fogyatékos személy ellátása esetén a gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, érdekvédelmi szervezeteivel, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg esetén a háziorvossal és a kezelőorvossal.
Gyermekvédelem I. a gyermek családban történő nevelkedés elősegítése, Gyermek védelmének rendszere a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, a családjából vagy más hozzátartozói körből kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása.
Gyermekvédelem rendszere II. ALAPELVEK Gyermekek mindenek felett álló érdeke Gyermekek családban való nevelkedésének elsőbbsége Helyettesítő védelem Az ellátások igénybevétele általában önkéntes, jogszabály írhatja elő a kötelező igénybevételt Hátrányos megkülönböztetés tilalma
A gyermekvédelem rendszere III. Gyermekjóléti alapellátások Gyermekvédelmi szakellátások Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések Pénzbeli ellátások Természetbeni ellátások Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Területi gyermek -védelmi szakszol - gáltatás Otthont nyújtó ellátások Utógond ozói ellátás - Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet - Védelembe vétel, - Családba fogadás - Ideiglenes hatályú elhelyezés - Átmeneti és tartós nevelésbe vétel, - Nevelési felügyelet - Utógondozás - Utógondozói ellátás-
Gyermekvédelem IV. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) Gyermekjóléti szolgáltatás -gyermekjóléti szolgálat b) Gyermekek napközbeni ellátása - bölcsőde, hetes bölcsőde, - családi napközi - családi gyermekfelügyelet, - házi gyermekfelügyelet, - alternatív napközbeni ellátás, c) Gyermekek átmeneti gondozása - (befogadó szülő)helyettes szülő - gyermekek átmeneti otthona - családok átmeneti otthonában Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) óvodáztatási támogatás c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás d) a gyermektartásdíj megelőlegezése, e) az otthonteremtési támogatás d) Biztos Kezdet Gyerekház
Gyermekvédelem V. Jelzőrendszer A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében : - az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, - a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, - a köznevelési intézmények, - a rendőrség, - az ügyészség, - a bíróság, - a pártfogó felügyelői szolgálat, - az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, - a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, - a munkaügyi hatóság
Gyermekvédelem VI. Jelzési kötelezettség A jelzőrendszer tagjai kötelesek : Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,
Gyermekvédelem VII. A gyermekjóléti alapellátások célja A gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
Gyermekvédelem VIII. A gyermekvédelmi szakellátások célja A szakellátás keretében kell biztosítani : az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását
Gyermekvédelem IX. Az otthont nyújtó ellátás keretében különleges ellátást kell biztosítani: - a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek - a három év alatti gyermek Speciális ellátást kell biztosítani - a súlyos pszichés tüneteket mutató) gyermek - súlyos disszociális tüneteket mutató gyermek - pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek
Gyermeki jogok rendszere Nevelésbe vett gyermekek joga Nevelésbe vett gyermekek külön jogai Forrása: 1997. évi XXXI. tv. A gyermekvédelmi törvény 15/1998 (IV.30.) NM. rendelet, Házirend Gyermeki jogok Forrása: Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, A gyermekvédelmi törvény Egyéb törvények: pl. Ptk, Családjogi tv., Közoktatási tv.,stb Emberi Jogok Forrása: Emberi jogi nyilatkozatok, Alkotmány Gyermeket koránál fogva meg nem illető jogok választójog, házasságkötés joga, örökbefogadás joga, munkavállalás joga
Gyermek képviselete az egészségügyi ellátás során Alaptörvény Ptk. : -Az ember mint jogalany - Családjog Gyermekvédelmi örvény Egészségügyi törvény
Az ember mint jogalany Jogképesség (általános, feltétlen, egyenlő) Magzat gyámja Cselekvőképesség általános szabályai Nagykorú személy cselekvőképességének korlátozása ---------------------------------------------------------- Kiskorú-gyám Nagykorú - gondnok
Szülői felügyelet A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. Szülői felügyelet meghatározása: - Gyermek nevének meghatározása - Gondozásának, nevelésének, tartózkodási helyének meghatározása - Vagyonának kezelése - Törvényes képviselete (jog és kötelesség) - Gyámnevezés, gyámságból kizárás
Gyermek sorsát érintő lényeges kérédések A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő : - kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, - a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és - iskolájának, életpályájának megválasztása. Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
Gyermek véleményének figyelembe vétele A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel - megfelelő súllyal figyelembe kell venniük.
Egészségügyi törvény gyermekekre vonatkozó rendelkezései 11. (4)A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon. 12. Gyógyintézet elhagyása törvényes képviselő értesítési kötelezettsége 13. (5) A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. 15. (5) invazívbeavatkozáshoz hozzájárulás írásban : gyermek-törvényes képviselő 16. (5) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg véleményét a szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni
Egészségügyi törvény gyermekekre vonatkozó rendelkezései II. Ellátás visszautasításának joga gyermekek vonatkozásában -várható súlyos, maradandó károsodás : visszautasításnak nincs helye -gyógyíthatatlan, orvostudomány állása szerint rövid időn belül halálos állapot esetén : beleegyezés bíróság általi pótlása Orvosi titoktartás gyermek veszélyeztetettsége jelzési kötelezettség Veszélyeztettség esetén : gyermekjóléti szolgálat Bántalmazás elhanyagolás : hatósági eljárás kezdeményezése
Köszönöm a figyelmet!