SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

PESTSZENTLŐRINCI HÉTSZÍNVIRÁG ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Érvényes: a kihirdetés napjától visszavonásig Hatálybalépés időpontja: 2014. december 23. Készítette:Böröczki Zoltánné óvodavezető Jelen szabályzat hatályba lépésével az előző szabályzat hatályát veszti 2014. oldal 1

Tartalomjegyzék I. Bevezető rendelkezések... 3 II. Az alapító okiratban foglaltak részletezése-és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működésből adódó szabályozás... 5 III. Az SZMSZ hatálya... 9 IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata... 10 V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás... 11 VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel... 19 VII. A belső ellenőrzésének rendje... 28 VIII. A működés rendje és a nyitva tartás... 32 IX. Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával.... 34 X. Rendelkezések, amelyek meghatározását jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem lehet szabályozni... 35 XI. Az intézmény létesítményeinek és vagyonának megóvásával és biztonságos működtetésével kapcsolatos feladatok... 39 XII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 41 XIII. Teendők rendkívüli esemény, bombariadó esetén... 45 XIV. Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolatai... 47 XV. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 50 XVI. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága... 51 XVII. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 52 XVIII. Adatkezelés és-továbbítás rendje... 52 XIX. Aláírási és pecséthasználati jogkör... 53 Mellékletek:... 57 2

I. Bevezető rendelkezések A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. Az SZMSZ alapjául szolgáló rendeletek, jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelethez a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irány 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Óvodai nevelés országos alapprogram a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 15/2013 (II.26) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 3

Az intézmény működési rendjét meghatározó egyéb dokumentumok, szabályzatok: Alapító Okirat Pedagógiai Program Munkaterv Házirend Gyakornoki Szabályzat Iratkezelési Szabályzat Továbbképzési program, beiskolázási terv Közalkalmazotti Szabályzat (amennyiben működik az intézményben) Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Katasztrófavédelmi Prevenciós Terv Pénzkezelési Szabályzat Leltározási Szabályzat Selejtezési Szabályzat Kötelezettségvállalási ellenjegyzés, teljesítés igazolása szabályzat Belső kontrollrendszer szabályozása Együttműködési Megállapodás Adatkezelési Szabályzat A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata 4

II. Az alapító okiratban foglaltak részletezése-és egyéb az intézmény költségvetési szervként való működésből adódó szabályozás Az intézmény általános jellemzői: 1. A költségvetési szerv neve: Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda 2. Székhelye: 1182 Budapest, Halomi út 113/a 3. Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve és székhelye: Budapest, XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete. 1184. Budapest, Üllői út 400. Az alapítás éve: 1976. 4. Fenntartó és működtető szerv neve, székhelye: Budapest, XVIII. Kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat 1184. Budapest, Üllői út 400. 5. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezése/ megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét a Képviselő-testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre, a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint. A pályázattal kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 6. A költségvetési szerv közfeladata: Óvoda Csoportjainak száma: 8 Maximális gyermeklétszám: 214 fő A költségvetési szerv működési köre: Az óvoda a körzeti óvodai feladatokat jogszabályban előírt feltételeknek megfelelően látja el. Államháztartási szakágazat száma és megnevezése: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Az intézmény ellátja az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-vagy Magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek fejlesztését. Az intézmény a Budapest, XVIII. kerület SOFI óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógy- és fejlesztőpedagógusaival együttműködve a körzetébe tartozó enyhe értelmi fogyatékos és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességeivel küzdő sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátja, amennyiben azok a többi gyermekekkel, együtt nevelhetőek, oktathatóak. 5

7. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló vagyona: a./ ingatlan: A feladatok ellátásához az óvodának rendelkezésére áll a székhelyen lévő 6523m 2 alapterületű ingatlan,a rajta található óvodai épülettel. b./ ingóságok: Rendelkezésekre állnak az óvodai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak. 8. A költségvetési szerv vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jogát a vonatkozó önkormányzati rendelet határozza meg. Az intézmény a rendelkezésére álló vagyontárgyakat a nevelési feladatok ellátásához szabadon használhatja. Az óvoda a rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el, illetve biztosítékként nem használhatja fel. 9. OM azonosító: OM 034660 10. Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző Körbélyegző Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda 1182 Budapest, Halomi u. 113/a 1182 Budapest, Halomi u 113/a OM: 034660 Pestszentlőrinci Hétszínvirág Óvoda 1182 Budapest, Halomi u. 113/a Adószám: 16923883-2-43 6

Az intézmény, mint költségvetési szerv, működéséből adódó szabályozások 11. Gazdálkodási jogkörök Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a Budapest, XVIII.ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat (GESZ) közreműködésével látja el, a GESZ és az Intézmények között kötött Megállapodás alapján. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokból adódó feladatokat (kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) a vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az ezeken alapuló intézményi szabályzatok szerint végzi. 12. Elemi költségvetés A kiadásokra fedezetet a saját bevételek mellett a mindenkori kerületi költségvetési rendeletben elfogadott költségvetési támogatás biztosít. A fenntartó köteles gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A fenntartási és működési költségeket a fenntartó költségvetésben irányozza elő az adott évre. A költségvetés tartalmazza a részben önálló intézmény adatait: személyi juttatások járulékok dologi kiadások felújítások egyéb felhalmozás önkormányzati támogatás 13. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások, feltételek A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik: személyi juttatások és járulékaik tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak és illetményeknek megfelelően, dologi kiadások tervezése, az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezető tesz javaslatot, bevételi előirányzatok tervezését a GESZ végzi az intézmény költségvetési évre vonatkozó szerződéseinek figyelembe vételével, felújítási előirányzatok tervezése a Vagyon18 Zrt. műszaki igényfelmérése alapján az Önkormányzati Képviselőtestület döntése alapján kerül meghatározásra. 14. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltétel és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és együttműködési megállapodás dokumentumai: A költségvetési szervhez rendelt önállóan gazdálkodó szervezetnek nincs gazdálkodó szerve, ezért a GESZ együttműködési megállapodás alapján látja el az intézmény gazdasági feladatait. Az intézményvezető jogosítványait, melyek alapján az intézmény képviselőjeként járhat el, az együttműködési megállapodás határozza meg. (kötelezettség vállalás, ellenjegyzés beszerzése, teljesítés igazolása, érvényesítés és utalványozás, stb.) A fenntartó által jóváhagyott intézményi dologi költségvetés felhasználásának analitikus nyilvántartása, a pénzkezelés, a GESZ pénzügy szakembereivel történő egyeztetés, a kötelezettségvállalások intézése, nyilvántartása, az óvoda műszaki feladatainak megrendelése, az óvodavezető iránymutatásával, a kapcsolódó szabályzatok pontos betartásával, az óvodatitkár feladata. Mindezekről ¼ évente beszámol az óvodavezetőnek. Az intézmény számára jóváhagyott bér felhasználás, a kifizetések engedélyezése az óvodavezető jóváhagyásával történik. A nyilvántartások vezetését az óvodavezető, a vezető helyettes, és az óvodatitkár végzi. 7

15. Bankszámlaforgalom bonyolítása: Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait a XVIII. ker. Gazdasági Ellátó Szolgálat közreműködésével látja el, - GESZ, 1181 Budapest, Városház u. 16.- pénzeszközeit az önkormányzat által meghatározott hitelintézetnél vezeti: A GESZ számlavezetője: UniCredit Bank Zrt 1052 BP. Szervita tér 8. Számlaszáma: 10918001-00000129-09780006 Az intézmény adószáma:16923883-2-43 8

III. Az SZMSZ hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és a óvodapedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézmény demokratikus működésének garantálása. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya: Területi hatály kiterjed: Az óvoda épületére, udvarára, az óvoda területén kívül szervezett az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, az intézmény képviselete szerinti alkalomra, külső kapcsolati alkalmakra. Időbeli hatály kiterjed: Az óvodai nevelés idejében, keretében zajló programokra, eseményekre, illetve az óvoda külső képviseleti alkalmaira. Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 2013.09.26.-án elfogadott SZMSZ. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: - az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület. A kihirdetés napja: 2014. december 23. Az SZMSZ 1 példánya az óvoda többi dokumentumával / Házirend, Pedagógiai Program / az iroda mellet lévő tartóban, mindenki által elérhető, valamint az intézmény honlapján (www.hetszínviragovi18.hu) is mindenki számára hozzáférhető. A dokumentumokat az intézményből kivinni nem szabad. Személyi hatály kiterjed: Az intézmény minden alkalmazottjára, az óvoda használóira, valamint az óvodával kapcsolatban lévő partnerekre. A Szervezeti és Működési Szabályzat betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SzMSz ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SzMSz-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető, illetve a helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést. A szülőt, vagy más nem az óvodában dolgozó személyt az óvoda dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ennek elmaradása esetén a vezető vagy helyettesei az óvoda épületének elhagyására szólítja fel. 9

IV. Az SZMSZ és az intézmény más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC t örvény 25. (1) alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. 2.. A közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -a alapján a gyermeki jogok gyakorlásával, és a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket a Házirend tartalmazza, amelyet az intézmény vezetője készít el. 3. A Munka törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot (KT) lehet választani, melynek szabályzatát a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el. 4. A munkáltató és a rendelkező szakszervezet Kollektív Szerződést köt. 5. A hatáskörökbe tartozó jogosítványok összefüggései, kapcsolatai: Megnevezés Közalkalmazotti tanács Szakszervezet - Kollektív Szerződés véleményez kötő fél - közalkalmazotti szabályzat kötő fél - munkavédelmi szabályzat véleményező véleményez - munkaidő-beosztás, módosítás véleményező kötő fél - jogellenes munkáltatói intézkedés (nem egyedi vita esetén) jogkörét érintő jogellenesség esetén bíróság előtti megtámadás vétó - szociális juttatások KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga kötő fél van - jóléti pénzeszközök KSZ-ben megjelölt juttatások tekintetében együttdöntési joga kötő fél van - információkérés joga általában minden esetben megilleti minden esetben megilleti - egyedi ügyekben nem illeti meg szakszervezeti tagok képviseletét ellátja 10

V. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás 1. Szervezeti felépítés, kapcsolatok (vázrajz) ÓVODAVEZETŐ Óvodavezetőhelyettes Munkaközösség vezető Nevelőtestület Nevelőmunkát segítő alkalmazottak pedagógiai asszisztens, dajkák, kertész-fűtő Óvodatitkár 11

2. Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az óvoda vezetője, és helyettese látják el. 2.1. Az óvodavezetés szerkezete Az óvodavezetés tagjai: Az óvodavezető, az óvodavezető-helyettes. Az óvodavezetés havonta ülést tart. A kibővített óvodavezetés: a fentiek és munkaközösség-vezető, kisóvoda koordinátora a gyermekvédelmi felelős, a Közalkalmazotti Tanács elnöke (amennyiben működik Közalkalmazotti Tanács) A kibővített óvodavezetés a megbeszéléseket igény szerint tartja. A kibővített óvodavezetés konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetője és a helyettes kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 2.2 Az intézmény vezetője Az intézmény felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvodavezető kiemelt feladatai: az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, kiemelve az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmód elvét, a takarékos gazdálkodás, az intézmény képviselete,(esetenként a képviseletre írásban megbízást adhat), a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatok, a nevelőtestület vezetése, a nevelőmunka egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtése, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, pedagógiai etika normáinak betartása és betartatása, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, 12

a házirend és a szervezeti működési szabályzat elkészítése, a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítése, a pedagógusok továbbképzésének megszervezése, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a költségvetési belső ellenőrzés szervezése, irányítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői közösségekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, SNI-s és TMB-s gyermekek integrált nevelésének biztosítása az óvodai feltételek megteremtésével, valamint a SOFI-EGYMI-vel való együttműködés, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése, kötelezettségvállalás, a munkáltatói jogkör gyakorlása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, valamint fűtő - kertész munkájának közvetlen irányítása. Az óvodavezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, életés munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a közalkalmazottakat minősíti Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete a nevelő testület vezetése, a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, a munkáltatói jogok gyakorlása, a vezető beosztású alkalmazottak közvetlen irányítása, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása, a kiadmányozási jogkör gyakorlása, szabályzatok elkészítése pedagógiai program jóváhagyása Felelős: a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 13

A rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az óvoda működtetése nem biztosítható. 2.3. Az intézmény vezetése, a vezetők közötti feladatmegosztás 2.3.1. Az intézményvezetőt egy helyettes segíti az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. 2.3.2. A vezető-helyettesi megbízást - a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja. A megbízás határozott időre szól. 2.3.3.Az óvodavezető-helyettes Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházhatja az óvodavezető-helyettesre: A nevelőmunkát segítő alkalmazottak önálló, felelősségteljes irányítását. A nevelőmunka éves munkatervében meghatározott feladatainak ellenőrzését. Az egyeztetési kötelezettséget az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. A nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését. Felelősök, megbízottak ellenőrzését. Az alkalmazottak helyettesítési feladatainak önálló szervezését, a munkaidő nyilvántartás ellenőrzését. Az alkalmazottak szabadságainak nyilvántartását, szabadságterv elkészítését. Az óvodapedagógusok ügyeleti rendszerének megszervezését, ellenőrzését. A HACCP rendszer szervezését, működtetését, ellenőrzését. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Feladata: pedagógiai eszmecserék, házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a szülői közösség működésének segítéséért, a társintézményekkel való kapcsolattartásért. A vezető helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. A vezető-helyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre terjed ki, melyet munkaköri leírása tartalmaz. Kötelező óraszámát, helyettesi pótlékát a mindenkori jogszabály határozza meg. Beszámolási kötelezettsége figyelembe véve a munkaköri leírását az aktuális feladatokról az előzőekben felsorolt területekre terjed ki. Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. 14

2.3.4. A szakmai munkaközösség vezető hatásköre, feladatai A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt/vezetőket választ, akiket az óvodavezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységüket az óvodavezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásuknak megfelelően végzik. A megbízás elvei az óvodában: legalább 3 éves kiemelkedő szakmai tevékenység az intézményben, a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkező. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a szakmai munkaközösség vezetőjére: a szakmai munkaközösség önálló felelős vezetését, a nevelőmunka éves munkatervben meghatározott feladatainak ellenőrzését, az éves munkatervben meghatározott módon a pedagógiai munka színvonalának megőrzését, emelését. A szakmai munkaközösség vezetőjének feladatai: a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetése, a munkaközösség működési tervének elkészítése, a működéshez szükséges feltételek biztosítása, értekezletet összehívása, bemutató foglalkozások szervezése, az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele, a pedagógiai munka színvonalának emelése, az intézmény szakmai munkájának irányításában való részvétel, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában, a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítése, kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez, írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez, a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, a pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése, mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása. Szakmai munkaközösség vezető jogai: ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a munkaterv szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé, 15

javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére. Felelőssége: kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed: a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítésére az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére Képviseleti joga: a munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken. A szakmai munkaközösség vezetőjének felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. Beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterve szerinti teljesítéséről, a fejlesztési folyamatról, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről. 2.4. A helyettesítés rendje: 2.4.1. Az óvodavezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese teljes felelősséggel az óvodavezetőhelyettes. 2.4.2. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve, amelyek az óvodavezető át nem ruházható jogkörébe tartoznak. 2.4.3. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik. A megbízás a fenntartó jóváhagyásával és a GESZ értesítése mellett történik. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Tartós távollétnek minősül az 10 munkanapot meghaladó időtartam. 2.4.4. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a munkaközösség vezető illetve a kisóvoda koordinátora látja el. Ez az óvodavezető által szóban adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában a bent tartózkodó leghosszabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre kinevezett óvodapedagógus helyettesíti a vezetőt. Intézkedési jogkörük az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.5. Az óvoda vezetőinek az intézményben való benntartózkodási rendje 2.5.1. Az óvoda vezetőjének munkaideje heti 40 óra, amelyet a kötelező órái letöltését követően szabadon használ fel vezetői feladatainak teljesítésére. 2.5.2. Az óvodavezető-helyettes munkaidő-beosztását lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy az óvoda fő működési idejében az óvodavezetőt is beszámítva valamelyik vezető az óvodában tartózkodjon, hogy érdemi intézkedést lehessen foganatosítani. 16

2. 6. A gazdasági feladatok ellátása. 2.6.1. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a XVIII. kerületi Gazdálkodást Ellátó Szervezet közreműködésével látja el. (GESZ) 2.6.2. Az óvodában a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátása az alábbiak szerint történik: A gazdasági szervezettel közösen ellátandó feladat az elemi költségvetés készítése a felügyeleti szerv iránymutatása, és költségvetési rendelete alapján. A feladatok végrehajtásához szükséges kiadásokra az óvoda vezetője vállal kötelezettséget. Az óvoda készpénz és banki forgalma a gazdálkodó szervezeten keresztül bonyolódik. Ennek igénylése és analitikus nyilvántartása az óvoda feladata. Az óvoda zavartalan működéséhez beszerzési előleget vehet fel. Kezelése és őrzése a szabályzatokban foglaltak szerint történik. Az elszámolás számlakísérő rovatos íven, a kitűzött határidő betartásával történik. A teljesítés igazolása az óvoda hatáskörébe tartozik, míg a pénzügyi feladatokat a gazdálkodó szervezet látja el. Az előirányzat módosítást az óvoda vezetője kezdeményezi a gazdálkodó szervezet felé. Az óvoda könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége a gazdálkodó szervezet által tejesül. 2.6.3. A Költségvetési belső ellenőrzés A költségvetési belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása és a belső kontrollrendszer működtetése a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A belső ellenőrzés folyamata az intézmény saját tevékenységére és gazdálkodására irányulóan: a) a valamennyi vezető beosztású dolgozó tevékenysége részeként folyamatosan elvégzendő vezetői ellenőrzés, b) a munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint a GESZ Belső Ellenőrzési Szabályzata szerinti ellenőrzés, A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza. 2.6.4. A kiadmányozási (aláírási) jogkör gyakorlása Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője külön utasításban vagy szabályzatban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek és vezetőnek is. Az óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében: az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, 17

a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, az előirányzat-módosításokat, mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik, a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat, a rendszeres statisztikai jelentéseket, mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn. Az óvodavezető helyettes kiadmányozza: a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben, azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást. 2.6.5. Az óvodatitkár- óvodai ügyintéző feladata és jogköre Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása szerint, és ellenőrzése mellett önállóan, a kapcsolódó intézményi belső szabályzatok betartásával végzi. Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Önálló intézkedési, döntési jogkörrel nem rendelkezik. Feladatát, munkaidejét és munkarendjét a munkaköri leírás tartalmazza. Munkakörébe tartozó óvodai gazdasági, ügyviteli feladatok s az ezzel kapcsolatos ismeretek titokvédelem alá tartoznak. 18

1. Az intézményi közösség VI. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az intézményi közösséget az óvodaközösség alkotja. Az óvodaközösséget az óvodában dolgozó közalkalmazottak, a gyermekek és szüleik alkotják. 2. Az óvoda szervezeti egységei 2.1. A pedagógiai feladatokat biztosítók: óvodavezetés nevelőtestület, szakmai munkaközösség vezető nevelőmunkát közvetlenül segítők (pedagógiai asszisztensek, dajkák) A munkaköri leírás minták megtalálhatók a következő mellékletekben: - óvodavezető-helyettes: 1.1.sz. melléklet - óvodapedagógus: 1.2.sz. melléklet - csoportos dajka: 1.3.sz. melléklet - pedagógiai asszisztens: 1.4.sz. melléklet 2.2. A működést biztosítják: A munkaköri leírás minták megtalálhatók a következő mellékletekben: óvodatitkár (1.5.sz. melléklet) konyhán dolgozó, dajka (1.6.sz. melléklet) intézményi takarító (1.7.sz. melléklet) kertész - fűtő (1.8.sz. melléklet) 19

3. A szülők közösségei A szülői közösség A Köznevelési törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, esetleg ügyrendjéről tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Önállóan dönt az esetlegesen rendelkezésére álló pénzalap felhasználásáról. Az óvodai Szülői Szervezet választmánya A választott szülői közösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai SZK választmánya. Az óvodai SZK választmányának munkájában az óvodai csoportok szülői munkaközösségeinek elnökei és elnökhelyettesei vehetnek részt. Az óvodai SZK választmánya (vezetősége) a szülők javaslatai alapján megválasztja az óvodai SZK alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes, két tag. Az óvodai SZK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint az 50%-a jelen van. Az SZK választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodai Szülői Szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodai Szülői Szervezet elnökét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosít. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának 8 nappal korábbi átadásával történik. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges információs bázist, a szükséges dokumentumokat biztosítsák. Az óvodai Szülői Szervezet lehetősége, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával. Segítse az intézmény hatékony működését Az SZK-nak véleményezési jogköre van: az SZMSZ és a házirend elfogadásakor, a működés rendje, a gyermekek fogadása, belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával, a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módja, külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, az ünnepélyek, megemlékezések rendje, rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, 20

az adatkezelési szabályzat elfogadásakor gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben, a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében, a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában, vezetői pályázatnál, az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan. Az óvodai Szülői Szervezet egyetértési jogot gyakorol az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozásának és arról való tájékoztatásának módjával és annak módosításával kapcsolatosan, továbbá az adatvédelmi szabályzat gyermeküket érintő személyes adatainak kezelésével és továbbításával kapcsolatban. A Szülői Szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva írásban teszi meg nyilatkozatát. A vezető és a szülői közösség kapcsolattartási rendje Minden olyan kérdésben, amelyben véleményezési jogot gyakorolhat, a szülői közösség véleményét ki kell kérni. Az óvodai SZK vezetőjével az óvodavezető, csoportszintű ügyekben az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben az óvodavezető-helyettes tart kapcsolatot. Közvetlen tájékozódás: Az fentieken túl, minden szülőnek joga és lehetősége, hogy rendszeresen, és közvetlenül tartson kapcsolatot gyermeke nevelőivel, illetve az intézmény vezetésével. Az időpontot szükség esetén a gyermek pedagógusával, telefonon vagy írásban előre kell egyeztetni. Az óvoda pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. 21

4. Az alkalmazotti közösség, a alkalmazotti értekezlet Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok - elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Köznevelési törvény, illetve az ehhez kapcsoló rendeletek- rögzítik. Az óvoda dolgozóit a Köznevelési törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvoda vezetője alkalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik, melyet munkába állásukkal egyidejűleg az óvoda vezetője aláírásuk megtételével részükre átad. Az alkalmazotti közösséget az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó (közalkalmazott) alkotja. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézmény átszervezésével, feladatának megváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, az intézményvezetői megbízással összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartási rendje - Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. - A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést: o értekezletek o megbeszélések o fórumok - A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. - Az értekezlet jegyzőkönyvét a nevelési év elején munkatervben megjelölt személy vezeti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit magasabb jogszabályban meghatározott jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az óvoda minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az óvodánkkal közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell. 22

Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben / testületi jogkör esetén a testület abszolút többsége (50%+1) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 5. A nevelők közösségei 5.1. A nevelőtestület - A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. - A nevelőtestület a magasabb jogszabályok alapján a következő döntési jogkörökkel rendelkezik: a foglalkozási, illetve nevelési program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a házirend elfogadása, a foglalkozási, illetve a nevelési program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, arról, hogy az óvoda helyiségeit használatra kinek engedi át, jogszabályban meghatározott más ügyek. - A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályok alapján a következő esetekben: az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; csoportbeosztás, az óvodavezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, az óvoda pedagógiai programjában meghatározott feladatok megvalósításához szükséges beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, jogszabályban meghatározott más ügyekben. 23

Értekezletek: Tanévnyitó, Félévi, Tanévzáró értekezlet. - A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. - Az óvodavezető szükség esetén a napirend 3 nappal előbb történő közlésével - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Az értekezletet a foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. - A nevelőtestületi értekezletet annak témájától függően a vezető, és a felkészülő pedagógus készíti elő. - A szakmai munkaközösség vezetője gondoskodik a napirendi pont írásos anyagának elkészítéséről. - A nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló SZK képviselőjét amennyiben, az értekezlet napirendi pontja szükségessé teszi jelenlétét. - A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető, helyettese, vagy a szakmai munkaközösség vezetője látja el. - A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van; a nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; a nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet; titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. - A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet három napon belül a jegyzőkönyvvezető gépel le. A jegyzőkönyvet aláírja az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a jelenlévő óvodapedagógusok közül két hitelesítő. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet. - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten, ám ilyen esetben a jegyzőkönyv vezetése csak akkor szükséges, ha azt a jelenlévők több mint 50 %-a kéri. 24

- A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések: A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hoznak létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete feladatkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre feladat és hatáskörrel, valamint jogosultságokkal. - A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit, amelyben döntési kompetenciát gyakorol: a Pedagógiai Program elfogadását, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását, a házirend elfogadását, a munkaterv elfogadását, az óvodára vonatkozó átfogó elemzés elfogadását, a beszámoló elfogadását. 5.2. Szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösség az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámol, tájékoztatja az egész nevelő testületet. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezető az óvodavezető irányításával egyeztet. A kapcsolattartás szóban és e-mail-ben is történhet. - A szakmai munkaközösség feladatai: a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az intézmény vezetőjének a munkaközösség-vezető személyére, a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, az intézmény szakmai ellenőrzése, a célok megvalósulásának vizsgálata: az intézmény belső önértékelési rendszerének működtetése, az óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, véleményezése, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, 25

segítségnyújtás a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések, az éves munkaterv elkészítéséhez, fejlesztő munkához módszertani segítségnyújtás, javaslat a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására, az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, segítségnyújtás az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, segítségnyújtás a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához és a különleges bánásmódot, kiemelt figyelmet igénylő (sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek integrációja, valamint a tehetségfejlesztést szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához. - A kapcsolattartás rendje: az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről, írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. 6. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartása 6.1. Az óvoda vezetősége és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az óvodavezető segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: óvodavezetőség ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, pedagógiai eszmecserék. Ezen fórumok időpontját az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodavezetőség az aktuális feladatokról írásos formában (emlékeztető) és szóban értesíti az óvodapedagógusokat. Az óvodavezetőségének tagjai kötelesek: az óvodavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az óvodavezetősége felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az óvoda vezetőségével. 6.2. A nevelők és a szülők Az óvoda egészének életéről, az aktuális feladatokról Az óvodavezető: A Szülői Közösség ülésein és a szülői értekezleteken, valamint az előtérben elhelyezett hirdető táblán tájékoztatja a szülőket. 26

Az óvodai csoportok pedagógusai: az óvodai csoport szülői értekezletein, fogadóóráin, alkalmi beszélgetések alkalmával, családlátogatás valamint a csoportszoba melletti hirdetőtáblán tájékoztatják a szülőket. A tanévben minden csoport 3 szülői értekezletet tart (év elején, félévkor, év végén), amelyen az óvodapedagógusok csoportszinten tájékoztatják a szülőket mindennapi életükről, tevékenységükről, a nevelésben való együttműködésről, a nevelési célok eléréséhez szükséges feladatokról. Ezen alkalmak során a szülők kérdéseikre érdemi választ kapnak a gyermekükkel foglalkozó óvodapedagógusoktól. 27

1. A belső ellenőrzés megszervezése VII. A belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés megszervezése, felügyelete, irányítása, és a belső kontroll rendszer működtetése a költségvetési szerv vezetőjének, vagyis az óvoda vezetőjének feladata. A részletes folyamatszabályozás megtalálható az intézmény Belső kontroll rendszer működtetésének szabályzatában. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó: szakmai tevékenységgel összefüggő és, gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, melyet az intézmény éves munkaterve tartalmaz. A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre, teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak, megvédje az erőforrásokat a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. A pedagógiai munka belső ellenőrzése a nevelési-intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. Biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, fokozza a munka hatékonyságát. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: Biztosítsa az intézmény, felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését. Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését. Segítse elő valamennyi pedagógiai munka, emelkedő színvonalú ellátását. Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását. Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről. 28