H ADANIE HRIEŠNIKOV KOŠICKÉHO VLÁDNEHO PROGRAMU Daniel Okáli

Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p. Összefoglalás: A szlovák nemzet helyzete nem csak a csehekkel szemben deformálódott, hanem a nemzetiségekkel szemben is, s nem találni a történelemben még egy olyan esetet, hogy a többségi nemzet a nemzetiségekkel szemben ennyire nem egyenjogú helyzetbe került volna. Mindezt a szlovák burzsoá nacionalisták elleni kampány okozta, amely a dél-szlovákiai szlovákokat szlovákságuk megtagadására késztette. A Matica slovenská helyi szervezeteit megszüntették, a Csemadok gyakorlatilag nemzeti politikai párttá vált, s miközben a magyarok esetleges nemzeti sérelmei nagy visszhangot kapnak a sajtóban, a szlovákok sérelmeiről a mai napig hallgatnak. A szlovák szülőket arra kényszerítik, hogy gyermekeiket magyar iskolába járassák, a Magyarországról áttelepült szlovákok pedig nemzeti szempontból kisebb jogokat élveznek, mint a horthysta Magyarországon. A magyarok 1950 és 1961 közötti 45%-os szaporulata nem csupán a reszlovakizáltak megváltozott nemzetiségi bevallásának következménye, hanem annak, hogy a szlovákok félelemből magyarnak vallják magukat. Mindezen okoknál fogva a Csemadok KB vagy a Csemadok Galántai Járási Bizottsága által megfogalmazott igények alaptalanok. 18 Pozsony, 1968. április 25. Daniel Okáli A kassai kormányprogram bűnöseinek keresése (H adanie hriešnikov Košického vládneho programu) c. írása a Predvoj című hetilapban, amelyben védelmébe veszi a magyar lakosság második világháború utáni kitelepítésének elvét. H ADANIE HRIEŠNIKOV KOŠICKÉHO VLÁDNEHO PROGRAMU Daniel Okáli V rámci obrodného a demokratizačného procesu i naša ma arská menšina si nárokuje uplatnenie svojich národnostných práv, a to do tých povestných dôsledkov. Deje sa to aj v rezolúciách miestnych a okresných konferencií kultúrneho spolku Csemadok. A tak napr. v rezolúcii Okresného výboru Csemadok v Galante sa v odseku III. 2. dočítame: Žiadame revíziu Košického vládneho programu v súvislosti s riešením národnostnej otázky, prehodnotenie reslovakizácie, deportácie a presíd ovacej akcie a rehabilitáciu postihnutých, materiálne odškodnenie, ako aj uverejnenie mien zodpovedných osôb, ktoré tieto akcie organizovali a bra ich na zodpovednos. Vzh adom na to, že v r. 1946 48 ako splnomocnenec vlády, ako vedúci Československej presíd ovacej komisie v Budapešti, ako predseda našej zložky Československoma arskej zmiešanej komisie at. stál som na čele výmeny obyvate stva, a teda organizoval presíd ovaciu akciu, považujem za potrebné poveda k rezolúcii nieko ko zásadných slov: Predovšetkým aká bola zásadná koncepcia našej národnostnej politiky, aká bola jej generálna línia a jej konečný cie? Kto organizoval, formuloval túto koncepciu? 104

Ako odpoveda stačí v chronologickom poradí uvies slová zodpovedných štátnych a straníckych predstavite ov. A treba podotknú, že stanovisko predstavite ov ostatných politických strán bolo totožné. Na celoslovenskej konferencií KSS v auguste 1945 v Žiline Viliam Široký prehlasuje: Smutné skúsenosti, ktoré sme mali s Nemcami a Ma armi, ktorí v naj ažšej chvíli zradili Republiku, spôsobili, že náš ud ešte za národnooslobodzovacieho boja dôrazne žiadal, aby Nemci a Ma ari boli z našej republiky vys ahovaní, aby sa ČSR stala jednoliatym silným slovanským štátom. V uplynulom období sme aj na tomto poli dosiahli isté úspechy. Spiš je v podstate očistený od Nemcov, zbavili sme sa už ve a anyásov 159 a nyilasov a budeme v tejto politike neochvejne pokračova. Stanovisko komunistov v tejto veci je známe. Žiadame okamžité vys ahovanie všetkých anyásov a nyilasov, ako aj funkcionárov Ma arskej zjednotenej strany a pokia ide o ostatné ma arské obyvate stvo, žiadame jeho výmenu za Slovákov žijúcich v Ma arsku. Toto naše stanovisko je diktované výlučne národnými záujmami. (Pravda 15. augusta 1945) V duchu tejto koncepcie na Konferencii pražského kraja KSČ dňa 2. septembra 1945 Klement Gottwald vyhlásil: Zo štátno-politického h adiska je dôležité rozhodnutie vlády o tom, že ČSR sa musí zbavi protištátnych iredentistických menšín nemeckých a ma arských. Skutočnos je tá, že tieto boli z ve kej časti nástrojom tých zahraničných síl, ktoré osnovali nielen skazu ČSR, ale rozpútali druhú svetovú vojnu. Ak teda naša Republika sa snaží odstráni zo svojho stredu toto ohnisko nepokoja, koná nielen v záujme svojom vlastnom, ale v záujme mieru v celej Európe. Ako pri iných príležitostiach, tak i v prípade Nemcov a Ma arov môžeme zisti vzácne pochopenie ZSSR a generalissima Stalina. Pokia ide o Nemcov, naše čs. stanovisko principiálne zví azilo na medzinárodnom fóre, za čo hlavne v ačíme Stalinovi. Pokia ide o Ma arov, ví azstvo nášho stanoviska na medzinárodnom fóre ešte len očakávame. I v tomto prípade máme zabezpečenú pomoc ZSSR. Sovietsky zväz už pri rokovaní s Ma arskom o prímerí určil svojim zástupcom s. Molotova, ktorý podporoval našu požiadavku, aby do podmienok primeria s Ma arskom bol vsunutý bod o povinnom transfere ma arských menšín. Nie je vinou ZSSR, že táto naša požiadavka nebola už vtedy medzinárodne akceptovaná. Chceme veri, že i naši západní spojenci uznajú nakoniec oprávnenos našej požiadavky i voči Ma arsku. (Pravda 5. septembra 1945) A do tretice: dr. Vladimír Clementis na zasadnutí pléna Slovenskej národnej rady 15. septembra 1945 toto zásadné stanovisko jednotnej vôle oboch našich národov formuloval takto: Úvodom by som chcel vyhlási s najväčšou rozhodnos ou a jasnotou toto: otázka vysídlenia ma arskej menšiny zo Slovenska je otázkou celoštátnou, je práve tak otázkou slovenskou, ako aj českého národa tak ako na druhej strane vysídlenie Nemcov z českých území je vecou nielen českou, ale aj slovenskou. V názore na riešenie týchto otázok niet ani najmenšieho rozporu medzi Slovákmi a Čechmi, či jednotlivými politickými stranami, či dokonca medzi SNR, ústrednou vládou a prezidentom Republiky. (Pravda 19. septembra 1945) Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p. 159 A szlovák köznyelv anyásoknak az 1938. november 2-i első bécsi döntés után Magyarország trianoni területéről a visszacsatolt felvidéki területekre települt magyarokat (elsősorban hivatalnokokat) nevezte. 105

Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p. Ako vidno z citátov, organizátori hriechov sú známi! Táto názorová a politická akčná jednota bola organickým dôsledkom výsledkov druhej svetovej vojny. Jej jednoznačným cie om bolo: vytvorenie národného štátu Čechov a Slovákov z toho dôvodu, aby v budúcnosti bolo zabránené nielen iredentizmu, ale aby boli už v zárodku odstránené možnosti novej svetovej vojny. Všetky akcie, a najmä výmena obyvate stva mali pokojným, mierovým spôsobom pomôc vyrieši tento centrálny problém. Právom sme sa domnievali, že i Ma arsko v záujme mieru uvíta, aby sa príslušníci ma arskej národnosti vrátili do materského štátu a že umožní všetkým Slovákom, aby sa presídlili do rodnej zeme. Tým viac, že v tomto zmysle bola v r. 1946 uzavretá medzištátna dohoda medzi ČSR a Ma arskom. 160 Boli to strašné skúsenosti z druhej svetovej vojny, ktoré viedli k tomuto kroku. Mníchovský diktát a viedenský verdikt, ktorý znamenal brutálne odtrhnutie tretiny územia Slovenska, surové vyhnanie státisícov Čechov a Slovákov z južného Slovenska, ozbrojené prepady nášho územia rongyosgárdami, 161 vraždy a prenasledovanie, fašistický teror a zvo a, bezoh adný národnostný útlak, hnanie desa tisícov Slovákov na jatky svetovej vojny proti národom Sov. zväzu at., to boli prejavy národnostnej politiky fašizmu. Náš národ v ilegalite v Slovenskom národnom povstaní odsúdil domáci fašizmus, ale takisto odsudzujeme i fašizmus Horthyho a Szálasiho. Ve roztrhnutie ČSR títo mocipáni sústavne pripravovali už od roku 1918. Na parížskej mierovej konferencii r. 1946 zástupca Sovietskeho zväzu Gusev oboznámil svetovú verejnos s dokumentmi z tajných archívov nacistického ministerstva zahraničia a v tejto súvislosti povedal: Z uverejnených dokumentov nemeckého ministerstva zahraničia je teraz známe, že ešte pred vypuknutím vojny v Európe fašistické vlády Ma arska pripravovali spolu s Nemeckom vojenské plány, smerujúce proti ČSR a iným susedným zemiam. A na tejto konferencii dr. Vladimír Clementis citoval výrok ministerského predsedu Csákyho: 162...že ma arská vláda, ktorá by sa nepripojila k útoku na ČSR, bola by zmetená, že každý, kto by zaváhal v takomto okamžiku, musel by by odstrelený. Napokon o charaktere a zameraní menšinovej politiky ma arských nacionalistov v strane Esterházyho Jánosa 163 podal svedectvo M. Borsody v knihe Ma arsko-slovenské vyrovnanie: 164 Menšinová politika Ma arov v ČSR, ktorá bola riadená z Budapešti, mala stále dve úlohy: jednak podkopáva československý štát, jednak jeho demokratického ducha at. Všetky tieto historické fakty boli kategorickým dôvodom, aby po roku 1945 bola nastolená otázka vytvorenia národného štátu. 160 Csehszlovákia és Magyarország csehszlovák kezdeményezésre és nyomásra 1946. február 27-én írta alá a lakosságcsere-egyezményt, amely értelmében Csehszlovákia annyi szlovákiai magyart telepíthetett át Magyarországra, amennyi magyarországi szlovák önként jelentkezett a Csehszlovákiába való áttelepülésre. 161 Rongyos gárdának a csehszlovák-magyar határt átlépő, s a határ menti csehszlovák katonai, csendőri vagy határőr-alakulatokat, laktanyákat megtámadó magyar félkatonai egységeket nevezték. 162 Csáky nevű miniszterelnöke nem volt Magyarországnak. Feltehetően Csáky Istvántól származó idézetről van szó, aki 1938 1941 között a külügyminiszteri tisztséget töltötte be. 163 Az eredetiben helytelenül: Eszterházyho. 164 Az idézet Borsody István (tehát nem M. Borsody) 1945-ben megjelent Magyar szlovák kiegyezés című kötetéből való. 106

Ak sa výmena obyvate stva napriek medzinárodnej dohode neuskutočnila v celom rozsahu, príčinou toho bola skutočnos, že vláda Nagy Ferenca od samého počiatku sa všetkými prostriedkami usilovala výmenu znemožni a sabotova. Tesne po parížskej mierovej konferencií na jeseň 1946, kde naša požiadavka o transfer 200 000 Ma arov bola západnými spojencami zamietnutá, povolila iba nieko ko jednosmerných transportov z Ma arska a alšiu výmenu napriek medzinárodnej dohode zastavila! 165 Ak sa naša vláda v tejto krížovej situácií odhodlala k náboru pracovných síl do Čiech (v rezolúcii deportácia ) bolo to iba núdzové východisko. Za predpokladu dodržiavania dohody a výmene by sa nábor do Čiech nebol nikdy uskutočnil. Čo znamená teda citovaná požiadavka Csemadoku ktorý ako vidno prestal by kultúrnym spolkom a premenil sa na politickú organizáciu, ke žiada revíziu Košického vládneho programu v národnostnej otázke? Odpove je jednoznačná: Žiada to, o čo usilujú i tzv. nemecké, šovinistické Krajanské spolky sudetských Nemcov v NSR a Rakúsku za podpory ve konemeckých a neonacistických živlov. Ale kým sudetskí Nemci robia tak v zahraničí, galantský výbor Csemadoku a alšie výbory robia tak vo vnútri nášho štátu. Zvrat, revízia národnostnej politiky Košického vládneho programu by prakticky znamenala nielen realizáciu požiadaviek uvedených v rezolúcii vo vz ahu k Ma arom, ale aj návrat 166 deportovaných Nemcov do ČSSR, rehabilitáciu postihnutých, ich materiálne odškodnenie at. at. Slovom, Csemadok, využívajúc rozviazanie jazykov celkom otvorene, na plnú hubu, chce revidova, zvráti nielen Košický vládny program, ale aj výsledok druhej svetovej vojny, ktorú Horthyho Ma arsko, ako najvernejší Hilfsvolk 167 prehralo. Zabúdajúc na takú nepatrnú maličkos, ako je pä desiat miliónov udských obetí, apokalyptickú hrôzu Osvienčimu, koncentrákov at. zapríčinených nielen hitlerovským, ale i horthyovským fašizmom, o ktorom dr. Andics Erzsébet vo svojom diele: Fasizmus és reakció Magyarországon vydala otriasajúce svedectvo: Ani jeden za satelitov Nemecka neodovzdal tak slepo všetko, ani jeden na škodu svojho národa nezostal po boku hitlerizmu až do konca tak, ako zostalo Ma arsko. Ide tu teda o otvorený, bezmerný prejav revizionistického šovinizmu, kde podtext politický je až príliš okatý, najmä v spojitosti s nárokmi na revíziu doterajšieho územného členenia okresov, ako o to usilujú alšie rezolúcie. A spolu s tými maximálnymi požiadavkami (napr. vybudovanie ma arského národného divadla v Bratislave at.), ktorých sme každodennými svedkami. Je to prinajmenšom divné vtedy, ke si uvedomíme, aké je kultúrno-politické postavenie slovenskej menšiny v Ma arsku, ale i postavenie Slovákov na samotnom južnom Slovensku. A tu sa dostávame k druhej kapitole, drsne kontrastujúcej s tým ve korysým postavením ma arskej menšiny v našej republike, nehovoriac už o perspektívach, ktoré im poh adom kultúrneho vyžitia skytá akčný program našej strany. Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p. 165 Magyarország a magyarországi szlovákoknak a csehszlovák fél által szorgalmazott egyoldalú átköltöztetését 1946 novemberében éppen a szlovákiai magyar lakosság csehországi deportálása miatt függesztette fel. 166 Az eredeti szövegben tévesen nárok (igény) szerepel a návrat (visszatérés) helyett. 167 segédnép. 107

Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p. 2. Odvrátená tvár problému Žiaden náš občan neupieral a neupiera rovnaké občianske, hospodárske, politické, sociálne práva našim ma arským spoluobčanom a nehatil ich kultúrne vyžitie. Článok Ivana Hargaša v 14. čísle Predvoja 168 podal výrazný obraz našej národnostnej politik za posledných dvadsa rokov. Pod a plodov sa pozná nielen každý strom, ale i každá politika. Ale ke konštatujeme tieto kladné výsledky, musíme právom nástoji na tom, aby i Slováci kdeko vek, a teda i v Ma arsku mali tie isté práva. Zbytočne sa oponent 169 I. Hargaša oháňa leninskými zásadami. Tieto princípy neplatia iba po avý breh Dunaja. Majú celosvetovú platnos. Otázka nedovoleného zasahovania do vecí iného štátu prestala už dávno plati. Povedzme, napr. od zasahovania Scotusa Viatora alebo B. Björnsona do krvavej národnostnej politiky bývalého Uhorska, alebo Lorda Russela, Jean Paula Sartra do vecí Vietnamu at. Nech je teda dovolené i nám stara sa o osudy našich rodákov. A ak si naši ma arskí spoluobčania kladú maximálne požiadavky, odvolávajúc sa na leninské princípy, nie my, oni, ba dokonca samotný Csemadok by mal s celou váhou zodpovednosti v tomto zmysle žiada nápravu zodpovedajúcu spoločensko-historickým podmienkam. To znamená, aby Slovákom v Ma arsku bola vychovaná slovenská inteligencia, zabezpečená národné školstvo at., a teda prakticky zabezpečené minimálne práva. Ve situácia po stáročnom a fašistickom národnostnom útlaku si vyžaduje špecifické, účinnejšie metódy. Ak oficiálna správa nášho Povereníctva kultúry a informácií z r. 1968 oh adom tohto stavu zis uje, že Asimilácia Slovákov už ve mi pokročila v krajinách kapitalistického sveta, len slabo sa dotkla krajanov v Juhoslávií, a zanedbávaním riešenia problémov je administratívnymi metódami urých ovaná v Po sku, Rumunsku, a najmä v Ma arskej udovej republike, potom je to katastrofálny obraz biedy, nad ktorým by sa v zmysle leninských zásad mali zamyslie členovia Csemadoku a každý náš čestný ma arský občan. Ve na tých štyroch osemročných slovenských školách v Ma arsku vyučujú najviac učitelia ma arskej národnosti, presídlení zo Slovenska, ktorí sami po slovensky dôkladne nevedia vtedy, ke naši Ma ari majú na južnom Slovensku štyristodevä desiatštyri devä ročných škôl! A tú odvrátenú tvár postavenia Slovákov na južnom Slovensku charakterizuje citát z pezinskej rezolúcie 38 zástupcov Slovákov z juhu:...po obmedzení zákonných práv Matice slovenskej, najmä po zrušení jej miestnych odborov Slováci na južnom Slovensku nemali možnos organizova si svoj národný a kultúrny život. Tak vznikla situácia, že Slováci v južného Slovenska v značnom množstve sa s ahovali do iných oblastí republiky, čas sa ich odnárodnila a tento odnárodňovací proces trvá, žia, aj v súčasnosti at. To nie je citát z dôb bačovania grófa Tisza Istvána, ktorý vyradíroval slovenský národ spomedzi národov tejto zemegule. Pochádza z našich dnešných dní! Obžalováva a varuje! A nielen to. Zaväzuje, aby sme zabezpečili našim bratom tie práva na kultúrne vyžitie, aké majú občania ma arskej národnosti. Posilňovali ich národné uvedomenie, ich národnú hrdos na našu revolučnú minulos, ve v podstate sa jedná a osud južného Slovenska. 168 Lásd a 156. sz. jegyzetet. 169 Okáli itt Vilcsek Gézára, az Új Szó szerkesztőjére utal, aki a Predvoj 1968. április 11-i számában megjelent Pomýlené paralely? (Téves párhuzamok?) című írásában reagált Ivan Hargaš cikkére. 108

Priate ské, súdružské spolužitie a spolupráca s ma arskými spoluobčanmi je existenciálne podmienená týmito základnými podmienkami. Tu nepomôžu nacionalizmom fundované výroky o tom, že v r. 1918 sme sa dobrovo ne nepripojili k ČSR, ale boli sme pripojení at. 170 Tu nepomôže h adanie organizátorov našej národnostnej politiky z r. 1945, lebo hlavnými organizátormi boli: ma arský iredentizmus, šovinizmus, stáročný útlak v uhorskom žalári národov, horthyovský fašizmus, jeho vojnové šialenstvo a zločiny. Tých treba bra na zodpovednos. I kriesite ov tohto zloducha v radoch galantského Csemadoku. Predvoj, 1968. április 25. 12 13. p. Összefoglalás: A Csemadok Galántai Járási Bizottságának állásfoglalása a kassai kormányprogram nemzetiségeket érintő revízióját és a második világháború utáni magyarellenes akciók szervezőinek megnevezését és felelősségre vonását követeli. A csehszlovák állami és pártvezetők (Viliam Široký, Klement Gottwald, Vladimír Clementis) háború utáni nyilatkozatai ugyanakkor azt tanúsítják, hogy a politikai reprezentációnak egységes nézete volt a német és magyar kisebbség kitelepítésével kapcsolatban, amire a háború alatt szerzett tapasztalatok késztették a cseheket és szlovákokat. A csehországi deportálás olyan szükségmegoldás volt, amit a lakosságcsere-egyezmény végrehajtását megakadályozó magyar kormány hozzáállása indokolt. A Csemadok ugyanazt követeli, mint a soviniszta szudétanémet egyesületek, ezért a kassai kormányprogram nemzetiségeket érintő revíziója nemcsak a magyarok, hanem a kitelepített németek rehabilitálását is jelentené. Egyszóval a Csemadok a második világháború eredményét is revideálni akarja. A magyarországi szlovákokat ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyekkel a csehszlovákiai magyarok rendelkeznek, mivelhogy a más államok belügyeibe való beavatkozás már rég nem tiltott dolog. Az 1945 utáni magyarellenes politika szervezőit pedig nem kell keresni, mert annak főszervezői a magyar irredentizmus, sovinizmus, a magyar elnyomás, a Horthy-féle fasizmus és háborús bűnei voltak. 19 Pozsony, 1968. május 1. Közlemény a szlovák állami és pártvezetés, valamint a nemzetiségi kulturális szövetségek képviselőinek április 30-i tanácskozásáról, amelyen megegyezés született a nemzetiségi kérdés rendezésének alapelveiről. A CSKP AKCIÓPROGRAMJA ALAPJÁN KELL MEGOLDANI A NEMZETISÉGI KÉRDÉST Közlemény a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete 171 Központi Bizottsága és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottsága képviselőinek tanácskozásáról Popély árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság. FONTES HISTORIAE HUNGARORUM, 3. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2008. 472 p. 170 Az idézet Lőrincz Gyulának az Új Szó 1968. március 27-i számában megjelent nyilatkozatából való. 171 Téves megnevezés: a Csemadok hivatalos neve 1966. decemberi IX. országos közgyűlése óta Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége volt. 109