Tények, számok, adatok a mai magyar vadászíjászatról Az íj alkalmas a vadak elejtésére ez tény. Mégis a magyar vadásztársadalom évekkel ezelőtt még furcsán és szkeptikusan állt ehhez a csodás és nemes fegyverhez és annak hatékonyságához. Ma már keveseknek kell bizonyítani, az íj hatékonyságát. Mindenki tanult történelmet ahol már az őskorban láthattuk, hogy az ember első távolra, ható fegyverre az íj volt. És mint vadászeszköz évezredeken át, fentmaratt. Napjainkban újra reneszánszát éli az íjászat és az íjas vadászat. Egyre többen és többen döntenek úgy, hogy kipróbálják ezt a nehéz, de élményekben annál gazdagabb vadászati módot. A Magyar Vadászíjász Egyesület egyik fő céljának tűzte ki, hogy népszerűsítse a vadászíjászatot, és az emberekkel megismertesse ezt a vadászati módot. Ezért más országok statisztikáit megirigyelve a tagjai adatgyűjtésbe kezdtek 27 évvel bezárva 491 sikeres elejtésének adatit tudtuk kielemezni. Ez persze közel sem azt jelenti, hogy csak ennyi vadat ejtenek el hazánkban íjjal. Hanem az adatgyűjtés kezdetétől ennyi adatot sikerült összeszednünk és kielemeznünk. De reméljük, hogy az adatok évről évre nőnek és pár év alatt egy még átfogóbb és tisztább képet adhatunk a vadászíjászat alakulásáról. Az adatok feldolgozása után először kaphatunk pontos képet a hazai vadászíjász szokásokról. Sajnos sok téves állítás és elképzelés kering a közhiedelemben a vadászíjászattal kapcsolatban. Remélem, hogy ezen adatok és sorok segítségével az olvasó valós képet tud kialakítani magában a vadászíjászatról. csigás Az elejtett vadak eloszlása az íj fajtáját tekintve reflex reflex 7% apróvad nagyvad duvad íjjal terítékre hozott hazai vadak megoszlása a vad fajtája szerint 16% 6% 1. diagramm Ma Magyarországon minden vadászható vadfaj elejthető az íj segítségével. A törvény egyetlen feltételt határoz meg, az íj erejét, amely minimum 5 #(font) kell, hogy legyen nagyvad esetében. Sokan azt feltételezik, hogy az íj csak az apróvad elejtésére alkalmas vadászeszköz, de ahogy az 1. diagram is mutatja hazánkban az íjászok több nagyvadat, ejtenek el íjjal, mint apróvadat. Ez persze abból is adódik, hogy a nagyvad vadászata esetén sokkal, kedvezőbb feltételekkel vadászhatunk (les vadászat). 24% És nem utolsó sorban a nagyvadakat álló helyzetben, míg az apróvadak többségét mozgás közben kell eltalálni egyetlen vesszővel. És hogy az elejtéshez milyen típusú íjakat használunk? csigás 93% Azt hiszem, hogy azzal nem árulunk el nagy titkot, hogy napjainkban legtöbben a csigás íjakat használnak vadászatra, ahogy ezt az 2. diagram is mutatja 2.diagram
3 25 2 darab 15 1 5 A csigás íjjal elejtett vadak eloszlása vadfajonként 262 72 46 apróvad duvad nagyvad Ennek legfőbb oka, hogy egyszerűen könnyebb vele pontosan lőni, gyorsabbak és felépítésükből és működésükből adódóan könnyebb velük vadászni. Hogy Miért? Mert a karok végén található csigák segítségével a befektetett erőnek csak töredékét kell célzás közben meg tartani mindössze 2-4% -ot. Emellett a csigás íjak álltalában fel vannak szerelve 3. diagramkülönböző irányzékokkal melyek lehetővé teszik a vadásznak, hogy a távolság ismeretében pontos lövést tudjon leadni. Egy rendszeresen tréningező vadásznak nem okoz gondot 2-3 méterről egy 1 cm átmérőjű körbe beletalálni. A 3. diagrammon megfigyelhető a csigás íjjal elejtett vadfajok elosztása, ami jól mutatja, hogy hazánkban a nagyvad vadászatára a csigás íj a legelterjedtebb vadászíj típus.. # F o n t Az íjjak húzóereje ereje nagyvadak esetében 8 7 6 5 4 3 2 1 1 11 21 31 41 51 61 71 81 91 11 111 121 131 141 151 161 171 181 191 21 4. diagram Milyen erős íjjakkal vadászunk hazánkban nagyvadakra? Ahogy az a 4. diagrammon jól látható a hazai nagyvadak többségét 5-72 # (Font) erejű íjjakkal ejtik el. Bár a külföldi gyártok katalógusában nem ritkák a 8 # íjjak sem mégis a feldolgozott adatok értékelése után láthatjuk, hogy ahhoz hogy a Magyarországon vadászható nagyvadakat elejtsük tökéletesen elegendő egy 7 # íj is. Az 5 diagrammon megfigyelhetjük, hogy az íjászok körében is legelterjedtebb vad a zsákmánylistán a vaddisznó és az őz. Ennek egyik oka, hogy hazánkban ez a két nagyvadfajunk fordul elő szinte az ország egész területén és ezek a vadfajok vadászata szinte minden íjásznak elérhető akár a hazai bérvadászati árak mellett is íjjal elejtett hazai nagyvadak vadfajonkénti megosztása 56% 4% 6% 2% 5. diagramm dám gím muflon őz vaddisznó 32%
A vadászíjászat legmagasabb szintje mégis a reflex íjjal történő vadászat. Reflex íjjal lőni lényegesen nehezebb. A reflex íjjal elejtett vadak eloszlása vadfajonként Az íj megfeszítésekor a teljes energiát tartanunk kell a célzás 15 16 pillanatában. Emellett, általában 14 akik reflex íjjal vadásznak nem 12 9 használnak irányzékot hanem 1 ösztönösen lőnek. 8 Természetesen megfelelő 6 3 4 gyakorlás mellett ugyanolyan 2 pontosan lőhetünk reflex íjjal is, de lényegesen többet és napi apróvad duvad nagyvad rendszeres gyakorlást követel meg 6.diagram a használójától. A reflex íjakat főleg apróvadra vadászunk de természetes, ha megfelelő húzóerő mellett a nagyvadakat is terítékre hozhatjuk a segítségükkel. A reflex íjak sokkal alkalmasabbak a kapáslövésekre ahol mozgó célra kell lőnünk. Az hogy mikor milyen íjjal vadászunk a vadászat módja az elejteni kívánt vad faja és még sok más tényező befolyásolja. Elterjedt Íjjal elejtett apróvadak vadfajonkénti eloszlása hazánkban, hogy balkáni gerle az, aki íjjal vadászik, az fácán rendelkezik csigás 4% 8% 2% 3% 2% 13% gerle és reflex íjjal, is, mint ahogy a 2% gyöngytyúk 4% puskás 1% 2% mezei nyúl vadászoknál is örvös galamb természetes a golyós és a sörétes pézsmapocok lőfegyver tartása. szajkó Egy jó vadászíjász igyekszik minden szárcsa íjjal megfelelő 2% tőkésréce lökésséget elérni, üregi nyúl míg az irányzékkal 29% 1% vad pulyka vadlúd felszerelt csigás íjjal 2D vagy 3D álló állatalakokra gyakorol, addig 7. diagramm reflex íjjal az álló célok mellet a dobott korong, a rúgott labda vagy a más mozgó célok segítségével igyekszik fejleszteni lökésségét. A 7.diagramon jól látható, hogy az íjászok akárcsak puskás társaik előszerettel vadásznak, nyúlra és fácánra. Az utobbi időben igen kedvelt lett a pézsmapocok melynek elejtése szintén nagy kihívás a vadászíjászoknak. A pézsma vadászata különös hangulattal fűszerezi meg a Magyar Vadászíjász Egyesület éves találkozóit Nyársapáton is.
Milyen távra lövünk? Érdekes dolog az íjászat. Sokszor vittek már ki minket puskás lesre mondván nincs az olyan, messze hiszen azt az ötven vagy hetven métert illik meglőni puskával. Ma Magyarországon csak kevés terület az ahol íjászoknak kialakított lesek vannak, hiszen a vadakat tövnyire 2-4 méteres távon belül ejtjük el. Az itt feldolgozott Ijjal elejtett nagyvadak lőtávolsága adatok is azt mutatják, hogy a nagyvadak 5 vadászata esetén az átlagos kőtáv nem 4 haladja meg a húsz métert. A statisztikához 3 tartozó adatok szerint a 2 legkisebb lőtáv 2, míg a legnagyobb lőtáv 45 1 méter. Az átlagos lőtávolság mindössze 18 méter! Sok puskával 1 14 27 4 53 66 79 92 15 118 131 144 157 17 183 196 29 222 235 248 261 274 vadászó vadásztársunk, akik a hosszú Lőtávolság Átlagos lőtávolság lövésekhez vannak szokva ilyenkor csóválva fejüket, hümmögnek, hogy ilyen közel nem lehet vadhoz kerülni. Pedig lehet. És ne feledjük mi nem csak közel, kerülünk a vadhoz de, ebből a közelségből még nem kis mozgás árán izmainkat megfeszítve húzzuk ki íjunkat. m é te r De alig különbözik a helyzet az apróvad vad íjjal elejtett apróvadak lőtávolsága vadászatánal. Bár más típusú íjakat használunk 4 apró szőrmés és szárnyas 35 vadak vadászata esetén a 3 lőtávolságok, alig változnak 25 a nagyvad vadászatához 2 képest. Az apróvad 15 vadászata esetén nincsen 1 szükség erős íjjakra. Elegendő egy 35-55# íj is. 5 Mert ezeknél, a vadászati módnál nem az a cél hogy a vesző átmenjen a vadon. Az ábrán jól látható hogy lőtávolság átlagos lőtávolság hasonló adatokat láthatunk, mint az előbb. A statisztikához tartozó adatok szerint a legkisebb lőtáv 2, míg a legnagyobb lőtáv 35 méter. Az átlagos lőtávolság mindössze 16 méter! Tehát egyértelműen látszik, hogy az íjászat testközeli vadászati mód. m é te r 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 41 43 45 47 49 51 53 55 57 59
Azok, akik nem vadásztattak még íjas vadászt sok esetben, megdöbbenek az íj hatékonyságán. Az íjjal lőtt vadak menekülési távolsága főleg attól függ, hogy sikerült e eltalálnunk azt a halálos zónát, ami magába foglalja a szív és a tüdő területet. Mivel a nyílvessző okozta találat mellett nem lép fel sokkhatás így teljesen eltérő módón, viselkedik a vad a puskás találatjelzésekhez képest. A vad e területén (elejtési zóna) viszonylag védtelen, hiszen a nemes szerveket csak bőr, hús és a bordák védik. Azt viszont minden vadászíjász tudja, hogy egy megfelelően nagy kinetikai energiával rendelkező vadászvessző minden nehézség nélkül töri el a bordákat és hatol át a vad testén. Mivel a nyílvessző vág, és nem roncsol így annak feltétele, hogy a kiszemelt vadat terítékre menekülési táv nagyvadak esetén hozhassuk nem más, mint a 3 vérveszteség. A találat 25 pontossága 2 nagymértékben 15 befolyásolja a vad menekülési 1 távolságát. A vadnak minden méter 5 1 15 29 43 57 71 85 99 113 127 141 155 169 183 197 211 225 239 253 267 281 méter lövés után időt kell adni. Minimum negyed óra de inkább várjuk ki a fél órát, és csak utána menjünk megvizsgálni a rálövés helyét. Ha egy sebbágyból felverjük a vadat nagyon nehéz lesz megtalálnunk. Sok esetben mivel nem kíséri sem, hang sem fényhatás a lövést a vadak nem kötik össze az íj hangját az emberrel és rövid menekülés után sebágyba, fekszik el. És általában már dermedten találjuk a vadat a sebágyban. A diagramhoz 281 adatot dolgoztunk fel ahol jól látható, hogy mindössze két esetben volt kiemelkedően nagy a menekülési táv egyik esetben 2 km a másik esetben 2, 4 km. Ezek adatok fényében megállapítható hogy a legkisebb menekülési táv méter, míg a leghosszabb menekülési táv 24 méter volt. Az átlagos menekülési táv, 72 méter. Azt azért mindannyian menekülési táv nagyvadak esetén beláthatjuk, hogy a 7 két nagy távolságú 6 menekülési táv nem 5 átlagos így a 4 következő diagram 3 esetén ezt a két 2 adatot kivettük az 1 ellenzésből így az alábbi adatokhoz jutottunk. A legkisebb menekülési táv méter, míg a leghosszabb menekülési táv 6 méter volt. Az átlagos menekülési táv, 56 méter.de mindkét diagram jól mutatja, hogy nagyvadak esetében egy jó találat (szív, tüdőlövés) után a vadat 1 méteren belül birtokba vehetjük. Remélem, hogy cikkem segítségével sok kételyt és tévhitet sikerült eloszlatnom és mindenki reális képet kaphatott a hazai vadászíjászatról. 1 15 29 43 57 71 85 99 113 127 141 155 169 183 197 211 225 239 253 267 281 Vadászíjász üdvözlettel: Lukács Tamás