Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. július Tartalom Bevezető... 2 Összefoglalás... 2 A sportszervezetek demográfiája... 3 A kiemelt látványsportágak helyzete... 7 Labdarúgás... 7 Kézilabda... 9 Kosárlabda... 10 Vízilabda... 10 Jégkorong... 11 Egyéb olimpiai sportágak... 11 További információk, adatok (linkek) Elérhetőségek
www.ksh.hu Bevezető Az elmúlt évtizedekben jelentősen bővült a szabadidős tevékenységek köre. Ezen belül markáns szerepet tölt be a sport, egyrészt a hagyományos sportágak népszerűségével, másrészt az újonnan megjelenő, extrém sportok elterjedésével. Kiadványunkban a sporttevékenységek észak-alföldi jellemzőit alapvetően két irányból közelítjük meg. Az egyik a KSH gazdasági szervezeteket nyilvántartó regisztere, amely alapján azoknak a szervezeteknek a területi eloszlását mutatjuk be, amelyek főtevékenységük szerint sportlétesítményt, sportegyesületet működtettek, testedzési szolgáltatást, illetve egyéb sporttevékenységet végeztek 2011. december 31-i állapot szerint. A másik információforrást a sportági szakszövetségek hivatalos internetes oldalai jelentik, melyek segítségével a szervezeti statisztikából származó információkat sportágankénti helyzetképpel árnyaljuk. A sportágak teljes körének áttekintésére nem vállalkozhatunk, így elemzésünk keretét leginkább az olimpiai sportágak jelentik, melynek a 2012. évi londoni játékok is aktualitást adnak. Elsősorban a felnőtt versenyrendszerekben résztvevő sportszervezetekre fókuszálunk, feltételezve azt, hogy nagyrészük jelentős utánpótlásbázisokra épül. A sportágak közül is kiemelten foglalkozunk az ún. látvány-csapatsportágakkal (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong), melyek finanszírozására a 2011. évi sporttal összefüggő elfogadott törvénymódosítások a korábbinál lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtettek. Ennek hatása valószínűleg a későbbiekben lesz érzékelhető, így az általunk bemutatott helyzetkép egy kiindulási alapot jelenthet. Az információk értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a versenysport mellett számos olyan vetülete van a sportnak (pl. diáksport, fogyatékosok sportja, vagy a szervezetektől független szabadidősport), amelyről pontos adatokkal nem rendelkezünk. Összefoglalás Észak-alföldi székhellyel 2011 végén 1700 sportszervezetet tartottak nyilván, így tízezer lakosra 12 szervezet jutott. Lakosság-arányos számuk az országos átlagnál alacsonyabb volt, azonban a gazdasági szervezetekre összességében jellemzőnél jobban megközelítette az országos mutatót. A sportszervezetek megoszlása településtípusonként jelentős eltéréseket mutat a térségben. Hajdú-Biharban a megyeszékhelyen koncentrálódik a sportszervezetek közel fele, Jász- Nagykun-Szolnok megyében pedig a nagyobb települések relatív hozzájárulása magasabb az átlagosnál. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor a sűrűbb településszerkezet okozza a sportegyesületek és -vállalkozások nagyszámú jelenlétét. A települések döntő többsége ugyanis képviselteti magát valamelyik csapatsportágban, és ez jellemzően a helyi székhelyű sportegyesület keretein belül valósul meg. A térség településeinek négyötöde rendelkezett legalább egy sportszervezettel. A sportszervezet nélküliek jellemzően az 1000 főnél alacsonyabb lélekszámúak közül kerülnek ki. A kisebb települések relatíve nagyobb gyakorisága miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagosnál valamelyest alacsonyabb a sportszervezettel rendelkező települések hányada. Gazdasági forma szerint a régió sportszervezeteinek kilenctizedét nonprofit szervezetként jegyezték, ami az országosnál valamelyest magasabb arányt jelent. A fennmaradó egytizedet a vállalkozási formák jelentették, melyek legnagyobb hányada korlátolt felelősségű társaságként szerepelt a gazdasági szervezetek regiszterében. A nonprofit szervezetek részaránya 2
Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, ami összefüggésben van a kisebb településeken működő összességében nagyszámú sportegyesület jelenlétével. Hajdú-Biharban ugyanakkor a vállalkozási forma súlya átlag fölötti, ami részben a debreceni sportkluboknak a látványsportok területén elért teljesítményének köszönhető, hiszen ez jelenti a sportnak azt a szegmensét, amelyben jelentős pénzügyi eredmények realizálhatók. A kiemelt látvány-csapatsportágak hazai élvonalában (a jégkorong kivételével) jellemzően megtalálhatók a térség sportszervezetei. Közülük férfi labdarúgásban és kosárlabdában a régióba (azon belül Debrecenbe, illetve Szolnokra) került a 2011/2012. évi felnőtt magyar bajnoki cím. A hivatalos versenyrendszerben résztvevő csapatok száma alapján hagyományosan legnagyobb tömegbázissal a labdarúgás rendelkezik. A legkiterjedtebb versenyrendszer a települési kötődésnek is köszönhetően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlik. A többi kiemelt labdajáték közül a kézilabdát általában városi, a kosárlabdát megyeszékhelyi koncentráció jellemzi. A vízilabda és a jégkorong infrastrukturális háttere a régióban korlátozottan áll rendelkezésre. A sportágak nagyobb részénél érvényesül a megyeszékhelyi dominancia, egyrészt a felkészülést segítő kedvezőbb létesítmény-helyzet, másrészt az élsport finanszírozására képes sportszervezeti, szponzori háttér miatt. Más sportágaknál (evezés, kajak-kenu) a természeti adottságok határozzák meg a szervezetek jelenlétét. A megyeszékhelyeken kívüli bázisok nagyobb számú előfordulása csak néhány sportágban (pl. asztalitenisz, súlyemelés) jellemző. A hagyományos olimpiai sportágak többségének régiós képviselői fellelhetők a hazai versenyrendszerek eredménylistáin. A 2012. évi londoni olimpián résztvevő 156 magyar sportolóból várhatóan az észak-alföldi sportszervezetek 11 versenyzőt adnak, közülük 5 fő Hajdú-Bihar, 4 fő Jász-Nagykun-Szolnok, 2 fő pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei klub sportolója. A sportszervezetek demográfiája A sportról szóló 2004. évi I. törvény értelmében a sportszervezetek körébe a sportegyesületek és a sportvállalkozások tartoznak. A sportszervezeteknek ez a két típusa alapvetően a gazdálkodási formában különbözik egymástól, ugyanakkor mindkettő célja és főtevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye, amely a sportvállalkozások terjedése mellett is a sporttevékenység kifejtésének leggyakoribb szervezeti keretét jelenti. A szervezett szabadidősport és az amatőr sport alapvetően sportegyesületi keretekben zajlik, de az egyesületek a versenysportban és az élsportban is fontos szerepet játszanak. A sport szerepe az egyén és a társadalom életében lényeges változásokon ment keresztül, és napjainkban a testmozgás nemcsak az egészséges életmód meghatározó tényezője, hanem jelentős bevételszerző tevékenység is egyben. Ezzel összefüggésben a sporthoz kapcsolódó szolgáltatások a gazdaság integrált és dinamikusan fejlődő területévé váltak, aminek egyik következménye a sportvállalkozások, mint nyereségérdekelt gazdasági társaságok megjelenése a sportszervezetek körében. A sportvállalkozások jellemzően csapatsportágakban, azon belül is főleg a látványsportok területén tevékenykednek, és üzletszerű gazdasági tevékenységüket többnyire az élsporthoz kapcsolódóan folytatják. A sporttörvény szabályozása alapján sportvállalkozás kétfajta jogi formában működhet: korlátolt felelősségű társaságként, vagy részvénytársaságként. Ezek mellett közhasznú társaság 3
www.ksh.hu keretében is folytatható sporttevékenység, de kizárólag a fogyatékosok sportja és a szabadidősport területén. A sporttörvény döntött a mindenkori központi sportirányítást segítő strukturált adatbázis, az úgynevezett nemzeti sportinformációs rendszer létrehozásáról is, amelynek célja, hogy a sport működését meghatározó tényezőkkel (köztük a sportszervezetekkel) kapcsolatos információk nyilvánosan, egy helyen, rendszerezett formában álljanak rendelkezésre. A nemzeti sportinformációs rendszer felállítása jelenleg is folyamatban van, így a sporttörvényben meghatározott sportszervezeti formákról egyelőre részleges információkkal rendelkezünk. Elemzésünkben a sporttörvény fogalmi meghatározásától némiképp eltérően azokat a társas vállalkozásokat, illetve nonprofit szervezeteket tekintjük sportszervezeteknek, amelyek statisztikai főtevékenységük alapján a sporttevékenység alágazatba tartoznak. 2011. december 31-én országosan 16 700 ilyen szervezet szerepelt a gazdasági szervezetek regiszterében, és ezek tizedének, 1700 szervezetnek Észak-Alföldön volt a székhelye. (A sportszervezetek területi eloszlását kisebb közép-magyarországi koncentráció jellemzi, mint a társas vállalkozásokét és a nonprofit szervezetekét összességében: a sportszervezetek közül minden harmadik, az összes gazdasági szervezet 1 közül minden második a központi régióban rendelkezik székhellyel.) A regisztrált sportszervezetek száma az észak-alföldi településeken, 2011. december 31. 1. ábra Sportszervezetek száma 0 1 2 10 11 41 42 314 Észak-Alföldön tízezer lakosra 12 sportszervezet jutott, az országos átlag héttizede, ami a gazdasági szervezetekre 1 számítottnál jobban közelíti az országos középértéket. A tízezer lakosra jutó sportszervezetek száma a térség három megyéjében csak szűk intervallumban (11,3 12,2) szóródik, a megyéken belüli allokáció azonban jelentős térségi sajátosságokat mutat. Hajdú-Biharban a megyeszékhelyen koncentrálódik a sportszervezetek közel fele, Jász- 1 Egyéni vállalkozók és költségvetési szervek, illetve költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek nélkül. 4
Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben Nagykun-Szolnok megyében pedig a nagyobb települések relatív hozzájárulása magasabb az átlagosnál. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor a sűrűbb településszerkezet okozza a sportegyesületek és -vállalkozások nagyszámú jelenlétét. A települések magas száma azért meghatározó, mert döntő többségük képviselteti magát valamelyik csapatsportágban általában az országos vagy megyei labdarúgó-bajnokság valamelyik szintjén és ez jellemzően a helyi székhelyű sportegyesület keretein belül valósul meg. 1. tábla A regisztrált sportszervezetek elterjedtsége a települések népességnagyság-kategória szerinti csoportjaiban, 2011. december 31. Hajdú-Bihar Népességnagyságkategória Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Sportszervezet 999 10 10 83 103 1 000 4 999 87 97 209 393 5 000 19 999 176 141 151 468 20 000 49 999 67 60 127 50 000 a) 314 145 183 642 ÖSSZESEN 654 453 626 1 733 Tízezer lakosra jutó sportszervezet 999 8,4 9,9 14,1 12,7 1 000 4 999 9,1 10,5 8,7 9,2 5 000 19 999 10,5 8,9 11,2 10,2 20 000 49 999 12,3 12,5 12,4 50 000 a) 15,1 19,5 15,6 16,1 ÖSSZESEN 12,2 11,8 11,3 11,8 a) Megyeszékhelyek. A térség 389 településének négyötöde rendelkezik legalább egy sportszervezettel. A fennmaradó 78 község közül 50 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 17 Hajdú-Bihar, 11 pedig Jász- Nagykun-Szolnok megyében található, és 81%-uk lakónépessége 1000 főnél alacsonyabb. A kisebb települések kedvezőtlenebb helyzete miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az átlagosnál (80%) valamelyest alacsonyabb a sportszervezettel rendelkező települések hányada (78%). E tekintetben a legmagasabb arány (86%) Jász-Nagykun-Szolnok megyét jellemzi, Hajdú-Biharban pedig a régiós átlagnak megfelelő érték számítható. Gazdasági formánként vizsgálva a régió sportszervezeteinek többségét, kilenctizedét az országosan jellemzőnél valamelyest nagyobb arányát nonprofit szervezetként jegyezték. A fennmaradó egytizedet a vállalkozási formák jelentették, és legnagyobb hányaduk korlátolt felelősségű társaságként szerepelt a gazdasági szervezetek regiszterében. A nonprofit szervezetek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (93%), ami összefüggésben van a kisebb településeken működő összességében nagyszámú sportegyesület jelenlétével. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az előbbinél valamivel alacsonyabb (90%) a nonprofit szervezetek részaránya, Hajdú-Biharban ugyanakkor a vállalkozások szerepvállalása átlag fölötti (a megyei székhelyű sportszervezetek 14%-át nyereségorientált formában jegyezték), ami részben a debreceni sportkluboknak a látványsportok területén elért országos viszonylatban is jó teljesítményének köszönhető, hiszen ez jelenti a sportnak azt a szegmensét, amelyben jelentős pénzügyi eredmények realizálhatók. Szakágazatonként tekintve az észak-alföldi székhellyel rendelkező sportszervezetek 58%-át az úgynevezett egyéb sporttevékenység szakágazatban jegyezték, vagyis jellemzően 5
www.ksh.hu sportesemények rendezésével, promóciójával, illetve sporthorgászat- és vadászat szervezésével foglalkoztak, valamint ide tartoznak a sportszövetségek, szabályozó testületek is. A sporttevékenységet végző szervezetek másik nagyobb csoportját, 31%-át jelentették azok a hivatásos, félhivatásos vagy amatőr sportklubok és egyesületek, amelyek tagjaik számára lehetőséget biztosítanak a sportolásra. A régió sportszervezeteinek további 8%-a elsősorban szabadtéri vagy fedett pályás sportesemény megrendezésére alkalmas létesítmény működtetésével, illetve az ezekben megrendezésre kerülő sportesemények szervezésével, lebonyolításával foglalkozott. A szervezetek fennmaradó 2%-át a testedzési szolgáltatás szakágazatban jegyezték, amelybe a fitnesz- és testépítő klubok és létesítmények szolgáltatása tartozik. A regisztrált sportszervezetek megoszlása szakágazatonként, 2011. december 31. 2. ábra Hajdú-Bihar 5 39 3 53 Jász-Nagykun-Szolnok 13 27 2 58 Szabolcs-Szatmár-Bereg 8 27 1 64 Észak-Alföld 8 31 2 58 % 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Sportlétesítmény működtetése Sportegy esületi tev ékeny ség Testedzési szolgáltatás Egy éb sporttev ékeny ség A térség három megyéjében a sportszervezetek szakágazatonkénti megoszlása kisebb eltéréseket mutat. Hajdú-Biharban a sportegyesületi tevékenység, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a sportlétesítmény működtetése, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig az egyéb sporttevékenység képvisel az átlagosnál magasabb részarányt. 6
Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben A kiemelt látványsportágak helyzete A 2011. évi sporttal összefüggő elfogadott törvénymódosítások lehetőséget adnak a látványcsapatsportágak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) gazdasági társaságok nyereségadójából történő finanszírozására, sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény igénybevételére. Ennek hatása nyilván a későbbiekben lesz mérhető, így jelen kiadványunk egyfajta kiindulási állapotot mutat be a fenti sportágak szakszövetségi információi alapján. Elsősorban a felnőtt versenyrendszerben résztvevő északalföldi sportszervezetek országos bajnokságokban való megjelenését, a megyei bajnokságokban szereplő csapatok térbeli eloszlását, település-típusonkénti jellegzetességeit vázoljuk fel. A látványsportágak kiemelt támogatása várhatóan nem csak a szervezetszám alakulására lesz hatással, hanem az adott szervezeten belül sportolók számára, illetve a lehetővé váló fejlesztések révén a sporttevékenység körülményeire, minőségére is. Különösen a gyermek- és utánpótláskorúak szervezett sportjának feltételei javulhatnak. Ez utóbbira vonatkozóan ugyan pontos számokkal nem rendelkezünk, de az utánpótlásbázisok jellemzően (akár több szervezetben is) egy-egy felnőtt csapat hátországát jelentik. Labdarúgás A hivatalos versenyrendszerben résztvevő sportszervezetek száma alapján az ország legnépszerűbb sportága még mindig a labdarúgás, a nemzetközi szintű sikertelenségből eredő negatív társadalmi megítélés ellenére is. A régió labdarúgásának zászlóshajója a DVSC-TEVA csapata, amely az utóbbi évek legsikeresebb hazai futballcsapata hat magyar bajnoki címmel és öt Magyar Kupa győzelemmel. A stabil gazdasági hátterű debreceni klub a nemzetközi porondon is letette névjegyét a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában. A hazai NB I-es bajnokság 16 csapatos mezőnyében a DVSC-TEVA az egyetlen észak-alföldi klub. A sportszervezet kedvezőtlen létesítmény-helyzetét várhatóan nagyban javítja a közeljövőben újjáépítendő Nagyerdei Stadion, valamint az utánpótlás-képzést szolgáló akadémia. A magyar bajnokság 32 csapatot számláló második vonalában négy csapat képviselte a régiót a 2011/2012-es idényben. A hajdú-bihari DVSC-DEAC (a DVSC-TEVA fiókcsapata) és a Balmazújváros Sport Kft. mellett a másik két megyeszékhely csapata, a Szolnoki MÁV FC és a Nyíregyháza Spartacus FC vett részt az NB II küzdelmeiben (utóbbi sportszervezet a női NB IIben is indított csapatot). 2. tábla A hivatalos férfi labdarúgó bajnokság különböző szintjein szereplő csapatok száma, 2011/2012 Megnevezés Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szabolcs-Szatmár- Észak-Alföld Szolnok Bereg összesen NB I 1 1 NB II 2 1 1 4 NB III 2 4 10 16 Megyei bajnokság összesen 57 49 120 226 Ebből: Megyei I. osztály 16 16 16 48 Megyei II. osztály 28 24 48 100 Megyei III. osztály 13 9 56 78 Mindösszesen 62 54 131 247 7
www.ksh.hu A nemzeti bajnokság harmadik vonalában szabolcs-szatmár-beregi csapatok fordultak elő a legnagyobb számban (10 csapattal), miközben Hajdú-Bihar megyét 4 (DEAC-Szertár Sportbolt, Létavértes SC 97, Hajdúböszörményi TE, Hajdúszoboszlói SE), Jász-Nagykun-Szolnokot pedig mindössze 2 csapat (Szolnoki MÁV FC és Jánoshida SE) képviselte 2011/2012-ben. Megfigyelhető, hogy a labdarúgás országos vérkeringésében Hajdú-Bihar-megyéből a nagyobb lélekszámú városok vannak jelen (a kivételt képező Létavértes a DVSC utánpótlásához köthető). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye NB III-as szereplőinél szintén a városok dominanciája jellemző, azonban néhány kisebb lélekszámú község csapata (Kótaj SE, Tiszakanyár SE, Tuzsér SE) is felkapaszkodott a labdarúgás harmadik vonalába. Az észak-alföldi települések részvétele a felnőtt labdarúgás hivatalos versenyrendszerében, 2011/2012 3. ábra Népességnagyságkategória, fő 999 1 000 4 999 5 000 19 999 20 000 49 999 50 000 Legmagasabb osztály NB I NB II NB III Megyei I Megyei III A labdarúgás hátországát jelentő megyei bajnokságok mindhárom megyében három-három osztályban zajlanak, azonban a résztvevő csapatok száma jelentősen eltér. A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei küzdelmekben résztvevő csapatok száma (120) több, mint a hajdúbihari (57) és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokságban szereplőké (49) együttvéve. A megyék népesség-arányai nem indokolnák ezt a nagy különbséget, azonban a résztvevő sportegyesületek jellemzően egy-egy településhez kötődnek, részben ezzel magyarázható a sűrű településhálózatú Szabolcs-Szatmár-Bereg kiterjedtebb versenyrendszere. Településnagyság-kategória szerint vizsgálva a térség 5000 főnél népesebb településeinek szinte mindegyike indított felnőtt csapatot a 2011/2012. évi bajnokság valamely osztályában. Az 1000 4999 fős települések 69%-a rendelkezett olyan sportszervezettel, mely részt vett valamelyik bajnokságban. E téren a megyék között viszonylag kisebb volt a különbség, a legmagasabb arány (71%) Szabolcs-Szatmár-Beregre volt jellemző. Az 1000 fő alatti 8
Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben lélekszámú települések esetében a megfelelő korú népesség alacsony száma, valamint a finanszírozás nehézségei miatt is jóval kisebb (29%) a résztvevő települések aránya. A települési kötődés természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes csapatokban csak helyi lakosok szerepelnek. A vonzóbb körülmények, személyes ismeretségek sok esetben ösztönzik a települések közötti átjárást. A labdarúgás teremben játszott változatában, a futsalban is megjelennek a térség, különösen Hajdú-Bihar megye sportszervezetei. Közülük legsikeresebb az MVFC Berettyóújfalu férfi csapata, amely a magyar bajnokság ezüstérmét szerezte meg a 2011/2012. évi szezonban. Kézilabda A labdarúgás alapvetően a férfiak sportágának tekinthető, ugyanakkor a kézilabda hivatalos felnőtt bajnokságaiban a térség férfi és a női csapatainak részvétele összességében hasonló. A versenyrendszer egyes szintjein azonban némi differencia figyelhető meg. A sportág hazai élvonalában egy női csapat képviseli a régiót, a DVSC-Fórum a hajdú-bihari megyeszékhely csapata. A korábban nemzetközi színtéren is sikeres klub a 2011/2012. évi szezont az NB I középmezőnyében zárta, ami a megcsappant anyagi lehetőségek tükrében jónak értékelhető. Az észak-alföldi települések részvétele a felnőtt kézilabda hivatalos versenyrendszerében, 2011/2012 4. ábra Az országos bajnokság (NB I/B-nek nevezett) második vonalában három, szintén hajdúbihari női csapat, a Nyíradonyi VVTK, a Hajdúnánás Termál SC és a DVSC-Fórum II. volt érdekelt 2011/2012-ben. A férfiaknál ebben az osztályban 5 csapat képviselte a régiót. A nőknél is érdekelt Hajdúnánás mellett Hajdú-Biharból a König-Trade-Balmazújvárosi KK és Hajdúböszörményi TE, a szabolcsi megyeszékhely csapata, a Nyíregyházi KSK-Nyír-Komplett, 9
www.ksh.hu valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a CLAAS-Törökszentmiklósi KE vett részt a férfi NB I/B küzdelmeiben. Egy osztállyal lejjebb, az NB II-ben 14 férfi és 7 női klub szerepelt a három megyéből. A férfiaknál a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csapatok, a nőknél a Hajdú-Bihar és a Jász- Nagykun-Szolnok megyeiek adták a legtöbb csapatot az NB II-be (Szabolcs-Szatmár-Beregből csak Kállósemjén szerepelt ebben az osztályban). Mindhárom megyében rendeznek felnőtt megyei bajnokságot is, nemenként 5 10 résztvevő csapattal. A különböző szintű bajnokságokban a régió városai adják a résztvevő csapatok zömét, ebben valószínűleg a létesítményhelyzet is szerepet játszik. Kivételek azonban itt is akadnak, ugyanis a kállósemjéni női csapat a női NB II-ben szerepel, és a megyei bajnokságokban is rendre előfordulnak községi csapatok. Kosárlabda A kosárlabda térségi helyzetét megyeszékhelyi koncentráció jellemzi. A sportág férfi szakágának 14 csapatot számláló hazai élvonalában Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza csapatán kívül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászberény is részt vett 2011/2012-ben. A magyar bajnoki cím is a régióba került, konkrétan a Szolnoki Olaj KK csapata nyerte meg (az előző évhez hasonlóan). Emellett nemzetközi sikert is elért a szolnoki klub 2012-ben, nevezetesen a második számú európai sorozat, az EuroChallenge kupa legjobb négy csapata közé jutott, és sportdiplomáciai sikerként a négyes döntő rendezési jogát is elnyerték (a rendezvénynek a debreceni Főnix Csarnok adott otthont). Egy osztállyal lentebb, az NB I/B mezőnyében mindössze egy debreceni csapat, a DEAC képviseli a térséget. Az NB II-ben azonban már 4 észak-alföldi (2 debreceni és egy-egy nyíregyházi és nagykállói) sportszervezet csapata vett részt 2011/2012-ben. Mindhárom megyei bajnokságban több csapat is jelen volt a megyeszékhelyekről, reprezentálva a sportág tömegbázisait. Rajtuk kívül a térség egyes városai kapcsolódnak be a megyék kosárlabda sportjába, közülük néhány csak utánpótlás szinten. A nők mezőnyében az országos bajnokságban csak debreceni, szolnoki és nyíregyházi csapat szerepel a régióból. Mindhárom csapat a hazai bajnokság második vonalának számító Amatőr NB küzdelmeiben vett részt 2011/2012-ben. Vízilabda Olimpiai sikersportágunk, a vízilabda területi elterjedését nagyban korlátozza a létesítményhelyzet, vagyis a sportág művelésére alkalmas sportuszodák alacsony száma. Ennek megfelelően a hivatalos felnőtt versenyrendszerben Észak-Alföldről kizárólag a megyeszékhelyek csapataival találkozhatunk. A férfiak élvonalbeli küzdelmeiben a Debrecen- Fujitsu és a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP csapata az 5. és a 6. helyezést érte el 2011/2012-ben. Szolnok egyébként az alsóbb osztályokban (OB I/B, OB II) is képviseltette magát egy-egy csapattal. Emellett az OB II-ben nyíregyházi és debreceni csapat is szerepelt, utóbbi a bajnokság megnyerésével a következő szezont egy osztállyal feljebb kezdheti. A nőknél egy debreceni csapat (DVSE) indult a régióból a 2011/2012. évi OB I/B-s bajnokságban. A szolnoki csapat két (Hosnyánszky Norbert és Kis Gábor), a debreceni klub egy játékosa (Varga Tamás) tagja az olimpiára készülő magyar férfi vízilabda-válogatottnak (ezen kívül a Szolnok 2 2 játékost ad a szerb és a román, a Debrecen pedig egyet a szerb válogatottnak). 10
Jégkorong Sportszervezeti helyzetkép az észak-alföldi megyékben A vízilabdához hasonlóan a jégkorongnak is elengedhetetlen feltétele a megfelelő infrastrukturális háttér, így a sportág gyakorlása csak viszonylag szűk kör számára érhető el. A Magyar Jégkorong Szövetség felnőtt versenyrendszerében szereplő három észak-alföldi település (Debrecen, Jászberény, Nyíregyháza) klubjai jelenleg nem tartoznak a közvetlen hazai élvonalba. Közülük legeredményesebben a Debreceni HK szerepelt a 2011/2012. évi bajnokságban az OB II-es bajnokság megnyerésével. A debreceni jégkorongsport fejlődésében meghatározó volt a fedett jégcsarnok 2004-ben történt átadása, amely a többi jeges sport otthonául is szolgál. A korábban nagyon sikeres jászberényi jégkorongsport mai képviselője, a Jászberényi Fókák, valamint a nyíregyházi székhelyű Szabolcsi Sólymok csapata a regionális bajnokságban vesz részt. Egyéb olimpiai sportágak A hagyományos olimpiai sportágak a hivatalos versenyrendszerben résztvevő szervezetek száma alapján eltérő intenzitással vannak jelen a térségben. Ennek megfelelően sikerességük is változó. Egyes sportágak észak-alföldi szervezetei olimpiai résztvevőket adnak az országnak, más sportágak egyesületei az utánpótlás-nevelés területén végeznek komoly munkát, ami legalább annyira értékes. Az asztalitenisz hivatalos versenyrendszere egyéni és csapat szinten egyaránt versenyzési lehetőséget biztosít a sportág művelői számára. Észak-Alföld sportszervezetei közül kiemelkedik a szolnoki Jászkun Volán Sport Club, amely az asztalitenisz férfi élvonalában (az Extra Ligában) egyedüliként képviseli a régiót. Emellett az egyesület utánpótlás szintű nemzetközi sikerei komoly hátországról tanúskodnak. A férfiak második vonalába két szabolcsszatmár-beregi csapat, az Apagy SE és a Nyírbátori ASE kvalifikálta magát legerősebb csapatával. A csapatversenyben induláshoz szükséges viszonylag alacsony létszámnak köszönhetően egy-egy sportszervezet a különböző osztályokban jellemzően több csapatot is indít. Így a sportág versenyrendszere kiterjedt, a térség csapatai az országos bajnokság alacsonyabb osztályai mellett megyei bajnokságokban is indulhatnak. Hajdú-Bihar megye két osztályában összesen 25, Szabolcs-Szatmár-Beregben 14, Jász-Nagykun-Szolnokban 10 csapat vett részt a megyei bajnokság küzdelmeiben 2011/2012-ben. Az egyik legtradícionálisabb olimpiai sportág, az atlétika versenyzői számára a megyeszékhelyek sportszervezetei tudják biztosítani azokat a feltételeket, amelyek segítségével kiemelkedő eredményeket érhetnek el. Atlétikában Hajdú-Bihar megyét a Debreceni Sportcentrum versenyzője, Kazi Tamás képviseli az olimpián, aki 800 méteres síkfutásban szerzett jogot az indulásra. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a Szolnoki Honvéd SE olimpiai ezüstérmes diszkoszvetője, Kővágó Zoltán vesz részt a londoni játékokon. Rakonczai Bea maratoni futó és Helebrandt Máté gyalogló személyében Szabolcs-Szatmár- Bereg megye két atlétája is olimpiai résztvevő, mindketten a Nyíregyházi Vasutas Sport Club versenyzői. Az említetteken túl a megyeszékhelyek több sportszervezete is eredményesen működik felnőtt és utánpótlás szinten egyaránt. A birkózásban az előbbinél kevésbé jellemző a megyeszékhelyi koncentráció. A Magyar Birkózó Liga nyilvántartása szerint Hajdú-Bihar megyében 11, Jász-Nagykun-Szolnokban és Szabolcs-Szatmár-Beregben 7 7 birkózó klub, vagy birkózással is foglalkozó egyesületi szakosztály működik. 2011-ben a női birkózás felnőtt egyéni országos bajnokságán 48 kilogrammos súlycsoportban Nyíri Dóra, a Püspökladányi Birkózó Klub versenyzője második helyezést ért el, a férfiaknál a szabadfogás versenyszámában a 74 kilogrammos 11
www.ksh.hu súlycsoportban Tőzsér Sándor, a Debreceni Sportcentrum KKN Kft. birkózója aranyérmet szerzett. A birkózásnál kisebb szervezetszámmal vannak jelen a régióban a cselgáncs (judo) képviselői, és közülük a Debreceni Sportcentrum KKN Kft. versenyzője, Madarász Tamás olimpiai résztvevő. Az evezés és a kajak-kenu csak nagyobb felületű állóvíz, illetve alkalmas folyóvíz megléte mellett folytathatók, így e sportágak csak néhány Tisza-parti településen honosodtak meg. Az evezősök térségi bázisát leginkább Szolnok jelenti, ahol a legrégebbi múlttal a Tisza Evezős Egylet rendelkezik. A londoni olimpián az egyesület sportolója, Simon Béla is képviseli hazánkat. A Szolnoki Sportiskola SE és a Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft. evezős és kajak-kenu szakosztályai az utánpótlás-nevelésre helyezik a hangsúlyt. E téren a szintén Jász- Nagykun-Szolnok megyei Tisza Balneum Tiszafüredi Kajak-Kenu SE is eredményesen működik. A Tisza felső folyásszakaszán a körülmények nem teszik lehetővé a versenyeket és az edzéseket, ezért Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán egy tiszalöki sportszervezet foglalkozik a kajak-kenu sportággal. A térség sportági palettáját színesíti az íjászat is, melynek olimpiai versenyszámában is eredményesek az észak-alföldi sportolók. Dezső János, a Hajdú Íjász Klub válogatott versenyzője 2011-ben Európa bajnoki harmadik helyezést ért el, és két magyar bajnoki címet szerzett. Teljesítményével elnyerte a Hajdú-Bihar megye 2011. évi legeredményesebb férfi sportolója kitüntetést (Czabán Leonóra, a Hajdú Íjász Klub edzője az év legeredményesebb edzője lett). Az észak-alföldi sportszervezetek versenyzői a londoni olimpián résztvevő magyar csapatban, 2012* 3. tábla Megye Sportoló Sportszervezet Olimpiai sportág, versenyszám Hajdú-Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Kazi Tamás Debreceni Sportcentrum KKN Kft. Atlétika, 800 m síkfutás Risztov Éva Debreceni Sportcentrum KKN Kft. Úszás, 400 m gyors, 800 m gyors, 4X100 gyorsváltó Madarász Tamás Debreceni Sportcentrum KKN Kft. Judo, 90 kg-os súlycsoport Varga Miklós Harangi Imre SE - Hajdúsámson Ökölvívás, 60 kg-os súlycsoport Varga Tamás Debrecen-Fujitsu Vízilabda Simon Béla Tisza Evezős Egylet - Szolnok Evezés, kormányos nélküli kettes Kővágó Zoltán Szolnoki Honvéd SE Atlétika, diszkoszvetés Kis Gábor Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP Vízilabda Hosnyánszky Norbert Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP Vízilabda Rakonczai Bea Nyíregyházi VSC Atlétika, maraton Szabolcs- Szatmár- Bereg Helebrandt Máté Nyíregyházi VSC Atlétika, 20 km gyaloglás * 2012. június 29-i állapot szerint. Az ökölvívás a hagyományokból eredően leginkább a megyeszékhelyeken és Hajdúsámsonban összpontosul. A régió számos felnőtt és utánpótlás magyar bajnokot adott a sportágnak. A londoni olimpiára a Hajdúsámsoni Harangi Imre SE versenyzője, Varga Miklós kvalifikálta magát. A gyengébbik nem képviselői közül ki kell emelni Nagy Tímeát, a DVSC Ökölvívó Kft. bokszolóját, aki 2012-ben világbajnoki bronzérmet szerzett súlycsoportjában, és a 12