Melléktermék, vagy hulladék a környezetvédelmi hatóság szemével Pádár Csilla ATI-KTVF 2012. november 19.
Vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható biohulladék-kezelő telep: a biohulladék begyűjtésére, gyűjtésére, előkezelésére, hasznosítására szolgáló telephely A törvény hatálya az állati hulladékra (beleértve az állati tetemeket, a trágyát), valamint más természetes, a mezőgazdaságban felhasználható nem veszélyes anyagokra csak annyiban terjed ki, amennyiben azokról jogszabály másképp nem rendelkezik.
45/2012. (V. 8.) VM rendelet alapján: Rendelet hatálya kiterjed: állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre, amelyek a közösségi jogszabályok értelmében emberi fogyasztásra nem használhatók fel; Fogalmak: állati melléktermékek : állatok teljes teste vagy testrészei, állati eredetű termékek, vagy más, állatokból nyert termékek, amelyeket nem emberi fogyasztásra szántak, beleértve a petesejteket, embriókat és a spermát is; állati melléktermékekből származó termékek : állati melléktermékek egy- vagy többlépéses kezelésével, átalakításával vagy feldolgozásával kapott termékek
Melléktermék, vagy hulladék (jelenleg hatályos jogszabályok alapján) Biohulladékok közé sorolható a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet alapján (többek közt) 02 01 mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai 02 01 02 hulladékká vált állati szövetek 02 01 06 állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) 02 02 hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok 02 02 01 mosásból és tisztításból származó iszapok, 02 02 02 hulladékká vált állati szövetek 02 02 03 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 02 02 04 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok A jelenleg hatályos jogszabályok alapján az állati eredetű melléktermékek egyben biohulladékok is.
Nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó előírások a 45/2012. (V. 8.) VM rendeletben Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, valamint az állati eredetű melléktermékek szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, értékesítését, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles a keletkezett állati eredetű melléktermékekről nyilvántartást vezetni, és azt legalább két évig megőrizni. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa a kezelésre, ártalmatlanításra átadott állati eredetű melléktermék mennyiségét telephelyenként köteles évente egy alkalommal a tárgyévet követő év március 1-jéig bejelenteni a telephelye szerint illetékes kerületi hivatalnak a 4. melléklet szerint. Ezt a bejelentési kötelezettséget a tevékenység befejezése, felfüggesztése esetén az attól számított tizenöt napon belül teljesíteni kell. Az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles az átvett esetlegesen továbbadott állati eredetű melléktermék mennyiségét telephelyenként a tárgyévet követő év március 1-jéig bejelenteni a telephely szerint illetékes kerületi hivatalnak.
Nyilvántartás és adatszolgáltatás A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet nem rendelkezett az állati hulladékok nyilvántartásáról, adatszolgáltatásáról. Ezért a 45/2012. (V. 8.) VM rendelet hatálybalépéséig a nyilvántartást és adatszolgáltatást a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint kellett elkészíteni, ill. az adatszolgáltatást a területileg illetékes KTVF-nek kellett megküldeni. 2012. évtől kinek kell, ill. nem kell adatszolgáltatást benyújtania a KTVFek felé Állattartó telepeknek az elhullott állatokról, illetve a keletkezett trágyáról nem kell; Vágóhidakon, állati nyersanyagokból kiinduló élelmiszer-termékeket gyártó üzemeknek, ill. tej és tejtermék előállító üzemeknek nem kell, kivéve a szennyvízkezelési maradékokat. A kezelőknek az átvett állati melléktermékekről nem kell; A kezelőnek hulladék nyilvántartást és adatszolgáltatást kell vezetnie: begyűjtött, általa fel nem dolgozott, más kezelőnek tovább adott hulladékokról; a termelés során keletkező hulladékokról; égetésre, együttégetésre, ill. hulladék lerakóban történő ártalmatlanításra átvett hulladékokról
KTVF-ek engedélyezési hatáskörei Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján: Kezelők tekintetében Állati anyagok feldolgozása: Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel Termelők tekintetében: Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.
Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással, Tej kezelése és feldolgozása, ahol a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban). Nagy létszámú állattartás Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint a) 40 000 férőhely baromfi számára, b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára.
A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete alapján: Kezelők és termelők tekintetében egyaránt: Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény 3 ha területfoglalástól beépített vagy beépítésre szánt területen Kezelők tekintetében Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) 50 MW kimenő teljesítménytől Nemveszélyes hulladék-hasznosító telep a) 10 t/nap kapacitástól b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
Termelők tekintetében: Húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállításától Vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitástól Halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállításától Tejtermékgyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől Nyersbőrcserző üzem 12 t/nap kikészített bőr előállításától Intenzív állattartó telep a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében 50 számosállattól
Hulladékkezelési engedély köteles Az élelmiszerhulladékok közé sorolt használt sütőolaj és zsiradék (kivéve, ha: nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származik, takarmányozási célra szánják, nyomással történő sterilizálással való feldolgozásra, vagy biogázzá vagy komposzttá történő átalakításra szánják) szállítása és kezelése Az 1. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemeknek és egyéb létesítményeknek, amelyekben különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot távolítanak el, a vágóhidaknak és a 2. kategóriába tartozó anyagokat feldolgozó üzemeknek a szennyvíz előkezelést követően, illetve az olyan létesítmények esetében, ahol a 142/2011/EU bizottsági rendelet szennyvíz előkezelést nem ír elő, a szennyvízkezelési maradékok kezelése (ártalmatlanítás, hasznosítás). Légszenyező pontforrás üzemelési engedélyhez kötött 140 kwth és az ennél nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések üzemeltetése
KTVF szakhatóságként jár el Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdésében meghatározott engedélyköteles létesítmények, illetve üzemek létesítését az állategészségügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével az építésügyi hatóság engedélyezi. Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) és e) j) pontjában meghatározott üzemek működését a közegészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulás figyelembevételével az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi. Állattartó telepek építésügyi engedélyeztetése Vágóhidak építésügyi engedélyeztetése Hústermék gyártó üzemek építésügyi engedélyeztetése Tejtermék gyártó üzemek építésügyi engedélyeztetése kivéve ha azok IPPC, illetve környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkeznek
Fontos: A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, kormányrendeletben meghatározott esetekben (jelen esetben építési engedélyeztetés) a felügyelőség - a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján - előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.
24. cikk (1) létesítmények bekezdésében meghatározott engedélyköteles a) állati melléktermékek feldolgozása nyomással történő sterilizálás, a 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett feldolgozási módszerek vagy a 20. cikkel összhangban engedélyezett, alternatív módszerek révén; b) az állati melléktermékek és az azokból származó termékek hulladékként történő ártalmatlanítása égetéssel, kivéve az olyan létesítményeket vagy üzemeket, amelyek működését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték; c) a hulladéknak tekintett állati melléktermékek és az azokból származó termékek ártalmatlanítása vagy hasznosítása együttégetéssel, kivéve az olyan létesítményeket vagy üzemeket, amelyek működését a 2000/76/EK irányelvvel összhangban engedélyezték; d) állati melléktermékek és az azokból származó termékek éghető tüzelőanyagként történő felhasználása; e) kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledel előállítása; f) szerves trágyák és talajjavító szerek előállítása; g) állati melléktermékek és/vagy az azokból származó termékek biogázzá vagy komposzttá alakítása;
h) állati melléktermékek összegyűjtés utáni kezelése például válogatás, darabolás, hűtés, fagyasztás, sózás, nyersbőr és irha, vagy különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása révén; i) állati melléktermékek tárolása; j) olyan állati melléktermékekből származó termékek tárolása, amelyeket: I. elégetés vagy hulladéklerakóban történő elhelyezés révén ártalmatlanítanak, vagy együttégetéssel ártalmatlanítanak vagy hasznosítanak; II. éghető tüzelőanyagként használnak fel; III. takarmányként használnak, kivéve a 183/2005/EK rendelettel összhangban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett létesítményeket vagy üzemeket; IV. szerves trágyaként vagy talajjavító szerként használnak, kivéve a közvetlen felhasználás helyszínén történő tárolást.
Égetőművek engedélyezése Az állati melléktermékek és az azokból származó termékek hulladékként történő ártalmatlanítását, a hulladéknak tekintett állati melléktermékek és az azokból származó termékek ártalmatlanítását vagy hasznosítását együttégetéssel, illetve állati melléktermékek és az azokból származó termékek éghető tüzelőanyagként történő felhasználását a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet szerint az üzem telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság állategészségügyi szakhatósági hozzájárulással engedélyezi. Amennyiben az üzemben kizárólag állati eredetű mellékterméket kívánnak égetni, az ilyen égető vagy együttégető üzemet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság engedélyezi a környezetvédelmi szakhatóság bevonásával. A kiskapacitású égetők működésének engedélyezéséhez ha azt az állattartó kizárólag a saját telepén elhullott, nem kérődző élelmiszertermelő állatok égetésére használja nem szükséges a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása.
Várható változások az új hulladékokról szóló tv. alapján A törvény hatálya kiterjed azokra az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, amelyeket a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekről szóló jogszabályok alapján lerakásra szánnak, Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában e törvény hatálya kiterjed: az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, ha azokat égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják, Nem terjed ki a törvény hatálya: a fekáliára ha arra a (2) bekezdés c) pontja nem terjed ki, a trágyára, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység vagy erdőgazdálkodás, illetve fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel
biohulladék: a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék Az e törvény hatálya alá tartozó állati mellékterméket az (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással összhangban kell értelmezni. Az élelmiszer- és konyhai hulladékra vonatkozó előírásokat a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendeletben, valamint
a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott eltérésekkel összhangban kell értelmezni A fentiek alapján: A trágyát a biogáz üzemekben nem kell hulladékként kezelni. Azonban a többi állati melléktermék vonatkozásában a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárásokat továbbra is le kell folytatni.
Köszönöm a figyelmet