E L Ő SZÓ Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projekt célja az, hogy áttekintse az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulását, különös tekintettel a 2007-2013 időszak magyarországi információs társadalmát meghatározó tényezőkre. A projekt keretében az áttekintést 12 témakörben végezzük, témakörönként meghatározva 6-8 legfontosabb részterületet, röviden jellemezve azok fejlődési tendenciáit. Ennek alapján kerül majd kiválasztásra az az összesen 20-25 technológiai jelenség, amelyekkel kapcsolatban a tárgyidőszak magyarországi helyzetére vonatkozóan jelentős, nem-triviális állítások fogalmazhatók meg és kerülnek a tanulmányban részletes elemzésre. A tanulmány kidolgozásának részeredményeként Körképünkben a témakörökhöz kapcsolódó, olyan híreket ismertetünk, amelyek a témakörökkel kapcsolatos anyaggyûjtés során kerültek látókörünkbe, és amelyek (valamilyen szinten) igazolják, alátámasztják azokat az állításokat, amelyek az adott témakörrel kapcsolatosan elõreláthatólag meg lesznek fogalmazva. Tekintettel a nagymennyiségû információra, nem törekedhetünk a témakörök teljes lefedésére, így valóban csak a legjelentõsebbnek, legátfogóbbnak vélt híreket közöljük. Természetesen elõfordul, hogy egy-egy hír több témakörhöz is kötõdik ilyen esetekben a legerõsebb kapcsolatra való utalást tesszük az elsõ helyre, s egyben utalunk az egyéb vonatkozásokra is. A témakörökhöz piktogramokat rendelünk és a híreknél ezekkel jelöljük meg, hogy az adott hír melyik témakör(ök)höz kapcsolódik.! alapok " hírközlés # végberendezések $ rendszertechnika % alkalmazási eszközök & tartalom-kezelés ' fejlesztés és mûködtetés ( biztonság ) üzlet * közszolgálat + magánfelhasználás szabályozás (A témakörök meghatározása az IT3 Körkép 2005 áprilisi számában található.) 3
A jövő adatközpontja: az információ közműszerű szolgáltatása nagyipari módszerekkel Tetszik vagy sem, de a web egyre kevésbé emlékeztet valamilyen romantikusan kanyargós úthálózatra. A webvilág fejlődését ma már az internet-protokoll információs autósztrádájára rátelepült információgyárak biztosítják, amelyek a sztrádán autózók igényeit, kéréseit hatékony, nagyüzemi módszerekkel elégítik ki. E hatalmas létesítmények (tkp. adatközpontok), amelyek számítógépek ezreit fogadják be, és biztosítanak számukra megfelelő működési és üzemeltetési feltételeket, valójában a web hiperszámítógépei (számítógépekből álló számítógépek), amelyeken belül az egyes számítógépek, de maguk ezek a hiperszámítógépek is az internet egységes protokolljával kommunikálnak egymással. Visszatértünk tehát az informatika hajnalának (ötvenes évek) több teremnyi helyet elfoglaló "számítógépcsodáihoz"? Természetesen nem, de abban az értelemben igen, hogy a világ információfeldolgozó kapacitásának jelentős része ismét terem- ill. épületméretű üzemeltetési egységekbe koncentrálódik. A következőkben áttekintjük az elmúlt évtized azon történéseit, amelyek ehhez a helyzethez vezettek. Szerverteremtől az adatparkok kialakulásáig A 90-es évek közepén hatalmas összegeket fektettek egyes vállalkozások adatközpontjainak kialakításába azzal a céllal, hogy a web-es tartalomszolgáltatásokat működtető szerverek számára elhelyezést biztosítsanak. Ezen vállalkozások jelentős része rosszul becsülte meg a valós igényeket, ezért hamarosan be is fejezte tevékenységét. Az ezredforduló környékén, azonban a nagy tartalomszolgáltatók (Google, MSN, Yahoo, stb.) által tárolt adatmennyiségek hihetetlen méretű növekedése újra lökést adott az iparágnak. A fellendülést a webes tartalomszolgáltatások fejlődése mellett jelentősen elősegítette az internetes adatátviteli költségek csökkenése, a házon belüli szerver elhelyezési megoldásokhoz kapcsolódó biztonsági kockázatok növekedése, valamint a több telephelyről történő munkavégzés (mobilitás) és a közös online munkavégzés (kollaboráció) iránti igény növekedése. E változásoknak köszönhetően ugyanis mind több cég - kisebb és nagyobb egyaránt - jutott arra a következtetésre, hogy előnyösebb a belső alkalmazásait működtető szervereihez szükséges alapinfrastruktúrát bérelnie, mint saját adatközpontot vagy szervertermet kialakítania. Időközben persze maga az iparág is átalakult, létrejöttek és stabilizálódtak a szabványok, a kezdeti kisebb, néhány ezer négyzetméteres adatközpontokat pedig felváltották a bevásárlóközpontok területével vetekedő megalétesítmények. Az iparág fejlődését jól mutatja az az adat, hogy az Egyesült Államokban a becslések szerint évente több mint 10 milliárd dollárt költenek outsourcing-szolgáltatást kínáló új adatközpontok létrehozására, és úgy tűnik, hogy az iparág növekedési kilátásai még jó néhány évig kedvezőek maradnak. 4
Az informatika közművesedése Joggal merül fel a kérdés: mi idézte elő ezt a változást? Vajon egy technológiai jellegű változás az oka, az adatközpontok gyors fejlődésének, vagy más tényezőkkel - esetlegesen újszerű üzleti modellek kialakulásával - magyarázható a változás? A válasz talán az, hogy technológiai és üzleti tényezők együttesen játszanak közre a változásban. Technológiai oldalról kiemelendő, hogy az egyre összetettebbé váló felhasználói igények miatt, amelyek közvetlenül használható szoftverfunkciókat, alkalmazásokat preferálnak, egyre kifinomultabb és komplexebb üzemeltetési technológiákra, egyre speciálisabb tudásra van szükség. Mindez jelentős nyomást gyakorol arra, hogy ne házon belül hozzák létre az adatközpontot, hanem inkább béreljék a szükséges infrastruktúrát a szükséges szoftverekkel és szakértelemmel együtt. Emellett azonban gazdasági megfontolások is szerepet játszanak, mivel a szélessávú adatátviteli szolgáltatások árának zuhanása véget vetett a házon belül és kívül elhelyezett szerverek nyújtotta szolgáltatások közti árkülönbségnek. Mindezek mellett azonban egy általánosabb felhasználói attitűd változás szintén megfigyelhető, ami nem annyira a technológia jellegéhez vagy annak árához, hanem a technológiával, az informatikai infrastruktúrával szembeni elvárások átalakulásával jellemezhető. Ez a változás röviden az informatika "közművesedéseként" ragadható meg. Lényegében arról van szó, hogy az informatikai infrastruktúra és szolgáltatások privát és üzleti mindennapjaink szerves részévé váltak. Ma már nem úgy merül fel a kérdés, hogy jó-e, előnyös-e informatikát használni, hanem, hogy ha valaki nem használ ilyen eszközöket és szolgáltatásokat, akkor hogyan tudja elkerülni az esetleges behozhatatlan hátrányt. A mindennapok szükséges részét adó infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz ezért már másképpen viszonyul a felhasználó. Az informatikára és informatikai szolgáltatásokra is egyre inkább úgy tekintenek, mint a hagyományos infrastruktúrára és közműszolgáltatásokra. Ez a szemlélet viszont olyan magas megbízhatósági, rendelkezésre állási és biztonsági elvárásokkal jár együtt, amelyek nem vagy csak rendkívül költségesen elégíthetők ki egyedi, "házi készítésű" megoldásokkal. Az adatközpontok nyújtotta szolgáltatások pedig éppen ezeknek az elvárásoknak felelnek meg. Az adatközpontok iránti igény növekedése tehát az informatika közműszerűvé válásának első komoly jele, a fellendülés mögötti hajtóerő pedig nem kizárólag üzleti vagy technológiai igényekből származik, hanem átfogóbb szemléleti változás eredménye. Az informatika közművesedése az adatközpontok jellegének átalakulásában szintén tetten érhető. A adatközpontok nyújtotta szolgáltatások tartalma ugyanis a megbízható, katasztrófatűrő fizikai környezet biztosítása mellett egyre inkább a tárolási, számítási és szoftverkapacitások biztosítása irányába tolódik el. A hagyományosnak tekinthető szerverterem helynagysághoz és a szerverszámhoz igazított árazása mellett ugyanis egyre gyakoribbá válik a tárolási vagy számítási kapacitásokhoz - új fejleményként pedig - az energiafelhasználáshoz 5
igazodó árazás. Ez viszont egy olyan közműszolgáltatásokra jellemző, átalányjellegű árazás kialakulását eredményezi, amely elfedi a felhasználó elől az általa konkrétan igénybe vett technológiai elemek költségeit. A szolgáltatás árának alapját ugyanis már nem a ténylegesen igénybe vett konkrét eszközök költsége, hanem az adatközpont, mint egységes fizikai és műszaki infrastruktúra fenntartásához szükséges összkiadás adja. Az adatközpontok sajátos technológiai problémái A közműszerű működést az adatközpontok oldalán elsősorban méretük és az ebből adódó méretgazdaságosság teszi lehetővé. A méretek növekedésének azonban többek között sajátos, új technológiai problémákat szülő ára is van, például az adatközpontban elhelyezett gépek megfelelő hűtése, és az ehhez megfelelő áramellátás biztosítása. Évi 30 megawattos kapacitást, ami egy nagyobbacska adatközpont éves fogyasztása és aminek az előállításához egy kisebb erőműre van szükség, ugyanis nem lehet akárhol biztosítani, ráadásul lehetőség szerint több független forrásnak is rendelkezésre kell állnia. Hasonló problémák merülnek fel az adatátviteli kapcsolatok biztosítása tekintetében is. Mindez rávilágít arra is, hogy az informatika mint közmű jelentősen függ más közművek és közműszolgáltatások (pl. áramellátás) elérhetőségétől és minőségétől. Éppen ezért nem véletlen, hogy az adatközpontok szolgáltatásai ugyan az informatikai alkalmazásokhoz kapcsolódnak, azonban a szolgáltató adatközpontok ott jelennek meg elsősorban, ahol a hagyományos infrastruktúra is kellően fejlett. A témához kapcsolódik a "Szerverfarmok vagy energiafaló információgyárak?" címü hír is. ld.: IT3 Körkép 2006/094. 6
! " # $ % & ' ( ) * + HÍRGYÛJTEMÉNY Informatikai közmû
! Az európai kvantuminformatikai kutatások jövője A kvantuminformatika ma az informatika "fúziós erőműve": elméletileg lehetséges, laboratóriumi kísérletek léteznek, de senki sem gondolkodik abban, hogy a közeljövőben gyakorlati értelemben valahol is ilyen alapon információt "termeljenek". Megvalósulás tekintetében leghamarabb a 2020 utáni időszakra lehet gondolni, és egyelőre mindenképpen csak valamilyen speciális számítási feladatra, amivel a kvantuminformatika majdan hozzá tud járulni az akkorra már mindent átható és egységesült informatikai világrendszer működéséhez. Habár jelenleg még nagyon fiatal terület a kvantum-információtudomány és -technika (Quantum Information Science and Technology - QIST), lehet, hogy nagyon is lényeges szerepet fog betölteni a jövő információs és kommunikációs technológiáiban. Legalábbis így vélekedik Daniele Binosi a kvantumoptika és -információ innsbruck-i intézetében, aki emellett a nukleáris fizika és kapcsolódó területeinek Trento-ban (Olaszország) székelő európai központjában dolgozik, és részt vesz az ERA (European Research Area - Európai Kutatási Térség) kísérleti QIST-projektjében. E projekt az európai kutatási munkák előmozdítására törekszik a QIST területén azzal, hogy megvizsgálja az európai kvantumkutatások jelenlegi helyzetét, meghatározza az együttműködési lehetőségeket a különböző kutató csoportok között, és ajánlásokat fogalmaz meg a további kutatásokra, valamint a finanszírozási politikákra mind nemzeti, mind európai szinten. A projekt egyik fő célja a QIST-kutatás elősegítése Európában egy speciálistákból álló kutatási közösség szervezésével, és korszerűbb kommunikációs csatornák és együttműködési módszerek kiépítésével a különböző érintett csoportok között. Habár létezik egy erős QIST-hálózat, jelenleg még csak igen korlátozott az együttműködés a QIST-tudósok és ipari partnereik között: a kihívás éppen az, hogy felkészültté tegyék e hálózatot és ennek ipari kapcsolatait a jövőbeli ipari alkalmazásokra és piacokra. (077/2006) Forrás: http://istresults.cordis.europa.eu!' "Forradalmi" Intel-chipek Megjött az Intel válasza az AMD kétmagos processzorára! Több mint 60 millió kétmagos processzort tervez az Intel leszállítani 2006 végéig, amelyek a nagyobb teljesítményt kisebb energiafelvétel mellett adják le. Ezen túlmenően a jelenlegi 65 nm-es technológiáját 2007-ben 45 nm-essel váltja fel, ami lehetővé teszi majd az Intel négymagos processzorainak megjelenését is. Az amerikai processzorgyártó óriás, az Intel nagy hírverés mellett jelentette be gyors, alacsonyfogyasztású processzorainak új családját "forradalmi ugrás"-ként állítva azokat az informatikai ipar elé. Az Intel 10 új, július 27-én bemutatott Core 2 Duo ( kétmagos) és Core 2 Extreme (kétmagos, extra) processzorai növelik a mobil-, az asztali és a szervergépek teljesítményét a videójátékoktól az üzleti alkalmazásokig. A kétmagos csipek millióit ontják világszerte az Intel gyárai, és szállítják folyamatosan - mondta Paul Otellini a cég vezérigazgatója. A csipek leszállítása üzleti célú szerverekhez júniusban kezdődött, és augusztus közepén lesz a megrendelők kezében személyi számítógépekhez - mondta Otellini a bemutató rendezvény alkalmával az Intel kaliforniai (Santa Clara) székházában. Ez olyan forradalmi ugrás, amely nem történik meg minden nap - hívta fel annak a kb. 500 fős hallgatóságnak a figyelmét Otellini, amely az Intel telephelyén felállított sátras pavilonban zsúfolódott össze, majd így folytatta - Ez a legjobb processzor, amit valaha is terveztek és építettek. Az Intel azt állítja, hogy teljesen megújította a processzorkészletét az elmúlt hónap sorozatos kibocsátásaival. Otellini szerint az Intel a szilikonfeldolgozási technológiában bekövetkezett fejlődést használta ki a processzorcsipek látványos teljesítménynöveléséhez miközben csökkentette az energiafogyasztást. (078/2006) Forrás: www.ioltechnology.co.za 9
!) Az újra feltalált tranzisztor A hordozható- és a beágyazott ICT rendszerek egyik kulcsproblémáját, az energiafogyasztást kivánják megoldani a legújabb kutatások. A Nokia cég alacsony energiafogyasztású chipek kifejlesztésébe kezdett, amelyek alacsony feszültségen is működő, és így kevés energiát igénylő tranzisztorokra épülnek. A kutatás várható sikere alacsonyabb energia igényű ICT eszközöket hoz majd létre, csökkenti az energiahálózatoktól való függést, és kihat a hordható vagy implantálható végberendezésekre is. Amint egyre több funkció épül be a cellás telefonokba és a hordozható elektornikus eszközökbe, az akkumulátor teljesítőképességét egyre komolyabban igénybe veszik. Ennek a kihívásnak megfelelve, a finn végberendezés gyártó NOKIA egy új megközelítés felé fordul a chipek területén, amely az energiafogyasztást a jövőben jelentősen csökkentheti. A technológia olyan chipen levő tranzisztorokra épül, amelyek sokkal alacsonyabb feszültség mellett működnek, mint normálisan szükséges a be- vagy kikapcsoláshoz. Valójában a tranzisztornak és az egyéb funkcióknak ez megengedi egyfajta stand-by üzemmódra váltani. "A computer tervezésben a legnagyobb hajtóerő az energiafogyasztás tervezése" mondja Jamey Hicks, a Nokia Research Center Cambridge, MA. vezetője. Ez a helyzet mind a hordozható, mind a beágyazott rendszerekkel, mondja: "A berendezés mérete limitálja a az egész energia fogyasztást is." Hogy megküzdjenek a problémával, a Nokia kutatói összefogtak Anantha Chandrakasan-nal, az MIT's Microsystems Technology Laboratories vezetőjével, hogy kifejlesszenek alacsony teljesítmény igényű eszközöket, amelyek alacsony feszültségű tranzisztorokkal működnek. Ha alacsonyabb feszültséggel dolgoznak a tranzisztorok, mint a normál bekapcsolt állapot, akkor kapcsolóként tudnak működni, de a működésük kevésbé stabil, mondja Chandrakasan. Alacsony feszültségen egy kis változás a bemeneti feszültségben masszív változást okozhat a kimeneti feszültségben. Így az alacsony feszültségű tranzisztor kifejlesztésében az a kihívás, hogy mennyire lehet stabilizálni a bemeneti feszültséget, és nem kiváltani ezt a bizonytalan állapotot. (079/2006) Forrás: www.technologyreview.com ") Majdnem ingyen telefonálunk? Az elmúlt években sorra jelentek meg a Gizmo Project-hez hasonló internetes telefon szolgáltatók, amelyek nem számítnak fel külön díjat azért, ha hagyományos vezetékes számokat hívunk fel az internet kapcsolattal rendelkező számítógépünkön futó kliens program segítségével. Az ilyen szolgáltatások üzleti modelljének lényege, hogy a hívásokon keletkező veszteséget a hívásokhoz kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek bevételeivel kompenzálják. First it was Skype, then came Jajah, and now it is the turn of Gizmo Project to offer almost free voice calls to the old PSTN numbers. We are seeing the price of plain vanilla voice collapse to almost zero. (Some argue, with Skype to Skype calling, those prices are already zero.) Gizmo, in fact is going one step further and offering free dialing to old-fashioned phone and mobile numbers in 60 countries. When you sign up for Gizmo Project, you fill out your profile and add your work; mobile, and home phone numbers to that profile. These are the numbers that can be called for free. To be eligible for All Calls Free, users have to log in to their account and make a call using Gizmo Project to attain "active" status. The countries included in this plan are China, the United States, Brazil, Japan, Germany, Thailand, France, the United Kingdom, Italy, South Korea, Spain, Canada, and more. What kind of a loss is acceptable to these companies? Jajah officials say they can make up all the losses in premium services such as scheduled conference calling, or other such services. Like Jajah, Jason Droege, chief executive of SIPphone believes that there are many other ways to make money off usage here - pay-per-call ads, premium services, calling to non-covered countries, virtual numbers. (080/2006) Forrás: http://gigaom.com 10
") Zöld wi-fi Napenergiával működő vezeték nélküli, olcsó hálózattal kívánja ellátni a fejlődő országokat egy non-profit szervezet. A technikai megoldás egyszerű: az elemről működő routereket napelem táplálja..a prototipusnál tart a kezdeményezés, és több szervezet kifejezte érdeklődését. Az ötlet azt a jelenséget használja ki, hogy a fejlődő országokban szinte mindig süt a nap. Az információs társadalom non-profit elvű terjedésének lehetünk tanúi, ha elterjed az ötlet. Bruce Baikie and Marc Pomerleau are putting an earth-friendly spin on wireless networks. Their nonprofit organization, Green Wi-Fi, is trying to bring Internet access to schools in developing countries via cheap, solar-powered Wi-Fi networks. The newly formed venture came out of a wish to which many parents can relate: showing their kids there's more to life than the daily grind of corporate politics. "When you have children, you start really thinking about what you want to tell them that you do with your life," Pomerleau said. The technical concept behind the Green Wi-Fi network is fairly simple. Each node in the network consists of a battery-powered router and a solar panel to charge the battery. The nodes are mounted on rooftops, and the network's Wi-Fi signals are transferred over a grid using a wireless network standard known as 802.11b/g. The first seed money has arrived, enough to produce and test prototype nodes. It came from the One Laptop Per Child initiative (OLPC). OLPC showed immediate interest in the Wi-Fi initiative, Pomerleau said. The two men decided that Wi-Fi technology would make the most sense, since it is standardized, relatively inexpensive and simple to deploy. The trick to operating a Wi-Fi system in many developing countries is to find a consistent source of electrical power. But while billions of people don't have reliable electricity, most of the developing world doesn't lack sunlight. (081/2006) Forrás:html http://news.zdnet.com "( PIN-kód helyett biometrikus azonosítás Az ujjlenyomat-olvasók és írisz-szkennerek viszonylag huzamosabb ideje ismertek, a mobil eszközök világában viszont csak az utóbbi időben kezdtek el foglalkozni biometrikus megoldásokkal. Jelen fejlesztés nemcsak az elveszett/ellopott készülékekkel való visszaélések ellen tűnik hatékonynak, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználó digitális aláírásával audió-, szöveg- és képfájlokat hitelesítsen, bizonyítva eredetiségüket. A jelenlegi kommunikációs infrastruktúra hiába biztonságos, a felhasználók azonosítását végző módszerek nem elég hatékonyak. Az európai uniós SecurePhone platform teljes mértékben szoftveralapú (könnyen implementálható, külön hardvert nem igénylő) biometrikus hitelesítő-rendszere sokkal megbízhatóbbnak tűnik, mint az eddig jól bevált PIN-kód. A rendszer három, egymással kombinált azonosító-módszert használ. Az egyik digitális kamerával és arcfelismerő szoftverrel, a másik a szájmozgás és a beszéd "rendellenességeit" is kimutató, mindenféle manipulációt ellehetetlenítő hangfelismerő programmal, míg a harmadik az érintőképernyőn látható aláírást ellenőrizve hitelesít. Két főelemből tevődik össze: a felhasználó személyazonosságát hitelesítő modulból, mely hozzáférést biztosít a második, az adatokat digitálisan szignáló modulnak. Újdonsága, hogy a biometrikus-alapú digitálisaláírás-alkalmazásnak köszönhetően garantálja az érzékeny adatok teljesen biztonságos tárolását és feldolgozását az adott készülék SIM kártyáján. (082/2006) Forrás: www.agent.ai 11
$ Működő 3D-s televízió A televíziózás történetében a színes képernyők megjelenése óta a 3D számít a legfontosabb újdonságnak. Az eddigi projektekkel összehasonlítva, a - magyar Holografika céggel is partneri viszonyban lévő - Philips WOWwx technológiája speciális segédeszközök (szemüveg, stb.) nélkül is valóban majdnem tökéletes 3D élményt nyújt. Komoly probléma egyelőre az otthoni felhasználók számára alkalmas 3D-s tartalom hiánya. Legfőbb forrásnak a videójátékok tűnnek, de várható, hogy a stúdiók előbb-utóbb egy-egy film 3D-s változatát is elkészítik. A woman on the TV tossed a handful of rose petals out of the screen, where they floated in the air before the eyes. The image resided on a perfectly flat, 42-inch LCD screen. But the 3-D illusion was fully believable, and the spectators didn't have to wear dorky sets of polarizing glasses. A new line of 3-D televisions by Philips uses the familiar trick of sending slightly different images to the left and right eyes -- mimicking our stereoscopic view of the real world. But where old-fashioned 3-D movies rely on the special glasses to block images meant for the other eye, Philips' WOWvx technology places tiny lenses over each of the millions of red, green and blue sub pixels that make up an LCD or plasma screen. The lenses cause each sub pixel to project light at one of nine angles fanning out in front of the display. A processor in the TV generates nine slightly different views corresponding to the different angles. From almost any location, a viewer catches a different image in each eye. Providing so many views is key to the dramatic results. Sharp Electronics makes an LCD display that projects just two views, requiring an audience to sit perfectly still in front of the screen. With the Philips technology, viewers can move around without losing much of the effect -- one set of left/right views slips into another, with just a slight double-vision effect in the transitions. The TV can also display standard two-dimensional images, close to HD quality. (083/2006) Forrás: www.wired.com #") Mobil telefonok versenytársa lehet a Wi-Fi kommunikátor A Sony új, Mylo ("my life online") névre keresztelt, telefon méretű, személyi kommunikátora a közösségi és otthoni Wi-Fi hálózatok által biztosított internet kapcsolatokat használja. A mylo-hoz hasonló eszközök megjelenése - a Wi-Fi hálózatok terjedési ütemétől függően - komoly kihívást jelenthetnek a mobil beszéd és adatátviteli szolgáltatások számára. Hoping to tap into the growth of wireless networks across college campuses, other public spaces and within homes, Sony announced a new pocket-sized gadget for instant messaging and other Internet-based communications. The Sony mylo, slated for availability in September at a retail price of about $350, is a first-of-its-kind product that uses Wi-Fi networks, analysts say. It is not a cellular phone and thus doesn't carry monthly service fees. And though it could handle Web-based e-mail services, it doesn't support corporate e-mail programs. Instead, the slim, oblong-shaped gizmo that has a 2.4-inch display and slides open to expose a thumb keyboard is specifically geared toward young, mainstream consumers for messaging and Internet-based calls, commonly known as VoIP (Voice over Internet Protocol) calls. As long as a Wi-Fi network is accessible, a mylo user could chat away or browse the Web. The mylo - which stands for "my life online," - will be marketed toward 18- to 24-year-olds, the multitasking generation that relies heavily on instant messaging and is already viewing e-mail as passe, Sony said. The consumer electronics giant has partnered with Yahoo Inc. and Google Inc. to integrate their instant-messaging services, and is looking to expand mylo's support to other services as well, most notably the leading messaging provider, Time Warner Inc.'s America Online. (084/2006) Forrás: www.businessweek.com 12
#&+ Telepatikus képességek tesztelése A virtuálisvalóság-technológiák terjednek a pszichológiai kutatásokban is. Jelen kísérlet vezetői a telepátiáról kívánnak minél objektívebb képet alkotni. A tudományos kritériumoknak maximálisan megfelelő módszerük a jelenség létezését sem bizonyítani, sem cáfolni nem akarja, viszont lehetőséget nyújt annak hiteles vizsgálatára. A kísérlet legfőbb újdonsága a VR e szakterületen történő alkalmazása. A Manchester Egyetem tudósai telepatikus képességek tesztelését célzó virtuális számítógépes világot terveztek. A rendszer nagyjából ugyanolyan alámerülést (immersion) biztosít, mint egy életszerű computeres játék. A kísérletben körülbelül százan vesznek részt. A kutatók arra igyekeznek választ találni, hogy a felhasználók között létezik-e telepatikus kapcsolat, és ez a kapcsolat miként hat vissza, mennyire változtatja meg telepatikus képességeiket, milyen eltéréseket generál. A tesztet először két önkéntessel végzik, akik lehetnek barátok, munkatársak vagy akár családtagok. Ugyanazon épület különböző emeleteinek egymástól jól elkülönített szobáiban helyezik el őket, gondosan ügyelve, hogy semmiféle kommunikáció ne alakulhasson ki közöttük. A számítógép generálta világban történő navigációhoz szükséges fejre húzható 3D-s sisakféle és egy elektronikus kesztyű segítségével lépnek be a virtuális környezetbe. Mihelyst "ott" vannak, véletlenszerű válogatást pillantanak meg computeres módszerekkel létrehozott tárgyakból: telefont, focilabdát, esernyőt Az első szobában lévő személy egyszerre csak egy tárgyat lát. Felkérik, hogy koncentráljon rá, próbáljon interakciót folytatni vele. Szimultán, a másik résztvevőnek is megmutatják ugyanazt a tárgyat, valamint - csalétekként, félrevezetésként - másik hármat is, majd ki kell választania közülük azt, amelyikről feltételezi, hogy társa el akarja küldeni neki. Az eredményeket 2007. elején teszik közzé. (085/2006) Forrás: www.manchester.ac.uk $%* Életeket menthet a valósidejű döntéstámogató rendszer Valós idejú döntéstámogató rendszert hoznak létre kritikus helyzetek kezelésére. Tűzeseteknél és egyéb katasztrófa elhárításnál életeket menthet, ha megfelelő döntések születnek. Például vegyianyag raktáraknál vagy egyéb nehéz helyzetekben szükség lehet arra a háttér tudásra, amit az AMIRA rendszer több helyről össze tud állítani. A tudás-összesítés kritikus helyzetekben csak két másodpercet vesz igénybe. Az informatika betör a kritikus biztonsági alkalmazásokba is. Jó döntést hozni nyomás alatt, a sikert és a hibát illetően különböző eredményt hozhat a kritikus biztonsági alkalmazásokban. Például, ha nagyobb tűzvésszel kell szembenézni, a jóó döntés életeket menthet, ahogyan a legutóbbi példák is mutatják. Ez a háttere az AMIRA IST projektnek.a résztvevők az AMIRA -ban egy döntéstámogató rendszert kívánnak kiépíteni, amely elég gyors és rugalmas ahhoz, hogy valós idejű válaszokat adjon, amikor kritikus döntéseket kell hozni életveszély esetén vagy egyéb kritikus szituációiban. A rendszer hangkapcsolatot nyújt a felhasználóval, vezeték nélküli hálózaton egy lap-top támogató szöveges információt nyújt, és még flash grafika is megjelenik.. A felhasználó információs igényét egy kihelyezett csomóponti szerver átja el, amely IP protokollon kapcsolódik elosztott tudásbázisokhoz, amelyek bárhol lehetnek a világon. A tudásbázis maga egy többrétegű szoftver rendszer ami gyors keresővel rendelkezik és eset-alapú indoklásokkal a megoldás megtalálásához. AMIRA 2006 júniusában lett kész, élő demonstrációval mutatták be az Egyesült Királyság Tűzoltó Akadémiáján. " Mi ezer plasztik kenyeret helyeztünk el, hogy szimuláljunk egy tüzet egy pékségben" mindta Eric Auriol projekt vezető, a párizsi Kaidara Software munkatársa. " A tűzoltók a tüzet vízzel kezdték oltani, pedig tudták, hogy az nem jó megoldás a plasztik tüzekhez. Amikor a tűz tovaterjedt, az AMIRA rendszerből megkapták a korrekt választ. A rendszer a témát eljuttatta egy Párizsban és egy Norvégiában levő tudásbázishoz. A válasz egy vagy két másodperc alatt érkezett meg, a tűzoltók a fűlhallgatójukon keresztül kapták meg a hangos választ, használva a szöveg-hang átalakító egységet is. (086/2006) Forrás: http://istresults.cordis.europa.eu 13
% Láb és kerék helyett labdán jár a robot Elképzelhető, hogy paradigmaváltás megy végbe a mobil robotikában: mivel a jelenlegi, lábakon és kerekeken mozgó gépek komplexitásuk miatt nehézkesek (és túl költségesek), a mozgékonyabb, például egyetlen labdán egyensúlyozók könnyebben alkalmazkodnak a(z emberi) környezethez, és (többek között az idősápolásban kamatoztatandó) hatékonyabb, tartalmasabb ember-gép interakcióra képesek. A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatói új típusú, lábak és kerekek helyett labdán egyensúlyozó mobil robotot fejlesztenek. A viszonylag önálló Ballbot elemmel működtetett, többirányú mozgásra képes, uretánborítású fémgömbön egyensúlyozó gép. Körülbelül negyvenhárom kiló, s mivel magas, vékony és szűk terekben is képes manőverezni, a mostani robotoknál valószínűleg jobban fog működni emberi környezetben. A projektet vezető, az ötvenes évek óta robotikával foglalkozó Ralph Hollis jelenleg azon dolgozik, hogy bebizonyítsa: a Ballbot-féle, dinamikai szempontból stabil robotok képesek felülmúlni statikusabb hasonmásaikat. A hagyományos, a talajjal stabil "végtagokkal" érintkező mobil gépek általában három-négy kerékkel rendelkeznek, és ezért túl szélesek ahhoz, hogy hatékonyan mozogjanak emberek és bútorok között. Például gyakran buknak orra, ha túl gyorsak. "Olyan robotot akartunk, amely könnyen manőverez, és elég magas ahhoz, hogy a szemünkbe nézhessen" - jelentette ki Hollis. "Ballbot elég nagyra nőtt, elég sovány, a kerekes robotokénál magasabban van a gravitációs központja." A fémlabdát mozgásba lendítő görgőket aktiváló beépített számítógépét egyensúlyérzékelők látják el információval. (087/2006) Forrás: www.cmu.edu %' Új típusú szövegbányászat Ez az új technika ismét egy lépéssel közelebb visz a jelentésalapú (szemantikai) keresés még sok meglepetést tartogató világához. Segítségével már nemcsak konkrét szavak (karaktersorozatok) alapján lehet szövegekhez (pl. hírek) hozzáférni, hanem az egyes szavakat magába foglaló magasabb szintű fogalmak szerint is - anélkül, hogy az adott fogalom ténylegesen meg lenne nevezve a szövegben. Google-ni vagy nem google-ni? Ez már nem igazán kérdés többé. Természetesen mindenki használja a Google-t, aki egyáltalán használja az internetet. A legnépszerűbb internetes keresőmotorok segítenek megtalálni bármire is "vadászunk": Birkenstock Arizona márkájú szandálokra, a "Talladega Nights " előadásainak időpontjára, vagy arra, hogyan működik a hulladékfeldolgozás. De mi történik, ha nem tudjuk pontosan, hogy mit is keresünk? Ez esetben fordulhatunk David Newman számítástudóshoz és kollégáihoz a Kaliforniai Egyetemen Irvine-ban, aki egy olyan szoftver készítéséhez járult hozzá, amely hatalmas mennyiségű szöveget képes átvizsgálni anélkül, hogy megmondtuk volna, pontosan mit keressen. A "szövegbányászat"-nak ez a módja a statisztikus topikmodellezés technikáját használja, amelynek valószínűleg lesznek következményei az internet-keresésen túl is. Használhatják piackutatók, akik kulturális tendenciákat akarnak tanulmányozni; történészek, akik a modern társadalom gyökereit kutatják; orvosok, akik orvosi kutatások "hegyei"-vel találják magukat szemben; vagy hírszerzők, akik esetleges terroristák közötti e-mail-forgalom hatalmas tömegét elemzik. A topikmodellezés az adatokat kategóriákba szervezi a gyakran együtt előforduló szavak követésével és táblázatba foglalásával. A számítógéphasználó számára e kategorizált eredmények azt jelentik, mintha valakinek egy könyvesboltban kellene böngészni ahelyett, hogy on-line megrendelne egy adott könyvet. Egyszerűen fogalmazva: a szövegbányászatban evolúciós ugrás történt - mondja Newman, - Néhány éven belül mindenki számára hasznos eszközzé válhat az orvosoktól a hírdetőkig, a kiadóktól a politikusokig. (088/2006) Forrás: www.ocregister.com 14
%* Kórházi robotok A három floridai robot jól szemlélteti a szakterület alkalmazásainak egyikét: a kórházakban (és általában az egészségügyben) előbbutóbb gépekre bízhatók az időigényes rutinmunkák. Ráadásul működnek is, ellentétben több elméletileg jól hangzó, a projekt kezdetén forradalmi termékként beharangozott, gyakorlati hasznosulásra viszont nem kerülő robottal. The three steadiest workers at Florida Hospital Celebration Health know their way around every inch of the building -- and work tirelessly for three shifts every day without complaint. The three are robots called TUGs, and they scoot about the hallways of the Osceola County hospital, chattering, beeping and acting as if they own the place. Elevators hurry to give them a lift in response to a wireless summons. Doors to locked units spring open on command. Patients and visitors smile and reach out to touch them as they pass. The unfailingly polite robots -- officially known as "automated robotic courier systems" -- deliver medical supplies and fetch dirty linens, allowing human staff to concentrate on patient care. "Most hospital delivery systems are still sneaker-based," said Aldo Zini, chief executive of Aethon Inc., the privately held Pittsburgh company that built the robots. Moving beyond rubber soles into the 21st century, Celebration Health purchased the three TUGs for about $100,000 each, according to Aethon, and put them into service in April. "It's fun to watch people's expressions as they see a TUG for the first time," said Mike Thompson, the hospital's assistant administrator. "It's new, and people like to watch it and hear it talk," he said. "We've got a naming contest in progress and should have our selections in a few weeks." (089/2006) Forrás: www.orlandosentinel.com &) Híreket írnak a számítógépek A számítógépek a tartalomszolgáltatásban már nemcsak munkaeszközökként funkcionálnak, hanem történeteket is képesek generálni. Pontosan meghatározott témakörben és szépirodalmi babérokkal nem kecsegtető szókinccsel dolgoznak, viszont az embernél gyorsabban letermelik a sablonos, unalmas rutinmunkának számító, kreativitást nem igénylő, ám az üzleti döntéseket, befektetéseket befolyásoló sztorikat. Először volt az írógép, aztán jött a teleprinter. Manapság viszont az egyik amerikai hírszolgáltatónál megtalálták a módját, hogy a szerkesztőségi szobában lévők rutinmunkáját számítógépekkel helyettesítsék, és inkább azok írjanak meg néhány történetet: Thomas Financial üzleti információs csoportnál március óta computerekkel generálnak sztorikat. Az eredménnyel annyira elégedettek, hogy az eddig bevált módszert nemcsak folytatni szeretnék, hanem a tervek szerint ki is bővítik. A számítógépek template-eket és szótárakat használnak. Természetesen nem szépprózát írnak, viszont rendkívül gyorsak. A Thomson adatbázisához fordulva, történeteik elmondják, hogy egy-egy cég a várakozásoknak megfelelően, vagy azoktól elmaradva teljesít. Írásaikat elsősorban pénzügyi szakemberek olvassák. A szolgáltatásra tizenkétezren fizettek elő. "Nem a költségek, hanem az számít, hogy felhasználóinknak a szinte azonnali üzleti döntések meghozásához alkalmazkodva szolgáltassunk információt" - nyilatkozta Matthew Burkley a Thomson Financial stratégiai alelnöke. "Ez azt eredményezi, hogy riportereinknek több idejük marad a gondolkodásra." Idejüket nem kell adatbázisok bújásával elfecsérelniük, munkájuk kreatívabbá válik. Mindezt alátámasztja, hogy a számítógépek miatt egyetlen újságírót sem bocsátottak el, és nem is terveznek ilyen lépéseket. Burkley szerint a történetekben nincsenek hibák, ugyanakkor nagyon sablonosak. "Ki kellene próbálnunk, majd bele kellene tennünk a programba újabb mellékneveket is" - jelentette ki. (090/2006) Forrás: www.ft.com 15
&# A Web interdiszciplináris megközelítése Újszerű interdiszciplináris megközelítés kidolgozását látja szükségesnek James A. Hendler a World Wide Web eredményezte új jelenségek jobb megértéséhez és kiaknázáshoz. A Hendler által elképzelt "web-tudomány" teljes gazdagságában, társadalmigazdasági és politikai hatásait, valamint a benne rejlő potenciált elemezve igyekszik értelmezni a a Web-et és meghatározó technológiáit. Researchers need a clear agenda to harness the rapidly evolving potential of the World Wide Web. Calling for the creation of an interdisciplinary "science of the Web," a group of computer scientists led by corresponding author James A. Hendler, visiting professor at Rensselaer Polytechnic Institute suggests the need for new approaches to tap the full richness of this powerful tool, while ensuring that it develops in a way that benefits society as a whole. Hendler will focus the work of the new Tetherless World Constellation on increasing access to information at any time and place without the need for a "tether" to a specific computer or device. He envisions an increasingly Web-accessible world in which PDAs, cameras, music-listening devices, cell phones, laptops, and other technologies converge to offer the user interactive information and communication. Widely recognized as one of the inventors of the Semantic Web, Hendler says this extension of the World Wide Web will bring new information resources to the Web by enabling computers to interpret the meaning and context of words and numbers. This technology could be used to bring informative databases - from Internet business to basic biology research - to the Web in more searchable and usable ways, according to Hendler. (091/2006) Forrás: http://news.rpi.edu &#+ A virtuális jelenlét mérése A virtuális jelenlét kutatása teljesen új, interdiszciplináris, számítástudományt, megjelenítő technológiákat és pszichológiát egyesítő szakterület. Mivel egyre több időt töltünk el ezekben a környezetekben, fontos, hogy tudjuk, hol vagyunk pontosan, "ottlétünk" mit jelent, hogyan mérhető, mennyiben különbözik a tényleges valóságtól. Mennyire lehet valós a virtuális valóság? Európai kutatók a jelenlét - vagy inkább az "ott-lét" mediatizált környezet által létrehozott illúziójának - mérésére alkalmas módszerek azonosításán dolgoznak. Az uniós IST keretében futott, tavaly szeptemberben hivatalosan ugyan lezárult, de a bőséges utómunkálatokban továbbélő OMNIPRES projekt rendeltetése, hogy előmozdítsa a jelenlét mérését és kutatását. "Meg kell tudnunk állapítani, melyek a mérendő komponensek, milyennek kell lennie a tényleges VR-nek ahhoz, hogy terápiás céllal használják" - nyilatkozta a koordinátor Wijnand Ijsselsteijn. "Arra is választ kell kapnunk, miként finomítható, tökéletesíthető a valóság érzete." Munkájuk jelentős részét a "jelenlét-mérés tömör kivonatának" létrehozása adta. Az online elérhető anyag "két alaptípusra osztható" - magyarázza Ijsselsteijn. "Az egyik kérdőív formában történő, főként általános önfelmérés." A másik viszont szélesíti a kutatási kört: "objektív, együttműködésen alapuló módszereket tartalmaz. Legjellemzőbb a válaszbeli hasonlóságok keresése: tesztelni, hogy a VR-re fizikailag, érzelmileg és pszichológiailag ugyanúgy reagálunk-e, mint a valóságban. Ez a megközelítés a jelenlét-kutatás mostani trendjével cseng egybe: neurális jelzéseket keresve, egyre komolyabb figyelmet szentelünk az agyban lejátszódó folyamatoknak." (092/2006) Forrás: http://istresults.cordis.europa.eu 16
'$ Egységes lesz vagy kétséges a.net 3.0? A.NET tervezett újabb verziója egyben újabb kísérlet is a Microsoft részéről, hogy néhány idő közben fontossá vált területen (munkafolyamat-kezelés, webszolgáltatás-kezelés, személyazonosítás és multimodális felhasználói felület) az eddigieknél jóval egységesebben lehessen alkalmazási szoftvereket fejleszteni.net-alapon. A bejelentés értékét azonban némileg csökkenti, hogy ismét egy olyan bétáról van szó, amely csak továbbnöveli a régóta ígért Windows Vista-val kapcsolatos beharangozások számát. David Chappell, aki az "Értsük meg a.net-et!" könyvet írta, nemrégiben fejezett be egy cikket, amely számos részletet tartalmaz a Microsoft hamarosan megjelenő ".NET Framework 3.0"járól. A nyár elejéig a.net Framework 3.0-t alkotó technológiákat együttesen WinFX-nek hívták. A.NET Framework 3.0 mindig is WinFX alapját adta, de ezt a WinFX márkanév nem nagyon adta visza - magyarázza S. Somasegar, a Microsoft Fejlesztési Igazgatóság vállalati alelnöke. A.NET Framework 3.0 2. bétaverzióját júniusban kezdték el szállítani, és a technológiát várhatóan a Windows Vista-val együtt fog majd rendelkezésre állni, amelyet viszont 2007 elejére terveznek szállítani. Ed Blott szakíró és blogger mindazonáltal felhívja a figyelmet arra, hogy a Vista kijöhet hamarabb, de akár később is, és úgy tűnik, hogy a Microsoft vannak bizonyos problémái. David Chappell négy olyan új technológiát részletez, amely majd belekerül.net keretrendszer 3. verziójába, és amely a keretrendszer jelenlegi 2. verziójára épül: Windows Workflow Foundation (WF), Windows Communication Foundation (WCF, eredeti nevén: "Indigo"), Windows CardSpace (eredeti nevén: "InfoCard"), Windows Presentation Foundation (WPF, eredeti nevén: "Avalon"). (093/2006) Forrás: blogs.zdnet.com ') Szerverfarmok vagy energiafaló információgyárak? Ha volt is valaha, ne legyen a továbbiakban kétségünk: a web egyre újabb lehetőségeit nem műkedvelő jószándék, hanem nyereség-orientált szolgáltatási láncba kapcsolódó "információfeldolgozó gyárak" biztosítják. Ilyen több tíz megawatt energiát fogyasztó "üzemek" indexelik és szolgáltatják a dokumentumok ezreit a Google számára, tárolják a szórakoztató ipar filmjeit, TV-műsorait, de a kollektív tartalomelőállítás gyakran emlegetett termékeit is (blog, wikipédia). Az információs kor olyan nagyszabású infrastruktúrára épül, mint amilyenek a múltban a gyárak és malmok voltak. Gondoljunk egy kicsit mindarra a dologra, amire az emberek az internetet használják: e-mailek, blogok (webnaplók), képek, videójátékok, filmek, TV-műsorok. Az ezeket alkotó bitek és bájtok semelyike sem repül csak úgy egyszerűen fel az éterbe, és érkezik meg varázsütésre a kijelölt helyre. Mindezek tárolása, feldolgozása és mozgatása nehézsúlyú feladat. És ezt a munkát több tízmillió - szervernek nevezett - számítógép végzi, amelyeket adatközpontokba szerveznek szerte a világban. "Szerverfarm" a szakkifejezés azokra a hatalmas termekre, amelyek tele vannak zümmögő, villogó számítógépekkel az ilyen komplexumok belsejében, de a "munkatábor" pontosabb lenne. Gondoljuk csak el például, hogy minden alkalommal, amikor keresünk valamit a Yahoo-webhelyeinek valamelyikén, kb. 7000 vagy még több számítógépet aktiválunk - és ebbe még nincs beleszámolva az a legalább 15000 másik, amelyek "csak" támogatják a kérdések megválaszolását rendszeresen végigpásztázva a világhálót aktuális információk után kutatva. Egy adatközpont bizonyos részei az ember számára sokkal inkább valamilyen gyárnak tűnnek, mintsem valami "high tech" dolognak - mondja Urs Hölzle, a Google üzemeltetési elnökhelyettese. A Nagy Telepítése ezeknek a szerverfarmoknak csak nemrég kezdődött - nagyrészt annak a forradalmi átalakulásnak köszönhetően, ami a 120 dollármilliárd bevételt realizáló szoftveriparban jelenleg folyamatban van. (094/2006) Forrás: http://money.cnn.com 17
)' Alkalmazáspiacon szárnyal a SaaS A Web 2.0 kialakulásának egyik kísérőjelensége, hogy terjed a szoftverek (komplett alkalmazások vagy "csak" webszolgáltatások) igény szerinti használata a weben (Software as a Service). Ezt a fejlődést segíti elő a világ első alkalmazásmegosztó szolgáltatása a salesforce.com AppExchange-je, amely "demo könyvtára" és egyben online "piaca" a vállalati alkalmazásoknak. Mint kiderült azonban, ez másra is jó: maguk a szoftvergyártók is ezen a szolgáltatáson keresztül tudják saját magukat értékesíteni. A kockázati tőke által finanszírozott, ún. igény szerint szolgáltató (on-demand) új vállalkozásoknak egy új kilépési lehetőséget is figyelembe kell venniük, amikor üzleti terveiket készítik. Manapság tulajdonképpen semelyiküknek sincs meg a kellő ereje, hogy végig ki tudjon tartani a sikeres tőzsdei bevezetésig (IPO) tartó úton. Legtöbbjük számára a legkedveltebb és egyetlen reális lehetőség a kereskedelmi értékesítés. A Web 2.0 induló vállalkozásai arról álmodoznak, hogy hamarosan kiválasztja őket a Google. Most azonban már bármelyik ilyen "igény szerinti" (on-demand) szolgáltatásokat nyújtó, induló vállalkozás, amely csatlakozik a Salesforce.com AppExchange nevű ökoszisztémájához (ecosystem), könnyen el tudja magyarázni a támogatóknak, hogy mi teszi az üzleti tevékenységüket vonzó felvásárlási céllá a Salesforce.com számára. Ez a taktika változtatását jelenti a legtöbb AppExchange-partner számára, mivel csatlakozásuk eredeti és elsődleges indoka termékeik piaci bevezetése volt a Salesforce.com majdnem 25000-es ügyfélbázisa számára. A Salesforce.com adja a legnagyobb koncentrációját az igény szerinti (on-demand) szolgáltatásokat váró vevőknek, és drámaian csökkenti az értékesítési és marketing költségeket a potenciális vevők eléréséig (habár hátrány, hogy már túl sok gyártó ismerte fel ezt, és csatlakozott, amivel a legintenzívebb versenyt lebonyolító olyan piactérré vált, ahol igény szerinti (on-demand) szolgáltatásokra vonatkozó ajánlatokat lehet kipróbálni és értékesíteni). Most már más lehetőséget (és kockázatot) is mérlegelni kell. Ahogy először a Sendia, majd nemrég a Kieden demonstrálta, az AppExchange-partnerré válás megnöveli a cégek láthatóságot a Salesforce.com számára, és egy esetleges felvásárlás küszöbére teszi őket. (Vigyázat: nem szabad túl naggyá válni, a Salesforce.com előnyben részesíti az alkalmi vételeket!) (095/2006) Forrás: http://blogs.zdnet.com )& Könyvkiadók a Google ellen Könyv digitalizálási projektjének elindítása óta támadják a Google-t a nagy kiadók. A jogvita lényege, hogy a kiadók szerint a hozzájárulásuk lenne szükséges a könyvek szkenneléséhez még akkor is, ha a Google nem bocsátja felhasználói rendelkezésére a beszkennelt tartalmat, hanem csupán a keresett kifejezéseket tartalmazó könyvek listáját jeleníti meg. Hogy részesülnek-e egyáltalán a kiadók a Google beszkennelt könyvekhez kapcsolódó egyes bevételeiből, és, hogy milyen arányban, jelentős mértékben függ a jogviták kimenetelétől. Pessimists in the printed world have drawn parallels between Google's digitisation of books and the ending of Britain's net book agreement in the early 1990s. But just as relaxing restrictions on how books are priced led to a renaissance in reading, as booksellers launched marketing ploys such as "three for two" offers, Google's attempt to free the knowledge locked in pen and ink could be a revolution for the better. Google's Book Search programme has two sides. It has co-opted thousands of publishers into its partner programme, which gives Google's millions of users a chance to discover and then buy books, but it is Google's library project that has infuriated those same publishers.the fire was lit over a year ago when Google announced plans to work with five libraries to digitise their books as part of its Print Library project, and make the information gleaned accessible within its online search engine through Google Book Search, already available in test form.the publishing industry raised the alarm, claiming the process infringed its most valuable asset, copyright. Nigel Newton, chief executive of Bloomsbury, the publisher of the Harry Potter series, tore into Google, labelling the search engine's plans as "literary predation". In a speech to mark World Book Day this year, he added that copyright laws were being flouted to provide "window-dressing for a search engine". (096/2006) Forrás: http://business.guardian.co.uk 18
)% Pénzpiaci lehetőségekre figyelmeztet a szoftver A globális pénzpiaci változásokat figyeli az egyik szoftverrendszer. Gyorsan kell reagálni, mert ma már a távoli tőzsdék is jelentős hatással vannak egymásra. A gyors gépi elemzés a döntéshozatali folyamatot rövidíti le. A módszer előnye, hogy utólagos döntéselemzést is lehet végezni, ami javíthatja a döntéseket a jövőben. A small Edmonton company is nearing completion of a software program that scans global financial markets to find the best opportunities to trade financial securities. The N1 Expert trading system, being developed by Titan Trading Analytics Inc., can tell an investor when to buy or sell any security -- and can automatically execute the trade. N1 Expert monitors secondby-second trading activity of thousands of securities issues. It uses "textbook technical analysis" and pattern recognition based on artificial intelligence to discover promising opportunities, Titan director Philip Carrozza explained. Technical analysis ignores fundamental factors such as a corporation's earnings or growth rate. This controversial approach focuses on short-term trends, especially rising or falling prices and volumes. More than half of trading volume on the New York Stock Exchange is driven by computers that apply technical analysis in complex "black box" calculations, Carrozza said. "It is generally accepted on Wall Street that black box trading is the future." One advantage is the breadth of markets and securities that can be monitored. Another edge is the speed of execution, especially in selling a security whose price is dropping. "By the time your brain says 'I'm in trouble,' the software already has sold it," Carrozza said. (097/2006) Forrás: www.canada.com )' A HP felvásárolja a Mercury Interactive-ot A HP régóta egyike a legnagyobb szállítóknak a szolgáltatás- és rendszermenedzsment eszközök területén. Ami nagyon hiányzott a portfóliójából, az egy olyan eszközkészlet, amely az üzleti alkalmazások terén is hasonló felügyeleti és kezelési lehetőségeket biztosít. Ennek hiánya pedig azért vált kritikussá, mert a vállalatirányítás és az IT-irányítás összhangjának (azaz az üzletközpontú IT-irányítás, az ú.n. IT governance) megteremtése ma a vezető vállalatok egyik kiemelt fókuszterülete. A képesség ennek elősegítésére így biztosabb piaci pozíciót jelent a HP-nek - különös tekintettel a szolgáltatás-orientált architektúrákra (SOA) alapuló megoldások gyorsan fejlődő piacán. Az üzletközpontú menedzsment az a SOA-nak, ami a rendszermenedzsment az adatközpontoknak. Így okos döntés a HPtól a Mercury Interactive felvásárlása: a HP jó áron egy erős céget kap a Szilícium-völgyből, rövid időn belül megerősíti pozícióját a SOA-menedzsment piacon, egyúttal kiszélesíti eszközkészletét az alapértéket képviselő rendszermenedzsmenttől az alkalmazások életciklus-menedzsmentjének irányába. Ez a merész lépés lehetővé teszi a HP számára egyrészt, hogy megerősítse rendszermenedzsment-oldalát - gyorsan alkalmazva a Mercury BTO (Business-Technology Optimisation) alaptermékeit az alkalmazások teljes életciklusának menedzsmentjére (követelménytervezéstől az alkalmazások leselejtezéséig) -, másrészt, hogy a HP-t a SOA-menedzsment vezető pozíciójába helyezze. A Mercury-val a szárnyai alatt a HP így még jobb történet tud mondani a vállalatoknak arról, hogyan segítheti őket az alkalmazások, szolgáltatások és infrastruktúra teljes költségének csökkentésével - az alkalmazások éles üzemeltetése előtt, annak folyamán ill. azután. További haszon származik abból, ha a HP össze tudja kapcsolni azt, ami az alkalmazásokkal az éles üzemeltetés alatt történik, azzal, ami az alkalmazások bővítése vagy karbantartása során. Mivel így a komplex alkalmazásoknál is egyszerű és közvetlen visszajelzésekre nyílik lehetőség, ezért beláthatatlan hatékonyságnövekedésre van kilátás a használat, a fejlesztés és a továbbfejlesztés területén egyaránt. A SOA-menedzsment terén közvetlenül abból származik a képesség, hogy januárban a Mercury megvette a Systinet-et. A Mercury-nak ez a saját merész húzása tette valószínűleg a HP-üzletet egyáltalán lehetségessé, mivel kimozdította a Mercury-t abból az előnytelen pozícióból, hogy alulértékelt, készleteit készpénzen kiárusító gyártónak tekintsék, miután a Nasdaq beszüntette részvényeinek kereskedését az elmúlt évben. (098/2006) Forrás: http://blogs.zdnet.com 19
+* Jobbá teszik-e életünket az infokommunikációs technológiák? A SOCQUIT projekt azt a kérdést vizsgálja, hogy az infokommunikációs technológiák javítják vagy rontják az életminőséget. A kutatók megvizsgálták az ICT-nek az életmódra, a időskori munkavégzésre és a helyi közösségekre gyakorolt hatását. Az új technológiák terjedése, a társadalmi jólét és az életminőség közötti direkt kapcsolat időről időre vitákat vált ki a közgazdászok és a szociológusok közt. Csak valós felmérésekkel, vagy a folyó kutatások további elemzésével lehet választ adni a felmerülő kérdésekre. A jelenlegi digitális forradalomban az információs és kommunikációs technológiák (ICT) javítják az életminőséget és elősegítik a társadalmi interakciókat, vagy éppen a társadalmi hálózatok ellen hatnak? Az IST SOCQUIT projekt azt tűzte ki célul, hogy talál választ erre a kérdésre. "Vegyük a televíziót egy példának. Azt mutatja, hogy az emberek eltávolodnak a valódi kapcsolatoktól a családjukkal és a barátaikkal. Ugyanaz történhet a számítógéppel és az Internettel?" kérdezi Jeroen Heres, a SOCQUIT projekt koordinátora. Ezzel megkérdőjelezi a technológia terjedése és a társadalmi jólét közötti direkt kapcsolatot. A SOCQUIT az európai szocio-ökonómiai kutatásokat elemezve, megvizsgálta a az ICT hatását az életünkre és az életminőségünkre. A projekt megvizsgálta: Vajon az ICT hatással van-e az álláskeresésre ha dolgozhatunk vele nyugdíjas korunkban is, ahogyan öregebbé válunk? Vajon ha a helyi kezdeményezések jobbak, mint az országos átlag, akkor igaz-e, hogy a betelepülő idegenek valóban ki vannak-e zárva a digitális hullámból? A cél az volt, hogy a politikusoknak jobb útmutatót nyújtsanak arról, hogy az ICT mennyire és hogyan változtatja meg a társadalmi életet. és segítsék őket a döntés előkészítési eszközökkel, amelyek a lehetséges politikai módszereket mutatják. A projekt zárójelentése több megállapítást tesz az ICT-ről és annak hasznáról vagy lehetséges káráról. (099/2006) Forrás: http://istresults.cordis.europa.eu (# Két fázisú azonosítás jelszavakhoz Az ID Vault nevű termék segítségével biztonságosabbá válik az azonosító-jelszó páros használata. Az eszköz gyártójának nagy volumenű értékesítési tervét a tavaly bevezetett, az on-line banki szolgáltatások biztonságának növelését megkövetelő előírások teszik reálissá. Az ID Vault által használt technológia nem újdonság, azonban a termék várható üzleti sikere jól példázza a biztonsági megoldások iránti kereslet és a szabályozási követelmények közötti szoros összefüggést. With 63 million American adults banking online and millions falling victim to identity theft, GuardID Systems, a San Mateo, Calif. startup, forecasts shipping 250,000 ID Vaults. The company boasts a consumer security device that protects against phishing, pharming and keystroke logging. ID Vault, a single-function USB token, contains a smart card chip that stores user names and passwords for all online accounts. Users can plug the "digital vault" into their PCs and click on icons for secured favorites. From there, they can choose the accounts they want to access. Pages loads automatically, saving the effort of launching browsers. The device sends encrypted data without requiring users to type access codes. ID Vault relies on proprietary software to monitor and update IP addresses on a database of 4,000 financial institutions. If a cracker tries redirecting users to an invalid site, the program warns that it is not "compatible." If someone steals an ID Vault and attempts to log on to the owner's accounts, the information is wiped from the memory after three unsuccessful logon attempts - but not before giving the opportunity to insert the 20-digit serial number that came with the device. The Federal Financial Institutions Examination Council decided last year to require banks to institute a two-layered authentication approach to prevent identity theft and account fraud. The council did not endorse specific technology, but identified USB tokens as one possibility. The council noted that the devices are difficult to duplicate, tamper resistant, user-friendly, convenient, and simple to implement. (0100/2006) Forrás: www.informationweek.com 20