WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ 2015 Tartalom Hírmondó AUGUSZTUS 10. évfolyam 119. szám 2-3 Magyarok itt és ott 4 Híres magyarok- 5 Nyári Krisztián: 6 Gyerekeknek Pályázat 7 Kálnay Adél meséiből 8 Tóth Alpár mesél 9 HUMOR 10/a Leopold Erika receptje 10/B Magdus írta Magyarországról 11 Nagy Vendel Ízes történetek 12 Gyimóthy Gábor Nyelvőrködés 13 Lilike elment Szent István és Gizella a kép Szegeden készült 2015. július 07. A wellingtoni megemlékezés 2015. augusztus 23 án lesz Programjáról részletesen a 15. oldalon olvashat. 14 FÉSZEK hírek 15 15-15-ig 16 Kiadó és kapcsolatai Hirdetések Új-Zéland és Magyarország között 10 óra az időeltolódás!
2.oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ MAGYAROK ITT ÉS OTT 2014-ben még meglátogattam Aucklandban Schwanner urat, de sajnos akkor már nem volt olyan szellemi állapotban, hogy vele sikerüljön interjút készítenem. Schwanner Jánosról írt - címlapi beharangozón is - a Magyarországon megjelenő FourFourTwo sportmagazin. Arról a Schwanner Jánosról, akiről én először Dluhopolszky László vagy ahogy jobban ismerjük DLUHO karikaturistától hallottam, akinek a nagybátyja volt. Dluhó jóvoltából sok mindent megtudtam az életéről, aki elhunytakor ezt irta ki Facebook oldalára: Szeretett nagybátyám Schwanner János labdarúgó edző, 94 éves korában elhunyt Aucklandban. Ö volt az új-zélandi labdarúgó csapat szövetségi kapitánya 1974-ben. János az egyetlen magyar játékos, aki a brazil Flamengóval bajnokságot tudott nyerni 1953-1954-ben. Mint edző, bajnok lett a chilei Colo Coloval. Európában a Grazi AK, a FC. Brugge. Lutzern, az FC Zürich edzője volt. Edzősködött Dél -Afrikában, Ausztráliában és Új- Zélandon is. A " Világcsavargónak" nevezett edző Aucklandban telepedett le. Még foglakozott a távoli ország fiatal labdarúgóival is. Sokoldalú ember volt. Fiatalon felvették a Zeneakadémia zongora szakára. Kitűnő szertornász, labdarúgó és énekes is volt egy személyben. 1954- ben dalversenyt nyert Montevideóban. Nyugodjon békében. A 2015-ös úszó-világbajnokság Magyar sikerek: úszó, műúszó, műugró és hosszútávúszó-világbajnokság július 24. és augusztus 9. között rendezték Kazánban, Oroszországban. Ugyanitt, és ugyanekkor zajlott a férfi- és női vizilabdabajnokság is. Vizilabdázóink alul teljesitettek, hatodikként végzett a férfi csapat, a lányoknak csak a 9. hely sikerült. Minden sportágat figyelembe véve Kína végzett az élen a kazanyi vizes világbajnokság éremtáblázatán, csak a medencés úszókat számolva az Egyesült Államok. Arany: Hosszú Katinka (400 és 200 m vegyes), Cseh László (200 m pillangó) Ezüst: Cseh László (100m pillangó), Verrasztó Dávid (400m vegyes) Bronz: Hosszú Katinka (200m hát) Kapás Boglárka (1500m) Cseh László (50m pillangó), Gyurta Dániel (200m mell) Budapestre érkezett a világ leghosszabb villamosa Összeszerelték az első hosszabb kivitelű, 56 méteres CAF-villamost a BKV Fehér úti járműtelepén - számolt be a Facebook-oldalán a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken. A járművek szintén teljes hosszukban átjárhatók, alacsonypadlósak és klimatizáltak, 345 utast vihetnek. Korábban a spanyol gyártó már több CAF-villamost is leszállított Budapestre, a rövidebb, 36 méteres szerelvények a budai fonódó villamoshálózaton, valamint a 3-as vonalán közlekednek majd. A hoszszabb szerelvények az 1-es vonalára kerülnek.
10. évfolyam 119. szám 3 oldal MAGYAROK ITT ÉS OTT Nemes Jeles László Saul fia című filmje is bekerült a szeptember 10-én kezdődő torontói filmfesztivál programjába - hangzott el a fesztivál szerdai sajtótájékoztatóján. A torontói az elmúlt tíz évben a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljává nőtte ki magát. Itt mutatják be mindig a második félév amerikai filmtermésének javát, azokat az alkotásokat, amik aztán az évvégi díjszezonban fontos szerepet játszanak. A programban többek között a következő sztárszínészek Oscar-vadász filmjeit találhatjuk: Johnny Depp (Fekete mise) Kate Winslet (The Dressmaker) Julianne Moore (Maggie's Plan) Nicole Kidman (The Family Fang) Emma Watson (Colonia) Eddie Redmayne (The Danish Girl) Bryan Cranston (Trumbo) Továbbá Torontóban lesz a világpremierje Ridley Scott javarészt Magyarországon forgatott Mentőexpedíció című sci-fi filmjének is. Mónus József (képen a gépész üzemmérnökből lett hagyományőrző íjász. Forrás: Hartl Nagy Tamás) - megismételve korábbi sikerét - ezúttal is pontosan 467 méteres eredménynyel nyerte a korlátlan erejű íjak kategóriáját, csak ezúttal jelentős ellenszélben, 62 méterrel megelőzve a több mint 400 fős mezőnyt. További két kategóriában is sikert értek el a magyar íjászok: Balogh Csaba és Balogh Kristóf is aranyérmet nyertek, ők a törökök hagyományos versenyszámában, a putalövésben győztek, ahol egy korsó alakú célt kell eltalálni. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja SINKÓ LÁSZLÓ 76. életévében halt meg. Sinkó 1962-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1962 1966 között a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, majd 1966-1982 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. Tizenkét szezont töltött itt. 1994 és 1998 között az Új Színház színésze, 1998 2003 között szabadúszó volt; 2003 óta a Nemzeti Színház tagja. Hosszú ideig volt Anthony Hopkins állandó magyar szinkronhangja. Többször szólaltatta meg Jack Nicholsont, Gene Hackmant és Leslie Nielsent, valamint a Macskafogóban Nick Grabowskit is. Két alkalommal rendezőként Halleluja (1995); Nyugállomány előtt (2001) is bemutatkozott. Kurtág György kitüntetése Madridban A komponisták számára egyik legjelentősebb nemzetközi elismerést, a spanyol BBVA bankcsoport alapítványának A Tudás Határai elnevezésű díját vette át Kurtág György zeneszerző júniusban Madridban. Kurtág György a díj átvétele után elmondta, hogy 2010 óta dolgozik első operáján, amely Samuel Beckett Végjáték című művéből készül, majd egy részletet olvasott fel a szövegből. A 89 éves, évek óta Franciaországban élő művész a sajtótájékoztatón a készülő operáról azt mondta: "Lehet, hogy meghalok mielőtt befejezem, de az utolsó percemig Beckett interpretálója akarok lenni". Hozzátette, hogy a darab mind a négy szereplőjével azonosulni tud, és megpróbálja közvetíteni, hogy mi történik a lelkükben. "A zene nyelv, olyan mint a beszéd. Ugyanaz a szintaxisa mint egy szövegnek" - fogalmazott, miközben arról beszélt, hogy művei előadóitól azt várja: tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy megértsék a darab struktúráját, mert anélkül nem ér semmit. Kurtág Györgynek a Zeneakadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia jelölése nyomán ítélték oda ezt a díjat. GYORS és gépíró világbajnokság A gyorsírás kategória mindhárom dobogós helyén magyar versenyző végzett! Gyorsírás kategóriában Ferenc Zsuzsa az első, Vicai Erika a második, Árvayné Dani Judit pedig a harmadik helyen végzett; mindhárman parlamenti gyorsírók. A világbajnokságot július 18. és 24. között rendezték meg Budapesten, 35 ország mintegy 550 versenyzőjének részvételével. A világbajnokságokat kétévente tartják, az idei volt az ötvenedik. Legutóbb negyven éve, 1975-ben érkezett a mezőny a magyar fővárosba.
4. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ HÍRES MAGYAROK MAGYAR HÍRESSÉGEK Lakatos Menyhért (1926. április 11. 2007. augusztus 21.). 2007. augusztus 21-én halt meg Lakatos Menyhért, magyar cigány író, vagy ahogy nevezte magát: író cigány. Az első, akinek írásai százezres példányszámban jelentek meg Magyarországon és külföldön is. Elképzelhetetlen szegénységből jött. Pedig apai ágon ősi erdélyi földbirtokos családból származott. Nagyapja Boncza Miklós országgyűlési képviselő, Ady Endre apósa, Csinszka édesapja volt. Apám erőszakgyerek volt - mesélte később. A csucsai kastély háznépéhez tartozó fiatal cigánylány csak egy éjszakára, vagy annyira se kellett a méltóságos úrnak. A fiára utána rá se nézett, így ment ez. A cigánysoron mégis mindenki Bonczának hívta a világos bőrű fiút, és később a vésztői telepen 1926-ban született sötét bőrű unokát is. Mégsem az apa, hanem az írástudatlan édesanya érezte úgy, hogy a fia többre hivatott, mint hogy a telepen maradjon. A sárból épült putriból minden nap teknőben fehérre mosott ingben küldte a fiát a falusi iskolába. A tanító mindig vele büszkélkedett a tanfelügyelőnek: Halljuk csak a kis négust! Arra persze nem volt esély, hogy tovább tanulhasson a hat elemi után, túl sokba került. Egy kegyetlen szerencsének köszönhette, hogy mégis. Egy vésztői vadásztársaság mulatságán, ahová bohócnak hívták a cigánygyerekeket, az urak többet ittak a kelleténél, lövöldözni kezdtek. A holtrészeg gimnáziumi igazgató rálőtt a kisfiúra, aki súlyosan megsérült, majdnem belehalt a több száz söréttől származú sebesülésbe. A konkurens vadásztársaság vezetői rábeszélték az anyát, hogy indítson pert. Az igazgató megijedt, pénzt ajánlott. Az asszony ezt visszautasította. A következő ajánlat már arra vonatkozott, hogy a fiút tandíjmentesen felveszik a gimnáziumba. Ezt már elfogadták. Így lett Lakatos Menyhért a megye, de talán az egész ország első cigány gimnazistája. Az apja nem örült igazán: Lehetett volna nagybőgős, vályogvető, akár lókupec is, de nem fűlött hozzá a foga, inkább a sok büdös könyv kell neki. A fiú sem érezte jól magát az idegen világban, hazavágyott. Az anyja mégis meggyőzte: A cigányoknak benned van minden reményük. Ha te tanult ember leszel, mindenki láthatja: egy cigány is kiemelkedhet, boldogulhat. Az ingyenes iskola is sokba került: a ruhák, tanszerek árát szó szerint kiéhezte a család. Kitűnő tanuló volt. Az érettségi előtt azonban vége szakadt a tanulmányoknak. 1944-ben a fiatal fiút két nővérével együtt Birkenauba deportálták. Kísérleti állatokként bántak velük: Az ember olcsóbb volt, mint a fehéregér - mesélte később. Leszíjazva betették egy kádba, és lehűtötték a testét 22-23 fokra. Aztán két társa közé fektették meztelenül: az érdekelte őket, hogy át tudják-e adni neki a testük melegét. Aki kibírta, túlélte. Aki nem bírta ki, megfagyott. Menyhért túlélte, a nővérei meghaltak. Hazaérkezve folytatta a gimnáziumot, majd a Műegyetemre került. Akkor már írogatott is, többnyire az asztalfióknak. Az írástudatlan nagybátyjától hallott régi cigány meséket írta le először, aztán verseket, novellákat. Üzemmérnök lett. Fiatal diplomásként kis házat akart építeni a családjának, de akkoriban éppen nehezen lehetett téglához jutni. Eszébe jutott, hogy a nagyszülei még vályogvetésből éltek. Egy téesz használaton kívüli épületében néhány telepi cigánnyal elkezdett téglát gyártani. Először csak magának, később már eladásra. Egy év múlva már 150-en voltak a munkások, tisztes keresettel. Két év múlva fürdőszobás házak épültek a téglagyár mellé, három év múlva már óvoda és iskola is. A felesége elvált tőle, mert minden pénzét a téglagyárra költötte. A családtagokkal együtt 500 embert hozott ki a putriból. A negyedik évben a téesz megijedt, hogy a bérelt területen egy cigányember megvalósította a valódi kommunizmust, és felmondták a bérletet. A dolgozóknak be kellett lépniük a téeszbe. Az ötödik évben a téeszesített téglagyár bezárt, a gépeket széthordták, az embereket szélnek eresztették. Lakatos megint újrakezdte. 44 éves volt, amikor a gyerekei beküldték az Új Írás irodalmi pályázatára a fiókban talált novelláit. Megnyerte. Onnantól kezdve sorra kapta a felkéréseket. Versekre, elbeszélésekre, mesékre, végül egy regényre is. Megijedt a feladattól, visszautasította. A kiadó erre megküldte neki az előleget. Akkor úgy érezte, nincs más választása. A gyermekkor telepi éveit feldolgozó Füstös képek rendkívüli siker lett. Néha megrázóan tárgyilagosan beszél a nyomorról, mint a Puszták népe, máskor beleszövi a tábortűznél hallott meséket a mindennapokba, mint a Száz év magány. Százezer példány kelt el a négy kiadásból itthon, s ennél is több külföldön. Innentől kezdve az írásból élt. Azon kevés cigány értelmiségiek egyike volt, akit minden irányzat, frakció egyaránt tisztelt. 1973-tól szabadfoglalkozású író volt. 1986-ban megalapította a Cigány Kulturális Szövetséget. 1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke volt. 1992-től a Magyarországi Játékszíni Társaság elnökségi tagja volt. 1994-ben a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon. 2007. augusztus 21-én hunyt el 82 éves korában, cigány embernél valóságos matuzsálemi korban. MŰVEI: Füstös képek (regény, 1975) Angárka és Busladarfi (mesék, 1978) A hét szakállas farkas (mesék, 1979) A paramisák ivadékai (kisregény, 1979) Az öreg fazék titka (mese, 1981) Csandra szekere (elbeszélések, 1981) Akik élni akartak (regény, 1982) Hosszú éjszakák meséi (mesék, 1995) A titok (elbeszélések, mesék, 1998) Tenyérből mondtál jövendőt (versek, 1999) Irodalmi díjai József Attila-díj (1976, 1993) Füst Milán-díj (1976) A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1999)
10. évfolyam 119. szám 5. oldal Nyáry Krisztián - Igazi hősök Papp Simon a világ legjobb olajkutatója A 67 éves olajkutató mérnök nyugdíjazása után is mindennap dolgozott. Évtizedek óta a világ legjobbjának számított a szakmájában, ő tárta fel Magyarország, Románia, Szerbia, Horvátország, Törökország, Albánia, Kanada, Ausztrália és Új-Guinea legfontosabb olaj és gázmezőit. Amikor 1953-ban letettek az asztalára egy térképszelvényt kutatási adatokkal, tévedés nélkül mondta meg, hol érdemes fúrni. Munka után azonban nem mehetett haza, őrei visszavezették a cellájába. Papp Simon, a magyar olajbányászat megteremtője életfogytiglani büntetését töltötte a váci börtönben. A koncepciós perében szabotázs miatt kiszabott halálos ítéletét csakis azért változtatták meg, mert nélküle megbénult volna a magyar olajipar. Munkájáért cserébe külön kedvezményként megengedték neki, hogy havonta levelet váltson vidékre kitelepített feleségével. Sokáig nem értette, miért írógépen, aláírás nélkül jönnek a levelek. Hét év után engedték kegyelemből szabadon. Csak akkor tudta meg, hogy évekig az ÁVH levelezett vele halott felesége nevében, nehogy esetleg bánatában abbahagyja a munkát. Páratlanul becsületes szakember volt, akit a nyilasok és a kommunisták is szabotázzsal vádoltak, amikor kiapadt egy-egy olajkút. Pedig neki köszönhetjük, hogy Magyarország kőolaj- és földgáztermelő országgá vált. Képes volt egy területen a dombok formájából megmondani, hol érdemes kutatófúrásokat végezni. Nem véletlen, hogy 1920-ban a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a brit Anglo Persian Oil Company is felfigyelt tehetségére, és szerződést ajánlott neki. 12 évig tárt fel kőolajmezőket a világ számos országában, lényegében egyfolytában utazott. Albánia, Jugoszlávia, Németország vagy Törökország mellett nemcsak az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában volt szükség a szaktudására, hanem olyan egzotikus országokban is, mint Új-Guinea, Tasmania vagy a Fidzsi-szigetek. 1932-ben elege lett a világjárásból. Hazatérése után a kormányzati illetékesek helyett a világ legnagyobb olajvállalata, a StandardOil vezetőit sikerült meggyőznie arról, hogy érdemes pénzt áldozni a magyarországi kutatásokra. A cég bízott a világhírű szakember véleményében, és egy leányvállalatán keresztül koncessziót vásárolt a magyar államtól ásványolajfélék kutatására és bányászatára a Dunántúlon. Főgeológusnak Papp Simont kérték fel. 1941 végén Magyarország megszakította a diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, a MA O RT amerikai vezetőit kiutasították az országból. A kormány német nyomásra kezdettől a termelés növelését szorgalmazta, akár a kutatások rovására is. Papp megpróbálta elmagyarázni nekik, hogy a kutak hozama egy idő után csökkenni fog, és ha nem tárnak fel újabbakat, akkor pótolni sem tudják majd a kiesést. Nyugdíjba vonult, de tanácsadóként bejárt a munkahelyére, aktív időskorra készült. 1948. augusztus 12-én feleségével együtt egy vidéki útról tért haza, amikor a háztartási alkalmazottól arról értesült, hogy előző nap a politikai rendőrség kereste. Visszajöttek érte. Feleségének annyit mondtak, csak néhány órára viszik el, hogy tanúvallomást tegyen. Hét esztendeig nem mehetett haza. Az emberi sorsok érdekelnek, erről írok. Előző két könyvemben arról meséltem, hogyan formálja az emberi sorsot a szerelem. Most arról, hogyan tehetnek hőssé valakit a személyes döntések. A könyvben szereplő 33 magyar ember igazi hős, akik a megfelelő pillanatokban jól döntöttek, és aztán képesek voltak kitartani a döntésük mellett. Hősök, akik a nehezebb utat választották, és kisebbségben maradva is az igazságot képviselték. Vagy egyszerűen csak végig mertek menni a saját útjukon, úgy, hogy másoknak ezzel példát mutattak. Kiválasztásuk teljesen szubjektíven történt, ők az én személyes hőseim. Nyáry Krisztián 1955 júniusában engedték szabadon kegyelemből, miután egy római nemzetközi olajkongresszuson számos külföldi tudós szót emelt a szabadon bocsátása mellett. 70 évesen újra munkát kellett vállalnia. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt beosztott geológusaként dolgozott tovább nagy szakmai alázattal. 1962-ben mehetett másodszor is nyugdíjba. A világ egyik legjobb geológusa 85 évesen hunyt el. Élete végéig küzdött a rehabilitációjáért, de nem szolgáltattak neki igazságot. http://www.lira.hu/hu/ekonyv/szepirodalom-1/igazi-hosok-33-magyar-ekonyv-epub-mobi
6. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ GYEREKEKNEK Alkotó (rajzoló-festő) verseny augusztus hónap győzteseinek képei: Mindkét győztes alkotása most Szerbiából érkezett, de érdemes megnézni a többi képet is, mert bevallom, nagyon nehéz volt a választás! Ledenski Jovana korát meghazudtoló művészi képet küldött az aranyos cicacsaládról. Patarcsity Edina pedig nagyszerű érzékkel emelte ki a cicái jellemzőit. Következő hónap témája: Gratulálunk tanáruknak is! A KUTYA A beküldési tudnivalók: A kép neve: gyerekneve_életkora_honnan.jpg (ne legyen ékezetes betű!!!) Dicsérő oklevelet kaptak az Igazgyöngy AMI tanulói közül: Gajdács Zita Miklósi Anna Vasvári Szabolcs Mindhármuk különleges látásmódja és ábrázolása keltette fel a zsűri figyelmét! A szerbiai gyerekek közül pedig Ökrös Kyra érdemelt ki dicséretet. Köszönjük és további szép képeket! Beküldési határidő: Szeptember 10.
10. évfolyam 119. szám 7. oldal GYEREKEKNEK Kálnay Adél József Attila díjas írónő engedélyével a TÜNDÉRHAJSZÁL című könyvének meséit ebben a sorozatban jelentetjük meg! Az egész nap várakozásban telt. Fanni mindenkit megkérdezett, akivel csak találkozott. - Te ismered a pindurokat? kérdezte Luci cicát. - Miau, kik azok? Talán egérfélék? nyalta meg a száját Luci. - Jajj, nem, dehogy! ijedt meg Fanni meg kell ígérned, ha találkozol velük, nem bántod őket. - Megígérem! bólintott rá Luci cica és futott pillangót kergetni. - Te ismered a pindurokat? kérdezte Kismókit. Kismóki Zsuzsáéknál lakott, mióta Fanni megtalálta és legnagyobb szomorúságára nem vihette haza. Várt, sokáig várt, de sehonnan nem jött válasz. Fanni odaszaladt kisanyukájához. - Ez rettenetes! - Mi olyan szörnyű? simogatta meg anyukája. - Az, hogy senki nem tud a pindurokról semmit. Teri nénin kívül, persze. - Édes kislányom! A pindurokat te fogod felfedezni. Aztán majd mesélsz róluk mindenkinek. - Tényleg! vidámodott meg Fanni én leszek a felfedezőjük, hurrá! - Lakásba nem való kutya jelentette ki apa nagyon határozottan ha majd lesz kertes házunk, akkor jöhet. Kismóki nem volt jókedvében. - Remélem azok a pindurok nem rabolnak elásott csontokat! morogta. - Ugyan, ugyan, hogy rabolnának! nevetett Fanni. - Akkor jó! Ugyanis éppen elrabolta valaki a kerítés tövébe ásott csontomat. A legjobb velőscsontomat! mérgelődött Kismóki. - Ó, te szegény! simogatta meg Fanni ne félj, hozok én neked finom csontocskát! Fanni elment a lovardába is. - Ismeritek a pindurokat? kérdezte a lovaktól. A lovak azonban csak a fejüket ingatták. Akkor Fanni kiment a rétre, s elkiáltotta magát: - Ki ismeri a pindurokat?
8. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ TÓTH ALPÁR - MESÉLI Ma már magyar állampolgár. Kézdivásárhelyen született, Kolozsváron tanult, majd onnan került Prágába. Pestre indult, de Angliában kötött ki. Most Pesten él, de munkája gyakran röpteti őt Európa különböző országába. Megismerkedésünk óta szorgalmasan küldi jegyzeteit. Írásai mindennapi öröméről-bánatáról, sorsának alakulásáról, gondolatairól szólnak A talált pénz avagy zuhanás a szürreálisba Egy számomra kedves és már sokszor emlegetett személy, Marika néni szokta mondogatni: Nincsenek véletlenek, csak végzetek. Ha a következő kis, egyébként valóságban is megtörtént eseménysort olvassa majd valaki, akkor biztosan rádöbben: mennyire igaz ez a mondás. Élt az Úr 1940-dik esztendejében két jó barát: Bodó Pista és Kovács Jenő. Mindketten az első világháború éveiben születtek, apjukat (akik ugyancsak barátok és szomszédok voltak a maguk idejében) egészségileg megroppantotta a frontszolgálat, a nélkülözés, anyagilag pedig az 1921-es földreform, amikor mindkét család elvesztette egyébként nem nagy, de biztos megélhetést biztosító erdejét. Pista és Jenő így csak az általános iskolát végezhette el mert további taníttatást a családjuk nem tudott fizetni, utána mindketten mesterséget tanultak Brassóban: Pista asztalosnak, Jenő pedig szabónak tanult. Ez már az harmincas évek elején történt, amikor nagyon nehéz volt az élet, különösen ha ember kissebbségi magyar volt. Keservesen, sok nélkülözéssel elvégezték a tanonciskolát, letették a gyakorlati vizsgát is de munkát mégsem találtak sehol sem. Így aztán lementek Bukarestbe. Előbb Jenő, aki nagy nehezen bekerült egy zsidó bankár villájába fűtőnek. Majd pár hónap múlva Pista is, ő Jenő pártfogásával a bankár egyik építkezési telepén darukezelő lett. Nem sok idő telt el, talán egy év vagy kettő amikor megjött a bécsi döntés híre: Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. A két barátot mint renitens magyart azonnal elbocsátották, munkát sehol sem találtak és hamarosan, 1940 szemptember végén kitoloncolták őket vissza az akkor már magyar világ -nak számító Háromszék vármegyébe. Merthogy innen származtak mindketten, mégpedig a legkeletibb községből, Bereckből. Pénzük nem volt sok és otthon sem várta őket jómód, így jobb híján felcsaptak erdőkerülőnek a községi erdőbirtokon. Mellesleg egy-egy őzet, fiatal vaddisznót, vadnyulat is megeresztettek, hogy a keresetet pótolják, akkoriban épp elég baj volt úgy is, semhogy bárki ilyen apróságokra felfigyeljen. Ez az élet aztán nem sokáig tartott. 1940 ősze szokatlanul meleg, enyhe volt, még novemberben is langyos, szinte tavaszias idő volt. A két barát szokásos járőr-útján volt a Kárpátokban, amikor egyszer a fák sűrűjéből köhögésszerű hangra figyeltek fel. A hang emberre vallott hát odasiettek. Azonban őket is meghallották, mert mire odaértek már csak egy nagyszakállú, haldokló embert találtak készsúrással a mellén és rohanó lépések zaját. Belőttek ugyan a fák közé de eredménytelenül és ráadásul közben az öreg is meghalt, anélkül, hogy bármit mondhatott volna. Irat nem volt nála semmilyen. Mindössze egy ezüst zsebóra, B.M. monogrammal. Az öreg mellett gyanúsan szabályos levélhalom beletúrtak és két zsákot találtak. Az egyik tele volt finom ezüstneművel és súlyos, régi réz gyertyatartókkal. A másikban egy táska volt. Benne 90000 pengő. Akkoriban hallatlan összeg. Jókedvűen indultak vissza a faluba, hiszen most már gazdag embernek tartották magukat - az erdő szélén várta őket a szekerük úgyhogy gyorsan haladtak. Nem sokkal később egy tisztáson találkoztak gyermekkori barátjukkal és szomszédjukkal, az én nagyapámmal. Benne megbíztak így sietősen elmesélték neki ami történt, mutatták a pénzt és az értéktárgyakat és emlékül odaadtak neki egy gyertyatartót. Majd elköszöntek, mondván, hogy este találkoznak egy decire a kocsmában. De ebből semmi sem lett. Sem Pistát, sem Jenőt soha senki nem látta többé, sem Bereckben sem másutt. Ami furcsa, mert csak arra mehettek, hátuk mögött a lezárt határ, másfele út nem vezetett. Soha nem hallották hírüket sem, pedig később mint hadköteles legényeket a csendőrség is kereste őket. Nem maradt semmi más, mint a gyertyatartó. Évtizedekig a családunknál volt, magam is emlékszem rá. Nagyapám már rég halott volt, nagyanyám pedig egy nyári délutánon a kanapén szundikált, amikor kopogás után belépett egy ismeretlen, ősz szakállas férfi. Közvetlen a kredenchez ment és leemelte a gyertyatartót. Majd szó nélkül megfordult és elment. Nagyanyám, lévén már eléggé idős előbb azt hitte, hogy álmodik, de aztán meggyőződött róla, hogy a gyertyatartó csakugyan eltűnt. A szomszédasszony kint ült a tornácon ahonnan pont rálátott a mi ajtónkra és szerinte ugyan a huzat kinyitotta egyszer, de senki nem ment se ki, se be. Hogy mi történt? Fogalmam sincs. De hiú dolog azt hinni, hogy mindig mindent értünk és mindent meg lehet magyarázni. Van, ami csak úgy megtörténik. Szürreális. (a mellékelt fotó illusztráció)
10. évfolyam 119. szám Akinek humora van mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes! Miben hasonlít a hegyi pásztor és a sziklamászó? Mindkettő marhára vigyáz a hegyen. Mi lesz az ólomkatonából, ha átmegy rajta az úthenger? Lemezlovas. Miben hasonlít a láz és egy autó felrobbantása? Mindkettő jelzés a szervezettől. Milyen volt Gábor Áron hálószobája? Réz ágyú. Ki a legvonzóbb férfi? Mágnes Miska. Mi történik, ha a Mikulás karambolozik? Szánja bánja. Melyik a legnyugodtabb harci kutya? A bambull. Mi a skizofrén kedvenc filmje? Én-ek az esőben. Hogy hívják István király parton kísértő szellemét? Party Vajkrém. Hogy nevezik azt, amikor valakiért tűzbe teszed a kezed? Értesülés. Mi lesz a sárkányból, ha elrontja a gyomrát? Tűzhányó. Mi különbség a fizetés és az alagút között? Az alagutat fúrják, a fizetést faragják. Az alagútból ki lehet jönni, a fizetésből nem. Ki az? Kocsmában ül és se keze, se lába, se feje? Törzsvendég. Hogyan köszön a sebész? Kezét csonkolom. Ki mondta először: "Asszony kell a házba"? Kőmíves Kelemen. Mit csináljon a föld nélküli paraszt? Vessen magára! Miért érdekes ember a házmester? Mert este pálinkát iszik, reggel meg havat hány. Hogyan kezdődik a kannibál kupadöntő? Csak kóstolgatják egymást a csapatok. Mi a külön bség a szomszéd néni és a macskája között? - Semmi, mert a macskája is Maris.. - Képzeld, az én kutyám tud hazudni. - Na, ne etessél, bizonyítsd be! Mire odaszól a kutyájához: - Na, Buksi, mit mond a macska? - Vau-vau. -Mi a különbség a macska és a teknősbéka között? -A macska felpüffed a víz alatt. - Nézd csak! Az ott nem egy macska az autó előtt, alatt, mögött? Ahányszor a homokozóban játszottam, a macska mindig megpróbált betemetni. Egy emberke ujsághirdetést ad fel: "Kétéves vörhenyes kandurom megtalálójának egymilliót fizetek készpénzben." - Nem sok ez egy kandúrért? - kérdezi a hirdetésfelvevő. - Nézze - mondja az emberke, - ez a macska volt az anyósom egyetlen öröme. Különben is olyan helyen ástam el, hogy soha senki nem fogja megtalálni. A süketnémát kérdezi a felesége: - Miért ölted meg a macskát? - Mert folyton nyávogott. - De hát te süket-néma vagy! - Leolvastam a szájáról. - A vajaskenyér mindig a megkent oldalára esik, a macska mindig a talpára esik. - Mi történik, ha a macska hátára vajat kenünk? - De jó a kiscicának - sóhajt fel egy kaktusz. - Miért? - kérdi egy másik. - Mert őt mindig megsimogatják, minket meg nem. 9. oldal HUMOR - Mi a különbség egy kisebb hajó és egy pici cica között? - Az egyik torpedóromboló, a másik törpedoromboló. A székely bácsika Pestre utazik a rokonokhoz látogatóba és a fiára bízza a gazdaságot arra az időre, amíg távol lesz. Ahogy visszatér, a fia már várja a lovaskocsival a vasútálomáson. Elindulnak haza és beszélgetni kezdenek. Azt mondja az öreg: -Minden renben volt, fiam? -Igen apám. -Semmi baj nem történt? -Semmi apám. Az öreget nem hagyja nyugodni a dolog, és tovább faggatózik: -De tényleg semmi baj sem történt? -Hát. Eltört a villa nyele. -Eltört a villa nyele? Hogyan tört el a villa nyele? -Hát, mikor vittem a kutyát elásni. -Miért, megdöglött a kutya? -Igen. -Hogy történt? -Letaposták a lovak és a tehenek. -Letaposták? Hogy-hogy letaposták? -Megriadtak amikor kigyulladt az istálló. -Kigyulladt az istálló!? Mitől gyulladt volna ki az istálló? -Hát apám, átfújta a szél a zsarátnokot a nagyházról. -Hát az is leégett!? -Igen, de a macska a hibás. -Már hogy lenne a macska a hibás? -Felborította a gyertyákat, amikor ravataloztuk a nagymamát. -Meghalt a nagymama??! -Dehát...!!!!!!- Akkor ütötte meg a guta, Isten nyugosztalja, amikor édesanyám megszökött a postással -Megszökött a postással?! Hát akkor minden rendben van, fiam... -Hát ezt mondtam én is...
10. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ SÜSSÜNK FŐZZÜNK ERIKÁVAL http://johely.blog.hu/ http://egigeropaszuly.blog.hu/ KEKSZ Egy újabb keksz, ami olyan, mintha egészséges lenne. Pedig vigyázni kell ezekkel az apró édességekkel: tele vannak energiával, van a cukorban, a magban, kandírozott gyümölcsben. Ez utóbbi például nem egyenlő az aszalttal, előbbiben sok hozzáadott cukor van, utóbbiban elméletileg csak gyümölcscukor. Ezt a kekszet én kandírozott koktélparadicsommal szoktam készíteni, ha éppen nincs kéznél, a vörös áfonyával is nagyon finom. A vajat megolvasztom a cukorral, mézzel és vízzel együtt. Az aszalt gyümölcsöket apróra vágjuk. Hűlni hagyom. Közben összekeverjük a lisztet a zabpehellyel, majd összedolgozom a vajas keverékkel. Kis golyókat formálunk a masszából, tepsibe tesszük. 180 fokra előmelegített sütőben 8-12 perc alatt megsütjük. Kandírozott paradicsomot leginkább Kínában, de sokszor kínai boltokban is lehet kapni. 10 dkg vaj 2 ek víz 1 ek méz 10 dkg cukor 1 tk szódabikarbóna 11 dkg zabpehely (az apróbb szemű) 15 dkg liszt (5 dkg lehet teljes kiőrlésű) 4 dkg szezámmag 10 dkg aszalt sárgabarack 10 dkg kandírozott paradicsom (vörös áfonya) Fotó: Krumpli Béla Magdus irta Magyarországról : Elgyötört végtagokkal, karikás szemekkel ébredtem, a még most is a fejemben motoszkáló szörnyű álmomtól. Kótyagos fejjel botorkáltam ki a konyhába, hogy elkészítsem reggelimet. A finom feketekávé illatától kissé magamhoz tértem és mint minden reggel, számba vettem mit is kell elintéznem aznap. Mire a kávémat is megittam szobám ablakát elérte a Nap fénye és már kezdtem megtalálni önmagamat. Bizonyára nem vagyok egyedül, aki ilyen körülmények között éli meg ébredését, majd az azt követő órát. Erkélyemről kitekintve konstatáltam, hogy épp úgy jönnek, mennek az emberek mint más napokon, a virágaim szépen pompáznak, egész jó nap ígérkezik. Reméltem, hogy ehhez a jó naphoz, találok a neten is jó híreket, bekapcsoltam tehát a csodamasinát és elolvastam az első levelet, amit minden kommentár nélkül közreadok, mert szebben én sem tudtam volna megfogalmazni és ajánlani a leírt gondolatok betartását. Egy régi bölcselet szerint napjaink legszebb, legreményteljesebb szaka a reggel. Az előttünk álló nap, amikor még minden megtörténhet. Jöhet rossz hír, szomorúság, bánat, de reggelenként erre ne gondoljunk! Reméljük munkánk sikerét, gyerekeink, barátaink jóságát, harmóniában egészségünkkel. Vigyázzunk tehát, hogy a reggeli gondolatink mindig pozitívak legyenek! Mire elolvastam a levelet és természetesen egyetértettem vele, elsötétedett a szobám. Kitekintve észrevettem, hogy egy sötét felhő takarja el Napot és a vihar előjelei is mutatkoztak már. Óriási szélvihar kerekedett, jókora esővel, de utána felfrissült a levegő, hozta magával a pozitív gondolatokat. No ugye igaza volt a régi bölcseletnek, pedig az időjárásról szó sem volt benne és nem is rontotta el egy kellemesnek ígérkező nap kezdetét! Jó reggelt mindig, mindenkinek!
10. évfolyam 119. szám 11. oldal Nagy Vendel Ízes történetek nagy.vendi54@gmail.com http://megszolalok.blogspot.hu/ BENSŐSÉGES BELSŐSÉGEK A PIRÍTOTT MÁJ A Földön alapvetően három fő csoportba osztjuk táplálkozásuk szerint az állati élőlényeket, növényevők, ragadozók, és mindenevők. Vannak még kivételek, de elenyésző számban, például a nedvszívó rovarok, bogarak, hogy mást ne is említsek és persze a növények amik szintén a föld tápanyagainak felszívásával táplálkoznak, de itt is vannak különleges, vadászó, húsevő növények, amik igencsak elenyésző számban képviselik a ragadozónak éppen nem mondható nővény világot. A virág kitárja illatozó szirmait, és a mohó, és gyanútlan bogár ráveti magát a nektárra és az ártatlannak tűnő növény bezárja kelyhét és a bogárka máris fogva van és különféle kémiai szerekkel lebontja szerveit a nővény és máris táplálékká vált a virág számára. Tehát vigyázzunk, ha bárki is édesget bennünket, nem biztos hogy jó szándékkal teszi. Ha szabad ezzel a némi képzavarral élnem, hosszú élettapasztalatom okán. Számtalanszor megfigyelték, ha egy ragadozó csoport elejt egy növényevőt, példának okáért egy oroszlán egy gazellát, akkor azon melegében a szerencsétlen állat belső szerveit és zsigereit falják fel a zsákmány elejtői. Mint mindenre erre is vonatkozik kulcskérdésünk, miért? Még a ragadozóknak is szükségük van különféle növényi vitaminokra és ezt a növényevő állatok zsigereiben megtalálják és a belső szervek, szív, máj, tüdő tartalmaz fontos és nélkülözhetetlen elemeket. Miután ezeket felfalták, jöhet a hús és a csontokat megehetik a hiénák, az apró darabokat a keselyűk, a morzsákat pedig a hangyák hordják el és egy pár óra alatt minden falat eltűnik a vadászat színhelyéről. Ez a természeti körforgás és egyensúly jól működik már évmilliók óta, és nekünk nem kéne mindig beleszólni a természet dolgába, jó szándékkal sem. Mindenki vegye végérvényesen tudomásul, még a sokfajta, magát vegetáriánusnak vélők is, hogy az ember is eredetileg mindenevő és az állati zsiradékok és fehérjék elhagyása előbb, utóbb, megbosszulja magát, mint ahogy a túlzott húsfogyasztás is oda vezethet. Amióta az ember is vadássza a különféle haszonállatokat, ő is figyelembe veszi az állati belsőségek felhasználásának lehetőségét, és azoknak ízletességét, és elkészítésének módozatait. Sokak szerint a belsőségek, szív, máj, vese, tüdő, pacal, de szárnyasoknál akár a zúza is, finom falat. A sült csirke, kacsa, libamáj fenséges eledel, bár sokan nem vitamin, hanem zsírbombaként tartják számon. Katonatársam látogatáskor kérdezte az anyjától, hány kacsája van anyám? Négy - felelte ő, s a gyermek mondta neki, vágja le mind... A következő hétvégén már hozta is a laktanyába a befőttes üvegben a kacsazsírt és a sült májat. Friss kenyérre kenve piros paprikával és sóval megszórva, lila hagymával fenséges eledel volt az egy katona számára, aki mindig éhes, mindig inna, és mindig a lányokat hajszolná.. A bősz állatvédő nyugati országok, akik nyakunkra küldték a Négy mancs anorexiás revizorait, még sohasem tömtek libát, és nem is tudják milyen az, de hazazavartatván láthatnák azt, hogy a legtöbb libamájat tőlünk vásárolva azon a földrészen eszik meg. Ezek mondva csinált álproblémák, a vihar egy biliben kategóriához tartoznak. Felesleges energiájukkal inkább foglalkozzanak a környezetükben fellelhető problémákkal, a bálna vadászatra, vagy a delfinek, és fókák leölésére, hívják fel a világ figyelmét. Mindenki söpörjön a maga háza előtt. Édesanyám sváblány létére a második nagy háború előtt zsidó családnál szolgált, és nagyon szerették, mert szorgalmas volt és megtanulta a zsidó ételeket és főleg a libamájat tudta zsidósan megsütni sok hagymát alátéve és a hájat kiolvasztva a libatöpörtyűt melléje rakva szolgálta fel, de legjobban mégiscsak a ludaskásája ízlett a háziaknak, akik burgonya kereskedők voltak Bonyhádon. A sors fintora az lett, hogy őket Lengyelország felé vitte a marhavagon, anyámat pedig Ukrajna felé vitte szintén a vonat, a málenkij robotra. Édesanyám évek múltán hazajött felére soványodva, testileg, lelkileg megnyomorodva, emlékeit soha nem feledve, és gyakran mesélte okulásként nekünk, gyerekeknek, de még akkor is félve. Ott is főzte konzerves dobozban, lábas hiányában, a marharépát és esetleg fagyosan talált vizes uborkát és egy egy szem féltve őrzött krumplit. Az én kötelességem továbbadni az én gyermekeimnek, hogy soha ne menjen feledőbe a történelemnek ez a gyalázata. Sok belsőségből készült ételt ismerünk. Csak a teljesség nélkül. Ki ne hallott volna a rántott májról, a sült májakról, a szalon tüdőről, a vesevelőről, a vesepecsenyéről, a pirított májról a zúza pörköltről a szívpörköltről, a svábok által kedvelt savanyúról, a bizalmi ételnek számító pacalpörköltről és ide tartozik még a sokféle májas, véres, húsos hurka és a disznósajt, ami abált, főtt belsőségekből készül, némi másféle főtt húsok, és fűszerek hozzáadásával. Néhányan idegenkednek a belsőségektől, mondván, hogy ezek a szervek választják ki a szervezetből a mérgeket, igen ez igaz, de nem tárolják őket, mert mindig kiürül a szervezetből a kiválasztott anyag. Tehát nem kell félni tőlük, ha kellő szakértelemmel és kellő higiéniával, és óvatossággal járunk el, s betartjuk a főzési alapszabályokat. A húsételek egyébként is gyorsan romlandóak és a főzésre és a tárolásra is nagyon oda kell figyelni általánosságban. Szakmámból adódóan, víz, gáz, fűtés szerelő, gyakran megfordultam kisebb, de főleg nagyobb konyhákban is. Az ilyen helyeken sokszor elromlott a főzőüst, a gázégője, a leves leengedő golyóscsap és a lefolyó csövek is gyakran eldugultak. Persze akkor történt mindez a leggyakrabban, ha már hosszú sorok álltak az ablakok előtt a tálcákkal és nem működött például a mosogató gép és már nem volt tálca és edény az étel kiszolgálásához. Ilyenkor a gyors és szakszerű szerelés megmenthette az ebédkiosztás nehézségein izguló főszakács életét, aki már a nagykésébe akart dőlni mérgében. Mondtam, akkor is ismerjetek fel mikor a pult előtt állok a tálcámmal és természetesen a legnagyobb rántott húst kaptam mindig. Ismertem a különféle melegítő pultokat is és minden konyhafőnökkel jó viszonyt ápoltam. A hosszú évek során beleláttam a konyhák belső életébe és hatalmas sztorikkal lettem gazdagabb. Nekem, mint főzni szerető ínyencnek a nagykonyhai főzési robot már inkább fáradtságos és lélektelen munkának tűnt, ami számomra nem volt túl vonzó, mert fárasztó lehetett, és akár még baleset veszélyes is, a nehéz dolgokat cipelő magukat leforrázó kézilányok számára, hogy mást ne is említsek. A naponta több mázsa burgonyát, és zöldséget megpucolni sem volt túl vonzó életpálya. Tankonyhán láttam, hogy mikor már a négyszázadik rántott szeletnek valót klopfolta a tanuló, már nem volt csoda, mikor a rántott máj alapanyagát is agyonverte a fakalapácsával, és utána lehetett a csupa vérpöttyös húselőkészítőt kimeszelni és a tanulót sem lehetett felismerni, mert a sok piros pöttytől úgy nézett ki mint egy pulykatojás. Láttam mikor a nyersanyag szállítók rakodójának, aki már elszemtelenedett, és minden napra megkövetelte magának a napi szendvicsét, vagy éppen sült húsos zsemléjét, a szakácsnő bepanírozva kirántotta a mosogatórongyot...
12. oldal WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ Gyimóthy Gábor Nyelvőrködése Régi olvasóink már találkozhattak Gyimóthy Gábor írásaival, humoros verseivel, nyelvtörőivel. Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal megy Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy nyelvőrző hadjáratot indít! Most az ő segítségével egy új sorozatot indítunk, melyet a magyar nyelv védelmében és érdekében osztunk meg az érdeklődő olvasókkal. Írását ajánlom mindenkinek, akinek fontos a szép magyar beszéd, a nyelv védelme.http://www.nyelvkritika.hu/ (114) Ha invitál, akkor meghív. Ne fogadd túl fanyarul. Vagy nagyképű, vagy csak mafla, vagy tán nem tud magyarul... (118) Butaságának lólába nem kilóg, de kiáll, hiszen ő nem meghatároz, hanem: definiál! Beletojt a magyar nyelvbe és észre se vette tán. (Uralni a végbél nyílást a tudattól függhet ám!) (115) Nem igazán a not really tükörfordítása. A magyarban a nem nagyon az értelmi mása! (116) Kereskedelmi s Hitelbank rövidítve Ká és Há. Ám valaki parancsára úgy mondják, hogy ká-end-há. Már angolul gondolkodott? Legyen az és and! Nesze! Á, ez eszébe sem jutott. Egyáltalán, volt esze?! (119) Megkérdőjelez na nézd csak! Máris írja a kezünk, jaj! A jel túl egyenes lett: fölkiáltójelezünk...! Kétségbe von, kétli avagy kérdésesnek tart talán. A megkérdőjelez-ezés nem tűnik kicsit sután? (120) Abszolút nem! hallom folyton. Teljesen nem netán? Vagy az abszolút átvedlett és lett: egyáltalán? Na de, ami engem meglep, a rengeteg utánzó! Noha bizony bitang-ritkán hangzik ilyen bután szó! (123) Nem vagány vagy édes fiam, de siralmas bunkó, ha a sztrádáról azt hiszed, elfogadott, új szó... (124) Többnyire, főleg, leginkább (lesz ma felhős az idő). Vagy tán teljes, hiánytalan (lesz a felhőlepedő)... Mert hogy hát a szóból érts, akkor mért nem ké-end-écs?! (117) Már megint megállt az eszem, lépést sem tesz, ez itt áll! Képes vagy habozik helyett azt mondani: hezitál?!? (121) Gondold meg és mondd el nekem, máris veszem a lapot: hogyha alapvetőt mondasz, tényleg vet-e alapot?? (122) Szélütés érhette talán? Vajon mitől mondta: sztrók? Vagy tán nagyon pofonvágta egy elcsúszott múzsa-csók? Na de vajon hogy lehetne ez idő alapvető?? (125) A városi ricsaj után itt nem ébreszt fel nesz. Az üdülő olyan csöndes, talán ez a wellness...?
10. évfolyam 119. szám 13. oldal Osváth Lilike 1925. május 20-án, mint Füredi Lívia, született Budapesten. Itt végezte elemi és polgári iskoláit. A háború alatt koncentrációs táborban komoly megpróbáltatáson ment keresztül. Hazatértefelépülése után egy ruha szalonban dolgozott, és mint női-férfi szabó jó nevet szerzett magának a szakmájában. 1948-ban férjhez ment. 1957-ben, hivatalos úton, akkor már 2 gyermekkel, Gáborral és Péterrel, (a férje Új-Zélandon élő családja után) ők is kivándoroltak. Itt Wellingtonban úgy érezte, újra született. Egy női ruhaszalonban dolgozott, egyedi ruhákat készített 20 évig, majd egy állami hivatalba került, irodai munkára. Fiaival mindig magyarul tartotta a kapcsolatot. A Fészek alakuláskor ott volt Lilike is 2004-ben. Lilike elment Az ezt követő években pedig rendszeres látogatója volt a vasárnapi összejöveteleknek. Mindig öröm volt nézni elegáns megjelenését és azt, hogy menynyire szerette a magyar társaságot. Élvezte az ott kapott ízeket. Fantasztikus jó étvággyal, lelkesen, de nagyon komótosan evett. 2009 decemberében készült vele utolsó fotó (bal oldalon lent) a Fészekben. Ezt követően már nem volt olyan állapotban, hogy el tudjon jönni közénk, ezért otthonában, majd abban az otthonban látogattuk őt néhányszor, ahová került. Utolsó fotója egy évvel ez előtt a 89. születésnapján készült. 2004. július 17. Ebben az évben a születésnapi köszöntőt visszaérkezésem utánra terveztem, de az élet átírta s így őt már csak a búcsúztatásán köszönthettem. Nyugodj békében Lilike szeretett párod mellett!
14. oldal FÉSZEK hírek Newtown Community Centre Rintoul Street Colombo Street sarok NEWTOWN WELLINGTONI Magyar Fészek HÍRMONDÓ Fészek volt: Július 19-én mikor Magyarországról indultam visszafelé a wellingtoni Fészekben ismét összegyűltek azok a magyarok és nem magyarok, akik szeretnek együtt lenni, beszélgetni és régi és új élményeket feleleveníteni. A Fészekből hiányoztak Gabriel és Ariel, akik most még Európában töltik és élvezik a meleg napokat, csakúgy mint Stipkovits Pál, Hegedűs Pál. Schiffék Susanne és Sándor Koleff Dóra és Bródyék: Éva és Iván A fiam Péter fotója, miközben Ózdot a szülővárosomat fényképeztem. Jó volt látni, hogy Papp Irénke elhozta a Fészekbe Ausztriában élő lányát Alexandrát is. Hamarosan Új-Zélandon is szép időnk lesz, visszatérnek a nyaralók és mesélnek majd európai élményeikről a Fészekben! Szekérék: József és Valika, és Kriebel Borika A George által elkészített ebéd mind elfogyott, a repetázás lehetőségét többen is kihasználták! Fotók: GeeBee FÉSZEK LESZ augusztus 16 és majd szeptember 20 : Ha előre jelentkezel, egy ebéddel várunk. ( $ 8) Ha váratlanul jössz, teával, süteménnyel megkínálunk. ($5) 2-3-ig ebéd majd egy kis kultúra: versek, zene és kötetlen beszélgetés 4-ig Bejelentkezés a Fészek előtti szerda estig (4) 383-5395 vagy e-mailben: kaprinayeva@gmail.com
10. évfolyam 119. szám Hírmondótól-Hírmondóig Programok, egyéb érdekességek a következő Hírmondó megjelenéséig Wellingtonban és környékén. Többsége ingyenes! 15. oldal 15-től 15-ig Augusztus 20 megemlékezés időpontja AUGUSZTUS 23 vasárnap Ebben az évben a papok elfoglaltságuk miatt misét nem tudtak vállalni, így a program következőképpen alakul: 2:30 gyülekező a Magyar Kertben 2:45 Megemlékezés 3:00 Beszélgetés, kávé, tea a parkhoz közel, a St. Paul katedrális mellett, a Loaves and Fishes kistermében. (Hogy kellemesebb legyen az együttlét, hozz egy tányér finomságot te is...) The Great War Exhibition Dominion Museum Building, 15 Buckle Street, 9-6-ig nyitva minden nap! Lux Light Festival Wellington Waterfront, Wellington, Augusztus 21-30-ig esténként 18 23 óra között. ÉS MÉG!!! Van koncert csütörtökön a Wesley templomban, (Taranaki street) pénteken pedig a St. Paul Katedrálisban! Kedden az Old. St. Paul s-ban Szerdán a St. Andrew s-ban
Kapcsolatok - hirdetések 2004-től él a Wellingtoni Magyar Fészek Új-Zéland fővárosában. A megalakulástól eltelt időszakban sok magyar és nem magyar érdeklődő is látogatta. Voltak vendégeik az Ó-hazából, Ausztráliából, Amerikából és természetesen Új-Zéland más városából is. Járt nálunk Wellington főpolgármestere, egy magyar és a Fülöp szigetek nagykövete, a Fülöp szigetek volt magyarországi kulturatasséja, országgyűlési és önkormányzati képviselők, valamint egy új-zélandi írónő is az elmúlt években. 112. Clyde St. Island Bay Wellington New Zealand Telefonszám: 64 4 383 5395 www.hirmondo.org E-mail: hirmondo@hirmondo.org Havonta egy alkalommal találkozunk és fogadunk itt vendégeket. Kis újságunk magyarul íródik, magyaroknak-magyarokról szól és ma már a világ számos pontján olvassák. Panoráma Világklub B u d a p e s t Thököly u. 60. www.vilagklub.hu www.vilagtalalkozo.hu A magazinban találhatnak verseket, folytatásos regényeket, fotókat, festményeket, elemzéseket, recepteket, zenei linkeket, hangos verseket, rádiós riportokat, videókat - tv riportot, néha még vicceket és tartalmas humort is itt: http://megszolalok.blogspot.hu/ Az újságba vakok, mozgássérültek, tolókocsisok, siketek is írnak, de természetesen látó és egészséges emberek is, tehát mindazok, akik elküldik a szerkesztőnek, Nagy Vendelnek (aki vak) írásukat és azt ő megjelenésre alkalmasnak találja! http://www.ilosvay.net/