ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.7.0. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése KÖRNYEZETBARÁT ENERGIATERMELÉS SZŐLŐTÖRKÖLY FELHASZNÁLÁSÁVAL KIOP 1.7.0. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. november 26. Szerző: Kutatásvezető: Kónya Márton Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó... 3 1. A projekt szereplőinek bemutatása... 5 1.1 A pályázó szervezet bemutatása... 5 1.2 A projekt jogszabályi hátterének bemutatása... 6 1.3 A projekt környezetének bemutatása... 8 1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása... 10 2. A projekt részletes bemutatása... 11 2.1 Projekttéma... 11 2.2 Projekttartalom... 12 2.3 Ütemezés... 14 2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai... 15 3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása... 16 3.1 A projektindítás körülményei... 16 3.2 A pályázatírás bemutatása... 18 4. A projektmegvalósulás bemutatása... 19 4.1 Szerződéskötés... 19 4.2 A projektszervezet bemutatása... 19 4.3 Projektkommunikáció... 20 5. Projektpénzügyek, ellenőrzés... 22 5.1 Projektpénzügyek... 22 5.2 Ellenőrzés... 24 Összegzés... 25 Források... 26 Képek jegyzéke... 27 Táblázatok jegyzéke... 27 2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4
1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása Az esettanulmányunkban bemutatásra kerülő KIOP-1.1.7.0-2004-05-0006/3 azonosítószámú projektet az Arany Kapu Borászati Melléktermék Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyedüli kedvezményezettként valósította meg. A kunsági borvidék központjában elhelyezkedő kunfehértói Arany Kapu Zrt., több mint 30 éves múltra tekint vissza. A cég a kunfehértói telephelyen 1970 óta folytat borászati melléktermék-feldolgozást. A rendszerváltás után a nagyüzem 1993-ban részvénytársasággá alakult. Jelenleg a cég közel 100 főt foglalkoztat és évi 2 milliárd forintos árbevétellel rendelkezik. A melléktermékek teljes körű feldolgozása révén, a társaság Magyarország legnagyobb borpárlat előállítója, valamint Közép-Európa egyetlen borkősav termelője. 1. kép az Arany Kapu Zrt. kunfehértói gyártelepe Forrás: http://www.aranykapu.hu/ Korábban ezeket a hulladéknak számító melléktermékeket, amely a borkészítés összes tömegének 20 százalékát jelentheti - szőlőtörkölyt, a borseprőt, a különböző derítési aljakat többnyire - kidobták, kiöntötték, szennyezve ezzel a környezetet, kisebb mennyiségükből esetleg pálinkát nyertek ki. A borászati melléktermékeknek az igazi, környezetkímélő hasznosítását az Arany Kapu Zrt. valósította meg, így az ország legnagyobb borászati melléktermékeket feldolgozó cégévé vált. A borászati melléktermékek feldolgozása mellett a cég szőlőmust sűrítésével is foglalkozik, az utóbbi években pedig jelentős szerepet vállalt a borfeleslegek levezetését szolgáló állami intervenciós borlepárlásban. A társaság termékei: - Lédig szeszesitalok: borpárlat, barackpálinka, körtepálinka, cseresznyepálinka, törkölypálinka, birspálinka, bodzapálinka. - Palackos italok: Moulin Noir Brandy, Diólikőr. 5
- Borkősav: az élelmiszeriparban és az egészségügyben is jól hasznosítható vegyület. - Kalcium-tartarát, - Mustsűrítmény, szőlőmag. Ma Magyarországon több kisebb, részleges feldolgozást végző pálinkafőzdénlepárlón túl egyetlen üzem, a kunfehértói székhelyű Arany Kapu Zrt. foglalkozik a borászati melléktermékek mindegyikének komplex feldolgozásával. Ez azt jelenti, hogy az Arany Kapu Zrt. a szőlőtörkölyből és a borseprőből a kinyerhető alkohol mellett kálcium-tartarátot és ennek feldolgozásával borkősavat állít elő, képes a szőlőtörkölyből a szőlőmag kinyerésére, illetve a mindezek után visszamaradó kifőtt törkölymassza energetikai célú hasznosítására. A komplex feldolgozás, azaz az egységnyi alapanyagból több hasznosítható végtermék előállítása biztosítja az Európai Unió által előírt szabályozás mellett a tevékenység gazdaságosságát. A KIOP támogatással zajló projekt hozzájárult, hogy az Arany Kapu Zrt. lepárló üzemének volumenben és technológiai színvonalban a nyugat-európai, hasonló tevékenységet végző üzemek színvonalára történő emelése megtörtént. 1.2 A projekt jogszabályi hátterének bemutatása Az Európai Unióban számos tagállam igen fejlett szőlőtermesztési és borkészítési kultúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a minőség fenntartására és az élelmiszerbiztonság növelésére vonatkozó a tagállami igények közösségi szintű szabályozást és végrehajtást eredményeztek. Az Európai Unió területén a szőlőtermesztésre és borkészítésre vonatkozó rendtartásában már 1999 óta nagyon szigorú előírások vonatkoznak borászkodással foglalkozó cégek nyilvántartására, szőlőültetvények telepítése, a borlepárlásra, palackozásra és a forgalomba hozásra. Az Európai Unió borpiaci rendtartása szigorú, mindenre kiterjedő, illetve minden szinten szabályozott és alkalmazott előírások összessége. A magyar szőlészek és borászok tevékenységére az európai uniós csatlakozást követően a közösségi előírások is vonatkoznak, vagyis a magyar jogszabályoknak tökéletesen illeszkednie kell a vonatkozó közösségi joganyaghoz. 2004. május elsejétől Magyarországon életbe lépett szabályozás alapján a törköly (szőlő préselése után keletkezett melléktermék) túlpréselésének és a borseprő (borból kivált és leülepedett sűrű, zavaros anyagok) kipréselésének megakadályozása és így a gyenge minőségű 6
bor előállításának és forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében kötelező a borkészítés során keletkező törköly és seprő lepároltatása. Minden termelő, aki 80 hektoliternél nagyobb kapacitású pincével rendelkezik, köteles a keletkezett törkölyt és seprőt leadni egy erre a célra kijelölt lepárló üzembe. A megtermelt bor alkoholtartalmának 10 százalékát kell leadni melléktermék formájában. A leadott melléktermékekért a termelő minimális felvásárlási árat kap, melyet az Európai Bizottság határoz meg minden évben. A felvásárlási ár kialakításban figyelembe veszik a szállítással kapcsolatos költségeket, hiszen a melléktermékeket csak jogszabályban meghatározott lepárló üzemek begyűjtő helyein vehetik át, majd az üzemek szintén a jogszabályban meghatározott módon dolgozhatják fel a borkészítéssel keletkező melléktermékeket. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2006. (II. 16.) Közleményében nyolc üzemet nevezett meg, melyeknek joguk van a melléktermékek lepárlására. Ezek közül a legnagyobb kapacitású az Arany Kapu Zrt., amelynek országszerte hat begyűjtő helye működik, a kunfehértói székhelyen kívül Visontán, Győrött, Sopronban, Kiskőrösön és Egerben. A melléktermék-lepárlási kötelezettség teljesítése előfeltétele bármely európai uniós szőlészeti és borászati támogatás igénybevételének, aki tehát nem adja le melléktermékét lepárlásra, semmilyen támogatást nem kaphat. Szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékekre vonatkozó jogszabályok 1623/2000/EK rendelet Az Európai Bizottság 2000. július 25-i rendelete a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról. 2003. évi CXXVII. törvény Törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól. 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet Rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról. 17/2006. (II. 16.) MVH Közlemény Közlemény a szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékek kötelező lepárlásában, a krízislepárlásban, valamint a szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlásban részt vevő üzemek és begyűjtőhelyek jóváhagyásáról. 1. táblázat A szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékekre vonatkozó jogszabályok Forrás: http://www.fvm.hu 7
1.3 A projekt környezetének bemutatása A projekt az Arany Kapu Zrt. kunfehértói székhelyén valósult meg. Kunfehértó az Alföld déli részén, Bács-Kiskun megyében, Kecskeméttől és Szegedtől egyaránt körülbelül 60 kilométere található. A 40 éve még kizárólag mezőgazdasággal, főként szőlőtermesztéssel foglalkozó község fejlődésének jelentős lendületet adott az 1970-es években borászati melléktermékek olasz technológiával történő feldolgozására telepített borkősav üzem, és a tó környékén kialakított üdülőterület. Az 1980-as években gyógyszer-konfekcionálás, 1987-től a természetes eredetű alapanyagokból kiinduló gyógytermék gyártás indult el Kunfehértón. Kunfehértóra napjainkban a dinamikus fejlődés jellemző. A lakosságszám nem csökken (2400 fő), az elvándorlás, munkanélküliség a kistérségi és megyei átlag alatt marad. A község gazdasági életét az Arany Kapu Zrt., az Extractum-Pharma Kft., a Pharmafax Kft., a Köszolg-KER Kft. és a Faddikor Kft. valamint száz feletti kisebb társas vagy egyéni vállalkozó tevékenysége határozza meg. A vállalkozások zöme kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozik, körülbelül 17 százalék a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások aránya. A szőlő- és gyümölcstermesztés, kukorica, gabonatermesztés és baromfitartás meghatározó, jelentős az erdőgazdálkodás is. 2. kép A Kiskunhalasi kistérség elhelyezkedése a Dél-Alföldi Régióban Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője 8
Kunfehértó község a kiskunhalasi kistérség része, Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kiskunhalas, Kisszállás, Tompa, Pirtó és Zsana községgel együtt alkotja a Halasi Többcélú Kistérségi Társulást. A kistérségi társulást 2004-ben hozták létre, a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok megalkotása, a fejlesztések megvalósítása, illetve a térségi közszolgáltatások biztosítására, szervezésére, összehangolására, fejlesztésére, az egyes települések önkormányzatainak teljesítőképességét meghaladó önkormányzati feladat-hatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös működtetésre. Kiskunhalas statisztikai kistérség területe 826 km 2, amely Bács-Kiskun megye területének 9,78 százalékát teszi ki. Lakónépessége körülbelül 8,7 százaléka Bács-Kiskun megye lakosságának. A népsűrűség térségi átlaga elmarad mind a megyei, mind a régiós értékhez képest. A legsűrűbben lakott település Kiskunhalas (131 fő/km 2 ), a legritkábban lakott pedig Zsana község (10 fő/km 2 ). Az alacsony népsűrűség oka, hogy a lakosság jelentős hányada él külterületen, tanyákon. A térségben a mezőgazdaság hagyományosan meghatározó ágazat. Főleg az állattartás, erdőgazdálkodás és szőlőtermesztés fejlődött a térségben, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar úgy, mint a fafeldolgozás, a baromfifeldolgozó ágazat és a borászat. A kistérségben elsősorban Kiskunhalason és Kunfehértón dinamikusan fejlődik a turizmus, a vendéglátás és az egyéb szolgáltatások (gazdasági, pénzügyi, egészségügyi). A Kiskunhalasi kistérség alapadatai Területe 826 km 2 Lakónépesség (2004) 46 761 fő Települések száma 9 db Jogállás szerint Város 2 db Község 7 db Munkanélküliségi ráta (2005) 9,3 % Foglalkoztatási ráta (15-74 éves népesség arányában, megyei adat 2006) Mezőgazdaság területén foglalkoztatottak aránya (megyei adat 2005) 2. táblázat Kiskunhalasi kistérség alapadatai Forrás: VÁTI, KSH 47 % 10 % 9
1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben a Magyar Államot az Irányító Hatóság és a Közreműködő szervezet képviselte. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát (KIOP IH) a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumon belül állították fel 2003- ban. Vezetője Strukturális Alapokért Felelős Címzetes Államtitkár volt, aki a KIOP-pal kapcsolatos feladatait a GKM Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Főosztályán keresztül látta el. 2006. július elsejétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében az Irányító Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. A Kormány 1031/2000. (IV.7.) határozata alapján létrehozta a hazai energiahatékonysági ügynökségi feladatok ellátására az Energia Központ Kht.-t, amelynek alapítói a GKM, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal voltak. A KIOP 1.7. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése című intézkedés Közreműködő Szervezete Energia Központ Kht. volt. A Közreműködő Szervezet legfontosabb feladatai a következők: - pályázatkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek (a pályázatok befogadása és iktatása, jogosultságának és teljességének ellenőrzése, értékelése, döntésre való előkészítése), - monitoring kötelezettségek (befogadja a támogatottaktól az előrehaladási és projektfenntartási jelentéseket, valamint rögzíti a támogatásokkal kapcsolatos adatokat Egységes Monitoring és Információs Rendszerben), - tájékoztatási kötelezettségek (ügyfélszolgálatot működtet, továbbá a pályázatokra vonatkozó információszolgáltatás érdekében honlapot üzemeltet), - saját hatáskörben eljár a támogatások felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén, illetve a GVOP Irányító Hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét, - ellenőrzési kötelezettségek (támogatások előzetes, közbenső és utólagos ellenőrzések), - befogadja a kifizetés igénylési kérelmeket, a teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat. 10
2. A projekt részletes bemutatása 2.1 Projekttéma A Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Programja (KIOP) keretében a KIOP Irányító Hatósága és az Energiaközpont Kht. mint Közreműködő Szervezet 2004. szeptember 15-i benyújtási kezdettel pályázatot hirdetett Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése címmel (KIOP 1.7). A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Környezetvédelem prioritás Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedés egyetlen komponense a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztését és az energiahatékonyság növelését kívánta elősegíteni. A KIOP 1.7.0. komponens célja: - a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, széndioxid kibocsátás csökkentés, ezáltal a vidéki régiók gazdasági fejlődésének előmozdítása különös tekintettel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való előállításának növelésére. - a tudatos és ésszerű energiafelhasználás elősegítése az energiahatékonyság növelése és a légszennyező kibocsátások csökkentése. Támogatásra jogosultak voltak központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzati szerv és intézményei, közhasznú társaságok, önkormányzati, illetve állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok, szövetségek, egyházak, köztestületek, egyesületek és belőlük alakult non-profit konzorciumok, továbbá kis- és középvállalkozások. A támogatható tevékenységek az alábbiak voltak: - megújuló energiát termelő berendezések működtetéséhez szükséges tüzelőanyag biztosítása, átalakítását célzó kapacitások létrehozása (faapríték készítő rendszerek, pellet készítő rendszerek, bálázó berendezések, növényolajprések telepítése), - megújuló energiaforrás hasznosításra alapuló beruházások létrejöttének elősegítése, - közösségi szintű beruházások (például: kis települések távfűtőrendszerének kialakítása biomassza, vagy geotermia hasznosítására), - önkormányzati energiahatékonysági fejlesztések támogatása.. 11
2.2 Projekttartalom Az európai uniós előírások szerint a bortermelők, ha meghaladják az évi 80 hektoliter bor mennyiséget, kötelesek átadni a borkészítés melléktermékeit - így a szőlőtörkölyt is - egy arra feljogosított lepárlóüzemnek lepárlás céljára. Így az európai uniós jogszabályok hatályba lépése előtti mennyiséghez viszonyítva jelentős mértékben megnőtt a leadásra váró szőlőtörköly tömege. 3. kép Eltüzelésre váró törköly az Arany Kapu Zrt. üzemében Forrás: Arany Kapu Zrt. Az Arany Kapu Zrt. a feldolgozó kapacitásának növelése után 40-50 ezer tonna szőlőtörköly feldolgozására vált alkalmassá. A feldolgozás során az alkohol és borkősav kinyerését követően visszamaradó óriási tömegű biomassza megfelelő eljárással eltüzelhetővé tehető. Az erre a célra kifejlesztett 8 megawatt teljesítményű tüzelőberendezéssel és energetikai rendszerrel előállított hőenergia a teljes melléktermékfeldolgozás hőenergia igényét fedezi, a csökkentett víztartalmú biomassza felesleg pedig eladható energetikai célokra. Az Arany Kapu Zrt. által fel nem használt törköly tüzelőanyag legnagyobb felvásárlója a Mátrai Erőmű Zrt. 12
4. kép A projekt keretében beszerzett tüzelőberendezés Forrás: Arany Kapu Zrt. A projekttel így jelentős fosszilis energiahordozó megtakarítás és ezáltal a széndioxid kibocsátás csökkenése érhető el. A projektben tehát a szőlőtörköly, mint megújuló energiaforrás energetikai célú hasznosítása valósult meg az üzem energiaigényének ellátására. A teljes technológiai folyamatot vizsgálva, a rendszer végén az alapanyag 4-4,5 százaléka jelenik meg hulladék formában, ami hamu és pernye. 5. kép A törköly elégetése Forrás: Arany Kapu Zrt. A törköly elégetésével azonban nemcsak az Arany Kapu Zrt. üzemének energiaellátása biztosítható, hiszen az égetés után keletkező hulladék hamu és pernye talajjavítási célra felhasználható. Ez a típusú komposzt Nyugat-Európában már jól ismert, a cég ennek a talajjavítási módszernek a meghonosítását kívánja Magyarországon is elérni. Jelenleg Magyarországon a mezőgazdasági termelők még nem, ellenben a golfpályák üzemeltetői már felfedezték a törköly alapú biomassza talajkondicionáló hatását. 13
Ezzel a megoldással nemcsak a megújuló energiaforrások hasznosítását növelte jelentősen a társaság, hanem a hulladékszegény technológiák elterjesztéséhez is hozzájárult. A projekt kereti között kialakított technológia egésze automatizált és egy erre a célra kifejlesztett számítástechnikai rendszer vezérli. 6. kép A technológiát felügyelő és irányító PC rendszer Forrás: Forrás: Arany Kapu Zrt. 2.3 Ütemezés A projekt végrehajtása 12 hónapot vett igénybe. A megvalósítás kezdete 2004. június elseje, a projekt befejezésének időpontja 2005. június 30-a volt. A projekt szakmai tevékenységének és az adminisztratív-pénzügyi elszámolások szakaszai teljesen egybeestek. A projekt megvalósulásának szakaszai: 1. szakasz: 2004.06.01. - 2004.12.31. - szállító kiválasztása, - tervezés-engedélyezés, - gyártás, - szerelések, - próbaüzem. 2. szakasz: 2005.01.01. - 2005.03.31. - a próbaüzem kapcsán jelentkezett hibák és problémák javítása, - cserealkatrészek beszerzése, - berendezés optimalizálása. 14
3. szakasz: 2005 04. 01. - 2005 06.30. - monitoring, - a projekt műszaki és adminisztratív lezárása. A projekt a KIOP támogatása nélkül is megvalósult volna, azonban más ütemezéssel és minden bizonnyal kisebb volumenben. 2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai Az Arany Kapu Zrt. Kunfehértón az európai uniós előírásoknak megfelelő szőlőtörköly feldolgozó üzemet működtet. A projekt keretében beszerzett kazán lehetőséget teremt arra, hogy az üzem hőenergia-igényét teljes egészében a borkészítés melléktermékeként keletkező törköly, mint szilárd biomassza eltüzelésével biztosítsa. A törkölytüzelő berendezés kapacitása 7,8 megawatt. A tervezett éves primerenergia-hordozó (szén, földgáz, tüzelőolaj) megtakarítás mennyisége körülbelül 1787,7 tonna/év fűtőolaj lett. A széndioxid kibocsátás pedig 5220 tonna/év mennyiséggel csökkent. A projekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, és jó példát szolgáltat a hulladékszegény technológiák megvalósítására is. Mutató 2003 - kiinduló érték 2004 2005 2006 2007 2008 Beépített megújuló új hőenergia kapacitás (kw) 3250 7800 7800 7800 7800 7800 Új kapacitással termelt hőenergia éves mennyisége (GJ) 100331 100331 200662 300993 401324 501655 A kiváltott éves fosszilis energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben (GJ) 71508 71508 143016 214524 286032 357540 3. táblázat A projekt eredmény mutatói Forrás: pályázati űrlap Emellett az Arany Kapu Zrt. nyitni kíván a törkölyből előállított biomassza termékeknek a mediterrán országokban és Skandináviában már erőteljesen jelenlévő piaca felé is. Hiszen a törköly nemcsak az elégetésével hasznosul, hanem alkoholtartalmának etanollá alakításával E85 (85 százalékban etanol, 15 százalékban benzin taral- 15
mú) üzemanyag állítható elő. Továbbá a hidegsajtolással készülő szőlőmag-olaj rengeteg bioaktív anyagot tartalmaz. Az olaj antioxidáns hatása tizennyolcszor erősebb a C vitaminnál és ötvenszer erősebb az E vitaminnál, nagy az omega-6 zsírsavtartalma, valamint gazdag nyomelemekben és más vitaminokban. A szőlőmag-olaj számos előnyös élettani hatását bizonyították a vizsgálatok: gátolja a sejtek öregedési folyamatait, rugalmasabbá teszi az erek falát, így a kozmetikai-bőrgyógyászati termékek számára is kitűnő alapanyag. A törköly magas rosttartalma miatt az intenzív tartású kérődző állatok (szarvasmarha, juh) táplálék kiegészítőjeként is kiváló. 3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A borászati melléktermékek hasznosításán már az 1980-as évek közepén, az akkor még állami tulajdonú üzem mérnökei kezdek el gondolkodni. Az ötlet a nagy bortermelő és az alternatív energiaforrások keresésében élen járó nyugat-európai országok gyakorlatának tanulmányozása után született meg. 1984/85-ben az üzem munkatársainak egy csoportja Dániába látogatott, ahol egy fahulladékot közösségi hőenergia-ellátásra felhasználó üzem működésébe nyerhettek bepillantást. A dániai eljárás átalakításával a törköly elégetésével keletkező hőenergia technológia alapja rendelkezésre állt. 1986-ban az kunfehértói telephelyen beüzemeltek egy törkölyégető kazánt, amely a társaság hőenergia-szükségletének 75-80 százalékát fedezte. A cégnek tehát körülbelül 20 éves tapasztalata áll rendelkezésre a törkölyégetés terén. 3.1 A projektindítás körülményei 2003-ban az Arany Kapu Zrt. vezetősége nagyszabású kapacitásnövelő és modernizációs üzemrekonstrukcióról határozott. A felújításra elsősorban az európai uniós csatlakozással megnövekedett feladatok ellátásának zavartalansága miatt volt szükség (lásd: 1.2-es fejezet). Ekkor fogalmazódott meg az a terv, hogy a cég egész fűtési igényét szőlőtörköly elégetéséből származó energiából elégítsék ki, azaz a cél az volt, hogy semmilyen más ásványi energiahordozót (földgáz, kőolaj, dízelolaj) ne használjon az üzem. 16
A törköly, mint energiaforrás rendelkezésre állt és a folyamatos fenntarthatóság is biztosított volt. Hiszen 2003-ban már világos volt, hogy az Arany Kapu Zrt. jogszabályban nevesített borkészítési melléktermék lepárló üzem lesz 2004. május elsejétől. Az energiaforrás biztonsága mellett a technológiai biztonság is fontos volt. Így a törkölytüzelésre való teljes átállás elhatározása előtt a cég vezetői alapos tájékozódást folytattak a biomassza tüzelésű kazánok piacán. Így a cég megbizonyosodott a technológia biztonságáról és az energiahordozó rendelkezésre állásának folytonosságáról. 7. kép Az egyik törkölytárló az Arany Kapu Zrt. telephelyén Forrás: a tanulmány szerzője A törkölytüzelésű fűtési rendszer megvalósítása tehát egyrészt lehetőség volt, de másrészt kényszer is, hiszen a cég évente több tonna borászati mellékterméket vesz át a bortermelő üzemektől, amelyet valahogyan fel kell használnia. A felhasználás egyik ésszerű módjának tűnt az Arany Kapu Zrt, hőenergia-igényének kielégítése biomassza-tüzelésű fűtési rendszer segítségével. 2004. áprilisában az Arany Kapu Zrt. sikeresen szerepelt egy SAPARD pályázaton, amelynek segítségével a törköly tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúra felépítése valósult meg 351 457 490 forint összköltséggel. A SAPARD támogatás 140 582 996 forint volt, amely az építkezés 40 százalékát fedezte. 17
SRSZ SAPARD Beruházási költség Elnyert támogatás Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése (1.1.4.) 1 - Melléktermék feldolgozó kapacitásának fejlesztése 4. táblázat A SAPARD pályázat adatai 351 457 490 Ft 140 582 996 Ft A konkrét KIOP pályázati lehetőségére az Innoterm Energetikai és Környezetvédelmi Kft. munkatársai hívták fel az Arany Kapu Zrt. vezetőinek figyelmét. A gyártási háttérrel is rendelkező mérnöki tanácsadó iroda a rendszerváltás után az első magyar privát cégek egyikeként alakult 1989-ben Budapesten. A vállalkozás környezetbarát energetikai berendezésekkel, energiahasznosítási és fejlesztési koncepciók kidolgozásával, képzéssel, tanácsadással és energiahasznosítással kapcsolatos projektek fejlesztésével, illetve lebonyolításával foglalkozik. 3.2 A pályázatírás bemutatása Az Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése című, KIOP 1.7.0 kódjelű pályázat 2004. januárjában jelent meg. A leadási határidő folyamatos volt, pályázni 2006. december 31-ig lehetett. Az Arany Kapu Zrt. azonban már az első értékelési körre be kívánta adni projektjavaslatát, így 2004. május 20-i beadási határidővel számolt. A pályázat megírásával az Arany Kapu Zrt. az Innoterm Energetikai és Környezetvédelmi Kft.-t bízta meg. A tanácsadó cég sikerdíj-fizetés ellenében vállalta a pályázat elkészítését. A pályázat koncepciója alapvetően tehát rendelkezésre állt, a tanácsadó cég feladata főként az ötlet a KIOP logikájához és a Projekt Ciklus Menedzsment gyakorlatához történő alakítása volt. A pályázatírás időszakában az Arany Kapu Zrt. munkatársai közül Szabóki Sándor vezérigazgató és Kurgyis Gábor termelési vezérigazgató-helyettes vett részt. A projekt pénzügyi tervét és a megvalósítási tanulmányt az Arany Kapu Zrt. készítette el. A pályázat beadásához számos dokumentumot kellett csatolni. A szükséges mellékletek beszerzése például 30 napnál nem régebbi cégkivonat, aláírási címpéldány, építési engedély, környezetvédelmi hatósági engedély rendkívül időigényes folyamat volt. A cég a saját maga által szabott határidőt tartani tudta, így 2004. május 20- án az Arany Kapu Zrt. beadta a Környezetbarát energiatermelés a szőlőtörköly fel- 18
használásával című pályázatát. A pályázati tanácsadó cég munkájával az Arany Kapu Zrt. vezetősége teljes mértékben elégedett volt. Az Innoterm Kft. feladata a pályázat elkészítésével véget ért, azonban más szakmai kérdésekben továbbra is él a kapcsolat a tanácsadó cég és az Arany Kapu Zrt. munkatársai között. 4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1 Szerződéskötés A Közreműködő Szervezet 2004. június elején befogadta az Arany Kapu Zrt. pályázatát, a KIOP szabályai szerint megkezdődhetett a projektmegvalósítása. A Közreműködő Szervezet és a pályázó között hosszas tárgyalások zajlottak, ennek célja a projekt tartalmának és költségeinek véglegesítése volt. Ezek lényegesen nem változtattak, inkább pontosították a projekt költségvetését. A szerződéskötésre végül 2004. december 8-án került sor. A szerződéskötés során számos igazolást (APEH, VPOP, bankgarancia) kellett a pályázónak benyújtania. 4.2 A projektszervezet bemutatása Az energetikai projekt megvalósítása párhuzamosan futott az üzem alaptechnológiai rekonstrukciójával. Mindkét projekt irányítása önálló menedzsmenttel rendelkezett. A két projekt közötti koordinációt Szabóki Sándor vezérigazgató látta el. Ennek formája a hetente, krízishelyzetben azonnal, megtartandó koordinációs értekezlet volt, ahol a projektvezetők vettek részt. Az KIOP által támogatott a projekt menedzsere Kurgyis Gábor volt, aki az Arany Kapu Zrt. termelési vezérigazgatója helyettese. Kurgyis Gábor gépészmérnöki képesítésével teljes munkaidőben az Arany Kapu Zrt.-nél dolgozik. Kurgyis Gábor 180 munkanapot töltött a projekt menedzselésével. A beosztásából adódóan hozzá tartozott a korábbi biomassza tüzelési rendszer üzemeltetése, karbantartása, így jelentős tapasztalatokra tett szert a hasonló projekteknél előforduló problémás feladatok megoldásában. A projekt menedzsere, Kurgyis Gábor hetente tartott koordinációs értekezletet az érintettek (tervezők, kivitelezők, szállítók) részvételével. A koordinációs értekezlet feladata az volt, hogy értékelje a hét eseményeit és kitűzze a következő héten elvégzendő feladatok listáját. A projektvezető részletes ütemtervet készített a feladatokról, 19
amely a koordinációs értekezletek és az ellenőrzések alapját jelentette. A Kurgyis Gábor havonta előrehaladási jelentést készített a projektről a cég vezetősége számára. A projekt műszaki vezetője Nyilas István, gépész-üzemmérnök volt. Az Arany Kapu Zrt. üzemmérnökeként és fejlesztési vezetőjeként élelmiszeripari alkalmazású berendezések tervezése, kivitelezése, karbantartása, a működő élelmiszeripari berendezések automatizálása, a szennyvízüzem bővítésének, automatizálásának kivitelezése terén, illetve az ISO9001:2000 és a HACCP rendszer kiépítésében tevékenykedett. Nyilas István 64 munkanapot töltött az Arany Kapu Rt. projektjének műszaki vezetésével megbízásos jogviszonyban. A műszaki vezető feladata volt, hogy hetente előrehaladási jelentést készített a kivitelezés állásáról a projektvezető részére. 4.3 Projektkommunikáció A projekt kommunikációját elsősorban az Arculati Útmutató az EU társfinanszírozásával, a strukturális alapok keretében megvalósuló projektek kommunikációjához című dokumentum alapján alakították ki. Az Arany Kapu Zrt. bejáratánál projekttáblát helyeztek el, a beruházással kapcsolatos közleményekben feltüntették a támogatásban résztvevő szervezetek nevét és logóját. 8. kép Projekttábla a környezetbarát energiatermelés szőlőtörköly felhasználásával című projekthez Forrás: Arany Kapu Zrt. 20