KÉPES VAGY LÉPNI? ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÔMÉRNÖKI KAR Lépj helyesen! GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Felvételi kalauz 2006 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOM -TUDOMÁNYI KAR KAR Felvételi Kalauz VEGYÉSZMÉRNÖKI KAR VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR Információ: BME Diákközpont, Támpont Iroda 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 7-9. R épület földszint Telefon: (1) 463-3838 felveteli@sc.bme.hu www.felveteli.bme.hu felveteli kalauz.indd 1 2006 Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2005.10.26 13:30:00
3 Felvételi Kalauz
Impresszum Fôszerkesztô: Süveges Péter BME Diákközpont Támpont Iroda Felelôs kiadó: Veres Gábor igazgató BME Diákközpont Szerkesztették: Diákközpont Támpont Iroda Építészmérnöki Kar Építômérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gépészmérnöki Kar Közlekedésmérnöki Kar Természettudományi Kar Vegyészmérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar Készült: 2005. október, 5000 példányban Kézirat lezárva: 2005. október 10. 4
Tartalomjegyzék Impresszum...4 Tartalomjegyzék...5 Köszöntô...6 A képzésrôl...7 A felvételi eljárásról...13 Információforrások...14 Támpont Iroda...15 Érettségi...15 Felvételi jelentkezés a BME-re...18 Induló képzések...27 A képzések leírásai karonként...31 Építészmérnöki Kar ÉPK...32 Építômérnöki Kar ÉMK...36 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar GTK...42 Gépészmérnöki Kar GPK...49 Közlekedésmérnöki Kar KSK...57 Természettudományi Kar TTK...64 Vegyészmérnöki Kar VEK...71 Villamosmérnöki és Informatikai Kar VIK...77 A Mûegyetem múltja...85 A Mûegyetem ma...89 Címjegyzék...93 Az Egyetem képekben...96 Térkép...98 5
Köszöntô Kedves Olvasó! A Felvételi Kalauz a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerkesztésében a továbbtanulás elôtt álló középiskolások számára készített tájékoztató füzet. Kiadványunkban információkat találhat a fizetendô térítésekrôl, az esetleges juttatásokról, az érettségirôl, a felvételirôl, a képzési formákról, szintekrôl, a Karok oktatási tevékenységérôl, az Egyetem múltjáról és jelenérôl. Reméljük, hogy ezen ismertetônk felkelti érdeklôdését Egyetemünk iránt, és a felvételinél intézményünk mellett dönt. 6
7 A képzésrôl
A képzésrôl Kreditrendszer Kreditrendszerben a tanulmányok elôrehaladtának mérôszáma a kreditpont. Minden tárgyhoz bizonyos mennyiségû kreditpontot rendelnek, attól függôen, hogy mennyi munkával jár az adott tantárgy elvégzése. A kreditrendszer a hagyományos oktatáshoz képest sokkal kötetlenebb tanulmányi elômenetelt enged meg. A hallgató dönti el, hogy adott félévben kíván-e tanulni, vagy ideiglenesen maximum négy félévig valamilyen oknál fogva szünetelteti hallgatói jogviszonyát. Amennyiben a hallgató úgy dönt, hogy tanulni szeretne, maga választhatja meg, hogy milyen tantárgyat hallgat, teljesít. Természetesen kötött, hogy mely tantárgyak teljesítése szükséges a diploma megszerzéséhez. A teljesítendô tantárgyak jegyzékét az adott képzés tanterve tartalmazza. Kreditrendszerben a tárgyakat egyénileg kezelik, vagyis a tantárgyak az elôtanulmányi rend figyelembe vétele mellett egymástól függetlenül vehetôk fel. Egy tantárgy nem teljesítése esetén a hallgatónak nem kell az adott félév összes tantárgyát újra hallgatnia, csupán azt az egy tantárgyat kell újra felvenni, amelyiket nem teljesítette. Kétciklusú képzés A hagyományos, ún. duális oktatásban a fôiskolai és az egyetemi képzések egymástól függetlenek. Egyetemi képzésen elsôsorban elméleti oktatás folyik, míg fôiskolákon a gyakorlati ismeretanyag átadására koncentrálnak. Kétciklusú képzésben az egyes képzési szintek egymásra épülnek, vagyis ahhoz, hogy valaki MSc képzésre járjon, szükséges, hogy valamely BSc képzést elvégezzen. A kétciklusú képzés elsô szakaszában (BSc képzésben) az elméleti alapok és a gyakorlati ismeretek mellett szakmai alapozó képzést is tanulnak a hallgatók. A BSc képzést sikeresen befejezôk rendelkezni fognak a munkába álláshoz szükséges tudással és az akár évekkel késôbbi továbbtanuláshoz szükséges jogosítvánnyal. Azok, akik egy-egy szakterületen kívánják tudásukat elmélyíteni, az alapdiploma megszerzése után azt mesterképzésben tehetik meg. Az MSc képzés további elméleti és gyakorlati tudást nyújt. Mérnöki területen bizonyos pályamódosítás is lehetséges, a mesterképzést elkezdhetik más szakon, mint amelyiken alapdiplomá- 8
A képzésrôl jukat szerezték. (Például biomérnök alapdiplomával jelentkezni lehet vegyészmérnök mesterképzésre, vagy gépészmérnök alapdiplomával egészségügyi mérnök mesterképzésre, stb.) A kétciklusú képzés célja, hogy megkönnyítse a hallgatói mobilitást belföldön és külföldön egyaránt, a kétciklusú képzésben megszerzett diplomák külföldön történô elismerése jelentôsen egyszerûbb a duális oktatás okleveleivel szemben. A Mûegyetem Európa legjobb egyetemeihez méri képzéseit. Már a BSc képzés során lehetôséget biztosítunk a legjobbak számára, hogy egy-egy témakörben az elôírtnál több ismeretet szerezzenek. Ezzel növeljük az MSc képzés hatékonyságát anélkül, hogy a BSc diploma megszerzése után továbbtanulni nem szándékozókat felesleges tanulnivalóval terhelnénk. A BME a Bolognai Nyilatkozatban szereplô, mostanában keveset említett PhD és DLA képzést is fontosnak tartja. Ezért az MSc képzésen belül is lehetôséget fogunk adni a legjobbaknak arra, hogy az elôírtnál több, a doktori képzés eredményességét növelô ismeretet szerezzenek. Finanszírozás A hallgatókat finanszírozási szempontból két csoportra oszthatjuk, az államilag finanszírozott, és a költségtérítéses hallgatókra. Az államilag finanszírozott hallgatók tanulmányainak költségeit az állam állja, a költségtérítéses hallgatóknak önmaguknak kell finanszírozni tanulmányaikat. Térítések Tandíj Az államilag finanszírozott hallgatók legnagyobb horderejû térítési kötelezettsége a tandíj. A tandíj megállapítása az elôzô aktív félév tanulmányi eredménye alapján kerül kiszámításra. A mindenkori aktuális tandíjszámítási táblázat a Támpont Iroda honlapján www.tampont.bme.hu található meg. Költségtérítés Költségtérítést a költségtérítéses hallgatók fizetnek. Összege az aktuális félévben felvett tárgyak kreditpontjai szorozva a Kari Tanács által képzésenként meghatározott költségtérítési díjjal. A fizetendô költségtérítési 9
A képzésrôl díjat a Felsôoktatási Felvételi Tájékoztatóban teszik közzé. Egyéb díjak A hallgatók tanulmányaik alatt további díjakat is fizetnek, a legjellemzôbbeket az alábbi táblázatban gyûjtöttük össze. megnevezés fizetési feltétel összeg i.v. díj vizsgaismétlés esetén 500 Ft / ismétlô- vizsga különeljárási díj tanulmányi kötelezettség késedelmes 500 Ft / késedelem teljesítése esetén kollégiumi térítési kollégiumi elhelyezés 5000-8000 Ft / hó alapdíj esetén leckekönyv hitelesített leckemásolás díja könyv másolás 400-900 Ft igénylése esetén Juttatások Sokaknak az egyetem hírneve, múltja mellett fontos, hogy egy olyan felsôoktatási intézmény hallgatója legyen, amely anyagi, vagy természetbeni juttatások révén enyhíti az egyetemista költségterheit. Az alábbiakban az államilag finanszírozott hallgatóknak nyújtott támogatási formákat ismertetjük. (A költségtérítéses hallgatók a diákigazolvány nyújtotta kedvezményeken és a Diákhitelen kívül semmilyen juttatásban sem részesülhetnek.) Tanulmányi ösztöndíj Tanulmányi ösztöndíjat félévenként az elôzô féléves tanulmányi teljesítmény, az ösztöndíjátlag alapján ítéli oda a Kari Hallgatói Képviselet. A tanulmányi ösztöndíj alanyi jogon jár, az elbíráláson minden államilag finanszírozott hallgató automatikusan részt vesz. A döntési elvek, így az összegek is karonként eltérôek. Az ösztöndíj összege 1500-27000 Ft/hó. Kari BME ösztöndíj, Kari jutalom A Kari Hallgatói Képviseletek félévente pályázatot írnak ki, hogy támogassák az elôzô félévben jelentôs kari szintû eredményeket elért hallgatókat. Azokat, akik tudományos, szakmai sikereket értek el, kari közösségi életben fontos szerepet vállaltak, vagy akiknek sportteljesítményük kiemelkedô. A döntési elvek, így az össze- 10
A képzésrôl gek is karonként eltérôek. Az ösztöndíj összege 10000-30000 Ft/hó. Egyetemi BME ösztöndíj Az Egyetemi BME ösztöndíj hasonló a Kari BME ösztöndíjhoz. Az Egyetemi BME ösztöndíjat félévente írja ki az Egyetemi Hallgatói Képviselet. Ezzel az ösztöndíjjal azokat a hallgatókat szeretnék támogatni, akik egyetemi szinten értek el tudományos, szakmai sikereket, az egyetemi közösségi életben fontos szerepet vállaltak, vagy sportteljesítményük kiemelkedô. Az ösztöndíj felsô összege a 2004/2005. tanév második félévében 35000 Ft/hó volt. Köztársasági ösztöndíj A köztársasági ösztöndíj pályázatot minden évben az Oktatási Minisztérium írja ki. A pályázat egy évre nyerhetô el, havi összege a költségvetési törvényben meghatározott összeg, jelenleg 30250 Ft/hó. Reménnyel pályázhatnak az ösztöndíj elnyerésére a kiemelkedô tanulmányi eredménnyel és amellett szakmai sikerekkel is büszkélkedô, több nyelvvizsgával rendelkezô és kiemelkedô közösségi-, illetve sporttevékenységet folytató hallgatók. Kollégiumi elhelyezés A Mûegyetem hét saját fenntartású és két bérelt kollégiumában, mintegy 4400 férôhely keretéig biztosítja a kollégiumi elhelyezést. A BME hat kollégiumát 2010-ig felújítják, a felújítás ideje alatt várhatóan nem csökken a kollégiumi férôhelyek száma, ugyanis az Egyetem erre az idôszakra további férôhelyeket bérel. A kollégiumokban a tanulás mellett a szabadidô hasznos eltöltésére is lehetôség nyílik, hiszen a hallgatók a kollégiumokban szakmai köröket mûködtetnek, és kulturális rendezvényeket szerveznek. Egy-egy kar hallgatói többnyire ugyanabban a kollégiumban laknak, így azok a kari hallgatói közélet centrumai is egyben. Rendszeres szociális támogatás A szociális támogatás pályázat útján nyerhetô el. Összegérôl a Kari Hallgatói Képviselet dönt az egy fôre jutó jövedelem alapján. A Kari Hallgatói Képviselet elsô sorban a család anyagi helyzetét befolyásoló körülményeket veszi figyelembe a támogatás odaítélésekor. A rendszeres szociális támogatás összege 3000-10000 Ft/hó. 11
A képzésrôl Rendkívüli szociális támogatás Ha a család szociális helyzetében jelentôs változás történik (pl. valakinek gyermeke születik), akkor lehetôség nyílik rendkívüli szociális támogatás kérvényezésére. A támogatás bármikor igényelhetô és az elnyert összeg a lehetô leggyorsabban kifizetésre kerül, ezzel is segítve a nem várt helyzet anyagi terheik csökkentését. Tankönyv- és jegyzettámogatás A hallgatók tanulmányi költségeik csökkentése érdekében jegyzettámogatásban részesülnek. A jegyzettámogatást karonként eltérô módon és mértékben a Kari Hallgatói Képviselet állapítja meg. Bursa Hungarica ösztöndíj Az ösztöndíj az állandó lakhelyként bejegyzett önkormányzatnál igényelhetô. Sajnos nem minden önkormányzat ad Bursa Hungarica ösztöndíjat. Amennyiben az önkormányzat kiír pályázatot, és a hallgató elnyeri, akkor az önkormányzat által folyósított összeget az Oktatási Minisztérium intézményi részként még egyszer ennyivel, de maximum 5000 Ft-tal egészíti ki. Nyelvvizsgadíj visszatérítés A hallgatók nyelvvizsgadíj visszatérítést kaphatnak, ha a képesítési követelményben elôírt számú és típusú nyelvvizsgával rendelkeznek. A nyelvi követelmények teljesítése után a hallgatói jogviszony alatt szerzett, vagy megkísérelt nyelvvizsgára is jár nyelvvizsgadíj visszatérítés a személyre szólóan rendelkezésre álló keret erejéig. 12
13 A felvételi eljárásról
A felvételi eljárásról Információforrások A Felvételi Kalauz a kézirat lezárását követôen napvilágot látó felvételi eljárással kapcsolatos módosulásokat nem tudja követni, ezért megjelölünk azokat a forrásokat, ahonnan egyszerûen, további hiteles információt kaphat. Felsôoktatási Felvételi Tájékoztató A Felsôoktatási Felvételi Tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) könyvet a felsôoktatási intézmények adatszolgáltatása alapján az Oktatási Minisztérium készíti. A könyv december 15-én jelenik meg, az abban foglalt információk véglegesnek tekintendôk. Az esetleges sajtóhibák, illetve az idôközbeni módosítás végett január 31-én a Tájékoztató kiegészítését is kiadják. A Tájékoztató intézményenként, kari bontásban tartalmazza: az egyes szakcsoportokhoz tartozó és indítható összes alapképzési szak, valamint a felsôfokú szakképzések jegyzékét, a meghirdetett szakokhoz, felsôfokú szakképzésekhez, illetôleg a különbözô oktatási formákhoz (nappali, esti, levelezô, távoktatás stb.) kapcsolódóan: a) a felsôoktatási intézmény személyi és tárgyi feltételei alapján felvehetô államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók létszámát, b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és a juttatásokkal kapcsolatos információkat, c) az egyes szakcsoportokra, szakokra, felsôfokú szakképzésekre elôírt követelményeket, d) a felvételi eljárás során kedvezményt adó szakmai és tanulmányi versenyek körét, e) a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos információkat, f) a felvételi eljárás során a figyelembe vehetô érettségi vizsgatantárgyakat, g) a középiskolából hozott pontok számításánál figyelembe vehetô érdemjegyeket, h) az egyes szakcsoportokba tartozó szakokon elôírt, illetve választható érettségi vizsgatantárgyakat, azok szintjét, i) a pontszámítás, rangsorolás elvét, j) a jelentkezési feltételként meghatározott elôképzettséget, indokolt esetben a nyelvtudást, k) az intézményre jellemzô speciális tudnivalókat, l) egyéb, a jelentkezôk számára szükséges információkat. 14
A felvételi eljárásról Támpont Iroda A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a felvételizô hallgatók tájékoztatásáért a BME Diákközpont Támpont Iroda felelôs. Az Iroda mindig naprakész információval áll a felvételi után érdeklôdôk rendelkezésére, személyesen, telefonon, e-mailen. A Támpont Iroda elérhetôségei: BME Diákközpont Támpont Iroda 1111 Budapest, Mûegyetem rkp. 7-9. R épület földszint www.tampont.bme.hu tampont@sc.bme.hu Telefon: (1) 463-3838 Ügyfélfogadás: Hétfô: 8:00-16:30 Kedd: 8:00-16:30 Szerda: 8:00-16:30 Csütörtök: 8:00-16:30 Péntek: 8:00-14:00 Érettségi Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt négy kötelezô és legalább egy általa választott vizsgatantárgyból kell legalább középszinten vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezôen választott vizsgatantárgy mellett további vizsgatantárgyakat választhat. A kötelezô vizsgatantárgyak általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekbôl áll. A vizsgarészek a következôk: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Ha a vizsgaszabályzat másképp nem rendelkezik, az érettségi vizsgán a következô vizsgatantárgyakból kötelezô vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom, anyanyelv (nemzetiségi nyelv) és irodalom a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevôknek, történelem, matematika, idegen nyelv, a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevôk kivételével. Ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett magyarból, mint idegen nyelvbôl tehet kötelezô érettségi vizsgát. 15
A felvételi eljárásról Ha a vizsgázót a kötelezô érettségi vizsgatárgynak megfelelô tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minôsítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. Érettségi vizsga szintek A szintemelô vizsga kivételével bizonyos tantárgyakból középszinten vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Azt, hogy a tanuló milyen szinten szeretne vizsgázni, ô határozza meg. A diák abban az esetben is tehet emelt szintû érettségi vizsgát, ha iskolája nem emelt szintû érettségi vizsgára készítette fel. Középszintû érettségi vizsga A középszintû érettségi vizsgát a középiskolában tartják, az írásbeli vizsgára központi feladatsorokat visznek, melyeket országos szinten meghatározott szempontok alapján javítanak a középiskolai tanárok. A szóbeli vizsgák kérdéssorait a középiskolás tanárok állítják össze, az értékelést ugyancsak országos szinten meghatározott szempontok alapján végzik. 2006-ban a legtöbb tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsga is lesz. Emelt szintû érettségi vizsga Az emelt szintû érettségi vizsga külsô vizsga. Az írásbeli vizsgákat nem a tanuló tanárai javítják majd, hanem erre külön értékelôket kérnek fel, növelve ezzel az értékelés objektivitását. Szóbeli vizsgák esetén is független tanárok értékelik majd a hallgatók teljesítményét. Amennyiben megfelelô vizsgázó létszám jön össze, akkor a tanulókhoz utazik a vizsgabizottság. Jelentkezés az érettségi vizsgára Tanulói jogviszony alatt egy tantárgyból érettségi vizsga akkor tehetô, ha a tanuló az adott tantárgyat teljesítette. A tanulói jogviszony megszûnése után bármely vizsgatárgyból tehetô érettségi vizsga. A diák egy vizsgatantárgyból adott vizsgaidôszakban csak egy szinten próbálkozhat a vizsga letételével. Az érettségi vizsgával kapcsolatos adminisztrációt jelentkezési lapok beadásának módja, ideje, a vizsga lebonyolítását idôpontok, helyszínek kijelölését, beosztás készítését a középiskolák végzik. 16
A felvételi eljárásról Jelentkezés határideje A 2006. május-júniusi érettségi vizsgaidôszakra 2006. február 15-ig kell jelentkezni az erre a célra készített jelentkezési lapon. A jelentkezési lapot az érettségi vizsgát tartó intézmény igazgatójához kell eljuttatni, az alábbiak szerint. középiskolai tanulmányukat korábban befejezôk bármelyik, az adott vizsga- tárgyból vizsgát szervezô, vizsgabizottságot mûködtetô intézményben középiskolás tanulmányokat végzôk abban a középiskolában, amelyikkel jogviszonyban állnak Érettségi vizsgára jelentkezés helye tanulói jogviszony alapján Érettségi vizsga értékelése Az érettségi vizsgát vizsgatantárgyanként az alábbi pontskála szerint minôsítik: vizsga típus pontskála írásbeli + szóbeli 1-150 csak írásbeli 1-100 csak szóbeli 1-50 Ha egy vizsgatantárgy több vizsgarészbôl tevôdik össze, akkor minden egyes részbôl legalább 10%-ot kell elérni a vizsga abszolválásához. Az egyes vizsgateljesítményeket pontszámokban, a pontszámok alapján százalékosan is minôsítik. középszintû érettségi osztályzat emeltszintû érettségi 80% - 100% jeles (5) 60% - 100% 60% - 79% jó (4) 47% - 59% 40% - 59% közepes (3) 33% - 46% 20% - 39% elégséges (2) 20% - 32% 0% - 19% elégtelen (1) 0% - 19% Pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történô kifejezése Érettségi vizsgamentesség Nem kell érettségi vizsgát tenni annak, aki tanulmányi versenyen vett részt, és kiemelkedô eredményével teljesítette az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit. 17
A felvételi eljárásról Mentesség kapható országos középiskolai vagy országos szakmai tanulmányi verseny döntôjében való részvétel alapján. Az országos tanulmányi verseny kiírása határozza meg, hogy a tanulmányi verseny döntôjében részt vevô versenyzôk közül hány tanuló kaphat emelt szintû, és hány tanuló középszintû minôsítést. Aki a versenyen nyújtott teljesítménye alapján középszintû, illetve emelt szintû érettségit kap, az jeles osztályzatot és százszázalékos minôsítést jelent. A tanulmányi versenyen elért középszintû vizsgaeredmény nem zárja ki, hogy a tanuló emelt szintû érettségi vizsga letételére jelentkezzen. Felvételi jelentkezés a BME-re Jelentkezés papíron Jelentkezni az Oktatási Minisztérium által kiadott kétféle jelentkezési lapon A jelû jelentkezési törzslapon és B jelû intézményi jelentkezési lapon lehet. Az A lap: Az A lap tartalmazza: a személyes adatokat, a felsôoktatási intézmények és szakok jelentkezô által felállított jelentkezési sorrendjét. Az A lapot az Országos Felsôoktatási Felvételi Irodába kell beküldeni (1542 Budapest 114-es posta). A B lap: A B lap tartalmazza azokat az adatokat, amelyekbôl szakonként (tehát B laponként) külön-külön kiszámítható a felvételi pontszám. A B lapokat egyenesen a felsôoktatási intézményekhez a BME-n a Központi Tanulmányi Hivatalhoz kell elküldeni (Postacím: 1521 Budapest, Pf.: 91.). A B laphoz csatolni kell: a legmagasabb középiskolai, illetve felsôfokú iskolai végzettséget dokumentáló okirat másolatát (a jelentkezés évében érettségizônek a jelentkezési lapon kell igazoltatni tanulói jogviszonyukat), a többletpontokra jogosító igazolások másolatát, a vizsgamentességet alátámasztó dokumentumok másolatát, egyéb, a jelölt által szükségesnek látott okmányok másolatát. 18
A felvételi eljárásról Egy A és legalább egy B lap határidôre történô beadása nélkül felsôoktatási intézménybe senki sem vehetô fel. A korábbi években kiadott jelentkezési lapok nem érvényesek. Az A és B jelentkezési lapok kitöltéséhez segítséget nyújt az Országos Felsôoktatási Felvételi Iroda honlapja (www.felvi.hu): 1. a Felvételizni szeretnék, 2. a Felvételi eljárás, 3. a Útmutató a jelentkezési lapokhoz menüpont alatt. Jelentkezés elektronikusan Lehetôség van arra, hogy a felvételizô a hagyományos jelentkezési lapok használata helyett elektronikus úton nyújtsa be jelentkezését. Az elektronikus jelentkezés felülete az Országos Felsôoktatási Felvételi Iroda honlapján ( www.felvi.hu ) érhetô el. Beadási határidô, a jelentkezés költsége A jelentkezési lapok beadásának határidejét, illetve a jelentkezési laponként befizetendô összeget a Felsôoktatási Felvételi Tájékoztató könyvben teszik közzé. Alkalmassági vizsgák A BME-n az építészmérnöki és az ipari termék- és formatervezô szakra kiegészítô képzéseire is csak abban az esetben vehetô fel a diák, ha sikeres rajz alkalmassági vizsgával rendelkezik. A alkalmassági vizsga minôsítése: Megfelelt vagy Nem felelt meg lehet. Az ipari termék- és formatervezô szakra felvételizô hallgatók Építészmérnöki Karon tett alkalmassági vizsgáját elismerik, vagyis mindkét szakra (építészmérnöki, ipari termék- és formatervezô) jelentkezôknek elég az Építészmérnöki Karon teljesíteni az alkalmassági vizsgát. Az Egyetem várhatóan az április végén lebonyolítandó az alkalmassági vizsga elôtt legalább 15 nappal tájékoztatja a jelentkezôket a vizsga helyérôl, idôpontjáról. 19
A felvételi eljárásról Pontszámítás A felvételi eljárás során a jelentkezôk teljesítményét 120 pontos rendszerben értékelik. A felvételi pontok kiszámítása történhet: a) a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy b) a szerzett pontok megkettôzésével. A két pontszámítás közül automatikusan a magasabb pontszámot elért változatot veszik figyelembe a pontszámításkor. Hozott pontok Hozott pontokból maximum 60 pont szerezhetô. A hozott pontoknál figyelembe veszik a középiskolai tanulmányi eredményeket, illetve az érettségi eredményét. Középiskolai tanulmányi eredmények után számított pontokat öt tárgy: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy választott tárgy, egy választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) utolsó két év végi érdemjegyeinek összegébôl kell kiszámolni. Amennyiben a jelentkezônek a felsorolt tantárgyak valamelyikébôl nincs osztályzata, úgy a nem tanult tantárgy helyett a felvételizô választása szerint egy másik, legalább két évig tanult tantárgyból elért osztályzatait veszik figyelembe. A magyar nyelv és irodalom érdemjegy meghatározásakor az irodalom és a nyelvtan évenkénti érdemjegyeinek átlagát össze kell adni, majd az összeget egész számra kell kerekíteni. A választott tárgy legalább két félévig tanult tárgy lehet. Középiskolai tanulmányi eredmények alapján maximum 50 pont szerezhetô. Ehhez a pontszámhoz hozzá kell még adni az érettségi érdemjegyek átlagának kétszeresét, ami maximum 10 pont lehet. Hozott pontokat államilag finanszírozott képzés esetén az érettségit követô három éven túl, költségtérítéses képzésen az érettségit követô öt éven túl nem lehet számítani. 20
A felvételi eljárásról Szerzett pontok A felvételi eljárás során szakcsoportonként meghatározzák, hogy mely tantárgyakból tett érettségi eredményeket veszik figyelembe a szerzett pontszámok számításánál. A BME képzésein a matematikus szak kivételével képzésenként legalább két, egy kötelezô és egy választható tantárgyat kell megjelölni. A diák több tantárgy figyelembevételét is kérheti, a pontszámítás a legjobb eredményt elért tárgyat fogják figyelembe venni. A BME alapképzésein kiegészítô képzésesekre a Felsôfokú végzettséggel rendelkezôk rangsorolása bekezdésben leírtak vonatkoznak a 2005. évben a szerzett pontokat az alábbi táblázatban szereplô tantárgyakból számították. A mindenkor legfrissebb táblázatot a www.felveteli.bme.hu weboldalon találja meg. kar szak tantárgyak ÉPK építészmérnöki ÉMK építômérnöki (BSc) GPK energetikai mérnöki (BSc) GPK gépészmérnöki (BSc) GPK gépészmérnöki (fôiskolai) GPK GPK ipari termék és formatervezôi (BSc) mechatronikai mérnök (BSc) matematika és fizika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy rajz alkalmassági kell matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy szakmai tárgyak építészeti és építési alapismeretek építészeti és építési alapismeretek, környezetvédelmivízgazdálkodási alapismeretek elektronikai alapismeretek, élelmiszer-ipari alapismeretek, gépészeti alapismeretek, közlekedési alapismeretek, vegyipari alapismeretek 21
A felvételi eljárásról kar szak tantárgyak GTK közgazdászgazdálkodási GTK mûszaki menedzser GTK mûszaki szakoktató (fôiskolai) KSK közlekedésmérnöki matematika és angol vagy francia vagy gazdasági ismeretek vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy szakmai tárgy vagy történelem matematika és angol vagy francia vagy gazdasági ismeretek vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy szakmai tárgy vagy történelem fizika vagy informatika vagy matematika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy TTK matematikus matematika - TTK mérnök-fizikus matematika és fizika - VEK biomérnöki (BSc) matematika és fizika vagy kémia vagy biológia VEK környezetmérnöki (BSc) VEK vegyészmérnöki (BSc) VIK VIK VIK matematika és fizika vagy kémia matematika és biológia vagy fizika vagy kémia vagy szakmai tárgy mérnök informatikus (BSc) matematika és fizika tárgy vagy szakmai vagy informatika villamosmérnöki (BSc) egészségügyi mérnök (keresztfélév) matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy matematika és fizika vagy informatika vagy szakmai tárgy szakmai tárgyak közgazdaságimarketing alapismeretek, közgazdasági alapismeretek, vendéglátóidegenforgalmi alapismeretek gépészeti alapismeretek, közlekedési alapismeretek vegyipari alapismeretek elektronikai alapismeretek, informatikai alapismeretek 22
A felvételi eljárásról Szerzett pontokat a fenti tantárgyakból az érettségi vizsgatantárgyak alapján a százalékos teljesítmény alapján az alábbi táblázat szerint számítják ki. A kiszámítás során az érettségi vizsga szintje nem számít. az érettségi szerzett pont szerzett pont vizsga tantárgyanként (egy tantárgy százaléka (két tárgy esetén) esetén) 90%-100% 30 60 85%-89% 29 58 80%-84% 28 56 75%-79% 27 54 70%-74% 26 52 65%-69% 25 50 60%-64% 24 48 55%-59% 23 46 50%-54% 22 44 45%-49% 21 42 40%-44% 20 40 35%-39% 19 38 30%-34% 18 36 25%-29% 17 34 20%-24% 16 32 0%-19% 0 0 A kétszintû érettségi vizsga bevezetése elôtt tett tantárgyi érettségi vizsga a kétszintû rendszerben középszintû érettségi vizsgának felel meg. A százalékos minôsítést az alábbi táblázat szerint állapítják meg. osztályzat középszintû szerzett érettségi pontszám jeles (5) 100% 30 jó (4) 79% 27 közepes (3) 59% 23 elégséges (2) 39% 19 Többletpontok A fentiekben tárgyalt 120 pontos rendszerben szerzett pontokhoz további, úgynevezett többletpontok szerezhetôek. A többletpontokat 24 pontban maximalizálták, vagyis a felvételi eljárás szerint maximum 144 pont érhetô el. 23
A felvételi eljárásról Többletpont az emelt szintû érettségiért Amennyiben a diák a felvételi eljárás során abból a tantárgyból amelybôl szerzett pontjait számítják emelt szintû, legalább közepes minôsítésû érettségi vizsgát tesz, úgy maximum két tantárgyért tantárgyanként 7, matematika szakon 14 többletpontot kap. Többletpont a nyelvtudásért Legfeljebb két államilag elismert vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgáért a felvételi kormányrendelet-tervezet szerint maximum 15 az alábbiak szerint kapható többletpont: középfokú C típusú nyelvvizsgákként 7 pont, felsôfokú C típusú nyelvvizsgákként 10 pont. Államilag elismert középfokú A vagy B típusú, illetve felsôfokú A vagy B típusú vagy azzal egyenértékû nyelvvizsgáért akkor jár a fenti pontszám, ha a jelentkezô igazoltan nem tudja teljesíteni (pl. fogyatékosság miatt nem tud írni) a C típusú nyelvvizsgát. Ugyanazért a nyelvi teljesítményért vagy az emelt szintért (ha nyelvbôl tesz emelt szintû érettségit), vagy a nyelvtudásért csak egyszer jár többletpont. Felsôoktatási intézmény által adható többletpontok Felsôoktatási intézmény által adható többletpontok címen a karok különbözô pontszámokat adnak, melyet a Felsôoktatási Felvételi Tájékoztatóban, a karok paramétereinél található meg. A BME legtöbb kara az alábbi tevékenységekért ad többletpontot: országos Képzési Jegyzékben szereplô, szakiránynak megfelelô bizonyítványért, országos Ifjúsági Tudományos Innovációs Versenyen elért helyezésért, olimpiai sportágban világ- és Európa-bajnokságon elért helyezésért. Többletpont tanulmányi versenyért Maximális többletpontot kap az a hallgató, aki Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen emelt szintû érettségi eredménynek megfelelô helyezést ért el. 24
A felvételi eljárásról Felvételi mentesség Bármelyik képzésre felveszik azt a jelentkezôt, aki olimpiai bajnokságokon 1-3. helyezést ért el. Felsôfokú végzettséggel rendelkezôk rangsorolása A felsôfokú végzettséggel rendelkezôket a tanulmányi eredményük, és diplomájuk eredménye alapján rangsorolják. Az ily módon szerezhetô pontok száma 120 kell legyen. A pontszámításról a képzésért felelôs kar Dékáni Hivatala nyújt tájékoztatást. 2005. évi felvételi pontszámok A BME képzéseire a 2005. évben az alábbi pontszámok elérése esetén nyertek felvételt a hallgatók. kar szak A N Á A N K A L Á A L K K N Á K N K K L K ÉMK építômérnöki (BSc) 123 83 ÉMK építômérnöki 120 ÉMK földmérô és térinformatikai 120 ÉPK építészmérnöki 131 100 120 GPK energetikai mérnöki (BSc) 96 90 GPK gépészmérnöki (BSc) 111 90 GPK gépészmérnöki (fôiskolai) 100 80 GPK gépészmérnöki 120 120 120 GPK ipari termék- és formatervezôi (BSc) 118 90 GPK mechatronikai mérnöki (BSc) 124 90 GTK közgazdász-gazdálkodási 140 80 80 GTK mûszaki menedzser 134 80 GTK mûszaki szakoktató (fôiskolai) 100 80 GTK mérnöktanári (mûszaki) GTK (fôiskolai) 78 mérnöktanári (mûszaki) (egyetemi) 72 KSK közlekedésmérnöki 121 72 95 72 72 TTK matematikus 141 95 TTK mérnök-fizikus 135 107 VEK biomérnöki (BSc) 110 91 VEK környezetmérnöki (BSc) 121 99 120 VEK vegyészmérnöki (BSc) 108 VIK mérnök informatikus (BSc) 126 90 VIK villamosmérnöki (BSc) 124 76 VIK mûszaki informatikai 87 84 VIK villamosmérnöki 88 72 25
A felvételi eljárásról A táblázatban használt jelölések: ÉMK Építômérnöki Kar ÉPK Építészmérnöki Kar GPK Gépészmérnöki Kar GTK Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar KSK Közlekedésmérnöki Kar TTK Természettudományi Kar VEK Vegyészmérnöki Kar VIK Villamosmérnöki és Informatikai Kar A N Á A N K A L Á A L K K N Á K N K K L K alap, nappali, államilag finanszírozott képzés alap, nappali, költségtérítéses képzés alap, levelezô, államilag finanszírozott képzés alap, levelezô, költségtérítéses képzés kiegészítô, nappali, államilag finanszírozott képzés kiegészítô, nappali, költségtérítéses képzés kiegészítô, levelezô, költségtérítéses képzés 26
27 Induló képzések
Induló képzések kar BSc/BA (alapképzés) A N Á A N K képzés idôtartama félévekben ÉMK építômérnöki (BSc) X X 8 ÉPK építészmérnöki (BSc) X X 8 GPK energetikai mérnöki (BSc) X X 7 GPK gépészmérnök (BSc) X X 7 GPK ipari termék- és formatervezôi (BSc) X X 7 GPK mechatronikai mérnöki (BSc) X X 7 GTK alkalmazott közgazdaságtan (BA) X X 6 GTK gazdálkodási és menedzsment (BA) X X 6 GTK kommunikáció és médiatudomány (BA) X 6 GTK mûszaki menedzser (BSc) X X 7 KSK közlekedésmérnöki (BSc) X X 7 TTK matematika (BSc) X X 6 TTK fizika (BSc) X X 6 VEK biomérnöki (BSc) X X 7 VEK környezetmérnöki (BSc) X X 7 VEK vegyészmérnöki (BSc) X X 7 VIK mérnök informatikus (BSc) X X 7 VIK villamosmérnöki (BSc) X X 7 kar fôiskolai képzés idôtartama félévekben GTK mûszaki szakoktató (fôiskolai) X X 6 A L Á A L K képzés kar osztatlan képzés idôtartama félévekben ÉPK építész (osztatlan) X X 10 A N Á A N K kar egyetemi kiegészítô képzés K N Á K N K K L K K L Á képzés idôtartama félévekben ÉMK építômérnöki X 6 ÉMK földmérô és térinformatikai X 6 GPK gépészmérnöki X X X 6 GTK közgazdász-gazdálkodási X 5 GTK mérnöktanári (mûszaki) (fôiskolai) X 4 GTK mérnöktanári (mûszaki) (egyetemi) X 4 KSK közlekedésmérnöki X X X 6 KSK gépészmérnöki X X X X 6 VEK környezetmérnöki X 6 VIK mûszaki informatikai X X 6 VIK villamosmérnöki X X 6 28
Induló képzések A táblázatokban használt jelölések: X a képzés indul az adott formában BSc Bachelor of Science BA Bachelor of Arts ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VEK VIK Építômérnöki Kar Építészmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közlekedésmérnöki Kar Természettudományi Kar Vegyészmérnöki Kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar A N Á A N K A L Á A L K K N Á K N K K L K K L A alap, nappali, államilag finanszírozott képzés alap, nappali, költségtérítéses képzés alap, levelezô, államilag finanszírozott képzés alap, levelezô, költségtérítéses képzés kiegészítô, nappali, államilag finanszírozott képzés kiegészítô, nappali, költségtérítéses képzés kiegészítô, levelezô, költségtérítéses képzés kiegészítô, levelezô, államilag finanszírozott képzés 29
30
31 A képzések leírásai karonként
Építészmérnöki Kar ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPK A KAR MÚLTJA Hazánkban legrégebb óta a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyik építészmérnök képzés. A jogelôd József Nádor Mûegyetemen 1871-ben indult meg oktatásuk az Építészeti és Mérnöki Osztályon. Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (Parlament), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Mûegyetem épületeinek tervezôje) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelentôs magyar építész nagy hagyományokkal rendelkezô Karunkon végzett. Nálunk tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, pl. tanáraink között jelenleg három Kossuth-díjas építész található. AZ ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KARRÓL A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara az ország egyetlen egyetemi szintû okleveles építészmérnököket képzô intézménye, amelyet a FEANI - az európai mérnökképzés szövetsége - is elismert, így az itt kiadott építészmérnöki oklevél a világon mindenütt elfogadott. A Kar népszerûségét jelzi, hogy közel 1500 hallgatója van, és az utóbbi években a 240 fôs évfolyamokra jelentkezôk száma 900 fô felett volt. A Kar felvételi rendszere szinte teljesen azonos a BME más karainak felvételijével azzal a kiegészítéssel, hogy az Építészmérnöki Karon az egységes rendszeren kívül alkalmassági vizsga is van. Ez két részbôl áll: szabadkézi rajzvizsgából és egy, a jelölt térlátását, arányérzékét, ábrázolókészségét ellenôrzô képességvizsgából. Aki az alkalmassági vizsgán nem felel meg, az nem vehetô fel a Karra. 32
Építészmérnöki Kar Az egyetemi tanulmányaik alatt a hallgatóknak módjuk van bekapcsolódni számos külföldi csereprogramba, féléváthallgatásba, mivel a Kar jó kapcsolatokkal rendelkezik elsôsorban Európa számos építészképzô intézményével. Kimagasló képességû hallgatóink általában külföldön is jól megállják a helyüket, tudásukat ott is elismerik. A KÉPZÉSEK OKTATÁSI RENDSZERE, TEMATIKÁJA Szakmánk, hivatásunk egyszerre mûvészeti és mûszaki: építészmérnök. Képzésünk erôssége e két terület egyensúlya: a mûszaki, mérnöki tudományok elsajátítása mellett a mûvészi alkotóképesség fejlesztése egyenrangúan szerepel. Ez a kettôs jelleg kiemeli az átlagos diplomák sorából és viszonylag ritka világviszonylatban is, hiszen az építészképzô iskolák többségében a mûszaki tárgyak súlya elenyészô. Ennek megfelelôen az ide jövôktôl is kettôs irányultságot, készséget várunk el: a mûszaki érzék, a logikus gondolkodás mellett a mûvészi alkotóképességre, az emberi érzékenységre is nagy szükség van. Az oktatásalapozó tárgyakkal kezdôdik, amelyek a térlátást, az ábrázolást és a mérnöki szemléletet kívánják kialakítani, de az elsô perctôl kezdve jelen van a szakma is. A 3. félévben indul a tervezés, ez különféle tárgyak - lakóépületek, középületek, mezôgazdasági és ipari épületek tervezése, várostervezés - keretében végigvonul az egész képzésen, és a diplomatervben csúcsosodik ki. A hallgatók fokozatosan megismerik az épületek állékonyságához, szerkezetének felépítéséhez szükséges ismereteket, tanulnak az építési folyamat technológiájáról és szervezésérôl, valamint mindennek gazdasági és jogi vetületeirôl is. Tanulmányozzák az építészettörténetet az ókortól napjainkig, beleértve a kortárs építészet irányzatait is. Tanulmányaikat az általános mûveltséget szolgáló tárgyak, nyelvtanulás és a testnevelés egészítik ki. A kiemelkedô képességû hallgatók jelentkezhetnek az emelt szintû képzésre, ahol választhatnak a tervezô-, szerkezettervezô-, urbanisztika-, vagy menedzser építész modulok közül, amelyet mûtermi körülmények között végezhetnek. Karunkon angol és francia nyelvû képzés is folyik, melynek anyaga azonos a magyar nyelvû képzéssel, így a hallgatóknak lehetôségük van nyelvtudásuk fejlesztésére, a különféle nemzetközi programokba való bekapcsolódásra. 33
Építészmérnöki Kar Azt a bizonyos többletet, a kettôs jellegû képzést nem adják ingyen: az egyszerre mûvészeti és mûszaki képzés nyílván többletterhelést jelent az egyetem más, jellemzôen mérnöki jellegû karaihoz képest. Egyetemünkön az építészhallgatók rendelkeznek a legkevesebb szabadidôvel, és ôk ismerik a legjobban az éjszakázások fogalmát. Ellentételként viszont tanulásuk eredményeként jól képzett, sokoldalú szakemberek lesznek, akik számos érdekes és tartalmas munkakör betöltésére alkalmasak. Amennyiben nem szakmájukban helyezkednek el, az itt elsajátított széles körû ismeretekkel az élet számos területén megállják a helyüket. Errôl tanúskodnak azok a hírességek is, akik a Karunkon szerzett építészmérnöki oklevéllel váltak más területen közismertté, mint pl. Határ Gyôzô, Latinovics Zoltán, Rubik Ernô, Sebô Ferenc, Szendrey-Karper László, stb. Az építész (osztatlan) képzésben nem indulnak külön szakirányok. Az alapképzés (BSc) tanterve 2 szakirányt kínál. Építész szakirány Elsôsorban a kiemelkedô tervezôi készségû, mûemléki érdeklôdésû hallgatók képzési irányát jelenti. Szerkezeti szakirány A szerkezettervezôk, szerkezeti és technológiai érdeklôdésû hallgatók iránya, amely nagyobb óraszámban biztosítja az épület-szerkezettani, tartószerkezeti, építés-kivitelezési és szervezési ismeretek elsajátítását, és az ezeken a területeken történô elmélyülést A KÉPZÉST VÉGZETTEK TEVÉKENYSÉGI KÖRE Az építészmérnök tevékenységébôl legismertebb a tervezés: azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az épületeket, tehát a közvetlen emberi használat céljára készülô építészeti-mûszaki alkotásokat építészmérnökök tervezik. Egy épület megálmodása során az építész szerepe meghatározó: ô szabja meg az épület helyét-helyzetét, megjelenését-formáját, funkcionális mûködését, és ô irányítja-koordinálja a tervezésben közremûködô szaktervezôk munkáját. Kevésbé közismert, hogy az építészmérnökök ezen kívül igen sok területen helyezkedhetnek el: ingatlanfejlesztôként, beruházóként, a kivitelezési munka irányítójaként, mûszaki ellenôreként; a közigazgatásban-államigazgatásban építési 34
Építészmérnöki Kar elôadóként, fôépítészként; várostervezôként; építôipari termékeket gyártó-forgalmazó, építôipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci szakemberként, kutató-fejlesztô mérnökként, a mûemlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen, belsôépítészként, és még számos munkakörben. Az építés, a téralakítás, az emberi környezet formálása, az építészet története végigkíséri az emberiség fejlôdését, és az ôsi kultúrák kezdetétôl mind a mai napig a mûvészet és a mesterség kettôssége jellemzi. A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk 88,13 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, 84,17 %-a részesült lakhatási támogatásban, 83,90 %-a szociális támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak 57,61 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, 99,88 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: 53,48 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 29,20 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. 2005. február havi bruttó átlagkeresete 172.875 Ft, szórása 80.015 Ft volt. * A Kari Hallgatói Képviselet adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján 35
Építômérnöki Kar ÉPÍTÔMÉRNÖKI KAR ÉMK AZ ÉPÍTÔMÉRNÖKI KARRÓL Az Építômérnöki Kar a jelenlegi nevét BME és ÉKME egyesítésekor, 1967-ben kapta. Az oktatás négy szakon szervezôdött: közlekedésépítô szak; szerkezetépítô szak; vízépítô szak és földmérô szak. Tantervi reformra többször is sor került, a legjelentôsebbre az elôzô évtized elején, amikor a kredit rendszerû képzés bevezetésével egyidejûen létrejött a jelenlegi két szak: építômérnöki szak, földmérô és térinformatikai mérnöki szak. A tapasztalatok elsô értékelése 1996/1997. tanévben történt meg, bevezettük a szakirányokat. Ez utóbbi nagymértékben segít a hallgatóknak tanulmányi rendjük kialakításában és a kimenet megválasztásában, a Mérnöki Kamarával egyeztetve oly módon, hogy minél sokoldalúbb tervezôi jogosultsághoz jussanak. 1998-ban jött létre a jelenlegi ÉPITÔ2000 tanterv, amelyben az építômérnök szakos hallgatók képzése két részre bomlik a szerkezetépítô mérnöki, valamint infrastruktúra és környezetmérnöki ágazatra, ezzel létrejött a kari képzés három fô iránya. A mintatantervek elsô három szemesztere azonos, majd egyre jobban szétválik. A hallgatók a harmadik szemeszter végén döntenek, hogy melyik lesz a végleges képzési irányuk. szerkezetépítômérnöki a hallgatók kb. 60%-a (magasépítési, híd és mûtárgy, geotechnika, mérnök-építész, építési menedzsment szakirányok), vagy 36
Építômérnöki Kar infrastruktúra és környezetmérnöki kb. 30% (közlekedési létesítmények, vízmérnöki, városi, környezeti szakirányok), vagy földmérô és térinformatikai mérnöki kb. 10% (építôipari geodézia, térinformatika, geodéziai alapmunkálatok szakirányok) AZ INDÍTOTT KÉPZÉSEK LEÍRÁSAI Építômérnöki alapszak Végzettségi szint: BSc Képzési idô: 8 félév A képzés célja: Felkészült, nyelvtudással rendelkezô építômérnökök képzése, akik alkalmasak építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzésnek megfelelô tervezési és egyszerûbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, bonyolultabb tervezési munkákban való közremûködésre. A jogszabályban meghatározott tervezôi és a vezetô tervezôi jogosultság az elôírt gyakorlati idô után az elvégzett ágazat és azon belüli szakiránynak megfelelôen szerezhetô meg. Szakirányok: Szerkezet-építômérnök ágazat: magasépítési, híd és mûtárgy, geotechnika, építési menedzsment. Infrastruktúra-építômérnök ágazat: közlekedési létesítmények, vízmérnöki, települési, környezeti. Geoinformatika-építômérnök ágazat: építôipari geodézia, térinformatika. Elsajátítandó szakmai kompetenciák: Alapfokozat birtokában az építômérnökök képesek az elvégzett ágazat és szakiránynak megfelelôen: kellô szakmai gyakorlat után tervezôi és vezetô tervezôi jogosultság megszerzésére; egyszerûbb fejlesztési feladatok önálló megoldására; 37
Építômérnöki Kar irányítás mellett érdemi mérnöki közremûködésre bonyolultabb tervezési munkákban; kellô szakmai gyakorlat után tervezôi jogosultság a többi ágazat és szakirány tekintetében. Alapfokozat birtokában az építômérnökök képesek az építômérnöki szakma teljes területén: mûszaki vezetôi tevékenység végzésére; építési mûszaki ellenôri tevékenység végzésére; építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására; településmérnöki és településüzemeltetési feladatok ellátására az önkormányzatok területén. Végzés utáni továbbtanulási lehetôségek: szakirányú továbbképzés, építômérnöki, építészmérnöki, gazdasági MSc szakok. A mester szakok képzési célja: a mesterdiplomás építômérnökök kibocsátása, akik a BSc képzésben leírt célokon túl bizonyos gyakorlat után képesek az építômérnöki létesítményekkel kapcsolatos mûszaki fejlesztési, kutatási feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A kiemelt vezetôtervezôi, szakértôi jogosultság az elôírt gyakorlati idô után az elvégzett szak és azon belüli szakiránynak megfelelôen megszerezhetô. A mesterdiploma megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre. Szakirányú továbbképzések: BSc után a szakirányoknak megfelelôen MSc után a szakoknak megfelelôen AZ ÉPÍTÔMÉRNÖKI KAR ÁLTAL TERVEZETT MSC SZAKOK ÉS SZAKIRÁNYOK Szerkezet-építômérnöki mesterszak magasépítô és rekonstrukció szakirány szerkezetinformatika szakirány tartószerkezet- és geotechnika-mérnöki szakirány ingatlanmérnöki szakirány mérnökgeológia szakirány 38
Építômérnöki Kar Infrastruktúra-építômérnöki mesterszak út- és vasútmérnöki szakirány települési mérnöki szakirány víz- és vízi környezetmérnöki szakirány Földmérô- és Térinformatikai mérnök mesterszak földmérômérnöki szakirány térinformatika-mérnöki szakirány A KÉPZÉSEK OKTATÁSI RENDSZERE, TEMATIKÁJA Az új 240 kredites építômérnök alapképzés kiváltja a jelenlegi építômérnöki, földmérô és térinformatikai mérnöki, településmérnöki egyetemi szintû, illetve az építômérnöki, földmérô és földrendezô mérnöki, településmérnöki és részben környezetmérnöki (vízi-környezet, hulladékgazdálkodás, az épített környezet problémái, stb.) fôiskolai szintû képzéseket. Az építômérnök feladata a társadalom épített környezetét jelentô mûszaki alkotások megtervezése, megvalósítása, fenntartása és használatuk szakmai hozzáértést igénylô feladatainak ellátása. Magyarországon egyetemi szintû építômérnök-képzés 2000-ig csak a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építômérnöki Karán folyt, de a millennium után is az okleveles mérnökök 90%-át a Mûegyetem adja. Az építômérnöki munkavégzés a mûszaki-gazdasági tevékenység páratlanul széles területén igényli a csak felsôfokú tanulmányokkal megszerezhetô tájékozottságot, ezért az építômérnöki szak hallgatóinak a mûszaki problémák és feladatok szokatlanul széles választékával kell foglalkozniuk. Ez csak gondosan felépített, a hallgatóktól elvárható tanulmányi teljesítmények korlátaiból, ill. a szakma állandóan változó igényeibôl adódó kettôs követelményrendszert folyamatosan szem elôtt tartó tanterv alapján lehet eredményes. A szak hallgatóinak tanulmányaik során a mûszaki problémák, és feladatok szokatlanul széles választékával kell megismerkedniük, mert az építômérnöki munkavégzés a társadalom és a környezet páratlanul széles területén igényel olyan tájékozottságot, amely felsôfokú tanulmányokkal szerezhetô meg. Adott ismeretek legrövidebb idô alatti feldolgozásának a biztos módja olyan kötött oktatási forma alkalmazása, amely csak a hallgatók speciális képességeinek eltérô voltára tekintettel enged meg - viszonylag szûk határokon belül és többnyire csak a többletteljesítmények irányában - eltéréseket a hallgatók tanulmányi feladataiban. 39
Építômérnöki Kar A kötött tanulmányi rendszerben a rendelkezésre álló képzési idô alatt feldolgozható ismeretanyag azonban nem tudja lefedni az építômérnöki szak egészének ismeretanyagát. A specializáció (ágazat) iránya és témakörei a hallgatók egyéni választására, tájékozottságára vannak bízva, a törzstárgyak és a kötelezô ágazati törzsanyag rendszerén keresztül. A törzstárgyak olyan tárgyak, amelyeket a majdani ágazat irányától függetlenül minden hallgatónak fel kell vennie, és amelyek teljesítése minden választható tárgy elôtanulmányi követelményként jelölhetô meg. A kötelezô specializáció azt jelenti, hogy a hallgatónak a tanulmányaik harmadik féléve után az érdeklôdésüknek leginkább megfelelô három ágazat valamelyikét választják, majd késôbb még az ágazathoz tartozó valamelyik szakirányt is teljesítik. A szakirányú tantárgycsoportok úgy vannak összeállítva, hogy a szakirány teljesítése kellô garanciát nyújtson ahhoz, hogy a hallgató egy szakterület mûveléséhez elegendô részletességû szakmai ismeretet szerezzen. Ezeknek az ismereteknek az elmélyítését szolgálja az oktatási rendszerben a diplomaterv és a záróvizsgák rendje is. Az ismeretek ellenôrzési rendszere Az ismeretek ellenôrzési rendszere a tantervben elôírt (részben egymásra épülô, részben független) tantárgyak tananyagának folyamatos számonkérésébôl (zárthelyik írása, félévközi munkával megszerezhetô jegyek), vizsgák letételébôl, tervezési feladatok elkészítésébôl, szakmai gyakorlat elvégzésébôl, diplomaterv elkészítésébôl, valamint a záróvizsgából tevôdik össze. A diplomamunka követelményei A diplomamunka olyan, konkrét szakterületen adódó építômérnöki feladat megoldása vagy kutatási feladat kidolgozása, amely a hallgató tanulmányai ismereteire támaszkodva kiegészítô szakirodalmak tanulmányozásával és a konzulensek irányításával egy félév alatt elkészíthetô. A jelölt a diplomamunkával igazolja, hogy kellô jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes az építômérnök feladatainak elvégzésére és a tananyagon túl jártas egyéb szakirodalomban is, amelyet értékteremtô módon képes alkalmazni. Formai követelmények: a diplomamunka terjedelme 60-80 oldal és a rajzi munkarészek. Beadandó két példányban. 40
Építômérnöki Kar A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltételei a képesítési követelményekben és a tantervben elôírt kreditek megszerzése, szakmai gyakorlat teljesítése és egyéb kredit nélküli követelmények teljesítése opponens által bírált és elfogadott diplomamunka A záróvizsga részei a diplomamunka megvédése a szakirányos tárgycsoport anyagából vizsga. A vizsgatárgyak összes kreditértéke 20 kreditpont. Oklevél Az oklevél kiadásának feltételei sikeres záróvizsga, egy élô idegen nyelvbôl a középfokú C típusú nyelvi feltétel teljesítése. A KÜLÖNFÉLE JUTTATÁSBAN RÉSZESÜLÔK KÖRE * A 2004/2005. tanév ôszi félévében a karon az igénylôk 71,23 %-a részesült kollégiumi elhelyezésben, 64,41 %-a részesült lakhatási támogatásban, 84,16 %-a szociális támogatásban. A 2004/2005. tanév tavaszi félévében a karon a jogosultak 59,78 %-a részesült tanulmányi ösztöndíjban, 96,61 %-a részesült tankönyv- és jegyzettámogatásban. A VÉGZETTEK KARRÓL, KÉPZÉSRÔL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE ** A BME-n 2003-ban diplomát szerzett 1-1,5 éves munkaerô-piaci tapasztalattal rendelkezô szakemberek körében végzett felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a karon végzettek: 67,48 %-a a mérnöki szemlélet és gondolkodásmód átadását, 18,59 %-a a képzés által nyújtott erôs elméleti alapokat tartja az egyetemi képzés legnagyobb erôsségének. 2005. február havi bruttó átlagkeresete 199.077 Ft, szórása 81.050 Ft volt. * A Kari Hallgatói Tanács adatszolgáltatása alapján ** A BME-n 2003-ban végzettek körében készített A BME friss diplomásainak elhelyezkedési esélyei felmérés alapján 41