DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI KAR MENTŐTISZT SZAK SZAKI TÁJÉKOZTATÓ 2005
A bajbajutott emberen történő segíteni akarás ősidők óta az emberi érzelem, cselekvés természetes velejárója. A segítségnyújtás iránti vágy egyike az ember legősibb és legszebb veleszületett ösztöneinek. A modern civilizáció ugyan fokozatosan elnyomja ösztöneinket, keretek, korlátok közé szorítja, mégis nem véletlen, hogy az empátia, az együttérzés és a segítés az, amit összegezve a leggyakrabban "emberségnek" nevezünk. Az embermentés kifejlődése, szervezése hosszú utat tett meg, míg a XX. század közepén hazánkban egyértelműen megfogalmazódott, hogy a segítségre szoruló ember már a baleset, esemény színhelyén meg kell, hogy kapja a legmagasabb szintű oxyologiai ellátást. Megnövelve ezzel a súlyos betegek életben maradási esélyeit, ill. egészségük helyreállítását. Ezen cél, és régiónk mentőtiszt hiányának felismerése késztette a DE Egészségügyi Főiskolai Karának vezetését, hogy 1998-ban úttörő vállalkozásként az országban elsőként létrehozza a nappali tagozatos mentőtiszt képzést. Mentőtiszt képzés célja: "A magyar egészségügy, ezen belül is a sürgősségi betegellátás biztos pontja a mentőtiszt." Az egységes sürgősségi betegellátó rendszeren belül olyan széles körű, interdiszciplináris, oxyologiai ismeretekkel rendelkező szakemberek formálása a cél, akik mind diagnosztikus, mind terápiás gyakorlatban képesek szintetikus klinikai gondolkodásra, korszerű cselekvési programok kidolgozására és végrehajtására, vészhelyzetek megoldására az alábbi működési szinteken: Helyszíni és szállítás alatti ellátás során Sürgősségi betegellátó osztályokon Traumatológiai osztályokon Képzésünk során olyan sürgősségi betegellátó szakembereket képezünk, akik nemcsak a közvetlen életmentésben, betegszállításban tudnak helytállni mint mentőtisztek, hanem a későbbiekben a sürgősségi betegellátó osztályokon is részt tudnak vállalni bizonyos orvosi kompetencia körbe tartozó feladatok ellátásában. Tevékenységük során a betegek eltérő sajátosságainak, emberi méltóságának, jogainak a maradéktalan figyelembevételével dönteni és cselekedni tudnak. 1
A helyszíni ellátás mai követelménye: a bajba jutott emberhez 15 percen belül megérkezzen a megfelelő szintű ellátás, esélyegyenlőséget teremtve az ország egész területén. Ez azt jelenti, hogy több esetkocsis szolgálatot kell újonnan szervezni, és azt a nap minden órájában üzemeltetni. A végzett mentőtiszt képes: Oxyologiai körülmények között szükségessé váló egyes (meghatározott) orvosi beavatkozások szakszerű és biztonságos elvégzésére (Légút biztosítás eszköz nélkül és eszközzel, újraélesztés eszköz nélkül és eszközzel, vérzéscsillapítás, sebellátás, immobilizáció, az első ellátást szolgáló eszközök alkalmazására, sürgősségi ellátásban használatos gyógyszerek, infúziók adására, gyomormosás végzésére, szülésvezetésre intézeten kívül, tudatzavar értékelésére és ellátására, sürgős egészségügyi kényszerintézkedésekre, katéterezésre, a halál megállapítására). Tömeges balesetek és megbetegedések ill. katasztrófa helyszínén a mentőfeladatok ellátására. Készség szintjén ismereteit szakszerűen alkalmazni valamennyi oxyologiai ellátást igénylő esetben helyszínen. Mentési munkacsoport megszervezésére. Elsősegélynyújtás oktatására. Ismerik: A hazai egészségügy szervezeti felépítését Az operatív mentő munka viszonyait A mentésben használt eszközöket, gyógyszereket, kötszereket, műszereket A sürgősségi ellátást igénylő betegségeket és helyzeteket. 2
Rendelkeznek: egészségügyi, gazdasági és informatikai ismeretekkel népegészségügyi ismeretekkel munkakörükbe tartozó szervezési és vezetési feladatok megoldásához szükséges ismeretekkel. A mentőtiszti szakma a rátermettségen kívül nagyfokú tudást, szakmai felkészültséget is megkövetel. A mentőzésben már gyakorlatot szerzett hallgatóinkon kívül többen vannak, akik általános orvosi karra nem nyertek felvételt egy-két pont miatt, és azt követően nyertek felvételt a mentőtiszt szakra. A folyamatosan tapasztalható többszörös túljelentkezés is lehetővé teszi, hogy valóban csak a legjobbak kerülhessenek be szakunkra. Érdekesség, hogy jelenlegi hallgatói létszám tekintélyes hányada nő. Meggyőződésünk, hogy Ők is képesek lesznek maximálisan helytállni munkájuk során. Az elvárásoknak megfelelően Főiskolánkon maximálisan biztosítva vannak a mentőtiszt képzés személyi és tárgyi feltételei. 3
Szakunk rendelkezik a gyakorlati oktatáshoz szükséges legmodernebb szemléltető és gyakorlóeszközökkel (Traumacode, Mega-code számítógépes fantomok, gyermek- és felnőtt BLS-ALS trénerek, gyermek- és felnőtt intub ációs fantomok, conicotomias fantom, immobilizációt elősegítő eszközök, és minden egyéb életmentéshez szükséges mentéstechnikai eszközzel). Az oktatás tökéletesítésére törekedve alakítottunk ki egy esetkocsi makettet, amely pontos mása a mindennapokban "mentő" esetkocsinak. esetkocsi főiskolai esetkocsi makett A felmenő évfolyamok igényeinek megfelelően oktatástechnikai eszköztárunkat, könyvtári könyvállományunkat folyamatosan bővítjük. Az elméleti oktatást nagy tapasztalattal rendelkező tanárok végzik, köztük 5 minősített - akadémiai doktor, tudományok kandidátusa. Oxyologiai gyakorlati képzésünket az ország egész területén az OMSZ; klinikai gyakorlati képzésünket pedig a Debreceni Egyetem oktató kórházaiban (Nyíregyháza, Debrecen, Miskolc) nagyrészt osztályvezető főorvosok irányításával biztosítjuk. 4
A 8 féléves hagyományos képzés során oktatott tantárgyakat több terület szerint csoportosítottuk: 1. Alapozó tantárgyak 2. Klinikai szaktantárgyak 3. Népegészségügy 4. Kiegészítő tantárgyak 5. Ellenőrzött szakmai gyakorlatok Ezen területeken belül többek között megtalálhatóak az alábbi tantárgyak Anatómia, Élettan-kórélettan, Belgyógyászat, Oxyologia, Mentéstechnika, Pathológia-Igazságügyi orvostan, Sebészet, Traumatológia, Szülészet, Gyermekgyógyászat, Intenzív betegellátás stb. Teljes képzési össz.óraszám 3.820 Elméleti képzési össz.óraszám 1.110 Gyakorlati képzési össz.óraszám 1.800 Ellenőrzött szakmai gyakorlat össz.óraszám 910 2002 szeptemberétől főiskolánkon is bevezetésre került a kredit rendszerű képzés, melyet a 200/2000. (XI. 29.) számú Korm. rendelet szabályoz. Szakunkon is kidolgoztuk a kredit alapú tantervet, mely tartalmazza a kötelező, kötelezően választható, szabadon választható tantárgyakat, a hozzájuk rendelt kreditet, az óraszám megoszlást (kontaktóra - egyéni felkészülési óra), az előtanulmányi kötelezettséget, a számonkérési formát. Kredit alapú tantervünk első három féléve a kötelező tantárgyak viszonylatában megegyező az egészségtudományi szakok (diplomás ápoló-, védőnő-, mentőtiszt) kredit alapú tanterveivel. A kötelezően választható tárgyak meghirdetésénél a szak olyan ismeretanyagot kínál elsajátításra, amelynek elsajátítása nélkülözhetetlen és szükséges a mentőtiszti munkához. Szabadon választható tantárgy lehet a DE EFK-n, a DE bármely karán illetve meghirdetett bármely tárgy, melynek regisztrálását (tekintettel az előtanulmányi rendre, illetve a hallgatói létszámra, illetve speciális gyakorlati képzési igényre) a felsőoktatási intézmény elfogadja. A kredit alapú mintatantervben: Alapozó tantárgyakat Szakmai tantárgyak Társadalomtudományi tantárgyakat különböztetünk meg. 33 kredit értékben 155 kredit értékben 42 kredit értékben 5
A Teljes kredites képzési összóraszám 3.626 (A kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak) Elméleti órák száma 1.372 Gyakorlati órák száma 2.254 6
Hallgatói létszám 1998-ban 124 jelentkezőből 36 hallgatót vettünk fel, a felvételi ponthatár 104 pont volt. 1999-ben 211 jelentkezőből 49 hallgatót vettünk fel, a felvételi ponthatár 101 pont volt. 2000-ben 164 jelentkezőből 50 hallgatót vettünk fel, a felvételi ponthatár 98 pont volt. 2001-ben 190 jelentkezőből 57 hallgatót vettünk fel, a felvételi ponthatár 104 pont volt. 2002-ben 253 jelentkezőből 53 hallgatót vettünk fel, a felvételi ponthatár 94 pont volt. 2003-ban 125 jelentkezőből 54 hallgatót vettünk fel, a felvételi ponthatár 89 pont volt. 2004-ben 119 jelentkezőből 46 hallgatót vettünk fel, a felvételi ponthatár 94 pont volt. Hallgatói létszám alakulása Létszám 60 50 40 30 20 10 0 36 49 50 57 53 54 46 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Oktatásunk, képzésünk segítségével elméletben és gyakorlatban magasan képzett mentőtiszteket tudunk a mentés szolgálatába állítani. Minden reményünk megvan rá, hogy a mentőtiszt szak is - hasonlóan más régebben működő szakjainkhoz - tovább fogja öregbíteni főiskolai karunk jó hírnevét. 7
KIVONAT 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 72. -ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. Az egészségügyi felsőoktatásban alapképzésben egyetemi és főiskolai végzettség szerezhető. 2. (1) Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményeit e rendelet 1. számú melléklete, az egyetemi szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeit a 2. számú melléklete, még a főiskolai szintű alapképzési szakok sajátos képesítési követelményeik a 3. számú melléklete tartalmazza. (2) Az egészségügyi szakoktató szak képesítési követelményeit külön jogszabály tartalmazza. 3. (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakban a) a főiskolai szintű intézetvezető szakot a szakterületet irányító miniszter megszüntette, b) a főiskolai szintű - egészségügyi védőnő szakon, - diétás nővér szakon, - közegészségügyi-járványügyi ellenőr szakon szervezett képesítések - azok sorrendjében - 1993. január 15. napjától a végzettség szintje szerint a szakterületet irányító miniszter által módosított, alább felsorolt főiskolai szintű szakokon szerzett képesítésekkel egyenértékűek: - védőnő szak, - dietetikus szak, - közegészségügyi-járványügyi felügyelő szak (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt szakokon kiadott oklevelek az azokban foglalt végzettség szintjének, ill. szakképzettségnek felelnek meg. 4. (1) E rendelet 1996. szeptember 1-én lép hatályba. (2) Az e rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit az 1996-97. évi tanévben az első évfolyamokra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra kell alkalmazni. 5. Az e rendeletben meghatározott általános orvostudományi szak, fogorvostudományi szak, gyógyszerésztudományi szak képesítési követelményei 8
a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. - ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak: a) a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek kölcsönös elismeréséről; b) a Tanács 78/687/EGK irányelve a tagállamoknak a fogorvosok tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról; c) a Tanács 85/432/EGK irányelve a tagállamok meghatározott gyógyszerészi tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; d) a Tanács 81/1057/EGK irányelve, az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és állatorvosok okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös elismeréséről, mely a 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK irányelveket egészíti ki. 1. számú melléklet a 36/1996. (III.5.) Korm. Rendelethez. Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak általános képesítési követelményei 1. Az egészségügyi képzés célja: Szakemberek képzése, akik magas szintű szakmai és általános műveltséggel, ennek megfelelő emberi magatartással rendelkeznek, mely nagyfokú felelősségés hivatástudattal párosul, képesek a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban való tájékozódásra, valamint a képzési idő alatt elsajátított ismeretanyag, szakmai készségek, szakképzettségüknek megfelelő szemlélet és magatartás alapján szakterületük magas szintű művelésére. 1.1. Az egyetemi szintű képzés további célja, hogy az egyetemi végzettséget szerzett szakember - rendelkezzék kellő ismerettel a szakmai tevékenység etikai és jogi vonatkozásait illetően, feleljen meg ezeknek, és tudja alkalmazni ezen ismereteit a gyakorlatban, - legyen képes szakmai ismereteit önállóan és/vagy szervezett képzés keretében folyamatosan gyarapítani, megújítani, és az így szerzett ismereteket mindennapi szakmai tevékenységében alkalmazni, megfelelő interperszonális kapcsolatot kialakítani a betegekkel, hozzátartozókkal, más egészségügyi szakemberekkel és munkatársakkal, továbbá munkacsoport keretében dolgozni, - ismerje, és tudja alkalmazni a munkakörébe tartozó feladatok elvégzésében az egészségügyi informatikai rendszer alapjait. 9
1.2. A főiskolai szintű képzés további célja, hogy a főiskolai végzettséget szerzett szakember a) legyen képes önálló és szakmai csoportban való munkaszervezésre, munkavégzésre, interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására, b) az egészségügyi ügyvitelszervező kivételével - ismerje az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait, legyen személyiségközpontú, - legyen képes a munkája során adódó tapasztalatok, eredmények és összefüggések felismerésére, dokumentálására, és a megalapozott általános következtetések levonására, valamint saját szakterületén elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre, - rendelkezzék megfelelő ismeretekkel - saját szakterületén - menedzsment feladatok ellátására, c) az egészségügyi ügyvitelszervező és az optometrista kivételével - legyen képes egészségnevelő feladatokat ellátni, továbbá alkalmazni az informatikát feladatkörébe tartozó dokumentációs feladatok önálló ellátásában, - ismerje az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tudományos alapjait, az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépítését megvalósításukkal kapcsolatos főbb tennivalókat, d) az egészségügyi ügyvitelszervező, a mentőtiszt és az optometrista kivételével - legyen képes szakképzettségének és kompetenciájának megfelelően részt venni az egészségügyi és/vagy szociális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban. 1.3. Az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező szakembernek szükség esetén elsősegélynyújtást kell biztosítania, és szakképzettségének megfelelő intézkedést kell hoznia. 2. A végzettség szintje és a szakképzettség Az egészségügyi felsőoktatásban szakképzettség a) főiskolai szinten és a b) pontban foglaltak kivételével egyetemi szinten nappali, esti és levelező tagozaton, továbbá távoktatásban szerezhető, b) egyetemi szinten az általános orvostudományi, fogorvos-tudományi, gyógyszerésztudományi szakon kizárólag nappali tagozaton szerezhető. 3. A képzési idő 10
a) Egyetemi szint A képzési idő legalább 10 félév. b) Főiskolai szint A képzési idő nappali tagozaton legalább 6 félév A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit. Esti és levelező tagozaton, illetőleg távoktatás esetén a képzési időt a felsőoktatási intézmény határozza meg oly módon, hogy a képzési idő nem lehet kevesebb a nappali tagozaton megállapított képzési időnél. 4. A képzés főbb tanulmányi területei 4.1. Egyetemi szinten: A 2. számú mellékletben foglaltak az irányadók 4.2. Főiskolai szinten: a) Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek b) Szaktudományi elméleti ismeretek és gyakorlati képességek c) Társadalomtudományi ismeretek. 4.3. A gyakorlati órák aránya a képzési időn belül mindkét szinten 50-70 %. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere, az ellenőrzés formái Az ismeretek ellenőrzési rendszere a tantervben előírt - részben egymásra épülő, részben egymástól független - aláírások, gyakorlati jegyek megszerzéséből, vizsgákból - kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga-, szakmai gyakorlatok elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, valamint záróvizsga letételéből tevődik össze. 5.1. A szakdolgozat A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. 11
5.2. A záróvizsga 5.2.1. A záróvizsgára bocsátás feltételei A tantervben előírt valamennyi tanulmányik és vizsgakötelezettség teljesítését követő három éven belül - a szakdolgozat elkészítése, benyújtása és megvédése, - angol, német, francia, spanyol vagy orosz nyelvből C típusú - egyetemi szinten középfokú, főiskolai szinten alapfokú-, állami vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele. 5.2.2. A záróvizsga részei A komplex záróvizsga keretében - országosan szakonként egységes írásbeli (teszt) vizsga, - szóbeli vizsga, - gyakorlati vizsga. 5.2.3. A záróvizsga eredménye A záróvizsga értékelésének és az eredménye kiszámításának módját az egészségügyi felsőoktatási intézmények szabályzatukban, egyeztetve, egységesen állapítják meg. 3. számú melléklet a 36/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak sajátos képesítési követelményei FŐISKOLAI SZINTŰ SZAKOK Mentőtiszt Szak 1. A képzési cél Mentőtisztek képzése, akik tevékenységük során messzemenően figyelembe veszik a betegek eltérő sajátosságait, emberi méltóságát, jogait, és ennek megfelelően döntenek, ill. cselekszenek, továbbá - az 1. számú mellékelt 1. pontjában foglaltakra is tekintettel - a) képesek - a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló egyes (meghatározott) orvosi beavatkozások szakszerű és biztonságos elvégzésére (légútbiztosítás eszköz nélkül és eszközzel, újraélesztés eszköz nélkül és 12
eszközzel, vérzéscsillapítás, sebellátás, immobilizáció, az első egészségügyi ellátást szolgáló eszközök alkalmazására, sürgősségi ellátásban használatos gyógyszerek, infúziók adására, gyomormosás végzésére, szülésvezetésre intézeten kívül, tudatzavar értékelésére és ellátására, sürgős egészségügyi kényszerintézkedésre, katéterezésre, halál megállapítására), - tömeges balesetek és megbetegedések, ill. katasztrófa helyszínén a kompetenciájukba tartozó mentőfeladatok ellátására, - készség szintjén ismereteiket szakszerűen alkalmazni valamennyi oxiológiai ellátást igénylő esetben helyszínen, ill. a sürgősségi betegellátás rendszerében gyógyintézeti keretek között, elsősorban sürgősségi osztályon, - munkacsoport munkájának a megszervezésére, - elsősegélynyújtás oktatására, mentőápolók és mentő-gépkocsivezetők képzésében és továbbképzésében való részvételre, b) ismerik - a hazai egészségügy szervezeti felépítését és intézményrendszerét, ezen belül a mentőellátás helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét, - a hazai mentőellátás szervezetét, működését és a vonatkozó jogszabályokat, - az operatív mentőmunka szolgálati, működési és magatartási szabályait, - a mentésben használatos korszerű eszközöket, gyógyszereket, kötszereket és műszereket, - felismerik a sürgősségi ellátást igénylő betegségeket és helyzeteket, c) rendelkeznek - egészségügyi gazdasági és informatikai ismeretekkel, - népegészségügyi és egészségnevelési ismeretekkel, - a munkakörükbe tartozó legfontosabb szervezési és a vezetési ismeretekkel, melyek alkalmassá teszik vezetési, munkaszervezési feladatok irányítására és ellenőrzésére. 2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: mentőtiszt. 3. A képzési idő: 8 félév, legkisebb összóraszám: 3600 óra 4. A képzés főbb tanulmányi területei 4.1. Alapozó elméleti ismeretek és gyakorlati készségek: funkcionális anatómia, kórélettan, mikrobiológia, népegészségtan, stb. 13
4.2. Szaktudományi elméleti ismeretek és gyakorlati képességek: oxiológia és mentéstechnika, belgyógyászat, sebészet, traumatológia, szülészetnőgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat stb. 4.3. Társadalomtudományi ismeretek: filozófia, egészségügyi etika, szociológia és szociálpolitika, stb. 5. Az ismeretek ellenőrzési rendszere az 1. számú melléklet 5. pontjában foglaltak az irányadók. A záróvizsga tárgy: általános mentőtiszti ismeretek. 14