LAKOS ÁGNES TÉRKÉPEK A PEST MEGYEI LEVÉLTÁRBAN

LAKOS ÁGNES TÉRKÉPEK A PEST MEGYEI LEVÉLTÁRBAN

PEST MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 31. Sorozatszerkesztő EGEY TIBOR

LAKOS ÁGNES TÉRKÉPEK A PEST MEGYEI LEVÉL- TÁRBAN Pest Megyei Levéltár Budapest 1999

A kötet a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával jelent meg Mutatót készítette UJJ GYÖRGY ISSN 0230 662 x ISBN 963 7235 24 8 ö ISBN 963 7235 30 2

Bevezető Bevezető A levéltárban őrzött kéziratos és nyomtatott térképgyűjtemény nagyobbik hányada az egykori Pest Pilis Solt vármegye, majd 1876-tól Pest Pilis Solt Kiskun vármegye területén található települések kül- és belterületét, kisebbik része különböző szempontokból a megye egész területét, valamint nem megyei területeket ábrázol. Napjainkra ezek a XVIII. századtól folyamatosan fennmaradt munkák történeti, gazdasági, környezetvédelmi, vízrajzi stb. szempontból felbecsülhetetlen források. A kutató számára a gyakran kézzel rajzolt és színezett, majd később metszett, ill. nyomtatott térképek igen sok információt nyújtanak. A térképek között a legegyszerűbb vázlatok ugyanúgy megtalálhatók, mint a részletesebben kidolgozott mappák. A XVIII. században készített munkák tájolása meglehetősen eltérő, majd a XIX. századtól kezdődően az északi tájolás vált általánossá. A területi arányokat általában bécsi ölben fejezték ki, amelynek visszatérő jelölése a 100 bécsi öl = 26 mm, ami az 1 : 7200 méretaránynak felel meg. Emellett még a 40 bécsi öl = 26 mm (1 : 2880), az 50 bécsi öl = 26 mm (1 : 3600), valamint a 200 bécsi öl = 26 mm (1 : 14400) méretarányok a leggyakoribbak. A térképészeti munkáknál a felszíni formák érzékeltetésére használt szintvonalak hazánk II. katonai felmérésekor, a XIX. században váltak általánossá. A határban előforduló erdők, mezők, folyók, tavak stb. jelölésére a természetben jellemző színeket alkalmazták. A XIX. század második felétől a nyomtatott térképeknél általánossá vált ez a kialakult jelrendszer. A levéltári törzsgyűjteményben található, Zala megyét ábrázoló 1792. évi nyomtatott mappán (PMT 25.) Tomasich János geometra már a ma használatos térképészeti jelölések egy részét alkalmazta. A levéltárban fellelhető térképdarabok vagy sorozatok különböző iratok, irategyüttesek mellékletei voltak, amelyeket külső megjelenésük miatt (nagyság, bádogtokban való tárolás stb.) külön kezelték. Az évek során ennek következtében alakultak ki a különböző sorozatok, külön nyilvántartások. Ezért a Pest Megyei Levéltár fond- és állagjegyzékében több helyen találkozhatunk térképekkel. A IV. 165. fondszám alatt, a Pest Pilis Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék és a Pest Solt Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék egyesített iratainak d) állagában vették fel az úrbéri térképeket (PMU); a XI. 631. fondban a Ráckevei Királyi Uradalom gazdasági iratai d) állagában szerepelnek az uradalomra és környékére vonatkozó térképek, illetve tervrajzok; a XV. 6. fondszámon a "Térképek levéltári gyűjteménye" elnevezéssel kialakított sorozatot (PMT); míg a XV. 9. jelzetnél a Nagykőrösi városi térképek levéltári gyűjteményét (NkT, NkK, NkNy) találjuk, amely iratanyaggal együtt a kecskeméti levéltárból került Nagykőrösre az ottani fióklevéltár létrehozását követően. A Pest Megyei Levéltár őrzi letétként a Váci Püspökség Gazdasági Levéltárát, amelyben az uradalmi geometra iratai között vannak az uradalomra vonatkozó térképek a XXXIII. 15. fondszám alatt. A megyei törzsanyag (PMT) a levéltár őrizetében az iratok mellől évek során levált, megállapíthatatlan őrzési helyű, kisebb levéltári egységekből kiemelt vagy ajándékozott, ill. vásárolt térképeket tartalmazza. Ezek közül kiemelkedik Mikovinyi Sámuel 1742-ben készített felvétele (PMT 4.), amely a Duna Áporka és Baja közötti szakaszát ábrázolja ártereivel és mellékvizeivel. E térképet a korban általános latin nyelvű feliratokkal látták el. Részletes képet nyújt az egyes települések földrajzi fekvéséről, megjeleníti a települések kiterjedését, a lakatlan területeket, a folyóvizeket és elnevezésüket. Ér- 5

Bevezető tékes darab a Balla Antal megyei földmérő által 1783-ban készített, megyei postautakat ábrázoló munka is (PMT 91.). A gyűjteményben találhatók nem megyei vonatkozású térképek is, mint a gradinai gazdaságról (Verőce m.) Schey Károly mérnök által készített ábrázolás (PMT 59.). Itt helyezték el a Földváry család levéltárából kiemelt térképek sorozatát a PMT 66 87. sorszámok között. Ennek első darabja az 1843-ban Gere Zsigmond által készített, a cibakházai uradalomhoz tartozó Istvánháza (Jász Nagykun Szolnok m.) határában gyepből feltört szántóföld rajzolatja. A munkák között a Földváry család birtokigazgatásához nyújt támpontot a Ruttkay Mihály mérnök által 1765-ben készített öt térkép. A gyűjteményben helyezték el a Polgári perek (IV. 31-e Pest Pilis Solt vármegye Központi Törvényszékének iratai, Processus terminati) anyagából kiemelt darabokat is. Ezeknél több esetben elmaradt a jelzet feltüntetése, így gyakran csak kutatással állapítható meg eredeti helyük. A törzsanyag első nyilvántartásba vételét és nyomtatásban való közzétételét követően (1967) több nyomtatott térképpel is gyarapodott. A XVII XVIII. századból való, a történeti Magyarország településeiről készült, városképet ábrázoló munkákat is ebben a gyűjteményben helyezték el. Az úrbéri térképek (PMU) a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezéshez kapcsolódó felmérések és az azt követő birtokviták során keletkeztek. Méretük miatt többségükben ezeket eredetileg is külön kezelték. A kézzel rajzolt, gyakran színes térképeket az évek során egy-egy perszakaszban kiegészítették, vagy a régiek felhasználásával új térképeket készítettek, így részben jól nyomon követhetők a területre vonatkozó, ma már csak térképen fellelhető helytörténeti, gazdaságtörténeti, ökológiai és építészeti vonatkozású változások. Az iratokkal együtt történő használatuk teszi lehetővé a kutatók számára a fontos adatok rekonstruálását. Az úrbéri gyűjtemény darabjai általában a települések külterületének állapotát ábrázolják. Többször előfordul azonban a belterület foltszerű ábrázolása mellett részletes, a belsőség telkeit vagy a telken fellelhető építményeket, létesítményeket rögzítő térkép is. A mappa szélén néha feltüntették a határbeli birtokok tulajdonosairól felvett adatokat is. Az elkészült térkép hitelesítését követően kerülhetett a per anyagába. A munka szerteágazó volta miatt több uradalmi mérnök foglalkozott ilyen térképek készítésével. Így a gyűjteményben találjuk Szabó Imre (1863 1865) hatvani; Petrikovics Ádám (1811 1812), Bobok József (1836 1837), Somody Károly (1843 1852) és Richwalszky Dénes (1862 1865) gödöllői; Hober József (1857 1866) és Tomsich Mátyás (1862 1876) kalocsai érseki; Török Ferenc óbudai (1871) uradalmi mérnök tevékenységét fémjelző térképek sorát. A korai munkák közül Kneidinger András 1778-ban Zsámbékról (PMU 49) készített térképe érdemel külön is említést pontos kidolgozásával. Illetékességből került a Pest Megyei Levéltárba a Bács Kiskun Megyei Levéltárból Nagykőrös város levéltárának részeként a Nagykőrösi Törzsanyag (NkT), a Nagykőrösi Kataszteri térképek (NkK) és a Nagykőrösi Nyomtatott és sokszorosított térképek (NkNy) gyűjteménye. A 170 darab NkT jelű anyag tartalmazza a város történetére vonatkozó legfontosabb térképeket, amelyek az iratokkal együtt jogbiztosító szereppel bírtak. Balla Antal megyei mérnök 1766-os évszámot viselő kéziratos munkája (NkT 1.) Nagykőrös, Nyársapát, Besnyő, Törtel területéről e gyűjtemény értékes darabja. A belterületről és a határrészekről készített felvételek lehetővé teszik, hogy a XVIII XX. században végbement településszerkezeti és határbeli változásaikat nyomon követhessük. Ebben az anyagban találhatunk például olyan XX. századi térképet is (NkT. 135.), amely az 1945 utáni földreform során kiosztott földterületek adatait tartalmazza. A Nagykőrösön és határában végzett kataszteri felmérések nyilvántartásba vett darabjai a törzsanyagot kiegészítve a határbeli változásokban igazítanak el, későbbi ceruzás bejegyzéseik fontos történeti adatokat őriztek meg. A nyomtatott munkák a városra vonatkozó, nyomdailag sok- 6

Bevezető szorosított térképeket tartalmazzák. Ide kerültek azok a nem nagykőrösi vonatkozású, de a városi levéltári anyagból kikerült tablók is, amelyeket a rendezés során máshova nem lehetett besorolni. Ilyen például a Strassen Karte des Pest Solter Comitats című (NkNy) szerző és év nélküli, feltehetőleg XIX. század közepén készült térkép. A ráckevei koronauradalmi térképek (R) a XVIII. századtól kezdődően a Csepelsziget községeire, valamint Peszér és Adács uradalmi területekre vonatkozóan nyújtanak támpontot. Sajnos a XVII XVIII. századra vonatkozó irat- és térképanyag jelentős része szétszóródott, elpusztult, így az uradalom korai történetével foglalkozók számára a rekonstruálás csak másodlagos forrásokból lehetséges. A gyűjteményben jelentős számban találunk a terület erdőgazdálkodásához kapcsolódó üzemterveket, az uradalommal határos részekre vonatkozó térképeket is. Érdekes helytörténeti adatokat tartalmaz a gyűjtemény a pesti vasúttársaság által kisajátítandó területre (R. 3.), ill. a promontori (budafoki) országút nyomvonalára (R. 4.). Megfigyelhetjük a térképeken a Csepel-szigeti települések szerkezetének alakulását, utcahálózatuk változásait. Az uradalmi erdőgazdálkodás mellett a térségben jelentős vadászathoz vadászterület kijelölése is találunk térképanyagot. Stuhlmiler Mátyás uradalmi mérnök működését az 1830-as és 1840-es években elkészített térképeinek sora fémjelzi. Ebben az anyagban található Kiskunlacháza bel- és külterületéről az a mintegy negyven darabos gyűjtemény, amely XIX. századi állapotokat tükröz. Ezek a térképek a város és az uradalom közötti határvitákat, ill. Kiskunlacháza határbeli birtokait rögzítik. Csak részben kapcsolódnak a koronauradalmi anyaghoz, feltehetőleg a beszállításkor történt szétválasztási pontatlanság miatt kerültek ide. A pontos választ a témával foglalkozó kutató a koronauradalmi és a kiskunlacházai anyag feltárása után kaphatja meg. A Váci Püspökség Gazdasági Levéltára (VPGL) gazdag iratanyagot tartalmaz. A püspökséghez tartozott településekre vonatkozó térképeket a püspökség által alkalmazott geometrák készítették. A XVIII. századtól kezdődően, gyakran egy-egy településről több térképet is rajzoltak, így Alpár esetében Fiedler Tamás uradalmi geometra 1793- ban készített térképe (VPGL 2.) után Suhajda Mátyás uradalmi geometra 1823 1832 közötti munkái mutatják az eltelt időszak változásait (VPGL 3 5.). Értékes darabjai a gyűjteménynek a Kálló (Nógrád m.) határát és belterületét részletesen ábrázoló térképek sora, amelyek pontosságukkal és részletességükkel a XVIII. századi térképészet minden ismeretét felsorakoztatják (VPGL 22 24.). Kállóról még több, a XIX. század első felében készített munka ismert. Az uradalmi erdőgazdálkodást, a tudatos erdőtelepítési tevékenységet jelzi, hogy az egyes fafajtákat és a telepítendő területeket pontosan kijelölték, több évtizedre előre megtervezték. Ilyen a püspökszilágyi erdőség 1797 1857 (VPGL 60.) vagy a szentjakabi erdőség 1812 1840 közötti (VPGL 49.) telepítési terve is. Fellelhetők az uradalmi anyagban vízszabályozásra vonatkozó adatok, mint pl. a Gombás patak szabályozási terve (VPGL. 82.). Jól nyomon követhető a XVIII. századtól a nagybirtokok gazdálkodásában a környezettel való tudatos foglalkozás. Módszeres feltárása segítséget nyújt napjaink környezetvédelmi gondjainak megoldásában is. Az érdeklődők számára gazdag ismereteket ad a települések külterületeinek birtoklásával foglalkozó, úgynevezett határperekkel kapcsolatos térképészeti anyagok együttese. A mintegy 114 térképet felölelő gyűjtemény a püspökséghez tartozó településekről, azok határáról és birtokosairól páratlan adatbázis. A Pest Megyei Levéltár anyagában nemegyszer találkozhatunk az iratok mellékleteként térképekkel, mert a középszintű rendezettségből adódóan csak a külön kezeltek kerültek önálló gyűjteménybe. A kutatások során előfordulhat, hogy a polgári peres 7

Bevezető anyagban, az úrbéri pereknél, az alispáni iratokban, a közigazgatási iratok között stb. találunk olyan térképeket, amelyek akár térképtörténeti szempontból is jelentősek, érdekesek és értékes munkák lehetnek. A kutató számára fontos, hogy ne elégedjen meg a katalógusokban felsoroltakkal, hanem témájához kapcsolódóan tekintse át a lehetséges egyéb forrásokat is. *** A Pest Megyei Levéltárban őrzött térképgyűjtemény ismertetéséhez a korábban máshol megjelent, hasonló munkák feldolgozási szempontjait megismerve alakítottuk ki a térképek leírásának szempontrendszerét. A Magyar Országos Levéltár által az elmúlt évtizedekben kiadott helytartótanácsi és kamarai, valamint a magyar egyházi levéltárak nyilvántartott térképeiről készített katalógusok kiadási módszereit példának tekintettük. A levéltári anyagban több helyen előforduló, fond- vagy állagszinten a fondjegyzékben szereplő térképsorozatokat a Bendefy László által kidolgozott rendszer alapján ismertetjük. A kötetben 1444 térképleírást közlünk. A sorszám és a jelzet után a térképek legfontosabb adatait az alábbiak szerint dolgoztuk fel. Az első pontban a szerző, másoló vagy hitelesítő nevét, a beosztását, a térkép keltezésének dátumát közöltük. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a neveknél a vezetéknév áll elől, ezt követi a vesszővel elválasztott keresztnév. Ha csak közvetett módon állapíthatók meg a fenti adatok, azokat [ ] zárójelben közöltük. A második pontban betűhív leírással a térkép teljes címét, illetve annak érdemi részét adtuk meg. A térkép hátoldalán olvasható címeket [ ] zárójel jelzi. A harmadik pont magyar nyelven a térkép részletes leírását tartalmazza, amelyben az ábrázolt területre és a felvétel céljára utalunk. Itt a település nevét a mai formában és helyesírással írtuk. Az egykori közigazgatási hovatartozás megállapításához az 1913. évi helységnévtárat vettük alapul. A mutatóban a Pest megyei községeknél nem tüntettük fel a megyét. A településnél, ha közigazgatási hovatartozásában változás történt, akkor azt a mutatóban ( )-ben jelezzük. A negyedik pont a térképre vonatkozó legfontosabb kartográfiai adatokat tartalmazza latin és angol nyelvű rövidítésekkel, amelyek feloldása a rövidítések jegyzékében szerepel. Az ötödik pont a térkép legfontosabb topográfiai adatait (víz- és hegyrajzi, mezőgazdasági, belterületi stb. adatok) sorolja fel. Ebben a pontban utalunk az egyes térképek összetartozására is. A tájékozódást segíti a kötet végén az összevont hely- és névmutató. A munkát térképtörténeti és a térképek leírására vonatkozó válogatott bibliográfia zárja. 8

Rövidítések jegyzéke Rövidítések jegyzéke A. = auctor (szerző) adj. = adjunctus (segéd) ag. = ager (szántóföld) ald. = alveus desertus (elhagyott, kiszáradt folyómeder) alerd. = alerdész almérn. = almérnök ar. = ared (szérűskert) aru. = arundinetum (nádas) arx = arx (vár) Auth. = authenticavit (hitelesítette) calc. = calcatura (nyomás, forduló) can. = canalis (csatorna) cap. = capella (kápolna) cast. = castellum (kastély) cb. = conditio bona (a térkép jó állapotban van) Cgr. = calcographia (részmetszet) civ. = civitas (város) CLR. = Civitas Libera Regia (Szabad királyi város) cm. = conditio mala (a térkép rossz állapotban van) cmol. = canalis molal (malomcsatorna) co. = colles (dombok) col. = colorata (a térkép színezett) com. = comitatus (megye, megyei) Cop. = copia (másolat, másolta) cro. = croatica (horvát) deest. = hiányzik, hiányoznak (t. i. a térképek) Del. = delineavit (rajzolta) des. = deserta (puszta telek, puszta föld) distr. = districtus (kerület) div. = diverticula (dűlőnevek) dom. = domus (ház, házak) dom. geom. = dominalis geometra (uradalmi földmérő) e. = explicatio (magyarázó jegyzet, leírás, adatközlés) E. = east, orientalis (keleti tájolás) Ea. = explicatio agricolaris (mezőgazdasági jellegű magyarázat) ee. = explicationes (bőséges magyarázat) épmest. = építőmester erd. = erdész erdőmérn. = erdőmérnök Es. = explicatio silvestris (erdőgazdasági vonatkozású magyarázat) ext. = ex(s)tirpatura (irtvány) exu. = exundatio (áradás, kiöntés) felm. = felmérési 9

Rövidítések jegyzéke felügy. = felügyelő fl. = fluvius (folyó) fo. = fossa (árok) fod. = fodina (bánya) fons = fons (forrás, kút) főerd. = főerdész főerdm. = főerdőmester földm. = földmérő főmérn. = főmérnök főtan. = főtanácsos fr. = gallica (francia) geom. = geometra (mérnök) ger. = germana (német) got. = litteraris gothicis (gót betűs írás) h. = helyettes Hab. = hydrographia abundans (gazdag vízrajz) Hb. = hydrographia bona (jó vízrajz) hfr. = hortus fructuarius (gyümölcsöskert) Hmo. = hydrographia modica (gyér vízrajz) hort. = hortus (kert) hung. = hungarica (magyar) hydr. = hydraula (vízmérő, vízmérnök) ifj. = ifjabb Im. = imitacio (az eredetiről készül másolat) Impr. = Impressum ( nyomat, nyomtatott térkép) Ing. = Ingenieur (mérnök) ins. = insula (sziget) Ip. = Imperfecta (befejezetlen) jár. = járási jur. = juratus (esküdt, hites) k. k. = kaiserlich-königlich (császári-királyi) ker. = kerületi kkun. = kiskun kir. = királyi lac. = lacus (tó) lat. = latina (latin) Lith. = lithographia (kőnyomat) m. = megye, megyei M. = metrum (méretarány) magg. = mappa linteo agglutinata (vászonra húzott térkép) math. = mathematicus (matematikus) Md. = metrum deductum (levezetett méretarány) me. = meta (határdomb) 10

Rövidítések jegyzéke mef. = meander fluvii (folyókanyarulatok) mepr. = meander progressivi (fejlődő kanyarulatok) mérn. = mérnök mo. = montes (hegyek) mol. = mola (malom) mpa. = materia charta papyraea (a térkép anyaga papír) Mpart. = mappa particularia (részletes mezőgazdasági térkép) mpe. = materia pergamena (anyaga pergamen) Ms. = manuscriptum (kézirat) műsz. = műszaki N. = north, septemtrionalis (északi tájolás) NNW. = north north-west (észak-északnyugati tájolás) NW. = north west (észak-nyugati tájolás) o. = orientatio (tájolás; ez a jelzés magában nem fordul elő) od. = orientatio deducta (utólagos, levezetett tájolás; ez a jelzés az orientatio helyett szerepelhet) okl. = okleveles ole. = oleata opp. = oppidum (mezőváros) ord. = ordinarius (rendes, kinevezett) org. = orgia (öl; ez a jelölés magában nem fordul elő) org. V. = orgia Viennensis (bécsi öl) orsz. = országos oven. = orbe ventorum (szélrózsával megadott tájolás) pag. = pagus (helység, falu) pal. = palus (mocsár) pcol. = partim colorata (részben színezett) pedel. = penna delineata mappa (tollrajz) po. = pons (híd, hidak) porn. = parergon in forma ornata (díszes címkeret) poss. = possessio (falu) Pp. = parergon plenum (szöveggel kitöltött címkeret) pra. = pratum (rét, rétek) praed. = praedium (puszta) proc. = processus (járás) Proc. term. = Processus terminati (Bevégzett polgári perek) psc. = pascuum (legelő, legelők) pti. = puteus tollenone instructus (gémeskút) Red. = reduxit (kicsinyítette) rid. = ripa dipurta (szakadó partvonal) riv. =rivulus (patak) rsn. = rivulus sine nominatione (patak név nélkül) rud. = rudera (rom, romok) S. = south, meridionális (déli tájolás) sa. = sine auctore (szerzője ismeretlen) 11

Rövidítések jegyzéke sab. = sabuletum (homokos, fövényes terület) Sc. = sculpsit, sculptura (metszette, metszet) sd. = sine dato (keltezés nélkül) sco. = scopulus (zátony) scol. = sine coloratione (nem színezett) sem. = semita (gyalogösvény) sil. = silva (erdő, erdők) slav. = slavica (szláv) slov. = slovaca (szlovák) sm. = sine metro (méretarány nélkül) so. = sine orientatione (tájolás nélkül) sta. = statuta (szobor) tan. = tanácsos tar. = terra arabilis (szántóföldek) tem. = templum (templom) th. = törvényhatósági tra. = traiectus (rév) urad. = uradalom, uradalmi útbizt. = útbiztos v. = városi val. = valles (völgyek) vi. = viae (út, utak) vin. = vinea (szőlőskert) vízmérn. = vízmérnök vm. = vármegyei vco. = via commercialis (kereskedelmi utak) vpo. = via postalis (postaút, postautak) vre. = via regia (országút, országutak) W. = west, occidentalis (nyugati tájolás) WNW. = west north-west (nyugat-északnyugati tájolás) WSW. = west south-west (nyugat-délnyugati tájolás) 12

Pest Megyei Törzsanyag térképei Pest Megyei Törzsanyag térképei 1 PMT. 1. 1. Mérte: Karlovszy, Vilmos Del: Deák, Sándor 1846 2. V. Pest Debreceni vonal Iiik Osztálya Üllő Irsa Térképe azon földrészeknek, melyek Monor helységben a magyar központi vasút által elfoglaltattak. 3. A Pest Debrecen közötti vasút nyomvonal térképe az Üllő Albertirsa közötti szakaszról. 4. Ms; cb; magg; 405 x 29 cm; o: N. M: 100 org. V. = 65 mm; 1 : 2880; hung; col. 5. Hmo; aru; vre; sem; ag; tanya; vasútvonal; Monor belterületének ábrázolása a vasútállomás környékén. L. még PMT. 17.; 17/1. térképe! 2 PMT. 2. 1. Sotth, Kálmán h. mérn. 1891 2. Az ecseri 102 sz. betétben foglalt 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. sor számok és 1168. 1169. 1170. 1171. 1173. 1535. 1536. 1895. 1896. 1935. 1936. h. r. szk. alatti ingatlanok felosztásának Vázrajza. 3. Ecser (Pest m.) 102. sz. telekkönyvi betétében levő ingatlan mezőgazdasági műveléshez történő felosztásának rajza. 4. Ms; mpa; cm; 39 x 57 cm; o: N. sm; e; hung; scol. 5. Hmo; me; ag. L. még PMT. 2/1. térkép! 3 PMT. 2/1. 1. Sotth, Kálmán h. mérn. 1891 2. Az ecseri 102. sz. betétben foglalt 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. sorszámok és 380. 467. 578. 635. 642. 643. 644. 645. 882. és 883. h. r. számok alatti ingatlanok felosztásának Vázrajza. 3. Ecser (Pest m.) 102. sz. telekkönyvi betétében levő ingatlan felosztási rajza. 4. Ms; mpa; cm; 39 x 57 cm; o: N. sm; e; hung; scol. L. még PMT. 2. térkép! 4 PMT. 3. 1. Mocsy, László földm. 1834 2. A Baghi vadas kertnél levő kereszttől, a köpüs kuti hidig lehető három utmenetelt előadó rajzolat. 13

Pest Megyei Törzsanyag térképei 3. Köpüs kút és a bagi Vadaskert közötti útvonalak rajzai Hévizgyörk, Bag és Aszód (Pest m.) felől. 4. Ms; magg; cb; 128 x 47 cm; od: N. M: 100 org. V. = 26 mm; 1 : 7200; e; hung; col. 5. Hmo; lac; rsn; co; cast; pag; po; sem; vi; vre; kereszt; Aszód, Bag és Hévizgyörk településfoltja. 5 PMT. 4. 1. Mikovinyi, S[ámuel] Arch. et Geom. Aul. Cam. Regio 1742 2. Mappa Danubii cursum situmque tam ex eo quam aliis I. Comitat Pestiensis partibus procurrentium Alveorum Aquarumque meatuum, ac inde per Districtum Solthien formatarum, et Paludum representans. 3. A Duna és mellékvizeinek térképe Áporka (Pest m.) és Baja (Bács m.) között a települések helyének megjelölésével. 4. Ms; magg; cb; 45 x 100 cm; o: N. M: 100 org. V. = 1,5 mm; 1 : 124800; e; lat; col. 5. Hab; Duna fl. szakasza; Sárvíz; Kígyós ér; riv; lac; mef; ins; co; civ; pag; opp; magazin; Áporkától Bajáig településfoltok; tem; praed; Kalocsa: püspöki palota; ag; sil. 6 PMT. 5/1 3. 1. Mocsy, László földm. 1834 2. Baghtól a hatvani töltésekig terjedő kassai ut darabnak területi rajzolatja. 3. Bag és Hévizgyörk (Pest m.) településfoltjától Hatvanig (Heves m.) vezető kassai út felszínrajza. 4. Ms; magg; cb; 79 x 54 cm; 78 x 54 cm; 77 x 53 cm; o: N. M: 100 org. V. = 26 mm; 1 : 7200; e; hung; pcol. 5. Hb; lac; rsn; fons; co; fo; pag; mol; tem; sem; vi; vre; vpo. L. még PMT. 5/4 5.; 5/6 7.; 5/8 9.; 5/10. térképek! 7 PMT. 5/4 5. 1. Mocsy, László földm. 1834 2. Baghtól a régi törtésen által a köpüs kutig menő ut Niveau és Távolsági rajzolatja. 3 Bagtól (Pest m.) az új kassai út keresztmetszete. 4. Ms; magg; cb; 74 x 59 cm; 75 x 52 cm; od: N. M: hosszúság: 100 org. V. = 23 mm; 1 : 8200; magasság: 100 org. V. = 12 mm; 1 : 15600; keresztmetszet: 100 org. V. = 16 mm; 1 : 11700; e; hung; col. 5. Hmo; me. L. még PMT. 5/1 3.; 5/6 7.; 5/8 9.; 5/10. térkép! 8 PMT. 5/6 7. 1. Mocsy, László földm. 1834 14

Pest Megyei Törzsanyag térképei 2. Baghtól Héviz Györkön keresztül köpüs kuti Hidig menő Ut vizmértéki és távolsági Rajzolatja. 3. A Bagon és Hévizgyörkön (Pest m.) átvezető országút távolsági, magassági és keresztmetszeti rajza. 4. Ms; magg; cb; 77 x 55 cm; 81 x 54 cm; od : N. M: hosszúság : 100 org. V. = 45 mm; 1 : 4160; magasság: 100 org. V. = 12 mm; 1 : 15600; keresztmetszet: 100 org. V. = 17 mm; 1 : 11040; e; hung; col. 5. Hmo; me. L. még PMT. 5/1 3.; 5/4 5.; 5/8 9.; 5/10. térképek! 9 PMT. 5/8 9. 1. Mocsy, László földm. 1834 2. Köpüs kuti hidtól a kő határig menő ut vizmértéki és távolsági rajzolatja. 3. A Bag (Pest m.) és Hatvan (Heves m.) közötti országút részletes távolság, magasság és keresztmetszeti rajza. 4. Ms; cb; 72 x 52 cm; 70 x 51 cm; od: N. M: távolság: 100 org. V. = 45 mm; 1 : 4160; magasság: 100 org. V.= 12 mm; 1 : 15600; e; hung; col. L. még PMT. 5/1 3.; 5/4 5.; 5/6 7.; 6/10. térképek! 10 PMT. 5/10. 1. Mocsy, László földm. 1834 2. Varsányi határtól a Hatvani Töltésig menő Ut vizmértéki és távolsági Rajzolatja. 3. Varsány (Pest m.) és Hatvan (Heves m.) közötti útszakasz távolság, keresztmetszet és magasság rajza. 4. Ms; magg; cb; 75 x 52 cm; od: N. M: távolság: 100 org. V. = 45 mm; 1 : 4160; magasság: 100 org. V. = 12 mm; 1 : 15600; keresztmetszet: 100 org. V. =17 mm; 1 : 11040; e; hung; col. 5. Hmo; me. L. még PMT. 5/1 3.; 5/4 5.; 5/6 7.; 5/8 9. térképek! 11 PMT. 6. 1. Fodolay, János mérn. 1839 2. Zbiskói és zádori Révek köze Abrosza. 3. A zbiskói és zádori révek közötti Duna szakasz, a Paksi sziget és Paks (Tolna m.) mezőváros egy részének térképe. 4 Ms; magg; cb; 90 x 50 cm; od: N. M: 100 org. V. = 26 mm; 1 : 7200; hung; col. 5. Hb; Duna fl.; ins; tra; opp; vi; psc; vin. 12 PMT. 7. 1. Diebl, Károly mérn. 1889 15

Pest Megyei Törzsanyag térképei 2. Vázrajz készitetett 1889 évi Augusztus hó 27én Kis Tétény községben tartott birói szemle alkalmával nyert utasitás folytán. 3. Kistétényben (Pest m.) Wolf Vilmos szőlőjének és a hozzá tartozó épületeknek helyszínrajza. 4. Ms; pedel; magg; cb; 80 x 56,5 cm; so. M: 100 org. V. = 260 mm; 1 : 720; e; hung; scol. 5. Hmo; fons; vin. 13 PMT. 8. 1. Dessy, József geom. 1823 2. Rajzolatja a Duna folyásának Foktőtől fogva a Vajas torkáig a javallott külömbb,, külömbféle által-vágásokkal együtt. 3. Foktő (Pest m.) és a Vajas torok közötti Duna szakaszról készített térkép, E Néhai Ingenieur Balla Antal ur által proiectált által vágás. 4. Pedel; mpa; cm; 130 x 58 cm; so. M: 100 org. V. = 9 mm; 1 : 20800; hung; pcol. 5. Hab; ins; agg; tem; sil; korcsma. 14 PMT. 9. 1. Bozsó, Ferenc mérn. 1948 2. Kalocsa megyei város településtörténeti térképe. 3. Kalocsa (Pest m.) 177(3?), 1870, 1910, 1942. évi területét bemutató térkép. 4. Cop; mpa; cb; 42 x 20,5 cm; so. M: 1 : 25000; hung; scol. 15 PMT. 10. 1. L. PMT. 9. térkép! 2. Kalocsa megyei város belsőségeinek térképe. 3. Kalocsa (Pest m.) belterületi térképe. 4. Cop; mpa; cb; 75 x 60 cm; so. M: 1 : 5000; hung; scol. 5. Hmo; div; tem; részletes utcahálózat nevekkel. 16 PMT. 11. 1 Bicskey, György [XX. szd.] 2. Kiskunhalas megyei város. 3. Kiskunhalas (Pest m.) határának térképe. 4. Im; mpa; cb; 45,4 x 52,5 cm; o: N. M: 1 : 75000; ee; hung; scol. 5. Hmo; vi; ag; vin. 16

Pest Megyei Törzsanyag térképei 17 PMT. 12. 1. sa. [XX. szd.] 2. 3. A Körösér szabályozási terve. 4. Pedel; mpe; cb; 188 x 47 cm; so. sm; hung; pcol. 5. Hb. L. még PMT. 12/1 12/6. térképek! 18 PMT. 12/1. 1. sa. [XX. szd.] 2. 3. A Körösér 276 285. folyamkilométer közötti szakasz rajza. 4. Pedel; mpe; cb; 149 x 43 cm; so. sm; hung; scol. 5. Hb. L. még PMT. 12/2-12/6. térképek! 19 PMT. 12/2. 1. sa. [XX. szd.] 2. 3. A Körösér 291 309. folyamkilométer közötti szakasz rajza. 4. Pedel; mpe; cb; 162 x 33 cm; so. sm; hung; scol. 5. Hb. L. még PMT. 12.; 12/1.; 12/3 12/6. térlépek! 20 PMT. 12/3. 1. sa. [XX. szd.] 2. 3. A Körösér 308 325. folyamkilométer közötti szakasz rajza. 4. Pedel; mpa; cb; 180 x 50 cm; so. sm; hung; scol. 5. Hb. L. még PMT. 12.; 12/1.; 12/2.; 12/4 12/6. térképek! 21 PMT. 12/4. 1. sa. [XX. szd.] 2. 3. A Körösér 324 334. folyamkilométer közötti szakasz rajza. 17

Pest Megyei Törzsanyag térképei 4. Pedel; mpa; cb; 122 x 24 cm; so. sm; hung; scol. 5. Hb. L. még. PMT. 12.; 12/1 12/3.; 12/5.; 12/6. térképek! 22 PMT. 12/5. 1. sa. [XX. szd.] 2. 3. A Körösér 335 350. folyamkilométer közötti szakasz rajza. 4. Pedel; mpa; cb; 175 x 40 cm; so. sm; hung; scol. 5. Hb. L. még PMT. 12.; 12/1 12/4.; 12/6. térképek! 23 PMT. 12/6. 1. sa. [XX. szd.] 2. 3. A Körösér 363 375. folyamkilométer közötti szakasz rajza. 4. Pedel; mpa; cb; 175 x 48 cm; so. sm; hung; scol. 5. Hb. L. még PMT. 12.; 12/1 12/5. térképek! 24 PMT. 13. 1. Diebl, Károly mérn. 1887 2 Vázrajz 1887 évi October 24 ik napján Kis Tétény községben tartott bírói szemle alkalmával történt felmérésről. 3. Kistétény (Pest m.). 4. Pedel; mpa; cm; 28 x 19 cm; so. M: 100 org. V. = 260 mm; 1 : 720; e; hung. L. még PMT. 13/1. térkép! 25 PMT. 13/1. 1.. Diebl, Károly mérn. 1887 2. 3. Kistétény (Pest m.). 4. Pedel; mpa; cm; 28 x 10,5 cm; so. sm; hung. 18

Pest Megyei Törzsanyag térképei 26 PMT. 14. 1. sa. 1885 2. Pest Pilis Solt Kiskun megye Tétény nagyközség 1884. 3. Nagytétény, Budafok, Kistétény, Budapest (Pest m.) határpontjainak kijelölése. 4. Impr; mpa; cm; 65 x 56 cm; od: N. M: 100 org. V. = 65 mm; 1 : 2880; hung; scol. 5. Hmo; tem; div. L. még PMT. 14/1. térkép! 27 PMT. 14/1. 1. sa. 1885 2 Pest Pilis Solt Kiskun megye Kis-Tétény nagyközség 1884. 3. Nagytétény, Budafok (Pest m.) közötti terület részletes rajza. 4. Im; mpa; cm; 65 x 52 cm; od: N. M: 100 org. V. = 65 mm; 1 : 2880; hung; scol. 5. Hmo; fo; co; div; vi; dom; 3. sz. résztérkép. L. még PMT. 14. térkép! 28 PMT. 15. 1. sa. 1848 2. Kerepesi Posta háztul Aszódon által a Hatvani postaházig terjedő ut vonal hoszrajza. Mellyen a vörössel festett hidak a kőhidakat, a sárgák a fahidak heleit mutattyák. 3. A Kerepes, Aszód (Pest m.), Hatvan (Heves m.) postaút térképe. 4. Ms; magg; cb; 102 x 67 cm; so. sm; e; hung; pcol. 5. Hmo; po; sta; mol; vpo; dom. 29 PMT. 16. 1. sa. [XX. szd] 2. 3. A Duna és ártere Dunakömlőd (Tolna m.) és Bátya (Pest m.) között. 4. Im; magg; cb; 58,5 x 91 cm; o: N. M: 1000 org. V. = 52 mm; 1 : 36000; hung; col. 5. Hab; aru; exu; ins; lac; co; dom; sem; tra; civ; vi; pag; ag; hort; div; pra; psc; vin. L. még PMT. 16/1. térkép! 30 PMT. 16/1. 1. sa. [XX. szd.] 2. 3. A Duna és ártere Dunaegyháza és Kisharta (Pest m.) között. 19

Pest Megyei Törzsanyag térképei 4. Im; magg; cb; 58,5 x 91 cm; o: N. M: 1000 org. V. = 52 mm; 1 : 36000; hung; col. 5. Hab; aru; ins; exu; lac; co; dom; sem; vi; pag; ag; hort; div; pra; psc; vin. 31 PMT. 17. 1. sa. 1840 2. Situations Plan der proj. Pesth Debrecziner Eisenbahn und zwar Bereiche des Pesther Comitates 3. A Pest Debrecen közötti vasút Vecséstől a megyehatárig terjedő szakaszának nyomvonal térképe. 4. Ms; cb; mpa; 1353 x 45 cm; so. M: 100 org. V. = 32,5 mm; 1 : 5760; hung; ger; col. 5. Hmo; lac; aru; ag; sil; vin; belterületi részek: Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Alberti, Irsa, Bercel és Farmos. L. még PMT. 1.; 17/1. térképek! 32 PMT. 17/1. 1. sa. 1840 2. Situations Plan der Flügel-Bahn von Berczel nach Szolnok und zwar im Bereiche des Pesther Comitats. 3. A Pest Debrecen közötti vasút Bercel és Szolnok közötti szakaszának térképe. 4. Ms; cb; mpa; 591 x 49 cm; so. M: 100 org. V. = 32,5 mm; 1 : 5760; hung; ger; col. L. még PMT. 1.; 17. térképek! 33 PMT. 18. 1. rajzoltatott: k. dunamérési Intézet 1839 2. Vizhelyzeti térképe a Dunának és árjainak tekintetes nemes Pest vármegyében s a nems Kis Kunsági kerületben melly a nagyméltóságu m: k: Helytartótanács 1838 dik évi 39996 szám alatt költ kegyelmes rendeletéhez képest, az eredeti térképekből 1 = 300 mértékben a m. k. épitési Főigazgatóság felügyelése alatt ns Pest vármegye számára lemásoltatott 1839. esztendőben. 3. A Duna Dunabogdány és Békásmegyer (Pest m.) közötti szakasza. 4. Im; magg; cb; 78 x 120 cm; cm; o: N. M: 1 = 300 ; 1 : 21600; e; hung; col. 5. Hab; ins; Duna fl; Szentendrei-sziget; mef; pal; riv; rsn; lac; sab; ald; co; fo; mo; civ; pag; vi; vre; sem; ag; ar; hort; div; ext; korcsma; pra; psc; sil; proc. L. még PMT. 18/1 18/12. térképek! 1. L. PMT. 18. térkép! 2. L. PMT. 18. térkép! 34 PMT. 18/1. 20