2008. Március Oláh Csaba Pest megyei Kéményseprők

V. Országos Kéménykonferencia 2008. Március 27-28. Oláh Csaba Pest megyei Kéményseprők A tervegyeztetés és a kémények kivitelezés közbeni ellenőrzésének fontossága 2008.március 21.

A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága 1.oldal Az 51/1999. (XII.25) BM rendelettel módosított 27/1996. (X.30.) BM rendelet 11. (1) bekezdése alapján az Új égéstermék-elvezetőket kivitelezés közben, eltakarás előtt a kémény kivitelezőjének jelenlétében a szolgáltatóval ellenőriztetni kell. A megrendelésnek a szolgáltató 3 munkanapon belül köteles eleget tenni. Az ellenőrzés eredményét a szolgáltató szakvéleménnyel igazolja. Mi lett volna ennek az értelme 2008.január 01. előtt a tervengedélyezés szempontjából nézve? A tervtől való esetleges eltérés esetén a tervet le kellett volna módosítani és lett volna egy módosított építési engedély az égéstermék elvezető(k) vonatkozásában. A módosított égéstermék elvezető(k)nek természetesen meg kell felelnie a vonatkozó szabványoknak, szabályzatoknak és egyéb előírásoknak.

A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága 2.oldal Mi lenne az értelme 2008.január 01. után? Mivel már nem kötelező a tervengedélyeztetés az újonnan létesítendő égéstermék elvezetők esetében, így az előző pontban szereplő tervmódosítás sem kötelező az eltérés esetén, így ilyen szempontból nincs értelme a közbenső vizsgálatnak. Akkor mi értelme lett volna, illetve lenne a közbenső vizsgálatnak? A hő-és az áramlástechnikai ellenőrzés kivételével minden más szerkezeti előírás vizsgálható és még esetleg időben és talán még valamivel olcsóbban korrigálható, mint az eltakarás után. Tulajdonképpen itt most fel lehetne sorolni tételesen a vonatkozó szabvány összes pontját, amit ilyenkor vizsgálni kellene. Ehelyett csak néhány jellemzően előforduló hibát említenék meg a következő oldalon:

A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága 3.oldal Hibák: - födémátvezetéseknél a beton gerenda vagy a beton koszorú az égéstermék elvezető egyik oldala - fafödémek esetén a tűzvédelmi védőtávolság be nem tartása - fa anyagú tartószerkezetek ill. éghető anyagok esetén a tűzvédelmi védőtávolság be nem tartása itt sokszor a kivitelezők nem tudják, hogy az MSZ EN 1443 szerinti jelölésben mi jelenti a védőtávolságot, továbbá a kőművesek (mint kéményépítők) és az ácsok sem ismerik még a régi magyar kéményszabvány vonatkozó részeit sem - felső tisztítási lehetőség (padlástéri tisztítóajtó vagy kitorkollás megközelíthetőségének) elhagyása - kéménytest (kéménypillér) megvésése, épületgépészeti berendezések, vezetékek kéményfalban, kéményfalra rögzítve - tetőn lévő nyílászárókkal kapcsolatos védőtávolságok be nem tartása -elsősorban a zárt égésterű tüzelőberendezések vonatkozásában probléma a GMBSZ vonatkozó részeinek be nem tartása (tartatása)

A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága 4.oldal Az előző probléma esetében példamutató az elosztói engedélyes tervjóváhagyójának a gázkészülék felszerelőjének üzembehelyezőjének és a meósnak az együttműködése (legalábbis a mi szolgáltatási területünkön lévő legnagyobb gázszolgáltató esetében). - Kéménykitorkollási magasság megfelelőségének vizsgálata (ez egy külön előadást megérő és már korábban megvalósult tématerület, a maga ellentmondásaival) - Végül de nem utolsó sorban az utóbbi pár év sláger problémája nálunk, ami ráadásul nincs is megfelelően leszabályozva. Ez pedig a zárt égésterű tüzelőberendezések koncentrikus égéstermék elvezetőinek és a szilárd, illetve tartalék (az is szilárd üzemű) kémények közötti védőtávolság kérdése. Alapvető az a megoldás az építész (és sajnos sok épületgépész) tervezők körében, hogy egymás melletti kürtőkben vagy egymáshoz közel van a szilárd tüzelés, a tartalékkémény és a zárt égésterű tüzelőberendezés koncentrikus égéstermék elevezető berendezése.

A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága 5.oldal Ilyen esetben a zárt égésterű tüzelőberendezés a fedkő magasságából szívja a friss levegőt. Mellette 15 cm-re pedig ott van a szilárd tüzelésű tüzelőberendezés égéstermékének kilépési pontja. Az egyidejű üzemvitel a gyakorlat szerint nem kizárt, mivel a HMV termelést többségében nem a szilárd tüzelés biztosítja. Továbbá, ha a zárt égésterű tüzelőberendezés égéstermék elvezető berendezése túl közel van a falazott vagy köpenyelemes égéstermék elvezetőhöz, akkor a zárt égésterű tüzelőberendezés azon lecsapódó égésterméke károsíthatja azt. Mi az amire a közbenső vizsgálat nem jó, amire csak az előzetes tervfelülvizsgálat volt jó? -égéstermék elvezető nem megfelelő elhelyezkedése -égéstermék elvezető alulméretezettsége

A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága 6.oldal Ez utóbbi két probléma utólag egyáltalán nem orvosolható vagy csak igen nagy költséggel (bontás, újraépítés vagy átépítés). Az elmúlt 9-10 év tapasztalata azt mutatja, hogy a tervezők de még sok esetben a kémény gyártók, forgalmazók sem ismerik a szabványokat, műszaki szabályozásokat. A liberalizáció adta szabadság buktatóival és veszélyeivel vagy nincsenek tisztában, vagy nem törődnek vele. Az elkészült égéstermék elvezetők esetében pedig majd a tulajdonos kivitelező kéményvizsgáló háromszög fog egymással vitatkozni, esetleg pereskedni. A tervező pedig majd vonogatja a vállát mondván ő mindent jól csinált és nem érti, hogy a kéményseprő meg mit szórakozik vele. Ő már addigra megkapja a tervezői díját, ellentétben a kivitelezővel, akit nem fizetnek ki, mert nem tudja átadni az elkészült munkáját. A tulajdonos meg nem kap használatba vételi engedély, mert legfeljebb hibajegyzéke lesz szakvélemény helyett.

A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága 7.oldal Az első oldalon említett rendeleti pont értelmében a kivitelezés közbeni ellenőrzés kötelező lenne, azonban a szolgáltató csak akkor végezheti el, ha azt megrendelték tőle! Ha nem rendelik meg, és nem történik meg az ellenőrzés, jelenleg annak sincs semmilyen következménye. Az előzetes tervjóváhagyást amúgy sem lehet a közbenső vizsgálattal helyettesíteni. Példákat lehetne sorolni mindkét félnek pro és kontra, mivel elég sok sérelem gyűlt fel az elmúlt években mind a tervezők, mind a kivitelezők mind pedig a szolgáltatók részéről egymás irányában. Ami biztos, hogy ez az új ÖTM rendelet csak további problémák forrása lesz a zárt engedélyezési rendszer megszakadása miatt. Végezetül 2 db beadott terv, amelyek olyan hibákat tartalmaznak az egyik még a 2. tervezői módosítás után is, amik utólag javíthatók ugyan de nem túl olcsón:

A kivitelezés közbeni ellenőrzés fontossága 8.oldal